Dorog Város Önkormányzat Képviselő-testületének

6/2013.(III.28.) önkormányzati rendelete

                                   az épített és természeti környezet helyi védelméről

(Egységes szerkezetben a 7/2016.(V.27.) önkormányzati rendelettel)

Dorog Város Önkormányzat Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény. 62.§ (6) bekezdés 1. pontjában kapott felhatalmazás alapján az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57.§ (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli:

Általános rendelkezések

1.§

1. ^[1]A helyi védett épületek, építmények, épületrészek alá tartozó értékeket e rendelet 1. melléklete tartalmazza.
2. A helyi védett műtárgy alá tartózó értékeket e rendelet 2. melléklete tartalmazza.

2.§

E rendelet alkalmazása során:

1.         Értékvizsgálat: a megfelelő szakképzettséggel rendelkező személy(ek), szervezet(ek) által készített olyan szakvizsgálat, amely feltárja és meghatározza a ténylegesen meglévő, illetve a település szempontjából annak minősülő értéket, amely védelemre érdemes. A vizsgálatnak tartalmaznia kell a védelemre javasolt érték esztétikai, történeti, valamint műszaki, illetve természeti jellemzőit.

2.         Védett épület, építmény: az Önkormányzat által védetté nyilvánított olyan épület, építmény, amely a hagyományos településkép megőrzése céljából, továbbá építészeti, településtörténeti, helytörténeti, régészeti, művészeti, vagy műszaki-ipari szempontból jelentős alkotás. A védett épület, építmény fogalmába beletartozik annak minden alkotórésze – ideértve a kiegészítő, illetve külső és belső díszítő elemeket, valamint – amennyiben a védelemre vonatkozó rendelet azt nevesíti, a használati mód is. A rendelet alkalmazása szempontjából védettnek minősül az a telek, annak használati módja is, amelyen a védett épület, építmény áll.

3.         Védett épületrész: az Önkormányzat által védetté nyilvánított olyan épületrész, amely egészében nem védett építményen, építményben helyezkedik el. Védett épületrész lehet különösen az épület tömege, homlokzata, tetőzete, portálja, lépcsőháza, díszítményei, illetve különleges tartószerkezete.

4.         Védett érték károsodása: minden olyan esemény, beavatkozás, amely a védett érték teljes vagy részleges megsemmisülését, karakterének előnytelen megváltoztatását, általános esztétikai értékcsökkenést eredményez.

5.         Védett műtárgy: Az Önkormányzat által védetté nyilvánított műszaki alkotás különösen emlékmű, szobor, kereszt, emléktábla, avatótábla.

Helyi védettség keletkezése és megszűnése

3.§

 (1) A védettség megszüntetésére akkor kerülhet sor, ha

a) a védetté nyilvánított helyi érték megsemmisül,

b) a védett terület, illetve érték, a védelem alapját képező értékeit helyreállíthatatlanul elveszítette,

c) a védelem tárgya a védelemmel összefüggő szakmai ismérveknek már nem felel meg vagy

d) a védett érték magasabb (műemléki) védettséget kap.

(2) A védettség megszüntetésére irányuló eljárásban a védetté nyilvánításra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

Az eljárás megindítása, eljárási szabályok

4.§

(1) A helyi védettség alá helyezést, illetve annak megszüntetését bármely természetes, vagy jogi személy, írásban kezdeményezheti. A védelemre településrendezési tervművelet, vagy önálló értékvizsgálat is javaslatot tehet.

(2) A kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

a) Egyedi védelemre javasolt érték esetén:

aa)a védendő érték megnevezését, szükség esetén körülhatárolását,

ab)pontos hely megjelölését (utca, házszám, helyrajzi szám, épület-, illetve telekrész, emelet ajtó),

ac)a védendő érték rövid leírását (ha lehetséges, dokumentálását, pl. irodalom, fotók),

ad)a kezdeményezés indoklását.

b) Területi védelemre javasolt érték esetén:

            ba)együttes megnevezését,

bb)körülhatárolását,

bc)védendő érték rövid leírását, dokumentálását,

bd)a kezdeményezés indokását.

(3) A hiányos kezdeményezés – amennyiben az erre vonatkozó felhívásra nem egészítik ki – érdemi vizsgálat nélkül elvethető.

5.§

(1) A védelemmel kapcsolatos eljárás megindításáról a főépítész által, szükség esetén szakértő bevonásával készített előterjesztés alapján, az önkormányzat pénzügyi és városfejlesztési bizottsága dönt.

(2) A védetté nyilvánításhoz vagy annak megszüntetéséhez előzetes értékvizsgálat szükséges, továbbá be kell szerezni:

a)-a főépítész szakvéleményét,

b)-az önkormányzat pénzügyi és városfejlesztési bizottsága - a főépítészi szakmai vélemény ismeretében kialakított álláspontját,

c)indokolt esetben be lehet szerezni a védendő érték jellegétől függően a műemlékvédelmi, természetvédelmi, régészeti szakhatóság, valamint a szakértők véleményét.

6.§

(1) A helyi védettség alá helyezési, illetve annak megszüntetésére irányuló eljárás megindításáról az érdekelteket,

a)az egyedi értékre vonatkozó kezdeményezés esetén írásban,

b)nem egyedi érték estén az kizárólag a helyben szokásos közhírré tétellel,

c)a használó és haszonélvező esetén a tulajdonos útján,

d)amennyiben az érdekeltek felkutatása aránytalan nehézségekbe ütközne, a közhírré tétel,

kell értesíteni.

(2) A rendelet szempontjából érintettnek kell tekinteni:

a)területi védelem esetén az érintett ingatlanok tulajdonosait,

b)egyedi érték esetén az ingatlan tulajdonosát (képviselőjét), haszonélvezőjét és használóját.

(3) A kezdeményezéssel kapcsolatban az érdekeltek 30 napon belül írásban észrevételt tehetnek.

(4) A védettséggel kapcsolatos javaslatot – az erről szóló döntést megelőzően – a helyben szokásos módon 30 napra közhírré kell tenni.

(5) A közhírré tétel időtartama alatt a javaslat és az értékvizsgálat megtekintését bárki számára biztosítani kell.

7.§

(1) A helyi védettség elrendelésétől és megszüntetéséről értesíteni kell:

a)Az ingatlan tulajdonosát (illetve képviselőjét), a tulajdonosi jogok gyakorlóját és a haszonélvezőt,

b)az illetékes Földhivatalt,

c)az illetékes építésügyi hatóságot,

d)területi védelemnél az érdekelt közműveket,

e)a javaslattevőt.

(2) Az ingatlantulajdonosok, illetve használók a közös képviselő útján is értesíthetők.

8.§

(2) A bejegyzés esetleges elmaradása a védettség hatályát nem érinti.

A védett értékek fenntartása, hasznosítása

9.§

(1) A védett értékek jókarbantartása, állapotuk megóvása a tulajdonos kötelessége.

(2) A védett értékek megfelelő fenntartását és megőrzését – egyebek között – a rendeltetésnek megfelelő használattal kell biztosítani.

A védett értékekre vonatkozó településrendezési és építési előírások

10.§

(1) A védett egyedi, épületegyütteshez tartozó, illetve védett épületrészeket tartalmazó helyi érték a védelem fennállása alatt nem bontható el.

(2) A védett területen, a védelemmel érintett ingatlanon, csak olyan építési, vagy bontási munka, illetve olyan állapot fennmaradása megengedett, amely nem érinti hátrányosan a védett érték megjelenését, karakterét, eszmei (történeti, helytörténeti) értékét.

(3) Védett építmény teljes, vagy jelentősebb részleges bontására csak a védelem megszüntetése után kerülhet sor.

(4) A védett területen az építményeket a jellegzetes településkép, valamint az épített és természetes környezet egységes megjelenését biztosító módon kell építetni, lehet átalakítani, a meglévőket erre tekintettel kell használni, illetve fenntartani.

(5) A védett épületen, építményen, illetve védett épületrészt tartalmazó létesítményen, ezekkel érintett telken hirdetés, reklám nem helyezhető el.

(6) A védett építményen új parapet-konvektor vagy klímaberendezés közterületről is látható egysége nem helyezhető el.

(7) A védett építményen csak a látványt nem érintő antenna, hírközlési egység helyezhető el.

(8) Amennyiben a látványt nem érintő más műszaki megoldás nincs, a védett építményen legfeljebb egy távközlési berendezés (antenna) helyezhető el – lehetőleg takartan.

(9) Védelemmel érintett közterület csak a teljes területre kiterjedő, a védett érték, látvány szempontjait figyelembe vevő komplex terv alapján alakítható ki, újítható fel.

(10) A közterületeket, azok burkolatát, bútorzatát a kialakult környezeti kép jellegzetességeinek és karakterének megtartásával kell kialakítani.

A védett építmények fenntartásának támogatása

11.§

(1) A védett értékek fenntartását és felújítását az Önkormányzat támogatja, a támogatás mértéke a védendő értékre kiterjedően, maximálisan 300.000 Ft-nál nem lehet több.

 (2) A meghatározott támogatás a védett értékeknek a szokásos jókarbantartási munkálatokon túlmenő, a védettséggel összefüggésben felmerülő, a tulajdonost terhelő munkálatok finanszírozására szolgál.

(3) Az ingatlanra eső Önkormányzati támogatás mértékét az (1) bekezdésben meghatározott értékhatáron belül, a tulajdonos kérésére a polgármester az önkormányzat pénzügyi és városfejlesztési bizottság közreműködésével állapítja meg.

A védett értékek nyilvántartása

12.§

A védett ingatlant érintő testületi, illetve hatósági döntésről a nyilvántartást egy másolattal értesíteni kell.

A védett értékek megjelölése

13.§

(1) A helyi egyedi védelem alatt álló épületet, építményt – annak értékeit nem sértő módon – az e célra rendszeresített egységes táblával kell megjelölni. A táblán az alábbiak szerepelnek:

(védett érték, dorog város címere, évszám.)

(2) A tábla elhelyezéséről, karbantartásáról, pótlásáról – külön eljárás nélkül – a polgármester gondoskodik.

(3) A tulajdonos (használó) a tábla elhelyezését és fenntartását tűrni köteles.

(4) Védett utcakép, látvány esetén a védettség tényét az Önkormányzat a környezethez igazodó, a védettség tényét és okát, valamint a védettséggel összefüggő egyéb információt tartalmazó táblával megjelölheti.

A helyi védelem irányítása

14.§

(1) A településen a helyi védelmet a polgármester a főépítész közreműködésével irányítja.

(2) A helyi védelemmel kapcsolatos adminisztratív feladatok ellátásáról a Jegyző a Polgármesteri Hivatal közreműködésével gondoskodik.

A védett értékek szerepe az oktatásban és közművelődésben

15.§

Az építészeti és természeti értékek szemlélet-, illetve jellemformáló szerepének érvényesülése, a települési azonosságtudat fejlesztése érdekében a védett értékeknek és a velük kapcsolatos ismereteknek a helyi oktatásban és közművelődésben helyt kell kapniuk.

Vegyes és záró rendelkezések

16.§

E rendelet 2013. március 29-én lép hatályba, és rendelkezéseit, az ezt követően keletkezett ügyekben és eljárásokban kell alkalmazni.

              Dr. Tittmann János                                                             Kecskésné Patos Szilvia

                  polgármester                                                                               jegyző