Dorog Város Önkormányzat Képviselő-testületének

16/2015 (XI.27.) önkormányzati rendelete

a környezetvédelem helyi szabályairól

Dorog Város Önkormányzat Képviselő-testülete a környezet védelmének általános szabályairól szól 1995. évi LIII. törvény 48.§ (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a 12.§, 13.§, 18.§  tekintetében az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, Magyarország helyi Önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX törvény 13. § (1) bekezdésének 2.,5.,11. pontjaiban meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el.

I. Fejezet

Környezetvédelem

1. általános rendelkezések
   

1.§

(1) Helyi rendelet célja a Dorogon élő emberek környezetének minél élhetőbb kialakítása, a környezet egészének, a környezetvédelem elemeinek figyelemmel kísérése az egyes folyamatok magas szintű, összehangolt harmonizációja, Dorog város fenntartható fejlődésének biztosítása.

(2) A rendelet megfelelő keretet ad Dorog város területén élő emberek számára az egészséges környezet kialakításához és elősegíti Dorog város környezet igénybevételének, terhelésének és szennyezésének csökkentését, a környezeti károk megelőzését, a károsodott környezet folyamatos javítását, az emberi egészség védelmét.

(3) A rendelet hatálya kiterjed Dorog Város közigazgatási területén élő természetes személyekre, jogi személyekre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre.

II. Fejezet

LEVEGŐTISZTASÁG VÉDELEM

2. Avar és kerti hulladék ártalmatlanítása

2.§

(1) Avar és kerti hulladék ártalmatlanításáról elsősorban komposztálással kell gondoskodni, Tilos a kerti hulladékok égetése belterületen.

(2) Dorog város azon területein, az (1) bekezdés szerinti komposztálás nem oldható meg, ott az avart és kerti hulladékot Dorog város által fenntartott komposztálló telepre lehet szállítni, Dorog város honlapján közzétettek szerint. Dorog város lakói részére a helyi ingatlanjukon keletkezett zöldhulladék elhelyezése díjmentes. Dorog város közterületeinek rendben tartása során keletkezett zöldhulladék, szintén térítésmentesen helyezhető el a komposztálló telephelyen.

 (3) Tilos az avar égetése a füstköd-riadó elrendelésének teljes időtartama alatt.

(4) Tilos az avar égetése kisfeszültségű (0,4 kV), középfeszültségű (11-35 kV), nagyfeszültségű vezetékek (132 kV), továbbá távközlési vezetékek alatt, valamint véderdők és helyi védelem alatt álló területeken.

3. Dorog város szmog helyzettel kapcsolatos rendelkezései

3.§

 A füst-riadó terv működtetésével kellő időben észlelhető a környezet veszélyeztetést okozó légszennyezettség kezdeti kialakulása, és így veszélyeztetés alacsony kockázata mellett meghatározhatók az emberi élet és egészség megóvása érdekében szükséges intézkedések, azok elrendelésének és végrehajtásának szabályai.

Szmog riadó korlátozással és feladat ellátással járó személyi hatálya a helyhez kötött légszennyező források, valamint a közúti közlekedés mozgó légszennyező forrásainak üzemeltetőire – magánszemély, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet – terjed ki.

4. A szmog helyzetben elrendelhető intézkedések fokozatai

4.§

 (1) Szmog helyzet esetén azonnal be kell szerezni az Országos meteorológiai Szolgálat (továbbiakban: OMSZ) meteorológiai előrejelzéseit, valamint a megyei kormányhivatal álláspontját.

 (2) Szmog helyzet megfelelő fokozatát kell elrendelni, ha a szennyező anyag koncentrációja a meglévő monitor állomáson 3 egymást követő órában, illetve PM10 aeroszol esetében 2 napon át folyamatosan eléri, vagy meghaladja a légszennyezettség határértékekről, valamint a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékéről szóló mindenkor hatályos jogszabályban rögzített tájékoztatási, illetve riasztási küszöbértéket két egymást követő napon és a meteorológiai előrejelzések szerint a következő napon javulás nem várható.

 (3) A szmog helyzet lehetséges fokozatai, riasztási és tájékoztatási.

 (4) A tájékoztatási és riasztási fokozatok elrendelésének alapján a meteorológiai jellemzők, illetve a légtér szennyező anyag koncentrációjának mért értékei határozzák meg.

5. §

(1) Magasabb szmog helyzet fokozatot (tájékoztatási fokozat helyett riasztási fokozat) kell elrendelni, ha:

a) A levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékéről szóló mindenkor hatályos jogszabályban megjelölt légszennyező-anyag koncentrációja a korlátozások ellenére tovább emelkedik és 3 egymást követő órán keresztül folyamatosan eléri, vagy meghaladja a már elrendelt fokozatnál szigorúbb fokozat határértékét.

b) A meteorológiai előrejelzés alapján a légszennyezettség felhalmozódásához vezető időjárási helyzetben az elkövetkezendő 6 órában javulás nem várható.

c) A légszennyezettség 72 órán keresztül eléri, vagy meghaladja a tájékoztatási küszöbértéket.

(2) A lakosságot legalább az alábbiakról tájékoztatni kell:

a) az észlelt túllépésről

b) a túllépés helyéről, túllépéssel érintett területről,

c) a túllépés mértékéről (a tájékoztatási vagy a riasztási küszöbértékekhez viszonyítva),

d) a túllépés kezdetéről és várható időtartamáról,

e) a legmagasabb 1 órás, 8 órás és 24 órás átlag koncentrációról

(3) Az előrejelzésnek a következő időszakra (napszakra vagy napra) vonatkozóan tartalmaznia kell:

a)  a várható túllépéssel érintett terület,

b) a várható (tájékoztatási vagy riasztási) fokozat,

c) a várható változások szennyezettségi szintben (javulás, stabilizálódás vagy romlás) történő megadását.

(4) Az érintett lakosság részére a lehetséges egészségügyi hatásokról és a javasolt teendőkről

a) a veszélyeztetett népességcsoportok (óvodás korúak, iskolai tanulók, idősek, betegek),

b) a várható tünetek,

c) javasolt elővigyázatossági intézkedések,

d) a további információk elérési módjának

megadásával kell tájékoztatást adni.

(5) A riasztási fokozat és a riasztási fokozatban hozott intézkedések megszüntethetők, ha a külön jogszabályban meghatározott légszennyező anyag (kivéve ózon) koncentrációja a folyamatosan működő automata mérőállomáson 3 egymást követő egyórás átlagában, illetve szálló por (PM10) esetében egy nap 24 órás átlagában nem lépi túl a riasztási küszöbérték számszerű értékét és a meteorológiai előrejelzések szerint a következő napon nem várható a levegőminőség romlása.

(6) Ózon esetében a riasztási fokozat megszüntethetőségének feltétele, hogy a megszüntetés előtti 36 óra alatt az ózon koncentráció folyamatosan működő automata mérőállomáson nem lépi túl a riasztási küszöbértéket.

(7) A szmog helyzetet meg kell szüntetni, ha a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékéről szóló mindenkor hatályos jogszabályban megjelölt légszennyező-anyag koncentrációja a monitor állomáson legalább 4 óra időtartamban alatta marad a tájékoztatási állapotra megállapított határértéknek és a meteorológiai előrejelzés szerint a légszennyezettség további csökkenése várható.

 5. Szmog helyzet esetén közreműködő szervezet tagjai, és feladataik

6. §

1. Dorog Város Önkormányzata a szmog helyzet események kezelésére és megszüntetésére operatív egységet hoz létre Szmog Intéző Munkacsoport (továbbiakban: SZIM) néven.

2. A SZIM állandó tagjai:

1. Dorog Város Polgármestere. Dorog Polgármesteri Hivatal, 2510 Dorog, Bécsi út 71. Telefonszám: 06-33-431-299. E-mail: pmester@dorog.hu
2. Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal

Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály

9021 Győr, Árpád u. 28-32.

Telefonszám: 06 96 524 000

Ügyeleti telefonszám (munkaidőn kívül): 00-36-20/946-3772.

3. Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal

2800 Tatabánya, Bárdos László u. 2.

Telefonszám: +36 34 515 100.

4. Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal

Népegészségügyi Főosztály: Telefonszám: 06 34-512-720.

5. Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály Esztergomi Járási Hivatal Járási Népegészségügyi Intézete, Tiszti főorvosa útján. Telefonszám: 06-33-503-285, 06-33-503-286.
6. Országos Mentőszolgálat: Telefonszám 104.
7. Komárom-Esztergom Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság:

Telefonszám: 06-34-512-070.

8. Dorog Városi Rendőrkapitányság. Telefonszám: 06-33-512-777.
9. OMSZ vezetője, vagy az általa kijelölt intézkedési jogkörrel felruházott személy.

3. A SZIM feladata:

a) elemzi és értékeli a beérkező légszennyezettség és meteorológiai adatok alapján a környezetveszélyeztetés kockázatát,

b) javaslatot tesz a polgármesternek a szmog helyzet fokozat elrendelésére, illetve annak feloldására, kikérve a megyei kormányhivatal írásos szakvéleményét,

c) jegyzőkönyvben rögzíti a szmog helyzet végrehajtásával és megszüntetésével kapcsolatos előforduló eseményeket,

d) a szmog helyzet elrendelése esetén távközlési és telekommunikációs eszközök útján gondoskodik annak kihirdetéséről és közzétételéről,

e) a közreműködő szerveket azonnal értesíti a szmog helyzet elrendeléséről, valamint tájékoztatja a korlátozásban érintett gazdálkodó és egyéb szerveket,

f) a helyi tömegtájékoztatási eszközökön keresztül értesíti és folyamatosan tájékoztatja a lakosságot, kérve közreműködésüket a veszélyes mértékű levegőszennyezés megszüntetésében történő részvételre.

g) javaslatot tesz a légszennyezést előidézők tevékenységének, a légszennyező források kibocsátásának korlátozására,

h) a polgármester határozatát a korlátozó intézkedések hatályba léptetéséről fax, vagy e-mail útján megküldi a korlátozásra kötelezetteknek,

i) koordinálja és ellenőrzi a meghozott döntések végrehajtását, és erről tájékoztatja a közreműködő szerveket,

j) szmog helyzet fokozatainak megváltoztatása, illetve a szmog helyzet megszüntetése esetén az a) és az h) pontokban foglalt módon jár el.

4. A SZIM a rendkívüli esemény megszüntetésének kezelésére a környezetveszélyeztetést okozó légszennyezés hatásának mérséklésére teendő intézkedések végrehajtásához eseti szakértőket vonhat be munkájába.

6. Dorogi Polgármesteri Hivatal és a polgármester feladatai

7. §

(1) A Dorogi Polgármesteri Hivatal szmog helyzet esetén az alábbi feladatokat látja el:

1.  Kijelölt munkatársa révén a nap 24 órájában fogadja a riasztást.

2.  Riasztás esetén, rövid úton távbeszélőn értesíti a Polgármestert.
3.  Gondoskodik a SZIM tagjai részére biztosított helyiség és a szükséges technikai feltételek biztosításáról, a SZIM még esetlegesen hiányzó tagjainak mozgósításáról. (A SZIM tagjai egymással távközlési és telekommunikációs eszközökön keresztül tartják a kapcsolatot.)

2. A Dorogi Közterület Felügyelet a szmog helyzet fokozatok elrendelése esetén segíti, illetve ellenőrzi a korlátozó intézkedések végrehajtását, együttműködik az intézkedési terv végrehajtásában résztvevő más szervekkel.

3. Szmog helyzetben intézkedések meghozatalára a polgármester, mint a SZIM elnöke jogosult (Dr. Tittmann János, tel.: 30-9482-124). Döntését közigazgatási hatósági jogkörben eljárva hozza meg.

(4)  A polgármester szmog helyzet esetén az alábbi feladatokat látja el:

a) összehívja a SZIM-et,

b) elrendeli a szmog riadót, illetve távközlési és telekommunikációs eszközök útján gondoskodik annak kihirdetéséről és közzétételéről,

c) korlátozó intézkedéseket hoz,

d) indokolt esetben megváltoztatja a szmog helyzet fokozatát,

  e) a feltételek fennállása esetén megszünteti a szmog riadót.

7. A szmog helyzetben érintettek értesítésének (bevonásának) rendje

8. §

(1) Dorogi Polgármesteri Hivatala értesíti:

a) Dorog Város Rendőrkapitányságát,

b) a Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály Esztergomi Járási Hivatal Járási Népegészségügyi Intézetét

c) a Magyar Közút Nonprofit Zrt. Komárom-Esztergom Megyei Igazgatóságát,

d) Nemzeti Közlekedési Hatóság Közép-dunántúli Regionális Igazgatóságát,

e) Vértes Volán Zrt.-t,

f) az ipari jellegű helyhez kötött légszennyező források tulajdonosait (pl.: Dorog-Esztergom Erőmű Kft., Richter Gedeon Vegyészeti Gyár Nyrt., SARPI Dorog Kft., stb.).

8. Megelőző és korlátozó intézkedések szmog helyzet esetén

9. §

 (1) A település teljes közigazgatási területén a helyhez kötött, légszennyező kibocsátó források üzemeltetőit tevékenységük (különböző fokú) korlátozására vagy felfüggesztésére kell kötelezni.

(2) A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály által szolgáltatott ipari jellegű helyhez kötött légszennyező források jegyzéke alapján a korlátozás konkrét mértékének meghatározására, az érintett légszennyező források üzemeltetőinek bevonásával a SZIM tesz javaslatot a polgármesternek, figyelembe véve a megyei kormányhivatal írásos szakvéleményét.

(3) A lakosságot és a közintézményeket (az egészségügyi, szociális és oktatási intézmények, valamint óvodás és bölcsődék kivételével) a település egész területén a szilárd és olajtüzelésű fűtőberendezések használatának mérséklésére kell felszólítani, a szmog helyzet súlyosságától függően az állandó tartózkodásra szolgáló helyiségek hőmérsékletének megfelelő hőfokra történő maximalizálásával.

(4) Szmog helyzet esetén el kell rendelni:

a) az avar és kerti hulladékok külterületen történő nyílt téri égetésének tilalmát,

b) a porkibocsátással járó tevékenységek nem végezhetőek (építkezési munkálatok, építési anyagok szállítása, stb.)

c) a közlekedési útvonalak folyamatos takarítását, valamint szükség esetén locsolását

(5) Üzemanyag kimérése csak azoknál a töltő kutaknál megengedett, amelyek zárt gőzvisszavezető rendszerrel vannak ellátva, és a kutak feltöltése is csak zárt gőzvisszavezető rendszerrel ellátott tárolótartályok és ehhez csatlakozó tankautókkal történik.

(6)  Közlekedést érintő korlátozó intézkedések az alábbiak:

a) átmenő forgalom korlátozása, illetve kitiltása, az elkerülő útvonal(ak) kijelölése,

b) általános (környezetvédelmi) sebességkorlátozás ideiglenes bevezetése,

c) dízel ózonszennyezettség esetén a gépjárműforgalom,  a benzin üzemű gépjárművek fokozottabb korlátozása, illetve a legszennyezőbb gépjárművek használatának megtiltása,

d) a gépjárműhasználat további korlátozása a rendszám páros-páratlan besorolása szerint, a 22 órától 6 óráig tartó időszak kivételével,

e) a tömegközlekedés használatának előnyben részesítése,

f) a parkolási lehetőségek időleges bővítése,

g) a gépjárművek indokolatlan – álló helyzetben történő alapjárati üzemeltetésének lehetőség szerinti mérséklésére történő felszólítás.

10. §

A 9.§ (6) bekezdésében foglalt korlátozó intézkedések alól mentesülnek az alábbi gépjárművek és tevékenységek

            a) a tömegközlekedés céljára szolgáló gépjárművek,

            b) a megkülönböztetett jelzéssel rendelkező járművek, valamint az ilyen járművek által közrefogott járműoszlop,

            c) a közszükségleti áruszállítás (könnyen romló alapvető élelmiszereket szállító járművek), a közszolgáltatás, a posta, a tűzoltóság, polgári védelem, a rendőrség, a honvédség, a katasztrófa-elhárítás, a környezetvédelem, az önkormányzatok és a közegészségügyi szolgáltatás gépjárművei, amennyiben ilyen feladatukat teljesítik,

            d) a tiszta gázüzemű, az elektromos meghajtású, a hibrid hajtású, illetve a 12 és 13 környezetvédelmi besorolási osztályú gépjárművek,

            e) a hármas hatású szabályozott motorüzemi katalizátorral felszerelt taxik (amennyiben tevékenységüknek megfelelő személy-, illetve teherszállítást végeznek).

            f) betegszállító és az orvosi ügyelet gépjárművei, gyógyszertárakba és kórházakba gyógyszert, illetve a gyógyításhoz szükséges eszközöket, anyagokat szállító járművek, amennyiben feladatukat teljesítik.

            g) mozgáskorlátozott személyt szállító járművek (amennyiben eredeti és érvényes parkolási igazolvánnyal rendelkeznek és ez a szélvédőn keresztül jól látható).

            h) szemétszállító, köztisztasági, utak tisztítására szolgáló víz-, gáz-, villamos energia-, távhő- és távközlési szolgáltatást ellátó, valamint karbantartást és ellátást biztosító járművek,

            i) elromlott jármű vontatását, vagy a közúton elromlott jármű hibaelhárítását végző járművek,

            j) a temetkezési szolgálat gépjárművei.

III. Fejezet

ZAJVÉDELEM

9. Zajvédelem helyi szabályozása

11.§

(1)  Szabályozás célja, hogy meghatározza az ember egészséghez, egészséges környezethez való jogának védelme érdekében a helyi zajvédelmi szabályokat.

(2) A zajvédelmi szabályok az alábbi állandó vagy ideiglenes jelleggel, zajkibocsátással járótevékenységekre terjed ki:

            a) magánszemélyek háztartási igényeit kielégítő építési, bontási tevékenységre,

       b) kertépítéssel, zöldfelület-fenntartással kapcsolatos tevékenységre,

c) vendéglátó egység épületen kívüli területén hangosító berendezés üzemeltetésére,

d) magáningatlanon hangosító berendezést alkalmazó, legalább 20 főből álló rendezvényre,

e) közterületen hangosító berendezés üzemeltetésével járó rendezvény tartására.

         (3)  A zajvédelmi szabályozás alóli kivételek:

a) Dorog Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) és a tulajdonában lévő szervezetei által megrendezett közterületi rendezvények,

b) a gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. törvény hatálya alá tartozó rendezvények,

c) az életveszély elhárítása és vagyoni kár keletkezésének megelőzése érdekében végzett, valamint a rendelet 4.§ hatálya alá tartozó tevékenységekhez kapcsolódó zajkibocsátás és zajforrás üzemeltetése.

12. §

(1) A lakóterületi vagy kertes mezőgazdasági övezetben lévő ingatlanon a településen tartózkodók nyugalmának biztosítása érdekében a magánszemélyek háztartási igényeit kielégítő, zajjal, zajkibocsátással járó építési és bontási tevékenység

1. munkanapokon 7.00 és 19.00 óra között végezhető,
2. szombaton 8.00 és 19.00 óra között végezhető,
3. vasárnap és munkaszüneti nap nem végezhető.

13.§

(1) A lakóterületi vagy kertes mezőgazdasági övezetben lévő ingatlanon a magánszemélyek háztartási igényeit kielégítő kertépítéssel, zöldfelület-fenntartással kapcsolatos, zajkibocsátással járó tevékenység, így különösen motoros fűnyírás, motoros fakivágás, kerti traktor üzemeltetés

1. munkanapokon 7.00 és 19.00 óra között végezhető,
2. szombaton 8.00 és 19.00 óra között végezhető,
3. vasárnap és munkaszüneti nap 9.00 és 12.00 óra között végezhető.

(2) Köz- vagy magánterület lakóterületi övezetében parkfenntartó gazdálkodó szervezet által kertépítéssel és zöldfelület-fenntartással kapcsolatos, zajkibocsátással járó tevékenység, így különösen motoros fűnyírás, motoros fakivágás, kerti traktor, egyéb gépi berendezés működtetése

1. munkanapokon 7.00 és 18 óra között végezhető,
2. szombaton 8:00 és 12.00 óra között végezhető,
3. vasárnap és munkaszüneti nap 9.00 és 12.00 óra között végezhető.

IV. Fejezet

VÍZVÉDELEM

 10. Felszíni és felszín alatti vizek védelme

14.§

(1) Vízparton, vízfolyások, források közelében, közterületen gépjármű mosása tilos.

(2) Nyílt csapadékvíz-elvezető árok tisztítása, karbantartása, az akadálytalan lefolyás biztosítása elsősorban a terület használójának kötelessége.

V. Fejezet

Természevédelem

11. Helyi védelem

15.§

 (1) Helyi védelem tárgya olyan objektum, amely a város jelentőségét, múltját képviseli, vagy megjelenésével jelentős tájképi érték, pótolhatatlan, egyedi természeti érték.

(2) A helyi védelem irányítása a polgármester hatáskörébe tartozik, mely kiterjed a védelem tárgyának feltárása, dokumentálása, a Képviselő-testület elé való beterjesztése, bemutatásának biztosítása és fenntartásának megszervezése feladatokra.

 (3) Helyi védelem alá helyezésre és annak megszüntetésére természetes, vagy jogi személy tehet javaslatot, ajánlást, melyet a polgármesternek kell benyújtani.

12. Helyi védelem Pénzügyi hátterének megteremetése

16.§

(1) Önkormányzati Környezetvédelmi alap elkülönített része biztosítja a helyi védelem megvalósítását.

(2) Önkormányzati Környezetvédelmi Alap elkülönített részének bevételét képezi:

a) az Alap általános bevételeinek meghatározott része,

b) a költségvetés erre a feladatra elkülönített része,

c) helyi védett értékek sérelmére történő tevékenység miatt kiszabott bírságok, zöldkárok megtérítése,

d) címzett adományok.

(3) Az elkülönített rész felhasználásáról a környezetvédelemmel foglalkozó bizottság javaslata alapján a Képviselő-testület dönt.

13. Közhasználatú zöldterületek védelme

17.§

(1) Tilos zöldfelületen, zöldterületen gépjármű leállítása, szerelése, mosása, tisztítása.

(2) Zöldfelületre, zöldterületre gépjárművel behajtani csak a közlekedési táblával jelzett helyen vagy munkavégzés céljából szabad.

14. A fás szárú növényzet védelme

18.§

(1) Dorog Város belterületén a magántulajdonú ingatlanokon fás szárú növényzetet kivágni jogerős engedéllyel és annak (2) bekezdés szerinti pótlása esetén szabad. A kivágásra vonatkozó engedély iránti kérelmet, és a kivágott fás szárú növényzet pótlásának jóváhagyását az ügyfélnek írásban kell benyújtania, Dorog Város jegyzőjéhez. A kérelmet Dorog Város jegyzője határozattal bírálja el. A jegyző a fakivágást megtiltja, ha a fa helyi szabályozásban védetté nyilvánított, vagy a fa további fenntartása indokolt.

(2) A jegyző a pótlás mennyiségét az alábbiak szerint hagyja jóvá:

1. a kivágandó vagy kivágott fát olyan fával kell pótolni, aminek a törzsátmérője eléri a kivágott fa törzsátmérőjének az 50%-át. 
2. élet-, és vagyonbiztonságot veszélyeztető fa helyett 1 db,

3. életképtelen, kiszáradt fa helyett 1 db.

(3) Ha a jogellenesen kivágott fa db száma és törzsátmérője utólag nem állapítható meg, akkor azt következtetett darabszámmal és 25 cm törzsátmérővel kell figyelembe venni.

(4) Ha a kivágandó fa 1 m magasságban mért törzsátmérője nem éri el a 10 cm    vastagságot, akkor a fa pótlási kötelezettség nélkül kivágható.

(5) A jogellenes fakivágás megállapítása esetén a pótlást a jegyző határozatban rendeli el a (2) és (4) pontban szabályozottak szerint. A jogellenesen kivágott fa pótlási kötelezettségének teljesítése nem mentesít az egyéb jogszabályokban foglalt jogkövetkezmények alól. A jogellenesen kivágott fa pótlásának lehetetlensége esetében a fapótlás pénzbeli megváltását a jegyző határozattal előírja az aktuális tárgyévi fapótlási egységár 120 %-ának alkalmazásával.

 (6) A pótlás ingatlanon belüli lehetetlensége esetén a jegyző meghatározza a kivágandó vagy kivágott fás szárú növényzet pótlásának értékét. Ingatlan tulajdonosa a Környezetvédelmi Alap javára fizeti be, a közhasználatú zöldterületek fejlesztése céljára.

 (7) Növényzet telepítésénél a tájhonos, területre jellemző, lombhullató cserje fajokat, valamint a fa pótlási kötelezettség jóváhagyásánál tájhonos, lombhullató, min. 2x-i faiskolázott fa fajtákat kell ültetni a város egész közigazgatási területén.

VI. Fejezet

Záró rendelkezések

15. hATÁLYBA LÉPTETŐ ÉS HATÁLYON KÍVÜL HELYEZŐ RENDELKEZÉSEK

20.§

(1) Ez a rendelet 2015. november 28-án lép hatályba.

(2) Hatályát veszti:

 1. Dorog város önkormányzat képviselő – testületének 3/2010. (II. 26.) önkormányzati rendelete a szmoghelyzettel kapcsolatos teendők szabályozásáról,

 2. A Környezetvédelmi Alapról szóló 16/1997. (V.30.) önkormányzati rendelet.

Dr. Tittmann János                                           Kecskésné Patos Szilvia

                   polgármester                                                            jegyző