Dorog Város Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2013/XI.29./ önkormányzati rendelete

Dorog Város Önkormányzatának 14/2003.(VII.01.) rendelete az Önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás célú helyiségek bérbeadásának feltételeiről (Egységes szerkezetben a 9/2006.(III.13.), a 20/2006.(IX.29.), a 4/2007.(I.26.), a 22/2007.(XI.30.), a 31/2008.(XII.19.), a 30/2009.(XI.27.), a 17/2010.(VII.30.),a 28/2010.(XII.17.), a 20/2011.(XI.25.), a 23/2012.(XI.30.), valamint a 14/2013.(XI.29.) rendelettel)

Hatályos: 2014. 01. 01- 2014. 02. 27

Dorog Város Önkormányzat Képviselő-testületének * S*/2013/XI.29./ önkormányzati rendelete

Dorog Város Önkormányzatának 14/2003.(VII.01.) rendelete az Önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás célú helyiségek bérbeadásának feltételeiről (Egységes szerkezetben a 9/2006.(III.13.), a 20/2006.(IX.29.), a 4/2007.(I.26.), a 22/2007.(XI.30.), a 31/2008.(XII.19.), a 30/2009.(XI.27.), a 17/2010.(VII.30.),a 28/2010.(XII.17.), a 20/2011.(XI.25.), a 23/2012.(XI.30.), valamint a 14/2013.(XI.29.) rendelettel)

2014-01-01-tól 2014-02-28-ig

Dorog Város Önkormányzatának 14/2003. (VII.01.) . rendelete az Önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás célú helyiségek bérbeadásának feltételeiről

(Egységes szerkezetben a 9/2006.(III.13.), 20/2006.(IX.29.), a 4/2007.(I.26.).,

a 22/2007. (XI. 30.), a 31/2008.(XII.19.), a 30/2009.(XI.27.), a 17/2010.(VII.30.)., 28/2010.(XII.17.) 20/2011.(XI.25.), 23/2012.(XI.30) valamint a 14/2013.(XI.29.) rendelettel)

Dorog Város Önkormányzat Képviselő-testülete a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló többször módosított 1993. évi LXXVIII. Tv. (a továbbiakban: Ltv.) 3. § (2) bekezdésében, valamint a 12. §. (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a.) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

A rendelet hatálya

1. §.

(1) A rendelet hatálya Dorog Város Önkormányzatának (a továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában álló lakásokra és helyiségekre terjed ki (függetlenül, azok földrajzi elhelyezkedésétől) az alábbi korlátozásokkal.

(2) A belügyminiszter 41/2000. (XII.12..) BM. rendeletében foglaltak szerint – a belügyi rendelkezésű lakások és helyiségek vonatkozásában - eltérő rendelkezéseket kell alkalmazni.

(3) A jelen rendelet 1. sz. mellékletében szereplő - az önkormányzat intézményének feladat ellátásához biztosított helyiségek, valamint a Tv. hatálybalépésekor, szolgálati lakásnak minősülő lakások bérbeadásának feltételeit az érintett intézmények önállóan határozzák meg.

A bérbeadói jogokat gyakorló és a bérbeadói

kötelezettségeket teljesítő szerv

2. §.

(1)² „A Kt. a lakások és helyiségek bérbeadói jogának gyakorlásával a polgármestert bízza meg. A szociális bérlakások esetében a Kt. Emberi erőforrás Bizottsága, helyiségek, valamint a piaci alapon bérbeadásra kerülő lakások esetében a Pénzügyi, városfejlesztési Bizottsága az előkészítésért felelős.”

(2) Jelen rendelet 1. sz. mellékletében felsorolt lakások és helyiségek esetében a bérbeadói jogokat a Polgármester gyakorolja az érintett intézmény vezetője javaslatának figyelembevételével. A bérleti díjra, illetve a bérleti szerződés határidejére a rendeletben foglaltakat kell alkalmazni.

(3) Az (1)-(2) bekezdés nem érinti a Kt.-nek azt a jogát, hogy bármelyik lakás és helyiség tekintetében közvetlenül is gyakorolhatja a bérbeadói jogokat.

(4)³ A bérbeadói kötelezettségeket az Önkormányzat megbízásából a kezeléssel megbízott szerv végzi.

(5) Az (1)-(4) bekezdésben megjelöltek feladataik ellátása során kötelesek egymással együttműködni, a kért adatokat haladéktalanul a másik fél rendelkezésére bocsátani ill. a megfelelő szakmai segítséget megadni.

(6)¹ A bérbeadó a rendeltetésszerű lakáshasználatot, valamint a szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítését naptári évente legalább egy alkalommal ellenőrzi.

¹ Kiegészítette a 20/2006.(IX.29.) sz. rendelet

² Módosította a 17/2010.(VII.30.) sz. rendelet

³ Hatályon kívül helyezte a 17/2010.(VII.30.) sz. rendelet

I. Önkormányzati lakások bérbeadása

Az önkormányzati lakás bérbeadásának feltételei

3. §.

(1) A lakásokat:

a) törvényben előírt elhelyezési kötelezettség;

b) törvényben előírt bérbeadási kötelezettség;

c) bérlőkijelölési és bérlő kiválasztási jog;

d) a rendeletben előírt - másik lakás biztosítására vonatkozó - kötelezettség alapján;

e) a rendeletben meghatározott lakásgazdálkodási feladatok;

f) a rendeletben meghatározott más közérdekű célok megvalósítása érdekében, továbbá

g) pályázat útján:

h) lakáscsere alapján:

i) a kényszerbérletek felszámolása érdekében lehet bérbe adni,

j.) polgármester elemi kár, katasztrófa, szociális krízishelyzet esetén jogosult átmeneti jelleggel lakáskiutalás felett rendelkezni, erről a következő testületi ülésen köteles tájékoztatni a képviselő-testületet.

Jelen felsorolás egyben fontossági sorrendet is jelent.

(2) A bérbeadó - a törvényben illetőleg az e rendeletben meghatározott lakásgazdálkodási feladatok ellátásához szükséges lakások kivételével - köteles pályázatra meghirdetni az üresen álló, illetőleg a megüresedett önkormányzati bérlakásokat.

(3) Önkormányzati lakás csak annak a családnak (személynek) adható bérbe, aki az e rendeletben meghatározott pályázati feltételeknek megfelel.

(4) A pályázat alapján létrejött bérlet piaci, vagy szociális-, jövedelmi és vagyoni helyzet alapján létesített bérlet lehet.

(5) Az üresen álló, ill. a megüresedett bérlakásokat szociális és piaci alapon kell meghirdetni.

Ha a piaci alapon meghirdetett bérlakás pályáztatása eredménytelenül zárul, és a következő pályázat is eredménytelen, a lakást át kell sorolni a szociális alapú bérbeadásra. Piaci alapon célszerű meghirdetni az összkomfortos 2 1/2 szobásnál nagyobb szobaszámú, kedvező fekvésű önálló lakást.

Pályázat piaci alapon történő bérbeadásra

4. §.

(1)¹ Piaci alapon lakás bérbeadására az önkormányzat által kiírt pályázat útján kerülhet sor.

(2) Piaci alapú bérbeadásra kiírt pályázat alapján annak kell a lakást bérbe adni, aki a bérleti díj egyösszegű megfizetését a leghosszabb ideig vállalja. A meghirdetett minimális időtartam 6 hónap.

Pályázat szociális, jövedelmi és vagyoni helyzet alapján történő bérbeadásra

5. §.

(1) Szociális, jövedelmi és vagyoni helyzet alapján lehet a lakást bérbe adni annak a pályázónak, akivel szemben nem áll fenn kizáró ok, illetve megfelel a rendeletben előírt feltételeknek (a továbbiakban szociális bérlet).

(2) Nem létesíthető szociális bérlet azzal, aki

a) a pályázat benyújtására megállapított határnapig a 18. életévét még nem töltötte be,

b) a lakásbérleti jogáról 1989. január 1-je után pénzbeli térítés ellenében vagy a hozzátartozója

javára lemondott, tekintet nélkül arra, hogy a lakásnak ki volt a bérbeadója,

c.) bármilyen lakás tulajdon jogával vagy 1/2-et elérő lakás tulajdoni hányaddal, lakás bérleti,

illetve haszonélvezeti jogával rendelkezik.

d.) a pályázat benyújtását megelőző 5 éven belül saját lakástulajdonnal rendelkezett.

Nem vonatkozik e pont arra a személyre, aki házasságának felbontása miatt kényszerül lakástulajdonától való megválásra, amennyiben hitelt érdemlően igazolja, hogy a lakástulajdonát terhelő tartozások kiegyenlítése miatt került szociálisan rászorult helyzetbe.

¹Módosította a 17/2010.(VII.30.) sz. rendelet

6. §.

(1) Szociális körülményei alapján szociális bérlet azzal a személlyel létesíthető:

a) akinek állami gondozása nagykorúságának elérésével 5 éven belül szűnt meg,

b) akit hajléktalanként látnak el,

c) aki rokkant vagy munkaképtelen,

d) bármilyen jogcímen komfort nélküli vagy szükséglakásban lakik.

(2) Jövedelmi helyzet alapján szociális bérlet azzal a személlyel létesíthető:

a) akinek az egy főre eső havi átlagjövedelme a bérbevételre vonatkozó pályázat benyújtását, illetve a bérleti szerződés megkötését megelőző tizenkét hónapban nem érte el az öregségi nyugdíj másfél szeresét.

b) akinek nincs rendszeres jövedelme, kivéve ha a vele közös háztartásban élő szülőjének tulajdon-, haszonélvezeti jog vagy bérleti jog címén lakása van. A tulajdoni hányad számításánál az 5.§ (2) bekezdés e) pontját kell figyelembe venni

c) egyedülálló esetén a jövedelme a mindenkori öregségi nyugdíjminimum két és félszeresét nem haladhatja meg.

d) gyermekét egyedül nevelő, illetve gyermektelen házaspár esetén az egy főre eső jövedelme a mindenkori öregségi nyugdíjminimum kétszeresét nem haladja meg.

(3) Vagyoni helyzet alapján szociális bérlet azzal a személlyel létesíthető, aki a szociális törvény 4. §. (1) b. pontja alapján vagyonnal nem rendelkezik.

(4) A szociális bérletre vonatkozó jogosultságot a szerződés tartamára meghatározott idő lejárta előtt 60 nappal felül kell vizsgálni. Ha a szociális bérlet feltételei fennállnak, a szerződés újabb 5 évre megköthető.

(5) A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell azt is, hogy a helyi szociális rendeletben szabályozott mértékű lakás fenntartási támogatást a rászoruló személy a lakbér megfizetéséhez igénybe veheti.

6/A. §.¹

Szociális helyzet alapján a 8. §.-ban meghatározott pályázati eljárás mellőzésével önkormányzati bérlakás bérlőjévé kijelölhető az a személy, aki

a.) önkormányzati bérlakásban lakik, de bérleti jogviszonyát lakbér- vagy vízdíj tartozás miatt felmondták

b.) az elbírálás időpontját megelőző 5 éven belül szociális helyzete alapján az általa lakott önkormányzati lakás jogszerű bérlője volt,

de az elbírálás időpontjáig tartozását rendezte és
bérlővé történő ismételt kijelölésre írásbeli kérelmet nyújt be

A kérelmet a Polgármester bírálja el és dönt a korábbi bérleti szerződés ismételt megkötéséről.

7.§.

(1) Szociális bérlet esetén kettő lakószobásnál nagyobb szobaszámú lakás nem adható bérbe, kivéve:

(2) annak, aki:

a) saját háztartásában három vagy több kiskorú gyermek eltartásáról gondoskodik,

b) mozgáskorlátozott,

c) olyan betegségben szenved, hogy számára különálló szoba biztosítása indokolt.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott feltételek fennállása esetén is a rendelet 2. számú mellékletében meghatározott lakásigény mértékét meg nem haladó szobaszámú lakás adható bérbe.

(4) A lakásigény mértékének megállapításánál a szociális bérletre jogosultat, kiskorú gyermekét, házastársát, továbbá a vele - a pályázat benyújtását megelőző három év óta - állandó jelleggel együttlakó azon személyeket kell figyelembe venni, akik a bérbeadó hozzájárulása nélkül fogadhatók be a lakásba.

(5) A (2) bekezdésben foglaltak alapján a nagyobb lakás bérbeadásáról az Emberi erőforrás Bizottság javaslatára a polgármester dönt.

¹Kiegészítette a 17/2010.(VII.30.) sz. rendelet

Pályázati eljárás

8. §.

(1) Az önkormányzat tulajdonában álló üres lakások kiutalására vonatkozó pályázat kiírására, a jelenleg listába rendezett lakásra várók igényeinek kielégítését követő 30 napon belül kerül sor. A pályázatok elbírálása során az Emberi erőforrás Bizottság a lakáskiutalások sorrendjére vonatkozóan 15 fős listát állít fel.

(2) A pályázatot a Dorogon is terjesztett ingyenes reklám újságban közzé kell tenni és 15 napra az önkormányzat hirdetőtábláján ki kell függeszteni.

(3) A pályázónak beköltözés előtt lehetővé kell tenni, hogy a lakást megtekintse.

9. §.

(1) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell:

a) azt, hogy piaci alapú vagy szociális jellegű bérbeadásra kerül-e sor,

b) a lakás címét, alapterületét, szobaszámát, komfortfokozatát,

c) a lakásra megállapított bérleti díjat,

d) piaci alapú bérbeadásnál a licit alapárát,

e) a pályázat benyújtásának helyét, idejét, módját,

f) az eredmény közlésének módját és időpontját,

(2) A pályázati ajánlatok benyújtásának végső időpontját úgy kell meghatározni, hogy a benyújtásra a kiírástól számított 15 nap álljon rendelkezésre. A pályázati kiírásban a kiírás időpontját és a pályázat benyújtásának határidejét rögzíteni kell.

10. §.

A pályázatnak tartalmaznia kell:

a) a bérbevételre ajánlatot tevő nevét, a lakásba költözők számát:

b) szociális bérletre történő pályázat esetén a pályázó nyilatkozatát arról, hogy nem esik a kizáró feltételek alá, illetve megfelel a szociális bérlet feltételeinek:

c) a rendelet 3.sz. mellékletében szereplő adatlapot hiánytalanul kitöltve:

d) A szociális bérletre pályázóknak nyilatkoznia kell, hogy ha a szerződés megszűnésekor a szociális bérletre vonatkozó feltételek hiányában részére a lakás ismételten nem adható bérbe, a lakást elhelyezési igény nélkül a szerződés megszűnését követő 15 napon belül kiüríti.

f) azt a pályázatot, amely az a)-f) bekezdésben megjelölteket nem tartalmazza, érvénytelennek kell tekinteni.

g) a piaci alapú bérletre kiírt pályázat nyilvános, azon természetes személyek vehetnek részt. A bérlő kiválasztása nyilvános licitáláson történik, ahol a liciten induló személynek közjegyző jelenlétében nyilatkoznia kell arról, hogy vállalja az összes írásban a Polgármesteri Hivatalban kifüggesztett licitálási feltételt,

11. §.

(1) A szociális bérletre kiírt pályázaton az vehet részt, aki nem esik a rendeletben meghatározott kizáró feltételek alá és szociális bérletre jogosult.

(2) Egy pályázó az azonos időpontban meghirdetett lakások közül két lakás bérbevételére nyújthat be pályázatot.

(3) A szociális bérletre vonatkozó pályázatot a rendelet 3. sz. mellékletében meghatározott - a pályázónak ingyenesen rendelkezésére bocsátott - nyomtatványon kell benyújtani.

12. §.

(1) A szociális bérletre benyújtott pályázatokat a Polgármesteri Hivatal rangsorolja. A rangsorolás alapján a Emberi erőforrás Bizottság dönt a pályázatot elnyerő személy kiválasztásában, egyben meghatározhatja a sorrendben következő pályázó személyét.

(2) A bérbeadó illetve általa megbízott harmadik személye a bérleti szerződés az (1) bekezdésben kiválasztott pályázóval köti meg.

(3) Akit szociális bérlet létesítésére a Bizottság kiválasztott, az erről szóló értesítés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül köteles igazolni a szociális bérletre való jogosultságát. Nem kell igazolni azokat az adatokat, amelyek a polgármesteri hivatalnál jogszabály alapján vezetet nyilvántartásban megtalálhatók.

(4) Ha a pályázatot elnyerő jogosultságát az előírt határidőben nem igazolja, a sorrendben következő pályázót kell felhívni a szociális bérletre való jogosultság igazolására.

Bérbeadás bérlőkijelölési és bérlő kiválasztási

jog alapján

13. §.

(1) Ha a lakást ismételten bérbe lehet adni, a bérlő kijelölésére illetve a bérlő kiválasztására jogosultat fel kell hívni, hogy 15 napon belül közölje a bérlő személyét és határozza meg a bérbeadásnak azokat a feltételeit, amelyre jogszabály vagy megállapodás feljogosítja.

(2) A jogosult figyelmét fel kell hívni, hogy ha határidőben nem válaszol, vagy az általa közölt adatok alapján a szerződést nem lehet megkötni, a lakás lakbérének megfelelő összeget és a lakás bérbeadónak számlázott közüzemi (társasházi) közös költségeit köteles megtéríteni.

A bérbeadás időtartama

14. §.

(1) A lakást határozott időtartamra, vagy feltétel bekövetkeztéig lehet bérbe adni.

(2) A határozott időre szóló bérbeadás időtartama - öt év, amelynek lejártakor a bérlőt újabb öt évre szóló előbérleti jog illeti meg.

(3) Szociális bérlet esetén az előbérleti jog feltétele, hogy a bérleti szerződés megszűnésekor a bérlővel a szociális bérletre vonatkozó szabályok szerint újabb szerződés köthető.

(4) Ha a bérlő a határozott idő lejártakor a rendelet 5.§. (1) bekezdése alapján - megváltozott jövedelmi, szociális, vagyoni helyzetére tekintettel - szociális bérletre nem jogosult, részére a lakás a pályázati eljárás mellőzésével, határozatlan időre ismételten bérbe adható.

Amennyiben a bérlő ezzel a lehetőséggel nem kíván élni, úgy azt, a bérleti szerződés megszűnésekor köteles kiüríteni, és a bérbeadó részére 15 napon belül visszaadni.

A lakbér mértéke

15. §.

(1)[1] A fizetendő havi lakbér mértéke a lakás alapterülete és komfortfokozata után .

Komfortfokozat	Határozatlan időre kiutalt lakás lakbére Ft/m²/hó	Lakbértámogatás mértéke %-ban, a szociális 5 éves időtartalmú szerződések esetében
Összkomfortos	298.-	25%
Komfortos	211.-	25%
Félkomfortos	102.-	25%
Komfort nélküli	61.-	25%

(2) lakbértámogatás illeti meg mindazon bérlőket, akik a helyi rendeletünk 6. §. (2) bekezdése alapján szociális bérletre jogosultak.

A lakbértámogatás mértéke: 1. összkomfortos lakás esetén 25 %

2. komfortos „ 25 %

3. félkomfortos 28 %

4. komfort nélküli 20 %

15/A. §.

(1) Az önkormányzati bérlakások kezelésével megbízott szervezet a lakásbérleti szerződésben a lakbéreken túlmenően az alábbi külön szolgáltatások díjának előírására és beszedésére kötelezett:

- vízmérővel nem rendelkező lakásbérlemények esetén víz- és csatornadíj

- közcsatornába be nem kötött lakásbérlemények esetén a szennyvízszippantás díja

- közös használatú területek takarítása

(2) Azokban az esetekben, amikor a bérlemény nincs közcsatornába bekötve, ott a bérlő:

a.) mért ivóvízfogyasztás alapján a Vízműnek kizárólag vízdíjat fizet, ekkor a szennyvíz elszállítását saját választása alapján

1. maga oldja meg saját költségén

2. a vízdíjat bérlőkre történő áthárításáról szóló helyi rendelet szerinti átalány mennyiség

után fizeti meg a csatornadíjat a bérbeadó felé, aki ezután az elszállításról gondoskodik.

b.) ahol a vízfogyasztás bérleményenként nem mérhető, ott a helyi rendelet szerinti átalány fogyasztási adatokkal képzett víz- és csatornadíjat fizeti meg a bérlő, s ekkor a szennyvízelvezetés megoldása a bérbeadó feladatát képezi.

(3) Az önkormányzati bérlakás bérlője a közös használatú területek takarítására nem, de annak díjának megfizetésére kötelezett. A bérlő saját választása szerint lakótársaival közösen közreműködik a közös használatú területek rendszeres takarításában, s ekkor takarítási díjat nem kell fizetnie.

Ha ezt bármilyen okból vállalni nem tudja, úgy a társasház közgyűlése által meghatározott díjat fizeti meg a bérbeadónak a bérleti díjjal egyidőben.

(4) A bérlő a szennyvízszippantás, illetve a takarítás díjfizetésével kapcsolatos választásáról írásban köteles értesíteni a bérlakás kezelőjét, és a ház közös képviselőjét.

Az önkormányzati lakás nem lakás céljára

történő bérbeadása

16. §.

(1) A bérbeadó az önkormányzati bérlakást nem lakás céljára csak a képviselő-testület erre vonatkozó döntése alapján, az általa meghatározott személynek (szervnek) és feltételekkel adhatja bérbe.

(2) A képviselő-testület a lakásnak nem lakás céljára történő bérbeadásáról a település lakosságát, illetőleg a lakosság szélesebb körét érintő, a helyi közszolgáltatás érdekeit szolgáló feladatok megoldása céljából, esetenként dönt.

(3) Lakást nem lakás céljára csak határozott időre lehet bérbe adni. A képviselő-testület a (2) bekezdés szerinti döntése során határozza meg azt is, hogy a nem lakás céljára történő bérbeadás milyen időtartamra szól.

(4) A teljes lakást nem lehet nem lakás céljára bérbe adni.

(5) Bérlőtárs esetén a bérlőtárs írásos nyilatkozata szükséges a lakás egy részének más célra történő használatához.

(6) A nem lakás célú használat nem zavarhatja a többi lakó nyugalmát. Hatósági engedély hiányában gyakorolt, vagy a többi lakót zavaró tevékenységet azonnal fel kell számolni.

Bérbeadás bérlőtársak részére

17. §.

(1) Bérlőtársi jogviszonyban közös írásbeli kérelem alapján kell a lakást bérbe adni a házastársak, valamint azok részére, akik a bérlő halála esetén a bérleti jogviszony folytatására jogosultak lennének.

(2) A rendelet hatálybalépésekor fennálló szerződések esetén, a szerződés módosításával bérlőtársi jogviszony az (1) bekezdésben meghatározott esetben jöhet létre.

(3) A bérbeadó a bérlő és a vele együttlakó szülője (az örökbefogadó, a mostoha-, és nevelő szülője) közös kérelmére a bérlőtársi szerződést akkor köteles megkötni, ha a kérelmezők együttlakását az egészségügyi vagy lényeges személyi körülményeik indokolttá teszik.

(4) A bérbeadó a bérlő és a vele együttlakó gyermeke (örökbefogadott, a mostoha-, és nevelt gyermeke), valamint a jogszerűen befogadott gyermekétől született unokája közös kérelmére a bérlőtársi szerződést akkor köteles megkötni, ha a gyermek, illetőleg az unoka:

- 18. életévét betöltötte, és

- a bérlővel a lakásban legalább 1 év óta együtt laknak.

(5) A szociálisan rászoruló személy részére bérbe adott lakás esetében nem köthető meg a bérlőtársi szerződés, ha a (2) - (3) bekezdésben említett hozzátartozó másik, beköltözhető lakás bérleti vagy tulajdonjogával rendelkezik.

(6) A bérlő hozzátartozójának másik lakását akkor is beköltözhetőnek kell tekinteni, ha azt idegenforgalmi célokra hasznosítja.

A bérbeadó és a bérlő jogai és kötelezettségei

18 .§.

A bérbeadó és a bérlő megállapodhatnak úgy is, hogy a pályázaton bérletre meghirdetett lakás rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotát a bérlő alakítja ki. A műszaki teendők tartalmát, elvégzésének határidejét és a felhasználható keretösszeget a bérbeadó állapítja meg. A kivitelezés csak akkor kezdhető meg, ha az előbbi lényeges feltételekben a felek írásban megállapodtak.

(2) Az (1) bekezdésben említett munkák számlákkal igazolt ellenértékét - a lakás műszaki átvételét követő 30 napon belül - a bérbeadónak egy összegben kell a bérlő részére megfizetnie.

(3) Ha a tényleges ráfordítás költségei a tervezett költségeket meghaladják, a bérlő a rendeltetésszerű használatra alkalmas állapot kialakításához szükséges többletkiadásainak a megfizetésére tarthat igényt.

(4) A bérbeadó a munkálatok elvégzésének határidejét - a bérlő kérésére - indokolt esetben, legfeljebb egy alkalommal meghosszabbíthatja.

(5) Ha a bérlő a munkálatokat saját hibájából a lakásbérleti szerződésben meghatározott, vagy a bérbeadó által a (4) bekezdésben foglaltak alapján meghosszabbított határidőn belül nem végzi el, a bérbeadó a szerződést - a törvény 24. §. (1) bekezdésének b) pontja alapján - felmondhatja.

(6) A bérbeadó és a lakásban már bennlakó bérlő írásban megállapodhatnak abban, hogy a bérlő a lakást átalakíthatja, korszerűsítheti az (1) bekezdésben szabályozott módon.

(7) A bérbeadó csak a lakás rendeltetésszerű használatra alkalmassá tételéhez szükséges mértéket meg nem haladó költségek megfizetését vállalhatja.

18/A §.¹

A bérbeadás további feltétele, hogy a bérlő a lakásbérleti szerződés fennállása alatt köteles életvitelszerűen a lakásban lakni.

19. §.

(1) A bérbeadó a lakás burkolatinak, ajtóinak, ablakainak és berendezéseinek karbantartásáról, felújításáról, pótlásáról, cseréjéről az e rendelet hatálybalépését követően bérbe adott lakás esetében, és csak akkor köteles gondoskodni, ha az a rendeltetésszerű használatot veszélyezteti, egyébként csak akkor, ha a bérlő vállalja az ennek megfelelő magasabb lakbér megfizetését.

(2) A lakásbérleti szerződésnek tartalmaznia kell az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségek pontos megjelölését, azok időbeni ütemezését, továbbá a lakbér összegét növelő - egy hónapra lebontott - és e rendelet szabályai szerint kiszámított költségeit.

(3) Ha az (1) bekezdésben foglaltak alapján a lakásbérleti szerződésben meghatározott munkák szükségességét a lakás nem rendeltetésszerű használata, illetőleg a lakás berendezéseinek rongálása idézte elő, azok elvégzését a bérlő a bérbeadótól nem követelheti.

20. §.

A lakás átalakítását, korszerűsítését követően a lakásbérleti szerződést - az e rendelet szabályai szerint megállapítható lakbér összegére is kiterjedően - módosítani kell, ha a lakás komfortfokozata megváltozott és a munkák költségeit a bérbeadó viselte.

21. §.

A bérbeadó és a bérlő írásban megállapodhatnak abban, hogy a lakásbérleti szerződés megszűnésekor a lakást és a berendezéseit a bérbeadó teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá, feltéve, hogy ennek költségét a bérlő magára vállalja.

A lakáshasználati díj

22. §.

(1) Az a személy, aki a lakást jogcím nélkül használja, a jogcím nélküli használat kezdetétől a lakásra megállapított lakbérrel azonos összegű használati díjat köteles a bérbeadó részére fizetni.

(2) A bérbeadó a (1) bekezdésben említett személyek esetében a jogcím nélküli lakáshasználat kezdetétől számított 30 napon belül köteles a lakás kiürítése iránti eljárást megindítani.

Hozzájárulás a lakásba való befogadáshoz

23. §

(1) A bérlő a bérbeadó írásbeli hozzájárulása nélkül fogadhatja be a lakásba az Ltv.21§.(2.) bek. alapján:

- a házastársát,

- a gyermekét (örökbefogadott, mostoha-, és nevelt gyermekét),

- a jogszerűen befogadott gyermekétől született unokáját, valamint

- a szülőjét (örökbefogadó, mostoha- és nevelőszülőjét).

(2) A bérlő kizárólag a bérbeadó hozzájárulása alapján fogadhatja be a lakásba:

- az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó unokáját,

- az élettársát, valamint

- a testvérét

- gyermekének házastársát illetve élettársát

¹ Kiegészítette a 20/2006.(IX.29.) sz. rendelet

(3) A bérlőtárs a lakásba más személyt - a kiskorú gyermeke (az örökbefogadott, a mostoha -, és nevelt gyermeke), valamint a befogadott gyermekétől az együttlakás ideje alatt született unokája kivételével - a másik bérlőtárs írásbeli hozzájárulásával fogadhat be.

(4) A bérbeadónak a hozzájárulásában ki kell kötnie, hogy a lakásbérleti szerződés megszűnését követően az e rendelet 24 .§. (2) bekezdésében említett - jogcím nélkül visszamaradó személyek a lakásból kötelesek kiköltözni.

Hozzájárulás albérletbe adáshoz

24. §.

(1) Az albérletbe adáshoz akkor lehet hozzájárulni, ha legalább a lakás 50 %-a a bérlő használatában marad és az albérleti jogviszony alapján a lakásba költözők, valamint már a lakásban jogszerűen lakók számát figyelembe véve, a lakás egy használójára legalább 6 négyzetméteres lakószobarész jut.

(2) Egyszobás lakás nem adható albérletbe.

(3) Az (1)-(2) bekezdésben foglalt feltételek esetén is, kizárólag a határozott időre kötött albérleti szerződéshez lehet hozzájárulni.

Hozzájárulás a lakáscseréhez

25. §.

(1) A lakás bérleti joga csak más lakás, illetve lakások bérleti vagy tulajdonjogára cserélhető el.

(2) Ha a cserélő felek a csereszerződésben másként nem állapodtak meg, a bérlővel együttlakó valamennyi személy köteles a lakást a bérlővel együtt elhagyni.

(4) A bérbeadó a hozzájárulást írásban köteles megadni. Ennek keretében tájékoztatni kell a cserepartnert a lakással összefüggő - e rendelet szabályai szerinti - a bérlő kötelezettségekről valamint a lakbér összegéről.

(5) A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérő tartalmú lakásbérleti szerződés csak a csere folytán bérleti jogot szerző hozzájárulásával köthető.

Bérleti jogviszony megszűntetése közös megegyezéssel

26.§

(1) A lakásbérleti jogviszony megszüntetéséről - ha a rendelet másként nem rendelkezik - akkor lehet megállapodni, ha a bérlő kisebb alapterületű vagy kevesebb szobaszámú másik lakás bérbeadását és pénzbeli térítés megfizetését kéri.

(2) Ha a bérlő a határozatlan idejű lakásbérleti jogviszonyt úgy kívánja megszűntetni, hogy csak pénzbeli térítést kér, pénzbeli térítésként a szóban forgó lakás forgalmi értékének a 20 %-a fizethető ki.

A forgalmi értékbecslés költségét az ügyfél viseli.

(3) Ha a bérlő csak másik lakást kér, a bérlő kérelmét az ilyen lakás rendelkezésre állásától függően lehet teljesíteni pályázati eljárás nélkül. Ilyen esetben a bérlőnek a korábbi lakására kötött bérleti szerződésének időtartamára vonatkozó megállapodás az irányadó.

26/A ¹

Bérleti jogviszony megszüntetése közös megegyezéssel, a bérbeadó felhívása alapján

A lakás (lakóépület) városrendezési okból történő lebontása előtt, valamint egyéb közérdekű célból a bérbeadó a bérlőt (bérlőket) szerződéses ajánlattal keresheti meg az alábbiak szerint.

¹Kiegészítette a 9/2006.(III.13.) sz. rendelet

A lakásbérleti jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetése érdekében

az önkormányzat másik lakást ad bérbe, vagy
másik lakás biztosítása helyett az Önkormányzat kizárólag pénzbeli térítést fizet, vagy
másik lakás biztosításán túl az önkormányzat pénzbeli térítést is fizet.

Másik lakás bérbeadása esetén a cserelakás komfortfokozata, alapterülete és szobaszáma nem lehet kevesebb a bontandó lakás paramétereinél. Ugyanakkor felső korlátként a cserelakás komfortfokozata nem lehet magasabb az eredetinél, alapterülete maximum 20%-kal haladhatja meg az előző lakásét, és szobaszáma legfeljebb ½ lakószobával haladhatja meg az előző lakásét.

Pénzbeli térítést akkor fizet az önkormányzat, ha a bérlő vállalja, hogy elhelyezéséről saját maga gondoskodik. Ez esetben a pénzbeli térítés összege nem haladja meg a bontásra ítélt lakás beköltözhető forgalmi értékének kétszeresét. A forgalmi érték meghatározásánál a lakóépülethez tartozó kert területét figyelmen kívül kell hagyni.

Különös tekintettel a (2)-(3) pontra a Polgármester kötelessége a lakóépület városrendezési okból történő lebontása előtt, valamint egyéb közérdek miatt érintett bérlőket jelen rendelet tartalmáról részletesen tájékoztatni.

II. Önkormányzati tulajdonú helyiségek bérbeadása

Bérbeadás pályázat útján

27. §.

(1) Az üres helyiség bérlőjét - a bérbeadás céljának meghatározása után - elsősorban a helyiségre kiírt pályázat útján kell kiválasztani.

(2) Nem kell pályázatot hirdetni, ha

- a bérleti szerződés alapján a bérlőt előbérleti jog illeti meg

- a helyiségre az önkormányzat szervének, intézményének van igénye

- a helyiségre meghatározott szervet megállapodás vagy jogszabály alapján bérlőkijelölési vagy bérlő kiválasztási jog illeti meg

- a helyiség az üzemeltetőnek (albérlőnek, használónak) adható bérbe

- életvédelmi (polgári védelmi) helyiség kerül bérbeadásra

28. §.

Nem lehet bérbe adni helyiséget annak a személynek, akinek az Önkormányzattal szemben adó- vagy bérleti díj hátraléka van, annak kiegyenlítéséig.

29. §.

(1)¹ A pályázat kiírásáról, közzétételéről az önkormányzat gondoskodik a Pénzügyi, városfejlesztési Bizottság véleményezése után.

(2) A pályázat közzétételére a lakások bérbeadásával kapcsolatos szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

¹Módosította a 17/2010.(VII.30.) sz. rendelet

30. §.

A pályázat nyilvános, azon minden természetes és jogi személy részt vehet.

31. §.

(1) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell:

a) a helyiség címét, alapterületét, felszereltségét,

b) a bérbeadó megnevezését, címét,

c) a helyiség megtekintésére biztosított időpontot,

d) a hasznosítás célját és a helyiségben végezhető tevékenység pontos megjelölését,

e) a pályázati ajánlat benyújtásakor a polgármesteri hivatalnál letétbe helyezendő bánatpénz összegét,

f) a bérleti díj alsó határát, amelyre licitálni lehet /Ft/m˛/hó/ és a licit lépcső mértékét,

g) a bérleti díj értékállósága megőrzése érdekében az évenkénti emelés módját és mértékét

h) a bérleti szerződés időtartamát,

i) a helyiség átadásával, karbantartásával, felújításával, a szerződés megszűnésekor a helyiség

visszaadásával kapcsolatos megállapodás tartalmára vonatkozó bérbeadói ajánlatot.

j) a licitálás helyét és időpontját.

32. §

(1)¹ A pályázaton csak az indulhat, aki legkésőbb a licitálás kezdetéig a levezető elnöknek bemutatja az óvadék befizetéséről a csekk szelvényt.

(2) A licitálás nyertesét a licitálás befejeztével ki kell hirdetni s vele a bérleti szerződést 8 napon belül meg kell kötni. (A nyertes az, aki a legmagasabb bérleti díj megfizetését vállalja.)

(3) Ha a licitáláson jogi személy indul, képviselőjének a kezdésig be kell mutatnia képviseleti meghatalmazását.

(4) A pályázat eredményesnek minősül akkor is, ha azon akár csak 1 induló vesz részt. Ez esetben a bérbeadás az induló áron (alapáron) történik meg.

(5) Ha egyetlen induló sem jelent meg, a pályázat eredménytelennek minősül. Új pályázat kiírásáról a Pénzügyi, városfejlesztési Bizottság dönt.

33. §

Minden nyilvános licitálás közjegyző jelenlétében történik, aki az elhangzottakról hiteles kiadmányt készít 1 példányban.

A bérbeadás időtartama

34. §.

(1) Helyiséget határozatlan időtartamra, vagy feltétel bekövetkeztéig lehet bérbeadni.

(2) Feltétel bekövetkezéséig szerződés akkor köthető, ha:

a) az épület bontásáról, felújításáról, korszerűsítéséről a Kt. határozott, de ennek időpontja nem ismert

b) a helyiségre a Kt. szervének, intézményének, társaságának van igénye, de ennek teljesítése egy év eltelte után várható

c) jogszabályban meghatározott kötelezettség alapján a helyiség feletti tulajdonosi rendelkezési jog előre meg nem határozható időpontban megszűnik.

¹ Módosította a 17/2010.(VII.30.) sz. rendelet

A helyiség átadási ill. visszavétele

35. §

(1)¹ A helyiség átadásával ill. visszavételével kapcsolatos feladatok (pl. kulcsok átadása vagy visszavétele, átadás – átvételi jegyzőkönyvek készítése, festetés, takarítás, karbantartások stb.) elvégzésére a mindenkori kezelő köteles.

(2) A bérbeadó a helyiséget a pályázati kiírásban megjelölt állapotban és felszereltséggel, leltár alapján köteles a bérlőnek átadni.

(3) A bérlő nem követelheti a pályázat elnyerése után a bérbeadótól, hogy a helyiséget a megjelölt használatnak (tevékenységnek) megfelelő módon kialakítsa, felszerelje, illetőleg berendezze.

A pályázati kiírásban biztosítani kell a pályázók számára a helyiség megtekintését, illetve a megkötendő bérleti szerződésben hivatkozni kell arra, hogy a bérlő a helyiséget megtekintett állapotban veszi bérbe.

(4) A bérlő a helyiséget a bérleti jogviszony megszűnésekor az átadási állapotban és felszereltséggel köteles átadni.

(5) A bérlő köteles gondoskodni:

a) a helyiség burkolatainak felújításáról, pótlásáról, illetőleg cseréjéről

b) a helyiséghez tartozó üzlethomlokzat (portál), kirakatszekrény, védő- (elő-) tető, ernyős szerkezet, biztonsági berendezések karbantartásairól

c) a helyiségben folytatott tevékenység körében felmerülő felújításról, pótlásról illetőleg cseréről

d) az épület olyan központi berendezéseinek karbantartásáról, amelyeket a bérlő kizárólagosan használ, illetőleg tart üzemben

e) az épület továbbá a közös használatra szolgáló helyiségek és területek tisztításáról és megvilágításáról, a nem háztartási szemét elszállításáról, amely a bérlő tevékenységével függ össze.

A bérbeadói hozzájárulás szabályai helyiségek

esetében

A) hozzájárulás a helyiségbe való befogadáshoz

36 §.

(1) A helyiségbe más személy kizárólag a bérbeadó hozzájárulásával és a rendeletben meghatározott feltételek szerint fogadható be.

(2) A hozzájárulás feltétele, hogy a bérleti szerződést a bérbeadó és a bérlő a közös megegyezéssel módosítsa. A szerződés módosítása során a bérleti díj legalább 50%-kal történő megemelésében és abban kell megállapodni, hogy a szerződés megszűnése esetén a bérlő és a befogadott személy a helyiséget csereelhelyezés igénye nélkül kiüríti és a bérbeadó részére visszaadja.

(3) Ha a szerződés cserehelyiség biztosítási kötelezettség mellett szűnik meg, a cserehelyiségnél kizárólag a bérlő vehető figyelembe. Ezt a hozzájárulás feltételeként rögzíteni kell.

(4) A bérbeadó - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a hozzájárulás feltételeként azt is köteles kikötni, hogy ha a szerződés a bérlő halála miatt szűnik meg, a befogadott személy a bérleti jogviszony folytatására nem jogosult.

5) Nem lehet hozzájárulni a befogadáshoz, ha a helyiséget a rendelet hatálybalépésekor üzemeltetési szerződéssel hasznosítják, s a bérlő ismét ilyen szerződés alapján kíván a helyiségbe mást befogadni.

¹Módosította a 17/2010.(VII.30.) sz. rendelet

B) Hozzájárulás az albérletbe adáshoz

37. §.

(1) Ha a bérlő a rendeletben meghatározott feltételeket vállalja a helyiség egy részének meghatározott időre szóló albérletbe adásához lehet hozzájárulni.

Kizárólag olyan albérleti szerződéshez adható hozzájárulás, amelynek időtartama nem terjed túl a bérlő szerződésének időtartamán, határozatlan idő esetén pedig az albérletbe adás nem haladja meg az öt évet.

(2) A hozzájárulás további feltétele:

a) a bérbeadó által meghatározott magasabb bérleti díj megfizetésének vállalása.

b) annak kikötése, hogy az albérlő a helyiségrészt az albérleti szerződés, de legkésőbb a bérlő szerződésének bármilyen okból történő megszűnésekor minden elhelyezési igény nélkül kiüríti és a bérbeadóval szemben semmiféle további igényt nem támaszt.

(3) A bérbeadó az albérleti szerződéshez történő hozzájárulást a helyiség bérleti díjának- az albérlet fennállásának idejére - legalább a kétszeres és legfeljebb a tízszeres módosításához kötheti.

(4) A helyiség más jogcímen történő használatra átengedéséhez hozzájárulni nem lehet.

C) Hozzájárulás a bérleti jog átruházásához és cseréjéhez

38. §.

(1) A helyiség bérleti jogának átruházásához a következő feltételekkel lehet hozzájárulni:

a) az új bérlő által a helyiségben folytatni kívánt tevékenység nem ellentétes a helyiség hasznosításának céljával.

b) a lakosság alapellátását szolgáló helyiség új bérlője is kizárólag az alapellátás körébe tartozó tevékenységet folytathat

c) az új bérlő vállalja, hogy a hozzájáruláskor - a bérbeadó által meghatározott időben és módon - a helyiség beköltözhető forgalmi értékének 20%-át az önkormányzat javára megfizetheti.

(2) A beköltözhető forgalmi értékből le kell vonni az átadó bérlő vagy jogelődje által, az átruházást megelőző öt évben a helyiségre fordított és a bérbeadó által meg nem térített értéknövelő beruházás összegét, amennyiben a bérbeadó írásos hozzájárulásával történt a beruházás.

Ennek megállapítása során a helyiségben a bérlő tevékenységéhez szükséges munkák értékét nem lehet figyelembe venni.

(3) A helyiség bérleti jogának cseréjéhez való hozzájárulás feltételei - a (2) bekezdés kivételével - megegyeznek az átruházáshoz történő hozzájárulás feltételeivel.

(4) A cseréhez akkor lehet hozzájárulni, ha az új bérlő vállalja a bérbeadó által közölt új szerződési feltételeket.

Előbérleti jog

39. §.

(1) Annak a bérlőnek, akivel a szerződés megkötésére a rendelet hatálybalépése után határozatlan időre kerül sor, előbérleti joga van, ha:

a) a helyiségben a lakosság alapellátása körébe tartozó tevékenységet folytat és a szerződés megszűnése után is ugyanazon tevékenység folytatására kötelezettséget vállal

b) a Kt. egyedi határozatában ezt a jogot biztosítja.

(2) Az előbérleti jogot a bérbeadó csak az (1) bekezdésben említett feltételek kikötésével jogosult a szerződésben feltüntetni.

Helyiség használati díja

40. §.

(1) A helyiség jogcím nélküli használója használati díjat köteles fizetni.

(2) A használati díj a rendelet hatálybalépésétől, ill. ha a bér mértékét meghaladó használati díj későbbi időponttól állapítható meg, ezen időponttól kezdve 12 havonta a kétszeresére emelhető.

Adatvédelmi szabályok

41. §

(1) A szociális bérletre jogosultakat a bérbeadó adatszolgáltatásra hívja fel. Az adatokról nyilvántartást kell vezetni.

(2) A szociális körülmények megállapításához a következő adatokat kell szolgáltatni:

a) az állami gondozásra, illetőleg az állami gondoskodásra vonatkozó adatokat

b) a hajléktalankénti ellátás adatait

c) a 18 éven aluli gyermekek születési anyakönyvi kivonatában szereplő adatokat

d) a rokkantságra, illetőleg a más okból tartós munkaképtelenségre vonatkozó adatokat.

(3) A jövedelmi helyzet igazolására a szociális bérletre vonatkozó szerződés megkötése előtt, illetőleg a határozott idejű szerződés lejártát megelőzően a személyi jövedelemadó bevallás alapjául szolgáló bárhonnan származó jövedelem családi pótlékkal növelt összegét szolgáltatni. Az adatszolgáltatási kötelezettség az együtt élő nagykorú hozzátartozók jövedelmére is kiterjed.

(4) Amennyiben a (2) bekezdésben meghatározottak azért nem teljesíthetőek, mert az érintettek munkanélküliek, akkor a munkanélküli ellátásra vonatkozó adatokat kell szolgáltatni.

(5) A vagyoni viszonyokról az érintett nyilatkozatát kell a nyilvántartásban szerepeltetni.

42.§

(1) Az adatszolgáltatásra kötelezett nem hívható fel olyan adat igazolására, amely a Polgármesteri Hivatal saját nyilvántartásában szerepel.

(2) A nyilvántartást e rendelet 43. §-ban megjelölt okiratok adatai alapján kell vezetni. Ennek során a kötelezett kizárólag az iratok bemutatására hívható fel.

(3) A nyilvántartásban vezetett adatokról más személynek, szervnek adatot szolgáltatni kizárólag jogszabályban szabályozott esetekben szabad.

Egyéb rendelkezések

43. §.

(1) Azokat a lakásokat, melynek bérbeadási feltételeit a rendelet alapján az önkormányzat költségvetési szerve állapítja meg, csak határozott időre, vagy feltétel bekövetkezéséig lehet bérbe adni. A bérbeadás csak az önkormányzati intézménnyel köztisztviselői, közalkalmazotti- vagy munkaviszonyban álló személy részére történhet.

(2) A bérbeadói hozzájárulásokat úgy lehet megadni, hogy lakásbérleti jogviszony megszűnésekor a lakás teljes egészében a költségvetési szerv rendelkezésébe kerüljön vissza. Másik lakás bérbeadására vonatkozó kötelezettség csak a Kt. hozzájárulásával vállalható.

(3) A bérleti- és használati díj mértékére e rendelet szabályait kell megfelelően alkalmazni.

44. §.

(1) Az önkormányzat költségvetési szervének rendelkezése alatt álló helyiséget csak a költségvetési szerv tevékenységével összefüggő célra lehet bérbe adni. Bérbeadás határozott időre vagy feltétel bekövetkezéséig szólhat.

(2) Az (1) bekezdésben említett helyiségek bérbeadásának egyéb feltételire az önkormányzati törzsvagyonhoz tartozó lakásokra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a bérleti- és használati díj mértékét a bérbeadásra jogosult határozza meg.

45. §.

(1) Házasság felbontása esetén (a tv. 31 .§. (3)-re figyelemmel) az 1 szoba komfortos elhelyezést biztosít az igénylőnek.

Az önkormányzat legfeljebb 1 szoba komfortos elhelyezést biztosít az igénylőnek, amennyiben ilyen lakás rendelkezésre áll pályázati eljárás nélkül.

(2) Ha szociális intézménybe beutalt bérlakását az önkormányzat részére leadta (a tv. 68. §. (1)-re figyelemmel) a bérbeadó legfeljebb 1 szoba komfortos lakást biztosít.

(3) A Polgármesteri Hivatalban nyilvántartott lakásigénylések 1994. január 1-el megszűntek. Erről az igénylőket az igénylési letét egyidejű visszautalása mellett tájékoztatni kell.

(4) Szociális bérlakás bérleti jogának megszerzése előtt - az elbírálás során - előnyben részesíthetők azok az igénylők, akik a korábbi lakás kiutalási névjegyzéken szerepeltek, ill. érvényes lakásigénnyel rendelkeztek.

(5) Meghatározott feltétel bekövetkeztéig (ideiglenes jelleggel) kiutalt bérlakások bérbeadási határidejét határozatlan idejű bérleti jogviszonyra változtatja a Képviselő-testület.

Ez a rendelkezés kizárólag azokra az esetekre vonatkozik, amikor a bérbeadó kötelezettséget vállalt másik lakásban történő végleges elhelyezésre.

45/A §.

A rendeletben szabályozott eljárások során elektronikus ügyintézés nem alkalmazható.

Záró rendelkezések

46. §.

(1) Ez a rendelet 2008. január 01. napján lép hatályba.

(2) A rendelet kihirdetéséről a Jegyző gondoskodik.

(3) A kihirdetés napja 2007. november 30.

Dr. Tittmann János Kecskésné Patos Szilvia

polgármester jegyző

1. sz. melléklet

DOROG VÁROS TULAJDONÁBAN LÉVŐ SZOLGÁLATI LAKÁSOK

Sorszám: Cím:

1. Rákóczi u. 16/1

2. Rákóczi u. 16/2

3. Rákóczi u. 16/3

4. Rákóczi u. 16/4

5. Rákóczi u. 16/5.

6. Rákóczi u. 16/6

7. Bécsi u. 43.

8. Bécsi u. 39/1

9. Baross G. ltp.28/3/10.

Kossuth u. 6. szám korház területén lévő szolgálati lakások : 13 . Lakás.

2. sz. melléklet

Az elfogadható lakásigény mértéke a következő:

Egy-két személy esetén 1, de legfeljebb 1+1/2 lakószoba

Három személyig 1+1/2 de legfeljebb 2 lakószoba,

Négy személyig 2, de legfeljebb 2+1/2 lakószoba,

Öt személyig 2, de legfeljebb 3 lakószoba.

3. számú melléklet

Kérjük nyomtatott betűkkel kitölteni !

A D A T L A P

a szociális bérletre vonatkozó pályázat benyújtásához

Pályázatot nyújtok be az_________év __________________hó __napján kiirt pályázat alapján.

1. Az igényelt lakás szobaszáma : ........................................

Komfortfokozata:………………………………………………

2. A pályázó(k) adatai:

Pályázó (k) neve:...........................................

Személyazonosító jele:...........................

Állandó lakcíme:.................................

utca, házszám, emelet, ajtó......................

Ideiglenes lakcíme:..............................

utca, házszám, emelet, ajtó......................

A jelenlegi lakás használati jogcíme:

1. tulajdonos

2. szolgálati lakás vagy vállalati bérlakás

3. társbérlő

4. bérlőtárs

5. önkormányzati lakás bérlője

6. családtag

7. átmeneti szállás

8. albérlet, ágybérlet

9. szívességi lakáshasználó

10. egyéb

Az egész lakásban élő személyek száma:......................

Családok száma:...............................

Generációk száma:.............................

Az egész lakás alapterülete:.......................... m˛

Szobák száma:..........................

Komfortfokozata: összkomfortos

komfortos

félkomfortos

komfortnélküli

szükséglakás

egyéb

Ivóvíz: van

nincs

A lakás állapota: szükséglakás

nem lakáscéljára épült épület

vizes, egészségtelen

romos, aládúcolt

egyéb

3. Mióta lakik állandó jelleggel Dorogon:.......................

4. A pályázó munkaviszonyára vonatkozó adatok

Igénylő Házastársa

Munkaviszony kezdete (év):.........................…………………………..........

Munkáltató neve:............................................………………………………

Telephelye:.................................................…………………………………

Mióta dolgozik itt (év):....................................……………………………...

Beosztása:..................................................………………………………….

5. Volt-e már Dorog területén lakásuk? Igen Nem

Mi történt a lakással?

eladta

kisajátították

bíróság megosztotta

hatóság kiköltöztette

lakásról lemondott

munkaviszonya megszűnt

elcserélte

bérbeadó felmondott

életveszélyessé vált

egyéb

Milyenre cserélte?

alacsonyabb komfortfokozatra

magasabb komfortfokozatra

azonos szobaszámúra

kisebb szobaszámúra

nagyobb szobaszámúra

magántulajdonra

Miért szűnt meg lakásbérleti jogviszonya?

szabadságvesztés

felmondás lakbérhátralék miatt

felmondás lakásrongálás miatt

bérleti szerződés határideje lejárt

egyéb ok

Korábbi bérlakásáról történt lemondása alkalmával térítést kapott-e?

7. Lemondott-e lakásbérleti jogáról pénzbeli térítés ellenében:

Igen Nem

ha igen mikor: ...............

mely (tanács) önkormányzat vagy

hozzátartozója javára ...............

milyen lakásról: ...............

szobaszáma: ...............

komfortfokozata: ...............

8. Ha a pályázó állami gondozott volt, az mikor szűnt meg:.....

9. Ha a pályázó hajléktalan, az mióta áll fenn: ......

10. Az együttköltözök adatai:

Név Életkor Családi kapcs. Mióta lakik együtt Havi jövedelem (Ft)

10.1

10.2

10.3

10.4

10.5

10.6

10.7

10.8

A család egészségügyi állapota

mindenki egészséges:

mozgássérült a beteg neve:....................

süketnéma a beteg neve:....................

cukorbeteg a beteg neve:....................

világtalan a beteg neve:....................

szívbeteg a beteg neve:....................

cselekvőképtelenség a beteg neve:....................

elmebeteg a beteg neve:....................

TBC-s a beteg neve:....................

asztmás a beteg neve:....................

egyéb a beteg neve:....................

Jövedelmi adatok /jöv. igazolás csatolásával/:

A pályázó(k) elmúlt 12 hónapban elért összes nettó jövedelme egyhavi átlaga:

Vele együtt költözök elmúlt 12 hónapban elért összes nettó jövedelme egyhavi átlaga.

A pályázó vagy vele együtt költöző:

Tartásdíjat kap............ gyermek után havi ............Ft-ot

Tartásdíjat fizet.......... gyermek után havi ............Ft-ot

Családi pótlék összesen:...............Ft

Rendszeres nevelési segély:............Ft

Lakásfenntartási támogatás:............Ft

Gyermeknevelési támogatás:.............Ft

Rendszeres szociális járadék:..........Ft

11. A pályázóval együttköltöző lakására, vagyonára vonatkozó

adatok.

10.1 Alatti esetében .............. szobás bérlet, haszonélvezet,

tulajdon, hányad..............

10.2 alatti esetében .............. szobás bérlet, haszonélvezet,

tulajdon, hányad..............

10.3 alatti esetében .............. szobás bérlet, haszonélvezet,

tulajdon, hányad..............

10.4 alatti esetében .............. szobás bérlet, haszonélvezet,