1. § (1) A pénzbeli és természetbeni ellátásra való jogosultság elbírálásához a kérelmezőnek a (2) bekezdés kivételével saját és családja vagyoni, jövedelmi viszonyairól – az erre a célra rendszeresített nyomtatványban meghatározott tartalom szerint – nyilatkoznia kell, és a kérelem benyújtásával egyidejűleg a saját, illetve a családtagjaira vonatkozó jövedelemigazolásokat csatolnia szükséges. Amennyiben a kérelmező, a nagykorú közeli hozzátartozója, vagy a háztartásában életvitelszerűen vele együtt lakó nagykorú más személy rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik, úgy az erről szóló nyilatkozatot kell csatolni a kérelem mellé. A nyilatkozat elérhető az Oroszlányi Közös Önkormányzati Hivatal Szákszendi Kirendeltségén (2856 Szákszend, Száki utca 91.).

(2) Életveszély vagy súlyos kárral fenyegető helyzet során azonnali intézkedést igénylő ügyben a támogatás a nyilatkozat, igazolások előterjesztése nélkül, azok utólagos csatolásával megadható.

(3) Az ellátások igénylése esetén a kérelmező köteles az elbíráláshoz szükséges adatokat az eljáró szerv rendelkezésére bocsátani, melynek valódisága környezettanulmány elkészítésével ellenőrizhető.

(4) Pénzbeli ellátások folyósítása elsősorban lakossági folyószámlára, illetve házi pénztáros kifizetéssel, vagy a kérelemben megjelölt szolgáltatóhoz történő utalással történik.

(5) A szociális ellátások megállapítására irányuló kérelmet az Oroszlányi Közös Önkormányzati Hivatal Szákszendi Kirendeltségénél (2856 Szákszend, Száki utca 91.) nyújtható be.

(6) A tizenhatodik életévét betöltött gyermek tanulói jogviszonyát iskoláztatási igazolással kell igazolni.

(7) Az eljáró szerv a települési támogatás felhasználásának ellenőrzése keretében a felhasználást alátámasztó dokumentumok becsatolására hívhatja fel a jogosultat.

(8) A jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett ellátás megtérítésére a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szoctv.) 17. § rendelkezései az irányadóak.

(9) A szociális ellátás megtérítésének elrendelése esetén, a megtérítés összegét, illetve pénz egyenértékét és a kamat összegét-amennyiben annak megfizetése a kötelezett megélhetését súlyosan veszélyeztetné-méltányosságból:

• a) csökkentheti vagy elengedheti, ha a visszafizetésre kötelezett személy családjának az egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át,
• b) részletekben fizetheti meg.

(10) Kérelemre a visszafizetésre részletfizetés is engedélyezhető, a részletfizetés időtartama azonban nem lehet hosszabb, mint 12 hónap.

(11) A jogosulatlanul igénybe vett ellátás visszafizetésének elengedését a polgármester engedélyezi.

(12) A vagyon meghatározására a Szoctv. 4. § (1) bekezdés b) pontja az irányadó.

2. § (1) Szociális rászorultság esetén az Önkormányzat e rendeletben meghatározott feltételek szerint

• a) rendszeres települési támogatásként lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez lakásfenntartási támogatást,
• b) rendkívüli települési támogatást,
• c) időskori támogatást,
• d) babakelengye, valamint
• e) köztemetés támogatást nyújt.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott támogatások az arra rendszeresített kérelmeken lehet benyújtani. A kérelmek elérhetőek az Oroszlányi Közös Önkormányzati Hivatal Szákszendi Kirendeltségén.

3. § (1) A szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás.

(2) Lakásfenntartási támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában:

• a) az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át, és a háztartás tagjainak egyikének sincs az 1. § (12) bekezdésében meghatározott vagyona.
• b) Egyedül élő vagy egyedülálló esetén a havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 350%-át, és nincs a 1. § (12) bekezdésében meghatározott vagyona.

(3) A lakásfenntartási támogatás havi összege:

• a) amennyiben a háztartásban az egy főre jutó havi jövedelem nem éri el a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 150%-át, egyedül élő vagy egyedülálló esetében a 250%-át, akkor a támogatás összege 6000 Ft.
• b) Amennyiben a háztartásban az egy főre jutó havi jövedelem a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 150%-át meghaladja, de nem haladja meg a 200%-át, illetve egyedül élő vagy egyedülálló esetében a 250%-át meghaladja, de nem éri el a 300%-át, akkor a támogatás összege 5000 Ft.
• c) Amennyiben a háztartásban egy főre jutó havi jövedelem a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 200%-át meghaladja, de nem haladja meg a 250%-át, illetve egyedül élő vagy egyedül álló esetében a 300%-át meghaladja, de nem éri el a 350%-át, akkor a támogatás összege 3000 Ft.

(4) A lakásfenntartási támogatásra való jogosultság megszűnik, ha:

• a) a lakásfenntartási támogatásban részesülő személy lakcíme a támogatás folyósításának időtartama alatt megváltozik,
• b) a jogosult meghal.

(5) A változás, illetve a haláleset hónapjára járó lakásfenntartási támogatást az önkormányzat még teljes összegben folyósítja, de a támogatás további folyósítása megszüntetésre kerül.

(6) A lakásfenntartási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.

(7) A lakásfenntartási támogatási kérelem benyújtója, vagy az arra jogosult személy köteles a lakókörnyezete rendezettségének a biztosítására.

(8) A lakókörnyezet akkor rendezett, ha

• a) az általa életvitelszerűen lakott ingatlan udvarát, kertet, valamint az ingatlan előtti járdát, a járda melletti zöldsáv úttestig terjedő teljes területét, de legfeljebb az ingatlan 5 méteres körzetén belüli területet, (járda hiányában legfeljebb az ingatlannal határos 5 méteres körzeten belüli területet) tisztán, gyommentesen, rendezetten, higiénikus állapotban tartja - különös tekintettel az esetlegesen ott található szemét, és lom eltávolítására -, amely alapján fertőzésveszély nem áll fenn;
• b) az általa életvitelszerűen lakott ingatlannal határos járda, (járda hiányában legfeljebb az ingatlannal határos 5 méteres körzeten belüli területet) tisztán tartásáról, síkosság-mentesítéséről megfelelően gondoskodik.
• c) az általa életvitelszerűen lakott ingatlan területén a kérelmező biztosítja a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről szóló 18/1998. (VI.3.) NM rendelet 36. § (1)-(4) bekezdésében foglaltakat.

(9) A lakókörnyezet rendezettségének teljesítése környezettanulmány keretében ellenőrzésre kerülhet.

(10) Amennyiben a lakókörnyezet a (8) bekezdésben meghatározott feltételeknek nem felel meg, és a kérelmező, vagy jogosult a feltételeknek a felszólításban megjelölt időpontig sem tesz eleget, úgy a kérelem elutasításra, vagy a megállapított támogatás megszüntetésre kerül.

(11) A rendszeres települési támogatásként nyújtott lakásfenntartási támogatást egy évre, a kérelem benyújtásának napjától kell megállapítani.

(12) A rendszeres települési támogatásként nyújtott lakásfenntartási támogatásra való jogosultság ismételt megállapítása iránti kérelem a korábbi jogosultság időtartama alatt, annak megszűnése hónapjában is benyújtható. Ebben az esetben az új jogosultságot a korábbi jogosultság megszűnését követő naptól kell megállapítani.

(13) A rendszeres települési támogatásként nyújtott lakásfenntartási támogatással kapcsolatos hatáskörét a képviselő-testület a polgármesterre ruházza át.

4. § (1) Az önkormányzat rendkívüli települési támogatást nyújt az Szoctv. 45. § (4) bekezdésében foglaltak alapján annak a szociálisan rászorult személy részére, aki létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, illetve időszakos vagy tartós létfenntartási gonddal küzd és családjában az egy főre számított havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, egyedül élő vagy egyedülálló esetén 250 %-át nem haladja meg.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően rendkívüli települési támogatás állapítható meg továbbá, amennyiben a kérelmező:

• a) bűncselekmény sértettjeként anyagi segítségre szorul,
• b) egy hónapot meghaladóan önhibáján kívül ellátás nélkül marad,
• c) hirtelen fellépő betegsége miatt legalább 8 napos ápolásra szorul, továbbá súlyos vagy életveszélyes sérüléssel járó baleset esetén,
• d) családfenntartójának, vagy közeli hozzátartozójának halála következik be és nincs életbiztosítása,
• e) munkaviszonya önhibáján kívül, a munkáltató felmondása által szűnik meg, mely állapot a munkahely elvesztését követő 30 napon belül vehető figyelembe,
• f) önhibán kívül bekövetkezett, lakhatását szolgáló épületet elpusztító, vagy e rendeltetésszerű használatát akadályozó elemi kár (pl. tűz, szél- ill. hóvihar, belvíz, más időjárási károsító hatás, stb.), illetőleg meghibásodás (pl. csőtörés, gázrobbanás, elektromos meghibásodás, stb.) miatt nem tervezett rendkívüli kiadásra kényszerül, és nincs biztosítása
• g) a lakáshasználati joga megszűnik, hajléktalanná válik

és az egy főre számított havi családi jövedelemhatára az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át, egyedül élő vagy egyedülálló esetén a 300%-át nem haladja meg.

(3) Ha a kérelmező jövedelme meghaladja az (1)-(2) bekezdésekben meghatározott mértéket és a létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került a Szociális, Kulturális és Sport Bizottság rendkívüli települési támogatást állapíthat meg.

(4) A rendkívüli települési támogatás összege alkalmanként legkevesebb 5000 Ft, de legfeljebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-a.

(5) A kérelmező és a vele közös háztartásban élő családtagjai számára az ugyanazon rendkívüli élethelyzetre vagy létfenntartási gondra való hivatkozással 90 napon belül ismételten benyújtott kérelemre, vagy hivatalból indult eljárásra települési támogatás – kivéve az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulás igénylése esetén – nem állapítható meg.

(6) Az (1) bekezdéstől eltérően méltánylást érdemlő esetben évente egy alkalommal rendkívüli települési támogatás állapítható meg abban az esetben, ha a kérelmező családjában az egy főre eső havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 350%-át, egyedül élő vagy egyedülálló esetében a 400%-át.

(7) Méltánylást érdemlő eset:

• a) tartós-10 napot meghaladó-kórházi kezelés,
• b) államilag nem támogatott gyógyszer vagy gyógyászati segédeszköz vásárlása,
• c) tűzeset,
• d) Gyógyszer kiadások viseléséhez nyújtandó települési támogatásra nem jogosult személy esetén, amennyiben a kezelő orvos által elrendelt gyógyszerek havi költsége meghaladja a 20.000 Ft-t.

(8) A méltánylást érdemlő okot a (8) bekezdés a)-b) pontban meghatározott esetekben orvosi igazolással, a (8) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben az ügyben eljáró hatóság, a (8) bekezdés d) pontjában foglaltak fennállását a gyógyszer igazolásával kell alátámasztani.

(9) A (7) bekezdésben meghatározott esetekben a támogatás összege legfeljebb 50.000 Ft.

(10) A rendkívüli települési támogatással kapcsolatos hatáskörét a képviselő-testület a Szociális, Kulturális és Sport Bizottságra ruházza át.

5. § (1) Temetési költségekhez való hozzájárulásra igényelt rendkívüli települési támogatásra jogosult az eltemettető, ha a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300%-át, egyedül élő vagy egyedül álló esetében annak 400%-át.

(2) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásra igényelt rendkívüli települési támogatás összege 35.000 Ft.

(3) Az eltemettető az elhunyt közeli hozzátartozó eltemettetésének költségeihez való hozzájárulására igényelt rendkívüli települési támogatás iránti kérelmet az elhalálozás napjától számított 60 napon nyújthatja be.

(4) A temetési költségekre tekintettel igényelt rendkívüli települési támogatás megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a temetés költségeiről-a kérelmező és a vele azonos lakcímen élő közeli hozzátartozó nevére-kiállított számla másolati példányát.

(5) A rendkívüli települési támogatásként nyújtott temetési segéllyel kapcsolatos hatáskörét a képviselő-testület a polgármesterre ruházza át.

6. § (1) A karácsonyi támogatás az idős személyek részére, életkörülményeik javítása érdekében biztosított egyszeri támogatás.

(2) Támogatásra jogosultak a szociális és anyagi körülményeiktől függetlenül azok a személyek, akik Szákszend településen bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkeznek, a tárgyév december 31. napjáig betöltik a 70.életévüket.

(3) A képviselő-testület a támogatás feltételeiről, összegéről határozattal dönt.

7. § (1) Rendkívüli települési támogatás állapítható meg az újszülött gyermek születésével kapcsolatos költségek finanszírozása céljából, egyszeri támogatásként, a törvényes képviselő kérelmére, ha a családjában az egy főre eső havi jövedelem az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 400%-át nem haladja meg.

(2) A támogatás iránti kérelmet a gyermek születésétől számított 6 hónapon belül lehet előterjeszteni, amely határidő jogvesztő.

(3) A kérelemhez csatolni kell:

• a) a gyermek születési anyakönyvi kivonatát,
• b) igazolást arról, hogy az újszülött vonatkozásában a kérelmező a Magyar Államkincstártól megigényelte a családtámogatási ellátásokat.

(4) A támogatás összege újszülött gyermekenként 40.000 Ft.

(5) A rendkívüli települési támogatásként nyújtott babakelengyével kapcsolatos hatáskörét a képviselő-testület a polgármesterre ruházza át.

8. § (1) Az eltemettetésre köteles személy különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén részben vagy egészben mentesíthető a köztemetés költségének megtérítése alól.

(2) A köztemetés költségének megtérítése csökkenthető, ha a kötelezett:

• a) egyedül élő vagy egyedül álló és havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át nem éri el, vagy
• b) családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át nem éri el.

(3) A csökkentés mértéke nem haladhatja meg a fizetési kötelezettség 60 %-át.

(4) A köztemetés költségének megtérítése alól mentesíthető az a kötelezett, aki

• a) egyedül élő, vagy egyedül álló és havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át nem éri el, vagy
• b) családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét nem éri el,
• c) az elhunyt személy gyermeke, akinek eltartásáról az elhunyt bizonyíthatóan nem gondoskodott és hagyaték alá vonható vagyona nincs.

(5) Amennyiben a köztemetés költségének egy összegben történő kifizetése az eltemettetésre köteles személy létfenntartását veszélyezteti, úgy annak megfizetésére részletfizetés engedélyezhető, melynek időtartama nem haladhatja meg a 12 hónapot.

(6) A köztemetéssel kapcsolatos hatáskörét a képviselő-testület a polgármesterre ruházza át.

9. § Az önkormányzat a következő szociális és gyermekjóléti szolgáltatásokat biztosítja

(1) Szociális alapszolgáltatások:

• a) szociális étkeztetés,
• b) házi segítségnyújtás,
• c) nappali ellátás keretén belül idősek klubja.

(2) Gyermekjóléti alapellátások:

• a) gyermekek napközbeni ellátása: bölcsőde.

10. § (1) Az ellátás biztosítására irányuló kérelmet a Szákszendi Szociális és Gyermekjóléti Alapszolgáltatási Központ intézményvezetőjénél kell előterjeszteni, aki saját hatáskörében dönt az ellátás biztosításáról. A kérelem elérhető a Szákszendi Szociális és Gyermekjóléti Alapszolgáltatási Központban (2856 Szákszend, Kis utca 25.).

(2) A kérelemhez csatolni kell:

• a) egészségi rászorultság esetén az orvos vagy egészségügyi intézmény igazolását,
• b) jogosult, vagy törvényes képviselőjének jövedelemigazolását a vonatkozó jogszabályi előírások szerint,
• c) egyéb körülmények esetén azokat a bizonyítékokat, amelyek az ellátást megalapozzák.

11. § (1) A rendelet 9. §-ában szabályozott ellátások megszűnnek vagy megszüntethetők az Szoctv. 100-101. §-a, valamint a Gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 37/A §-a szerinti esetekben.

(2) Az intézmény vezetője az intézményi jogviszony megszüntetéséről, valamint a megszüntetés ellen tehető panaszról írásban értesíti a jogosultat vagy törvényes képviselőjét.

12. § Az étkeztetés keretében különösen annak a szociálisan rászorultnak a legalább napi egyszeri meleg étkeztetéséről kell gondoskodni, aki

• a) életévét betöltött személy,
• b) egyedül élő 60 éven felüli személy,
• c) azon család tagjai, akiknek gyermeke/gyermekei rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülnek,
• d) diétás étkeztetésre szoruló személy,
• e) fogyatékossági támogatásban részesülő személy,
• f) a háziorvos igazolása alapján, önmaga ellátására részben képtelen személy,
• g) hajléktalan személy,
• h) pszichiátriai beteg személy, valamint
• i) szenvedélybeteg személy.

13. § (1) A szociális és gyermekjóléti szolgáltatásokért fizetendő térítési díj mértékét a rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(2) A szociális napi egyszeri étkezés díjából az alábbi mentesség és kedvezmények biztosíthatók:

• a) 0-28.500,-Ft közötti jövedelem esetén ingyenes,
• b) 28.501,- Ft - 57.000,- Ft közötti jövedelem esetén 60% díjkedvezmény,
• c) 57.501,- Ft - 85.500,- Ft közötti jövedelem esetén 40% díjkedvezmény,
• d) 85.501,- Ft - 114.000,- Ft közötti jövedelem esetén 20% díjkedvezmény,
• e) 114.001,- Ft felett 0% díjkedvezmény állapítható meg.

14. § (1) A szociális napi egyszeri étkezés díját az igénybevétel napjától havonként a tárgyhónap 10-ig kell a házipénztárba, vagy az intézmény bankszámlájára megfizetni.

(2) Az intézményvezető ellenőrzi, hogy a megállapított térítési díj befizetése havonként megtörténik-e. Ha a kötelezett a befizetést elmulasztotta, az intézményvezető 15 napos határidő megjelölésével a kötelezettet írásban felhívja az elmaradt térítési díj befizetésére.

(3) Ha a határidő eredménytelenül telt el, az intézményvezető a kötelezett nevét, lakcímét és a fennálló díjhátralékot nyilvántartásba veszi.

(4) Az intézményvezető által nyilvántartott térítési díjhátralékról az intézményvezető negyedévenként tájékoztatja a fenntartót a térítési díj behajtása vagy a behajthatatlan hátralék törlése érdekében.

(5) A jegyző felszólítást küld a kötelezett részére 15 napos fizetési határidő tűzésével.

(6) Az (5) bekezdés szerinti eljárást követően, annak eredménytelensége esetén a fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvényben meghatározottak szerint kell eljárni.

(7) Ha a kötelezett a térítési díjhátralékot a (5) bekezdés szerinti határidőig nem rendezi, úgy az ellátást a határidő lejártát követő naptól a jegyző felfüggesztheti. Amennyiben a tartozás rendezésre kerül, a kötelezett újra igényelheti az ellátást.

(8) Méltánylást érdemlő, indokol esetben a polgármester – kérelemre - az elmaradt térítési díj részletekben történő (legfeljebb hathavi) megfizetését vagy törlését engedélyezheti.

15. § (1) Az intézményi gyermekétkeztetés térítési díját a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

(2) Az (1) bekezdés szerinti intézményi térítési díjakból a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997.évi XXXI. törvény 20/B. §-ban foglalt kedvezményeket biztosítani kell.

(3) Az intézményi gyermekétkeztetés térítési díját a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról szóló 328/2011.(XII.29.) Korm.rendelet (a továbbiakban: Gytr.) 16. §-ban foglalt eljárásrend alkalmazandó.

(4) A Gytr. 16. § (3) bekezdés szerinti rendelkezés foganatosítását követően a jegyző fizetési felszólítást küld a kötelezett részére 15 napos fizetési határidő tűzésével. Ezzel egyidejűleg értesíti az illetékes család-és gyermekjóléti szolgálatot, hogy szociális segítő munkával működjön közre a térítési díjhátralék megszüntetése érdekében.

(5) A (2) bekezdés szerinti eljárást követően, annak eredménytelensége esetén a fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009.évi L. törvényben meghatározottak szerint kell eljárni.

(6) Ha a kötelezett a térítési díjhátralékot a (4) bekezdés szerinti határidőig nem rendezi, úgy az ellátást a határidő lejártát követő naptól, az illetékes család-és gyermekjóléti szolgálat véleményének kikérését követően a jegyző felfüggesztheti. Amennyiben a tartozás rendezésre kerül, a kötelezett újra igényelheti az ellátást.

(7) Amennyiben az illetékes család-és gyermekjóléti szolgálat a (4) bekezdés szerinti véleményében az étkezési ellátás felfüggesztését a gyermek veszélyeztetettsége miatt nem javasolja, az ellátás nem függeszthető fel.

(8) A jegyző az ellátás felfüggesztéséről a határozat megküldésével értesíti a kötelezettet és az illetékes család-és gyermekjóléti szolgálatot.

(9) Méltánylást érdemlő, indokolt esetben a polgármester – kérelemre - az elmaradt térítési díj részletekben történő (legfeljebb hathavi) megfizetését vagy törlését engedélyezheti.

16. § Ez a rendelet 2021. október 1-jén lép hatályba.

17. § Hatályát veszti a szociális igazgatásról és a szociális és gyermekvédelmi ellátások helyi szabályairól szóló 3/2017.(III.2.) önkormányzati rendelet, a gyermekvédelem helyi szabályozásáról szóló 12/2009.(X.28.) önkormányzati rendelete, a bölcsődei ellátások igénybevételéről, a fizetendő térítési díjakról szóló 6/2018.(V.23.) önkormányzati rendelet, a köznevelési intézményekben alkalmazandó étkezési térítési díjakról szóló 10/2015.(VIII.12.) önkormányzati rendelet, valamint a személyes gondoskodást nyújtó ellátások térítési díjának megállapításáról szóló 19/2015.(XI.25.) önkormányzati rendelet.