1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Lábatlan Város Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat)

(2) A képviselő-testület hivatalos megnevezése: Lábatlan Város Képviselő-testülete

(3) Az önkormányzat címe, székhelye: 2541 Lábatlan, József Attila út 60.

(4) Az önkormányzat működési területe: Lábatlan Város közigazgatási területe.

(5) Az önkormányzat képviselő-testülete hivatalának elnevezése, címe: Lábatlani Polgármesteri Hivatal (a továbbiakban: polgármesteri hivatal) 2541 Lábatlan, József A. u. 60.

2. § (1) Az önkormányzat képviselő-testületének szervei: a polgármester, a képviselő-testület bizottságai, a polgármesteri hivatal, a jegyző, továbbá a társulás.

(2) A képviselő-testület szerveire vonatkozó rendelkezések a rendelet V. fejezetében kerülnek kifejtésre.

3. § Az önkormányzat önállóan működő intézményei:

4. § (1) Az önkormányzat képviselő-testülete és hivatala pecsétjei:

(2) Az Önkormányzat hivatalos honlapja: www.labatlan.hu

(3) Az Önkormányzat hivatalos lapja: Lábatlani Hírmondó. Az újság havi rendszerességgel jelenik meg.

5. § (1) Lábatlan Város zászlója: a zászlólap téglalap alakú, fehér alapszínben, rajta arányos nagyságban foglal helyet az önkormányzat címere, melyet Lábatlan felirat boltoz ezüst betűkkel. A zászló oldalait - a zászlórúd felőli oldal kivételével - kék-piros váltakozó színű háromszöggel díszített ezüst rojt szegélyezi.

(2) Lábatlan Város címere: egy háromszögű pajzs, melyet ezüstszürke balharánt pólya oszt két mezőre. A kék mező hátterén Lábatlan község XVII. sz-i pecsétrajza, (lábatlani torony) látható, a másik mező vörös hátterén jellegzetes római kori őrtorony (piszkei torony) látható, természetes színeiben.

(3) Lábatlan Város helyi pecsétje: az 4. § (1) bekezdés e) pontja tartalmazza.

6. § Lábatlan Város Önkormányzata kitüntetései alapításának és adományozásának részletes szabályait önkormányzati rendelet állapítja meg.

7. § Lábatlan Város Önkormányzata testvértelepülési kapcsolatokat ápol a szlovákiai Karva, valamint az ausztriai Rechnitz településekkel. Az együttműködés területei: oktatás, kultúra, művészetek, sport, közös uniós pályázatok.

8. § (1) Az önkormányzat ellátja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben (a továbbiakban: Mötv.) meghatározott, továbbá az egyes ágazati törvényekben meghatározott feladatokat, valamint az általa önként vállalt feladatokat. Az önkormányzat önként vállalt feladatait a 5. melléklet tartalmazza.

(2) Az önkormányzat által ellátandó alaptevékenységeket az 1. melléklet tartalmazza.

(3) A képviselő-testület által az önkormányzat szerveire átruházott hatáskörök felsorolását a 2. melléklet tartalmazza.

(4) A polgármester, a bizottságok az átruházott hatáskörben hozott döntésekről - eltérő rendelkezés hiányában - a képviselő-testület soron következő ülésén beszámolni kötelesek.

9. § (1) A képviselő-testület tagjainak száma a polgármesterrel együtt 9 fő.

(2) A képviselő-testület az alábbi állandó bizottságokat hozza létre a megjelölt - képviselők és nem képviselő tagok - összetétellel:

(3) A belső használatra szánt ügyiratokban és előterjesztéseken a bizottságok következő rövidített elnevezései is használhatóak: PKB, OSZEKB.

10. § (1) A határozatképesség a Képviselő-testület ülésén folyamatosan vizsgálandó. A jelenlévő képviselők számát, érkezését, távozását a testületi jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell. Az ülésről végleg távozó képviselő a határozatképesség folyamatos ellenőrzése érdekében köteles távozását az ülést vezető polgármesternek bejelenteni. Ha a Képviselő-testület ülése határozatképtelenné válik a polgármester szünetet rendel el legfeljebb 30 percben és kísérletet tesz a határozatképesség helyreállítására. Ennek sikertelensége esetén az ülést berekeszti.

(2) Határozatképtelenség esetén a rendes ülést 8 napon belüli, rendkívüli ülést legkésőbb 5 napon belüli időpontra ismételten össze kell hívni.

(3) A határozatképtelenség miatt ismételten összehívott testületi ülésen az eredeti napirendeket kell tárgyalni.

(4) Ismételt határozatképtelenség esetén a polgármester a rendkívüli ülés összehívása szabályai szerint köteles eljárni. Az így tartott rendkívüli ülésen tisztázni kell a határozatképtelenség okait.

11. § (1) A képviselő-testület alakuló ülést, rendes ülést, szükség szerint rendkívüli ülést és közmeghallgatást tart.

(2) A képviselő-testület a július 1. és augusztus 31. közötti időszak kivételével havonta 1 ülést tart az általa elfogadott éves munkaterv szerint, mely a képviselő-testület működésének alapja.

(3) A következő évi munkatervi javaslatot a decemberi vagy legkésőbb a februári ülésen terjeszti a polgármester a képviselő-testület elé, melyet a beérkezett javaslatok alapján a jegyző állít össze.

(4) A munkaterv elkészítéséhez javaslatot kell kérni

(5) A munkatervnek tartalmaznia kell

12. § A képviselő-testületi ülés lehetőleg keddi napon, általában 15 órakor kezdődik és legfeljebb 3 óra az időtartama. Az időtartamot a képviselő-testület egyszerű többséggel, vita nélkül meghosszabbíthatja.

13. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester hívja össze és vezeti.

(2) A képviselő-testület ülését a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén a Pénzügyi és Közbeszerzési Bizottság elnöke, együttes akadályoztatásuk esetén pedig a korelnök hívja össze és vezeti.

14. § (1) Az alakuló ülésre ezen alcímben foglalt kivétellel a képviselő-testület rendes ülésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A Képviselő-testület alakuló ülését a Lábatlani Gerenday Közösségi Házban tartja meg. Az alakuló ülés megnyitása után a Helyi Választási Bizottság elnöke beszámol a választások lebonyolításáról és annak eredményéről.

(2) A polgármester és a képviselők ünnepélyes esküt tesznek. Az eskü szövegét a Választási Bizottság Elnöke olvassa elő. A Helyi Választási Bizottság elnöke az eskütételt követően adja át a megbízóleveleket, ha arra az ülést megelőzően még nem került sor.

15. § (1) A képviselő-testület ülését írásbeli meghívóval kell összehívni, amelynek tartalma:

(2) A meghívót a napirendek írásos anyagaival együtt elektronikus formában is úgy kell kézbesíteni, hogy azt az ülés előtt legalább 4 nappal kapják meg a képviselők és a meghívottak.

16. § (1) A polgármester a Mötv. 44. §-ban foglalt esetben rendkívüli képviselő-testületi ülést hív össze.

(2) A polgármester az (1) bekezdésben foglaltakon kívül indokolt esetben az ülések közötti határidőben lejáró kérdések eldöntésére 15 napon belülre rendkívüli képviselő-testületi ülést hívhat össze a testületi ülés indokának meghatározásával. Indokolt esetben a napirendek írásos anyaga a képviselő-testületi ülés megkezdése előtt is kiosztható.

17. § (1) A közmeghallgatás helyét, idejét és az ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgyköröket a képviselő-testület éves munkatervében kell meghatározni.

(2) A közmeghallgatáson részt vesznek:

(3) A munkatervben meghatározottakon túl közmeghallgatást kell tartani, ha a helyi képviselők legalább fele azt indítványozta, a közmeghallgatás tárgyának megjelölésével.

(4) A közmeghallgatást igénylő napirendi pontot tárgyaló ülés helyét és időpontját legalább 15 nappal az ülés előtt a hivatal hirdetőtábláján ki kell függeszteni, valamint a honlapon is közzé kell tenni.

(5) Közmeghallgatásra elsősorban a lakosság széles körét érintő kérdéseket kell terjeszteni (különösen a képviselő-testület éves tevékenységéről szóló beszámoló).

(6) A közmeghallgatáson a helyi lakosság és a helyben érdekelt szervezetek képviselői a helyi közügyeket érintő kérdéseket és javaslatot tehetnek, a felszólalás időtartama személyenként legfeljebb 5 perc, ismételt felszólalás esetén 1 perc. Amennyiben az elhangzott javaslat, kérdés megválaszolására a közmeghallgatáson nem került sort, az azt követő tizenöt napon belül írásban kell választ adni az érintettnek.

(7) A közmeghallgatásra egyebekben a képviselő-testületi ülésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

18. § (1) A képviselő-testület nyilvános ülésének helyéről, időpontjáról és napirendjéről a lakosságot az ülés előtt legalább 4 nappal az önkormányzat hirdetőtábláján az ülésre szóló meghívó kifüggesztésével és a város hivatalos honlapja útján tájékoztatni kell. Az ülések előterjesztéseit, jegyzőkönyveit, rendeleteit, határozatait, és a zárt ülések anonimizált határozatait az Önkormányzat honlapján (www.labatlan.hu) közzé kell tenni.

(2) A Képviselő-testület üléseit általában a Polgármesteri Hivatal Tanácstermében tartja.

(3) Az ülésteremben a képviselők részére megfelelő technikai felszerelést szükséges biztosítani, különösen a számítógépek csatlakozási lehetőségeit, hozzászólások, szavazások lebonyolításához szavazógépet, mikrofont.

(4) Az ülésen megjelent állampolgárok az ülésteremben a részükre kijelölt helyet foglalhatják el. Az ülésteremben a sajtó részére munkájuk végzéséhez megfelelő helyet kell biztosítani.

(5) A nyilvános rendes ülésekről készült képi és hangfelvételek Lábatlan Város honlapján kerülnek közzétételre.

(6) Az állampolgároknak az ülést levezető kérdést, hozzászólást engedélyezhet, a felszólalás időtartama személyenként legfeljebb 3 perc, ismételt felszólalás esetén 1 perc.

19. § (1) A képviselő-testület nyilvános ülésére meg kell hívni

(2) Tanácskozási joggal meg kell hívni azokat is, akiknek az ülésen való részvételét a polgármester szükségesnek tartja.

(3) A meghívót és a napirendek írásos anyagát elektronikus formában kell megküldeni az (1) - (2) bekezdésben meghatározott személyek részére.

20. § (1) A képviselő-testület ülésének napirendjére a munkaterv figyelembevételével összeállított, meghívóban szereplő javaslatok alapján a polgármester tesz indítványt.

(2) A napirend elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.

(3) A napirendi pont elhalasztását bármely települési képviselő indítványozhatja, amelyről a képviselő-testület - az elhalasztás indokolását követően - vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz, egyidejűleg a polgármester javaslatára meghatározza a napirendi pont tárgyalásának új időpontját.

(4) A meghívóban szereplő napirendekhez képest újabb napirendek felvételére erre irányuló polgármesteri vagy képviselői indítvány alapján van lehetőség, erről a képviselő-testület vita nélkül határoz.

(5) A napirendi pontok tárgyalásának sorrendjét a képviselő-testület határozza meg. A sorrend meghatározásakor a rendeleti javaslat tárgyalása megelőzi a határozati javaslatot. A tárgysorozatot az interpellációk, valamint a kérdések, bejelentések zárják le. Minden ülés napirendi pontjait az Egyebek napirend zárja.

(6) Kérésre, vagy javaslatra nem önkormányzati szerv, szakértő, meghívott napirendje, vagy szakvéleményének kifejtése elsőbbséget élvezhet.

21. § (1) A képviselő testületi ülés napirendi pontjának előterjesztésére a polgármester, a bizottság, a képviselő, a jegyző, továbbá az éves munkatervben erre kijelölt személy jogosult.

(2) A képviselő-testület vagy a bizottság részére benyújtott előterjesztés lehet:

(3) A képviselő-testület vagy bizottságai ülésére előterjesztést írásban vagy szóban lehet tenni. Az ülésre szóló meghívóban írt napirendi pontnál erre utalni kell. Az előterjesztés elsődleges formája az írásbeli előterjesztés.

(4) Csak írásos előterjesztés készíthető a képviselő-testület hatásköréből át nem ruházható ügyekben.

(5) Szóbeli előterjesztést akkor lehet tenni, ha a jogszabályban előírt, vagy a Képviselő-testület által megállapított határidő egyébként nem lenne tartható, jogszabálysértő mulasztás következne be, vagy a döntés önkormányzati érdeksérelem nélkül a következő ülésre már nem terjeszthető be. Szóbeli előterjesztést legkésőbb az ülés napirendjének megszavazásakor lehet előterjeszteni, melyet az előterjesztéskor meg is kell indokolni.

(6) Az előterjesztést - annak fejrészén - a képviselő-testületnek kell címezni, - kivéve az átruházott hatáskörben eljáró bizottság elé kerülő előterjesztéseket - az ülés időpontjának, a napirendi pont tárgyának megjelölésével.

22. § (1) A képviselő-testület, illetve a bizottság elé kerülő előterjesztés:

(2) A határozati javaslat tartalmazza a végrehajtási határidő, a végrehajtásért felelős személy megnevezését. Pontonként meg kell jelölni a végrehajtásért felelős személyeket. Több felelős esetén - ha maga a határozat eltérően nem rendelkezik - az elsőként megnevezett köteles a végrehajtást megszervezni. Felelősként megjelölt személy: a polgármester, a bizottság elnöke, a jegyző, valamint intézményvezető lehet. A költségvetést érintő döntési javaslatnál fel kell tüntetni, hogy mely költségvetési sor terhére történik a kötelezettségvállalás.

(3) A végrehajtás határidejét naptári napban vagy - egy éven túli folyamatos feladat meghatározásakor - folyamatos jelöléssel kell előírni. Amennyiben a végrehajtásra rendelkezésre álló időtartam, vagy határnap a határozati javaslat szövegébe beépítésre került, a határidő megjelöléseként az „értelemszerűen” kifejezés is használható.

(4) A felelős és határidő megjelölés elhagyása csak abban az esetben lehetséges, ha tájékoztató jellegű, további intézkedést nem igénylő napirendi pontról van szó.

(5) Amennyiben az önkormányzat vagyonával való rendelkezés esetén, vagy az általa kiírt pályázat feltételeinek meghatározásakor, a pályázat tárgyalásakor tartani lehet attól, hogy a nyilvános tárgyalás az önkormányzat vagy más érintett üzleti érdekét sértené, a napirend előterjesztője javaslatot tehet zárt ülés tartására, melyet az előterjesztés végén indokolnia kell.

(6) Az előterjesztést A/4-es nagyságban, normál sortávú, 12-es betűnagysággal kell készíteni. Az előterjesztés jobb felső sarkában meg kell jeleníteni, ha elfogadásához minősített többség szükséges.

(7) Az előterjesztésen az aláírás s. k. jelölésű is lehet, bélyegzőnyomatot nem kell alkalmazni.

(8) Az előterjesztést elektronikus formában és papír alapon is le kell adni.

(9) A képviselő-testület bizottsága által készített előterjesztésnél a bizottság elnöke a felelős azért, hogy az előterjesztés az előírt határidőre elkészüljön.

(10) Önkormányzati intézmény előterjesztése (beszámolója) esetén az intézmény vezetője felelős azért, hogy az előterjesztés az előírt határidőben elkészüljön. Az előterjesztés elkészítésénél a jelen szabályzatban foglalt követelményeket figyelembe kell venni.

23. § (1) Rendkívüli előterjesztésnek minősül minden olyan előterjesztés, amelynek szükségessége az adott képviselő-testületi ülést megelőző bizottsági ülések megtartását követően merült fel és a felmerült szoros határidő, az önkormányzat halasztást nem tűrő érdeke, vagy más különösen nyomós indok miatt az előterjesztésekre egyébként vonatkozó eljárási rend szabályait nem lehetett megtartani.

(2) A rendkívüli előterjesztés a képviselő-testületi ülés megkezdésig elektronikusan kiküldhető és az ülésen írásban kiosztható.

(3) A polgármester, vagy az előterjesztő szóbeli indoklását követően a képviselő-testület egyszerű többséget igénylő döntésével felveheti a napirendek közé a rendkívüli előterjesztést. Amennyiben a rendkívüliség indokoltságát a képviselő-testület nem fogadja el, úgy az indítványt egyszerű napirendi javaslatként kell kezelni és meg kell határozni napirendre tűzésének időpontját.

24. § (1) A napirend tárgyalásának megkezdése előtt a polgármester tájékoztatást ad az előző ülés óta történt fontosabb eseményekről - különös tekintettel Lábatlan Városára és az Esztergom és Nyergesújfalu Többcélú Kistérségi Társulás (a továbbiakban: kistérségi társulás) Lábatlant érintő döntéseire - és az utolsó ülésen elhangzott bejelentések nyomán tett intézkedésekről, beszámol a lejárt határidejű önkormányzati határozatok végrehajtásáról. A beszámolót minden esetben írásban ki kell adni, vagy elektronikusan meg kell küldeni.

(2) A tájékoztató elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül dönt. A tájékoztatást a képviselők az általuk tudott eseményekkel kiegészíthetik, illetve a polgármesterhez az elhangzottak vonatkozásában kérdéseket tehetnek fel.

25. § (1) Az ülést az ülést vezető nyitja meg, majd ezt követően tájékoztatja a képviselő-testületet a távollévőkről és a távollét okáról, majd megállapítja a határozatképességet, amelyet az egész ülés tartama alatt folyamatosan ellenőriz.

(2) Minden jelenlevő köteles a tanácskozás rendjét tiszteletben tartani és a részére kijelölt helyen tartózkodni.

(3) Bármely képviselő javaslatára a polgármester vagy a képviselő-testület 10 perc időtartamú tárgyalási szünetet rendelhet el.

(4) A tanácskozás rendjének fenntartása az ülést vezető feladata. Az ülést vezető:

(5) Az (4) bekezdés d) pontja képviselővel és bizottsági taggal szemben nem alkalmazható. A polgármester azonban kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület azt a képviselőt, aki magatartásával széksértést követ el, jegyzőkönyvben rója meg. Erről a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.

(6) A tanácskozás rendjének megzavarása esetén az ülés vezetője rendreutasítja a nyilvános ülésen megjelent állampolgárokat. Ismétlődő rendzavarás esetén, vagy ha olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, az ülés vezetője az ülést határozott időre félbeszakíthatja, illetve bezárhatja. Az ülés újabb polgármesteri összehívásra folytatódhat.

(7) Az ülést vezetőnek a rendfenntartás érdekében tett - e rendeletben szabályozott - intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, vagy azokkal vitába szállni nem lehet.

26. § A képviselő-testületi ülésen elhangzó felszólalások típusai:

27. § (1) Az ülést vezető minden egyes előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, de javasolhatja egyes napirendek összevont tárgyalását is.

(2) Napirendenként elsőként a napirendi pont előterjesztője, vagy előadója ismerteti a szóbeli előterjesztést, illetve az írásbeli előterjesztést kiegészítheti.

(3) Az első hozzászólás joga az előterjesztést előzetesen véleményező illetékes bizottságok elnökeit illeti meg, legfeljebb 3 perc időtartamban.

(4) Az előadóhoz a testület tagjai és a tanácskozási joggal meghívottak kérdést intézhetnek, amelyre a vita előtt kell választ adni.

(5) A válaszadást követően az ülést vezető megnyitja a napirend felett a vitát. A vita során a testület tagjai és a tanácskozási joggal meghívottak véleményüket vagy javaslatukat magában foglaló hozzászólásra jogosultak. A hozzászólások sorrendjét a polgármester jogosult meghatározni.

(6) Egy hozzászólás ideje legfeljebb 3 perc. Ennek lejártát az ülés vezetője jelzi, és a felszólalótól a szót megvonhatja. Amennyiben az ülés vezetője indokoltnak tartja, a felszólalási jogot további időtartamra biztosíthatja. Ismételt felszólalás időtartama 3 perc, további szó kérés esetén a képviselő-testület egyszerű többséggel, vita nélkül hozott döntésével engedélyezhet még egyszeri 2 perces hozzászólást.

(7) A hozzászólások időbeni megtartatására bármely képviselő javaslatot tehet, illetve javasolhatja a vita lezárását. Erről a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.

(8) Ha a napirendhez már több felszólaló nincs, a polgármester a vitát lezárja.

(9) A polgármester a vita lezárását követően összefoglalja az elhangzottakat.

(10) A döntési javaslatot az előterjesztő a vita bezárásáig megváltoztathatja, a módosító javaslatot a képviselő a szavazás megkezdéséig bármikor visszavonhatja.

(11) A szavazás előtt a jegyzőnek -kérésére- szót kell adni, amennyiben törvényességi észrevételt kíván tenni jogszabálysértő döntésről vagy működésről.

28. § A Mötv. 32. § (2) b) pontjában foglaltakon kívül a települési képviselő a képviselő-testületi ülés napirendjeinek megtárgyalása után - 3 perc időtartamban szóban vagy írásban - a polgármesterhez, jegyzőhöz, a bizottság elnökéhez önkormányzati ügyben közérdekű kérdést intézhet, amelyre az ülésen szóban - vagy legkésőbb 15 napon belül írásban - érdemi választ kell adni. Az írásban adott válaszról a képviselő-testületet a soron következő ülésen tájékoztatni kell. Közérdekű kérdésnek, javaslatnak minősül minden olyan képviselő-testületi hatáskörbe tartozó vagy képviselői munkához szükséges kérdés, amely nem kapcsolódik az ülés napirendjének témaköreihez.

29. § (1) A képviselők igenlő, ellenszavazattal, vagy tartózkodással vehetnek részt a szavazásban.

(2) Minősített többség szükséges a Mötv-ben meghatározott ügyeken kívül:

30. § (1) A Képviselő-testület döntéseit általában nyílt szavazással hozza. A nyílt szavazás történhet

(2) Az ülésvezető a vita lezárása után elsőként elhangzásuk sorrendjében a módosító indítványokat, majd az eredeti javaslatot teszi fel szavazásra. Először az igen szerinti válaszra kér szavazást, majd a nem szavazatokra, végül a tartózkodásra. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, az ülést vezető a szavazást köteles megismételtetni.

(3) Az ülésvezető megállapítja és kihirdeti a javaslat mellett, majd az ellene szavazók, illetve a tartózkodók számát. Az ellenszavazat tényét név szerint rögzíteni kell a jegyzőkönyvben, ha azt az érintett képviselő kéri.

(4) A nyílt szavazás rendes ülés esetében általában szavazatszámláló gép alkalmazásával, rendkívüli ülésen általában kézfelemeléssel történik. A név szerinti szavazást adott napirend tárgyalása során bármelyik képviselő javasolhatja. A Képviselő-testület a javaslatról felszólalás és vita nélkül határoz.

(5) Név szerinti szavazást egyébként a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, a Mötv. 48. § (3) meghatározott ügyeken kívül bármely ügyben elrendelhet.

(6) A névszerinti szavazásnál a jegyző felolvassa a képviselő-testületi tagok névjegyzékét, akik nevük elhangzása után „igen”-nel, vagy „nem”-mel, vagy „tartózkodom”-mal szavaznak. A jegyző a képviselő által adott választ a névjegyzéken rögzíti. Az ülésvezető a név szerinti szavazást a szavazatszámláló gép segítségével is lebonyolíthatja. A szavazás a névjegyzék felolvasása és a válaszok megadása után befejeződik. A név szerinti szavazás során leadott szavazatokat a jegyzőkönyvben külön fel kell tünteteni.

31. § (1) A Mötv. 46. § (2) bekezdésben foglalt ügyekben titkos szavazást kezdeményezheti a polgármester vagy bármelyik települési képviselő. A titkos szavazás elrendeléséről a képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel dönt.

(2) A titkos szavazást a képviselő-testület 3 tagjából a polgármester javaslatára megválasztott szavazatszámláló bizottság bonyolítja le.

(3) A szavazás szavazólapon történik.

(4) A szavazatszámláló bizottság összeszámolja a szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát, arányát, és a szavazásról jegyzőkönyvet készít, melyet a képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyvhöz csatolni kell.

(5) A titkos szavazásról készült jegyzőkönyvet a szavazatszámláló bizottság tagjai és a jegyzőkönyv vezetője aláírják.

(6) A szavazás eredményéről a bizottság elnöke a testületnek a jegyzőkönyv ismertetésével jelentést tesz.

(7) Titkos szavazás szavazatszámláló-gép programjával is lebonyolítható. A jegyzőkönyvet ez esetben a képviselő-testület által megjelölt két hitelesítő írja alá.

32. § (1) A képviselő köteles a napirendi pont tárgyalása kezdetén - közeli hozzátartozójára is kiterjedően - bejelenteni személyes érintettségét.

(2) A személyesen érintett képviselő érintettségének jelzése mellett bejelentheti, hogy az adott döntéshozatalban nem kíván részt venni.

(3) A személyes érintettség bejelentésére vonatkozó kötelezettség elmulasztásának kivizsgálására - annak ismertté válását követően azonnal - a képviselő-testület vizsgálat lefolytatását rendeli el. A vizsgálat lefolytatása a Pénzügyi és Közbeszerzési Bizottság hatáskörébe tartozik.

(4) A bizottság eljárása során biztosítja az érintett képviselő személyes meghallgatását, bizonyítékai előterjesztését.

(5) A bizottság eljárásának lefolytatása után a vizsgálat eredményét a képviselő-testület soron következő ülésén előterjeszti. Amennyiben a képviselő-testület megállapítja, hogy a képviselő a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztotta, a képviselő tiszteletdíját, illetve természetbeni juttatását legfeljebb 25 %-kal, maximum 12 havi időtartamra csökkentheti.

(6) A képviselő-testület külön határozattal dönt a személyesen érintett képviselő részvételével hozott határozat újra tárgyalásáról.

33. § (1) A rendelet alkotását (módosítását, hatályon kívül helyezését) kezdeményezheti

(2) A képviselő a képviselő-testület ülésén szóban vagy írásban kezdeményezheti a rendelet megalkotását.

(3) A polgármester, a bizottság vagy a jegyző a javaslatot közvetlenül a képviselő-testülethez terjeszti elő.

(4) A rendeletalkotásra tett képviselői javaslatot a soron következő képviselő-testületi ülésen, vagy a képviselő által javasolt munkaterv szerinti időpontban napirendre kell tűzni.

(5) A rendelet-tervezet szakmai előkészítése a jegyző feladata.

(6) A rendelet-tervezeteket külön-külön, naptári év elejétől kezdődően, folyamatos sorszámmal kell ellátni.

(7) A rendeletalkotást kezdeményező előterjesztés rendelet-tervezetből, indokolásból és az előzetes hatásvizsgálat eredményéből áll.

34. § (1) A rendelet kihirdetése az önkormányzat hirdetőtábláján történik a képviselő-testületi ülést követő munkanapon. A kifüggesztés időtartama 10 nap. A hirdetmény tartalmazza a rendelet teljes szövegét.

(2) A kihirdetés napja az erre vonatkozó hirdetmény kifüggesztésének napja.

(3) A kihirdetésről szóló hirdetményt az irattárban is el kell helyezni a rendelettel együtt. A rendeletre fel kell jegyezni a közszemlére tétel és levétel napját.

(4) A rendeletet a városi könyvtárban történő elhelyezéssel és a város hivatalos honlapján történő közzététellel is ismertetni kell a lakossággal.

(5) A rendeletek hatályosulását a jegyző és az illetékes bizottságok is figyelemmel kísérik és szükség esetén intézkedést kezdeményeznek.

35. § (1) Határozati javaslatot képviselő-testületi ülésen a képviselő-testület tagja, bizottsági ülésen a bizottság tagja tehet.

(2) A képviselő-testület határozata tartalmazza a képviselő-testület döntését szó szerinti megfogalmazásban, valamint a végrehajtás határidejét, továbbá a végrehajtásért felelős megnevezését.

(3) A lejárt határidejű határozatokról a jegyző jelentést készít. A jelentésben a határozat számának megjelölése mellett a határozat végrehajtásának megtörténtét, vagy annak elmaradását rövid indoklásban fejti ki.

(4) A lakosság tájékoztatása céljából a határozatokat - a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény rendelkezéseinek figyelembevételével - a város hivatalos honlapján közzé kell tenni.

36. § A rendeletekről és az alakszerű határozatokról nyilvántartást kell vezetni, amelyekről a jegyző gondoskodik.

37. § (1) A képviselő-testületi ülésről kivonatos jegyzőkönyvet kell készíteni, melyből

(2) A jegyzőkönyv Kormányhivatalnak megküldött elektronikus példányához mellékelni kell a Mötv. 52. § (2) bekezdésében foglat előírásain túl:

(3) A jegyzőkönyv a Mötv. 52. § (1) bekezdésében meghatározottakon túl tartalmazza a polgármester esetleges intézkedéseit.

(4) A hozzászóló kérheti, hogy hozzászólása szó szerint kerüljön a jegyzőkönyvbe.

38. § Lábatlan Város képviselő-testülete mandátumot szerzett képviselője köteles az Mötv. 32. § (2) bekezdésében foglaltakon túl:

39. § Az összeférhetetlenségi, méltatlansági ügyek kivizsgálásával kapcsolatos feladatokat ellátó bizottság: a Pénzügyi és Közbeszerzési Bizottság, amely átveszi a Mötv. 37. § (1) bekezdésében meghatározott lemondó nyilatkozatot is.

40. § Az önkormányzati képviselő vagyonnyilatkozatát a Pénzügyi és Közbeszerzési Bizottság tartja nyilván, vizsgálja, kezeli, őrzi és ellenőrzi. A települési képviselő vagyonnyilatkozatát a Bizottság által - tagjai közül - kijelölt személynek adja át.

41. § A képviselő évente egy általa választott alkalommal szóban, vagy a Lábatlani Hírmondó kiadványban írásban tájékoztatást nyújt képviselői tevékenységéről a város lakossága számára.

42. § (1) Amennyiben a képviselő két egymást követő teljes ülésen nem volt jelen, e tényt - a jelenléti ív és a jegyzőkönyv másolatával alátámasztva - a jegyzőkönyvvezető jelzi a jegyzőnek. A testület a képviselő megállapított tiszteletdíját a második távollét hónapjától 50 %-kal, legfeljebb 12 havi időtartamra csökkentheti.

(2) A hiányzás következményei alól a jogosult a polgármesterhez előzetesen megtett, alapos indokkal ellátott bejelentés (különösen: szolgálati út, betegség) esetén mentesül.

43. § Egy képviselő több bizottságnak is tagja lehet, de elnöke csak egynek.

44. § (1) A képviselő-testület a rendelet 9. § (2) bekezdésében meghatározott személyi összetételű állandó bizottságokat hozza létre.

(2) A bizottságok feladatkörét, valamint a bizottságokra átruházott hatásköröket a rendelet 2. melléklete tartalmazza.

(3) A 3. melléklet tartalmazza azoknak az előterjesztéseknek körét, amelyet a bizottság nyújt be, a 4. melléklet tartalmazza azoknak az előterjesztéseknek a körét, amely bizottság állásfoglalásával nyújthatók be.

(4) A bizottsági tag folyamatos kapcsolatot tart a lakossággal, annak önszerveződő civil csoportjaival.

45. § (1) A bizottság szükség szerint tart ülést. A bizottság ülésére – a Mötv. rendelkezésein kívül - meg kell hívni mindazokat, akiknek részvételét a bizottság elnöke szükségesnek tart. A zárt ülés esetén a Mötv. 52. §-ában foglaltak szerint kell eljárni.

(2) A bizottság ülését a bizottság elnöke hívja össze és vezeti. Akadályoztatása esetén az elnök teendőit a korelnök veszi át.

(3) A bizottság ülésein tanácskozási joggal a jegyző, akadályoztatása esetén az igazgatási irodavezető vesz részt.

46. § (1) A bizottságok a polgármester vagy bármely bizottság elnökének kezdeményezésére együttes ülést tarthatnak. A bizottság munkájába szakértőt is bevonhat.

(2) Együttes bizottsági ülésen mindkét elnök külön-külön vezeti az ülést.

(3) Az ülés vezetésének rendjére, a hozzászólási jogra vonatkozó szabályok tekintetében úgy kell eljárni, mintha mindkét bizottság külön ülésezne.

(4) Az együttes ülést tartó bizottságok akkor határozatképesek, ha bizottságonként a tagok több mint fele jelen van. Az együttes ülésen résztvevő bizottságok határozataikat külön szavazással hozzák meg.

47. § (1) A polgármester megbízatását főállásban látja el, felelős az önkormányzat egészének működéséért.

(2) A képviselő-testület két ülése közötti időszakban a polgármester dönt olyan pályázatok benyújtásról és az ahhoz kapcsolódó dokumentumok aláírásáról, amelyhez önerő nem szükséges azzal, hogy a döntéséről a képviselő-testületet a soron következő ülésén tájékoztatja.

(3) A polgármester dönt a Mötv. 68. § (2) bekezdésében meghatározott esetben a megüresedett bérlakás bérlőjének kijelöléséről.

48. § A képviselő-testület polgármesterre átruházott hatásköreit a rendelet 2. melléklete tartalmazza.

49. § A polgármester feladatai az Mötv. 67. §-ában foglaltakon túl:

50. § A jegyzői tisztség betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatása esetén - legfeljebb hat hónap időtartamra - az igazgatási iroda vezetője látja el a jegyzői feladatokat.

51. § (1) A Polgármesteri Hivatal költségvetési szervként működik és ellátja a jogszabályok szerint a jegyző és a polgármester hatáskörébe tartozó önkormányzati és államigazgatási ügyek, az önkormányzat, annak szervei működésével kapcsolatos feladatok, valamint az önkormányzat által önként vállalt feladatok előkészítését, végrehajtását.

(2) A Polgármesteri Hivatal szervezeti egységei:

(3) A képviselő-testület a település közterületi rendjének és tisztaságának, valamint az önkormányzati vagyon védelme érdekében létrehozott közterület-felügyeletet a Lábatlani Polgármesteri Hivatal belső szervezeti egységeként működteti. A közterület-felügyelet, valamint a közterület-felügyelő feladatait a Lábatlani Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.

52. § (1) Az önkormányzat tagja az Esztergom és Nyergesújfalu Többcélú Kistérségi Társulásnak, és a Duna-Vértes Köze Regionális Hulladékkezelési Társulásnak.

(2) A társulás tanácsára átruházott hatásköröket a rendelet 2. melléklete tartalmazza.

53. § (1) A képviselő-testület 1 fő társadalmi megbízású alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármester feladatait a polgármester határozza meg.

(3) Az alpolgármester minden hónap első hétfőjén fogadónapot tart.

54. § (1) A lakosság, az egyesületek, civil szervezetek közvetlen tájékoztatása, valamint a fontosabb döntések előkészítésébe történő bevonása érdekében lakossági fórumokat lehet szervezni.

(2) A lakossági fórum lehet

(3) A polgármesteri hivatal a lakossági fórumokról emlékeztetőt készít, amely tartalmazza a fontosabb megállapításokat, észrevételeket és a kisebbségi véleményeket.

(4) A polgármester a lakossági fórumokon elhangzottakról a soron következő képviselő-testületi ülésen tájékoztatást ad.

55. § (1) A képviselő-testület a rendelkezésére álló eszközökkel támogatja és együttműködik a lakosság olyan önszerveződő közösségeivel (társulásaival), amelyek céljuk és rendeltetésük szerint a helyi önkormányzati feladatok, közügyek megoldására törekednek.

(2) A Képviselő-testület és bizottságai ülésein tevékenységi körükben tanácskozási jog illeti meg az alábbi önszerveződő közösségeket:

56. § A képviselő-testület köteles kitűzni a helyi népszavazást a Lábatlan Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2022. (XII.15.) önkormányzati rendeletében megfogalmazott feltétel teljesülése esetén.

57. § (1) A képviselő-testület rendeletben állapítja meg az önkormányzati vagyonnal való rendelkezéssel kapcsolatos szabályokat a nemzeti vagyonról szóló törvényben foglalt keretek között.

(2) A képviselő-testület, az önkormányzat feladatai eredményesebb ellátása, vagyonának növelése érdekében gazdasági társaságot alapíthat, valamint részt vehet gazdasági vállalkozásokban. Amennyiben az önkormányzat a működési területén lévő vállalkozásban kíván részt venni ezt megelőzően szakértői véleményt kér, és közgazdasági elemzést végeztet. A képviselő-testület alapítványt hozhat létre az önkormányzati ügyek eredményesebb megvalósítása érdekében.

58. § A Képviselő-testület elsődleges felelőssége a gazdálkodás feltételeinek alakítására irányuló döntések meghozatala. A gazdálkodással összefüggő döntéseket elsősorban a költségvetési rendeletben kell megjeleníteni.

59. § (1) A Képviselő-testület a költségvetés tárgyalását több fordulóban végezheti.

(2) A költségvetés tárgyalása során figyelembe kell venni:

(3) A költségvetés tervezetében először a törvényben vagy önkormányzati rendeletben kötelezően előírt önkormányzati feladatok megvalósítását kell kidolgozni, ezek után lehet javasolni a további, még önként vállalható önkormányzati feladatokat.

(4) Az önkormányzat költségvetését a költségvetési szervek vezetőivel történt előzetes szakmai konzultáció után a Polgármesteri Hivatal szakembereivel a jegyző készíti el a polgármester közreműködésével. A tervezetet a Pénzügyi és Közbeszerzési Bizottsággal, költségvetési szervek vezetőivel előzetesen egyeztetni kell. A költségvetés tervezetét a Pénzügyi és Közbeszerzési Bizottság előzetesen megtárgyalja, melyet a polgármester nyújt be a Képviselő-testületnek.

60. § A Képviselő-testület megbízatásának időtartamára önkormányzati gazdasági programot, fejlesztési tervet fogad el.

61. § (1) A gazdasági programot a polgármester állítja össze és terjeszti a képviselő-testület elé.

(2) A polgármester a gazdasági program elkészítéséhez az előkészítés során javaslatot kér a képviselőktől, a bizottságoktól, a jegyzőtől, az önkormányzati intézmények vezetőitől.

63. § Ez a rendelet 2024. október 11-én lép hatályba.