Dorog Város Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2009. (IX.11.) önkormányzati rendelete

Dorog Város Helyi Építési Szabályzatáról

Hatályos: 2017. 12. 18- 2019. 12. 31

Dorog Város Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2009 (IX.11.) önkormányzati rendelete

Dorog Város Helyi Építési Szabályzatáról

2017.12.18.

Dorog város Önkormányzat Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény, a Helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § 1. bekezdése, valamint az Országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997.(XII.20.) kormányrendelet felhatalmazása alapján Dorog város Építési Szabályzatáról (továbbiakban DÉSZ) az alábbi rendeletet alkotja:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

A rendelet hatálya és alkalmazása

1. § (1) Jelen rendelet Dorog város közigazgatási területére terjed ki.

(2) Az (1) bekezdésben lehatárolt területen területet felhasználni, építési telket kialakítani, építményt elhelyezni az Országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997.(XII.20.) kormányrendelet, továbbá a hatályos jogszabályok megtartása mellett, jelen építési szabályzat rendelkezéseiben és mellékleteiben foglaltak szerint szabad.

(3) Jelen rendelet az alábbi mellékletekkel együtt alkalmazandó:

1. számú melléklet: Dorog város Szabályozási Terve M 1:4000

1/A. számú melléklet: Dorog város építési övezetei / övezetei

2. számú melléklet: Fogalom-meghatározások
3. számú melléklet: Sajátos jogintézménnyel érintett ingatlanok jegyzéke
3/a Tilalommal érintett ingatlanok,
3/b Elővásárlási joggal érintett ingatlanok,
Kisajátítással érintett ingatlanok,
Kiszolgáló út céljára történő lejegyzéssel érintett ingatlanok,
3/c Beültetési kötelezettséggel, mint településrendezési kötelezettséggel érintett ingatlanok
4. számú melléklet: Kolónia és présházas karakterű területek lehatárolása
5. számú függelék: Dorog közlekedési- és közműlétesítményei
6. számú melléklet: -
7. számú melléklet: Terület-felhasználási jelek és építési övezeti/övezeti jelek összhangját biztosító követelmények
(4) Jelen rendelet – tájékoztatás céljából – az alábbi függelékeket tartalmazza:
1. számú függelék: Országos jelentőségű objektumok (műemlékek, régészeti lelőhelyek, védett természeti értékek)
2. számú függelék: Helyi jelentőségű objektumok ( [1] természeti értékek)
3. számú Függelék: Közmű ágazati szabványok kivonata
4. számú függelék: Hatályos jogszabályok tájékoztató jegyzéke
5. számú függelék: [2]
A rendelet szabályozási elemei

2. § (1) A szabályozási terv kötelező szabályozási elemei:

a) jelenlegi belterületi határ, tervezett belterületi határ,

b) tervezett szabályozási vonal, szabályozási szélesség,

c) övezet/építési övezet besorolása,

d) övezet/építési övezet határa,

e) övezeti/építési övezeti paraméterek,

f) építési vonal helye,

g) építési hely,

h) lehetséges csomópontok helye,

i) beültetési kötelezettséggel terhelt terület,

j) tilalommal terhelt terület,

k) közhasználat céljára szolgáló terület,

l) gyalogosforgalom számára fenntartott terület,

m) elővásárlási joggal terhelt terület,

n) kötött funkciójú telekrész, valamint

o) feltöltendő terület.

(2) A kötelező elemek csak a szabályozási terv és a helyi építési szabályzat módosításával változtathatók.

(3) A szabályozási terv irányadó szabályozási elemei:

a) irányadó telekhatár,

b) megszűntető jel.

c) megtartásra javasolt épület,

d) bontásra javasolt épület,

e) zajvédelem javasolt helye, valamint

f) gyalogos felüljáró javasolt helye.

(4) Az irányadó szabályozási elemek a vonatkozó jogszabályok és jelen rendelet betartása mellett rendeletmódosítás nélkül is módosíthatók.

(5) A szabályozási terv tájékoztató elemei:

a) szintvonal,

b) geodéziailag nem bemért épület,

c) lebontott épület,

d) helyi művi érték,

e) helyi természeti érték.

f) potenciális talajszennyezéssel érintett terület,

g) közművezeték, közműlétesítmény,

h) parkoló, garázs kapacitásadattal, valamint

i) úttengely.

(6) A szabályozási terv magasabb szintű jogszabályok által meghatározott elemei:

a) védőterület, védőhatár, védősáv határa,

b) közútkezelői hozzájárulás területi határa,

c) műemlék telke, műemléki környezet határa,

d) régészeti terület határa,

e) természeti terület határa

f) Natura 2000 terület határa,

g) országos ökológiai hálózat határa,

h) ex lege védelem alatt álló forrás,

i) ex lege védelem alatt álló nyílt karszt terület,

j) bányatelek határa, bányavédő terület határa, alábányászott terület határa,

k) földtani veszélyforrás határa.

l) veszélyességi övezetek határai, valamint

m) hidrogeológiai védőidom és védőterületek határa.

(7) Az Önkormányzat hatáskörébe nem tartozó szabályozási elemek módosítására csak a magasabb szintű jogszabályok megváltozása esetén, azokkal összhangban kerülhet sor. Ettől eltérő módosításukra csak az illetékes hatóságok egyetértő állásfoglalásával kerülhet sor.

II. Fejezet

TERÜLETFELHASZNÁLÁS

Beépítésre szánt területek
-

3. § -

Lakóterület

4. § (1) Ha a lakóépület telekterülete a beépítésre szánt területeken az építési övezetre előírt legkisebb telekterületet 50%-nál jobban meghaladja, a beépítési % számításánál az 50% feletti telektöbbletet csak fél értékkel lehet figyelembe venni.

(2) Lakóterületen az építési övezetben előírt legkisebb telekterület kétszeresét elérő vagy meghaladó telekterületre tervezett bármely épület építési engedélyezési terve illeszkedés-vizsgálat.

(3) A lakótelek terepszint alatti építményeinek alapterülete a telekre vonatkozó beépítési % szerint számított értéknek legfeljebb kétszerese, de legfeljebb a telekterület 75%-a lehet.

(4) [3]

(5) [4]

Nagyvárosias lakóterület

5. § (1) A szabályozási terven Ln jellel jelölt nagyvárosias lakóterület sűrű beépítésű, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, 12,5 m-es épületmagasságot meghaladó lakóépületek elhelyezésére szolgál.

(2) Nagyvárosias lakóterületen elhelyezhető:

a) lakóépület,

b) a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,

c) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,

d) sportépítmény,

e) szálláshely szolgáltató épület,

f) igazgatási épület és irodaház, valamint

g) garázsépület.

(3) Nagyvárosias lakóterületen a melléképítmények közül:

a) közműpótló műtárgy,

b) háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, zöldségverem,

c) -

d) trágyatároló, valamint

e) siló, ömlesztett anyag- és gáztároló

nem helyezhető el

(4) Az építési övezetben a beépítés feltétele a teljes közművesítés megléte.

(5) A kialakult úszótelek határa meglévő épület felvonóépítés miatti bővítése esetén módosítható.

(6) -

Kisvárosias lakóterület

6. § (1) A szabályozási terven Lk jellel jelölt kisvárosi lakóterület sűrű beépítésű, 12,5 m-es épületmagasságot meg nem haladó lakóépületek elhelyezésére szolgál.

(2) Kisvárosias lakóterületen elhelyezhető:

a) lakóépület,

b) a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,

c) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,

d) sportépítmény,

e) szálláshely szolgáltató épület,

f) igazgatási épület és irodaház,

g) személygépjármű tároló (közterületről nem láthatóan), valamint

h) a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény.

(3) Kisvárosias lakóterületen kivételesen sem helyezhető el:

a) termelő kertészeti építmény, valamint

b) üzemanyagtöltő állomás.

(3) Kisvárosias lakóterületen a melléképítmények közül:

a) közműpótló műtárgy,

b) háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, zöldségverem,

c) -

d) trágyatároló, valamint

e) siló, ömlesztett anyag- és gáztároló

nem helyezhető el

(4) Az építési övezetben a beépítés feltétele a teljes közművesítés megléte.

(5) -

sajátos előírások

(6) A Hantken Miksa utca – Rákóczi Ferenc utca – Mária utca – Vasútállomás tömbjében:
a) A lakóterület napenergia hasznosító mintatelep elhelyezésére szolgál. [5]
b) A lakóépületeket napenergia hasznosításra kedvező tetőszerkezeti tájolással kell kialakítani.
c) [6]
d) [7]
e) Gépjárműtároló elhelyezése:
ea) a lakóépülettel egy tömeget alkotva, illetve
eb) önálló terepszint alatti építményben lehetséges.
f) A tervezett vasút menti gyűjtőúttal szomszédos lakóingatlanok esetén:
- az engedélyezési terv részeként, helyszíni zajméréssel kell igazolni az esetlegesen szükséges zajvédő megoldások kialakítási módját.
- a vasút mentén, 5 m széles, háromszintes növényállományú zöldfelületekkel kell beültetni.
Kertvárosias lakóterület

7. § (1) A szabályozási terven Lke jellel jelölt kertvárosias lakóterület laza beépítésű, 7,50 m-es épületmagasságot meg nem haladó lakóépületek elhelyezésére szolgál.

(2) Kertvárosias lakóterületen elhelyezhető:

a) [8]

b) a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,

c) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,

d) a helyi lakosság közbiztonságát szolgáló építmény,

e) sportépítmény, valamint

f) személygépjármű tároló.

(3) [9]

(4) Kertvárosias lakóterületen kivételesen sem helyezhető el:

a) üzemanyagtöltő állomás.

(5) Kertvárosias lakóterületen a melléképítmények közül:

a) trágyatároló, valamint

b) siló és ömlesztett anyagtároló

nem helyezhető el

(6) Az építési övezetben a beépítés feltétele a legalább részleges közművesítés megléte.

(7) -

sajátos előírások

(8) Présházas karakterű területen [4. számú Melléklet] – Csolnoki út és Mátyás király utca környéke [10]
a) A földszint utca felőli oldalán elhelyezhető vendéglátási funkció. [11]
b) [12]
c) Melléképítmény a présházas karakterű terület telkein nem létesíthető.
(9) Kolónia karakterű területen [4. számú Melléklet]:
a) Az épületek a kialakult előkert figyelembe vételével helyezhetők el.
b) A földszint utca felőli oldalán elhelyezhető kereskedelmi, szolgáltató funkció. [13]
c) [14]
(10) Az Lke-7* építési övezetben az előkert mértéke 0 m .
Vegyes terület

8. § (1) A terület lakó és kereskedelmi, szolgáltató gazdasági épületek vegyesen történő elhelyezésére szolgál.

Településközpont vegyes terület

9. § (1) A településközpont vegyes terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó- és olyan helyi települési szintű igazgatási-, kereskedelmi-, szolgáltató-, vendég-látó-, szálláshely-szolgáltató, egyházi-, oktatási-, egészségügyi-, szociális épületek, valamint sportépítmények elhelyezésére szolgál, melyek nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra.

(2) Településközpont vegyes területen elhelyezhető:

a) lakóépület,

b) igazgatási épület,

c) irodaépület,

d) kereskedelmi (pl. vásárcsarnok, piac, vásártér), szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület,

e) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,

f) sportépítmény, sportlétesítmény

g) parkolóház, illetve közcélú mélygarázs, valamint

h) kulturális, művelődési célú épület.

(3) A településközpont vegyes területen kivételesen sem helyezhető el:

a) logisztikai központ,

b) nagykereskedelmi funkciójú épület,

c) termelő kertészeti építmény, valamint

d) üzemanyagtöltő állomás sem önállóan, sem más rendeltetésű épületben.

(4) Településközpont vegyes területen a melléképítmények közül:

a) közműpótló műtárgy,

b) háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, zöldségverem,

c) -

d) trágyatároló, valamint

e) siló és ömlesztett anyagtároló

nem helyezhető el

(5) Az építési övezetben a beépítés feltétele a teljes közművesítés megléte.

(6) Településközpont vegyes területen gazdasági célú használat elsődlegessége nincs előírva.

(7) A zártsorú beépítési módú telkek zárt sora épületközzel megszakítható.

(8) -

sajátos előírások

(9) A Hantken Miksa – Rákóczi Ferenc utca – Mária utca – Vasútállomás tömbjében:
a) A terület naperőmű elhelyezésére igénybe vehető. [15]
b) [16]
c) Az árkádok területe, valamint a telek árkád előtti, köztér felé eső telekrésze közcélra szolgáló területnek minősül, ezért közforgalom elől el nem zárható.
d) [17]
e) A telken belül nem biztosítható szükséges parkolóhelyek – a terület speciális beépítési konfigurációja miatt – a közterületen erre a célra kialakított parkoló területen elhelyezhetők.
Központi vegyes terület

10. § (1) Az építési övezet mind a helyi települési szintű, mind a központi (regionális, megyei, országos szerepkörű) ellátást szolgáló épületek és építmények elhelyezésére szolgál.

(2) Központi vegyes területen elhelyezhető:

a) lakóépület,

b) igazgatási épület,

c) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület,

d) közösségi szórakoztató, kulturális, művelődési célú épület,

e) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,

f) sportépítmény, sportlétesítmény,

g) parkolóház, illetve közcélú mélygarázs,

h) nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény, valamint

i) üzemanyagtöltő állomás, kocsimosó.

(3) Központi vegyes területen a melléképítmények közül:

a) közműpótló műtárgy,

b) háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, zöldségverem,

c) -

d) trágyatároló, valamint

e) siló és ömlesztett anyagtároló

nem helyezhető el.

(4) Az építési övezetben a beépítés feltétele a teljes közművesítés megléte.

(5) A zártsorú beépítési módú telkek zárt sora épületközzel megszakítható.

(6) -

Gazdasági terület

11. § (1) A település gazdasági területe sajátos használat szerint:

a) kereskedelmi, szolgáltató terület, valamint

b) ipari terület.

(2) Dorog közigazgatási területén a gazdasági terület kizárólag a nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.

(3) Gazdasági terület, amennyiben a különleges technológiájú épület az övezetre előírt maximális építmény magasságnak megfelelőn nem helyezhető el, úgy a technológiával indokolt mértékig a magasság túlléphető.

Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület

12. § (1) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület elsősorban a nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.

(2) Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen elhelyezhető:

a) gazdasági tevékenységi célú épület,

b) a gazdasági célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások,

c) igazgatási épület,

d) irodaépület,

e) parkolóház, üzemanyagtöltő,

f) sportépítmény, sportlétesítmény

g) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, valamint

h) egyéb közösségi szórakoztató és oktató épület.

(3) Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen valamennyi melléképítmény elhelyezhető.

(4) Az építési övezetben a beépítés feltétele a teljes közművesítés megléte.

(5) -

Ipari gazdasági terület

13. § (1) Az építési övezet a más beépítésre szánt területen el nem helyezhető gazdasági célú ipari építmények elhelyezésére szolgál.

(2) Ipari gazdasági területen elhelyezhető:

a) gazdasági tevékenységi célú ipari, energiaszolgáltatási és településgazdálkodási épület,

b) igazgatási épület,

c) irodaépület,

d) a gazdasági célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások,

e) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, valamint

f) parkolóház, üzemanyagtöltő.

(3) Ipari gazdasági területen valamennyi melléképítmény elhelyezhető.

(4) Az építési övezetben a beépítés feltétele a teljes közművesítés megléte, valamint a technológiához kapcsolódó helyi környezetvédelmi berendezések tulajdonos, illetve építtető általi megvalósítása.

(5) -

Üdülőterület

14. § (1) -

(2) Üdülőterület övezetébe kizárólag hétvégi házas üdülőterület tartozik.

Hétvégi házas üdülőterület

15. § (1) A hétvégi házas üdülőterület legfeljebb egy üdülőegységet magába foglaló üdülőépületek elhelyezésére szolgál.

(2) Hétvégi házas üdülőterületen elhelyezhető:

a) legfeljebb egy egységes üdülőépület,

b) az üdülőterület lakosságának ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató épület, valamint

c) sportépítmény.

(3) Hétvégi házas üdülőterületen a melléképítmények közül:

a) trágyatároló, valamint

b) siló és ömlesztett anyagtároló

nem helyezhető el

(4) Az építési övezetben a beépítés feltétele:

a) a legalább részleges közművesítés megléte, valamint

b) a keletkező szennyvíz:

ba) szennyvízcsatorna-hálózatba kötése, vagy

bb) szivárgásmentes, zárt szennyvíztárolóban történő elhelyezése, vagy

bc) egyedi szennyvíztisztítóban történő megtisztítása.

(5) -

Különleges terület

16. § (1) A különleges területbe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezendő építmények különlegessége miatt jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre, vagy a környezetük külső hatásaitól is védelmet igényelnek.

(2) Különleges területen kizárólag az alábbiakban részletezett, a sajátos használathoz kapcsolódó, vagy azt kiegészítő funkciójú épületek és építmények helyezhetők el.

(3) A különleges állat és növénykert területen elhelyezhető:

a) istálló, állatkifutó,

b) kereskedelmi, vendéglátó építmény,

c) gyermekjátszótér,

d) kalandparki építmény,

e) a fő rendeltetéshez kötődő kiállítási-, közoktatási építmény,

f) a fő rendeltetést kiegészítő irodaépület,

g) kizárólag az állat- és növénykert üzemeltetéséhez, működtetéséhez szükséges kiszolgáló gazdasági tevékenységi célú épület, raktárépület, valamint

h) a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások.

(4) A különleges bánya területen elhelyezhető:

a) a nyersanyag kitermeléséhez szükséges létesítmény, műtárgy,

b) a tevékenységhez szorosan kapcsolódó kiszolgáló épület (szociális épület, iroda, raktár).

(5) A különleges hulladékégető területen elhelyezhető:

a) a települési hulladék, illetve ipari/termelési hulladékok kezelését/ elhelyezését/égetését biztosító épületek, létesítmények, műtárgyak, valamint

b) a tevékenységhez szorosan kapcsolódó kiszolgáló (szociális épület, iroda, raktár, porta stb.) épületek.

(6) A különleges kórházterületen elhelyezhető:

a) egészségügyi létesítmények (kórház, szanatórium, rendelő stb.),

b) az egészségügyi létesítményeket kiszolgáló (szociális épület, iroda, raktár, porta) épületek.

(6a) A különleges pihenőpark-területen elhelyezhető:

a) sport- és rekreációs létesítmény,

b) sportlétesítményt kiszolgáló építmény,

c) a területet használók ellátását szolgáló vendéglátó építmény,

d) oktatási létesítmény,

e) kiállítási létesítmény,

f) szálláshely szolgáltató épület,

g) istálló, állatkifutó,

h) gyermekjátszótér,

i) kalandparki építmény,

j) a tevékenységhez szorosan kapcsolódó kiszolgáló épület (szociális épület, iroda, raktár),

k) kizárólag a pihenőpark üzemeltetéséhez, működtetéséhez szükséges kiszolgáló gazdasági tevékenységi célú épület, valamint

l) kizárólag a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló max. 2 db lakás.

(7) A különleges sportterületen elhelyezhető:

a) sport- és rekreációs létesítmény,

b) sportlétesítményt kiszolgáló építmény,

c) a területet használók ellátását szolgáló vendéglátó létesítmény, valamint

d) a tevékenységhez szorosan kapcsolódó kiszolgáló épület (szociális épület, iroda, raktár).

(8) A különleges temetőterületen elhelyezhető:

a) egyházi és világi kegyeleti épület,

b) ravatalozó, temetkezéshez kapcsolódó egyéb építmény,

c) iroda és szociális épület,

d) sírbolt, emlékmű,

e) urnafal,

f) kereszt, harangláb, emlékoszlop,

g) virág és kegyeleti kellék árusításához szükséges építmény, valamint

h) portaépület.

(9) A különleges templomterületen elhelyezhető:

a) templom, valamint

b) egyházi célokat szolgáló épület, építmény.

(10) A különleges vízműterületen elhelyezhető:

a) vízszolgáltatás biztosításához szükséges műtárgyak, műszaki-technológiai létesítmények (medence, zárkamra, nyomásfokozó gépház stb.), valamint

b) a tevékenységhez szorosan kapcsolódó kiszolgáló épület (szociális épület, iroda, raktár).

(11) Építmények elhelyezésére a szakági előírások az irányadóak.

(12) Az építési övezetben a beépítés feltétele:

a) a legalább részleges közművesítés megléte, valamint

b) a keletkező szennyvíz:

ba) szennyvízcsatorna-hálózatba kötése, vagy

bb) szivárgásmentes, zárt szennyvíztárolóban történő elhelyezése, vagy

bc) egyedi szennyvíztisztítóban történő megtisztítása.

(13) -

sajátos előírások

(14) Ha a Kán jelű különleges állat- és növénykert területén a megengedett építménymagasságnak megfelelően a különleges állattartó épület nem helyezhető el, az indokolt mértékig a magasság túlléphető.
(15) A Kb jelű különleges nyersanyaglelőhely övezet a település nyersanyag-lelőhelyének [Dorog-IV mészkő bányatelek] területe.
(16) A külszíni anyagnyerő helyek területét a bányászat megszüntetése után a tulajdonos, üzemeltető köteles újrahasznosításra előkészíteni, a terv szerinti rekultivációt végrehajtani.
(17) A Kpp jelű különleges pihenőpark területének egészén épület/építmény csak geotechnikai szakvélemény alapján engedélyezhető.
(18) Az erdőterületek fenntartása a pihenőpark mindenkori tulajdonosát terheli. Ettől eltérő megállapodás esetén az erdőfoltok fenntartását szolgáló megközelítést a pihenőpark mindenkori tulajdonosa átjárási szolgalommal köteles biztosítani.
(19) [18]
(20) [19]
(21) [20]
Beépítésre nem szánt területek
-

17. § -

Közlekedési és közműterület (KÖ)

18. § (1) A település közlekedési területei a szabályozási terven szereplő szabályozási vonalak által meghatározott közterületek, melyek közlekedési és közműlétesítmények elhelyezésére szolgálnak.

(2) A közlekedési terület:

a) KÖu – közutak területe, valamint

b) KÖk – kötöttpályás közlekedési terület.

(3) A szintbeni közúti csomópontokban, valamint az út-vasút keresztezések környezetében a látóháromszögek területén a szakági előírások a mértékadók.

Közutak (KÖu)

19. § (1) Közlekedési területen elhelyezhető:

a) közlekedési létesítmény,

b) közúti berendezés, valamint

c) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület.

(2) Közlekedési területen belüli építmény-elhelyezés, növénytelepítés esetében a közút kezelőjének előírásai az irányadóak.

(3) A közutak besorolása:

a) országos főút területe,

b) országos mellékút, települési főút területe,

c) helyi gyűjtőút területe,

d) kiszolgáló út területe,

e) kerékpárút területe,

f) gyalogút, gyalogosfelület, gyalogosutca,

g) közterületi parkoló területe.

(4) Az egyes övezetekben lévő utak részletes felsorolását jelen rendelet 5. számú Melléklete tartalmazza.

(5) A közutak és közterek számára a szabályozási tervben meghatározott szabályozási szélességet biztosítani kell.

(6) A közutak szabályozási szélességén belül bármely létesítmény kialakítása csak az illetékes közútkezelő, valamint az illetékes közúti hatóság hozzájárulásával lehetséges.

(7) Az országos közutak külterületi szakasza mentén:

a) főutak esetében 100-100 m-es;

b) mellékutak esetében 50-50 m-es sávot kell figyelembe venni az út tengelyétől számítva.

(8) A kijelölt sávon belül építményt elhelyezni csak a jogszabályoknak megfelelően és az illetékes útügyi hatóság engedélyével lehet.

(9) A magánút lehet:

a) közforgalom számára megnyitott, korlátlan használatú, vagy

b) közforgalom számára meg nem nyitott, korlátozott használatú magánút.

(10) A közforgalom számára megnyitott magánút műszaki paraméterei és szabályozási szélessége a közúti jellemzőkkel azonosak. A közművesítés a közúti státuszú utcákhoz hasonlóan biztosítandó. A közforgalom számára megnyitott magánúton a forgalom lehetőségét bármely napszakban és mindenki számára biztosítani kell, a használatot korlátozni nem lehet.

(11) A közforgalom számára meg nem nyitott magánútról önálló hrsz.-ú telek csak külterületen és csak akkor nyitható, ha az út használatára vonatkozóan a felek szerződésben megegyeznek. Az út használatára vonatkozó szolgalmi jogot az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni. A közforgalom számára meg nem nyitott magánút forgalma korlátozható, a közforgalom elől elzárható. Használatára csak azok jogosultak, akik az említett szerződésben és az ingatlan-nyilvántartásban biztosított szolgalmi joggal rendelkeznek. A közforgalom számára meg nem nyitott magánút minimális szélessége 6,0 m . Építés azonban csak azon a közforgalom számára meg nem nyitott magánútról nyíló telken/földrészleten engedélyezhető, ahol a magánút szélessége legalább 10,0 m és az építés feltételeként meghatározott közművesítettség biztosítható. A magánút szélétől épület csak 5,0 m-en túli távolságban helyezhető el.

(12) Közforgalom elől elzárt magánút belterületen nem létesíthető.

(13) [21]

(14) Bármely felszíni parkoló kialakítását minden megkezdett negyedik parkolóhely után egy darab, nagy lombkoronát nevelő, környezettűrő lombos fa telepítésével kell megoldani.

(15) A területigényes közműlétesítmények számára kijelölt területek felsorolását jelen rendelet 5. számú Melléklete tartalmazza.

sajátos előírások

(16) A Hantken Miksa utca – Rákóczi Ferenc utca – Mária utca – Vasútállomás tömbjében:
a) A szabályozási tervlapon „gyalogos forgalom számára fenntartott terület”-ként jelzett sáv forgalomcsillapított kialakítással készül, és kizárólag a szomszédos lakóingatlanok megközelítésére, valamint a kereskedelmi, szolgáltató létesítmények árufeltöltésére vehető igénybe.
b) A tömbbelső további kiszolgáló útjai – nevezetesen a Zrínyi Miklós utca, a Hunyadi János utca, valamint a Kossuth Lajos utca folytatása – vegyes használatú kialakítással, mindkét oldalon a kerítések mentén zöldsávval kell, hogy készüljenek.
Kötöttpályás közlekedési terület (KÖk)

20. § (1) Az övezet kötöttpályás közlekedés céljára kijelölt vasútterület.

(2) A KÖk jelű övezetben a vasúti, illetve az ahhoz kapcsolódó építmények, berendezések, valamint az utazóközönséget kiszolgáló létesítmények (vendéglátás, kereskedelem, váróterem stb.) építményei helyezhetők el.

(3) Országos közforgalmú vasútvonal mentén építmény a külön jogszabályokban [jelenleg a vasútról szóló 2005. évi CLXXXIII. törvényben, valamint a hagyományos vasúti rendszerek kölcsönös átjárhatóságáról szóló 103/2003.(XII.2.) GKM rendelet – Országos vasúti szabályzatról szóló – 4. mellékletében] előírt feltételek szerint helyezhető el.

Zöldterület (Z)

21. § (1) Zöldterületnek az állandóan növényzettel fedett közterület minősül.

(2) A zöldterület övezeti besorolása:

Z – közpark területe.
(3) A közpark területén elhelyezhető:
a) a pihenés és testedzés építményei (sétaút, pihenőhely, esőbeálló, tornapálya, gyermekjátszótér stb.),
b) tömegközlekedési megálló,
b) a vendéglátás, az idegenforgalom építményei (a szálláshelyek kivételével),
c) az ismeretterjesztés építményei,
d) köztárgy, valamint
e) utcabútor.
(4) Az övezetben a vonatkozó előírások megtartásával az alábbi melléképítmények helyezhetők el:
a) közmű-becsatlakozási műtárgy,
b) kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, vízmedence, szökőkút, lugas, pihenés és játék céljait szolgáló műtárgy), valamint
c) kerti szabadlépcső és lejtő.
(5) Az övezetben telekalakítás, építmény-elhelyezés, vagy növényzettelepítés csak kertépítészeti munkarészt tartalmazó terv alapján engedélyezhető.
(6) [22]
(7) -
Erdőterület (E)

22. § (1) Az erdőterület erdő céljára szolgáló terület.

(2) Az erdőterület az erdő rendeltetése szerint:

a) védelmi (Ev),

b) gazdasági (Eg), valamint

c) turisztikai (Ee).

(3) Védelmi erdőterület:

a) a védelmi rendeltetésű (pl. iparterületet vagy közműlétesítményt körülvevő, illetve jelentős közlekedési területek: főutak, vasúti területek, patak mellett húzódó stb.) erdők területe.

b) A védelmi erdő területén a valamennyi területfelhasználási egységen elhelyezhető építmények is csak akkor helyezhetők el, ha az erdőt védelmi rendeltetésének betöltésében nem akadályozzák. Épület a védelmi erdőben nem helyezhető el.

(4) Gazdasági erdőterület:

a) az erdőgazdálkodással és vadgazdálkodással, továbbá az oktatással és kutatással összefüggő építmények elhelyezésére szolgál.

b) A területen elhelyezhető:

ba) az erdő rendeltetésének megfelelő üzemi építmény,

bb) szolgálati lakó- és szállásépületek, őrházak és ezek melléképületei, melléképítményei (pl. erdészház, munkásház stb.),

bc) vadászház,

bd) oktatási-kutatási építmény,

be) közlekedési és szállítási építmény, valamint

bf) állattartó építmény.

c) Ha a speciális és szükségszerű erdészeti üzemi technológia feltétlenül szükségessé teszi, az építménymagasság max. 7,5 m .

(5) Egészségügyi-szociális, turisztikai elsődleges rendeltetésű erdők területe:

a) Csak közjóléti rendeltetésű építmények elhelyezésére szolgál.

b) A területen elhelyezhető:

ba) közlekedési létesítmény,

bb) erdészház, vadászház, őrház,

bc) a szabadidő eltöltését és a testedzést szolgáló építmény (erdei tornapálya, kerékpárút, turistaút, pihenőhely, esőbeálló, egyéb sportpálya stb.),

bd) a turizmust szolgáló szállásépület (turistaház, menedékház, üdülőtábor, kemping stb.) építményei.

(6) Erdőterületen, amennyiben az elhelyezendő épület(ek) összes beépített alapterülete meghaladja a 300 m2-t elvi építési engedélyt kell kérni.

(7) Üzemtervezett erdőterületen építményt csak az illetékes erdészeti hatóság engedélyével létesíthető.

(8) Az övezetben a beépítés feltétele a keletkező szennyvíz:

a) szennyvízcsatorna-hálózatba kötése, vagy

b) szivárgásmentes, zárt szennyvíztárolóban történő elhelyezése, vagy

c) egyedi szennyvíztisztítóban történő megtisztítása.

(9) -

sajátos előírások

(10) [23]
(11) A turisztikai erdőben lévő építmények felújíthatók, de bővítésük – a 100 000 m2-t elérő, erdőként nyilvántartott telkek kivételével – nem engedélyezhető.
Mezőgazdasági terület (M)

23. § (1) A mezőgazdasági terület a hagyományos mezőgazdasági használat megtartása, a termőföldvédelem, a történeti tájkarakter megőrzése, a természeti értékek védelme, a felszíni vizek védelme, a helyi gazdaságfejlesztés és városfejlesztés érdekeinek érvényesítése céljából a következő területfelhasználási egységekre tagolódik:

a) általános mezőgazdasági terület (Má),

b) kertes mezőgazdasági terület (Mk), valamint

c) korlátozott használatú mezőgazdasági terület (Mko).

(2) Mezőgazdasági területen kizárólag a mezőgazdasági hasznosítás építményei (üvegház, fóliasátor, pince, présház, állattartó építmény, mezőgazdasági épület stb.) helyezhető el.

(3) [24]

(4) Mezőgazdasági területen lakóépület nem létesíthető.

(5) Kertes mezőgazdasági területen:

a) [25]

(6) Korlátozott használatú mezőgazdasági területen:

a) Környezet-, táj- és természetvédelmi érdekből csak olyan mezőgazdasági tevékenység folytatható, amely a táji természeti értékeket, a felszíni és felszín alatti vizeket nem károsítja.

b) A zóna területén bármely építmény csak akkor alakítható ki, ha az a táji és természeti értékeket nem károsítja, továbbá a felszíni és felszín alatti vizek védelmére vonatkozó szakhatósági előírásoknak megfelel.

c) Építmények csak az 5,0 ha-nál nagyobb földrészleten helyezhetők el. Az építmény(ek) beépített összes alapterülete nem lehet több 100 m2-nél.

(7) -

Vízgazdálkodási terület (V)

24. § (1) A terület a vízgazdálkodással összefüggő létesítmények elhelyezésére szolgál.

(2) Vízgazdálkodási területek:

a) V/1 – folyóvizek medre és parti sávja az árvízvédelmi töltések területével,

b) V/2 – közcélú nyílt csatornák medre és parti sávja, valamint

(3) A V/1 övezet:

a) a meder, a hullámtér, a partvédő- és árvízvédelmi művek, a vizek levonulását szabályozó létesítmények, valamint a parti sáv területe.

b) területén elhelyezhető:

ba) az árvízvédelem létesítményei és műtárgyai,

bb) a meder használatával, fenntartásával összefüggő vízi létesítmények, valamint

bc) hídpillér.

(4) A V/2 övezet:

a) a felszíni vizek befogadóba történő továbbítására szolgáló, burkolt, vagy természetközeli árkok és csatornák, valamint parti sávjuk területe.

b) területén elhelyezhető:

ba) a felszíni vízrendezés létesítményei és műtárgyai,

bb) a meder használatával, fenntartásával összefüggő vízi létesítmények, valamint

bc) hídpillér.

(5) Építmények elhelyezésére a vízügyi előírások az irányadóak.

(6) Vízgazdálkodási területeken az építési övezetre előírt maximális építménymagasság – a technológiai indokoltság mértékéig – túlléphető.

Természetközeli terület (Tk)

24/A. § (1) A természetközeli terület az ősgyep, valamint a mocsár területét foglalja magában.

(2) A természetközeli területen épületet elhelyezni nem lehet.

Különleges beépítésre nem szánt terület
24/A/A.§
(1) Különleges területen kizárólag az alábbiakban részletezett, a sajátos használathoz kapcsolódó, vagy azt kiegészítő funkciójú épületek és építmények helyezhetők el.
(2) A különleges sportterületen elhelyezhető:
a) sportlétesítmény (teniszpálya),
b) sportlétesítményt kiszolgáló építmény,
c) a tevékenységhez szorosan kapcsolódó kiszolgáló épület (öltöző, szociális épület, iroda, raktár).
II/A. Fejezet

TERÜLETI érvényű előírások

DOROG VÁROS IPARI PARK [DIP 2] területére vonatkozó előírások

Beépítésre vonatkozó rendelkezések

24/B. § (1) A minimális épületmagasság 3 m lehet.

(2) A patak partjától 30 m védőtávolságon belül épületet és bármely gazdasági célú létesítményt elhelyezni tilos.

Kerítésépítésre vonatkozó rendelkezések

24/C. § [26]

Parkolásra vonatkozó rendelkezések

24/D. § (1) Vendég, ügyfél gépkocsi parkolása a gyűjtő út leállósávjában sem megengedett.

(2) [27]

Zöldfelületekre vonatkozó rendelkezések

24/E. § (1) A be nem épített és közlekedési célra nem használt közterületeken zöldterületet kell létesíteni és ezek fenntartásáról, ápolásáról a terület tulajdonosa köteles gondoskodni.

(2) Véderdők területén és egyéb közterületen fák kivágása, csonkolása csak akkor engedhető meg, ha:

a) a fa egészségi állapota,

b) a baleset elhárítás,

c) a közegészségügyi szempontok

azt feltétlenül szükségessé teszik, de pótlásáról gondoskodni kell.

(3) [28]

(4) Az építési telkek utcai telekhatára mentén 15 m szélességben fa-, vagy cserjesort telepíteni, és azok fenntartásáról gondoskodni kell.

(5) [29]

(6) A telkeken belső közutak mentén középmagas zöldsávot kell kialakítani, a be nem épített és a nem burkolt területrészeket zöldterületként kell kialakítani és fenntartani.

(7) A patak rendezése [30] a partjuk mentén lévő növények károsítása nélkül.

Véderdőterületekre vonatkozó rendelkezések

24/F. § (1) A telepítendő véderdő területének legalább 60%-át fás növényzettel kell kialakítani, illetve fenntartani.

(2) [31]

Környezetvédelemre vonatkozó rendelkezések

24/G. § (1) Levegőtisztaság-védelem:

a) A területre levegőszennyező, vagy bűzkeltő létesítmény nem telepíthető.

b) Az Ipari Park területén nyílttéri égetést, festékszórást alkalmazó, vagy porterhelést okozó tevékenység nem megengedhető.

c) A telkeken nyílt felületű anyag-, vagy maradékanyag depóniák nem létesíthetők.

(2) Vízvédelem:

a) A telkeken biztosítani kell a kibocsátott szennyvíz ellenőrzési pontjait.

b) A telkeken víztakarékos és vízújrahasználatot alkalmazó tevékenységek betelepítését kell előirányozni.

c) A létesítendő parkolók csapadékvizeinek elvezetése olaj- és iszapfogó műtárgyakon keresztül történjen.

(3) Föld- és talajvédelem:

a) Építési és kommunális hulladék elhelyezése tilos.

b) A termőtalaj védelme érdekében az 1000 m2-nél nagyobb építési tevékenység megkezdése előtt az illetékes talajvédelmi szakhatóság szakvéleményét kell kérni.

c) A területen csak talajt nem szennyező tevékenyég folytatható.

(4) Hulladékgazdálkodás:

a) A területen veszélyes anyagot tárolni, felhasználni nem szabad.

(5) Zaj- és rezgésvédelem:

a) Az Ipari Parkban a lakott területek irányában a többszintes növénytelepítéssel sem csökkenthető zajterhelést passzív akusztikai védelmi berendezésekkel szükséges a jogszabályokban foglaltaknak megfelelően megengedett zajszint alá csökkenteni.

b) Az egyes technológiai berendezések telepítése csak az egészségügyi és környezetvédelmi szakhatóságok állásfoglalása, vagy engedélye alapján lehetséges.

Közművekre vonatkozó rendelkezések

24/H. § (1) Általános:

a) Az iparterület és létesítményei teljes közművesítéssel látandók el.

(2) Csapadékvíz-csatornázás:

a) Az egyes telkek felszíni csapadékvizeinek közterületi árokba való vezetésének lehetőségét saját telken belül kell megoldani. A csapadékvíz-elvezető árkot a telek tulajdonosa köteles rendben tartani.

b) A terület felszíni vizeinek elvezetésére nyílt árkot kell kiépíteni. A fő vízelvezető árkok közterületen alakítandók ki. Az árkokat dfeltölteni, vagy más módon a víz lefolyását akadályozni nem szabad, szabályozási szélességüket csökkenteni nem lehet.

c) A tereprendezést és a felszíni vízelvezetést kiviteli tervek alapján kell elkészíteni, és az illetékes környezetvédelmi felügyelőséggel engedélyeztetni.

(3) Elektromos ellátás, hírközlés:

a) [32]

b) Új elektromos alaphálózatot létesíteni csak közterületen, vagy a közművek számára fenntartott területen szabad. [33]

c) [34]

III. Fejezet

Általános érvényű előírások

Művi és természeti környezet védelme, Településkép alakítása
Tervek engedélyezésére vonatkozó rendelkezések

25. § (1) Az engedélyezés során a vonatkozó jogszabályok és jelen rendelet előírásai együttesen alkalmazandók.

(2) A közterületi szabályozással érintett ingatlanokra építési-, telekalakítási hatósági engedély mindaddig nem adható ki, míg a szabályozási tervnek megfelelő közterületi határrendezést az érintettek végre nem hajtják.

(3) -

(4) A beépítésre szánt terület építési övezeteiben építési engedély csak az övezetben előírt részleges,vagy teljes közművesítettség, valamint útalap szintig (murva) elkészült feltáró út megléte esetén adható.

(5) Ahol az építés feltételei (terület-előkészítés, vízrendezés stb. hiánya miatt) nem biztosítottak, építési munka csak a szükséges teendők elvégzése után, az építési feltételek rendelkezésre állását követően engedélyezhető, végezhető.

(6) Amennyiben egy telek egynél több övezetbe/építési övezetbe tartozik, a beépítési paraméterek számításánál a beépítési feltételek meghatározásánál az övezeti határvonalat úgy kell tekinteni, mintha az telekhatár lenne. Az előírást építési hely meghatározásánál nem kell alkalmazni.

(7) Lakóterület és településközpont vegyes területfelhasználási egység beépítése esetén a beépítés engedélyezésének feltétele a telek belterületben léte.

(8) Csak abban az esetben engedélyezhető nyeles telken a beépítés, ha az a szomszédos telkek használatát nem korlátozza.

(9) Az építési helyen kívül eső meglévő épületek felújíthatók, tetőterük beépíthető, de szintszám-növeléssel együtt járó, illetve beépítettséget növelő bővítésük nem engedélyezhető.

(10) Ha a telek jelenlegi beépítettsége – a korábbi előírásoknak megfelelően, illetve jogerős építési engedély vagy fennmaradási engedély alapján – a jelen előírások szerinti értéket meghaladja a meglévő épület(ek) felújítható(k), átalakítható(k), de a telek beépítettségét növelő bővítés(ük) nem engedélyezhető.

(11) Azokon a kialakult beépített telkeken, ahol a meglevő beépítettség meghaladja az építési övezetben megengedhető maximumot, a főfunkciójú épület egy részének bontása után a lebontott rész 50%-a visszaépíthető akkor is, ha ez meghaladja az építési övezetre megengedhető maximális beépítettséget.

(12) A telket érintő bármely szolgalmi jogot, illetve védőtávolságot az építési engedély kiadásakor figyelembe kell venni.

(13) A szabályozási tervlapon szereplő bármely védőtávolságon belül építkezés csak a szakági előírások által korlátozott formában, külön szakhatósági hozzájárulással engedélyezhető.

(14) 10%-nál meredekebb tereplejtés esetén, valamint csúszásveszélyes, alábányászott/süllyedésveszélyes, illetve feltöltött területen az építési engedély-kérelemhez minden esetben talajmechanikai szakvéleményt kell mellékelni.

(15) 10%-nál meredekebb tereplejtés esetén az építési hatóság előírhatja drénszivárgók megépítését a rétegvizek elvezetésére.

(16) Zártsorú beépítésű területen alápincézett épület esetén talajmechanikai szakvélemény készítendő, és az engedélyezési terv mellékleteként az építési hatósághoz benyújtandó.

(17) A közcsatornával ellátott beépítésre szánt területeken használatbavételi engedély az ingatlan csatornahálózatra történő rákötését követően, a meglévő közműpótló berendezés elbontása után adható.

(18) A biológiai kistisztító-mű a teljes közművesítés előírását – a többi szükséges közmű megléte esetén – teljesíti.

Közterületek kialakítására vonatkozó rendelkezések

26. § (1) A közlekedési belátásvédelmi zóna területén a szakági előírások az irányadóak.

Telekalakításra vonatkozó rendelkezések

27. § (1) Új úszótelek Dorog közigazgatási területén nem alakítható ki.

(2) Magánút közforgalom elől el nem zárt, korlátlan használatú, illetve közforgalom számára meg nem nyitott, korlátozott használatú lehet.

(3) Belterületi magánút csak a Szabályozási tervnek megfelelően, a HÉSZ előírásai szerint, közforgalom számára megnyitottan alakítható ki.

(4) A közforgalom elől el nem zárt magánút a közterületekre vonatkozó rendelkezések figyelembevételével alakítandó ki.

(5) Az építési övezetekben közműépítmények (szennyvízátemelő, transzformátorház, vízgépház stb.) elhelyezése érdekében, továbbá közút, magánút számára az övezeti előírásnál kisebb telek is kialakítható.

(6) Közterületi szabályozással érintett telken építési tevékenységet engedélyezni csak a szabályozási terven szereplő szabályozási vonalnak megfelelően végrehajtott közterületi határrendezést követően szabad.

(7) Bármely övezetben és építési övezetben telek továbbosztása, megosztással új telkek kialakítása csak úgy történhet, hogy a kialakuló telkek területe, szélessége megfeleljen az adott övezet vagy építési övezet előírásainak. Telekalakításra engedély csak akkor adható, ha a kialakuló új telek közútról vagy magánútról közvetlenül megközelíthető.

(8) A közterület kiszabályozásával az építési övezetben meghatározott telekméret alá csökkenő területű telkek az eredeti telekméret szerint építhetők be az épület elhelyezésére vonatkozó szabályok (tűztávolság, oldal-, elő-, hátsókert méretek) betartásával, ha a visszamaradó telekméret eléri az építési övezetre előírt telekméret 75%-át.

(9) Ha az épület(ek) lebontásra kerül(nek), a telket beépítetlen teleknek kell tekinteni, és a rá vonatkozó jelen rendelet szerinti előírásokat kell alkalmazni.

Telkek beépítési módjára vonatkozó rendelkezések

28. § (1) A telek elő-, oldal- és hátsókertjének mérete, ahol a szabályozási terven, vagy a DÉSZ-ben más előírás nem szerepel:

a) az előkert:

aa) max.5,0 m, vagy

ab) az utcában jellemzően kialakult állapot szerinti.

b) az oldalkert:

ba) oldalhatáron álló beépítés esetén: min. 4,0 m .

bb) szabadon álló beépítés esetén: legalább az övezetre előírt max. építménymagasság fele.

c) a hátsókert: min.6,0 m, vagy a kialakult állapotnak megfelelő. Kialakult állapot szerinti szabályozás esetén sem lehet azonban kisebb a hátsókertre néző tényleges építménymagasság értékénél.

(2) Az előkert, az oldalkert, valamint a hátsókert legkisebb méretének meghatározásánál a kialakult állapot szerinti értéket a telepítési távolság betartása, a benapozás biztosítása, valamint az utcakép védelme módosíthatja. Kérdéses esetben az építési határvonalak helye elvi engedély keretében tisztázandó.

(3) [35]

(4) [36]

(5) Zártsorú beépítés esetén:

a) Az épületek zárt sora megszakadhat.

b) Teljes zártsorúsítás esetén kapuáthajtóval szükséges biztosítani a telkek hátsókertjének megközelítését.

c) A szomszédos telken álló, az előírt építési övezeti építménymagasságnak megfelelő magasságú építményhez képest a csatlakozó utcai homlokzatszakasz legfeljebb 3,0 méter magasság különbségű lehet az építési övezeti előírások megtartásával.

d) [37]

e) Alápincézett ill. 2 szintet meghaladó épület esetén talajmechanikai szakvélemény készítendő és az engedélyezési terv mellékleteként az építési hatósághoz benyújtandó.

f) Épületközzel megszakítandó zártsorú beépítési móddal szabályozott területeken az épületek zárt sora helyenként, legalább 10 méteres épületközzel meg kell, hogy szakadjon. Ha az épületköz területe két telekre esik, abból legalább 3 m széles résznek egy telekre kell esnie, valamint az épületeket ilyen esetben a közre néző oldalukon homlokzattal kell kialakítani.

Építmények elhelyezésére vonatkozó rendelkezések

29. § (1) Építési telken és területen építmény akkor helyezhető el, ha:

a) mind az építmény, mind a szomszédos ingatlanok és építmények rendeltetésszerű és biztonságos használata biztosított,

b) személy és közszolgálati járművek (tűzoltó, mentő stb.) által megközelíthető,

c) a rendeltetésszerű használathoz szükséges infrastruktúra – energia, ivóvíz – (szükség esetén technológiai víz) ellátás biztosítható és használatával az ellátó rendszer működésében zavart nem okoz,

d) a keletkező szennyvíz ártalommentes elvezetése vagy elhelyezése, és a csapadékvíz elvezetése biztonságosan megoldható,

e) a használat során keletkező nem veszélyes hulladékok elszállításának vagy ártalommentes elhelyezésének, illetve helyi komposztálásának lehetősége biztosítható, és a veszélyes hulladék elhelyezése, tárolása stb. a vonatkozó jogszabályok alapján megoldható,

f) az építmény:

fa) nem befolyásolja károsan a föld alatti vizek szintjét, mozgását és tisztaságát,

fb) a levegő minőségét,

fc) a zajvédelmi rendeletekben előírt határértékeknél nagyobb zajterhelést nem okoz.

(2) Valamennyi területfelhasználási egységen – hacsak az előírások nem tiltják – elhelyezhetők:

a) köztárgyak,

b) a területfelhasználási egységhez tartozó közutak (kiszolgáló utak, kerékpár- és gyalogutak), közterek,

c) a kutatás és ismeretterjesztés építményei (az üzemi jellegűek kivételével),

d) közművek és közműpótlók (a szennyvíztisztító- és komposztálótelep, a szemét-telep és a szemétégető kivételével) a szakági előírások szerint,

e) nyomvonal jellegű vezetékek (a külön jogszabályok keretei között),

f) a vízgazdálkodás (vízkárelhárítás, vízhasznosítás) építményei,

g) geodéziai jelek, valamint

h) nyilvános illemhelyek.

(3) Az illeszkedés szabályait kell alkalmazni minden – jelen szabályozásban nem körülírt – esetben.

(4) Az építési vonal – ha a Szabályozási terv vagy a DÉSZ előírásai másképp nem rendelkeznek – kialakult beépítés esetén a kialakult állapot és az illeszkedési szabályok szerint határozandó meg. Sarokbeépítésnél mindkét építési vonal figyelembeveendő.

(5) Meglévő épület használati módját az övezetre vonatkozó építési, egészségügyi, tűzrendészeti és környezetvédelmi előírások betartása mellett szabad megváltoztatni.

(6) A már belterületben levő területen az építési övezetre előírt legkisebb beépíthető telekméretet el nem érő telek csak akkor építhető be, ha az épület elhelyezésére vonatkozó szabályok (tűztávolság, oldal-, elő- és hátsókert méretek) betarthatók és a telekterület eléri az építési övezetben meghatározott minimális telekméret 75%-át.

(7) 0-10%-os tereplejtés esetén az egyes építési övezetekben meghatározott legnagyobb építménymagasság – részletes szabályozási terv ettől eltérő előírásának hiányában – az épület bármelyik homlokzatánál 10%-kal léphető túl az építési övezeti építménymagassági érték betartásával.

(8) A 10-20% közötti tereplejtés esetén épülő ház épületmagassága a lejtő felőli oldalon max.20%-kal lépheti túl az építési övezet szerinti épületmagasság mértékét az egész épületre vonatkozó építési övezeti érték megtartásával.

(9) A 20%-nál nagyobb lejtésű terep esetén a max. épületmagasság 25%-kal lehet magasabb az építési övezetben meghatározott értéknél, az előírt átlagos érték megtartása mellett.

(10) A mellékfunkció épületének és a garázsnak építménymagassága nem lépheti túl a 3,5 m-t.

-

30. § -

Zöldfelületek kialakítására vonatkozó rendelkezések

31. § (1) A szabályozási terven jelölt helyeken a telken belül kötelezően előírt védőfásításokat, beültetési kötelezettséget a használatba vételi engedélykérelem benyújtásáig meg kell valósítani. A kötelező fásítás, beültetés hiányában használatbavételi engedély nem adható ki.

(2) Minden közterületen kivágott fa esetén kötelező a kivágott fa pótlása.

(3) A nem termett talajon (tetőkertben, térszín alatti garázs tetején) létesített zöldfelület a zöldfelületi fedettségbe csak csökkentett mértékben számítható bele. Amennyiben a tetőszerkezeten a talajfedés vastagsága 20‑50 cm vastagságú, a felület 25%-a számítható bele a zöldfelületi fedettségbe, 50- 100 cm vastagság esetén 50%. Teljes értékű zöldfelületként csak az 1,0 m-t meghaladó talajtakarás esetén vehető figyelembe. Zöldbeton burkolat esetén a gyeprácsos terület – ha a zöldfelület eléri a teljes terület felét – 50 %-ban, a gyephézagos terület 15 %-ban vehető figyelembe.

(4) A szabályozási terven feltüntetett fasorok, utcafásítások telepítését, a beültetési kötelezettséget az épületek, utak engedélyezése során elő kell írni, illetve használatbavételi engedély kiadásának feltétele a megvalósulásuk.

(5) A közhasználatra nem szánt védő zöldsávokat (a kötelező fásítás területeit) háromszintű sűrű növénytelepítéssel (gyep, cserje és lombkoronaszinten is zárt állomány) kell kialakítani. A háromszintű növényállomány védelmi funkcióját környezettűrő fafajok alkalmazásával kell biztosítani.

(5a) [38]

(6) A közterületi zöldfelületek (közparkok, fasorok, közlekedési területek zöldfelületei) növényállománya védendő.

(7) Meglévő, egészséges fák megőrzéséről minden esetben gondoskodni kell. [39] Fakivágás, csonkolás engedélyezhető még közvetlen baleset- (vagy élet-) veszély elhárítása érdekében és a fa biológiai pusztulása esetén. Fakivágási engedély minden esetben szükséges

sajátos előírások

(8) A Natura 2000 területtel közvetlenül érintkező ingatlannak a telekhatárától számított 20 m-es része be nem építhető, zöldfelületként fenntartandó.
(9) A különleges pihenőpark területén az őshonos fa- és cserjefajoktól eltérő növénytelepítésre is sor kerülhet.
Vízfelületekre, vízfolyásokra vonatkozó rendelkezések

31/A. § (1) Vízfelület – a környezet veszélyeztetésének kizárásával – bármely építési övezetben/övezetben létesíthető.

(2) Az építési övezetben/övezetben előírt minimális zöldfelület számításánál az állandó vízfelület területének max.75%-a vehető figyelembe.

Tervek véleményezésére vonatkozó rendelkezések

32. § [40]

Közművek

Általános rendelkezések

33. § (1) A közüzemi közműhálózatok és közműlétesítmények,

- az ivóvízellátás,
- a szennyvízelvezetés,
- a csapadékvíz-elvezetés,
- a földgázellátás,
- a távhő ellátás,
- a villamos energia ellátás és
- az elektronikus hírközlés
hálózatait és létesítményeit közterületen, közforgalom számára megnyitott magánúton vagy a közmű-üzemeltető telkén belül kell elhelyezni. Ettől eltérő esetben – ha az ágazati előírások azt megengedik – szolgalmi jogi bejegyzéssel kell a hálózat és létesítmények számára területet biztosítani.
(2) Az elhelyezésnél a hatályos jogszabályok, valamint az érvényben levő ágazati szabványok előírásait mindenkor be kell tartani, az előírások szerinti védőtávolságot kell biztosítani. [4. számú Függelék] A védőtávolságon belül mindennemű tevékenység csak az illetékes tulajdonos / üzemeltető hozzájárulásával engedélyezhető.
(3) Új útépítésnél, útrekonstrukciónál a tervezett közművek egyidejű kiépítéséről, a csapadékvizek elvezetéséről, a közvilágítás kiépítéséről és a meglévő többi közmű szükséges egyidejű rekonstrukciójáról gondoskodni kell.
(4) Utak alatt a közművek elrendezésénél a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét biztosítani kell. A közművek elrendezésénél az utcák fásítási lehetőségét is biztosítani kell.
(5) Közművezetékek, járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél a közterület használatra, a környezetvédelmi (zaj, rezgés, szag) [41] betartására is figyelemmel kell lenni.
(6) Mindennemű építési tevékenységnél az érintett meglévő és megmaradó közművezetékek és közműlétesítmények védelméről gondoskodni kell.
(7) Épületek építésére engedély csak a meghatározott közműellátottsági szint biztosítottsága esetén adható.
(8) Teljes közművesítés előírása esetén a vezetékes gáz, vagy távhő hiánya megújuló energia hasznosításával kiváltható.
Vezetékes vízellátásra vonatkozó rendelkezések

34. § (1) A vízműkutak (Dorog – Kálváriai úti, valamint Tokodaltáró IV/c ereszkei vízbázis) védőtávolságát a mindenkori ágazati előírásoknak megfelelően kell biztosítani.

(2) A védőtávolságon belül épület, építmény elhelyezése nem, vagy csak a vezeték tulajdonosa/kezelője hozzájárulásával engedélyezhető.

Felszíni vízelvezetésre, árvízvédelemre vonatkozó rendelkezések

35. § (1) Az új fejlesztési területeken egymástól független – külön csapadékvíz, illetve külön szennyvíz elvezető – elválasztott rendszerű hálózat megépítésével kell a területről a vizek elvezetését megoldani. A tetőfelületekről összegyűjtött csapadékvizek helyben tartására és locsolási célú hasznosítására kell törekedni.

(2) Új fejlesztési terület, valamint bármely közterület át-, illetve kialakítása csak a tereprendezéssel és a csapadékvíz-elvezetéssel összehangolt tervezés alapján valósuljon meg térségi összefüggésben méretezett vízjogi engedélyes elvezető hálózat kialakításával. Ha a meglévő, illetve a tervezett terepszint viszonyok a csapadékvizek közterületen történő vezetését nem teszik lehetővé, magánterületen belül átvezető csapadékvizek területét alrészletként a földhivatali alaptérképre be kell jelölni, a telekre a szolgalmi jogot be kell jegyezni.

(3) A csapadékvíz élővíz befogadóba történő bevezetése előtt a vizek összegyűjtése, előtisztítása szükséges a vízszennyezés megelőzése érdekében.

(4) Vízgazdálkodási területként lejegyzett területet (árok, vízfolyás stb.) egyéb célra hasznosítani, a medret érintő bármilyen korrekciót végrehajtani, új vízfelületet létesíteni csak vízjogi létesítési engedély alapján, az illetékes szakhatóság [jelenleg a Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség] engedélyével szabad.

(5) A vizek természetes befolyását, illetve áramlását csak a vízügyi hatóság engedélyével az általa meghatározott előírások megtartása mellett szabad megváltoztatni.

(6) A természeti környezet veszélyeztetettség megelőzése érdekében a fakadó vizek által veszélyeztetett területekre – külön jogszabály szerint – építési tilalom rendelhető el.

(7) Új szilárd burkolattal ellátott, kiemelt szegélyekkel építendő parkoló felületeken, személygépjárművek esetén 20, tehergépjárművek esetén 3, illetve annál több gépkocsit befogadó parkolók felületéről a csapadékvizeket csak homok- és olajfogón átvezetve lehet közcsatornába engedni. A parkolókban összefolyó csapadékvíz zöldfelületre nem vezethető.

A csapadékvíz befogadóba történő bevezetése előtt a vizek összegyűjtése, előtisztítása szükséges a vízszennyezés megelőzése érdekében.
(8) A vízfolyások mentén a vonatkozó rendelet [jelenleg a 21/2006. számú Korm.rendelet] előírásait kell betartani:
- a parti sáv szélessége nem állami tulajdonú vízfolyások és közcélú vízi létesítmények mentén a partvonaltól számított 3-3 méterig terjed.
- a vízfolyások mentén 10,0 m-es sávon belül semmiféle építmény, még közművezeték sem helyezhető el, valamint e sáv deponálásra még átmenetileg sem használható. Mindennemű tevékenység csak az illetékes VIZIG engedélyével végezhető.
(9) Korlátozások, jogok:
- a parti sávban épületet, építményt csak kivételesen, csak az arra illetékes vízügyi- és természetvédelmi hatóság hozzájárulásával lehet elhelyezni.
- külterületeken a parti sávban általában csak gyepgazdálkodás folytatható. Ha a rendeltetésszerű használatot nem akadályozza, az illetékes vízügyi hatóság előzetes hozzájárulásának megszerzése után az arra illetékes hatóság engedélyezheti szántó, vagy egyéb művelési ág használatát is.
(10) A parti sáv jogának gyakorlásáért külön kártalanítás nem jár.
(11) A vízfolyások felújítása és karbantartása során keletkező kotrási iszap elhelyezése – vizsgálatokra alapozott – engedélyhez kötött.
(12) A vízfolyás partjától számított 10-10 méteren belül trágya, műtrágya nem juttatható ki. A 10-10 méteres védőtávolságon belül természetkímélő (integrált növénytermesztés, biogazdálkodás) mezőgazdasági gyakorlatot kell folytatni.
Szennyvízelvezetésre vonatkozó rendelkezések

36. § (1) Az Esztergom-Kertváros területén üzemelő Dorogi szennyvíztisztító telep tehermentesítése érdekében a város egyesített rendszerű csatornahálózatának továbbfejlesztése/átalakítása szükséges elválasztott rendszerűvé. Az egyesített rendszerű hálózattal ellátott területeken a meglevő gyűjtők a fejlesztési terv alapján, a szennyvíz-, illetve a csapadékvízterhelést figyelembe véve átminősítendők szennyvíz- illetve csapadékcsatornává, és mellettük a meglévő csatorna átminősítésétől függően szennyvíz-, illetve csapadékvízcsatorna építése szükséges, mely számára a helyet biztosítani kell.

(2) Az új fejlesztési területeken a szennyvizek elvezetésére elválasztott rendszerű szennyvízcsatorna hálózatot kell építeni.

(3) A szennyvízcsatorna-hálózatba csapadékvíz nem vezethető be.

(4) Az ingatlanok területéről kibocsátott szennyvíz minőségének meg kell felelnie a közcsatornára rákötés rendeletben meghatározott feltételeinek, az ettől eltérő szennyezettségű vizet a telken belül létesítendő szennyvízkezeléssel – a megengedett szennyezettség mértékéig – elő kell tisztítani.

(4) Szennyvízszikkasztó Dorog igazgatási területén nem létesíthető. Tisztítatlan szennyvizet szikkasztani Dorog közigazgatási területén sehol sem szabad. Épületre építési engedély szennyvízszikkasztóra való rákapcsolással nem adható ki.

(5) A szennyvízcsatorna megépítése után a jegyző kötelezheti a már meglevő épületek csatornahálózatra való rákötését. A csatornahálózatra való rákapcsolódás kötelezettsége nemcsak az új, a hálózat kiépülte után elkészülő épületekre, hanem az akkor már meglevő épületekre is vonatkozik. Az igazgatási területen a telkenkénti egy lakásnál több létesítésére csak a csatornahálózat kiépítése és üzembe helyezése után adható építési engedély.

(6) Erdőterületen építmények csak akkor helyezhetők el, ha az épülettel egyidejűleg az épület funkciójához és méretéhez szükséges zárt szennyvíztározó is megépül, vagy a építmény közcsatornára csatlakozik, vagy helyi egyedi szennyvíztisztító kisberendezés létesül (a szakhatósági előírásoknak megfelelően).

(7) A kertes mezőgazdasági területen építményekre csak akkor adható építési engedély, ha a csatornahálózatra való rákapcsolódás biztosított, vagy ennek hiányában az építéssel egyidejűleg az épület funkciójához és méretéhez szükséges zárt, szennyvíztározó is megépül.

(8) A szennyvíz zárt rendszerű egyedi szennyvíztározóban történő tárolása helyett az egyedi biológiai kistisztító-művek használatát kell előnyben részesíteni, melynek üzembe helyezését a használatbavétel feltételeként kell meghatározni.

Elektromos ellátásra vonatkozó rendelkezések

37. § (1) Nagy-, közép- és kisfeszültségű föld feletti vezeték biztonsági zónában tilos:

- épület, építmény elhelyezése,
- oszlop, torony, önálló tartószerkezet, daru, állványzat elhelyezése,
- robbanás és tűzveszélyes anyag tárolására alkalmas tartály elhelyezése,
- 4 m-nél magasabb mezőgazdasági kultúrák, gémeskút, sorompó, magasles, lőtér létesítése,
- robbantás,
- anyagok tárolása és felhalmozása oly módon, hogy az, az oszlop járművel való megközelítését akadályozza,
- olyan munkavégzés (pld gépjármű üzemanyaggal való feltöltése) mely veszélyes,
- tűzveszélyes anyagok elégetése,
- a föld felszínétől mért 3 m-nél magasabb idegen létesítményhez tartozó fémhuzal, sodrony, lánc ki-vagy átfeszítése,
- 3 m-nél magasabb kerítés létesítése,
- komló, vagy egyéb magas növésű futónövény termesztése.
- gyermekjátszótér elhelyezése, valamint
(2) Földben elhelyezett vezeték (kábel) biztonsági zónájában tilos:
- bármilyen végleges épületet, építményt, berendezést – kivéve a nyomvonalas létesítmények szabvány szerinti keresztezését, illetve megközelítését – a vezeték fölé építeni,
- korróziós veszélyt okozó anyagokat a földre kiönteni,
- fokozottan tűz és robbanásveszélyes anyagokat tárolni, éghető anyagokat nagy tömegben elégetni,
- az üzembetartó engedélye nélkül árkot, vagy gödröt ásni, útburkolatot felbontani, valamint
- fém rudakat szondázás céljából leverni, vagy fúrást mélyíteni.
(3) Korlátozások nagy-, közép- és kisfeszültségű föld feletti vezeték biztonsági zónájában:
- épületre szerelt TV, vagy egyéb antenna, villámhárító 3 m-nél közelebb még feldőlés esetén sem lehet, valamint
- tetőteraszon és erkélyen csak szigetelő anyagú zsinór feszíthető ki.
(4) Az erdős területen áthaladó villamos vezeték tartóoszlopainak dőléstávolságát figyelembe vevő erdőirtást kell fenntartani.
(5) [42]
(6) [43]
(7) [44]
Vezetékes gázellátásra vonatkozó rendelkezések

38. § (1) A Dorogi gázátadó állomás biztonsági zónája a létesítmény kerítésétől, illetve a kisajátított terület szélétől vízszintesen 15 m , az átadó borítható szerelvényeitől 26 m az építési tilalmi sáv.

(2) A település közigazgatási területén átvezető D 600 mm átmérőjű, Pilisvörösvár – Dorog – Győr nagynyomású gázszállító vezeték mindkét oldalán, az előírt biztonsági övezet a csőszéltől mérten 42-42m.

(3) A nagynyomású szénhidrogén szállítóvezeték biztonsági övezetében tilos:

- mindennemű építési tevékenység,
- tűzrakás, illetve anyagok égetése,
- anyagok ideiglenes vagy állandó tárolása, kiöntése és kiszórása, robbantás,
- zagytér létesítése,
- 50 cm-nél mélyebb talajművelés,
- 15- 15 m távolságon belül árasztásos öntözés,
- szőlő és egyéb kordonok elhelyezése,
- rizstelep, halastó, víztározó létesítése,
- 5- 5 m távolságon belül fák ültetése, valamint
- 3-3 m-en belül bokrok és cserjék ültetése.
(4) A meglévő D200 mm-es, majd és D160 mm átmérőjű, a települést ellátó nagyközép-nyomású vezeték mindkét oldalán az építés idején érvényes szabvány szerint előírt 9- 9 m széles védőtávolságon kívül lehet új építményt elhelyezni.
(5) Nagyközép-nyomású földgázellátás esetén körzeti-, vagy egyedi, középnyomású földgázellátású területeken telkenként egyedi nyomásszabályozókat kell elhelyezni. [45] A berendezések a telkek előkertjében, udvarán, a kerítés síkjába beszerelve, illetve az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhetők.
Távhő ellátásra vonatkozó rendelkezések

39. § (1) [46]

(2) A távhő vezetéktől tilos:

- 5-5 m-en belül fák ültetése, szőlő és egyéb kordonok elhelyezése, 50 cm-nél mélyebb talajművelés, anyagok tárolása,
- 3-3 m-en belül cserjék ültetése.
Elektronikus hírközlési ellátásra vonatkozó rendelkezések

40. § (1) [47]

(2) [48]

(3) [49]

(4) Hírközlési antennák létesítéséhez az engedély kiadásának feltétele, hogy előzetesen:

- az önkormányzattal egyeztetett helykijelölési eljárás lefolytatásra kerüljön, melynek sikeressége esetén az építési hatóság megadhatja a szakhatósági hozzájárulást.
(5) Mobil telefon hírközlési célú adótornyok gazdasági erdőterületen és mezőgazdasági területen létesíthetők. Más rendeltetésű zónában a meglevő építmények felhasználásával alakíthatók ki úgy, hogy lakófunkciót tartalmazó épületektől – kivéve a lapostetős lakóépületek tetejére telepített adótornyokat* –, illetve gyermek- és egészségügyi intézményektől legalább 50 m távolságra legyenek. [50] (* A szemközti lakóépületek esetében viszont figyelembe kell venni, és tartani kell az 50 m-es védőtávolságot.)
Környezetvédelem
Általános

41. § (1) Az építmények és használatuk külön-külön és együttesen sem eredményezhetnek a jogszabályokban és más hatósági előírásokban megállapított terhelési határértékeket meghaladó mértékű káros hatást a környezetre.

(2) A terhelési határértékeket a talajvédelem, a radioaktivitás és a vízminőség tekintetében az építési engedély megkérésekor hatályos jogszabályok alapján kell meghatározni.

Talaj-, föld- és vízvédelem

42. § (1) Élővízfolyásokba, csapadékcsatornákba, felhagyott kutakba bármely hulladékot, szennyvizet vezetni tilos, a meglévő szennyvízbekötéseket meg kell szüntetni.

(2) A talaj- és talajvíz védelme érdekében kommunális szennyvíz belterületen csak közcsatornába vezethető.

(3) Beépítésre nem szánt területeken élővizek, csatornák partjától számított 30 m védőtávolságon belül épület és bármely gazdasági célú építmény nem létesíthető.

(4) Vízfolyások, csatornák mederrendezése csak természetszerűen történhet, a partjuk mentén levő természeti területek, növényállományok károsítása nélkül. A vízfolyásokat, csatornákat kísérő növényállomány telepítésekor és fenntartásakor őshonos fajokat kell alkalmazni.

(5) Külszíni anyagnyerő helyek területét a bányászat megszüntetése után a tulajdonos, üzemeltető köteles újrahasznosításra előkészíteni.

(6) A földmozgatással járó tevékenységek (tereprendezés, alapozás előkészítése stb.) során biztosítani kell:

- a kitermelt (megmozgatott) föld területen belüli ártalommentes elhelyezését,
- a földmozgatás, majd a végleges elhelyezés során a kiporzás elleni védelmet,
- a vízerózió elleni védelmet, valamint
- a felső humuszos réteg (min. 20 cm ) deponálását és kezelését.
(7) Területfeltöltés csak szennyeződésmentes anyaggal történhet.
(8) Termékeny talajréteggel rendelkező területen történő építésnél, beruházásnál a talajvédelmi hatóság szakhatósági közreműködését kell kérni.
(9) Dorog város – a hatályos kormányrendelet szerint – nitrát érzékeny terület, ennek megfelelően mezőgazdasági tevékenységet (növénytermesztés, állattartás) csak a helyes mezőgazdasági gyakorlatnak megfelelően lehet végezni.

sajátos előírások

(10) A Hantken Miksa utca – Rákóczi Ferenc utca – Mária utca – Vasútállomás tömbjében:
a) A terület egésze potenciális talajszennyezés területének számít.
b) Szennyezett talaj észlelése esetén talajcseréről kell gondoskodni.
Levegőtisztaság-védelem

43. § (1) A város igazgatási területén csak olyan tevékenységek folytathatók, olyan létesítmények üzemeltethetők, építhetők, amelyek légszennyezőanyag-kibocsátása nem haladja meg a telek területére előírt határértékeket.

(2) -

(3) Közutak külterületi szakaszának védőtávolságán belül beépítésre nem szánt területen a levegőszennyezés és zajhatás miatt lakóépület akkor sem létesíthető, ha épület létrehozását a szakhatóság megengedi.

(4) A meglevő és létrehozásra kerülő jelentős forgalmú közlekedési területek, valamint a mindenkor hatályos rendeletben [jelenleg a 21/2001.(II.14.) Korm.rendelet] meghatározásra kerülő létesítmények esetén levegővédelmi övezetet kell megállapítani egyedi eljárás keretében, kikérve a környezetvédelmi hatóság véleményét.

(5) A kijelölt levegővédelmi övezetben nem lehet lakóépület, oktatási, egészségügyi, szociális és igazgatási típusú épület, valamint idegenforgalmi funkciót szolgáló épület és ehhez kapcsolódó zöldfelületi intézményi funkció, kivéve a telepítésre kerülő, illetve a már működő légszennyező források működésével kapcsolatos építményt.

Zaj- és rezgésvédelem

44. § (1) A zaj és rezgés elleni védelem érdekében bármely zajt kibocsátó vagy rezgést okozó létesítmény csak abban az esetben üzemeltethető, illetve építhető, bármely tevékenység csak akkor folytatható, ha az általa okozott zaj vagy rezgés mértéke a környezetében a vonatkozó rendeletben és a jelen rendeletben szabályozott környezetvédelmi zónára vonatkozó határértékeket nem haladja meg.

Hulladékgazdálkodás

45. § (1) Kommunális hulladék, állati tetem, szippantott szennyvíz és szennyvíziszap csak az erre a célra létesített, hatósági engedéllyel rendelkező telepen, lerakóhelyen helyezhető el.

(2) Az (1) bekezdés szerinti létesítmények körüli védőtávolságon belül lakó- és szállásépület, élelmiszertároló és feldolgozó, kereskedelmi- és vendéglátó-, valamint a szabadidő eltöltését szolgáló épület és sportolási létesítmény, nem létesíthető.

(3) Veszélyes hulladék az üzemek területén csak átmeneti jelleggel, a vonatkozó jogszabályok és hatósági előírások betartásával tárolható.

(4) A telek tulajdonosa köteles gondoskodni a keletkező szennyvíz, (trágya), kommunális hulladék és egyéb hulladék ártalommentes átmeneti tárolásáról és a kijelölt telepekre szállításáról.

(5) Az új létesítmények kommunális szilárd hulladékának szervezett, intézményes elszállítását biztosítani kell. A veszélyes hulladékok gyűjtését, tárolását, szállítását, ártalmatlanítását, hasznosítását a mindenkor érvényben lévő jogszabályokban előírtak szerint kell tervezni és végrehajtani.

IV. Fejezet

Sajátos jogintézmények

46. § (1) A településrendezési feladatok megvalósítására az Étv. által biztosított felhatalmazás alapján a következő sajátos jogintézmények [3. számú Melléklet] alkalmazandók:

a) Építési- és telekalakítási tilalom

b) Elővásárlási jog

Kisajátítás
Kiszolgáló út céljára történő lejegyzés
c) Településrendezési kötelezettség (beültetési kötelezettség)
V. Fejezet

Záró rendelkezések

47. § (1) Ez a rendelet 2009. szeptember 15-én lép hatályba, és ezzel egyidejűleg hatályát veszti a 19/2001.(XI.8.) számú és az azt módosító 35/2005.(X.28.) sz., 23/2008.(X.31.) sz., valamint 9/2009.(IV.24) sz. önkormányzati rendelet.

(2) E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és Tanács 2006/123/EK Irányelvének figyelembe vételével felülvizsgálatra került, és azzal összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.

(3) E rendelet kihirdetésének napja: 2009. szeptember 11.

(4) E rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.

dr. Tittmann János Kecskésné Patos Szilvia
polgármester jegyző

1/A. sz. melléklet [51]

Dorog Város építési övezetei /övezetei

Építési övezetek

A

B

C

D

E

F

1

Az építési övezet jele

Az építési telekre meghatározott

Az épületre

2

beépítés módja

legnagyobb beépítettség

legkisebb telekterület

legkisebb zöldfelület

legnagyobb ép.magasság

3

%

m2

%

m

4

Ln-1

K

20

K

65

18,5

5

Ln-2

K

25

K

55

K

6

Ln-3

K

25

K

55

18,5

7

Ln-4

K

30

K

45

18,5

8

Ln-5

K

40

K

45

K

9

Lk-1

Z

40

180

45

7,5

10

Lk-2

Z

50

180

35

7,5

11

Lk-3

Z

35

300

55

7,5

12

Lk-4

Z

40

300

45

7,5

13

Lk-5

Z

50

300

35

7,5

14

Lk-6

Z

40

500

45

7,5

15

Lk-7

Z

50

500

35

7,5

16

Lk-8

Z

35

720

55

7,5

17

Lk-9

Z

50

720

35

7,5

18

Lk-10

SZ

35

720

55

12,5

19

Lk-11

SZ

30

1100

55

10,5

20

Lk-12

IKR

35

500

55

7,5

21

Lk-13

Z

50

180

35

7,5

22

Lk-14

Z

35

300

55

7,5

23

Lk-15

SZ

30

1200

40

12,5

24

Lk-16

SZ

30

800

40

6,0

24/a

Lk-17

SZ

40

900

50

6,0

24/b

Lk-18

SZ

40

1000

30

7,0

25

Lke-1

K

20

K

65

7,5

26

Lke-2

K

25

K

55

7,5

27

Lke-3

SZ

K

500

K

7,5

28

Lke-4

Z

K

180

K

7,5

29

Lke-5

Z

K

300

K

7,5

30

Lke-6

Z

K

300

K (

7,5

31

Lke-7

Z

30

500

55

7,5

31/a

Lke-7*

Z

30

500

55

4,5

32

Lke-8

Z

K

500

K

7,5

33

Lke-9

Z

30

500

55

7,5

34

Lke-10

Z

K

500

K

7,5

35

Lke-11

Z

30

900

55

7,5

36

Lke-12

SZ

30

500

55

4,5

37

Lke-13

SZ

30

500

55

7,5

38

Lke-14

SZ

25

720

55

7,5

39

Lke-15

SZ

30

720

55

7,5

40

Lke-16

SZ

30

720

55

7,5

41

Lke-17

SZ

20

900

65

4,5

42

Lke-18

SZ

30

900

55

7,5

43

Lke-19

O

20

500

65

4,5

44

Lke-20

O

25

500

55

4,5

45

Lke-21

O

25

500

55

7,5

46

Lke-22

O

30

500

55

4,5

47

Lke-23

O

30

500

55

7,5

48

Lke-24

O

20

720

65

4,5

49

Lke-25

O

25

720

55

7,5

50

Lke-26

O

20

900

65

4,5

51

Lke-27

O

20

900

65

7,5

52

Lke-28

IKR

30

300

55

7,5

53

Lke-29

IKR

25

500

55

7,5

54

Lke-30

IKR

30

500

55

7,5

55

Lke-31

IKR

25

720

55

7,5

56

Lke-32

Z

25

K

55

4,5

57

Lke-33

Z

K

K

K

4,5

58

Lke-34

Z

K

K

K

7,5

59

Lke-35

Z

30

180

55

7,5

60

Lke-36

Z

30

300

55

7,5

61

Lke-37

Z

30

500

55

7,5

62

Lke-38

Z

30

500

55

7,5

63

Lke-39

Z

30

720

55

7,5

64

Lke-40

SZ

20

K

65

4,5

65

Lke-41

SZ

25

1100

55

7,5

66

Lke-42

SZ

20

2000

65

4,5

67

Lke-43

SZ

30

2000

55

4,5

68

Lke-44

IKR

30

300

55

4,5

69

Lke-45

IKR

25

500

55

4,5

70

Lke-46

IKR

30

500

55

4,5

71

Lke-47

IKR

30

500

55

4,5

72

Lke-48

IKR

25

1100

55

7,5

74

Lke-50

Z

K

180

K

4,5

75

Lke-51

Z

K

K

K

3,5

76

Lke-52

K

25

2000

55

7,5

76/a

Lke-53

SZ

25

1000

55

4,5

76/b

Lke-54

SZ

30

720

50

4,5

76/c

Lke-55

Z

30

400

50

6,0

77

Vt-1

Z

40

K

45

10,5

78

Vt-2

K

K

K

K

K

79

Vt-3

Z

40

300

45

7,5

80

Vt-4

Z

50

300

35

7,5

81

Vt-5

Z

40

500

45

7,5

82

Vt-6

Z

50

500

35

7,5

83

Vt-7

Z

35

720

45

7,5

84

Vt-8

Z

50

720

35

7,5

85

Vt-9

Z

35

900

45

7,5

86

Vt-10

keretes

75

2000

15

10,5

87

Vt-11

SZ

50

K

35

18,5

88

Vt-12

SZ

35

1100

45

12,5

89

Vt-13

SZ

50

1100

30

10,5

90

Vt-14

SZ

50

1100

30

K

91

Vt-15

SZ

25

5000

45

7,5

92

Vt-16

Z

60

2000

20

10,01

93

Vt-17

IKR

35

500

55

7,5

94

Vt-18

O

25

720

55

7,5

95

Vk-1

SZ

62,5

K

18,75

K

96

Vk-3

Z

K

K

K

7,5

97

Vk-4

Z

62,5

K

18,75

6,5

98

Vk-5

Z

62,5

180

18,75

6,5

99

Vk-6

Z

50

300

35

7,5

100

Vk-7

Z

35

720

45

7,5

101

Vk-8

Z

50

720

35

7,5

102

Vk-9

Z

50

900

35

7,5

103

Vk-10

Z

35

1000

45

7,5

104

Vk-11

SZ

25

900

45

7,5

105

Vk-12

SZ

35

1100

45

7,5

106

Vk-13

O

30

500

45

7,5

107

Vk-14

Z

30

500

45

7,5

108

Vk-15

Z

35

720

45

7,5

109

Vk-16

SZ

20

K

65

6,5

110

Vk-17

SZ

25

K

55

7,5

111

Vk-18

SZ

25

K

45

7,5

112

Vk-19

SZ

25

K

45

10,5

113

Vk-20

SZ

30

K

45

6,5

114

Vk-21

SZ

35

K

45

6,5

115

Vk-22

SZ

20

K

65

4,5

116

Vk-23

SZ

25

K

45

4,5

117

Vk-24

Z

40

K

45

6,5

118

Vk-25

Z

K

K

K

3,5

119

Vk-26

SZ

K

K

55

3,5

120

Vk-27

SZ

25

2000

45

6,5

120/a

Vk-28

SZ

50

1000

20

7,5/124

121

Gksz-1

Z

50

500

30

7,5

122

Gksz-2

Z

50

900

35

7,5

123

Gksz-3

Z

35

2000

45

7,5

124

Gksz-4

SZ

30

2000

45

7,5

125

Gksz-5

SZ

30

2000

45

7,5

126

Gksz-6

SZ

50

2000

35

10,5

127

Gksz-7

SZ

35

900

45

4,5

128

Gksz-8

SZ

30

2000

45

7,5

129

Gksz-9

SZ

40

2000

35

10,5

130

Gksz-10

SZ

30

1500

35

6,0

131

Gksz-11

SZ

30

1000

35

6,0

131/a

Gksz-12

O

50

1000

25

10,5

132

Gip-1

SZ

25

K

55

15,0

133

Gip-2

SZ

K

K

45

K

134

Gip-3

SZ

40

K

35

7,5

135

Gip-4

SZ

30

1100

45

7,5

136

Gip-5

SZ

30

2000

45

7,5

137

-

-

-

-

-

-

138

Gip-7

SZ

35

10 000

45

18,5

139

Gip-8

SZ

20

5000

35

10,5

140

Gip-9

SZ

50

K

30

K

141

Gip-10

SZ

50

2000

30

10,5

142

Gip-11

SZ

50

2000

30

10,5

143

Gip-12

SZ

50

2000

30

10,5

144

Gip-13

SZ

50

2000

30

15,5

144/a

Gip-14

O

50

1500

30

7,5

145

Üh-1

O

10

720

75

4,5

146

Kán

SZ

10

10 0002

65

4,5

147

Kb

SZ

10

K

K

K

148

Kh

SZ

30

10 000

55

18,5

149

Kk

K

K

K

K

K

150

Kpp

SZ

20

5000

50

4,53/7,5

151

Ksp-1

SZ

10

K

45

7,5

152

Ksp-2

SZ

25

K

55

7,5

152/a

Ksp-3

SZ

40

1000

40

7,5/124

153

Kt

SZ

K

K

55

3,5

153/a

Kt*

SZ

25

800

55

7,5

154

Ktp

SZ

K

K

K

K

155

Kvm-1

SZ

K

K

75

7,5

156

Kvm-2

SZ

10

K

75

4,5
1 Naptorony magassága – látványvizsgálattal alátámasztva – ettől eltérhet.
2 10 000 m 2 , de maximum 4 db telek alakítható ki
3 A szabályozási tervlapon „építménymagasság korlátozás területe”-ként jelölt telek-részen belül javasolt építménymagasság értéke
4 Kizárólag sportcsarnok, valamint kiszolgáló helyiségei (szociális, sportszállás, raktár, stb.) kialakításához alkalmazható építménymagasság.
Kán = állat- és növénykert területe
Kb = bánya területe
Kh = hulladékégető területe
Kk = kórházterület
Kpp = pihenőpark területe
Ksp = sportterület
Kt = temetőterület
Ktp = templom területe
Kvm = vízműterület
Övezetek

A

B

C

D

E

F

1.

Az övezet jele

A telekre meghatározott

Az épület

2.

beépítés módja

legnagyobb beépítettség

legkisebb telekterület

legkisebb zöldfelület

legnagyobb ép.magassága

3.

%

m2

%

m

4.

Z

-

21

-

75

4,5

5.

Ev

-

01

-2

-

-

6.

Eg

-

0,5

100 0002,3

-

4,54

7.

Et

-

5

100 0002,3

-

4,5

8.

Má

SZ

0,5

10 000

4,5

9.

Mk

SZ, O

3

720

4,5

10.

Mko

-

- / 100 m2

50 000

-

-

11.

Kk-Sp

SZ

2

2000

-

4,5
1 Épület-elhelyezésre vonatkozó paraméter.
2 Telekalakítás engedélyezésénél az erdőtörvényben szereplő mindenkori területmérték az irányadó.
3 A beépíthetőség feltételét jelentő legkisebb telekterület-méret.
4 Az építménymagasság a technológia indokoltság mértékéig túlléphető.
Kk-Sp = sportterület

2. sz. melléklet

Fogalom-meghatározás

1.

Beültetési kötelezettségű terület

A telken belül kijelölt (szabályozási terven ábrázolt) kötelezően zöldfelületként tartandó területet növényzettel fedetten kell kialakítani, rajta sem terepszint alatt, sem terepszint felett épületet elhelyezni nem lehet. A kötelezően zöldfelületként tartandó területen elhelyezhetők a pihenést szolgáló építmények (sétaút, pihenőhely, díszmedence, emlékmű, ivókút stb.) és a rehabilitációt segítő parkberendezés. Nem helyezhető el tornapálya, vagy játszótér.

2.

Értékvédelmi zóna:

Az országos jelentőségű értékek (műemlék, régészeti lelőhely, Natura 2000, országos ökológiai hálózat, természeti terület), valamint a helyi jelentőségű értékek (művi és természeti) által érintett, az értékvédelmi zóna-tervlapokon lehatárolt területi egység.

3.

Földszinten kötelező publikus funkció jel:

A jel azokat a területeket jelöli, ahol az épület földszintjének utcai oldalán csak kereskedelmi, vendéglátási ill. szolgáltatási funkció helyezhető el. A szolgáltatási funkcióba a közforgalmú iroda (pl. ügyvédi iroda) és a (magán)orvosi rendelő is beleértendő. A földszint kert felőli oldalán kötelező publikus funkció esetén is megengedett a lakófunkció.

3a.

Gyalogos forgalom számára fenntartott terület:

A szabályozási tervlapon ekként jelölt terület, amelyet kizárólag a szomszédos lakóingatlanok megközelítésére, illetve a szomszédos kereskedelmi és szolgáltató létesítmények árufeltöltési célú megközelítésére lehet gépjárművel igénybe venni.

4.

-

-

5.

-

-

6.

Kortörténeti jelentőséggel bíró épületek:

Azok az épületek, amelyek kiemelkedő építészeti értékkel nem rendelkeznek, ám egy adott korszakot jól szimbolizálnak. Dorog helytörténetének elemei, ezért lebontásuk csak teljes körű felmérési-, valamint fotódokumentáció készítése után engedélyezhető.

7.

Kötött funkciójú telekrész:

Adott terület-felhasználási kategórián belül azt a területrészt jelöli, amelyik kizárólag az előírt funkcióra használható.

7a.

Közhasználat céljára szolgáló terület:

Telek – erről szóló külön szerződés keretei között – gyalogosforgalom számára közhasználatra kötelezően megnyitott része, amely közforgalom elől el nem zárható.

8.

Közhasználat céljára átadott terület időbeli korlátozással:

Telek – erről szóló külön szerződés keretei között – gyalogosforgalom számára közhasználatra megnyitott része, amelynél biztonsági okokból időben korlátozott a használat.

9.

Lehetséges csomópont

A szabályozási tervlapon jelölt helyek az adott útszakaszon létrehozható csomópontokat jelölik. Két kijelölt csomópont között sem közút, sem magánút kikötésére nincs lehetőség.

10.

Megszűntető jel

A jel a megszüntetendő vonalakat jelöli. A jel azonos függetlenül attól, hogy a megszüntetendő vonal telekhatárt, épületet vagy egyéb lehatárolást jelent. A közterület alakításával kapcsolatos megszűntető jel kötelező, a telkek egymás közötti alakításával kapcsolatos megszűntető jelek javasolt megszűntetés jelölnek.

11.

-

-

12.

-

-

3. sz. melléklet

Sajátos jogintézménnyel érintett ingatlanok jegyzéke

Építési- és telekalakítási tilalommal érintett ingatlanok

0261

-

5976

6179

6252

6647

6675

6713/1

0262

-

5977

6184

6257/1

6648

6676

6714

0279/2

-

5982

6185

6257/2

6649/1

6681

6718

0279/3

-

5983

6190

6258

6649/2

6682

6720

0279/4

1518/23

5989

6191

6261/1

6651

6683

6721

0279/5

-

5994/1

6196

6262

6652

6685

6727

0279/6

-

5995

6197

6266

6654

6686

6728

0279/7

-

6000

6202

6267/1

6655

6688/1

6729

0279/9

-

6001

6203

6624

6656

6688/2

6730

0281/4

1518/5

6007

6208

6626

6657

6691

6732

0281/5

-

6012

6209

6627/1

6658

6692

6733

0281/6

1518/9

6013

6214

6627/2

6659/1

6696

6734/1

0281/7

1728/1

6018

6215

6630

6660

6697

6736

0281/9

383/5

6019

6220

6632

6661

6698/2

6737

0292/10

5938

6024

6221

6633

6662

6699

6738

0292/11

5943

6025

6226

6634

6663

6700

6740/1

0292/12

5944

6030

6232

6635

6665

6701

6741

0292/13

5955

6031

6233

6636

6668

6704

6742

06227

5956

6032

6238

6637

6669

6705

6743

1514

5961

6166/1

6239

6639

6670

6707

1518/13

5962

6167

6244

6640

6671

6708

-

5966

6172

6245

6641

6672

6710

-

5967/1

6173

6250

6644

6673

6711

-

5971

6178

6251

6646

6674

6712

Elővásárlási joggal érintett ingatlanok
Kisajátítással érintett ingatlanok
Kiszolgáló út céljára történő lejegyzéssel érintett ingatlanok

0101/4

106

1643/1

1908/2

200/82

4704

4943/1

603

0102/1

1064/2

1643/2

1909

200/83

4705

4943/2

604

0107

1066

1658

191

200/84

4706

4943/3

605

0108

1067

1659

1911/1

200/9

4707/1

4943/5

606

0109

1068

1660

1911/2

200/92

4708/1

4943/6

607

0110/1

1069

1661

1912/1

200/95

4709/2

4943/7

608

0111

107

1662

1912/2

200/96

4710

4944

609

0115

1070

1664/1

1913

200/97

4711/1

4945/2

610

0126

108

1664/16

1914

200/98

4711/2

4946

614

0127

1086/1

1665

1915

201

4713/1

4950/1

615/1

0128

1086/2

1666/12

1916

202

4713/2

4951

616

013/2

1088

1669/2

1917

203

4715

4952

6166/1

014

1089

1669/6

1918

204

4716

4953

6167

015

109

1679

1919

2088/1

4717

4957

617

016

1095

169

192

2088/2

4719

4958/1

6172

017

1097

17

1920

21

4720

4959/2

6173

018

110

170

1921/1

2143/2

4721

4960/2

6178

0182

111

171

1921/2

2143/3

4722

4961/2

6179

0184

113

172

1921/3

2143/4

4723

4962/1

618

020

114

1722/1

1922/1

2143/5

4726

4962/2

6184

0200

115/2

1722/3

1929/2

2153

4727

4963

6185

021

118/19

1722/5

193

2154

4728

4964

619

0215

118/37

1722/7

1932/1

2155

4731

4965

6190

0216

118/38

1722/8

1932/2

2156

4735

4966

6191

022/2

118/39

1725/16

194

2157

4736

4967

6196

0221

118/40

1726/2

195

2165

4739

4968

6197

0225

118/41

1727

1964/4

22

4740

4969

620

0231

118/42

1728/1

1964/5

2231

4741

4970

6202

0236

123/2

1729

1964/6

2232/1

4742/2

4971

6203

0237

123/3

173

197/2

2232/2

4743

4972

6208

0238

1258/2

1730

197/3

2233

4744/2

4973

6209

0239

1259

1732/1

197/4

2255

4766

4974

6214

0240

1260

1732/93

1975/2

2257

4767

4975

6215

0241

1262/1

1732/94

1976

2258

4768/1

4976

622/1

0242

1263

1732/98

1977/2

2259

4768/2

4977

622/2

0243

127/2

1732/99

1978

2266/4

4768/3

4978

622/4

0244

128

1734/5

199

2266/6

4769

4979

6220

0245

129

1737/10

20

23

4770

4995

6221

0246

13/1

1737/11

200/10

2301

4771/2

5/2

6226

0247

13/2

1737/12

200/11

2302

4772/1

50

623/1

0248

13/3

1737/13

200/12

2303

4772/2

501

623/2

0249

13/4

1737/14

200/129

2304

4774

502

6232

0250

131

1737/5

200/13

2314

4775

503

6233

0251

1318

1737/9

200/130

2316

4776/1

504

6238

0252

1319

174

200/131

2318

4777

5045/2

6239

0253

132

1741

200/14

2319

4778/1

5045/4

624

0254

1322

1745/1

200/140

2324

4778/2

5045/5

6244

0255

1324

1745/2

200/141

2325

4779/1

5045/6

6245

0257

1326

1745/3

200/15

2326

4780/3

5045/7

6250

0258/1

1327

175

200/154

2329

4780/8

5052/1

6251

0258/2

1328

1751/2

200/155

2331

4781/1

5052/2

6252

0259

133

1751/4

200/16

2332

4782/1

5053/1

6257/1

0261

134

1752/1

200/17

2334

4783/1

5053/2

6257/2

0262

136

1752/2

200/18

2335

4784/1

5058

6258

0265

137

1753/1

200/186

2336

4786/2

5059

6261/1

0266

1373/1

1753/2

200/187

2338

4787/1

5065/2

6262

0267

1373/2

1755

200/19

24

4787/2

5065/3

6266

0279/2

1374

1758/1

200/196

25

4788

5065/4

6267/1

0279/3

1375

1758/2

200/197

259

4789

5066/1

627/2

0279/4

1376/13

176

200/20

26

4790/1

5066/2

636

0279/5

1376/14

177

200/201

260/1

48/2

5066/3

649/11

0279/6

1376/15

1773/2

200/202

260/10

4804

5081

658

0279/7

1376/6

1774/4

200/206

260/5

4805

5082

659

0279/8

1376/8

178

200/207

260/7

4806

5089

660

0279/9

1376/9

1784/1

200/21

260/8

4809

5090

661

0281/2

1377

1784/3

200/211

260/9

4810

5097/1

662

0281/4

1378

1784/6

200/212

27

4811

5097/2

6624

0281/5

1379/1

1787

200/216

28

4812

5098

666/4

0281/6

1379/2

1788/1

200/217

29

4815

51/2

6743

0281/7

138

1788/2

200/22

30

4816

5105

70

0281/8

139/2

179

200/221

31

4817/1

5106

705

0281/9

1390/2

1791

200/222

32

4818

5113

706

0282

141

1793

200/23

33

4819

5114

707/1

0283

142/1

1795

200/238

34

4822/1

5121

71

0285

143

1799/1

200/239

35

4822/2

5122

72

0286

144

1799/2

200/24

36

4823

5129

7242/59

0290/2

145

18

200/25

37

4826

5131

7242/61

0290/4

146

180

200/26

38/1

4827

5138

7242/62

0290/5

147

1801/1

200/27

38/2

4830

5139

7242/63

0292/10

1473/11

1801/2

200/28

380

4831

5146

7242/64

0292/11

1473/13

1804

200/29

381

4832/1

5148

7242/65

0292/12

1473/18

1807

200/30

383/5

4832/2

5160

7242/66

0292/13

1473/21

1809/2

200/31

383/7

4833

5161

7242/67

0292/14

1473/30

1809/4

200/32

383/8

4834/1

5166

7242/68

0292/15

1473/32

181

200/33

383/9

4835/1

5167

7242/69

0292/16

1473/33

1814/21

200/34

384/15

4835/2

5172

7242/70

0292/17

1473/34

1815

200/351

384/27

4836/1

5173

7242/71

0292/18

1473/9

1817/12

200/352

384/28

4838

518/1

725/2

0292/19

148

1817/18

200/353

384/29

4839

518/2

725/4

0292/2

149/1

1817/3

200/354

39

484

519

725/5

0292/3

149/2

1817/4

200/355

4/1

4840

52

725/6

0292/4

15

1818

200/356

4/10

4841/2

520

73

0292/5

1509/3

182

200/357

4/2

4843

528/11

7301/1

0292/6

1509/4

1820

200/358

4/3

4844/1

528/110

7301/10

0292/7

1510

1821

200/359

4/9

4844/2

528/111

7301/3

0294/3

1511

1823/2

200/360

40

4845

528/112

7301/4

0298/10

1512/2

1825

200/361

41

4846

528/113

7301/5

0298/11

1512/3

1829/1

200/362

42

4847

528/114

7301/9

0298/12

1512/7

183

200/363

43

4848

528/115

731/66

0298/13

1514

1832

200/364

44

485

528/116

7324

0298/14

1515

1833

200/365

45

4850

529/11

7343/4

0298/15

1518/16

1834/1

200/366

46/1

4851

529/26

74

0298/16

1518/17

1834/2

200/367

46/2

4854

529/28

75

0298/17

1518/18

1835

200/368

4661

4855

531

76

0298/18

1518/19

1836

200/369

4662

4858

532/10

77

0298/19

1518/2

1837

200/370

4663

4859

532/2

78

0298/2

1518/21

1838/1

200/4

4664

486

532/5

79

0298/20

1518/24

1838/2

200/43

4665

4860

532/7

8

0298/21

1518/27

1839/4

200/44

4666

4861

532/9

80

0298/22

1518/28

184

200/45

4667

4864

534/2

81/1

0298/23

1518/7

1840

200/46

4668

4865

534/4

81/2

0298/7

1522/2

1845

200/47

4669/1

4866

534/5

82

0298/8

154

1846

200/48

4671

4869

54/2

83

0298/9

155

1847

200/49

4672

487

55/2

84

0299

156

1848

200/5

4673/3

4870

551

85/2

0300

157

1849

200/50

4673/4

4873

556

85/3

0302

158

1859

200/51

4674

4874/1

56/3

86

0304

159

186

200/52

4675

4874/2

56/4

865/1

0306

16

1862

200/53

4676

4887

560

865/17

0310

160

1864/3

200/55

4677

49

563

87/2

0311

161

1864/5

200/59

4678/1

4901

565

876

0317

1627

1866

200/6

4678/2

4902

569

878

0318

1628/2

1869

200/61

4679

4903

57

88

0319

1629

187

200/62

468

4904

572

884

0320

163

1870

200/65

4680

4905

576

887

06227

1630

1878/1

200/66

4681/1

4906

58

89

097

1631

1879

200/67

4681/2

4907

581/2

890

098

1632

188

200/68

4683

4908

59

892

100

1633/2

1880

200/69

4684

4909/2

6/11

898

101

1634

189

200/7

4686/1

4910

6/14

90

102

1635

1899

200/70

4688/2

4913

6/16

92

103

1636

19

200/71

4689

4914

6/17

93/1

104

1637

190

200/74

469

4915

6/18

93/2

105

1638

1900/1

200/76

4693/1

4916

6/19

94

1053

1639

1900/2

200/77

4693/2

4917/1

6/6

95

1054

164

1901/1

200/78

4699

4917/2

6/7

96

1055/1

1640/1

1901/2

200/79

470

4923

6/8

99

1055/2

1640/2

1902

200/8

4700

4924

6/9

1058

1641

1903/1

200/80

4701

4933

60

1059

1642

1907

200/81

4702

4934

601

1473/5

1473/7

1473/15

1473/17

1473/20

1473/22

1473/24

1473/25

1473/26

1473/27

1473/28

1473/35

1473/36

202/59

Településrendezési kötelezettséggel érintett ingatlanok
Beültetési kötelezettséggel érintett ingatlanok

0292/17

0292/18

0292/19

0292/2

0292/3

0292/4

0292/5

0292/6

1473/18

1473/32

5082

5089

5090

5097/1

5097/2

5098

5105

5106

5113

5114

5121

Telken belüli kötelező fásítással érintett ingatlanok

013/2

0279/3

0299

1469

1722/8

200/55

200/66

200/73

014

0279/4

0318

1470

1722/9

200/59

200/67

200/74

015

0279/5

085

1722/1

1737/10

200/61

200/68

2301

016

0292/11

086

1722/11

1737/11

200/62

200/69

383/5

017

0292/12

097

1722/3

1737/12

200/63

200/70

018

0292/13

1466/3

1722/5

1737/9

200/64

200/71

0279/2

0298/8

1468

1722/7

200/239

200/65

200/72

4. sz. melléklet

Kolónia- és Présház-karakterű területek lehatárolása

5. sz. Melléklet

Dorog közlekedési- és közműlétesítményei

Közutak

Besorolás

Megnevezés

I. rendű főút

10. sz. főút

II. rendű főút

111. sz. főút

117. sz. főút

Összekötő út

1106. sz. mellékút

Gyűjtőút

Akácfa utca

Bányász körönd

Bányász körönd – 111. sz. főút közötti utca

Csolnoki út

Diófa utca

Gorkij utca

Hársfa utca

Híd utca

Iskola utca

Kálvária út

Köztársaság út

11331. j. Dorog vasútállomáshoz vezető út (Mária utca) [útosztály: B.V.c.B.]

Mészáros Lázár utca

Munkás utca

Pataksor utca

Tervezett gyűjtőút

Hársfa utca folytatása a 117. sz. főútig

Ipari park területén

Vasútállomás mellett (Hantken Miksa – Mária utca között) [útosztály: B.V.c.B.]
Hantken Miksa utca, Rákóczi Ferenc utca [útosztály: B.VI.d.B.]
Tervezett mellékút – vegyes használatú út [útosztály: B.VI.d.B.]
Kötöttpályás közlekedési területek

Besorolás

Megnevezés

Egyéb országos törzshálózati vasútvonal

Budapest – Esztergom

Vasútállomás

Dorog Vasútállomás

Nem közforgalmú vasútvonal

Iparvágány
Közműlétesítmények számára kijelölt területek

Hrsz.

Megnevezés

1664/1 és 1664/16
4695

I. zónai víztározó medencék
II. zónai víztározó medencék

- (Esztergom-Kertvárosban)

Szennyvíztisztító telep (5000 m3/nap)

- (Esztergom-Kertvárosban)

Dorogi OVIT alállomás

0290/3

Dorogi gázátadó

1725/16

Dorogi Hőerőmű

1473/11

Telefonközpont (Hantken Miksa utca)

6. sz. melléklet

-

7. sz. melléklet

Terület-felhasználási jelek és építési övezeti/övezeti jelek összhangját biztosító követelmények

Rendeltetési zóna

Terület-felhasználási „zóna”-jel

Szabályozási terven alkalmazható építési övezeti/övezeti betűjel

Lakó

NL jelű nagyvárosias lakózóna

Ln

KL jelű kisvárosias lakózóna

Lk

KEL jelű kertvárosias lakózóna

Lke

Vegyes

TV jelű településközponti vegyes zóna

Vt

KV jelű központi vegyes zóna

Vk

Gazdasági

KG jelű kereskedelmi, szolgáltató gazdasági zóna

Gksz

IG jelű ipari gazdasági zóna

Gip

Üdülő

HH jelű hétvégi házas zóna

Üh

Különleges (rögzített)

KÁN jelű különleges állat- és növénykert

Kán

KB jelű bányaművelési zóna

Kb

KH jelű hulladék elhelyezésére és kezelésére szolgáló különleges zóna

Kh

KK jelű különleges rendeltetésű zóna kórház

Kk

KSP jelű különleges rendeltetésű zóna sportcsarnok, sportterület

Ksp

KT jelű különleges rendeltetésű zóna temető

Kt

KTP jelű különleges rendeltetésű zóna templom

Ktp

KVM jelű különleges rendeltetésű zóna vízmű

Kvm

Közlekedési

ÁK1 jelű elsőrendű általános közlekedési zóna

KÖu

VK jelű vasúti közlekedési zóna

KÖk

Zöldfelületi

KP jelű közpark zóna

Z

Erdő

VE jelű védelmi erdő területek zónája

Ev

GE jelű gazdasági erdő területek zónája

Eg

TE jelű turisztikai, egészségügyi-szociális erdő területek zónája

Et

Mezőgazdasági

ÁM jelű általános mezőgazdasági (szántó) területek zónája

Má

KEM jelű kertes (volt zártkert) mezőgazdasági (szántó) területek zónája

Mk

KM jelű korlátozott funkciójú mezőgazdasági (rét, legelő) területek zónája

Mko

Egyéb

VT jelű vízmedrek területének zónája

V

Különleges (rögzített)
beépítésre nem szánt

Kk-Sp jelű különleges rendeltetésű zóna spotterület

Kk-Sp

Függelék

1. sz. Függelék

Országos jelentőségű objektumok

Műemlékek

törzsszám

megnevezés

hely

2486

Késő római lakóépület és fürdő

Hosszúrétek-dűlő
(hrsz. 0292/21)

2488

Római katolikus templom

Templom tér
(hrsz. 1157)

11291

Római katolikus bányásztemplom

Jubileum tér
(hrsz. 1823/1, 1823/2, 1826)

11635

Reimann-altáró (dorogi altáró) bejárati építménye

Esztergomi út - Hantken Miksa utca
(hrsz. 1514, 1518/12, 1518/22)
Régészeti lelőhelyek

azonosító

lelőhely neve

lelőhely típusa

lelőhely kora

1. lh

Dorog – Hungária-hegy /Nagy-kőszikla/

Település, Szórvány lelet

Őskor, Kora-vaskor

2. lh

Dorog – Ódorogi-völgy, Mészmű

Település, falu, Templom, Temető, Szórvány lelet

Középkor

3. lh

Dorog – Kálvária-hegy

Település, Szórvány lelet

Őskor, Rézkor, Késő-bronzkor, Római-kor

4. lh

Dorog – Dózsa György (Eötvös József) Iskola

Szórvány lelet

Őskor, Késő-bronzkor

5. lh

Dorog – Temetői-dűlő

Település, falu, Szórvány lelet

Őskor, Kora-bronzkor, Árpád-kor

6. lh

Dorog – Homoki szőlők

Szórvány lelet

Őskor, Újkőkor, Középső- és Késő-bronzkor, Római-kor

7. lh

Dorog – Hosszú rétek I.

Település, falu, villagazdaság, Szórvány lelet

Római-kor

8. lh

Dorog – Aranyhegyi szőlők (Homoki szőlők)

Szórvány leletek, ?Temetkezés

Őskor, Rézkor, Kora-bronzkor, Vaskor, Középkor

9. lh

Dorog – Csolnoki út

Szórvány lelet

Középkor

10. lh

Dorog – Régi-dűlő

Szórvány lelet, mérföldkő, ?út

Római-kor

11. lh

Dorog – Dózsa Gy. u. 8.

Szórvány lelet

Késő-vaskor

12. lh

Dorog – Hosszú rétek II.

Település, falu, villagazdaság, épületmaradványok, Szórvány lelet

Őskor, Rézkor, Kora-bronzkor, Római-kor

13. lh

Dorog – Árokföldek

Út, köves út

Római-kor
Országos jelentőségű természeti értékek

jelentősége

megnevezése

nemzetközi jelentőségű

Natura 2000 – HUDI20013

Natura 2000 – HUDI20018

országos jelentőségű

Országos ökológiai hálózat

Természeti terület

Ex lege – forrás

Ex lege – Nyílt karszt

2. sz. Függelék

Helyi jelentőségű objektumok

Helyi jelentőségű értékek

Besorolás

Megnevezés

Hely

Épületek, építmények

VIII-as aknai fürdő épülete

hrsz. 1518/9 és 1518/13

Arany János Városi Könyvtár (volt Casino épülete)

(hrsz. 1192)

Bányász-dísztér

(hrsz. 1801/1)

Bányász Emlékház épülete (1983-tól bányászati emlékház)

(hrsz. 118/40)

-

-

DOSZÉN Rt. volt igazgatósági épülete

(hrsz. 1518/5)

Dózsa György Általános Iskola

(hrsz. 1825/1)

Erkel Ferenc Zeneiskola (volt Perl József patika)

(hrsz. 1430/)

Falusi római katolikus plébánia hivatal épülete, terméskő kerítése

(hrsz. 1155)

Hatvan ágyas kórház

(hrsz. 1467)

Hősök tere létesítményei és környéke

(hrsz. 1156/1, 1156/2, 1194/2 és 1194/3)

Ipartestületi székház

(hrsz. 1627)

Központi meddőhányó, mint technikatörténeti és tájvédelmi elem

Kálvária együttese

(hrsz. 0222/1)

Mária-barlang

(hrsz. 130)

Művelődési Ház épülete a művészeti alkotásokkal együtt

(hrsz. 884)

OTP épület

(hrsz. 1412/1)

Református templom

(hrsz. 599)

Régi sváb ház

Bécsi u. 8. (hrsz. 1044/1 és 1046)

„Reimann” aknai bánya alagút bejárata

(hrsz. 1518/12 és 1815/22)

Schmidt S. villa

(hrsz. 1191)

Schmidt-villa nyári lak

(hrsz. 12)

Sportpálya Munkás utca felőli főbejárata és a zenepavilon

(hrsz. 725/2)

Városháza épülete

(hrsz. 159)

Volt egészségház

(hrsz. 1592)

Volt falusi kultúrház, ma Közösségi Ház

(hrsz. 1591)

Volt Katona-ház

(hrsz. 1452/1)

Volt „Román ház”

Bécsi út 43. (hrsz. 1454)

Volt tanácsház épülete

Mátyás király u. 1. (hrsz. 1158)

Szobrok, emlékművek

1824-es kereszt a templom előtt részen

(hrsz. 1156/1)

1848-49-es emlékmű-szobor

Petőfi tér (hrsz. 637)

A kitelepítés áldozatainak emlékműve

(hrsz. 1156/1)

A régi temető egyes síremlékei, német és magyar sírkövek, ravatalozó és főkapu

(hrsz. 534/5)

„Bányász Emlékmű”

Szénbánya-vállalat központi irodája előtt (hrsz. 1518/5)

Kucs Béla emlékmű

Zrínyi I. Iskola előkertje (hrsz. 1453)

Fáy András emléktábla

(hrsz. 1817/12)

F-4-es Ajtai Szilárd-féle marófejes fejtőgép

József Attila Művelődési Ház parkja (hrsz. 884)

1941-45-ös sírkert

Hősök tere (hrsz. 1156/2)

1944-es hűségkő

Hősök tere (hrsz. 1156/2)

1956-os emlékkő

Hősök tere (hrsz. 1156/2)

Örökmécses

Hősök tere (hrsz. 1156/2)

Postakocsi állomás emléktáblája

Hősök tere (hrsz. 1194/2)

Jubileumi emlékmű, a 20 éves város tiszteletére

(hrsz. 1801/2)

Német feliratú kőkereszt a falusi templom oldalán

(hrsz. 1157)

OMBKE emléktábla a volt Kaszinó épület Hősök terei oldalfalán

(hrsz. 1192)

„Pihenő bányász”

Rákóczi út (hrsz. 1473/28)

„Rockefeller Emlékmű”

Jubileum tér (hrsz. 1801/2)

Schmidt Sándor emléktábla

(hrsz. 118/6)

Szökőkút-díszkút teknősbékákkal

Művelődési Ház parkja (hrsz. 884)

Zsigmondy Vilmos mellszobra

(hrsz. 731/66 hrsz)

Kortörténeti jelentőségű épületek

Gyógyszertár, Fogorvosi rendelő

(hrsz. 1466/8)

Szakrendelő

(hrsz. 1466/8)

Városképi jelentőségű útvonalak

10. sz. főút belterületi szakasza

10. sz. főút belterületi szakasza

Beépítés jellege, utcakép

Présházas arculatú terület
(Az utca vonalvezetése / a térfalak helye és jellege.)

- Árpád utca – Mátyás király utca – Csolnoki út környéke.

Kolónia karakterű területek
(A beépítés jellege.)

- Diófa utca – Akácfa utca – Tölgyfa utca – Fűzfa utca – Fenyőfa utca környéke,
- Hunyadi János utca – Sándor utca környéke
- Jubileum tér környéke
Helyi jelentőségű természeti értékek

Besorolás

Megnevezés

Városképi jelentőségű parkok

Állat- és növénykert díszkertje (megvalósulását követően)

Jubileum tér és Szent Borbála templom előtti köztér

Hősök tere

Kórház és rendelőintézet kertje

Mária tér

Otthon tér

Petőfi tér

Városképi jelentőségű intézménykertek

1508/1 hrsz.-ú telek kertje

-

Schmidt-villa nyárilak kertje

Temető kertje

Városképi jelentőségű fasorok

Kossuth Lajos utca

Köztársaság út

Rákóczi Ferenc utca

Zrínyi utca

3. sz. Függelék

Közmű ágazati szabványok kivonata

Vízellátás
Vízvezetékek legkisebb védőtávolsága
Épülettől:
- 300 mm átmérőig: védőszerkezet nélkül: 3,0 m , védőszerkezet alkalmazásával: nincs megkötés,
- 300-700 mm-ig: 5,0 m ,
- 700-1200 mm-ig: 7,0 m ,
- 1200 mm felett: 8,0 m .
Közúti hidaktól és aluljárók síkalapjától:
- védőszerkezet alkalmazása nélkül: 4,0 m ,
- védőszerkezet alkalmazása esetén: nincs megkötés.
A többi közművezetéktől:
- csatornától: 1,5 m ,
- erősáramú kábeltől: 0,7 m ,
- gázelosztó vezetéktől: 0,7 m ,
- távhő vezetéktől (védőszerkezetben): 0,5 m ,
- távhő vezetéktől (földbe fektetve): 1,0 m ,
- hírközlési kábeltől (védőszerkezetben): 0,7 m .
Szennyvíz- és csapadékcsatornázás
Szennyvíz- és csapadékcsatornák legkisebb védőtávolsága
Épülettől:
- zárt gravitációs vezetéknél védőszerkezet nélkül: 3,0 m ,
- zárt gravitációs vezetéknél védőszerkezet alkalmazásával: 2,0 m ,
- nyitott szelvénynél: 7,0 m ,
- nyitott szelvénynél védőszerkezet, illetve fokozott biztonság alkalmazásával: nincs megkötés,
- nyomott vezetéknél védőszerkezet nélkül: 3,0 m ,
- nyomott vezetéknél védőszerkezet alkalmazásával: nincs megkötés.
Közúti hidak és aluljárók síkalapjától:
- zárt gravitációs vezetéknél védőszerkezet alkalmazása nélkül: 3,0 m ,
- zárt gravitációs vezetéknél védőszerkezet alkalmazása esetén: 2,0 m ,
- nyomott vezetéknél védőszerkezet nélkül: 4,0 m ,
- nyomott vezetéknél védőszerkezet alkalmazásával: nincs megkötés.
A többi közművezetéktől:
- vízvezetéktől: 1,5 m ,
- csatornától: nincs megkötés
- erősáramú kábeltől: 1,0 m ,
- gázelosztó vezetéktől: 2,0 m ,
- távhő vezetéktől (védőszerkezetben): 0,7 m ,
- távhő vezetéktől (földbe fektetve): 1,0 m ,
- hírközlési kábeltől (védőszerkezetben): 1,0 m .
Villamosenergia ellátás
Villamos alállomások biztonsági övezetét a létesítmény kerítésétől, illetve a kisajátított terület szélétől vízszintesen mért 10,0 m széles sávban biztosítani kell. A védőterület nem építhető be.
Föld feletti vezetésű villamosvezeték mindkét oldalán a szélső, nyugalomban levő áramvezetőtől vízszintesen mért biztonsági zóna sávját, annak függőleges vetületéig biztosítani kell.
Föld feletti vezeték esetén a védőtávolság a szélső áramvezetőtől:
- 120 kV-os nagyfeszültségű vezeték: 13,0- 13,0 m ,
- 6-35 kV-os középfeszültségű vezeték külterületen: 5,0- 5,0 m
- 6-35 kV-os középfeszültségű vezeték belterületen: 2,5- 2,5 m
- 0,4 kV-os kisfeszültségű vezeték: 1,0- 1,0 m .
Föld feletti vezeték esetén a védőtávolság a tengelytől:
- 120 kV-os nagyfeszültségű vezeték: 18,0- 18,0 m ,
- 6-35 kV-os középfeszültségű vezeték külterületen: 7,0- 7,0 m
Földben elhelyezett nagyfeszültségű erősáramú kábel legkisebb védőtávolsága:
Épülettől:
- 120 kV-os kábel esetén: 1,5- 1,5 m .
35 kV-0,4 kV-ig erősáramú földben elhelyezett kábelek legkisebb védőtávolsága:
Épülettől:
- védőszerkezet alkalmazása nélkül: 0,5 m ,
- védőszerkezet alkalmazásával: 0,3 m .
Közúti hidak és aluljárók síkalapjától:
- védőszerkezet alkalmazása nélkül: 0,5 m ,
- védőszerkezet alkalmazásával: 0,5 m .
A többi közművezetéktől:
- vízvezetéktől: 0,7 m*,
- csatornától: 0,7 m*,
- gázelosztó vezetéktől: 0,5 m ,
- távhő vezetéktől (védőszerkezetben): 1,0 m ,
- távhő vezetéktől (földbe fektetve): 1,0 m ,
- hírközlési kábeltől (védőszerkezetben): 0,5 m .
* közös árkos közműsávban
Vezetékes gázellátás
Gázvezeték legkisebb védőtávolsága
Épülettől, vasúttól:
- kisnyomású gázvezeték: 2,0 m ,
- kisnyomású gázvezeték védőszerkezet alkalmazásával: 1,0 m ,
- középnyomású gázvezeték: 4,0 m ,
- középnyomású gázvezeték védőszerkezet alkalmazásával: 2,0 m ,
- nagyközép-nyomású gázvezeték: 5,0 m ,
- nagyközép-nyomású gázvezeték védőszerkezet alkalmazásával: 2,5 m ,
Üreges túlnyomás nélküli (csatorna) közműtől és műtárgytól:
- kisnyomású gázvezeték: 1,0 m ,
- kisnyomású gázvezeték védőszerkezet alkalmazásával: 0,5 m ,
- középnyomású gázvezeték: 2,0 m ,
- középnyomású gázvezeték védőszerkezet alkalmazásával: 1,0 m ,
- nagyközép-nyomású gázvezeték: 2,0 m ,
- nagyközép-nyomású gázvezeték védőszerkezet alkalmazásával: 1,0 m ,
A többi közművezetéktől:
- vízvezetéktől: 0,7 m ,
- erősáramú kábeltől: 0,5 m*,
- távhő vezetéktől (védőszerkezetben): 0,5 m*,
- távhő vezetéktől (földbe fektetve): 0,7 m*,
- hírközlési kábeltől (védőszerkezetben): 0,5 m .
* közös árkos közműsávban
Távhő ellátás
Távhő vezetékek legkisebb védőtávolsága
Épülettől:
- védőszerkezet nélkül földbe fektetve: 1,0 m ,
- védőcsőben földbe fektetve: 0,5 m .
Közúti hidak és aluljárók síkalapjától:
- védőszerkezet nélkül földbe fektetve: 0,5 m ,
- védőcsőben földbe fektetve: 0,5 m .
A többi közművezetéktől:
- távhő vezeték védőszerkezetben vízvezetéktől: 0,5 m*,
- távhő vezeték földbe fektetve vízvezetéktől: 0,7 m*,
- távhő vezeték védőszerkezetben csatornától: 0,7 m*,
- távhő vezeték földbe fektetve csatornától: 0,7 m*,
- távhő vezeték védőszerkezetben erősáramú kábeltől: 0,7 m*,
- távhő vezeték földbe fektetve erősáramú kábeltől: 0,7 m*,
- gázelosztó vezetéktől: 1,0 m ,
- védőszerkezetben lévő távhő vezetéktől: 0,5 m ,
- földbe fektetett távhő vezetéktől: 1,0 m ,
- védőszerkezetben vezetett hírközlési kábeltől: 0,5 m .
* közös árkos közműsávban
Elektronikus hírközlés
Vezetékes hírközlési (telefon) kábelek legkisebb védőtávolsága.
Épülettől:
- védőszerkezet nélkül földbe fektetve: 1,0 m ,
- védőcsőben földbe fektetve: 0,5 m .
Közúti hidak és aluljárók síkalapjától:
- védőszerkezet nélkül földbe fektetve: 0,5 m ,
- védőcsőben földbe fektetve: 0,5 m .
A többi közművezetéktől:
- vízvezetéktől: 0,7 m ,
- csatornától: 0,7 m ,
- erősáramú kábeltől: 0,5 m ,
- gázelosztó vezetéktől: 0,5 m ,
- távhő vezetéktől (védőszerkezetben): 0,5 m ,
- távhő vezetéktől (földbe fektetve): 0,7 m ,
- hírközlési kábeltől (védőszerkezetben): 0,5 m .

4. sz. Függelék

Hatályos jogszabályok tájékoztató jegyzéke

Általános
A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény
Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény
Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény
A kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény
A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény
Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet
A településtervezési és az építészeti–műszaki tervezési, valamint az építésügyi műszaki szakértői jogosultság szabályairól szóló 104/2006. (IV. 28.) Korm. rendelet
A településrendezési és az építészeti–műszaki tervtanácsokról szóló 252/2006. (XII. 7.) Korm. rendelet
A földhivatalokról, a Földmérési és Távérzékelési Intézetről, a Földrajzinév Bizottságról és az ingatlan-nyilvántartási eljárás részletes szabályairól szóló 338/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet
A telepengedély, illetve a telep létesítésének bejelentése alapján gyakorolható egyes termelő és egyes szolgáltató tevékenységekről, valamint a telephely-engedélyezés rendjéről és a bejelentés szabályairól szóló 358/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet
A területrendezési hatósági eljárásról szóló 76/2009. (IV. 8.) Korm.rendelet
A főépítészi tevékenységről szóló 190/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet
Az építésügyi hatósági eljárásokról és az építésügyi hatósági ellenőrzésről szóló 193/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet
A kiemelt térségi és megyei területrendezési tervek, valamint a településrendezési tervek készítése során az országos, a kiemelt térségi és a megyei övezetek területi érintettségével kapcsolatosan állásfoglalásra kötelezett államigazgatási szervek köréről és az eljárás részletes szabályairól szóló 282/2009. (XII. 11.) Korm. rendelet
A területrendezési és településrendezési tervezési jogosultságról szóló 53/2000. (VI. 1.) FVM rendelet
A telekalakításról szóló 85/2000. (XI. 8.) FVM rendelet
Az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészeti–műszaki dokumentációk tartalmáról szóló 37/2007. XII. 13.) ÖTM rendelet
A telekalakítási és építési tilalom elrendeléséről szóló 24/2009. (IX. 30.) NFGM rendelet
A jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009. (XII. 14.) IRM rendelet
Komárom-Esztergom Megye Területrendezési tervéről szóló 22/2005.(IX.29.) számú önkormányzati rendelet
Közlekedés
A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény
A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény
A közutak igazgatásáról szóló 19/1994. (V. 31.) KHVM rendelet
A hagyományos vasúti rendszerek kölcsönös átjárhatóságáról szóló 103/2003. (XII. 2.) GKM rendelet [4. számú melléklet: a 103/2003. (XII. 2.) GKM rendelethez: Országos Vasúti Szabályzat]
ÚT 2-1.206:2001. számú Útügyi műszaki előírás a körforgalmú csomópontok tervezésére
ÚT 2-1.218:2003. számú Útügyi műszaki előírás a településrendezési tervek közlekedési munkarészeinek tartalmi követelményeire
ÚT 2-1.115:2004. számú Útügyi műszaki előírás kapubehajtók, telekbejárók, üzemanyagtöltő állomások és egyéb, közutak melletti kiszolgáló létesítmények közúti kapcsolatára
ÚT 2-1.214:2004. számú Útügyi műszaki előírás a szintbeni közúti csomópontok méretezésére és tervezésére
ÚT 2-1.210:2005. számú Útügyi műszaki előírás a parkolási létesítmények geometriai tervezésére
ÚT 2-1.201:2008. számú Útügyi műszaki előírás a közutak tervezésére
Kulturális örökségvédelem
A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény
A Kulturális Örökségvédelmi Hivatalról, a kulturális örökségvédelmi szakigazgatási szervekről és eljárásaikra vonatkozó általános szabályokról szóló 324/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet
Az építészeti örökség helyi védelmének szakmai szabályairól szóló 66/1999. (VIII. 13.) FVM rendelet
Az örökségvédelmi hatástanulmányról szóló 4/2003. (II. 20.) NKÖM rendelet
A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal eljárásaira vonatkozó szabályokról szóló 10/2006. (V. 9.) NKÖM rendelet
A régészeti lelőhelyek feltárásának, illetve a régészeti lelőhely, lelet megtalálója anyagi elismerésének részletes szabályozásáról szóló 5/2010. (VIII. 18.) NEFRI rendelet
Környezet és természetvédelem
A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény
A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény
A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény
Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet
Egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról szóló 2/2005. (I. 11.) Korm. rendelet
A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet
A környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet
A környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről szóló 90/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet
A fás szárú növények védelméről szóló 346/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet
A nemzeti parkok területének övezeti kategóriákba való besorolásáról szóló 14/1997. (V. 28.) KTM rendelet
Az érzékeny természeti területekre vonatkozó szabályokról szóló 2/2002. (I. 23.) KöM-FVM együttes rendelet
Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet
A területek biológiai aktivitásértékének számításáról szóló 9/2007. (IV. 3.) ÖTM rendelet
14/2010. (V. 11.) KvVM rendelet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről
Termőföldvédelem
A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény
A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény
A szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól szóló 50/2001.(IV.3.) Korm. rendelet
Erdővédelem
Az erdőről, az erdő védelméről és az erdő-gazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény
Az erdőről, az erdő védelméről és az erdő-gazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény végrehajtásáról szóló 153/2009. (XI. 13.) FVM rendelet
Vízvédelem
A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény
A vízitársulatokról szóló 2009. évi CXLIV. törvény
A vízgazdálkodási hatósági szerepkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet
Az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet
A felszíni vizek minősége védelmének egyes szabályairól szóló 203/2001. (X. 26.) Korm. rendelet
A vízbázisok, távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízi létesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet
A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet
A felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet
A vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól szóló 221/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet
A nagyvízi medrek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével kapcsolatos eljárásról szóló 21/2006. (I. 31.) Korm. rendelet
A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 27/2006. (II. 7.) Korm. rendelet
A vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet
A vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet
A felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken lévő települések besorolásáról szóló 27/2004. (XII. 25) KvVM rendelet
A vízszennyező anyagok kibocsátására vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet
A használt és szennyvizek kibocsátásának ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokról szóló 27/2005. (XII. 6.) KvVM rendelet
A felszín alatti vízkészletekbe történő beavatkozás és a vízkútfúrás szakmai követelményeiről szóló 101/2007. (XII. 23.) KvVM rendelet
A vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó műszaki szabályokról szóló 30/2008. (XII. 31.) KvVM rendelet
A földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről szóló 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet
Az állam kizárólagos tulajdonában levő vizek és vízilétesítmények jegyzékéről szóló 11/2009. (VIII. 5.) KvVM rendelet
A felszíni víz vízszennyezettségi határértékeiről és azok alkalmazásának szabályairól szóló 10/2010. (VIII. 18.) VM rendelet
A folyók mértékadó árvízszintjeiről szóló 11/2010. (IV. 28.) KvVM rendelet
Zaj- és rezgésvédelem
A környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet
A környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet
Levegővédelem
A levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet
A levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet
A légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet
A levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendelet
A levegőterheltségi szint és a helyhez kötött légszennyező források kibocsátásának vizsgálatával, ellenőrzésével, értékelésével kapcsolatos szabályokról szóló 6/2011. (I. 14.) VM rendelet
Hulladékgazdálkodás
A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény
A veszélyes hulladékok országhatárokat átlépő szállításának ellenőrzéséről és ártalmatlanításáról szóló, Bázelben, 1989. március 22. napján aláírt Egyezmény kihirdetéséről szóló 101/1996. (VII. 12.) Korm. rendelet
A veszélyes hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet
A települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet
A jegyző hulladékgazdálkodási feladat- és hatásköréről szóló 241/2001. (XII. 10.) Korm. rendelet
A hulladékok jegyzékéről szóló 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet
A települési szilárd hulladék kezelésére szolgáló egyes létesítmények kialakításának és üzemeltetésének részletes műszaki szabályairól szóló 5/2002. (X. 29.) KvVM rendelet
Az állati hulladékok kezelésének és hasznosításukkal készült termékek forgalomba hozatalának állategészségügyi szabályairól szóló 71/2003. (VI. 27.) FVM rendelet
A területi hulladékgazdálkodási tervekről szóló 15/2003. (XI. 7.) KvVM rendelet
A 2003-2008. közötti időszakra szóló Nemzeti Környezetvédelmi Programról szóló 132/2003. (XII. 11.) OGY határozat
A biohulladék kezeléséről és a komposztálás műszaki követelményeiről szóló 23/2003. (XII. 29.) KvVM rendelet
Az építési és bontási hulladékok kezelésének részletes szabályairól szóló 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet
A hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről szóló 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet
Tűzvédelem
A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény
Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról szóló 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet
Egészségügy
Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény
Bányászat, geológia
A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény
A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény végrehajtásáról szóló 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet
A telekalakítási és építési tilalom elrendeléséről szóló 3/1998 (II. 11.) KTM rendelet
A szénhidrogén szállítóvezetékek biztonsági követelményeiről és a Szénhidrogén szállító-vezetékek biztonsági szabályzata közzétételéről szóló 79/2005. (X. 11.) GKM rendelet
Közművek
A víziközmű szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény
MSZ 7487/2-80
MSZ 7487/3-80
Vezetékes gázellátás
A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény
A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 19/2009. (I. 30.) Korm. rendelet
Villamosenergia
A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény
A villamosmű biztonsági övezetéről szóló 122/2004. (X. 15.) GKM rendelet
Hírközlés
Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény
A postáról szóló 2003. évi CI. törvény
A távközlési építmények engedélyezéséről és ellenőrzéséről szóló 29/1999. (X. 6.) KHVM rendelet
Katasztrófavédelem
A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet

5. sz. Függelék [52]

Az alábbi jegyzékben szereplő fa- és cserjefajok közül – az allergén pollenforrások kerülésével – a tájra jellemző társulásoknak, valamint a termőhelyi adottságoknak megfelelőeket kell Dorog közigazgatási területén belül alkalmazni.

tudományos (latin) elnevezés

magyar elnevezés

lombos fák

Acer campestre

mezei juhar

Acer platanoides

korai juhar

Acer pseudoplatanus

hegyi juhar

Acer tataricum

tatár juhar, feketegyűrű juhar

Alnus glutinosa

enyves éger, mézgás éger

Alnus incana

hamvas éger

Betula pendula

közönséges nyír, bibircses nyír

Betula pubescens

szőrös nyír, pelyhes nyír

Carpinus betulus

közönséges gyertyán

Carpinus orientalis

keleti gyertyán

Castanea sativa

szelídgesztenye

Cerasus avium (Prunus avium)

vadcseresznye, madárcseresznye

Cerasus mahaleb (Prunus mahaleb)

sajmeggy

Fagus sylvatica

közönséges bükk

Fraxinus angustifolia ssp. pannonica

magyar kőris

Fraxinus excelsior

magas kőris

Fraxinus ornus

virágos kőris, mannakőris

Juglans regia

közönséges dió

Malus sylvestris

vadalma

Padus avium

zelnicemeggy, májusfa

Populus alba

fehér nyár

Populus canescens

szürke nyár

Populus nigra

fekete nyár

Populus tremula

rezgő nyár

Pyrus pyraster

vadkörte, vackor

Quercus cerris

csertölgy, cserfa

Quercus farnetto (Q. frainetto, Q. conferta)

magyar tölgy

Quercus petraea (Q. sessiliflora)

kocsánytalan tölgy

Quercus pubescens

molyhos tölgy

Quercus robur (Q. pedunculata)

kocsányos tölgy

Salix alba

fehér fűz

Sorbus aria

lisztes berkenye

Sorbus aucuparia

madárberkenye

Sorbus dégenii

-

Sorbus domestica

házi berkenye

Sorbus pseudolatifolia

-

Sorbus rédliana

-

Sorbus semiincisa

budai berkenye

Sorbus torminalis

barkóca berkenye

Tilia cordata (T. parviflora)

kislevelű hárs

Tilia platyphyllos (T. grandifolia)

nagylevelű hárs

Tilia tomentosa (T. argentea)

ezüst hárs

Ulmus glabra (Ulmus montana, Ulmus scabra)

hegyi szil

Ulmus laevis

vénic szil

Ulmus minor (Ulmus campestris)

mezei szil

tűlevelű fajok (fenyők)

Abies alba

jegenyefenyő

Juniperus communis

közönséges boróka, gyalogfenyő

Larix decidua

vörösfenyő

Picea abies (Picea excelsa)

lucfenyő

Pinus sylvestris

erdei fenyő

Taxus baccata

közönséges tiszafa

lombos cserjék

Alnus viridis

havasi éger, zöld éger

Amelanchier ovalis

közönséges fanyarka

Amygdalus nana (Prunus tenella)

törpe mandula

Artemisia alba

sziklai üröm

Berberis vulgaris

közönséges borbolya, sóskafa

Calluna vulgaris (Erica vulgaris)

csarab

Cerasus fruticosa (Prunus fruticosa)

csepleszmeggy

Clematis vitalba

erdei iszalag

Colutea arborescens

pukkanó dudafürt

Cornus mas

húsos som

Cornus sanguinea

veresgyűrű som

Coronilla emerus

-

Corylus avellana

közönséges mogyoró

Cotinus coggygria

cserszömörce

Cotoneaster integerrimus (C. vulgaris)

szirti madárbirs

Cotoneaster nigrum (C. melanocarpa)

fekete madárbirs

Cotoneaster nebrodensis (C. tomentosa, C. orientalis)

nagylevelű madárbirs, gyapjas madárbirs

Crataegus laevigata (C. oxyacantha)

kétbibés galagonya

Crataegus monogyna

egybibés galagonya

Crataegus nigra

fekete galagonya

Crataegus pentagyna

ötbibés galagonya

Cytisus ausrtiacus

buglyos zanót

Cytisus hirsutus

borzas zanót

Cytisus nigricans

fürtös zanót

Cytisus decumbens (C. procumbens)

-

Cytisus supinus (C. capitalus)

gombos zanót

Daphne cneorum

henyeboroszlán

Daphne laureola

babérboroszlán

Daphne mezereum

farkasboroszlán

Erica carnea

alpesi erika

Euonymus europaeus

csíkos kecskerágó

Euonymus verrucosus

bibircses kecskerágó

Frangula alnus (Rhamnus frangula)

kutyabenge

Genista tinctoria

festő rekettye

Hedera helix

közönséges borostyán

Helianthemum numullarium

napvirág

Hippophae rhamnoides

homoktövis

Laburnum anagyroides

közönséges sárgaakác, aranyeső

Ligustrum vulgare

közönséges fagyal

Lonicera caprifolium

jerikói lonc

Lonicera xylosteum

ükörke lonc, ükörke

Prunus spinosa

kökény

Rhamnus catharticus

varjútövis (benge)

Ribes alpinum

havasi ribiszke

Ribes uva-crispa

-

Rosa canina

gyepűrózsa

Salix caprea

kecskefűz

Salix cinerea

rekettyefűz, hamvas fűz

Salix eleagnos

ciglefűz, parti fűz

Salix fragilis

törékeny fűz csőrege fűz

Salix pentandra

babérfűz

Salix purpurea

csigolyafűz

Salix rosmarinifolia

serevényfűz

Salix triandra

mandulalevelű fűz

Salix viminalis

kosárkötő fűz

Sambucus nigra

fekete bodza

Sambucus racemosa

fürtös bodza

Sarothamnus scoparius (Cytisus scoparius)

seprőzanót

Spiraea media

szirti gyöngyvessző

Spiraea salicifolia

fűzlevelű gyöngyvessző

Staphylea pinnata

mogyorós hólyagfa

Viburnum lantana

ostorménfa

Viburnum opulus

kányabangita

Vitis sylvestris

ligeti szőlő

Jelmagyarázat

Allergiát okozó pollenforrás
[1] Hatályon kívül helyezte a 12/2017.(XII.15.) önk. rendelet 26. § (4). Hatályát veszti 2017. december 18-tól
[2] Hatályon kívül helyezte a 12/2017.(XII.15.) önk. rendelet 26. § (4). Hatályát veszti 2017. december 18-tól
[3] Hatályon kívül helyezte a 12/2017.(XII.15.) önk. rendelet 26. § (4). Hatályát veszti 2017. december 18-tól
[4] Hatályon kívül helyezte a 12/2017.(XII.15.) önk. rendelet 26. § (4). Hatályát veszti 2017. december 18-tól
[5] Hatályon kívül helyezte a 12/2017.(XII.15.) önk. rendelet 26. § (4). Hatályát veszti 2017. december 18-tól
[6] Hatályon kívül helyezte a 12/2017.(XII.15.) önk. rendelet 26. § (4). Hatályát veszti 2017. december 18-tól
[7] Hatályon kívül helyezte a 12/2017.(XII.15.) önk. rendelet 26. § (4). Hatályát veszti 2017. december 18-tól
[8] Hatályon kívül helyezte a 8/2016.(V.27.) ök. rendelet 1§-a. Hatálytalan 2016. május 28-tól.
[9] Hatályon kívül helyezte a 6/2016.(V.4.) ök. rendelet 1§-a. Hatálytalan 2016. május 5-től.
[10] Hatályon kívül helyezte a 12/2017.(XII.15.) önk. rendelet 26. § (4). Hatályát veszti 2017. december 18-tól
[11] Hatályon kívül helyezte a 12/2017.(XII.15.) önk. rendelet 26. § (4). Hatályát veszti 2017. december 18-tól
[12] Hatályon kívül helyezte a 12/2017.(XII.15.) önk. rendelet 26. § (4). Hatályát veszti 2017. december 18-tól
[13] Hatályon kívül helyezte a 12/2017.(XII.15.) önk. rendelet 26. § (4). Hatályát veszti 2017. december 18-tól
[14] Hatályon kívül helyezte a 12/2017.(XII.15.) önk. rendelet 26. § (4). Hatályát veszti 2017. december 18-tól
[15] Hatályon kívül helyezte a 12/2017.(XII.15.) önk. rendelet 26. § (4). Hatályát veszti 2017. december 18-tól
[16] Hatályon kívül helyezte a 12/2017.(XII.15.) önk. rendelet 26. § (4). Hatályát veszti 2017. december 18-tól
[17] Hatályon kívül helyezte a 12/2017.(XII.15.) önk. rendelet 26. § (4). Hatályát veszti 2017. december 18-tól
[18] Hatályon kívül helyezte a 12/2017.(XII.15.) önk. rendelet 26. § (4). Hatályát veszti 2017. december 18-tól
[19] Hatályon kívül helyezte a 12/2017.(XII.15.) önk. rendelet 26. § (4). Hatályát veszti 2017. december 18-tól
[20] Hatályon kívül helyezte a 12/2017.(XII.15.) önk. rendelet 26. § (4). Hatályát veszti 2017. december 18-tól
[21] Hatályon kívül helyezte a 12/2017.(XII.15.) önk. rendelet 26. § (4). Hatályát veszti 2017. december 18-tól
[22] Hatályon kívül helyezte a 12/2017.(XII.15.) önk. rendelet 26. § (4). Hatályát veszti 2017. december 18-tól
[23] Hatályon kívül helyezte a 12/2017.(XII.15.) önk. rendelet 26. § (4). Hatályát veszti 2017. december 18-tól
[24] Hatályon kívül helyezte a 12/2017.(XII.15.) önk. rendelet 26. § (4). Hatályát veszti 2017. december 18-tól
[25] Hatályon kívül helyezte a 12/2017.(XII.15.) önk. rendelet 26. § (4). Hatályát veszti 2017. december 18-tól
[26] Hatályon kívül helyezte a 12/2017.(XII.15.) önk. rendelet 26. § (4). Hatályát veszti 2017. december 18-tól
[27] Hatályon kívül helyezte a 12/2017.(XII.15.) önk. rendelet 26. § (4). Hatályát veszti 2017. december 18-tól
[28] Hatályon kívül helyezte a 12/2017.(XII.15.) önk. rendelet 26. § (4). Hatályát veszti 2017. december 18-tól
[29] Hatályon kívül helyezte a 12/2017.(XII.15.) önk. rendelet 26. § (4). Hatályát veszti 2017. december 18-tól
[30] Hatályon kívül helyezte a 12/2017.(XII.15.) önk. rendelet 26. § (4). Hatályát veszti 2017. december 18-tól
[31] Hatályon kívül helyezte a 12/2017.(XII.15.) önk. rendelet 26. § (4). Hatályát veszti 2017. december 18-tól
[32] Hatályon kívül helyezte a 12/2017.(XII.15.) önk. rendelet 26. § (4). Hatályát veszti 2017. december 18-tól
[33] Hatályon kívül helyezte a 12/2017.(XII.15.) önk. rendelet 26. § (4). Hatályát veszti 2017. december 18-tól
[34] Hatályon kívül helyezte a 12/2017.(XII.15.) önk. rendelet 26. § (4). Hatályát veszti 2017. december 18-tól
[35] Hatályon kívül helyezte a 12/2017.(XII.15.) önk. rendelet 26. § (4). Hatályát veszti 2017. december 18-tól
[36] Hatályon kívül helyezte a 12/2017.(XII.15.) önk. rendelet 26. § (4). Hatályát veszti 2017. december 18-tól
[37] Hatályon kívül helyezte a 12/2017.(XII.15.) önk. rendelet 26. § (4). Hatályát veszti 2017. december 18-tól
[38] Hatályon kívül helyezte a 12/2017.(XII.15.) önk. rendelet 26. § (4). Hatályát veszti 2017. december 18-tól
[39] Hatályon kívül helyezte a 12/2017.(XII.15.) önk. rendelet 26. § (4). Hatályát veszti 2017. december 18-tól
[40] Hatályon kívül helyezte a 12/2017.(XII.15.) önk. rendelet 26. § (4). Hatályát veszti 2017. december 18-tól
[41] Hatályon kívül helyezte a 12/2017.(XII.15.) önk. rendelet 26. § (4). Hatályát veszti 2017. december 18-tól
[42] Hatályon kívül helyezte a 12/2017.(XII.15.) önk. rendelet 26. § (4). Hatályát veszti 2017. december 18-tól
[43] Hatályon kívül helyezte a 12/2017.(XII.15.) önk. rendelet 26. § (4). Hatályát veszti 2017. december 18-tól
[44] Hatályon kívül helyezte a 12/2017.(XII.15.) önk. rendelet 26. § (4). Hatályát veszti 2017. december 18-tól
[45] Hatályon kívül helyezte a 12/2017.(XII.15.) önk. rendelet 26. § (4). Hatályát veszti 2017. december 18-tól
[46] Hatályon kívül helyezte a 12/2017.(XII.15.) önk. rendelet 26. § (4). Hatályát veszti 2017. december 18-tól
[47] Hatályon kívül helyezte a 12/2017.(XII.15.) önk. rendelet 26. § (4). Hatályát veszti 2017. december 18-tól
[48] Hatályon kívül helyezte a 12/2017.(XII.15.) önk. rendelet 26. § (4). Hatályát veszti 2017. december 18-tól
[49] Hatályon kívül helyezte a 12/2017.(XII.15.) önk. rendelet 26. § (4). Hatályát veszti 2017. december 18-tól
[50] Hatályon kívül helyezte a 12/2017.(XII.15.) önk. rendelet 26. § (4). Hatályát veszti 2017. december 18-tól
[51] Módosította a 22/2016.(XII.15.) rendelet 3. §-a. Hatályos 2016. december 30-tól
[52] Hatályon kívül helyezte a 12/2017.(XII.15.) önk. rendelet 26. § (4). Hatályát veszti 2017. december 18-tól