1. § (1) A Rendelet 1.melléklete tartalmazza a beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területek beépítési paramétereit

(2)² A Rendelet 2. melléklete tartalmazza a település Szabályozási tervét, mely SZT-0M1, SZT-1M2, SZT-2M3, SZT-3M2, SZT-4, SZT-5, SZT-KM2 (külterületi) jelű és SZT-V (védett területek) megnevezésű térképekből áll. A rendeletbe foglalt előírásokat az SZT-0M1, SZT-1M2, SZT-2M3, SZT-3M2, SZT-4, SZT-5 jelű belterületi és az SZT-KM2 jelű külterületi Szabályozási Tervlapokkal, valamint az SZT-V jelű térképpel együtt kell alkalmazni.

2. § Fekvőtelek: ha egy telek közterületi határvonala hosszabb, mint a közterületre merőleges, fekvő teleknek nevezzük.

3. § A szabályozási tervben alkalmazott kötelező szabályozási elemek:

4. § (1) Az övezethatár által elmetszett telek esetében:

(2) A Gksz-4 és Gksz-5 övezetekben az út és közművek számára kialakítandó telekre nem vonatkozik az 1. melléket táblázatában jelölt minimális telekméretet.

(3)³ ) Közút vagy magánút mentén futó vízgazdálkodási terület (árok, vízfolyás, csatorna, patak) mellett elhelyezkedő telkekhez vezető hidak és áthajtók biztosítják a közterületi kapcsolatot.

5. § A 3 vagy annál több gépkocsi tárolására alkalmas garázs önálló épületben nem helyezhető el. Új lakó- vagy üdülőépület esetén a fedett parkolókat a főépülettel egy tömegben vagy a terepszint alatt kell megépíteni.

6. § (1) Az előkert a szabályozási terv eltérő jelölése hiányában változó lehet, általános esetben 5,0 méter vagy a szomszédos beépítéshez, vagy a terepviszonyokhoz igazodó.

(2)⁴ Az oldalkert méretét:

(3) Fekvő telek esetében az előkert mérete 3 méterre csökkenthető, fekvő saroktelek esetében az előkert a telek hosszabbik oldalán csökkenthető 3 méterre.

7. § A 10%-nál nagyobb lejtésű területeken a vízvisszafogásról az árkok lépcsőztetésével kell gondoskodni.

8. § (1) A kialakult lakóterületi tömbben a telek beültetési kötelezettséggel jelölt telekrészén a megengedett legnagyobb beépítettsége 15%. A beültetési kötelezettséggel jelölt területen a meglévő növényzetet meg kell tartani.

(2) A Szabályozási Terven beültetési kötelezettséggel jelölt területek 85%-át zöldfelületként kell kialakítani, a fennmaradó 15%-on parkolófelület, közlekedési felület, épület, építmény elhelyezhető.

9. § Haszonállat számára állattartó építményt kialakítani egyházi, oktatási, egészégügyi, szociális és kereskedelmi szolgáltató funkciójú telek telekhatárától számított 25 méteres távolságon túl lehetséges.

10. § Új épület építése esetén a telken belül lakásonként egy gépkocsi elhelyezéséhez szükséges parkolóterületet biztosítani. Egyéb rendeltetési egység esetén az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (továbbiakban: OTÉK) előírásait kell figyelembe venni.

11. § (1) A belterületi új lakóterületek építési telkein teljes közműellátást kell biztosítani (közüzemi víz-, szennyvíz- elvezetés és csapadékvíz kezelés, elektromos áram biztosítása), kivéve azokon a területeken, ahol a közüzemi szennyvíz- és csapadékvízelvezetés nincs kiépítve. Ezeken a területeken a szennyvízkezelést egyedi szennyvízkezelő berendezéssel kell megoldani.

(2) Csapadékvíz csatornába, nyílt vízfolyásba, kezeletlen szennyvíz nem vezethető.

(3) A külterületen épülő létesítmények használatba vételéig a létesítmény legalább részleges közműellátást biztosítani kell (vízellátás, elektromos ellátás, közműpótló berendezés).

12. § (1) A lakóterületeken 600 m²-nél kisebb építési telken legfeljebb egy lakás helyezhető el.

(2) Terepszint alatt legfeljebb - 3,0 méter padlószintű létesítmény helyezhető el. Az építési telek legfeljebb 40%-a pincézhető alá.

13. § (1) A kertvárosias lakóterületen telkenként 1 lakóépületben legfeljebb két lakás helyezhető el.

(2) A kertvárosias lakóterületen az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (továbbiakban: OTÉK) 13. §(2) bekezdésébe foglaltokon kívül:

(3) A kertvárosias lakóterületen

(4) A kertvárosias lakóterületekre vonatkozó előírások az 1. mellékletben találhatók.

14. § (1) A falusias lakóterületen telkenként 1 lakóépületben legfeljebb két lakás helyezhető el.

(2) A falusias lakóterületen üzemanyagtöltő állomás, glampingsátor, és önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t összsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára nem helyezhető el.

(3) Az Lf-K falusias lakóterület építési övezetében a földművelő kultúra, hazai hagyományos, szalag telkes beépítése ott megengedett, ahol az oldalkert megengedett mérete min 4 m.

(4) A falusias lakóterületekre vonatkozó előírások az 1. mellékletben találhatók.

15. § (1) A településközpont területen az OTÉK 16. §(1)-(2) bekezdéseibe foglaltak alkalmazandók, azzal a kikötéssel, hogy

(2) Az OTÉK 16. §(1)-(2) bekezdéseiben felsoroltak önálló épületben vagy lakóépületben, lakófunkcióval vegyesen is elhelyezhetők.

(3) A településközpont vegyes területen

(4) A településközpont vegyes területek előírásai az 1. mellékletben találhatók.

(5)⁵ A Vt-3 övezetben a hátsókert mérete 0 m-re is csökkenthető

16. § (1) Üdülőterületen

(2) A hétvégi házas területen 400 m²-es és annál kisebb, meglévő építési telken 1 rendeltetési egységes üdülőépület építhető. 400 m²-nél nagyobb építési telken egy épület építhető, melyben legfeljebb 2 üdülő rendeltetési egység helyezhető el.

(3) Az üdülő övezetekre vonatkozó előírások az 1. mellékletben találhatók.

17. § (1) Gazdasági területen: kereskedelmi, szolgáltató terület (Gksz) és ipari terület Gip) a telkek zöldfelülettel borított részének legalább felét háromszintű növényzet (gyep- cserje- és lombkoronaszint együttesen) alkalmazásával kell kialakítani. Egyszintű növényzet (gyepszint) a zöldfelülettel fedett terület legfeljebb 1/4-ét boríthatja.

(2) Az egyes telkeken a kötelező zöldfelület minimum 30%-át a telekhatárok mentén egybefüggően kell kialakítani. A 0,5 hektárnál nagyobb ingatlanok esetében telekhatárok mentén legalább 10 m széles védő zöld sáv telepítendő. A védő zöld sávot háromszintű növényzetből (gyep-, cserje- és lombkoronaszint együttesen) kell kialakítani.

(3) Rézsűk a telken csak oly módon alakíthatók ki, hogy a rézsű állékonysága a telek területén belül biztosítható legyen.

18. § (1) A kereskedelmi, szolgáltató területen az OTÉK 19. §(1)-(2) bekezdésébe foglaltokon kívül a területen dolgozók számára sportépítmény helyezhető el.

(2) A kereskedelmi, szolgáltató területen

(3) A Gksz-4 és Gksz-5 kereskedelmi, szolgáltató területen a (1) és (2) bekezdésben foglaltakon kívül üzemanyagtöltő állomás is elhelyezhető.

(4) A Gksz-4 övezetben közút vagy magánút kialakítása esetén kétoldali, nagy lombkoronájú fasor telepítése kötelező.

(5) A gazdasági-kereskedelmi területekre vonatkozó részletes előírások az 1. mellékletben találhatók.

19. § (1) A településen kijelölt Gip övezetben az OTÉK 20. § (4) bekezdése szerinti építmények helyezhetők el.

(2) Egyéb ipari területen

(3) Ipari területre vonatkozó részletes előírások az 1. mellékletben találhatók.

20. § A különleges területek a célzott felhasználás, valamint az elhelyezhető épületek, építmények szempontjából

21. § (1) A K-P jelű övezet a meglévő, Kesztölcre jellemző pincesorok építési övezete, ahol a meglévő épületek elsősorban a meglévő funkcióra használhatók, de vendéglátási célzattal is felújíthatók. Az utca beépítéséhez igazodóan a tetőtérben lakó, nyaraló vagy szállás funkció kialakítható, feltéve, hogy a pince funkció megőrzésre kerül.

(2) A pincék homlokvonala és a szabályozási tervben vegyes használatú útként lehatárolt közterület szabályozási vonala közötti terültek kertként hasznosíthatók.

22. § A K-L övezetben:

23. § (1) K-Sp és K-Tu-1 övezetekben

(2) K-Sp és K-Tu-1 és K-Tu-2 övezetekben

(3) A különleges erdei turizmus (K-Tu-2) övezetben:

(4) A K-Tu-2 jelű különleges erdei turizmus területen a meglévő növényzet 85%-át meg kell tartani. A különleges területre vonatkozó részletes szabályok az 1. mellékletben találhatók.

24. § (1) A beépítésre szánt különleges régészeti területen (K-R) a kolostorrom bemutatását és védelmét szolgáló, ismeretterjesztést, idegenforgalmi tájékoztatást, turizmust vagy a terület fenntartását szolgáló épületek, építmények helyezhetők el.

(2) A K-R övezetben az épület mögött egy további melléképület is elhelyezhető oly módon, hogy az utcafrontról ne legyen látható.

25. § (1) Új lakóutcák esetében a szabályozási szélesség minimum 12,0 m , magánutak szélessége minimum 10 m.

(2) A szabályozási szélességen belül csak a közlekedési létesítmény, berendezései és közművek létesíthetők vagy növényzet telepíthető.

(3) A helyi tulajdonban és kezelésben álló közlekedési területek két övezetre:

26. § A zöldterületek a funkció, valamint az elhelyezhető épületek, építmények szempontjából

27. § (1) A Zkp övezetben az építési hely határvonalai: a telekszélektől számított 15 méter .

(2) A Zkk övezetben kizárólag

(3) A Zkk övezetekben épületek nem alakíthatók ki.

28. § A zöldterület övezeteiben az egyes telkeket legalább 80 %-át zöldfelülettel borítottan kell kialakítani. A Zkp és Zkk jelű övezetekben parkolót csak a zöldterületet igénybevevők számára előírt parkoló-férőhely elhelyezése céljára szabad létesíteni.

29. § Az erdőterületek funkciójuk és az elhelyezhető építmények szerint

30. § (1) Az Eg gazdasági erdőövezetben az erdő rendeltetésének megfelelően:

(2) Az Ek közjóléti erdőövezetben az erdő rendeltetésének megfelelően:

31. § (1) A kialakult jellegzetes településszerkezet megtartása, a hagyományos tájhasználat és a táji, természeti értékek megőrzése érdekében a mezőgazdasági területek a telekalakítás és az épületek, építmények elhelyezése szempontjából

(2) Lakókocsi, lakókonténer, a mezőgazdasági területeken még átmenetileg sem helyezhető el.

(3) Önálló reklámhordozók, hirdető berendezések, nyilvános illemhelyek nem helyezhetők el.

(4) Épületek, építmények nem helyezhetők el vízfolyások mentén 50-50m-es sávban.

(5) A csatornahálózatba nem beköthető mezőgazdasági területen bármely szennyvizet eredményező létesítmény csak akkor üzemeltethető, ha a szennyvíz gyűjtése és átmeneti tárolása zárt, szivárgásmentes tárolóban történik.

32. § Az egyes övezetekben a már beépített telkeken a beépítettség az adott övezetben meghatározott mértékig növelhető. Ha a telek beépítettsége az övezetben megengedett mértéket meghaladja, a meglévő épület felújítható, a korábbi beépítettség mértékéig átépíthető, de tovább nem bővíthető.

33. § (1) Az Mk kertes mezőgazdasági terület a telekalakítás és az épületek, építmények elhelyezése szempontjából

(2) A kertes mezőgazdasági terület övezeteiben kialakítható legkisebb telek nagysága 1500 m², szélessége min. 12 m .

(3) A kertes mezőgazdasági terület övezeteinek részletes előírásai az 1. mellékletben találhatók.

34. § (1) A kertes mezőgazdasági övezetekben egy telken egy épület helyezhető el, lakófunkció az Mk-3 övezet kivételével nem létesíthető.

(2) Az építési határvonal az előkertben a 5 m-re, az oldalkertben 3 m-re, a hátsókertben 10 m-re húzódik.

(3) A kertes mezőgazdasági területen állattartó gazdasági épület, valamint üzemi méretű (saját szükségletet meghaladó mennyiséget előállító) mezőgazdasági épületek (pl.: terményfeldolgozó, mezőgazdasági gépjavító) nem helyezhetők el.

35. § (1) Az Mk-1 borvidéki kertes övezetben kizárólag a szőlőművelést, szőlőfeldolgozást, bortárolást, borturizmust szolgáló épületet (pince, vendéglátó, turisztikai és szállás jellegű épületek) építmény, helyezhető el.

(2) Az Mk-2 kertes övezetben kizárólag a szőlő-, gyümölcstermesztéshez és feldolgozáshoz, kertgazdálkodáshoz kapcsolódó gazdasági épület, továbbá pince helyezhető el.

(3) Az Mk-3 kertes övezetben 2000 m² teleknagyság esetén a szőlő-, gyümölcs-termesztéshez és feldolgozáshoz, kertgazdálkodáshoz kapcsolódó gazdasági épület, pince helyezhető el. 6.000 m²teleknagyság és 50 méteres telekszélesség megléte esetén lakóépület is építhető, kivéve glampingsátor.

36. § (1) Az Má általános mezőgazdasági terület a telekalakítás és az épületek, építmények elhelyezése szempontjából

(2) Az általános mezőgazdasági övezetekben a kialakítható legkisebb telek nagyságánál kisebb telek is kialakítható az út és közművek számára.

(3) Az Má övezetekben a birtokközpont telkén a beépítettség a 25%-ot nem haladhatja meg és legalább 40 %-át zöldfelületként kell kialakítani.

(4) Az Má övezetekben a birtokközponton lakófunkciót szolgáló épület is elhelyezhető. A lakóépület alapterülete az övezetben megengedett beépítési % felét nem haladhatja meg, de legfeljebb 300 m² lehet. Lakóépület kialakítása kizárólag a gazdasági épület(ek) kialakításával egy időben, vagy azt követően történhet.

(5) Az Ma övezetekben gampingsátor elhelyezése nem megengedett.

(6) Az Má övezetekben építési határvonal az előkertben a telek szélétől 5 m-re, oldalkertben: a telek szélétől 10 m-re, hátsókertben: a telek szélétől 15 m-re húzódik.

(7) Az általános mezőgazdasági terület övezeteinek részletes előírásait az 1. mellékletben található táblázat tartalmazza.

37. § (1)⁶ Az Má-1 (borvidéki általános) övezetben kizárólag a szőlőművelést, szőlőfeldolgozást, bortárolást, borturizmust szolgáló épületek, egy rendeltetési egységet magába foglaló szállás épületek helyezhetőek el.

(2) Az Má-1 övezetben épületek, építmények kizárólag akkor helyezhetők el, ha a telek vagy birtoktest legalább 75 %-a szőlőműveléssel hasznosított.

(3) Az Má-2 övezet általánosan a természetvédelem, a gyepgazdálkodás, a növénytermesztés és az állattenyésztés fenntartását szolgálja, ahol ezekkel kapcsolatos vizes élőhely bemutatását szolgáló tanösvények, valamint a hozzájuk tartozó létesítmények, termékfeldolgozás kialakítása lehetséges.

(4) Az Má-2 övezetben a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos terményfeldolgozás és tárolás épületei, építményei helyezhetők el. Az övezetben terményszárító, silótorony magassági korlátozás nélkül elhelyezhető.

(5) Az Má-3 övezetben elsősorban a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos terményfeldolgozás és tárolás épületei, építményei, továbbá a beépítettség legfeljebb 50%-áig lakófunkciót is szolgáló épület

38. § (1) A korlátozott használatú mezőgazdasági övezetbe az „Mko” jellel jelölt, a táji-, természetvédelmi okokból érzékeny, természetvédelmi oltalom alatt álló vagy Natura 2000 területként nyilvántartott mezőgazdasági területek tartoznak.

(2) A korlátozott használatú mezőgazdasági övezet részletes előírásait az 1. melléklet tartalmazza.

39. § (1) Az Mko övezetben kizárólag a gyepterületek fenntartását szolgáló gazdasági épületek, építmények (karám, szénatároló szín) helyezhetők el. Lakóépületek az övezetben nem alakíthatók ki.

(2) Az Mko övezetben birtokközpont nem létesíthető.

(3) Az Mko övezetben nem folytatható olyan tevékenység vagy nem helyezhető el olyan létesítmény, amely a jelenlegi állapotot rontja, a meglévő növényállományt, ökoszisztémákat és egyéb természeti képződményeket veszélyezteti, a tájkép jellegét megváltoztatja.

40. § A vízgazdálkodási területek a közigazgatási területen

41. § (1) A V-2 övezetben felépítményes víziállás nem létesíthető, a víziállás környezete nem keríthető le.

(2) A V-2 övezetben kizárólag közösségi használatú víziállások létesíthetők. A közösségi használatú víziállás területe legfeljebb 25 m² lehet. Épülethez, építményhez kapcsolódó közösségi használatú víziállás kizárólag nem szállás jellegű vendéglátó létesítményhez, vagy nem motoros vízisport létesítményhez kapcsolódóan helyezhető el.

(3) A V-2 övezetben a víziállások egymástól legalább 50 m távolságban létesíthetők.

(4) A V-3 övezeten belül vízművek létesítményei és kiszolgáló létesítményei helyezhetők el.

42. § (1) A természetközeli területek (Tk) a Kétágú-hegy szikla-kibúvásos, természetvédelmi és tájképi szempontból fokozott védelmet igénylő területeit foglalja magába (sziklás, karsztbokorerdős vagy ősgyep területek).

(2) A Tk övezetben nem folytatható olyan tevékenység, valamint nem helyezhető el olyan létesítmény, amely a jelenlegi állapotot rontja, a meglévő növényállományt, ökoszisztémákat és egyéb természeti képződményeket veszélyezteti, a tájkép jellegét megváltoztatja. A kialakult tájhasználatot megváltoztatni kizárólag a természeti állapothoz közelítés érdekében szabad.

43. § A beépítésre nem szánt különleges területek a célzott felhasználás, valamint az elhelyezhető épületek, építmények szempontjából:

44. § (1) A Kb-T övezetbe tartozik a régi temetőrész kegyeleti parkja.

(2) A Kb-T övezetben a temető területén csak sírhelyek, a temető üzemeltetéséhez szükséges építmények, hitéleti építmények és parkolóhelyek létesíthetők.

(3) A Kb-T övezetben urnafal létesíthető.

45. § (1) Ásványi nyersanyag kitermelése, bányanyitás, bányászati építmények, létesítmények elhelyezése kizárólag az SZT-K jelű külterületi Szabályozási terven bányaterületként (Kb-B) lehatárolt területeken végezhető.

(2) A Kb-B övezetben kizárólag a bányászattal kapcsolatos technológiai és segédüzemi építmények, létesítmények, adminisztrációs és szociális épületek helyezhetők el.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott épületek, építmények a telek legfeljebb 2 %-ának mértékéig helyezhetők el, de az épületek, építmények által elfoglalt terület telkenként a 300 m²-t nem haladhatja meg.

46. § (1) A Nemzeti Park, Ökológiai Hálózat mag-, puffer-, vagy ökológiai folyosó területein, Natura 2000 területeken területeken új bányakutatás, bányanyitás, bányatelek fektetése vagy bővítése tilos.

(2) Tájképvédelmi terület övezetében új bányakutatás, bányanyitás, bányatelek fektetése, bővítése a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó előírások alkalmazásával történhet.

(3) Új bányatelek fektetése, vagy bővítése

47. § (1) A beépítésre nem szánt különleges rekreációs területen (Kb-Re) a pihenést, testedzést, szabadidő eltöltését, ismeretterjesztést, idegenforgalmi tájékoztatást, szelíd turizmust vagy a terület fenntartását szolgáló épületek, építmények helyezhetők el.

(2) A tó meder-élétől számított 25 m-en belül épület nem helyezhető el.

(3) A Kb-Re övezetben az egyes telkek területének legalább 80%-át zöldfelületként kell kialakítani

(4) A beépítésre nem szánt különleges rekreációs területre vonatkozó részletes övezeti előírásokat az 1. melléklet tartalmazza.

48. § (1) A Kb-En jelű különleges beépítésre nem szánt, megújuló energiaforrás hasznosításának céljára szolgáló terület, naperőműpark telepítésére alkalmas övezet. Az övezetben elhelyezhetők a naperőmű napelemei és a naperőmű üzemeltetéséhez szükséges épületek és egyéb építmények.

(2) A Kb-En övezetben a naperőmű napelemei oly módon helyezhetők el, hogy a napelemek tartóoszlopai által elfoglalt területet kivéve a napelemek alatti és közötti területeken gyepterület használat biztosítható legyen.

(3) A Kb-En övezetben az élővilág védelme érdekében kizárólag matt antireflexiós bevonattal rendelkező napelemek helyezhetők el, továbbá olyan technológia alkalmazható, amely üzemelése során a poláros fényszennyezés minimálisra csökkenthető.

49. § A Kb-Km övezetben a közműlétesítmények és azok kiszolgáló építményei helyezhetők el.

50. § (1) A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor, szabványos keresztezés kiépítésekor annak egyidejű rekonstrukciójáról is gondoskodni kell.

(2) Új útépítésnél, útrekonstrukciónál a tervezett közművek egyidejű kiépítéséről vagy a meglévő közművek egyidejű rekonstrukciójáról gondoskodni kell.

(3) Mindennemű építési tevékenységnél a meglevő és megmaradó közművezetékek vagy közműlétesítmények védelméről gondoskodni kell. Az új beépítésekhez önálló közműbekötések létesítendők.

(4) A közművezetékek telepítésénél - átépítéskor és új vezeték létesítésekor - a gazdaságos területhasználatra figyelmet kell fordítani. Utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell figyelembe venni. A csak távlatban várható közmű számára a legkedvezőbb nyomvonal fektetési helyet szabadon kell hagyni.

51. § (1)⁷ A Kb-Tu1 és Kb-Tu2 jelű különleges beépítésre nem szánt, turisztikai célú terület övezete a szabadtéri létesítmények kialakítására való terület, ami a turisták és a helyi lakosok turisztikai jellegű igényeit ki tudja szolgálni.

(2)⁸ A Kb-Tu1 és Kb-Tu2 övezetek területén vendéglátó, szolgáltató, oktatási, szórakoztató, sport és szállás funkció helyezhető el..

52. § (1) Levegőtisztaság-védelmi szempontból ökológiailag sérülékeny terület:

(2) Új, nagy létszámú állattartó telep a belterület határától számított 500 m távolságon belül nem létesíthető.

53. § A talajvíz, a rétegvizek és a talaj védelme érdekében szennyvíz még átmenetileg sem szikkasztható.

54. § (1) A vízfolyások környezetében nem folytathatók olyan tevékenységek, melyek veszélyeztetik a felszíni vizek, továbbá a talaj- és a talajvizek állapotát, és talaj vagy talajvízszennyezést okozhatnak.

(2) A felszíni vizek öntisztulásának elősegítése miatt a vízparti sávban a természetközeli nádas, ligetes fás társulások, természetközeli ökoszisztémák védelmét biztosítani kell.

(3) A vízfolyásokat, állóvizeket kísérő erdő-, gyepterületek és nádasok megtartása kötelező, más művelési ágba nem sorolhatók.

(4) A felszíni vízfolyások mederrendezésénél a természetes vízparti vegetációt, a természetes élőhelyek védelmét a tervezés és kivitelezés során biztosítani kell. A rendezéssel megbontott árkok rézsűjét biológiai védelemmel kell ellátni.

(5) A vízmedrek feliszapolódását, kedvezőtlen változását okozó, természetes állapotát vagy funkcionális működését befolyásoló területhasználat, tevékenység nem folytatható.

55. § (1) Talajszennyezés veszélyével járó tevékenységek a szennyezést kizáró (a tevékenységtől függően víz-, szénhidrogén-, stb. záró) aljzaton végezhetők. Mezőgazdasági területen trágya, trágyalé kizárólag zárt tárolóban gyűjthető.

(2) A fejlesztési területek kialakítását úgy kell megvalósítani, hogy a létesítmények elhelyezése a környező területeken a talajvédő gazdálkodás feltételeit ne rontsa. A művelés alóli kivonásokat a beépítés ütemének megfelelően kell végrehajtani, a művelés alóli kivonásig az eredeti művelési ágnak megfelelő területhasznosítást kell folytatni.

(3) Épületek, létesítmények elhelyezésekor a terület előkészítése során a beruházónak a humuszos termőréteg védelméről, összegyűjtéséről, megfelelő kezeléséről és újrahasznosításáról gondoskodnia kell. A humuszos termőréteget lehetőség szerint a beruházással érintett területen kell elhelyezni. Az építési munkák során biztosítani kell, hogy a környezeti hatások a termőföld minőségében kárt ne okozzanak, szennyező anyag a talajba ne kerülhessen

56. § (1) A 12% feletti lejtős területeken az erózió megakadályozása érdekében az állandó növényborítás fenntartását biztosítani kell. A területeken ültetvények telepítése, művelése során eróziót akadályozó talajmegmunkálás, vetés- és ültetvényszerkezet kötelező. A meglévő ültetvények erózióvédelméről gondoskodni kell.

(2) A 17 %-nál meredekebb lejtésű területeken az erdő művelési ág nem változtatható meg, kivéve, ha borvidék szőlőkataszter szerinti I. osztályú területén fekszik. Ez esetben a művelési ág szőlőre változtatható.

57. § (1) Lakó- és településközpont területen veszélyes hulladékot eredményező tevékenységek kizárólag a lakosság alapfokú ellátását szolgáló tevékenységek folytatása esetén megengedett (pl.: fotólabor, gyógyszertár, fogorvos, javítószolgáltatások stb.). Veszélyes hulladékokat eredményező tevékenységek üdülőterületen, rekreációs célú különleges területeken nem folytathatók.

(2) A település közigazgatási területén kívül keletkezett veszélyes hulladékok a közigazgatási területen nem tárolhatók és nem dolgozhatók fel.

58. § A telepengedély alapján gyakorolható tevékenységek - kivéve a környezetét nem zavaró hatású kézműipari tevékenységeket - kizárólag a gazdasági területeken folytathatók.

59. § A kiemelt jelentőségű települési tájképvédelmi területen új külszíni művelésű bányatelek nem létesíthető, meglévő külszíni művelésű bányatelek nem bővíthető.

60. § (1) Hatályát veszti Kesztölc község Képviselő-testületének a helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló 6/2010. (VII.19.) önkormányzati rendelete.

(2) A rendelet más helyi rendeletben kötelezően alkalmazandó rövidítése: HÉSZ.

61. § Ez a rendelet 2022. január 1-jén lép hatályba.