Szákszend Község Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2023. (XI. 17.) önkormányzati rendelete
a temetőről és a temetkezési tevékenységről
Hatályos: 2024. 01. 01- 2024. 01. 01Szákszend Község Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2023. (XI. 17.) önkormányzati rendelete
a temetőről és a temetkezési tevékenységről
Szákszend Község Önkormányzatának képviselő-testülete a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999.évi XLIII. törvény 41. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011.évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 2.pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. Általános rendelkezések
1. § A rendelet hatálya Szákszend község közigazgatási területén levő köztemetőkre, valamint ezek fenntartójára, üzemeltetőjére, a temető látogatóira, a temetkezési szolgáltatások igénybe vevőkre, valamint a temetkezési szolgáltatást végző természetes és jogi személyekre terjed ki.
2. § Szákszend község közigazgatási területén együttműködési megállapodás alapján a következő köztemetők találhatóak:
a) a Szákszend belterület 1255/1 helyrajzi szám alatt működő a Szákszendi Evangélikus Egyház tulajdonában álló temető,
b) a Szákszend belterület 1256 helyrajzi szám alatt működő a Szákszendi Szent Őrzőangyalok Római Katolikus Plébánia tulajdonában álló temető,
c) a Szákszend belterület 616/2 és 617 helyrajzi számok alatt működő a Szákszendi Evangélikus Egyházközség és Szákszendi Református Egyházközség tulajdonában álló temető, valamint
d) a Szákszend belterület 118/2 és 779 helyrajzi számok alatt működő a Szákszendi Munkás Szent József Római Katolikus Plébánia tulajdonában álló temető.
3. § A temető beépítési előírásait a helyi építési szabályzat határozza meg.
2. Az üzemeltetőre vonatkozó rendelkezések
4. § Az önkormányzat az 1. §-ban megjelölt köztemetők fenntartásáról és üzemeltetéséről együttműködési megállapodás útján gondoskodik.
5. § (1) A Szákszend belterület 1255/1 helyrajzi szám alatt működő temető fenntartója és üzemeltetője a Szákszendi Evangélikus Egyházközség.
(2) A Szákszend belterület 1256 helyrajzi szám alatt működő temető fenntartója és üzemeltetője a Szákszendi Szent Őrzőangyalok Római Katolikus Plébánia.
(3) A Szákszend belterület 616/2 és 617 helyrajzi számok alatt működő temető fenntartója és üzemeltetője a Szákszendi Evangélikus Egyházközség és Szákszendi Református Egyházközség.
(4) A Szákszend belterület 118/2 és 779 helyrajzi számok alatt működő temető fenntartója és üzemeltetője a Szákszendi Munkás Szent József Római Katolikus Plébánia.
6. § A temetők üzemeltetését önállóan, vagy a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény végrehajtásáról szóló 145/1999. (X.1.) Korm. rendelet meghatározott szakmai követelményeknek megfelelő gazdálkodó szerv útján látják el.
7. § Az üzemeltető:
a) gondoskodik a temető rendeltetésszerű használatához szükséges építmények, közművek, egyéb tárgyi és infrastrukturális létesítmények állagának megóvásáról és külső karbantartásáról, takarításáról és szükség szerinti fertőtlenítéséről,
b) a temetőben-a kegyeleti jogok gyakorlása céljából-a temetési helyekről az üzemeltető nyilvántartásokat vezet. A sírboltokról szóló nyilvántartás vezetésére a sírbolt könyv, az egyéb temetési helyek nyilvántartására a nyilvántartó könyv szolgál.
c) Az üzemeltető a nyilvántartó könyv, illetve sírbolt könyv adatai alapján a temető nyilvántartásai ideje alatt felvilágosítást köteles adni az elhunyt személy temetési helye után érdeklődőknek.
d) A temető üzemeltetője köteles gondoskodni a nyilvántartó könyvbe, illetve a sírbolt könyvbe bejegyzett (tárolt) személyes adatok biztonságáról.
e) tájékoztatja a temetőbe látogatókat a köztemetőkben kihelyezett hirdetőtáblákon,
f) sírhelykiosztási tervet készít, melynek alapján kiosztja a sírhelyeket,
g) összehangolja a temetéseket, összehangolja a ravatalozó használatával kapcsolatos temetkezési szolgáltatói tevékenységeket, szervezési intézkedésekkel elősegíti a temetés és urnaelhelyezés zökkenőmentes lefolytatását,
h) gondoskodik a temetőbe kiszállított elhunytak átvételéről, és biztosítja a temető nyitását, zárását,
i) gondoskodik a temető gyomirtásáról,
j) elvégzi a temető és létesítményeinek tisztán tartását, valamint
k) gondoskodik az ügyfélfogadásról.
8. § Szákszend Község Önkormányzata az együttműködési megállapodás alapján:
a) gondoskodik a temetőben lévő vízvezeték-hálózat üzemeltetéséről,
b) gondoskodik a közüzemi díjak fizetéséről,
c) gondoskodik a szemétszállításról, valamint
d) az utak karbantartásáról, tisztán tartásáról, illetve síkosság mentesítéséről.
3. A temető használatának és igénybevételének szabályai
9. § (1) A temetők nyitvatartási rendje: 0-24 óriág látogatható a hét minden napján.
(2) A temetőben mindenki a hely jellegének, a kegyeletnek megfelelő magaviseletet köteles tanúsítani. Tilos minden olyan tevékenység, magatartás, amely nem egyeztethető össze a kegyeleti méltósággal.
(3) Tilos a kegyeleti szertartáson kívül erős zajhatás kifejtése.
(4) Tilos a szemetelés. A temetési hely gondozásával keletkezett hulladék lerakása csak a kijelölt hulladékedényekben történhet.
(5) A temető területére gépjárművel behajtani a halottszállító, a súlyos mozgáskorlátozott személyt szállító, a temetkezési szolgáltatásban résztvevő és az üzemeltető által kiadott engedéllyel rendelkező gépjárművek kivételével tilos.
(6) A temetőben tizenkettő éven aluli gyermekek csak felnőtt felügyelete mellett tartózkodhatnak.
(7) A temető területére állatot bevinni -a vakvezető kutya kivételével-tilos.
(8) A temetőben tűzveszélyes tevékenységet végezni csak a tűzvédelmi előírások betartásával szabad. Hulladékot égetni tilos.
(9) A temetőben a talajt és a zöldterületet engedély nélkül felásni és a növényeket máshova átvinni tilos.
(10) A sírhelyek mellett padot elhelyezni csak az üzemeltető engedélyével lehet. Az elhelyezés a sírhelyek közötti előírt távolságot nem csökkentheti.
(11) A temetőben a temetési helyek gondozásáról, a gyomtalanításról a temetési hely felett rendelkező személy gondoskodik. A temetési hely gondozása úgy végezhető, hogy ne sértse más látogatónak a kegyeleti érzéseit és ne akadályozza azokat a sírgondozásban.
(12) A temetőbe való behajtás díjtalan.
4. A temetési hely gazdálkodási szabályai. A temetési helyek
10. § (1) A temetőt sírhelytáblákra (parcellákra), a sírhelytáblákat pedig sorokra kell osztani az üzemeltető által készített parcellázási tervben rögzítve.
(2) A sorokban a temetési helyeket az üzemeltető jelöli ki folytatólagos sorrendben.
(3) A sírhelytáblákat, a sorok és a temetkezési helyek számozását, a nyilvántartással való azonosíthatóságát az üzemeltető biztosítja.
11. § A temetésre használt helyek a következők lehetnek:
a) egyes sírhelyek,
b) családi kettős, hármas, négyes sírhelyek,
c) díszsírhelyek, valamint
d) urnasírhelyek (egyedi névmegjelöléssel és csoportos névmegjelöléssel).
12. § (1) A temetőben lévő sírhelyek méretei:
a) egyes sírhely: 2,00 m hosszú, 0,95 m széles, egyes különleges elrendezésű sírhely:2,40 m hosszú, 1,30 m széles
b) kettős (családi) sírhely: 2,00 m hosszú, 1,90 m széles, kettős különleges elrendezésű sírhely: 2,40 m hosszú, 2,40 m széles
c) hármas (családi) sírhely: 2,00 m hosszú, 2,85 m széles
d) négyes (családi) sírhely: 2,00 m hosszú, 3,80 m széles
e) urnasírhely: 1.00 m hosszú, 0,80 m széles
f) díszsírhely: méretét a fenntartó egyedi döntéssel állapítja meg.
(2) A különleges elrendezésű parcellában lévő sírok méretei az (1) bekezdés a)–d) pontjaiban leírtaknál kisebbek nem lehetnek.
(3) A hantnélküli sírok méretei megegyeznek az (1) bekezdésben foglaltakkal.
13. § A sírok egymástól való távolsága 60 cm. Az új sírhelytáblák között 80 cm távolságot kell tartani.
14. § A sírgödör mélysége 200 cm, a koporsós rátemetés esetében a sírgödröt úgy kell mélyíteni, hogy a felülre kerülő koporsó aljzata legalább 160 cm mélyre kerüljön.
15. § (1) Az egyes sírhelyre még egy koporsó, vagy maximum 4 urna helyezhető el.
(2) Kettős, hármas, négyes sírhelyre egy-egy részébe az (1) bekezdésben meghatározottak szerint történhet rátemetés.
16. § (1) Díszsírhelyet minden temetőben kell biztosítani.
(2) A díszsírhelyeket akkor is fenn kell tartani, ha a sírokat kiürítik. A temető átrendezése vagy megszüntetése esetén a díszsírok az új parcellának az erre kijelölt helyére áthelyezhetők. Az áthelyezés költségeit az azt kérő viseli. A sírhelyhasználati jogot az új díszsírhely helyén az elhalt hozzátartozói a következő 100 évre megválthatják.
17. § A sírhelyek előreváltása az új temetőrészben az újonnan megkezdett parcellákban lehetséges.
5. A temetési hely megváltásának, újraváltásának szabályai
18. § (1) A temetési helyeket az eltemettetést végzőnek meg kell váltaniuk és ezzel a temetési hely felett rendelkezési jogosultságot szereznek. A rendelkezési jogosultság kezdő napja a megváltás napja.
(2) A temetési helyek megváltásáért sírhelydíjat kell fizetni, amelyeket a rendelet 1. melléklete tartalmaz. A sírhelydíjat a temettetőnek előre kell megfizetnie.
(3) A temetési helyek sírhelydíját a képviselő-testület évente felülvizsgálja.
19. § A temetési hely feletti rendelkezési jog időtartama:
a) koporsós betemetés, illetve rátemetés napjától számított 100 év,
b) urnasírhely esetén 100 év.
20. § (1) Díszsírhelyet ellenszolgáltatás nélkül 100 évre kell biztosítani.
(2) A díszsírnak minősített sírokat a temető fennállásáig meg kell hagyni.
21. § A rendelkezési jog a 19. § szerinti időtartammal meghosszabbítható (újraváltható) akkor, ha a temető vagy sírhelytábla nem kerül lezárásra. Az újraváltás díja megegyezik az 1.mellékletben leírt temetési hely megváltásáért fizetendő sírhelydíjjal.
6. Lemondás a temetési hely feletti rendelkezési jogról
22. § Amennyiben a temetési hely felett rendelkezni jogosult bejelenti, hogy más temetési helyen kíván temettetni és a használat ideje alatt lemond a használatról, akkor a használati díj időarányos részét – a visszatérítéskor érvényben lévő díjtételek alapul vételével – vissza kell téríteni. A megváltott, de fel nem használt temetési helyről érvényesen csak az üzemeltetőnél tett nyilatkozattal lehet lemondani.
23. § A temetési helyek használatának jogát magánszemélyek között átruházni nem lehet, de a temetési helyet újra megváltó hozzátartozó használati jogot szerez.
7. Lejárt sírhelyekkel kapcsolatos eljárás
24. § (1) A fenntartó nyilvános sírhelyegyeztetést rendelhet el, amely alapján az üzemeltető az általa vezetett nyilvántartásból megállapítja, hogy melyek a lejárt sírhelyek és azokat – az újraváltási lehetőségre és az újraváltás hiánya miatti jogkövetkezményekre vonatkozó tájékoztatással együtt - közzéteszi a temetői hirdetőtáblán, helyi és egyházi lapokban.
(2) Amennyiben a rendelkezési idő nem kerül meghosszabbításra, az üzemeltető – az (1) bekezdés szerinti közzétételt követően legkorábban 6 hónappal, de a használati idő lejártát követően legkorábban 12 hónappal a sírhelyet, urnafülkét újra értékesítheti, és az urnákat erre a célra kialakított sírboltba helyezheti.
(3) A (2) bekezdés szerinti újraértékesítést megelőzően az üzemeltető levélben keresi meg azt a személyt, aki a nyilvántartása szerint a lejárt temetési hely felett rendelkezési joggal bírt. A levélben tájékoztatást kell adni a következőkről:
a) temetési hely feletti rendelkezési jog lejártának napjáról;
b) az újraváltási lehetőségről
c) és az újraváltás hiánya miatti jogkövetkezményekről.
(4) Amennyiben a használati idő lejártát követően kerül sor az újraváltásra, akkor a köztes idő az újraváltás időtartamába beszámításra kerül.
8. Sírjelek alkalmazása, a kegyeleti tárgyak, növényzet elhelyezése, a sírgondozás szabályai
25. § (1) A temetési helyekre sírjel, síremlék létesíthető, amely szélességében és hosszúságában nem lehet nagyobb, mint a temetési hely engedélyezett mérete.
(2) A sírhely fölé tett síremlék, sírjel magassága nem haladhatja meg a terepszinttől mért 150 cm-t, kopjafa magassága maximum 220 cm lehet.
(3) A sírhelyek alá előregyártott elemekből készített alapozást kell készíteni, melynek szélességi és hosszúsági méretei nem haladhatják meg a sírhely engedélyezett méretét, terepszint feletti magassága legfeljebb 10 cm lehet.
(4) A temetőben fát, cserjét ültetni – a tulajdonos Egyházközség által engedélyezett építészeti és kertészeti tevékenység kivételével – nem lehet.
(5) A sírhelyre növény ültethető, melynek magassága 1,5 m-nél, szélessége (átmérője) 70 cm-nél nem lehet nagyobb.
(6) Az egyes sírhelyek díszítését szolgáló tárgyak, növények, koszorúk eltávolítását csak a temetési hely felett rendelkezni jogosult vagy megbízottja végezheti.
(7) Tilos a köztemetőkben a sírok, síremlékek és egyéb kegyeleti tárgyak, valamint a köztemetők létesítményeinek, azok tartozékainak, valamint környezetének beszennyezése, rongálása, jogosulatlan áthelyezése, vagy eltávolítása.
9. A temetői létesítmények után fizetendő igénybevételi díj és a temetőfenntartási hozzájárulás fizetésének szabályai
26. § (1) A temetkezési szolgáltatást végzőknek a temetői létesítmények után az 1. mellékletben meghatározott összegű igénybevételi díjat kell fizetniük.
(2) A temetőben vállalkozási tevékenységet végző személyeknek – a temetkezési szolgáltatók kivételével - az 1. mellékletben meghatározott összegű temető-fenntartási hozzájárulást kell fizetniük.
(3) A szolgáltatási díjat az üzemeltetőnek köteles fizetni az igénybe vevő. A díjak mértékét a Képviselő-testület évente felülvizsgálja.
10. A temetkezési szolgáltatások feltételei, az egyéb vállalkozási tevékenységek temetői rendje
27. § (1) A temetkezési szolgáltató a temető létesítményeinek használati igényét az igénybevételt megelőző legalább 5 munkanappal köteles bejelenteni az üzemeltetőnek. A temetői létesítményeket a temetés után az átvett állapotnak megfelelően kell átadni az üzemeltetőnek.
(2) Az üzemeltető a létesítmények átadását az igénylőtől – más temetkezési szolgáltató részéről történt korábbi lefoglalás esetét kivéve – nem tagadhatja meg.
(3) A temetési szolgáltatás és egyéb vállalkozói tevékenység a kegyeleti közszolgáltatási szerződésben meghatározott további részletszabályok szerint folytatható.
28. § (1) A temetőben végzett minden tevékenységet – kivéve a temetési hely gondozását – az üzemeltetőnek be kell jelenteni.
(2) Temetkezési szolgáltatást jogszabály alapján jogosult egyéni vagy társas vállalkozó végezhet. Amennyiben a vállalkozó engedélyköteles tevékenységet kíván folytatni, az engedélyt köteles bemutatnia az üzemeltetőnek.
29. § (1) A temetőben a temetési helyeken bontási, építési, javítási, felújítási tevékenységeket a rendelkezni jogosult megbízása alapján bármely egyéni vagy társas vállalkozás végezhet a temető rendjének betartásával. A tevékenységet a megkezdése előtt legalább 3 munkanappal be kell jelenteni az üzemeltetőnek, és egyeztetést kell kezdeményezni a munkálatok ellátásának feltételeiről.
(2) Az üzemeltető előzetes hozzájárulása nélkül a temetőbe építőanyagot beszállítani, építési vagy bontási munkát megkezdeni, a bontási anyagot elszállítani tilos.
(3) A temetőben építési, javítási munkákat végezni, ezen célból a temetőben építési anyagot tárolni az üzemeltető által meghatározott időpontban és helyen engedélyezett. Ezen tevékenységek más temetési helyekben kárt nem okozhatnak, a temetési helyek megközelítését nem akadályozhatják. Az építési, javítási munkálatok ünnepnapon nem végezhetők.
(4) A temetőben munkát végző vállalkozó köteles munka közben és a munkálatok befejezését követően a keletkezett építési hulladékot elszállítani, a temetési hely környezetét rendezetten tisztán hagyni.
30. § Hatályát veszti a temetőről és a temetkezési tevékenységről szóló 17/2023. (VI. 23.) önkormányzati rendelet.
31. § Ez a rendelet 2024. január 1-jén lép hatályba.