Szákszend Község Önkormányzat Képviselő-testületének

10/2020. (IX.22.) rendelete

Szákszend Helyi Építési Szabályzatáról szóló

10/2002. (VII. 22.) önkormányzati rendelet módosításáról

Szákszend Község Önkormányzata Képviselő-testülete, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX Törvény 13.§ (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Kormányrendelet 42. § (4) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró és a Kormányrendelet 9. mellékletében felsorolt államigazgatási szervek, továbbá a településfejlesztéssel, településrendezéssel és településkép-érvényesítéssel összefüggő partnerségi egyeztetés helyi szabályairól szóló 5/2017. (III. 22.) számú önkormányzati rendeletben megjelöltek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

1.         Módosuló rendelkezések

1. §    Szákszend Helyi Építési Szabályzatáról szóló 10/2002. (VII. 22.) számú önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 12 § (4) bekezdése a következő g) ponttal kiegészül:

„g)  A 054 és 302 hrsz.-ú volt majorterület építési övezetében

ga)  az építési övezetben megengedett 6,0 méteres építménymagasságot az épületnek nem minősülő zárt tömeget képviselő technológiai berendezések építményei meghaladhatják, s elérhetik a 16,0 m-es építménymagasságot, továbbá az épületre, vagy egyéb építményre telepített technológiai berendezések legmagasabb pontja a terepcsatlakozástól mérten 24,0 méter lehet, kivéve a szemestermény-szárítótorony esetét, melynek legmagasabb pontja 30,0 méter lehet,

gb)  a megengedett építménymagasságot meghaladó technológiai berendezések alaprajzi vetülete a telek beépítési mértékének legfeljebb 5%-át képezhetik, vagy az épületre telepített berendezés a ténylegesen megépült alapterület legfeljebb 1/10-ét teheti ki.”

2. § (1) A Rendelet 15 § (8) bekezdése f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„f)   az építési övezetben

fa)   az előkert legkisebb mélysége 10,0 méter, melyen belül önálló portaépület, mérlegház, legfeljebb a kapubejáratok számával megegyező esetben és legfeljebb összesen 50 m²-es alapterülettel építhető, továbbá melyen belül az fd)) pontban felsorolt építmények elhelyezhetők,

fb)   az oldalkert legkisebb szélessége 3,0 méter, melyen belül a fd) pontban felsorolt építmények elhelyezhetők,

fc)   a hátsókert előírt legkisebb mérete 3,0 méter lehet, melyen belül a fd)) pontban felsorolt építmények elhelyezhetők, de nem helyezhető el üvegház, fóliasátor,

fd)   az építési helyen kívül, az elő-, oldal és hátsókertben az OTÉK 1. mellékletének 67. pontjában felsoroltak közül elhelyezhetők az a), b), c), d), e), i) és j) pontokban szereplő melléképítmények, továbbá hídmérleg, mélyfúrású kút, egyéb technológiai berendezéseket ellátó jellemzően a föld felszíne alatt elhelyezett vezetékek és berendezések, a terep felszínen megjelenő pontszerű (alapterülettel meg nem határozható) építmények és műtárgyaik különösen a megújuló energiaforrások hasznosításának céljára szolgáló építmények és műtárgyaik, valamint a terepalakítással és közlekedési felületek kialakításával együtt járó építmények és műtárgyaik,

fe)   az építési helyen kívül az előkertben nem helyezhető el kerti építmények közül 20 m² vízszintes vetülettel kialakított kerti tető, a melléképítmények közül siló, nem terepszint alatti vagy terepszint alatti fedetlen kialakítású ömlesztett anyag-, folyadék- vagy gáztároló.”

(2) A rendelet 15.§ (8) bekezdése a következő h), i) és j) ponttal egészül ki:

”h)  az építési helyen kívül a terep természetes terepfelülete tereprendezéssel az alábbiak szerint lehet megváltoztatni

ha)  a meglévő terepszintek megváltoztathatók a rendeltetés és a beépítés igénye szerint legfeljebb plusz-mínusz 2,5 méteres magasságig,

hb)  az épületek körüli útfelületek süllyeszthetők, kiemelhetőek az épületek rendeltetése és technológiai igénye szerint, amely esetben a terepsüllyesztés, vagy kiemelés a településképvédelmi rendeletben megfogalmazott követelményeknek megfelelően képezhető,

hc)  a telekhatárok mentén a terepszint a szomszédos telek természetes terepszintjétől legfeljebb 1,5 m szintkülönbségig térhet el, mely eltérést rézsűvel, támfallal lehet kiegyenlíteni,

hd)  a telekhatár mentén eltérő terepszintkülönbséget olyan módon lehet kialakítani, hogy az a szomszédos telek rendeltetésszerű használatát, fejlesztési lehetőségét nem korlátozhatja, valamint annak következményei a szomszédos telket a csapadékvizek lefutása, vagy a talajvizek áramlása következtében káros hatásokkal nem érinthetik,

i)     telekhatáron és attól eltérő helyen, a telken belül a kerítés magassága legfeljebb 2,5 méter lehet, amelyet csak vagyonvédelmi és üzemviteli indokkal lehet a telken belül megépíteni a településképvédelmi rendelet követelményeinek betartása mellett,

j)     az építési övezet részleges közművesítettséggel rendelkezhet.”

2. Záró rendelkezés

3. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba és a kihirdetését követő második napon hatályát veszti.

Papp Attila Csaba                                                                          Dr. File Beáta

polgármester                                                                                         jegyző

Záradék:

A rendelet 2020. szeptember 24-én kihirdetésre került.

Dr. File Beáta

jegyző