1. § (1) Nagyigmánd nagyközség közigazgatási területén területet felhasználni, telket alakítani, továbbá építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetést megváltoztatni (a továbbiakban együtt: építési munkákat folytatni) az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK), Nagyigmánd Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének a településkép védelméről szóló 12/2018. (XII. 3.) önkormányzati rendelete, valamint e rendelet betartásával kell.

(2) E rendelet mellékletei:
1. melléklet: Nagyigmánd Nagyközség Szabályozási Terve – Szelvényháló
2. melléklet: Nagyigmánd Nagyközség Szabályozási Terve – Jelmagyarázat
3. melléklet: Nagyigmánd Nagyközség Belterületi Szabályozási Terve M=1:2000 (SZ1, SZ2, SZ3, SZ4, SZ5, SZ6, SZ7, SZ8, SZ9, SZ10, SZ11, SZ12, SZ13, SZ14, SZ15, SZ16, SZ17, SZ18, SZ19, SZ20, SZ21 jelű tervlapok)
4. melléklet: Nagyigmánd Nagyközség Külterületi Szabályozási Terve M=1:4000 (K1, K2, K3, K4, K5, K6, K7, K8, K9, K10, K11, K12, K13, K14, K15, K16, K17, K18, K19, K20, K21, K22, K23, K24, K25, K26, K27, K28, K29, K30, K31, K32, K33, K34, K35, K36, K37, K38, K39, K40, K41, K42, K43, K44, K45, K46, K47, K48, K49, K50, K51, K52, K53 jelű tervlapok),
5. melléklet: Nagyigmánd nagyközség övezetei
1.: Építési övezeti paraméterek
2.: Övezeti paraméterek
6. melléklet: Sajátos jogintézménnyel érintett területek
1.: Elővásárlási joggal érintett ingatlanok
2.: Kisajátítással érintett ingatlanok
3.: Beültetési kötelezettséggel érintett ingatlanok
7. melléklet: Állattartó épületek, építmények telepítési távolsága

2. § E rendelet alkalmazásában:

• 1. Be nem építhető útsáv: a jövőbeli közterületi szabályozásnak helyet biztosító, a jövőbeli közterület elépülését megakadályozó, kötelező szabályozási elemnek minősülő sáv.
• 2. Kialakult állapot: Olyan telekre használt jelző, amelynek beépítése során, a telken és a környezetében meglévő karakterjegyek alapján az illeszkedés elve érvényesíthető.
• 3. Pavilon: közterületen álló, szilárd térelemekkel körülhatárolt, talajhoz rögzített, vagy azon álló, kereskedelmi, szolgáltató, vagy vendéglátó funkciónak helyet adó építmény.
• 4. Rendezett telek: az országos előírásokat, e rendeletben előírt követelményekkel együttesen követve kialakított telek.

3. § (1) A Szabályozási Terven szereplő vonalas szabályozási elemek hierarchiáját (fedettségét) az alábbiak szerint kell értelmezni:

• 1. közigazgatási határ,
• 2. meglévő-megmaradó/meglévő-megszűnő/tervezett belterületi határ,
• 3. szabályozási vonal,
• 4. szabályozási vonal meglévő határvonalon (különösen: telekhatáron, alrészlethatáron),
• 5. építési övezet, övezet határa, valamint
• 6. javasolt telekhatár.

(2) Az (1) bekezdésben szereplő elemek egyazon nyomvonalon való elhelyezkedése esetén, mindig a hierarchiában előbb álló kerül legfelül ábrázolásra a (3) bekezdés figyelembevételével.

(3) Közigazgatási határ alatt sem szabályozási vonal, sem szabályozási vonal meglévő határvonalon, sem építési övezet határa, sem övezet határa nem kerül ábrázolásra.

(4) Az (1) bekezdésben szereplő hierarchia lebontott értelmezése a következő:

• a) A közigazgatási határ lehet belterületi határ, lehet szabályozási vonal, lehet övezethatár, de mindig kötelező telekhatár.
• b) A belterületi határ, lehet szabályozási vonal, lehet övezethatár, de mindig kötelező telekhatár.
• c) A szabályozási vonal mindig kötelező telekhatár.
• d) Az övezethatár lehet telekhatár.

4. § (1) A szabályozási terv vonalas szabályozási elemei:

• 1. szabályozási vonal, szabályozási vonal meglévő határvonalon,
• 2. építési övezet, övezet határa, jele

(2) A szabályozási terv felületként megjelenő szabályozási elemei:

• 1. közúti közlekedési terület,
• 2. nem szerkezeti jelentőségű, közlekedési célú közterület,
• 3. kötöttpályás közlekedési terület
• 4. zöldterület – közkert,
• 5. erdőterület,
• 6. vízgazdálkodási terület.

(3) A szabályozási terv sajátos jogintézményeket feltüntető elemei:

• 1. kisajátítással érintett terület,
• 2. háromszintes növényállományú beültetési kötelezettség.

5. § (1) A szabályozási terv más jogszabály által elrendelt szabályozási elemei:

• 1. műemlék,
• 2. műemlék telke,
• 3. műemléki környezet,
• 4. nyilvántartott régészeti lelőhely,
• 5. régészeti lelőhely,
• 6. régészeti érdekű terület,
• 7. történeti kert,
• 8. helyi jelentőségű védett érték,
• 9. Natura 2000 terület: különleges természetmegőrzési terület (HUDI20011: Csépi gyepek),
• 10. országos ökológiai hálózat: ökológiai folyosó,
• 11. tájképvédelmi terület,
• 12. védőterületek, védősávok:
  • a) közlekedési és közmű infrastruktúra elemek védősávja,
  • b) szélerőmű tornyok védőtávolságai,
  • c) felszíni víz parti sávja.

(2) Az Önkormányzat hatáskörébe nem tartozó, más jogszabály által elrendelt szabályozási elemek módosítására csak az ezen elemeket elrendelő jogszabályok megváltozása esetén, azokkal összhangban kerülhet sor.

6. § (1) A szabályozási terv javasolt szabályozási elemei:

• 1. javasolt telekhatár,
• 2. javasolt megszüntető jel,
• 3. javasolt kerékpárút.

(2) A javasolt szabályozási elemek nyomvonalától – a vonatkozó jogszabályok és e rendelet betartása mellett – rendeletmódosítás nélkül is el lehet térni.

(3) A szabályozási tervlapon feltüntetett kerékpárút szélességének és burkolatának meghatározása során a természeti értékek, területek (védett, fokozottan védett növény- és állatfajok élőhelye; jó természetességi állapotú élőhelyek; őshonos, termőhelyi és táji adottságoknak megfelelő fajokból álló gyepes, cserjés, fás területek) megőrzése, fennmaradása, károsodásának, degradálódásának megelőzése az irányadó.

7. § A szabályozási terv tájékoztató szabályozási elemei:

• 1. földrészlet határ,
• 2. alrészlet határ,
• 3. épület,
• 4. szintvonal,
• 5. művelési ág, minőségi osztály,
• 6. helyrajzi szám,
• 7. országos közút és helyi gyűjtőút tengelye,
• 8. vasút tengelye,
• 9. szintbeni vasúti kereszteződés,
• 10. kerékpárút,
• 11. gyalogút,
• 12. külterületi út,
• 13. vasútállomás,
• 14. buszállomás,
• 15. jelentős közhasználatú parkoló,
• 16. víztorony,
• 17. szennyvíztisztítómű,
• 18. szennyvízátemelő,
• 19. gázfogadó állomás,
• 20. transzformátor állomás,
• 21. szélerőmű,
• 22. adótorony,
• 23. ivóvíz gerincvezeték,
• 24. villamosenergia főelosztó hálózat (132 kV),
• 25. nagy-középnyomású földgáz gerincelosztó vezeték,
• 26. középnyomású földgáz elosztóvezeték.

8. § (1) Az építési helyet az építési övezetben előírt beépítési mód figyelembevételével, a következők szerint kell meghatározni:

(2) Az előkert méretét:

• a) az utcában jellemzően kialakult állapotnak kell megfeleltetni.
• b) ha az a) pont szerinti kialakult állapotnak megfelelő érték egyértelműen nem állapítható meg, akkor 5,0 méternek kell tekinteni.
• c) Gazdasági és különleges terület építési övezeteiben – kizárólag portaépület számára – az előkert mérete 0 méter.

(3) Az oldalkert méretét:

• a) Szabadon álló beépítési módnál:
  • aa) az övezetben előírt legnagyobb épületmagasság felének,
  • ab) vagy, ha ez az érték kisebb, mint 3,0 méter, akkor 3,0 méternek
• b) Oldalhatáron álló beépítési módnál 4,0 méternek

kell tekinteni.

(4) A hátsókert:

• a) 25 m telekmélységig, ekképp kialakult állapot esetén, a hátsókert értéke 0 méternek,
• b) minden más esetben:
  • ba) az övezetben előírt legnagyobb épületmagasság értékének,
  • bb) vagy, ha ez kisebb, mint 6,0 méter, akkor 6,0 méternek

  kell tekinteni.

(5) Az előkert, az oldalkert, valamint a hátsókert legkisebb méretének meghatározásánál a kialakult állapot szerinti értéket a telepítési távolság betartása, a benapozás biztosítása, valamint az utcakép védelme módosítja.

(6) A Gip-2 és Gip-3 építési övezet telkeinek teljes területe építési helynek minősül.

9. § (1) Magánút Nagyigmánd közigazgatási területén bárhol kialakítható.

(2) A magánút legkisebb szélessége:

• a) maximum 4 telek feltárását szolgáló, legfeljebb 50 méter hosszú magánút esetén 5 méter,
• b) maximum 8 telek feltárását szolgáló, legfeljebb 100 méter hosszú magánút esetén 10 méter,
• c) minden más esetben 12 méter.

(3) 200 métert meghaladó hosszúságú magánutat, végfordulóval kell kialakítani.

(4) Húsz, illetve annál több gépkocsit befogadó parkolókat kiemelt szegéllyel kell kialakítani, a zöldfelületek közvetlen terhelésének megakadályozása végett. Az összegyűlő csapadékvíz csak hordalék és olajfogó műtárgyon keresztül vezethető a csatornahálózatba.

(5) Külterületi út tengelyétől számított 5-5 méteren belül kerítés, 10-10 méteren belül épület nem létesíthető.

10. § (1) A meglevő értékes növényzet védelmét az építmények elhelyezésénél figyelembe kell venni.

(2) A közterületek terepszint alatti felhasználásánál, így a közművezetékek elhelyezésénél, átalakításánál elsőbbséget kell biztosítani a fasorok, közterületi növényzet elhelyezhetőségének.

(3) Az országos közút külterületi szakasza mentén – műszaki lehetőség esetén –fasor, illetve többszintes kialakítású zöldsávot kell telepíteni.

11. § (1) Háromszintes növényállományúnak akkor minősül a zöldfelület, ha minden 150 m2-ére:

• a) legalább 1 db nagy lombkoronájú fa,
• b) legalább 40 db cserje, valamint
• c) a nem beépített és nem burkolt telekrészen kívül gyep, vagy bármilyen talajtakaró növényzet

telepítése megtörtént.

(2) A felszíni parkolókat – függetlenül azok közterületi, vagy telken belüli elhelyezkedésétől – 4 parkoló helyenként legalább 1 db, legalább kétszer iskolázott lombos fa telepítésével kell beültetni.

12. § Vízfelület bármely építési övezetben létesíthető.

13. § (1) A szabályozási tervlapon jelölt védőterületek, védőtávolságok tekintetében az ezeket elrendelő jogszabályokban szereplő előírások az irányadóak.

(2) Állattartó épületek, építmények telepítési távolságára e rendelet 7. mellékletében foglaltak az irányadóak.

(3) Szélerőmű torony védőterületére vonatkozó korlátozások:

• a) 800 méteren belül sem lakó, sem üdülőépület nem létesíthető.
• b) 400 méteren belül mezőgazdasági területen lévő lakóépület nem létesíthető.
• c) 150 méteren belül sem gazdasági terület, sem mezőgazdasági épület nem létesíthető.
• d) 100 méteren belül autópálya, 50 méteres belül országos mellékút nem szabályozható ki.
• e) 80 méteren belül nagyfeszültségű légvezeték, 50 méteren belül termékvezeték nem létesíthető.

(4) A közművek védőtávolságaira vonatkozóan a hatályos szabványokban foglaltak az irányadóak.

(5) Közműlétesítmények, közművezetékek tájékoztató védőterületei:

• a) Nagyközépnyomású gázvezeték:
  • aa) > f 90 mm csőátmérő esetén 9-9 m.
  • ab) < f 90 mm csőátmérő esetén 7-7 m.
• b) Középnyomású gázvezeték > f 90 mm csőátmérő esetén 4-4 m.
• c) Gázátadó: 20 m.
• d) Szennyvízátemelő 20 m.
• e) 20 kV-os villamos légvezetékek szélső száltól mért 5-5 m.

14. § (1) Az építési övezetben, övezetben közműépítmények (különösen szennyvízátemelő, transzformátorház, átjátszóállomás) elhelyezése érdekében, továbbá magánút számára az övezeti előírásoktól eltérő paraméterű telek is kialakítható.

(2) Tömbfeltáró utat a tömb egészére kiterjedő telekalakítási terv alapján kell kialakítani.

15. § Kisajátítási jog illeti meg Nagyigmánd Nagyközség Önkormányzatát

• a) a Szabályozási tervlapon feltüntetett valamennyi helyi közút, valamint közkert területtel érintett ingatlan, ingatlanrész, továbbá
• b) e rendelet 6. mellékletének Kisajátítással érintett ingatlanok megnevezésű 2. pontja 2.3. alpontjában szereplő különleges beépítésre nem szánt sportterület kialakítással, sportinfrastruktúra fejlesztése céljára történő kisajátítással érintett, valamint
• c) e rendelet 6. mellékletének Kisajátítással érintett ingatlanok megnevezésű 2. pontja 2.4. alpontjában szereplő különleges beépítésre nem szánt rekreációs terület kialakítással, sportinfrastruktúra fejlesztése céljára történő kisajátítással érintett ingatlan, illetve

a felsorolt helyrajzi szám(ok)ból telekalakítással kialakuló valamennyi további ingatlan, ingatlanrész esetében.

16. § (1) Beültetési kötelezettség terheli:

• a) a Szabályozási Tervlapon ekképp jelölt területrészt, továbbá
• b) a közúti közlekedési területtel (KÖu-1), a nem szerkezeti jelentőségű közlekedési területtel (KÖu-2), valamint a külterületi úttal érintkező telekhatára menti min. 5,0 m-es sávját:
  • ba) a kereskedelmi, szolgáltató területbe (Gksz), valamint
  • bb) a különleges beépítésre nem szánt temetőterületbe (Kb-T)

  sorolt ingatlannak.

• c) a lakóterületbe, a különleges beépítésre szánt és nem szánt területbe, a mezőgazdasági területbe sorolt ingatlannal érintkező telekhatára menti min. 5,0 m-es sávját
  • ca) a gazdasági területbe (Gksz, Gip, G), valamint
  • cb) a különleges beépítésre nem szánt temetőterületbe (Kb-T)

  sorolt ingatlannak.

(2) A beültetési kötelezettségű telekrészen – portaépület kivételével – épület nem helyezhető el.

(3) A telek beültetési kötelezettségű területének min. 85%-át háromszintes növényállománnyal kell beültetni. A maradék részen út, kerékpárút, gyalogút kialakítható, közműlétesítmény elhelyezhető.

(4) A zöldfelület elvárt minimum értékébe nem számítható be a gyeprács, gyeptégla, homok, murva és kavics burkolat.

(5) Vízfolyások, csatornák parti sávját érintő beültetési kötelezettségű területe(ke)n a (3) bekezdésben előírt háromszintes növényállomány helyett egyszintes, gyepszintű növényzet kialakítása kötelező.

17. § (1) Belterületen a közüzemi közműhálózatokat és közműlétesítményeket közterületen, vagy közmű üzemeltető telkén belül kell elhelyezni.

(2) Utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell figyelembe venni.

(3) A meglevő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor, a kiváltandó feleslegessé vált közművet el kell bontani, vagy ha a földben marad, eltömedékelését szakszerűen meg kell oldani.

(4) Ingatlanon áthaladó, más telket ellátó közművezeték nyomvonalát és annak szükséges védőtávolságát építési tevékenység során figyelembe kell venni.

(5) A szennyvizek szikkasztása a település teljes közigazgatási területén tilos.

(6) 300 m2-nél nagyobb alapterületű épület elhelyezését lehetővé tevő telken a csapadékvíz helyben tartását, és helyben történő felhasználását biztosítani kell.

(7) A csapadékvíz élővízbe történő bevezetése előtt hordalékfogó műtárgyat kell elhelyezni.

(8) Villamosenergia, valamint elektronikus hírközlése hálózat létesítése, vagy meglévő rekonstrukciója során a földkábeles kialakítástól csak indokolt esetben lehet eltérni.

18. § (1) Ha az épület(ek) lebontásra kerül(nek), a telket beépítetlen teleknek kell tekinteni, és a rá vonatkozó, e rendelet szerinti előírásokat kell alkalmazni.

(2) Új építéssel, bővítéssel járó építési tevékenység kizárólag rendezett telek esetében végezhető.

(3) Az építési övezetben előírt legkisebb kialakítható telekterületet el nem érő, meglévő telek abban az esetben építhető be, ha:

• a) területe az előírt legkisebb kialakítható telekméret legalább 50%-át eléri,
• b) az építési helyre vonatkozó általános előírásokat betartja, valamint
• c) a telken belüli előírás szerinti gépjárműtárolást biztosítani tudja.

(4) Az egynél több építési övezetbe, övezetbe tartozó telkekre vonatkozó előírás: Beépítési paraméterek számításánál, beépítési feltételek meghatározásánál az övezeti határvonalat úgy kell tekinteni, mintha az telekhatár lenne.

(5) Terepszint alatti építmény – a közművek és közműépítmények kivételével – csak az építési hely határain belül helyezhető el.

(6) Az építési helyen kívül elhelyezhető létesítmények:

• a) Elő- és oldalkertben kizárólag közmű-becsatlakozási műtárgy, közművezeték - és amennyiben a kerítéssel egységet alkot hulladéktartály-tároló – létesíthető.
• b) Hátsókertben az OTÉK 1. mellékletének 86. pontjában felsorolt melléképítmények – mosókonyha, nyárikonyha, gépkocsi- és egyéb tároló épület kivételével – elhelyezhetők.

(7) Híd bármely építési övezetben, övezetben létesíthető.

(8) Az el nem építhető útsáv területén építmény – a közművezetékek és a közlekedési műtárgyak kivételével – nem létesíthető.

(9) Külterületi utak (különösen mező- és erdőgazdasági üzemi utak, dűlőutak) mentén az út tengelyétől mért 5-5 méteren belül kerítés, 10-10 m-en belül épület nem létesíthető.

(10) Telken belüli közmű becsatlakozási és -pótló műtárgy a (9) bekezdésben előírt kerítésen belül létesíthető.

(11) Egy személygépkocsi elhelyezését kell biztosítani minden lakás önálló rendeltetési egysége után.

19. § (1) Nagyigmánd nagyközség II. katasztrófavédelmi osztályba sorolt település.

(2) Elégséges védelmi szintnek a hatályos jogszabályban szereplő elemek teljesítése minősül.

20. § (1) Az építési övezetek, övezetek építmények elhelyezéséről, illetve el nem helyezhetőségéről szóló passzusait az OTÉK vonatkozó szakaszaival együttesen, azokat kiegészítve, illetve – amennyiben erre külön utalás szerepel – felülírva kell értelmezni.

(2) Az OTÉK 32. §-ban felsorolt rendeltetés(eke)t tartalmazó épület(ek) valamennyi építési övezetben, illetve övezetben elhelyezhető(k).

21. § Lakóterület építési övezeteiben a közműellátás mértéke a teljes közművesítettség.

22. § (1) Kisvárosias lakóterület építési övezetében az OTÉK 10. § (2), valamint 12. § (1) és (2) bekezdésében szereplő valamennyi rendeltetés elhelyezhető.

(2) Lakótelepi úszótelken álló lakóépület telke kizárólag akadálymentesítés (különösen rámpakialakítás, liftépítés) érdekében bővíthető, annak műszakilag szükséges legkisebb mértékéig. A bővítés után kialakuló telek építési paramétereit teljesültnek kell tekinteni.

(3) Lakótelepi úszótelken álló lakóépületen lakásszám-növekedést eredményező átalakítás (különösen tetőráépítés) nem hajtható végre.

23. § (1) Kertvárosias lakóterület építési övezetében az OTÉK 10. § (2), valamint 13. § (1) és (2) bekezdésében szereplő valamennyi rendeltetés elhelyezhető.

(2) Kertvárosias lakóterület építési övezetében legfeljebb két önálló rendeltetési egység létesíthető ingatlanonként.

24. § (1) Falusias lakóterület építési övezetében az OTÉK 10. § (2), valamint 14. § (1) és (2) bekezdésében szereplő valamennyi rendeltetés elhelyezhető.

(2) Falusias lakóterület építési övezetében legfeljebb két lakó rendeltetési egység létesíthető ingatlanonként.

(3) Mezőgazdasági, erdőgazdasági, valamint a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró gazdasági-, kisüzemi-, kisipari rendeltetés legfeljebb a beépíthető terület 1/3-án helyezhető el.

25. § Vegyes terület építési övezeteiben a közműellátás mértéke a teljes közművesítettség.

26. § (1) Településközpont terület építési övezetében az OTÉK 10. § (2), valamint 16. § (1) és (2) bekezdésében szereplő valamennyi rendeltetés elhelyezhető.

(2) Településközpont terület építési övezetében önálló lakó rendeltetésű épület létesíthető.

(3) Településközpont terület építési övezetében önálló gazdasági rendeltetésű épület nem létesíthető.

27. § (1) Gazdasági terület építési övezetében a közműellátás mértéke a teljes közművesítettség.

(2) A beépítési paraméterekben szereplő minimális zöldfelületi arány legalább 50%-án háromszintes növényállományt kell telepíteni – műszaki lehetőség esetén – a telekhatárok mentén.

(3) Az építési övezetben előírt épületmagasságtól, technológiai indokoltság esetén – annak igazolható mértékéig – el lehet térni.

28. § Kereskedelmi, szolgáltató terület építési övezetében az OTÉK 10. § (2), valamint 19. § (1) és (2) bekezdésében szereplő valamennyi rendeltetés elhelyezhető.

29. § Ipari terület – amely Nagyigmánd területén egyéb ipari területnek minősül – építési övezetében az OTÉK 10. § (2), valamint 20. § (1) és (4) bekezdésében szereplő valamennyi rendeltetés elhelyezhető.

30. § Általános gazdasági terület építési övezetében az OTÉK 10. § (2), valamint 20/A. § (1) bekezdésében szereplő valamennyi rendeltetés elhelyezhető.

31. § (1) Különleges beépítésre szánt terület építési övezetében a sajátos rendeltetés ellátásához szükséges valamennyi épület, illetve építmény elhelyezhető.

(2) Az eltérő célú és fajtájú különleges területekre vonatkozóan – az általános érvényű előírásokon túl – a 32–37. § szakaszok rendelkezéseit kell figyelembe venni.

(3) A beépítési paraméterekben szereplő minimális zöldfelületi arány legalább 50%-án háromszintes növényállományt kell telepíteni – műszaki lehetőség esetén – a telekhatárok mentén.

(4) Az építési övezetben előírt épületmagasságtól, technológiai indokoltság esetén – annak igazolható mértékéig – el lehet térni.

32. § (1) Különleges garázsterület építési övezetében a közműellátás mértéke a teljes közművesítettség.

(2) Különleges garázsterületen gépkocsi tárolási célú rendeltetés(eke)t tartalmazó épület(ek) helyezhető(k) el.

33. § (1) Különleges közműterület építési övezetében a közműellátás mértéke kizárólag a közműhálózat üzemeltetéséhez, valamint a telephely fenntartásához szükséges közüzemi, vagy közcélú szolgáltatásokra terjed ki.

(2) Különleges közműterület építési övezetében:

• a) közműlétesítmények (különösen hidroglóbusz, szennyvíztisztító, szennyvízátemelő), ezek műtárgyai, műszaki és biztonsági berendezései elhelyezésére szolgáló,
• b) a tevékenységhez szorosan kapcsolódó kiszolgáló (különösen szociális, irodai, raktár, porta), valamint
• c) a közműhálózat üzemeltetéséhez, a telephely fenntartásához, védelméhez kapcsolódó gazdasági célú

rendeltetés(eke)t tartalmazó építmény(ek) helyezhető(k) el.

34. § (1) Különleges mezőgazdasági üzemi terület építési övezetében a közműellátás mértéke és módja:

• a) a legalább részleges közművesítettség, valamint
• b) a keletkező szennyvíz
  • ba) szennyvízcsatorna-hálózatba kötése, vagy
  • bb) zárt, szivárgásmentes szennyvíztárolóban történő gyűjtése, vagy
  • bc) egyedi biológiai szennyvíztisztítóban történő megtisztítása.

(2) Különleges mezőgazdasági üzemi terület építési övezetében:

• a) mezőgazdasági üzemi célú,
• b) állattartáshoz, állattenyésztéshez kapcsolódó,
• c) mezőgazdasági termeléssel összefüggő kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó,
• d) a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakó,
• e) a tevékenységhez szorosan kapcsolódó kiszolgáló (különösen szociális, irodai, raktár, porta), valamint
• f) a létesítmény fenntartását szolgáló gazdasági célú

rendeltetés(eke)t tartalmazó épület(ek) helyezhető(k) el.

35. § (1) Különleges rekreációs terület építési övezetében a közműellátás mértéke a teljes közművesítettség.

(2) Különleges rekreációs területen:

• a) kikapcsolódást, rekreációt szolgáló,
• b) sportolási célú,
• c) turisztikai, szabadidős és idegenforgalmi,
• d) lovas turisztikai,
• e) a területet használók ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó,
• f) a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakó,
• g) a tevékenységhez szorosan kapcsolódó kiszolgáló (különösen szociális, irodai, raktár, porta), valamint
• h) a létesítmény fenntartását szolgáló gazdasági célú

rendeltetés(eke)t tartalmazó épület(ek) helyezhető(k) el.

36. § (1) Különleges sport terület építési övezetében a közműellátás mértéke a teljes közművesítettség.

(2) Különleges sport területen:

• a) kikapcsolódást, rekreációt szolgáló,
• b) sportolási célú,
• c) a területet használók ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, valamint
• d) a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakó,
• e) a tevékenységhez szorosan kapcsolódó kiszolgáló (különösen szociális, irodai, raktár, porta), valamint
• f) a létesítmény fenntartását szolgáló gazdasági célú

rendeltetés(eke)t tartalmazó épület(ek) helyezhető(k) el.

37. § Különleges temetőterület építési övezetében:

• a) egyházi és világi kegyeleti célú,
• b) ravatalozó,
• c) hűtőház,
• d) sírbolt, emlékmű,
• e) urnafal,
• f) kápolna, kereszt, harangláb, emlékoszlop,
• g) virág- és kegyeleti kellék árusításához szükséges, valamint
• h) a tevékenységhez szorosan kapcsolódó kiszolgáló (különösen szociális, irodai, raktár, porta), valamint
• i) a létesítmény fenntartását szolgáló gazdasági célú

rendeltetés(eke)t tartalmazó épület(ek), illetve építmény(ek) helyezhető(k) el.

38. § (1) Közlekedési terület övezetében az OTÉK 10. § (2), valamint 26. § (1) és (3) bekezdésében szereplő valamennyi rendeltetés elhelyezhető.

(2) Kereskedelmi, szolgáltató és vendéglátó rendeltetés pavilon formájában is létesíthető.

39. § (1) Zöldterület övezetében az OTÉK 10. § (2), valamint 27. § (3) bekezdésében szereplő valamennyi rendeltetés elhelyezhető.

(2) Az előírt minimális zöldfelület legalább 50%-án háromszintes növényállományt kell kialakítani.

40. § (1) Erdőterület övezetében a közműellátás mértéke és módja:

• a) a legalább részleges közművesítettség, valamint
• b) a keletkező szennyvíz
  • ba) szennyvízcsatorna-hálózatba kötése, vagy
  • bb) zárt, szivárgásmentes szennyvíztárolóban történő gyűjtése, vagy
  • bc) egyedi biológiai szennyvíztisztítóban történő megtisztítása.

(2) Erdőterületen az OTÉK 10. § (2) bekezdésében, valamint 28. § (3)-(4) bekezdésében szereplő valamennyi rendeltetés – az ott szereplő korlátozásokkal és az erdőről, az erdő védelméről és az erdő-gazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 77-83. §-ával összhangban – elhelyezhető.

41. § (1) Mezőgazdasági terület övezetében a közműellátás mértéke és módja:

• a) a legalább részleges közművesítettség, valamint
• b) a keletkező szennyvíz
  • ba) szennyvízcsatorna-hálózatba kötése, vagy
  • bb) zárt, szivárgásmentes szennyvíztárolóban történő gyűjtése, vagy
  • bc) egyedi biológiai szennyvíztisztítóban történő megtisztítása.

(2) Mezőgazdasági terület övezetében az OTÉK 10. § (2), valamint 29. § (1) és (3) bekezdésében szereplő valamennyi rendeltetés – e rendelet 43. § (1) és (2), valamint az 45. § (1) és (2) bekezdésében szereplő korlátozások betartásával – elhelyezhető.

(3) Mezőgazdasági terület övezetében épület, építmény kialakítására – amennyiben rendelkezésre áll –, elsődlegesen művelésből kivett területként nyilvántartott telket, telekrészt kell felhasználni.

42. § (1) Kertes mezőgazdasági terület övezetében, legfeljebb 1 db épület helyezhető el.

(2) Kertes mezőgazdasági terület övezetében az OTÉK 29. § (5)-(7) bekezdése szerinti birtokközpont nem alakítható ki.

43. § (1) Általános mezőgazdasági terület övezetében az OTÉK 29. § (5)-(7) bekezdése szerinti birtokközpont kialakítható.

(2) E rendelet 5. melléklet 2. pontja Övezeti paraméterek megnevezésű táblázatának C11 cellája szerinti beépítettségi korlátot birtokközpontra nem kell alkalmazni.

44. § (1) Korlátozott használatú mezőgazdasági terület övezetében kizárólag:

• a) gyepgazdálkodást szolgáló,
• b) állattartást és állattenyésztést szolgáló,

rendeltetés(eke)t tartalmazó építmény(ek) helyezhető(k) el.

(2) Korlátozott használatú mezőgazdasági terület övezetében lakó rendeltetést tartalmazó épület nem helyezhető el.

45. § Természetközeli terület övezetében épület nem létesíthető.

46. § (1) Vízgazdálkodási terület övezetében a közműellátás mértéke és módja:

• a) a legalább részleges közművesítettség, valamint
• b) a keletkező szennyvíz
  • ba) szennyvízcsatorna-hálózatba kötése, vagy
  • bb) zárt, szivárgásmentes szennyvíztárolóban történő gyűjtése.

(2) Vízgazdálkodási terület övezetében:

• a) árvízvédelmi,
• b) felszíni vízrendezési,
• c) a meder használatával, fenntartásával összefüggő műszaki-technológiai,
• d) híd elhelyezésével összefüggő

rendeltetés(eke)t tartalmazó építmény(ek) helyezhető(k) el.

47. § (1) Különleges beépítésre nem szánt terület övezetében a közműellátás mértéke és módja:

• a) a legalább részleges közművesítettség, valamint
• b) a keletkező szennyvíz
  • ba) szennyvízcsatorna-hálózatba kötése, vagy
  • bb) zárt, szivárgásmentes szennyvíztárolóban történő gyűjtése, vagy
  • bc) egyedi biológiai szennyvíztisztítóban történő megtisztítása.

(2) Különleges beépítésre nem szánt terület övezetében a sajátos rendeltetés ellátásához szükséges valamennyi épület, illetve építmény elhelyezhető.

(3) Az eltérő célú és fajtájú különleges területek övezetére vonatkozóan – az általános érvényű paramétereken túl – a 48–52. § szakaszok előírásait kell figyelembe venni.

(4) Az övezeti paraméterekben szereplő minimális zöldfelületi arány 50%-án háromszintes növényállományt kell telepíteni – műszaki lehetőség esetén – a telekhatárok mentén.

48. § Különleges beépítésre nem szánt megújuló energiaforrások hasznosításának céljára szolgáló terület övezetében elsődlegesen:

• a) megújuló energiaforrás hasznosítását szolgáló,
• b) a létesítmény fenntartását szolgáló gazdasági célú

rendeltetés(eke)t tartalmazó építmény(ek) helyezhető(k) el.

49. § (1) Különleges beépítésre nem szánt közműterület övezetében:

• a) közműlétesítmények (különösen hidroglóbusz, szennyvíztisztító, szennyvízátemelő, gázfogadó állomás), ezek műtárgyai, műszaki és biztonsági berendezései elhelyezésére szolgáló,
• b) a tevékenységhez szorosan kapcsolódó kiszolgáló (különösen szociális, irodai, raktár, porta), valamint
• c) a közműhálózat üzemeltetéséhez, a telephely fenntartásához, védelméhez kapcsolódó gazdasági célú

rendeltetés(eke)t tartalmazó építmény(ek) helyezhető(k) el.

(2) A különleges beépítésre nem szánt közműterület övezetében előírt épületmagasságtól, technológiai indokoltság esetén – annak igazolható mértékéig – el lehet térni.

50. § Különleges beépítésre nem szánt rekreációs terület övezetében:

• a) kikapcsolódást, rekreációt szolgáló,
• b) sportolási célú,
• c) turisztikai, szabadidős és idegenforgalmi,
• d) a területet használók ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, valamint
• e) a tevékenységhez szorosan kapcsolódó kiszolgáló (különösen szociális, irodai, raktár, porta), valamint
• f) a létesítmény fenntartását szolgáló gazdasági célú

rendeltetés(eke)t tartalmazó épület(ek) helyezhető(k) el.

51. § Különleges beépítésre nem szánt sportterületen:

• a) kikapcsolódást, rekreációt szolgáló,
• b) sportolási célú,
• c) a területet használók ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó,
• d) a tevékenységhez szorosan kapcsolódó kiszolgáló (különösen szociális, irodai, raktár, porta), valamint
• e) a létesítmény fenntartását szolgáló gazdasági célú

rendeltetés(eke)t tartalmazó épület(ek) helyezhető(k) el.

52. § (1) Különleges beépítésre nem szánt temetőterület övezetében:

• a) egyházi és világi kegyeleti célú,
• b) ravatalozó,
• c) hűtőház,
• d) sírbolt, emlékmű,
• e) urnafal,
• f) kereszt, harangláb, emlékoszlop,
• g) virág és kegyeleti kellék árusításához szükséges,
• h) a tevékenységhez szorosan kapcsolódó kiszolgáló (különösen szociális, irodai, raktár, porta), valamint
• i) a létesítmény fenntartását szolgáló gazdasági célú

rendeltetés(eke)t tartalmazó építmény(ek) helyezhető(k) el.

(2) Különleges beépítésre nem szánt temetőterület övezetében lakás, szolgálati lakás nem helyezhető el.

54. § Ez a rendelet 2021. november 1-jén lép hatályba.