Szákszend Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2025. (II. 14.) önkormányzati rendelete
Az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodásról
Hatályos: 2025. 02. 15Szákszend Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2025. (II. 14.) önkormányzati rendelete
Az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodásról
[1] Szákszend Község Önkormányzata képviselő-testülete célja a rendelet megalkotásával a tulajdonában álló vagyonnak a közérdek és a közösségi szükségletek céljára történő hasznosítása, illetve a nemzeti vagyonnal való átlátható és felelős gazdálkodás érdekében a tulajdonosi jogok gyakorlásának szabályozása, ezáltal az önkormányzat kötelező és önként vállalt feladataihoz a gazdasági alapok biztosítása.
[2] Szákszend Község Önkormányzata képviselő-testülete a nemzeti vagyonról szóló 2011.évi CXCVI. törvény 5. § (2) bekezdés b)-c) pontjában, 5. § (4) bekezdésében, 11. § (16) bekezdésében, 13. § (1) bekezdésében, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011.évi CLXXXIX. törvény 109. § (4) bekezdésében, továbbá az államháztartásról szóló 2011.évi CXCV. törvény 97. § (2) bekezdésben kapott felhatalmazás alapján, és az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdése e) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőt rendeli el:
1. Az önkormányzati vagyon
1. § A rendelet hatálya Szákszend Község Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat) vagyonára terjed ki.
2. § Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona közül nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyontárgyat a képviselő-testület nem jelöl meg.
3. § (1) Az önkormányzati vagyonelemek forgalomképesség szerinti besorolását, rendeltetését, művelési ágát-amennyiben azt jogszabály, különösen a nemzeti vagyonról szóló 2011.évi CXCVI. törvény nem zárja ki-a képviselő-testület megváltoztathatja.
(2) A forgalomképesség megváltoztatására (átminősítés) azzal a feltétellel kerülhet sor, ha az adott önkormányzati vagyontárgy közszolgálati jellege, közcélú funkciója már megszűnik vagy, ha a vagyonelem a közfeladat ellátásához feleslegessé válik.
(3) A (2) bekezdésben megállapított tényállás megállapítása a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik.
(4) A törzsvagyon körébe tartozó vagyonelemek használói kötelesek a tőlük elvárható gondossággal eljárni a használat, illetve üzemeltetés során, e kötelezettség teljesítéséért a használó intézmények vezetői felelnek.
2. Az önkormányzati vagyon nyilvántartása, értékének meghatározása
4. § Az önkormányzat tulajdonában lévő eszközöket a vagyonvédelem biztosítása érdekében az önkormányzat leltározási és leltárkészítési szabályzatban foglalt időközönként és módon kell meghatározni.
5. § (1) A vagyon elidegenítésére, hasznosítására, biztosítékul adására és megterhelésére irányuló döntést megelőzően az adott vagyontárgy értékét nettó értéken, az alábbiak szerint kell meghatározni:
a) az ingatlan vagyonának értékét 6 hónapnál nem régebbi forgalmi értékbecslés alapján megállapított minimum értéken,
b) ingó vagyontárgy esetén piaci érték alapján,
c) vagyonértékű jog értékét, ha jogszabály másként nem rendelkezik, az illetéktörvény vagyonértékű jog értékére vonatkozó szabályok alapján.
(2) A képviselő-testület eljárása során, az érték meghatározásakor az (1) bekezdésben számított értéknél magasabb értéket is meghatározhat.
3. Vagyonkezelés szabályai
6. § A vagyonkezelői jog ingyenesen átengedésére a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. tv. 3. § (1) bekezdés 19. b) pontjának ba)-be) alpontjaiban nevesített vagyonkezelők esetében kerülhet sor.
7. § A vagyonkezelőt megillető jogok gyakorlását, annak szabályszerűségét, célszerűségét a polgármester évente ellenőrzi a vagyonkezelő által készített írásbeli jelentés, beszámoló vagy elszámolás alapján, amelyről a polgármester a képviselő-testületet tájékoztatja.
8. § A vagyonkezelési szerződésben foglaltak ellenőrzésével az éves belső ellenőrzési tervben foglaltaknak megfelelően, a belső ellenőr is megbízható.
9. § A vagyonkezelő köteles a tőle elvárható gondossággal eljárni a kezelt vagyon működtetése során, a kötelezettség teljesítéséért a vagyonkezelő szervezet vezetője felel.
4. A vagyonhasznosítás szabályai
10. § (1) A nettó 10 millió forint értékhatárt meghaladó vagyonelemeket csak versenytárgyalás vagy pályázat útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet hasznosítani.
(2) A rendelet hatálya alá tartozó vagyonelemeket a képviselő-testület határozattal jelöli ki hasznosításra.
(3) Az (1) bekezdésben foglalt értékhatárt nem meghaladó vagyonelem hasznosítását, ha törvény vagy a képviselő-testületnek a hasznosításról rendelkező határozata másként nem rendelkezik, versenyeztetni nem kell, azonban a hasznosításról szóló határozatot nyilvánosan közzé kell tenni az önkormányzat honlapján.
(4) A versenytárgyalási felhívást a versenytárgyalás, a pályázati felhívást az ajánlatok megjelölt időpontot megelőzően legalább 20 nappal az önkormányzat hivatalos honlapján kell közzétenni és ki kell függeszteni az önkormányzat hirdetőtábláján.
(5) A versenytárgyalási felhívás, illetve a pályázat benyújtására nyitva álló határidő egy alkalommal indokolás nélkül legfeljebb 30 nappal meghosszabbítható. A meghosszabbított határidőt a pályázati kiírással megegyező módon-az eredeti határidő lejárta előtt-az eredeti határidő lejárta előtt legalább 10 nappal-közzé kell tenni. A pályázat benyújtására előírt végső határidőt megelőző 5 napon belül a pályázati kiírást nem lehet megváltoztatni.
(6) A versenytárgyalási felhívás, illetve pályázati kiírás kizárólag úgy módosítható, hogy a pályázónak az ajánlat benyújtására a módosítás meghirdetésétől számított legalább 10 naptári nap rendelkezésre álljon.
(7) A versenytárgyalást, pályázati eljárást csak 6 hónapnál nem régebbi forgalmi értékbecslés alapján lehet lefolytatni.
(8) A versenytárgyaláson, pályázati eljárásban azon természetes személyek, átlátható szervezetek vehetnek részt, akiknek az önkormányzat felé adó-és egyéb tartozásuk nincs.
11. § (1) A versenytárgyalási felhívásnak tartalmaznia kell:
a) a versenytárgyalás tárgyának pontos megjelölését,
b) a versenytárgyalás helyét és idejét, a benyújtandó dokumentumokat,
c) minimális árat, bérleti díjat,
d) az esetleges versenytárgyalási dokumentáció beszerzésének helyét és feltételeit,
e) tájékoztatást arról, hogy csak az vehet részt a versenytárgyaláson, akinek az önkormányzattal szemben lejárt tartozása nincs, ennek igazolására a versenytárgyaláson benyújtandó igazolások megjelölését,
f) a versenytárgyalás nyertesére vonatkozó ajánlati kötöttség határidejét.
(2) A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell:
a) a pályázat tárgyának pontos megjelölését,
b) az esetleges pályázati dokumentáció beszerzésének helyét és feltételeit,
c) a pályázat elbírálásánál alkalmazott elveket, bírálati szempontokat,
d) a pályázati ajánlat benyújtásának módjára vonatkozó szabályokat, így különösen azt, hogy a pályázatokat írásban, zárt, cégjelzés, név nélküli borítékban, minden oldalon eredeti aláírással egy példányban, a pályázat megnevezésének feltüntetésével, hol és mikor kell benyújtani,
e) tájékoztatást a csatolandó mellékletekről, igazolásokról,
f) tájékoztatást arról, hogy csak az vehet részt a pályázaton, akinek az önkormányzattal szemben lejárt tartozása nincsen, ennek igazolására a benyújtandó igazolások megjelölését,
g) a pályázatbontás szabályait, az eredményhirdetés helyét és idejét,
h) a képviselő-testület azon jogának fenntartását, hogy érvényes ajánlatok esetén is a pályázatot eredménytelennek minősítse,
i) azon tájékoztatást, hogy az ajánlattevő az ajánlatához a pályázati kiírásban meghatározott időpontig, de legalább a benyújtási határidő lejártától számított 60 napig kötve van, kivéve, ha ezen az időponton belül a pályázaton megnyert ajánlattevővel a szerződéskötés megtörténik, vagy a pályázat eredménytelenné lett minősítve, melyről a pályázók értesítésre kerültek.
12. § A versenytárgyalásról szóló felhívás a versenytárgyalás időpontjáig, a pályázati felhívás a pályázat benyújtásának határidejéig visszavonható, a visszavonást a meghirdetéssel azonos módon kell közzétenni.
13. § A versenytárgyalás és a pályázati eljárás lebonyolításáról a polgármester gondoskodik.
14. § (1) A versenytárgyalásról jegyzőkönyvet kell készíteni, és annak másolatát a versenytárgyalás valamennyi résztvevőjének át kell adni.
(2) A versenytárgyalás vezetőjének feladata:
a) számba venni a megjelent ajánlattevőket,
b) ingatlantulajdon értékesítése esetén köteles bejelenteni, hogy van elővásárlási joggal rendelkező,
c) a versenytárgyalás alatt rend megtartásáról gondoskodni,
d) felhívja az ajánlattevőket a versenytárgyalási felhívás szerinti induló díj szerinti ajánlataik megtételére,
e) minden ráajánlás elhangzása után, hangos szóval kihirdeti, hogy melyik ajánlattevő, milyen összegű ajánlati árat ért már el,
f) a ráajánlási lehetőséget addig kell folytatni, amíg az ajánlattevők bármelyike ráajánl az addig legmagasabbra licitált összegre.
(3) Egy-egy ráajánlás összegének minimálisan annyinak kell lenni, hogy azáltal az (új) ajánlati ár legalább a felhívásban szereplő minimális díj, ár 5%-nak összegével azonos mértékben haladja meg az addig volt legmagasabb ajánlati ár összegét.
(4) Amennyiben az ajánlattevők között egyező ajánlat alakulna ki, akkor köteles a polgármester ezeket az ajánlattevőket külön felkérni a végső legmagasabb ajánlatra. Amennyiben az ismételt felhívásra tett végső legmagasabb ajánlatok is azonos vételárösszeget eredményeznének, akkor az azonos ajánlatot tevők között sorsolással kell meghatározni a megnyert szerződéskötési jogosultság sorrendjét.
(5) A versenytárgyalás vezetője a megajánlott, illetőleg kisorsolt legmagasabb vételár kijelentésével kihirdeti, hogy melyik ajánlattevő szerezte meg a szerződés megkötésének elsőbbségi jogát. A győztes ajánlattevő mellett kihirdeti egyidejűleg a szerződéskötésre sorrendben másodikként, valamint harmadikként jogosultságot nyert ajánlattevőt és ajánlati összegét, és felhívja a figyelmet az alábbiakra:
a) A legmagasabb ajánlati árat tett ajánlattevő 30 naptári napon belül köteles aláírni a szerződést és a vételárat, ellenértéket megfizetni. Ha ezt nem tenné meg, akkor elveszítette a szerződéskötési jogosultságát, ebben az esetben a polgármesternek haladéktalanul értesítenie kell a második legtöbbet ajánlót a szerződéskötési jogáról, erre 15 naptári nap határidőt adva.
b) Amennyiben a 15 naptári napon belül a másodikként legtöbbet ajánló ajánlattevő nem köti meg a szerződést és nem fizeti meg az általa ajánlott vételárat, akkor elvesztette a szerződéskötési jogosultságát, és a polgármester ugyancsak 15 naptári nap határidőt adva a harmadikként legtöbbet ajánlót köteles haladéktalanul értesíteni a szerződéskötési jogáról.
c) Amennyiben a 15 naptári napon belül a harmadikként legtöbbet ajánló ajánlattevő nem köti meg a szerződést, és a szerződés szerint nem fizeti ki az általa ajánlott vételárat, akkor ez az ajánlattevő szintén elvesztette a szerződéskötési jogosultságát és a licitálás eredménytelenségét kell megállapítani.
(6) Eredménytelen a versenytárgyalás, ha
a) egyetlen ajánlattevő sem jelent meg a versenytárgyaláson,
b) az ajánlattevők egyike sem ajánlotta meg a minimális árat, díjat.
15. § (1) A pályázaton benyújtott ajánlatokat az Ügyrendi és Pénzügyi Bizottság értékeli.
(2) Az ajánlatok felbontását követően meg kell állapítani azt, hogy melyek az érvénytelen pályázatok.
(3) Érvényes az ajánlat, amennyiben mind formailag, mind tartalmilag megfelel a pályázati kiírásnak.
(4) Érvénytelen az ajánlat, ha:
a) olyan pályázó nyújtotta be, aki nem jogosult részt venni a pályázaton,
b) az ajánlatot a pályázati kiírásban meghatározott, illetve szabályszerűen meghosszabbított határidő után nyújtotta be,
c) az ajánlat nem felel meg a pályázati kiírásban a jogszabályban foglaltaknak,
d) amely az ajánlati ellenértéket nem egyértelműen határozza meg, vagy más ajánlatához, vagy feltételhez köti, valamint
e) olyan pályázó nyújtotta be, akinek az önkormányzattal szemben lejárt tartozása van.
(5) Ha a pályázatok értékelése során valamely kérdés tisztázása szükséges, az Ügyrendi és Pénzügyi Bizottság a pályázótól felvilágosítást kérhet. A kért adat, kérdésre adott válasz a benyújtott ajánlat módosítását nem eredményezheti.
16. § (1) Az ajánlatokat azok benyújtását követő 45 napon belül bírálja el a képviselő-testület.
(2) A pályázat elbírálásakor a képviselő-testület dönt a pályázat eredményességéről. Eredménytelen a pályázat, ha:
a) a pályázati határidő lejártáig egyetlen ajánlat sem érkezett,
b) a beérkezett ajánlatok egyike sem felelt meg a pályázati kiírásnak, vagy a pályázatra vonatkozó jogszabályi előírásnak,
c) a kiíró valamely pályázónak a pályázati tisztasághoz fűződő, vagy a többi pályázó érdekeit egyébként súlyosan sértő cselekménye miatt a pályázat érvénytelenítése mellett döntött,
d) a kiíró élt azon jogával, hogy új pályázat kiírását rendelje el.
(3) A pályázat értékelésében, elbírálásában részt vevő személy nem lehet az ajánlatot benyújtó pályázónak:
a) a polgári törvénykönyvről szóló törvényben meghatározott közeli hozzátartozója,
b) munkajogviszony alapján közvetlen felettese vagy beosztottja,
c) szerződéses jogviszony keretében foglalkoztatottja,
d) ha a pályázó jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, annak tulajdonosa, résztulajdonosa, vezető beosztású alkalmazottja.
(4) A pályázat értékelésében, elbírálásában részt vevő köteles haladéktalanul bejelenteni, ha vele szemben összeférhetetlenség ok áll fenn. Az összeférhetetlenség fennállásáról a képviselő-testület dönt.
(5) Az ajánlatok elbírálására vonatkozó döntést a pályázati kiírásban meghatározott időpontban ki kell hirdetni. A kihirdetésen jelen nem levő ajánlattevőket a döntésről haladéktalanul írásban kell értesíteni.
5. A vagyonszerzés szabályai
17. § (1) Az önkormányzat vagyon gyarapításáról a polgármesternek-az Ügyrendi és Pénzügyi Bizottság állásfoglalásával ellátott-javaslata alapján a képviselő-testület dönt.
(2) A vagyongyarapításról a képviselő-testület határozattal dönt.
(3) Ingatlantulajdon megszerzése esetén a döntés előkészítése során vizsgálni kell, hogy az ingatlan megszerzése milyen önkormányzati célok megvalósításához és milyen feltételek mellett alkalmas, fel kell tárni a továbbhasznosítás lehetőségeit, illetve a várható üzemeltetési költségek körét és nagyságát is.
(4) Önkormányzati tulajdonszerzést megelőzően a vagyontárgyról forgalmi értékbecslést kell készíttetni.
18. § Az önkormányzat törvény által előírt, vagy önként vállalt feladata ellátásához ingatlant bérelhet, albérletbe vehet, vagy egyéb módon hasznosításra átvehet, erről a polgármesternek-az Ügyrendi és Pénzügyi Bizottság állásfoglalásával ellátott-javaslata alapján a képviselő-testület dönt.
6. Az önkormányzati követelések érvényesítése, a követelésekről való lemondás
19. § (1) Az önkormányzatot megillető lejárt, de esedékességükig meg nem fizetett követelések érvényesítés érdekében a polgármester köteles intézkedni.
(2) A követelések részbeni vagy teljes elengedésére, illetve részletfizetés engedélyezésére 500.000 Ft egyedi értékhatárig a polgármester, 500.000 Ft egyedi értékhatárt meghaladóan a képviselő-testület jogosult.
(3) A követelésről részben vagy egészben csak akkor lehet lemondani, ha a követelésről történő lemondás nem veszélyezteti az önkormányzat likviditását.
20. § (1) A követelésről részben vagy egészben lemondani akkor lehet, ha:
a) a követelés - a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 3. § (4) bekezdés 10. pontja szerint - behajthatatlannak minősül,
b) a kis összegű követelés összege a központi költségvetésről szóló törvényben megállapított értékhatárt nem haladja meg és az önkéntes teljesítésre történő felhívás nem vezetett eredményre,
c) amennyiben a behajtással kapcsolatos várható költségek a követelés összegét elérik vagy meghaladják,
d) csődeljárásban kötött egyezségi megállapodás esetén,
e) bíróság előtt kötött egyezség keretében,
f) jogszabályok által megfogalmazott közérdekű célok esetében, ha a lemondás közérdekű cél megvalósítását szolgálja és nem ellentétes az államháztartásról szóló törvény rendelkezéseivel, vagy
g) olyan különös méltánylást érdemlő körülmények merülnek fel a követelés kötelezettjénél, amelyre tekintettel a követelés elengedése indokolt.
(2) Méltányolható körülmények különösen:
a) a kérelmező szociális helyzete;
b) ha a követelés kiegyenlítése a kérelmező életkörülményeit indokolatlanul és aránytalanul megnehezítené; vagy
c) ha a követelés kiegyenlítése a kérelmező gazdálkodási tevékenységét ellehetetlenítené, illetve, a saját és a vele együtt élő hozzátartozója megélhetését súlyosan veszélyeztetné.
(3) A 20.§ (2) meghatározott esetekben a döntéshozó minden egyes kérelemről az eset összes körülményeinek mérlegelésével dönt, és döntését indokolnia kell.
21. § Ez a rendelet 2025. február 15-én lép hatályba.
22. § Hatályát veszti az önkormányzat vagyonáról és vagyongazdálkodásáról szóló 9/2012.(IV.25.) önkormányzati rendelet.