Szákszend Község Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2023. (XI. 17.) önkormányzati rendelete

a temetőről és a temetkezési tevékenységről

Hatályos: 2024. 01. 02

Szákszend Község Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2023. (XI. 17.) önkormányzati rendelete

a temetőről és a temetkezési tevékenységről

2024.01.02.

Szákszend Község Önkormányzatának képviselő-testülete a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999.évi XLIII. törvény 41. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011.évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 2.pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. Általános rendelkezések

1. § A rendelet hatálya Szákszend község közigazgatási területén levő köztemetőkre, valamint ezek fenntartójára, üzemeltetőjére, a temető látogatóira, a temetkezési szolgáltatások igénybe vevőkre, valamint a temetkezési szolgáltatást végző természetes és jogi személyekre terjed ki.

2. § Szákszend község közigazgatási területén együttműködési megállapodás alapján a következő köztemetők találhatóak:

a) a Szákszend belterület 1255/1 helyrajzi szám alatt működő a Szákszendi Evangélikus Egyház tulajdonában álló temető,

b) a Szákszend belterület 1256 helyrajzi szám alatt működő a Szákszendi Szent Őrzőangyalok Római Katolikus Plébánia tulajdonában álló temető,

c) a Szákszend belterület 616/2 és 617 helyrajzi számok alatt működő a Szákszendi Evangélikus Egyházközség és Szákszendi Református Egyházközség tulajdonában álló temető, valamint

d) a Szákszend belterület 118/2 és 779 helyrajzi számok alatt működő a Szákszendi Munkás Szent József Római Katolikus Plébánia tulajdonában álló temető.

3. § A temető beépítési előírásait a helyi építési szabályzat határozza meg.

2. Az üzemeltetőre vonatkozó rendelkezések

4. § Az önkormányzat az 1. §-ban megjelölt köztemetők fenntartásáról és üzemeltetéséről együttműködési megállapodás útján gondoskodik.

5. § (1) A Szákszend belterület 1255/1 helyrajzi szám alatt működő temető fenntartója és üzemeltetője a Szákszendi Evangélikus Egyházközség.

(2) A Szákszend belterület 1256 helyrajzi szám alatt működő temető fenntartója és üzemeltetője a Szákszendi Szent Őrzőangyalok Római Katolikus Plébánia.

(3) A Szákszend belterület 616/2 és 617 helyrajzi számok alatt működő temető fenntartója és üzemeltetője a Szákszendi Evangélikus Egyházközség és Szákszendi Református Egyházközség.

(4) A Szákszend belterület 118/2 és 779 helyrajzi számok alatt működő temető fenntartója és üzemeltetője a Szákszendi Munkás Szent József Római Katolikus Plébánia.

6. § A temetők üzemeltetését önállóan, vagy a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény végrehajtásáról szóló 145/1999. (X.1.) Korm. rendelet meghatározott szakmai követelményeknek megfelelő gazdálkodó szerv útján látják el.

7. § Az üzemeltető:

a) gondoskodik a temető rendeltetésszerű használatához szükséges építmények, közművek, egyéb tárgyi és infrastrukturális létesítmények állagának megóvásáról és külső karbantartásáról, takarításáról és szükség szerinti fertőtlenítéséről,

b) a temetőben-a kegyeleti jogok gyakorlása céljából-a temetési helyekről az üzemeltető nyilvántartásokat vezet. A sírboltokról szóló nyilvántartás vezetésére a sírbolt könyv, az egyéb temetési helyek nyilvántartására a nyilvántartó könyv szolgál.

c) Az üzemeltető a nyilvántartó könyv, illetve sírbolt könyv adatai alapján a temető nyilvántartásai ideje alatt felvilágosítást köteles adni az elhunyt személy temetési helye után érdeklődőknek.

d) A temető üzemeltetője köteles gondoskodni a nyilvántartó könyvbe, illetve a sírbolt könyvbe bejegyzett (tárolt) személyes adatok biztonságáról.

e) tájékoztatja a temetőbe látogatókat a köztemetőkben kihelyezett hirdetőtáblákon,

f) sírhelykiosztási tervet készít, melynek alapján kiosztja a sírhelyeket,

g) összehangolja a temetéseket, összehangolja a ravatalozó használatával kapcsolatos temetkezési szolgáltatói tevékenységeket, szervezési intézkedésekkel elősegíti a temetés és urnaelhelyezés zökkenőmentes lefolytatását,

h) gondoskodik a temetőbe kiszállított elhunytak átvételéről, és biztosítja a temető nyitását, zárását,

i) gondoskodik a temető gyomirtásáról,

j) elvégzi a temető és létesítményeinek tisztán tartását, valamint

k) gondoskodik az ügyfélfogadásról.

8. § Szákszend Község Önkormányzata az együttműködési megállapodás alapján:

a) gondoskodik a temetőben lévő vízvezeték-hálózat üzemeltetéséről,

b) gondoskodik a közüzemi díjak fizetéséről,

c) gondoskodik a szemétszállításról, valamint

d) az utak karbantartásáról, tisztán tartásáról, illetve síkosság mentesítéséről.

3. A temető használatának és igénybevételének szabályai

9. § (1) A temetők nyitvatartási rendje: 0-24 óriág látogatható a hét minden napján.

(2) A temetőben mindenki a hely jellegének, a kegyeletnek megfelelő magaviseletet köteles tanúsítani. Tilos minden olyan tevékenység, magatartás, amely nem egyeztethető össze a kegyeleti méltósággal.

(3) Tilos a kegyeleti szertartáson kívül erős zajhatás kifejtése.

(4) Tilos a szemetelés. A temetési hely gondozásával keletkezett hulladék lerakása csak a kijelölt hulladékedényekben történhet.

(5) A temető területére gépjárművel behajtani a halottszállító, a súlyos mozgáskorlátozott személyt szállító, a temetkezési szolgáltatásban résztvevő és az üzemeltető által kiadott engedéllyel rendelkező gépjárművek kivételével tilos.

(6) A temetőben tizenkettő éven aluli gyermekek csak felnőtt felügyelete mellett tartózkodhatnak.

(7) A temető területére állatot bevinni -a vakvezető kutya kivételével-tilos.

(8) A temetőben tűzveszélyes tevékenységet végezni csak a tűzvédelmi előírások betartásával szabad. Hulladékot égetni tilos.

(9) A temetőben a talajt és a zöldterületet engedély nélkül felásni és a növényeket máshova átvinni tilos.

(10) A sírhelyek mellett padot elhelyezni csak az üzemeltető engedélyével lehet. Az elhelyezés a sírhelyek közötti előírt távolságot nem csökkentheti.

(11) A temetőben a temetési helyek gondozásáról, a gyomtalanításról a temetési hely felett rendelkező személy gondoskodik. A temetési hely gondozása úgy végezhető, hogy ne sértse más látogatónak a kegyeleti érzéseit és ne akadályozza azokat a sírgondozásban.

(12) A temetőbe való behajtás díjtalan.

4. A temetési hely gazdálkodási szabályai. A temetési helyek

10. § (1) A temetőt sírhelytáblákra (parcellákra), a sírhelytáblákat pedig sorokra kell osztani az üzemeltető által készített parcellázási tervben rögzítve.

(2) A sorokban a temetési helyeket az üzemeltető jelöli ki folytatólagos sorrendben.

(3) A sírhelytáblákat, a sorok és a temetkezési helyek számozását, a nyilvántartással való azonosíthatóságát az üzemeltető biztosítja.

11. § A temetésre használt helyek a következők lehetnek:

a) egyes sírhelyek,

b) családi kettős, hármas, négyes sírhelyek,

c) díszsírhelyek, valamint

d) urnasírhelyek (egyedi névmegjelöléssel és csoportos névmegjelöléssel).

12. § (1) A temetőben lévő sírhelyek méretei:

a) egyes sírhely: 2,00 m hosszú, 0,95 m széles, egyes különleges elrendezésű sírhely:2,40 m hosszú, 1,30 m széles

b) kettős (családi) sírhely: 2,00 m hosszú, 1,90 m széles, kettős különleges elrendezésű sírhely: 2,40 m hosszú, 2,40 m széles

c) hármas (családi) sírhely: 2,00 m hosszú, 2,85 m széles

d) négyes (családi) sírhely: 2,00 m hosszú, 3,80 m széles

e) urnasírhely: 1.00 m hosszú, 0,80 m széles

f) díszsírhely: méretét a fenntartó egyedi döntéssel állapítja meg.

(2) A különleges elrendezésű parcellában lévő sírok méretei az (1) bekezdés a)–d) pontjaiban leírtaknál kisebbek nem lehetnek.

(3) A hantnélküli sírok méretei megegyeznek az (1) bekezdésben foglaltakkal.

13. § A sírok egymástól való távolsága 60 cm. Az új sírhelytáblák között 80 cm távolságot kell tartani.

14. § A sírgödör mélysége 200 cm, a koporsós rátemetés esetében a sírgödröt úgy kell mélyíteni, hogy a felülre kerülő koporsó aljzata legalább 160 cm mélyre kerüljön.

15. § (1) Az egyes sírhelyre még egy koporsó, vagy maximum 4 urna helyezhető el.

(2) Kettős, hármas, négyes sírhelyre egy-egy részébe az (1) bekezdésben meghatározottak szerint történhet rátemetés.

16. § (1) Díszsírhelyet minden temetőben kell biztosítani.

(2) A díszsírhelyeket akkor is fenn kell tartani, ha a sírokat kiürítik. A temető átrendezése vagy megszüntetése esetén a díszsírok az új parcellának az erre kijelölt helyére áthelyezhetők. Az áthelyezés költségeit az azt kérő viseli. A sírhelyhasználati jogot az új díszsírhely helyén az elhalt hozzátartozói a következő 100 évre megválthatják.

17. § A sírhelyek előreváltása az új temetőrészben az újonnan megkezdett parcellákban lehetséges.

5. A temetési hely megváltásának, újraváltásának szabályai

18. § (1) A temetési helyeket az eltemettetést végzőnek meg kell váltaniuk és ezzel a temetési hely felett rendelkezési jogosultságot szereznek. A rendelkezési jogosultság kezdő napja a megváltás napja.

(2) A temetési helyek megváltásáért sírhelydíjat kell fizetni, amelyeket a rendelet 1. melléklete tartalmaz. A sírhelydíjat a temettetőnek előre kell megfizetnie.

(3) A temetési helyek sírhelydíját a képviselő-testület évente felülvizsgálja.

19. § A temetési hely feletti rendelkezési jog időtartama:

a) koporsós betemetés, illetve rátemetés napjától számított 100 év,

b) urnasírhely esetén 100 év.

20. § (1) Díszsírhelyet ellenszolgáltatás nélkül 100 évre kell biztosítani.

(2) A díszsírnak minősített sírokat a temető fennállásáig meg kell hagyni.

21. § A rendelkezési jog a 19. § szerinti időtartammal meghosszabbítható (újraváltható) akkor, ha a temető vagy sírhelytábla nem kerül lezárásra. Az újraváltás díja megegyezik az 1.mellékletben leírt temetési hely megváltásáért fizetendő sírhelydíjjal.

6. Lemondás a temetési hely feletti rendelkezési jogról

22. § Amennyiben a temetési hely felett rendelkezni jogosult bejelenti, hogy más temetési helyen kíván temettetni és a használat ideje alatt lemond a használatról, akkor a használati díj időarányos részét – a visszatérítéskor érvényben lévő díjtételek alapul vételével – vissza kell téríteni. A megváltott, de fel nem használt temetési helyről érvényesen csak az üzemeltetőnél tett nyilatkozattal lehet lemondani.

23. § A temetési helyek használatának jogát magánszemélyek között átruházni nem lehet, de a temetési helyet újra megváltó hozzátartozó használati jogot szerez.

7. Lejárt sírhelyekkel kapcsolatos eljárás

24. § (1) A fenntartó nyilvános sírhelyegyeztetést rendelhet el, amely alapján az üzemeltető az általa vezetett nyilvántartásból megállapítja, hogy melyek a lejárt sírhelyek és azokat – az újraváltási lehetőségre és az újraváltás hiánya miatti jogkövetkezményekre vonatkozó tájékoztatással együtt - közzéteszi a temetői hirdetőtáblán, helyi és egyházi lapokban.

(2) Amennyiben a rendelkezési idő nem kerül meghosszabbításra, az üzemeltető – az (1) bekezdés szerinti közzétételt követően legkorábban 6 hónappal, de a használati idő lejártát követően legkorábban 12 hónappal a sírhelyet, urnafülkét újra értékesítheti, és az urnákat erre a célra kialakított sírboltba helyezheti.

(3) A (2) bekezdés szerinti újraértékesítést megelőzően az üzemeltető levélben keresi meg azt a személyt, aki a nyilvántartása szerint a lejárt temetési hely felett rendelkezési joggal bírt. A levélben tájékoztatást kell adni a következőkről:

a) temetési hely feletti rendelkezési jog lejártának napjáról;

b) az újraváltási lehetőségről

c) és az újraváltás hiánya miatti jogkövetkezményekről.

(4) Amennyiben a használati idő lejártát követően kerül sor az újraváltásra, akkor a köztes idő az újraváltás időtartamába beszámításra kerül.

8. Sírjelek alkalmazása, a kegyeleti tárgyak, növényzet elhelyezése, a sírgondozás szabályai

25. § (1) A temetési helyekre sírjel, síremlék létesíthető, amely szélességében és hosszúságában nem lehet nagyobb, mint a temetési hely engedélyezett mérete.

(2) A sírhely fölé tett síremlék, sírjel magassága nem haladhatja meg a terepszinttől mért 150 cm-t, kopjafa magassága maximum 220 cm lehet.

(3) A sírhelyek alá előregyártott elemekből készített alapozást kell készíteni, melynek szélességi és hosszúsági méretei nem haladhatják meg a sírhely engedélyezett méretét, terepszint feletti magassága legfeljebb 10 cm lehet.

(4) A temetőben fát, cserjét ültetni – a tulajdonos Egyházközség által engedélyezett építészeti és kertészeti tevékenység kivételével – nem lehet.

(5) A sírhelyre növény ültethető, melynek magassága 1,5 m-nél, szélessége (átmérője) 70 cm-nél nem lehet nagyobb.

(6) Az egyes sírhelyek díszítését szolgáló tárgyak, növények, koszorúk eltávolítását csak a temetési hely felett rendelkezni jogosult vagy megbízottja végezheti.

(7) Tilos a köztemetőkben a sírok, síremlékek és egyéb kegyeleti tárgyak, valamint a köztemetők létesítményeinek, azok tartozékainak, valamint környezetének beszennyezése, rongálása, jogosulatlan áthelyezése, vagy eltávolítása.

9. A temetői létesítmények után fizetendő igénybevételi díj és a temetőfenntartási hozzájárulás fizetésének szabályai

26. § (1) A temetkezési szolgáltatást végzőknek a temetői létesítmények után az 1. mellékletben meghatározott összegű igénybevételi díjat kell fizetniük.

(2) A temetőben vállalkozási tevékenységet végző személyeknek – a temetkezési szolgáltatók kivételével - az 1. mellékletben meghatározott összegű temető-fenntartási hozzájárulást kell fizetniük.

(3) A szolgáltatási díjat az üzemeltetőnek köteles fizetni az igénybe vevő. A díjak mértékét a Képviselő-testület évente felülvizsgálja.

10. A temetkezési szolgáltatások feltételei, az egyéb vállalkozási tevékenységek temetői rendje

27. § (1) A temetkezési szolgáltató a temető létesítményeinek használati igényét az igénybevételt megelőző legalább 5 munkanappal köteles bejelenteni az üzemeltetőnek. A temetői létesítményeket a temetés után az átvett állapotnak megfelelően kell átadni az üzemeltetőnek.

(2) Az üzemeltető a létesítmények átadását az igénylőtől – más temetkezési szolgáltató részéről történt korábbi lefoglalás esetét kivéve – nem tagadhatja meg.

(3) A temetési szolgáltatás és egyéb vállalkozói tevékenység a kegyeleti közszolgáltatási szerződésben meghatározott további részletszabályok szerint folytatható.

28. § (1) A temetőben végzett minden tevékenységet – kivéve a temetési hely gondozását – az üzemeltetőnek be kell jelenteni.

(2) Temetkezési szolgáltatást jogszabály alapján jogosult egyéni vagy társas vállalkozó végezhet. Amennyiben a vállalkozó engedélyköteles tevékenységet kíván folytatni, az engedélyt köteles bemutatnia az üzemeltetőnek.

29. § (1) A temetőben a temetési helyeken bontási, építési, javítási, felújítási tevékenységeket a rendelkezni jogosult megbízása alapján bármely egyéni vagy társas vállalkozás végezhet a temető rendjének betartásával. A tevékenységet a megkezdése előtt legalább 3 munkanappal be kell jelenteni az üzemeltetőnek, és egyeztetést kell kezdeményezni a munkálatok ellátásának feltételeiről.

(2) Az üzemeltető előzetes hozzájárulása nélkül a temetőbe építőanyagot beszállítani, építési vagy bontási munkát megkezdeni, a bontási anyagot elszállítani tilos.

(3) A temetőben építési, javítási munkákat végezni, ezen célból a temetőben építési anyagot tárolni az üzemeltető által meghatározott időpontban és helyen engedélyezett. Ezen tevékenységek más temetési helyekben kárt nem okozhatnak, a temetési helyek megközelítését nem akadályozhatják. Az építési, javítási munkálatok ünnepnapon nem végezhetők.

(4) A temetőben munkát végző vállalkozó köteles munka közben és a munkálatok befejezését követően a keletkezett építési hulladékot elszállítani, a temetési hely környezetét rendezetten tisztán hagyni.

30. §1

31. § Ez a rendelet 2024. január 1-jén lép hatályba.

1

A 30. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.