Szákszend Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2002. (VII. 22.) önkormányzati rendelete

Szákszend Község Helyi Építési Szabályzatáról

Hatályos: 2021. 01. 30- 2023. 04. 21

Szákszend Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2002. (VII. 22.) önkormányzati rendelete

Szákszend Község Helyi Építési Szabályzatáról

2021.01.30.

Szákszend Község Önkormányzat Képviselőtestülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. Évi LXXVIII. törvény 6. § (1) bekezdésében és 62. § (6) bekezdés 6. pontjában, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX Törvény 13. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a 314/2012. XI. 8.) Kormányrendelet 9. mellékletben biztosított véleményezési jogkörében eljáró államigazgatási szervek és a partnerségi egyeztetés szabályzatában megjelöltek véleményének kikérésével a 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendelet rendelkezéseinek figyelembe vételével, a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed Szákszend teljes közigazgatási területére (a továbbiakban: a Község területe).

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott területre vonatkozó Szákszendi Helyi Építési Szabályzat (a továbbiakban: HÉSZ) a 253/1997. (XII. 20.) az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló Korm. rendelet és mellékletei, (továbbiakban: OTÉK) rendelkezéseivel együtt alkalmazandó,

(3) A HÉSZ csak az alábbi rajzi és szöveges mellékletekkel együtt érvényes:

a) 1. melléklet: A szabályozási határértékek összesítő táblázata

b) 2. melléklet: Szákszend szabályozási tervei

ba) 2.1 melléklet: SZ-1 Beépítésre nem szánt területek Szabályozási Terve egységes szerkezetben

bb) 2.2 melléklet: SZ-2 Jellemzően beépítésre szánt területek Szabályozási Terve egységes szerkezetben (SZ-2/1, SZ-2/2, SZ-2/3; SZ-2/4, SZ-2/5, SZ-2/6, szelvényezetten)

bc) 2.3 melléklet: SZ-1, SZ-2/m1 jelű fedvényterv

c) 3. melléklet: Szákszend Önkormányzat elővásárlási jogával terhelt telkek listája

d) 1. függelék: Kulturális örökségvédelem jegyzéke (műemlékvédelem, régészet)

e) 2. függelék: Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű terület, a NATURA 2000- SCI terület jegyzéke

f) 3- függelék: Helyi értékvédelemmel érintett épületek jegyzéke

(4)

2. § (1) A szabályozás elemei az alábbiak:

a) Kötelező szabályozási elemek,

1.szabályozási terv határa,
2.közterületi telekhatár, szabályozási vonal, szabályozási szélesség,
3.övezetek és építési övezetek határa,
4.az övezetek, az építési övezetek jele és a hozzájuk rendelt szabályozási tartalmak (beépítési mód, terepszint feletti és alatti beépítési mérték, építménymagasság, legkisebb kialakítható telekterület, a létesíthető épületek száma, valamint a zöldfelületi arány),
5.építési vonal,
6..a mindenkori telekhatárhoz viszonyított terepszint alatti és feletti építési hely,
7.zöldfelületek fejlesztésére, megőrzésére irányuló rendelkezések:
7.1 megtartandó/kialakítandó zöldfelület,
7.2 kötelező fásítás.
8.sajátos jogintézmények által érintett területek lehatárolása:
8.1 elővásárlási joggal terhelt terület határa,
8.2 beültetési kötelezettségű terület határa.
b) A szabályozási terveken előforduló irányadó szabályozási elemek:
1. irányadó telekhatár,
2. telekhatárt megszüntető jel,
3. építési korlátozás területe (a szerkezeti terven meghatározott új utcanyitások nyomvonala),
4. rekultiváció szüksége,
5.
6. a természeti környezet javasolt helyi védelmével kapcsolatos területi- és tárgyi elemek, a táj- és természetvédelem, a helyi védelemre javasolt természeti terület, a védendő tájképi, ökológiai jelentőségű fasor, fásítás, a védőfásítás, tájfásítás.
(2)

Fogalom meghatározás

3. § (1) Portahasználat: lakótelkek funkcionális felosztása és használata lakóudvart, gazdasági udvart, „házikerti” udvart jelent. Lakóudvar: az utcai telekhatártól 25,0m mélységig értendő, a főépület elhelyezésére és pihenőkert kialakítására szolgál. Gazdasági udvar: a főépület rendeltetésszerű használatát kiegészítő melléképületek és gazdasági épületek építési helye, valamint kiszolgáló udvaruk és szabadtéri tárolóterük zónája.

(2) A fő épület: a telek rendeltetése szempontjából meghatározó, utcaképet adó épület, míg a melléképület: a főépület rendeltetésszerű használatát egészíti ki.

(3)

(4) „Nagylétszámú” állattartás: a vonatkozó országos hatókörű jogszabályokban meghatározott mértékű állattartás.

(5)

(6) Rendezett telek: nem érinti végrehajtandó szabályozási vonal, a terület rendeltetésének megfelelő használatra telekalakítási eljárás nélkül alkalmas.

(7) Fekvő telek: az építési hely meghatározása szempontjából olyan telek, melynek az utcára merőleges telekhatára legfeljebb 20 méter, vagy annál kisebb, és amelynek közterület felőli telekhossza meghaladja annak 1,5-szeresét. Kivétel a saroktelek.

II. Fejezet

Szákszend közigazgatási területének felhasználása

4. §

Beépítésre szánt területek

A beépítésre szánt területek növekedése

5. §

Telekalakítás

6. §

Lakóterületek, lakóépületek

7. § (1)

(2) A lakóterületeken az alábbi rendeltetésű épületek helyezhetők el:

a) Kertvárosias lakóterület építési telkein összesen 4db épület létesíthető:

1.A lakóudvarban legfeljebb 1db épület létesíthető, amely legfeljebb 2 önálló rendeltetési egységet (lakó, kereskedelmi, szolgáltató) foglalhat magába,
2.a lakófunkció mellett a lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, legfeljebb a beépíthető terület 50%-án,
3.egészségügyi, szociális épület,
4.szálláshely-szolgáltató épület, legfeljebb 6 vendégszobával,
5.a gazdasági udvarban legfeljebb 3db gazdálkodással összefüggő épület lehet,
b) Falusias lakóterület építési telkein összesen 5db épület helyezhető el:
1.A lakóudvarban legfeljebb 1db épület létesíthető, 2 önálló rendeltetési egységet (lakó, kereskedelmi, szolgáltató) foglalhat magába,
2.egészségügyi-, szociális épület,
3.a lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi-, szolgáltató-, szálláshely-szolgáltató, vendéglátó épület,
4.a gazdasági udvarban 4db gazdálkodással összefüggő épület lehet
(3) A lakótelkek a hagyományos, kialakult portahasználat alapján három részre tagolódnak. Így a beépítésnél:
1. Az utcaképet adó épület (lakóház, vegyes-funkció befogadására kialakított épület, lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi-, szolgáltató-, szálláshely-szolgáltató, vendéglátó épület) az utcai telekhatártól 25,0m mélységig, a lakóudvarban építhető.
2. Mezőgazdasági épületek, építmények, illetve egyéb gazdasági épületek a 65,0m-es vagy annál kisebb mélységű telek esetén 30,0m mélységű gazdasági udvarban, 65,0m-nél nagyobb mélységű telek esetén 60,0m mélységű gazdasági udvarban létesíthetők.
3. A lakótelkek gazdasági udvar mögötti „házikerti” részén, sem épület, sem építmény nem helyezhető el.
(4) A lakótelken lakó-funkció nélküli, csak mezőgazdasági, vagy kisüzemi, kisipari termelő funkciót befogadó épület nem létesíthető.
(5) A lakótelkek mérete a kialakult telekszerkezet függvénye, de a beépíthető telekterület 500m2–nél kisebb nem lehet és a 12 m-nél keskenyebb telek kialakult esetben sem építhető be. A telekosztás után kialakuló, beépíthető telkek legkisebb mérete min. 18,0 m legyen, területe az övezetre meghatározott mértéket érje el.
(6) A szabályozási tervlap, a beépítés jellegének megfelelően, oldalhatáron álló építési helyeket ábrázol. Saroktelkeknél utcaképet formáló módon el lehet térni az övezetre jellemző kialakult, vagy meghatározott beépítési módtól, oldalhatáron álló beépítés helyett szabadon álló épület építhető.
a) Az oldalhatáron álló beépítési mód a telekhatáron, vagy attól legfeljebb. 1,0 m-re való építést jelent.
(7) Az épületek elő-, oldalkertjeinek minimális méreteit a szabályozási terv eltérő rendelkezése hiányában a kialakult állapothoz kell igazítani A lakótelek hátsókertje és a hármas-tagolású (lakó-, gazdasági-, házikerti-udvar) telek esetében a házikerti-udvarrésze legalább 6,0 m kell legyen, a fekvő telek kivételével.
a) Kialakult beépítés esetében az új főépület elhelyezésénél az előkert méretét az utcára jellemzően, a szomszédos 3-3 telek előkert méretéhez igazodóan kell meghatározni
b) Új beépítésű utcaszakaszoknál az előkert min. 5,0 m, de legfeljebb 7,0 m lehet. A Győri út fésűs beépítésű, védelemre javasolt utcaszakaszán (SZ-2 jelű terven jelölt helyen) az előkert mérete 3,0 m legyen.
c)
d)
e) A főfunkciót kiegészítő melléképületek, gazdálkodást szolgáló épületek, építmények a gazdasági udvarban, az építési hely sávjának meghosszabbításában, a beépített telekhatárhoz igazodva építhető, vagy a gazdasági udvar hátsó határán az oldalkert méretének betartásával.
f) Pince, terepszint alatti építmény létesítése, felújítása, bővítése, átalakítása csak saját telken belül történhet, új, önállóan kialakított térszín alatti építmény a közterületet legfeljebb 3,0 m-re közelítheti meg. Telkenként a térszín alatti beépítés legfeljebb 35% lehet.
g) A fekvő telek hátsókertjének legkisebb mérete meglévő kialakult beépítés esetén a kialakult állapothoz igazodó lehet, a telek újra beépítése esetén legalább 3,0 m legyen.
(8) Az épületek kialakításánál az alábbiak a mérvadók:
a)
b)
c)
d)
e)
f) Az épületek földszinti padlószintje az eredeti terepszinthez képest max. 80 cm lehet.
g)
(9) Kerítés tömör formában max. 2,0 m magasságig, valamint áttört kialakítással max. 2,5 m magasságig készülhet. Lakóterületen a kerítés lezárásaként sérülést okozó anyag (szögesdrót, tört üveg) nem alkalmazható. A szabályozási terven közterületi szélesítésre jelölt utcaszakaszoknál:
1. a közlekedési felületek és a közművek fejlesztési igénye esetén,
2. valamint új lakóépület, új kerítés vagy meglévő kerítés átépítésekor az új kerítés a szabályozási vonallal meghatározott helyre kerüljön.
(10) A környezet alakítása a lakóterületeken
a) A kerítés építésére vonatkozó szabályok:
aa) tömör formában max. 2,0 m magasságig, valamint áttört kialakítással max 2,5 magasságig készülhet
ab)
ac) A szabályozási terven közterületi szélesítésre jelölt utcaszakaszoknál:
1.a közlekedési felületek és a kerítés vagy meglévő kerítés átépítésekor az új kerítés a szabályozási vonallal meghatározott helyre kerüljön.
2.b) A lakóterületekre vonatkozó általános közművek fejlesztési igénye esetén,
3.valamint új lakóépület, új
b) környezetminőségi előírások
ba) A beépítésre igénybevett gazdasági udvar és a telek határáig tartó „házikert” lehatárolására a gazdasági udvar határán fás növényfajokból (fa, cserje) kialakított térhatároló takaró fásítást kell létesíteni.
bb) A lakóövezetekben csak olyan építési tevékenység lehetséges, mely
1. a közterület terhére – saját telken belül nem kielégíthető mértékű parkolási igényű – új gépjárműforgalmat nem vonz, kivételt ez alól a parkolási rendelet adhat,
2. a lakóövezeteken kívül keletkezett veszélyes hulladékot az övezet területén nem tárolnak

Lakóövezetek

8. § (1) Az építési övezetekben a természetes terepfelszín homlokzatsíkban történő, 1,5 m-t meghaladó feltöltését az építménymagasság számításánál figyelembe kell venni.

(2) Az Lke-.. jelű kertvárosias lakóövezetek az alábbi építési határértékekkel rendelkeznek:

a) Az Lke-1 jelű lakóövezet

Lke-1

O

30

Z=50

5,0

800
melyben:
aa) A telken a meglévő épületek bővítéseként, vagy a hármas telekhasználati tagolásnak megfelelő helyeken, valamint a terven ábrázolt helyeken és esetekben létesíthető maximum 4 db épület.
ab) A gazdasági udvarban az állattartás célját szolgáló épület, vagy épületrész, építmény legfeljebb bruttó 65,0 m2 lehet.
ac) A telken belül kialakítandó zöldfelület aránya legalább 50 % legyen.
(3) Az Lf-.. jelű falusias lakóövezetek az alábbi építési határértékekkel rendelkeznek
a) Az Lf-1 jelű lakóövezet

Lf -1

O/SZ

30

Z=55

5,0

1000
melyben:
aa) A telken oldalhatáron állóan, a „Kisberek” területén a kialakult beépítéshez igazodóan szabadon álló módon a meglévő épületek bővítéseként, vagy a terven ábrázolt helyeken és esetekben létesíthető épület. A központi belterületen belül az épületek száma legfeljebb 5 db, a „Kisberek” területén legfeljebb 2 db lehet.
ab) A gazdasági udvarban az állattartás célját szolgáló épület, vagy épületrész, építmény legfeljebb bruttó 90,0 m2 lehet.
ac) A telken belül kialakítandó zöldfelület aránya legalább 55 % legyen.
b) Az Lf-2 jelű lakóövezet

Lf-2

O

30

Z-=60

5,0

1500
melyben:
ba) A telken oldalhatáron állóan, a meglévő épületek bővítéseként, vagy hármas telekhasználati tagolásnak megfelelő helyeken, valamint a terven ábrázolt helyeken és esetekben létesíthető maximum 5 db épület.
bb) A telken belül kialakítandó zöldfelület aránya legalább 60 % legyen.
bc) A gazdasági udvarban az állattartás célját szolgáló épület, vagy épületrész, építmény legfeljebb bruttó 140 m2 lehet.
c) Az Lf-3 jelű lakóövezet jele

Lf-3

O

30

Z=60

6,0

1500
melyben:
ca) A telken oldalhatáron állóan a meglévő épületek bővítéseként, vagy a hármas telekhasználati tagolásnak megfelelő helyeken, valamint a terven ábrázolt helyeken és esetekben létesíthető maximum 5 db épület.
cb) A gazdasági udvarban az állattartás célját szolgáló épület, vagy épületrész, építmény legfeljebb bruttó 140,0m2 lehet.
cc) A telken belül kialakítandó zöldfelület aránya legalább 60% legyen.
d) Az Lf-4 jelű lakóövezet

Lf-4

O

30

Z=60

5,0

2000
melyben:
da) A telken oldalhatáron állóan a meglévő épületek bővítéseként, vagy a hármas telekhasználati tagolásnak megfelelő helyeken és esetekben létesíthető maximum 5 db épület.
db) A gazdasági udvarban az állattartás célját szolgáló épület, vagy épületrész, építmény legfeljebb bruttó 140,0 m2 lehet.
dc) A telken belül kialakítandó zöldfelület aránya legalább 60% legyen.
e) Az Lf-5 jelű lakóövezet

Lf-5

O

30/1500

Z=60

5,0

3500
melyben:
ea) A telken oldalhatáron állóan, létesíthető 5 db épület. A beépítési mérték számításánál az 1500 m2 feletti telekrész csak egynegyed területtel vehető figyelembe. A meglévő épületek bővítéseként, vagy azok helyén, illetve hármas telekhasználati tagolásnak megfelelő helyeken, valamint a terven ábrázolt helyeken és esetekben építhető épület.
eb) A gazdasági udvarban az állattartás célját szolgáló épület, vagy épületrész, építmény legfeljebb bruttó 140,0m2 lehet.
ec) A telken belül kialakítandó zöldfelület aránya legalább 60% legyen.

Településközponti terület

9. § (1) Településközpont vegyes területen elhelyezhetők:

1. igazgatási-, egyházi-, oktatási-, egészségügyi, szociális épületek,

2. egyéb közösségi, szórakoztató, kulturális épület,

3. kereskedelmi-, szolgáltató-, vendéglátó-, szálláshely-szolgáltató épületek,

4. lakóépületek.

(2) A kialakításnál figyelembe kell venni:

1.
2.
3. Oldalhatáron álló beépítésnél az oldalkert mérete az övezetre előírt építménymagasság mértékénél kisebb nem lehet.
4. Új épület az eredeti helyére, vagy a terven ábrázolt építési helyre épülhet, az új főépület elhelyezésénél az előkert méretét az utcában kialakult értékhez igazodóan a szomszédos 3-3 telek előkert méretéhez illeszkedve kell meghatározni.
(3) Településközponti vegyes terület környezetrendezési előírásai:
a) A melléképítmények közül trágyatároló, állatkifutó nem létesíthető.
b) Az építési övezetben és annak 50,0 m-es környezetében új állattartó épület/rész nem engedélyezhető.
c) A telkek zöldfelületein, 100 m2-ként 1 db lombos fa telepítendő.
d)

10. § (1) A Vt-1 jelű településközponti építési övezet határértékei:

Vt-1

O/SZ

30

Z=40

5,0

1200
melyben:
a) oldalhatáron, vagy szabadon állóan, a kialakult, illetve a terven ábrázolt módon, létesíthető legfeljebb 2db épület. Ez alól kivétel a műemléki templomok és a műemléki magtár kialakult beépítési mértéke, építménymagassága, valamint telekterülete.
b) A zöldfelület aránya legalább 40% legyen.
c) Az övezetben a kialakult lakófunkciók épületei felújíthatók, átépíthetők, újraépíthetők, azon telkeken, amelyeken a település ellátását szolgáló funkciók működnek (igazgatás, oktatás kereskedelem, szolgáltatás) lakófunkció nem létesíthető.
(2) A Vt-2 jelű településközponti építési övezet határértékei:

Vt-2

SZ

30

Z=40

6,0

2000
melyben:
a) szabadon állóan, a kialakult, illetve a terven ábrázolt helyen, létesíthető igazgatási, egészségügyi, oktatási kereskedelmi funkció, önálló lakófunkció nem engedélyezhető.
b) Telkenként legfeljebb 2db épület építhető.
c) A zöldfelület aránya legalább 40% legyen.

Kereskedelmi, szolgáltató terület

11. § (1) A kereskedelmi, szolgáltatói gazdasági övezetben:

1. egyéb közösségi, szórakoztató, kulturális épület,

2. a lakosság ellátását biztosító kereskedelmi, szolgáltató funkciók,

3. idegenforgalmat, turisztikát, egészségügyi-szociális funkciókat szolgáló létesítmény, szálláshely-szolgáltató épület alakítható ki.

4. a környezetet nem zavaró gyártó, szerelő és egyéb gazdasági tevékenységek létesítményei, és a hozzájuk kapcsolódó szolgálati lakás,

(2) Az épületek kialakításánál az alábbiak a mérvadók:

a) Telkenként legfeljebb 3db épület építhető.

b)

c)

d)

e)

f) Az épületek földszinti padlószintje az eredeti terepszinthez képest max. 80 cm lehet.

g)

(3) Kerítés tömör formában max. 2,0 m magasságig, valamint áttört kialakítással max. 2,5 m magasságig készülhet. Lakóterületen a kerítés lezárásaként sérülést okozó anyag (szögesdrót, tört üveg) nem alkalmazható.

(4)

(5) Az építési övezetek környezetrendezési előírásai:

a) A szabályozási terven jelölt védőfásításokat, a kötelező zöldfelületek kialakítását helyiséget befogadó építési igény esetén el kell végezni.

b)

c) A beültetési kötetezettséggel jelölt területen háromszintű (gyep, cserje, lombkorona szint) növényzet telepítendő.

Kereskedelmi, gazdasági övezetek

12. § (1) A Gksz-1 jelű építési övezet határértékei

Gksz-1

O

30

Z=40

6,0

1800
melyben:
a) Oldalhatáron állóan, legfeljebb 6,0 m-es építménymagassággal lehet építeni.
b) A legkisebb kialakítható telekterület 1800 m2 lehet, melyen a beépíthetőség mértéke legfeljebb 30 %.
c) A zöldfelület aránya legalább 40 % legyen
(2) A Gksz-2 jelű építési övezet határértékei

Gksz-2

SZ

40

Z=30

6,0

1800
melyben:
a) Szabadon állóan, kialakult, vagy legfeljebb 6,0 m-es építménymagassággal lehet építeni.
b) A legkisebb kialakítható telekterület 3000 m2 lehet, melyen a beépíthetőség mértéke legfeljebb 40 % lehet.
c) A zöldfelület aránya legalább 30 % legyen.
(3) A Gksz-3 jelű építési övezet határértékei

Gksz-3

SZ

30

Z=40

6,0

4000
melyben:
a) Szabadon állóan, legfeljebb 6,0 m-es építménymagassággal lehet építeni.
b) A legkisebb kialakítható telekterület 4000 m2 lehet, melyen a beépíthetőség mértéke legfeljebb 30 % lehet.
c) A zöldfelület aránya legalább 40 % legyen.
(4) A Gksz-4 jelű építési övezet határértékei

Gksz-4

SZ

40

Z=30

6,0

4000
melyben:
a) Szabadon állóan, legfeljebb 6,0 m-es építménymagassággal lehet építeni.
b) A legkisebb kialakítható telekterület 4000 m2 lehet, melyen a beépíthetőség mértéke legfeljebb 40 % lehet.
c) A zöldfelület aránya legalább 30 % legyen.
d) A Gksz-4 jelű építési övezetekben állattartó épületek kivételével elhelyezhető a 11. § (1) bekezdésében felsoroltakon kívül:
1. mezőgazdasági tevékenységet szolgáló gazdasági és üzemi épületek,
2. terményfeldolgozó és tárolóépület,
3. gépjavító és géptároló műhelyépületek,
4. az energiaszolgáltatás létesítményei.
e) A gazdasági övezetekben állandó tartózkodásra alkalmas épület létesítése esetén a teljes közműellátást ki kell építeni.
f) Az építési hely
fa) új épület elhelyezése esetén a mindenkori telekosztáshoz igazodik, a szabályozási terv egyéb rendelkezéseinek figyelembevételével legalább 10 m-es elő-, oldal- és hátsókertek megtartása mellett,
fb) az fa) pontban leírtaknak nem megfelelően telepített meglévő és megmaradó épületeknél az az építési határvonalak a meglévő épületeknél megtarthatóak, de az épület bővítményére vonatkozóan meg kell tartani legalább az OTÉK 35. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott elő-, oldal- és hátsókerteket.
g) A 054 és 302 hrsz.-ú volt majorterület építési övezetében
ga) az építési övezetben megengedett 6,0 méteres építménymagasságot az épületnek nem minősülő zárt tömeget képviselő technológiai berendezések építményei meghaladhatják, s elérhetik a 16,0 m-es építménymagasságot, továbbá az épületre, vagy egyéb építményre telepített technológiai berendezések legmagasabb pontja a terepcsatlakozástól mérten 24,0 méter lehet, kivéve a szemestermény-szárítótorony esetét, melynek legmagasabb pontja 30,0 méter lehet,
gb) a megengedett építménymagasságot meghaladó technológiai berendezések alaprajzi vetülete a telek beépítési mértékének legfeljebb 5%-át képezhetik, vagy az épületre telepített berendezés a ténylegesen megépült alapterület legfeljebb 1/10-ét teheti ki.
(5) A Gksz-5; Gksz-6 és a Gksz-7 jellel ellátott kereskedelmi gazdasági építési övezetekben szabályozási terven ábrázoltak szerint lehet új épületet építeni.

Mezőgazdasági tevékenységet szolgáló gazdasági övezet

13. §

Üdülőterület, övezet

14. § (1)

(2) Az építési övezetben csak a pihenést szolgáló, legfeljebb 2 üdülőegységes üdülőépület, pince, borház építhető. Állattartó vagy üzemi funkciót befogadó épület nem létesíthető.

(3) A telkeken 1 db épület létesíthető. Gépjármű-tároló önálló épületként nem építhető.

(4) Hétvégi házas üdülőterület

2) az Üh-1 jelű építési övezet határértékei

Üh-1

O/SZ

10

Z=70

4,5

1000
melyben:
oldalhatáron, vagy szabadon állóan létesíthető épület. A beépíthető minimális telekszélesség 10,0 m. A kialakítandó zöldfelület telekterülethez viszonyított aránya legalább 70% legyen.

Különleges területek

15. § (1)

(2) A különleges területen elhelyezhető funkciók és az ennek megfelelő övezetek a következők:

a) Szennyvíztisztító telep K-hsz

b) Hígtrágya ártalmatlanító-kezelő telep K-hh

c) Temető K-te

d) Sportpályák K-sp

e) a különleges rekreációs lehetőségeket (pl.: lovaglás, szabadtéri egyéb sportolás, ismeretterjesztés) szolgáló idegenforgalmi-üdülési célú (szállásférőhely is) beépítésre szánt terület K-sz

f) mezőgazdasági üzemi terület építési övezete Kmg-1

(3)

(4) Folyékony hulladékkezelő és tisztító telep:

a) A K-hsz jelű szennyvíztisztító telep, 100 m-es védőtávolsággal.

b) A K-hh jelű hígtrágya ártalmatlanító-kezelő telep.

c) A telken csak az üzemeltetéssel összefüggő építmény létesíthető.

(5) A K-te jelű temető övezet területe

a)

b)

c) Beépítési mód: szabadon álló.

d) Maximális beépítés: 5%.

e) Maximális építménymagasság: 7,5 m

f) Telekméret: a szabályozási terven jelölt területtel bővíthető.

g) A temető mellett az OTÉK előírásait figyelembe vevő méretben (legalább P10) közterületi parkolót kell létesíteni, illetve fenntartani külön önkormányzati parkolási rendeletben meghatározott módon és feltételekkel.

h)

(6) K-sp jelű övezet a sportlétesítmények területe

1. Az övezet sportolási célra, a sportolást szolgáló épületek, építmények (pl. öltöző, lelátó, sportpályák) elhelyezésére hasznosítható.

2. Beépítési mód: szabadon álló

3. Maximális beépítés: 5%

4. Maximális építménymagasság: 4,5 m

(7) K-sz jelű építési övezet területe:

a) a volt homokbánya területének rekultiválását követően szabályozási terv rendelkezései szerint hasznosítható, építhető be a terület.

b) A terület rendeltetése: a szabadidős tevékenységek, az idegenforgalom – üdülés a vendéglátás területe, a használathoz szükséges vezetékes közműellátás és a felszíni csapadékvíz elvezetés megoldása mellett.

(8) A Kmg-1 jelű mezőgazdasági üzemi terület építési övezetben mezőgazdasági terménytárolással és –feldolgozással, állattartással – mindezek kutatásával - összefüggésben lehet épületet létesíteni az alábbiak figyelembevétele mellett:

a) az épületeket az építési helyen belül szabadon állóan lehet elhelyezni,

b) a beépítési mérték a felszínen és a felszín alatt legfeljebb 40%-ig terjedhet, mely beépítési mértékbe a talajhoz kötött, alapozást igénylő zárt tömeget képező technológiai berendezések (különösen a tárolótartályok), valamint a környező terepszintből egy méternél magasabban kiemelkedő zárt teret képező építmények beleszámítandók,

c) az építménymagasság legfeljebb 8,0 méter lehet, melynél a technológiai építmények magassága lehet több, azok 15,0 méterig emelkedhetnek ki a környező terepszinthez mérten,

d) az építménymagasságot meghaladó technológiai berendezések alaprajzi vetülete a ténylegesen megépített alapterület legfeljebb 1/10-ét tehetik ki,

e) az építési övezetben üzemi területként kialakítható telek alapterülete legalább 4.000 m2 legyen,

f) az építési övezetben

fa) az előkert legkisebb mélysége 10,0 méter, melyen belül önálló portaépület, mérlegház, legfeljebb a kapubejáratok számával megegyező esetben és legfeljebb összesen 50 m2-es alapterülettel építhető, továbbá melyen belül az fd)) pontban felsorolt építmények elhelyezhetők,

fb) az oldalkert legkisebb szélessége 3,0 méter, melyen belül a fd) pontban felsorolt építmények elhelyezhetők,

fc) a hátsókert előírt legkisebb mérete 3,0 méter lehet, melyen belül a fd)) pontban felsorolt építmények elhelyezhetők, de nem helyezhető el üvegház, fóliasátor,

fd) az építési helyen kívül, az elő-, oldal és hátsókertben az OTÉK 1. mellékletének 67. pontjában felsoroltak közül elhelyezhetők az a), b), c), d), e), i) és j) pontokban szereplő melléképítmények, továbbá hídmérleg, mélyfúrású kút, egyéb technológiai berendezéseket ellátó jellemzően a föld felszíne alatt elhelyezett vezetékek és berendezések, a terep felszínen megjelenő pontszerű (alapterülettel meg nem határozható) építmények és műtárgyaik különösen a megújuló energiaforrások hasznosításának céljára szolgáló építmények és műtárgyaik, valamint a terepalakítással és közlekedési felületek kialakításával együtt járó építmények és műtárgyaik,

fe) az építési helyen kívül az előkertben nem helyezhető el kerti építmények közül 20 m2 vízszintes vetülettel kialakított kerti tető, a melléképítmények közül siló, nem terepszint alatti vagy terepszint alatti fedetlen kialakítású ömlesztett anyag-, folyadék- vagy gáztároló.

g) a kötelezően kialakítandó zöldfelület az építési telken belül legalább 40% kell, legyen, melybe beszámíthatók a telekhatár menti fasorok, ha azok legalább 2,0 méteres zöldsávval rendelkeznek, de nem számíthatók bele a parkolók árnyékolását biztosító fák, ha azok 2,0 x 2,0 méternél kisebb zöldfelületi termőföld-kazettával rendelkeznek.

h) az építési helyen kívül a terep természetes terepfelülete tereprendezéssel az alábbiak szerint lehet megváltoztatni

ha) a meglévő terepszintek megváltoztathatók a rendeltetés és a beépítés igénye szerint legfeljebb plusz-mínusz 2,5 méteres magasságig,

hb) az épületek körüli útfelületek süllyeszthetők, kiemelhetőek az épületek rendeltetése és technológiai igénye szerint, amely esetben a terepsüllyesztés, vagy kiemelés a településképvédelmi rendeletben megfogalmazott követelményeknek megfelelően képezhető,

hc) a telekhatárok mentén a terepszint a szomszédos telek természetes terepszintjétől legfeljebb 1,5 m szintkülönbségig térhet el, mely eltérést rézsűvel, támfallal lehet kiegyenlíteni,

hd) a telekhatár mentén eltérő terepszintkülönbséget olyan módon lehet kialakítani, hogy az a szomszédos telek rendeltetésszerű használatát, fejlesztési lehetőségét nem korlátozhatja, valamint annak következményei a szomszédos telket a csapadékvizek lefutása, vagy a talajvizek áramlása következtében káros hatásokkal nem érinthetik

i) telekhatáron és attól eltérő helyen, telken belüli kerítés magassága legfeljebb 2,5 méter lehet, amelyet csak vagyonvédelmi és üzemviteli indokkal lehet a telken belül megépíteni a településképvédelmi rendelet követelményeinek betartása mellett,

j) az építési övezet részleges közművesítettséggel rendelkezhet.

Beépítésre nem szánt területek

Közlekedési területek

16. § (1) A KÖ-u és Kök jelű közlekedési területeket a szabályozási tervlap tartalmazza.

(2)

(3) A 8135sz. út közigazgatási területre eső szakaszán az út nyomvonala és szabályozási szélessége a kialakult marad, a tengelytől számított 50-50 méteres védőtávolságot kell figyelembe venni.

(4) A 8144sz. út nyomvonala és szabályozási szélessége a külterületen a kialakult marad, a belterületen a szabályozási tervlap szerint módosul. A belterületi szabályozási szélesség 14 és kb. 50 méter között változó. A beépítésre nem szánt területek menti szakaszokon a védőtávolság a tengelytől számított 50-50 méter.

(5)

(6) A tervezett lakóutcákat minimálisan 12 méteres szabályozási szélességgel kell kialakítani.

(7) A vegyes használatú utca, utcaszakasz minimális szabályozási szélessége 10 méter.

(8)

(9) A tervezett mezőgazdasági kiszolgáló utak szabályozási szélessége minimum 10 méter.

(10) Az önálló gyalog- és kerékpárutak szabályozási szélessége minimum 3 méter.

(11) A Kocsra vezető, a 0126, 0113Hrsz-ú földutak nyomvonalán kiépülő új út szabályozási szélessége a szabályozási tervlapnak megfelelően módosul

(12)

(13)

(14) Kök jelű kötött pályás közlekedési terület a Tatabánya – Veszprémvarsány vasútvonal, melynek védőtávolsága a szélső vágánytól számított 50-50 méter.

Közműterületek, közműlétesítmények

17. § (1) A közüzemi közműhálózatokat, közműlétesítményeket és azok biztonsági övezetét közterületen, vagy közmű üzemeltető Kü jelű telkén belül kell elhelyezni.

(2)

(3) A meglevő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor, a kiváltandó feleslegessé vált közművet el kell bontani, indokolt esetben, ha a földben marad, eltömedékelését szakszerűen meg kell oldani.

(4) A beépítésre szánt területeken a területet kiszolgáló közművezetékek elrendezését úgy kell megoldani, hogy a 10 m széles, vagy szélesebb utcákban fasor telepítésére legyen hely.

(5)

Vízellátás

(6)
(7)
(8)
(9)
(10) Az SZ-3 jelű szabályozási terven jelölt „Kisberki” lakó és kereskedelmi gazdasági övezetek (a 8135sz. út mentén) vízellátása, vagy térszíni tározó, vagy épített víztorony létesítésével biztosítandó.

Vízelvezetés

(11)
(12) A település beépítésre nem szánt területén elhelyezhető építményben keletkező szennyvizeket, ha a napi keletkező szennyvíz mennyisége nem haladja meg a 3m3-t, közműpótlóként a szennyvizeket szigorúan – ellenőrzötten – zárt szennyvízgyűjtő medencében kell összegyűjteni és szippantó-kocsival, a kijelölt engedéllyel rendelkező lerakóhelyre kell szállítani.
(13) A beépítésre nem szánt területen korszerű, szakszerű berendezésekkel kezelhetők a szennyvizek, vagy gyűjtésükről és elszállításukról gondoskodni kell.
(14)
(15)
(16)
(17) A 20, illetve annál több gépkocsit befogadó, kiemelt szegéllyel építendő parkoló felületekről és a szennyezéssel veszélyeztetett gazdasági területek belső útjairól az összegyűlő csapadékvíz csak olajfogó műtárgyon keresztül vezethető a befogadó csatornába.

Villamosenergia-ellátás

(18)
(19)
(20)

Földgázellátás

(21) A középnyomású földgázhálózatról vételező telkek gázellátására egyedi nyomásszabályozót kell felszerelni.

Távközlés

(22)
(23)
(24)

Zöldterületek és zöldfelületek

18. § (1) A zöldterület a belterület beépítésre nem szánt, jellemzően növényzettel fedett része, amely közhasználatú, rekreációs szerepet is betöltő, díszkertként is funkcionáló köztér.

A zöldterület létesítményei a szabályozási terven lehatárolt:
1. Kossuth L. u-i közkert, Zkk jelöléssel
2. a Mátyás király u. – Ady E. u., valamint a Kossuth l. u.- Csillag u. találkozásánál kialakítandó közpark Zkp jelöléssel.
(2)
(3)
(4)
(5)
(6)
(7)
(8)
(9)

Erdőterület és övezetei

19. § (1)

(2)

(3)

(4) Az erdőterület elsődleges rendeltetési célok szerint az alábbi övezetekre tagozódik:

2) Eg jelű területek övezete az elsődleges rendeltetés szerint gazdasági- fatermelő célú elsődleges rendeltetéssel üzemtervezésre javasolt erdőterület.
b) Ekj jelű területek övezete az elsődleges rendeltetés szerint egészségügyi-szociális, turisztikai, oktatási-kutatási céllal közjóléti erdőként üzemtervezésre javasolt erdőterületek.
c) Ev jelű területek övezete az elsődleges rendeltetés szerint védelmi céllal üzemtervezett és ilyen célú üzemtervezésre javasolt meglévő és létesítésre javasolt új erdőterületek.
(5)
(6) Az erdőterületek övezetén belül,
a) az erdő rendeltetésének megfelelő építmények,
b) közlekedési és szállítási építmények, továbbá
c) termékvezetékek helyezhetők el
d) a közjóléti rendeltetésű erdőben a fentieken túl az alábbi építmények is elhelyezhetők:
da) a szabadidő eltöltését,
db) a testedzést és a turizmust szolgáló építmény (pl. esőbeálló, pad, tornapálya, tűzrakó)
dc) az oktatást-kutatást, az egészségügyi-szociális szolgáltatást biztosító épületek, építmények.
(7)
(8)
(9) Erdőterületen belül legfeljebb 5,0 m építménymagasságú építmények helyezhetők el.
(10) Az Eg jelű, gazdasági rendeltetésű erdőterület övezetén belül egy szolgálati jellegű lakóépület, illetve az erdő rendeltetésének megfelelően elhelyezhető funkciójú épület létesíthető. Az övezeten belül az alábbi építési előírásokat kell alkalmazni:
a) a telek max. beépítettsége 0,5 %
b) a max. építménymagasság 5,0 m,
c) a max. lakóudvar-terület a telek 3 %-a
d) legfeljebb 3db épület létesíthető, egy – egy épület max. szintterülete 300 m2 lehet.
(11) Az Ekj jelű, egészségügyi-szociális, turisztikai, tudományos-oktatási célú közjóléti erdő övezeten belül, a legalább 10 ha nagyságú erdőként nyilvántartott telken az alábbi építési előírásokat kell alkalmazni:
a) a telek max. beépítettsége 1 %
b) a max. építménymagasság 5,0 m,
c) az építésre kijelölt hely a telek max. 10 %
d) egy-egy épület max. szintterülete 300 m2
(12)
(13)

Mezőgazdasági területek és övezetei

20. § (1) A mezőgazdasági terület a település beépítésre nem szánt területének a növénytermesztés és állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás, együttesen mezőgazdasági termelés és az ahhoz szükséges építmények elhelyezésére szolgáló része. A mezőgazdasági terület a szabályozási terven jelölteknek megfelelően az alábbi övezetekre tagolódik:

a) Az Mk jelű kertes mezőgazdasági terület a korábbi zártkert területek övezete.

b) Az Má-1 jelű általános mezőgazdasági terület a nagyüzemi jellegű mezőgazdasági területek övezete.

c) Az Má-2 jelű általános mezőgazdasági terület a kímélő gyepgazdálkodást igénylő mezőgazdasági területek övezete.

d) Az Má-4 jelű általános mezőgazdasági terület a lakó- és gazdasági épületek együttese árutermelő állattartásra is igénybe vehető övezete.

(2) A terület övezeteinek betartandó telekalakítási és építési előírásai a következők

Az övezet jele 1

Mk

Má-1

Má-2

Má-4

Kialakítható telek

- legkisebb területe (ha, m2)

3.000

6.000

6.000

2,0 ha

- legkisebb szélessége (m)

15

30

50

50

Szántó, gyep művelési ág esetén

Gazdasági épülettel beépíthető telek

- legkisebb területe (ha, m2)

-

50 ha

100 ha

2,0 ha

- legkisebb szélessége (m)

-

50

50

50

- legnagyobb beépítettség

-

3

3

3

Lakóház és gazdasági épülettel beépíthető telek

- legkisebb területe (ha, m2)

-

100 ha

-

2,0 ha

- legkisebb szélessége (m)

-

50

-

50

- legnagyobb beépítettség

-

3

-

3

Szőlő, gyümölcs művelési ág esetén

Gazdasági épülettel beépíthető telek

- legkisebb területe (ha, m2)

1.500

20ha

-

2,0 ha

- legkisebb szélessége (m)

15

50

-

50

- legnagyobb beépítettség

3

1

-

3

Lakóház és gazdasági épülettel beépíthető telek

- legkisebb területe (ha, m2)

6.000

20 ha

-

2,0 ha

- legkisebb szélessége (m)

30

50

-

50

- legnagyobb beépítettség

1,5

1,5

-

3

(3) A mezőgazdasági rendeltetésű területek beépítése alábbi megkötésekkel engedélyezhető:
a)
b)
c) A 1.200 m2-nél kisebb területnagyságú külterületi földrészleten – a nádas, gyep művelési ágban nyilvántartott területek kivételével – egy terepszint alatti építmény (pince) elhelyezhető.
d) Az építmények építménymagassága:
1. lakóépület esetén legfeljebb 4,5 m
2. gazdasági épület, illetve építmény esetén legfeljebb 3,5 m, kivéve a speciális technológiai előírások miatt eseti módon megállapított és engedélyezett építménymagasságot
e) A mezőgazdasági területen történő építéskor az előkert minimun értéke 20 m, az oldalkert minimum 10 m, kivéve az oldalhatáron álló beépítésnél az oldalhatárra épülő épületet.
f)
g)
h)
i) A mezőgazdasági külterületen a kerítés az alábbiak szerint építhető: Az utak tengelyétől mérten 6-6 m távolságban, legfeljebb 2 m magasságig létesíthető.
j)
k)
(4) Az Má-4 jelű övezet határértékei

Má-4

O

3

4,5

2,0 ha
melyben oldalhatáron állóan legfeljebb 3%-os beépítési mértékig, maximum 4,5 m építménymagassággal (technológiailag szükséges eseti eltéréssel), legalább 2,0 ha-os telken létesíthető tanyagazdaság.
(5)
(6)
(7)
(8) A külterületi mezőgazdasági létesítményeknél keletkező hulladékok ártalmatlanításához szükséges műszaki feltételeket egyénileg kell biztosítani.Tisztítatlan szennyvíz szikkasztása tilos.

A vízmedrek és a vízgazdálkodás területe

21. § (1)

(2) A V jelű vízgazdálkodási terület övezetébe tartoznak az OTÉK (30. §. (1) bekezdése) vonatkozó előírásai szerinti területek.

(3) A V-v jelű övezet a nyílt vízfelszínű területtel rendelkező terület.

(4) A vízgazdálkodási területeket érintő előírások a következők:

a) Az állami tulajdonú vízfolyások partélétől mért 6-6 m, az önkormányzati kezelésben lévő árkok part-éleitől 3-3 m sávot, a nyílt árkok karbantartására szabadon megközelíthetően biztosítani kell.
b) A V-v jelű területen a vízi sport és sporthorgászás célját szolgáló közösségi építmények számára önálló építési telket legfeljebb 2000 m2-en lehet kialakítani, ahol
1. a telek max. beépítettsége 5 %,
2. a max. építménymagasság 4,5 m,
3. egy-egy épület max. szintterülete 300 m2
(5)

22. § (1)

(2)

(3)

(4)

(5)

Táj- és természetvédelem

23. § (1)

(2)

(3) A területen biztosítani kell az ökológiai folyosók fennmaradását.

A környezetvédelemre vonatkozó előírások

24. § (1)

Talajvédelem

(2)
(3) A telkeken rézsűk kizárólag oly módon alakíthatók ki, illetve meglévők oly módon alakíthatók át, hogy a rézsű állékonysága a telek területén belül biztosítható legyen.
(4)
(5)
(6)
(7)
(8)

Felszíni és felszín alatti vizek védelme

(9) A felszíni vízelvezető rendszert a telkek beépítésének megkezdését megelőzően a talajvédelmi előírásoknak megfelelő műszaki megoldással ki kell alakítani.
(10)
(11)
(12)
(13)
(14) Épület bővítése és új épület elhelyezése a lakóterületen belül csak víz, szennyvíz és elektromos ellátás biztosítása mellett történhet. Ahol közcsatorna még nincs, a szennyvíz átmenetileg csak korszerű, szakszerű közműpótló berendezésbe gyűjthető. A tisztítatlan szennyvíz szikkasztása a település egész területén tilos. Az ásott kutakba, illetve a csapadékvíz-csatornákba, továbbá a közvetlen élővíz-folyásba tisztítatlan szennyvizet bevezetni tilos.
(15) Az ásott kutakba, illetve a csapadékvíz-csatornákba, továbbá a közvetlen élővíz-folyásba tisztítatlan szennyvizet bevezetni tilos.
(16)
(17)

Levegőtisztaság-védelem

(20)
(21)
(20) A szabályozási tervben jelölt kiterjedésű, építési korlátozással terhelt védőterületet kell fenntartani a vonatkozó előírások betartása figyelembevétele mellett;
a) az alábbi esetekben:
1. Szennyvíztisztító telep védőterülete: 100 m
2. Üzemi állattartó telepek körüli védőterület: min. 300 m
3. Dögkút – rekultiválásig 1000 m
4. Hígtrágya-szikkasztó min. 300 m
b) ahol élelmiszer, gyógyszer gyártása, csomagolása nem végezhető, szállás jellegű épület (kivéve szolgálati lakás) nem létesíthető.

Zaj- és rezgésvédelem

(23)
(24)
(25)

Hulladékgazdálkodás

(26) A hulladék lerakása a település teljes területén tilos.
(27)
(28)
(29)
(30)

Építmények elhelyezése

25. § (1) A kialakult szerkezetű településrészeken, ha a közterület mérete nem éri el a 10,0m-t, a nyomvonal jellegű építmények és műtárgyaik (közművezetékek és létesítmények) valamennyi övezetben elhelyezhetők.

(2) Az OTÉK 32. § 2., 3., 5. pontjában meghatározott létesítmények közterületeken, közkertekben helyezhetők el. Az OTÉK 32. § 4. pontban meghatározott műtárgyak önkormányzati és állami telkeken létesíthetők.

(3) Szabadon álló beépítési módnál a telekszélességtől függően (18,0 m-nél szélesebb teleknél) kötelezően betartandó minimális 3,0 m-es oldalkert a kedvezőtlenebb tájolás felöl tartandó be. A telek kedvezőbb tájolása felöl nagyobb oldalkert alakítható ki.

(4)

(5)

(6)

(7)

A kulturális örökség és a természet védelme

26. § (1) A rendelet 1. függelékében szerepelnek:

a) Országos műemléki védelem alatt álló ingatlanok és a műemléki környezet határa által közrefogott területek.

b) Régészetileg nyilvántartott területek és lelőhelyek.

(2) Régészeti érdekű területeken bárminemű 60 cm-nél nagyobb mélységű földmunka, illetve minden féle építési tevékenység különös gonddal végezhető, melynek megkezdését, az illetékes Múzeumnak be kell jelenteni, szükség esetén a régészeti kutatás lefolytatását biztosítani kell.

(3) A rendelet 2. függelékében szerepel az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű terület, a NATURA 2000- SCI terület jegyzéke.

(4) A rendelet 3. függelékében szerepelnek a helyi értékvédelemmel érintett épületek jegyzéke.

(5)

Egyéb rendelkezések

27. § (1) Az Önkormányzat elővásárlási jogával terhelt telkek jegyzékét a 6. melléklet tartalmazza.

(2) Építési korlátozás érinti a szerkezeti terven meghatározott a Győri útról a 151 hrsz.-ú telken keresztül nyíló és a patak mentén vezető út nyomvonalával érintett telkeket.

Záró rendelkezés

28. § (1) A szabályozási terv és az építési szabályzat jóváhagyásával a Községre vonatkozó ……………számon jóváhagyott, korábbi építési előírások érvényüket vesztik.

(2) A szabályzat hatályba lépésének időpontja: 2002. július 22.

(3) A szabályzat 2021. évi egységesítése és módosítása hatályba lép 2021. január 30.

1. melléklet a 10/2002. (VII. 22.) önkormányzati rendelethez

A szabályozási határértékek összesítő táblázata

A jellemző Területhasználat

Építési övezet, Övezet
jele

Építmény elhelyezésére vonatkozó előírások

Telekre vonatkozó előírások

megjegyzés

Beépítési mód

Legnagyobb beépítettség

Legnagyobb építmény-magasság (m)

Kialakítható legkisebb telekterület
(m2)

Legkisebb zöldfelület (%)

felszínen (%)

felszín alatt (%)

Beépítésre szánt területek

kertvárosias lakó

Lke-1

O

30

35

5,0

800

50

falusias lakóterület

Lf-1

O/SZ

30

35

5,0

1.000

55

Lf-2

O

30

35

5,0

1.200

60

Lf-3

O

30

35

6,0

1.500

60

Lf-4

O

30

35

5,0

2.000

60

Lf-5

O

30

35

5,0

3.500

60

település-központi vegyes

Vt-1

O/SZ

30

35

6,0

K/1.200

40

Vt-2

SZ

30

35

6,0

K/2.000

40

kereskedelmi-,szolgáltató gazdasági terület

Gksz-1

O

30

35

6,0

1.800

40

Gksz-2

SZ

40

45

K/6,0

3.000

40

Gksz-3

SZ

30

35

6,0

4.000

40

Gksz-4

SZ

40

45

6,0

4.000

30

Gksz-5-től
Gksz-7-ig

K-K-K-K-K-K

Szabályozási terv rendelkezése szerint építhető be

hétvégi házas üdülő

Üh-1

O/SZ

10

20

4,5

1.000

70

különleges ter.
szennyvíztisztító telep

K-hsz

SZ

5,0

5,0

4,5

K/2.000

60

különleges hígtrágya ártalmatlanító telep

K-hh

-

5,0**

-

4,5

5.000

-

**csak az ártalmatlanítással összefüggő építmény helyezhető el,

különleges ter.
temető

K-te

SZ

5,0

-

7,5

1.000

50

különleges ter.
sportpályák

Ksp

SZ

5,0

5,0

4,5

10.000

különleges ter.
szabadidős, rekreációs

K-sz

Szabályozási terv rendelkezése szerint építhető be

különleges terület
mezőgazdasági üzemi

Kmg-1 2

SZ

40

40

8,0*

4.000

40

* magasabb a technológiai berendezés lehet legfeljebb 15.0 m-ig, legfeljebb a ténylegesen megépített alapterület 1/10-én.-

Beépítésre nem szánt területek

Közlekedési- és közműterület

Közút

KÖu

-

-

-

-

-

-

közmű

Kü

-

-

-

-

-

-

zöldfelülete

Köz

-

-

-

-

-

-

kötött-pályás

Kök

zöldterület

közpark

Zkp

SZ

2,0

-

4,5

500

75

közkert 3

Zkk

-

-

-

-

-

-

erdőterület

gazdasági

Eg

SZ

0,5

0,5

5,0

10.000

-

közjóléti

Ekj

SZ

1,0

1,0

5,0

10.000

-

védelmi

Ev

SZ

-

-

-

-

-

kertes mezőgazdasági terület

Mk

O/SZ

3,0

5,0

4,5

3.000
(1.500)

-

általános mezőgazdasági terület

Má-1

SZ

3,0

3,0

4,5

6.000
(50 ha)

-

általános mezőgazdasági terület –kímélő gyepgazd.

Má-2

SZ

3,0

3,0

4,5

6.000
( 100 ha )

-

általános mg-i terület – árutermelő állattartásra

Má-4

O/SZ

3,0

3,0

4,5

20.000
(2 ha)

vízgazdálkodási terület

V

-

-

-

-

-

-

*csak a vízgazdálkodással összefüggésben és közösséget szolgáló építmény létesíthető

Vv

SZ

5,0*

-

4,5

legfeljebb 2.000 m2

-

K = kialakult állapot

2. melléklet a 10/2002. (VII. 22.) önkormányzati rendelethez

2.1 melléklet: SZ-1 Beépítésre nem szánt területek Szabályozási Terve egységes szerkezetben
2.2 melléklet: SZ-2 Jellemzően beépítésre szánt területek Szabályozási Terve egységes szerkezetben (SZ-2/1, SZ-2/2, SZ-2/3; SZ-2/4, SZ-2/5, SZ-2/6, szelvényezetten)
2/3. melléklet: SZ-1, SZ-2/M1 jelű fedvényterv

3. melléklet a 10/2002. (VII. 22.) önkormányzati rendelethez

Kulturális örökségvédelem jegyzéke (műemlékvédelem, régészet)

A Forster Központ 2014. szeptemberi adatszolgáltatása szerint

I. Műemlékek - műemléki környezet

Országos műemléki védelem alatt állnak a településen az alábbi művi érték és a 2014. december-i adatszolgáltatás szerinti ex-lege műemléki környezetnek minősül:

védelem

név

szakmai

cím

Hrsz

Műemlék II.

Rk. templom

gótikus eredetű, mai formája Fellner J.

Dózsa György út

1260

Műemlék III.

Evangélikus templom

klasszicista 1848;

Dózsa György út

1282

Műemlék III.

Magtár

barokk, tervezte: Fellner J

Dózsa György út 12.

1205

Műemlék III.

Ref. Templom

barokk

Csillag utca

213

Műemlék III.

Rk. Templom

barokk

Fő utca

122

Műemléki környezet

Magtár ex-lege műemléki környezete

-

-

1320/1, 1307, 1312, 1208/2, 1207/2, 1207/1, 1251, 1168, 1204, 1305,

Műemléki környezet

Rk. templom (Szend)

-

-

98, 107, 110, 120/1 120/2, 125, 126/4, 129, 447, 453,,

Műemléki környezet

Evangélikus templom

-

-

1246, 1247,1259/2, 1262, 1276, 1277, 1283, 1284, 1285, 1320/1,

Műemléki környezet

Ref. Templom

-

-

212/2, 214, 217, 218; 257/3, 414, 415,

Műemléki környezet

Rk. Templom (Szák)

-

-

0210/0, 1256, 1259/1, 1261, 1262,
II. Nyilvántartott régészeti területek, lelőhelyek:

lelőhely száma

név

EOV Y / EOV X koordináta

HRSZ

1.

Nagy Gyeptörés

583611 / 247928

083/2, 083/1

2.

Szák – Vasútállomás környéke

585343 / 241790

0239/7, 0239/37, 0239/35, 0239/36, 0237/1, 0237/2, 0237/3, 0224/20, 0239/61, 0239/33, 0224/23, 0224/24, 0224/22, 0224/26, 0239/62, 0236/1, 0238, 0232/44, 0224/25, 0239/34, 0212, 0233

3.

Szák – id. Murcsik János földje
(korai bronzkori leletanyag)

585014 / 242442

0239/46, 0239/44, 0239/43, 0239/45, 0239/28, 0239/26, 0239/27, 0239/29, 0239/18, 0239/19, 0239/20, 0239/21, 0239/22, 0239/23, 0239/24, 0239/25, 0239/7, 0239/52, 0239/53, 0239/54, 0239/55, 0239/56, 0239/57, 0239/58, 0239/64, 0239/16, 0239/17, 0239/63, 0239/59, 0239/60, 0239/61, 0239/51, 0239/50, 0239/49, 0239/47, 0239/73, 0239/48, 0239/15

4.

Téglagyár
(későbronzkori „Halomsíros” kultúrához tartozó ház, s egy V. századi, népvándorlás kori ház)

584762 / 244520

1439/2
Korábbi nyilvántartás szerint Pesty Frigyes adatgyűjtései alapján:
- A falutól nyugatra 100 öl távolságra zárda romjai
- Szt. Mihályi pusztán régi kolostorrom
- Szenden a régi oratóriumban a Nemes - tó partján feliratos római kő került elő
- Szend Fortunának dedikált oltár

4. melléklet a 10/2002. (VII. 22.) önkormányzati rendelethez a 10/2002. (VII. 22.) önkormányzati rendelethez

Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű terület,

a NATURA 2000- SCI terület jegyzéke:

Csépi gyepek (HUDI20011):
065/1; 065/2; 065/3; 065/4; 065/5; 065/6; 065/7; 065/8; 066;
069/5a; 069/6; 069/7; 069/8; 081; 082/2; 082/4; 082/5; 082/6; 082/7;

5. melléklet a 10/2002. (VII. 22.) önkormányzati rendelethez

6. melléklet a 10/2002. (VII. 22.) önkormányzati rendelethez

Szákszend Önkormányzat elővásárlási jogával terhelt telkek listája

- új utcanyitásra tervezett a 151 hrsz.-ú telek;
- közösségi funkciók (óvoda, orvosi rendelő, sportpálya, stb.) céljára:

504-509/2, 510/2, 511-512, 517/1, 518-520 Hrsz.-ú telkek részterületei.

1. függelék a 6. melléklethez a 10/2002. (VII. 22.) önkormányzati rendelethez

Az egységesítést megelőző szabályozási tervek és módosításai, valamint, azokat elfogadó rendeletek.

Rajzszám

Rajz megnevezés

Rendelet száma

Az egységesítés előtti tervlapok

Sz-1

Szákszend Szabályozási Terv Külterület

A 10/2002.(VII. 22.)
rendelettel elfogadva

Sz-2

Szákszend Szabályozási Terv
Belterület (Sz-2a és Sz-2b szelvényekben)

Sz-3

Szákszend Szabályozási Terv - 8135 Sz. út menti
terület

Sz-2/M1

Szabályozási Terv 1 (Morgó dűlő)

A 13/2011.(IX. 14.)
rendelettel elfogadva

Sz-2/M2

Szabályozási Terv 2 (Kossuth L. u. - Győri u. közötti terület)

Sz-2/M3

Szabályozási Terv 3 (054 hrsz.-ú takarmánykeverő-telep és környezete)
1

Módosította: 12/2015. (IX. 14) önk. rendelet.

2

Módosította: 12/2019. (X. 3.) önk. rendelet

3

Beiktatta: 12/2015. (IX. 14) önk. rendelet.