Szákszend Község Önkormányzata 3/2017 (III.22..)

Szákszend Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2017.(III.22.) önkormányzati rendelete a szociális igazgatásról és a szociális és gyermekvédelmi ellátások helyi szabályairól

Szákszend Község Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a.) pontjában, a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 10. §. (1) bekezdésében, 32. §. (1) bekezdés b.) pontjában, 32. §.(3) bekezdésében, 45. §.(1) bekezdésében, 48. § (4) bekezdésében, 62. §. (2) bekezdésében, 132. §. (4) bekezdésében, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 94. § (2a) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. §.(1) bekezdés 8.) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

bekezdés kivételével saját és családja vagyoni, jövedelmi viszonyairól – az erre a célra rendszeresített

nyomtatványban meghatározott tartalom szerint – nyilatkoznia kell, és a kérelem benyújtásával egyidejűleg a saját, illetve a családtagjaira vonatkozó jövedelemigazolásokat csatolni szükséges.

(2) Életveszély vagy súlyos kárral fenyegető helyzet során azonnali intézkedést igénylő ügyben a támogatás, a nyilatkozat, igazolások előterjesztése nélkül, azok utólagos csatolásával megadható.

(3) Az ellátások igénylése esetén a kérelmező, köteles az elbíráláshoz szükséges adatokat az eljáró szerv rendelkezésére bocsátani, melynek valódisága környezettanulmány elkészítésével ellenőrizhető.

(4) Pénzbeli ellátások folyósítása lakossági folyószámlára, illetve lakcímre történő postai utalással vagy a kérelemben megjelölt szolgáltatóhoz történő utalással történik.

(5) A szociális ellátások megállapítására irányuló kérelem – Szákszendi Közös Önkormányzati Hivatalnál

(2856 Szákszend, Száki u. 91.) nyújtható be.

(6) Tizenhatodik életévét betöltött gyermek tanulói jogviszonyát iskoláztatási igazolással kell igazolni.

(7) Az elbírálásra jogosult szerv települési támogatás felhasználásának ellenőrzése keretében a felhasználást alátámasztó dokumentumok becsatolására hívhatja fel a jogosultat.

a.) bejelentett lakóhely változása,

b.) jogosultsági feltételek megszűnése,

c.) jogosult halála,

d.) jogosult kérelme esetén.

a.) csökkentheti vagy elengedheti, ha a visszafizetésre kötelezett személy családjának egy főre jutó havi nettó jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át,

b.) részletekben fizetheti meg.

(3) Kérelemre, a visszafizetésre részletfizetés is engedélyezhető, a részletfizetés időtartama azonban nem lehet hosszabb, mint 12 hónap.

(4) A jogosulatlanul igénybe vett ellátás visszafizetésének elengedését a polgármester engedélyezi.

a.) rendkívüli települési támogatás

b.) köztemetés

(3) Az e rendelet szerinti személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások:

a.) étkeztetés,

b.) házi segítségnyújtás

c.) családsegítés,

d.) gyermekjóléti szolgáltatás.

a.) az egy főre eső jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének

250%-át, és a háztartás tagjai egyikének sincs az Szt 4. §-a szerint vagyona,

b.) egyedül élő vagy egyedülálló esetén a jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori

legkisebb össszegének 300 %-át, és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona.

A lakásfenntartási támogatás havi összege:

a.) amennyiben a háztartásban az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 150%-át, egyedül élő vagy egyedül álló esetében a 250%-át, 6000 Ft.

b.) amennyiben a háztartásban az egy főre jutó nettó jövedelem az öregségi nyugdíj legkisebb összegének

150%-át meghaladja, de nem haladja meg 200%-át, illetve egyedül élő, vagy egyedülálló esetében 300%-át 5 000 Ft.

c.) amennyiben a háztartásban az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj legkisebb összegének

200%-át meghaladja, de nem haladja meg a 250%-át, illetve egyedül élő vagy egyedül álló esetében a 350%-át meghaladja 3000 Ft.

(3) A lakásfenntartási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.

(4) A lakásfenntartási támogatási kérelem benyújtója, vagy az arra jogosult személy köteles a lakókörnyezete rendezettségének a biztosítására.

(5) A lakókörnyezet akkor rendezett, ha:

a.) az általa életvitelszerűen lakott ingatlan udvarát, kertet, valamint az ingatlan előtti járdát, a járda meletti zöldsáv úttestig terjedő teljes területét, de legfeljebb az ingatlan 5 méteres körzetén belüli területet (járda hiányában legfeljebb az ingatlannal határos 5 méteres körzeten belüli területet) tisztán, gyommentesen, rendezetten, higiénikus állapotban tartja.

b.) az általa életvitelszerűen lakott ingatlan állagát jövedelmi helyzetéhez mérten folyamatosan karbantartja, gondoskodik az állagmegóvásról és az esetleges balesetveszély elhárításáról,

c.) az általa életvitelszerűen lakott ingatlannal határos járda (járda hiányában legfeljebb az ingatlannal határos 5 méteres körzeten belüli terület) tisztántartásáról, síkosságmentesítéséről megfelelően gondoskodik.

d.) az általa életvitelszerűen lakott ingatlan területén a kérelmező biztosítja a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében a szükséges járványügyi intézkedésekről szóló 18/1998.(VI.3.) NM. rendelet 36. §. (1)-(4) bekezdésében foglaltakat.

(6) A lakókörnyezet rendezettségének teljesítése környezettanulmány keretében ellenőrzésre kerül.

(7) Amennyiben a lakókörnyezet (5) bekezdésben meghatározott feltételeknek nem felel meg, és a kérelmező, vagy jogosult a feltételeknek a felszólításban megjelölt határidőre nem tesz eleget, úgy a kérelem elutasításra, vagy a megállapított támogatás megszüntetésre kerül.

(8) A rendszeres települési támogatásként nyújtott lakásfenntartási támogatásra való jogosultság ismételt megállapítása iránti kérelem a korábbi jogosultság időtartama alatt, annak megszűnése hónapjában is benyújtható. Ebben az esetben az új jogosultságot a korábbi jogosultság megszűnését követő naptól kell megállapítani.

a.) egy hónapot meghaladóan önhibáján kívül ellátás nélkül maradt,

b.) hirtelen fellépő betegsége miatt 8 napos kórházi ápolásra szorul, továbbá súlyos vagy életveszélyes

sérüléssel járó baleset esetén,

c.) családfenntartójának vagy közeli hozzátartozójának halála következik be és nincs életbiztosítása,

d.) munkaviszonya önhibáján kívül a munkáltató felmondása által szűnik meg, mely állapot a

munkahely elvesztését követő 30 napon belül vehető igénybe,

e.) önhibájánkívül bekövetkezett, lakhatását szolgáló épületet elpusztító, vagy e rendeltetésszerű

használatot akadályozó elemi kár (pl: tűz, szél,- illetve hóvihar, belvíz, más időjárási károsító hatás),

illetőleg meghibásodás ( csőtörés, gázrobbanás, elektromos meghibásodás) miatt nem tervezett

rendkívüli kiadásra kényszerül, és nincs biztosítása,

f.) válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartásához,

g.) közüzemi díjak megfizetésének elősegítéséhez,

(3) A megállapított rendkívüli települési támogatás folyósítása történhet:

a.) pénzben

b.) természetben

(4) A rendkívüli települési támogatás összege alkalmanként legkevesebb 5 000 Ft, de legfeljebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-a.

(5) Az (1) bekezdéstől eltérően méltánylást érdemlő esetben évente egy alkalommal rendkívüli települési támogatás állapítható meg abban az esetben, ha a kérelmező családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 350%-át, egyedül élő vagy egyedül álló esetében a 400 %-át.

(6) Méltánylást érdemlő eset:

a.) bekövetkezett haláleset,

b.) tartós – 10 napot meghaladó – kórházi kezelés,

c.) államilag nem támogatott gyógyszer vagy gyógyászati segédeszköz vásárlása,

d.) tűzeset,

e.) gyógyszerkiadások viseléséhez nyújtandó települési támogatásra nem jogosult személy esetén,

amennyiben a kezelőorvos által rendelt gyógyszerek havi költsége meghaladja a 20 000 Ft-ot.

(7) A méltánylást érdemlő okot a (6) bekezdés a.)-c.) pontban meghatározott esetekben orvosi igazolással, a (6) bekezdés d.) pontjában meghatározott esetben az ügyben eljáró hatóság, (6) bekezdés e.) pontjában foglaltak fennállását a gyógyszer igazolásával kell alátámasztani.

(8) Méltánylást érdemlő esetben a támogatás összege: 50 000 Ft.

a.) a gyermek születési anyakönyvi kivonatát,

b.) igazolást arról, hogy az újszülött vonatkozásában a kérelmező a Magyar Államkincstártól megigényelte a családtámogatási ellátásokat.

(4) A támogatás összege újszülött gyermekenként: 40 000 Ft.

a.) egyedül élő vagy egyedülálló és havi nettó jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb

összegének 200 %-át nem éri el,

b.) családjában az egy főre jutó nettó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének

150%-át nem éri el.

(3) A csökkentés mértéke nem haladhatja meg a fizetési kötelezettség 60%-át. A fennmaradó részösszegre részletfizetés engedélyezhető, melynek időtartama nem haladhatja meg a 12 hónapot.

(4) A köztemetés költségének megtérítése alól mentesíthető az a kötelezett, aki

a.) egyedül élő, vagy egyedülálló és havi nettó jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkor legkisebb

összegének 200%-át nem éri el,

b.) családjában az egy főre jutó nettó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb

összegének 150 %-át,

c.) az elhunyt személy gyermeke, akinek eltartásáról az elhunyt bizonyíthatóan nem gondoskodott és

hagyaték alá vonható vagyona nincs

a.) háziorvosi igazolást az egészségi állapotról, mely szerint a kérelmező önellátásra részben képes

vagy nem képes,

b.) pszichiáter vagy neurológusi szakvéleményt a fennálló betegségről,

c.) szakorvosi vélemény a szenvedélybetegség fennállásáról,

d.) súlyos fogyatékosság igazolására az Szt. 65/C. §.(6) bekezdése szerinti iratot,

e.) személyi okmányt azon személyek esetében, akik a Szt. 4. §. (2)-(3) bekezdései szerint

hajléktalannak minősülnek.

(4) A jegyző dönt a szolgáltatás biztosításáról, döntéséről írásban értesíti az igénylőt, illetve törvényes képviselőjét.