Dorog Város Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2010. (VI. 25.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat tulajdonában álló lakások elidegenítéséről
Hatályos: 2010. 07. 01- 2024. 02. 25
Dorog Város Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2010. (VI. 25.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat tulajdonában álló lakások elidegenítéséről1
2010.07.01.
Dorog Város Képviselő-testülete „a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 54. §. (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján” az önkormányzat tulajdonában álló lakások elidegenítésére vonatkozóan az alábbi rendeletet alkotja:
1. § A rendelet hatálya kiterjed minden olyan lakás céljára szolgáló helyiségre, amely Dorog Város Önkormányzatának tulajdonában van, illetve e rendelet hatályba lépése előtt részletfizetéssel megvásárolt önkormányzati lakásokra, a vételár teljes kiegyenlítéséig.
2. § Nem jelölhető ki elidegenítésre:
a) az Ltv. 46-47. §-ában meghatározott lakás
b) az önkormányzati tulajdonnal egybeépült lakás, valamint az intézményi területen fekvő szolgálati lakás.
c) a szociális alapon határozott időre kiutalt lakás
d) a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001.(I.31.) számú Kormányrendelet alapján a központi költségvetési előirányzatból épített vagy vásárolt lakásokra az építéstől vagy a vásárlástól számított 20 évig.
3. § Az önkormányzat tulajdonában lévő lakás elidegenítésének általános szabályai
(1) A Képviselő-testület - a bérlő vásárlási szándéka esetén - a Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság javaslatára jelölheti ki az elidegenítésre kerülő lakások körét.
(2) A bizottságok elé kerülő előterjesztésnek tartalmaznia kell:
a) a lakás városon belüli elhelyezkedését,
b) a lakóépület (lakás) ingatlan-nyilvántartási adatait,
c) a lakás, illetőleg az épület műszaki állapotára vonatkozó tájékoztatást,
d) lakóépület esetén az önkormányzati tulajdon arányát és az épületben lévő lakásszámot,
e) az ingatlanforgalmi szakértő által megadott 1 hónapnál nem régebbi forgalmi értékét
f) elővásárlási joggal rendelkező bérlő vételi szándéka esetén az árengedmény és a vételár kedvezmény mértékét
g) elővásárlási joggal rendelkező bérlő vételi szándéka esetén az elővásárlásra jogosult nyilatkozatát a vételár egyösszegű vagy részletekben történő megfizetéséről, az általa vállalt fizetési feltételeket
h) elővásárlási joggal rendelkező bérlő vételi szándéka esetén a bérlő fizetőképességére vonatkozó adatokat
(3) Az egyes lakások elidegenítéséhez a Képviselő-testület minősített szavazattöbbséggel hozott határozata szükséges.
4. § (1) Az elővásárlásra jogosult a lakás egy összegű vagy részletre történő megvételre vonatkozó nyilatkozatát a Polgármesteri Hivatal Pénzügyi Osztályára juttatja el.
(2) A vételi nyilatkozathoz mellékelni kell:
a) a bérleti és a lakás használatához kapcsolódó különszolgáltatások díjának megfizetéséről szóló igazolást
5. § (1) Az elidegenítést a Polgármesteri Hivatal Pénzügyi Osztálya végzi, elkészítteti a forgalmi értékbecsléseket, a műszaki dokumentációkat, az esetleges műszaki megosztásokat és a földhivatali bejegyzéséhez szükséges okmányokat és az előterjesztéshez mellékeli a 3. § (2) bekezdésében meghatározott dokumentumokat.
A lakás kívülállónak történő eladása
(1) Az Ltv.-ben biztosított elővásárlási joggal érintett lakást harmadik személynek akkor lehet elidegeníteni, ha a bérlő (bérlőtársak) az Ltv.-ben biztosított elővásárlási jogával nem él.
(2) Ha az
(1) bekezdésben megjelölt lakás bérlője nyugellátásban, illetőleg nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátásban részesül, lakásbérleti szerződésének fennállásáig a lakás harmadik személynek csak a bérlő írásbeli hozzájárulásával idegeníthető el.
(3) Lakás kívülállónak akkor idegeníthető el,
a) ha az elővásárlásra jogosult a lakást nem vásárolja meg és a nyugdíjas, illetőleg nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátásban részesülő bérlő a lakás harmadik személy részére történő elidegenítéséhez írásban hozzájárult;
b) ha a lakás üres vagy az az Ltv.-ben biztosított elővásárlási joggal nem érintett.
(4) A lakás kívülállónak történő elidegenítése esetén a vételárat egy összegben kell kiegyenlíteni.
A lakás vételára, a forgalmi érték megállapítása
(1) A lakás forgalmi értékét a Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság határozza meg forgalmi értékbecslés figyelembevételével, melynek tartalmaznia kell az eladásra kerülő lakás, az épület és a hozzátartozó telek jogi helyzetével és műszaki állapotával összefüggő, továbbá a forgalmi érték meghatározását befolyásoló egyéb adatokat.
2) Az értékbecslésnek meg kell állapítania a lakás beköltözhető forgalmi értékét, valamint a
(3) bekezdés szerinti értéket. Az értékbecslés tartalmi követelményeit a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.
(3) A beköltözhető forgalmi értéket csökkenteni kell a bérlőnek a lakásra fordított és meg nem térített értéknövelő beruházásai értékével, ha a lakás az elővásárlási jog jogosultjának kerül eladásra.
(1) A beköltözhető forgalmi érték képezi a vételár alapját.
(2) A 7. § (3) bekezdése szerint megállapított érték képezi a vételár alapját akkor, ha a lakást az elővásárlásra jogosult vásárolja meg.
(1) Ha az elővásárlási jog jogosultja által lakott lakás megvásárlására kívülálló személy tesz vételi ajánlatot, a lakás vételára a beköltözhető forgalmi érték legalább kilencven százaléka.
(2) Ha az elővásárlásra jogosult a lakásra kívülálló által tett vételi ajánlatot elfogadja, úgy részére a lakást a kívülálló által tett vételi ajánlat tartalma szerint kell elidegeníteni.
(3) Ha a lakást az elhelyezésre jogosult, bentlakó jogcím nélküli lakáshasználó részére lehet elidegeníteni a vételár mértékére az
(1) bekezdés rendelkezései az irányadóak.
(1) Ha a lakást az elővásárlói jog jogosultja vásárolja meg, részére - kérelmére - 15 évi részletfizetési kedvezményt kell adni.
Ez esetben a vételár 20 % - át egy összegben a szerződés megkötésekor kell megfizetni.
(2) Részletfizetéskor a mindenkori vételár hátralékra kamatot kell fizetni, melynek mértéke évi 10 %.
(3) A kamatokkal növelt vételár hátralékot havi egyenlő részletekben kell törleszteni.
(4) A határidőre be nem fizetett törlesztő részlet után a Ptk. szerinti mindenkori törvényes késedelmi kamat jár.
(5) A megvásárolt lakásra a vételárhátralék erejéig az ingatlan-nyilvántartásba jelzálogjogot, valamint a vételár hátralék megfizetésének időtartamára elidegenítési és terhelési tilalmat jegyeztet be a lakásértékesítéssel megbízott.
(6) A vételár egyösszegű kifizetése, illetve a vételárhátraléknak határidő előtt történő teljes kiegyenlítése esetén a vevőt 20 % - os árengedmény illeti meg.
(7) Aki a szerződésben vállalt kötelezettségét megszegi, az Ltv.-ben és e rendeletben foglalt kedvezményeket elveszíti és a vételárhátralék egy összegben válik esedékessé és viseli az adásvételi szerződésben foglalt jogkövetkezményeket.
(8) A lakáselidegenítéssel megbízott az elővásárlásra jogosultakat ajánlattal értesíti a lakás megvásárlásának lehetőségéről.
(9) Az ajánlatnak tartalmaznia kell:
a) a lakóépület (lakás) ingatlan-nyilvántartási adatait;
b) a lakás forgalmi értékét;
c) a lakás műemléki jellegét, illetve a műemlék jellegből adódó tulajdonosi többlet kötelezettségeket;
d) a lakás vételárát, és a fizetési feltételeket;
e) az árengedmény és vételárkedvezmény mértékét;
f) az ajánlati kötöttség idejét, amely 60 nap.
(10) A lakásértékesítéssel megbízott ajánlatára a jogosult 30 napon belül köteles írásban nyilatkozni, illetve a felhívásban közölt határidőn belül szerződést kötni.
(1) Ez a rendelet 2010. július 1-én lép hatályba.
(2) A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.
(3) A kihirdetés napja: 2010. június 25.
Dr. Tittmann János Tallósi Károly
polgármester címzetes főjegyző
1. számú melléklet a 16/2010.(VI.25.) számú rendelethez a 16/2010. (VI. 25.) önkormányzati rendelethez
Az értékbecslés tartalmi követelményei
1. Az értékbecslésnek a következő adatokat kell tartalmaznia:
- településen belüli elhelyezkedését, fekvését,
- közművesítettségének mértékét,
- megközelítés lehetőségét;
- infrastrukturális ellátottságát
b) az épület, melléképületek
- építésének idejét, módját,
- szerkezeteinek, berendezéseinek anyagát, korát, használhatóságuk százalékos mértékét,
- a javítás, helyreállítás szükségességét, az esetleges hatósági kötelezéseket,
- felszereltségét,
- felújításának időpontját és mértékét (részleges vagy teljes), továbbá azt,
hogy a felújítás az épület mely főszerkezeteire terjedt ki;
- a közös használatra szolgáló helyiségek és egyéb közös használatra
szolgáló területek nagyságát;
- alapterületét, szobaszámát,
komfortfokozatát,
- minőségét meghatározó tényezőket,
- épületen belüli elhelyezkedését,
- a bérlő által elvégzett, de a bérbeadó által meg nem térített értéknövelő
beruházásokat és azok értékét;
- nagyságát, több lakás esetén az egy lakás hasznos alapterületére vetített
földrészlet méretét, hányadát
- további beépítésének lehetőségét,
- egyéb adottságait (pl. parkosított, támfalépítés szükségessége, panorámás-e).
2. Az értékbecslésnek összehasonlító adatokat kell tartalmaznia a kerületben az értékbecslés készítését megelőző hat hónapon belül, legalább három - a magánforgalomban adásvétel útján elidegenített - hasonló adottságú lakás vételáráról.