Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) 17. § (1) és (2) bekezdései alapján az önkormányzat a helyi közbiztonságról, vagyonának, más értékének védelméről kényszerítő eszközök alkalmazására törvény alapján jogosult szervezet létrehozásával is gondoskodhat.

Az így létrehozott szervezet (személy) alaptevékenységét tekintve a megyei rendőr- főkapitánysággal kötött együttműködési megállapodás alapján a rendőrség szakmai felügyelete mellett végzi munkáját. Az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló 2012. évi CXX. törvény (továbbiakban: Rendészeti tv.) 3. § (1) bekezdése alapján az önkormányzat rendészeti szervet hozhat létre.

Önkormányzati rendészeti szervet a városi képviselő-testület a polgármesteri hivatal a Mötv. 17. § (1) bekezdésében meghatározott feladat ellátása érdekében belső szervezeti egységként, önálló költségvetési szervként, vagy költségvetési szerv belső szervezeti egységeként hozhat létre. A feladat a (2) bekezdésben meghatározott személy önálló alkalmazása útján is ellátható.

A (2) bekezdés szerint önkormányzati rendészeti szerv tagjaként foglalkoztatható az önkormányzati természetvédelmi őr, a közterület-felügyelő, a mezőőr, a rendészeti feladatokat ellátó erdészeti szakszemélyzet, a rendészeti feladatokat ellátó jogosult erdészeti szakszemélyzet és a halászati őr.

2020. december 15-én a polgármester 102/2020. (XII.15.) sz. határozatával -a képviselő-testület előzetes véleményformálása után- már döntött a mezőőri szolgálat létrehozásáról. A határozatot a képviselő-testület 2021. január 7-én, 1/2021. (I.07.) sz. határozatával visszavonta, mivel a Covid időszak alatt nem volt törvényi lehetőség a szolgálat létrehozására.

Amennyiben a képviselő-testület jelen esetben a mezőőri rendészeti feladatellátás létrehozását támogatja, úgy az a jegyző irányítása alatt 1 fő mezőőr heti 8 órában történő alkalmazásával jönne létre, akit a jegyző nevez ki, és aki feladatkörében eljárva hivatalos személy.

A mezőőr alkalmazása esetén a Polgármesteri Hivatal létszámkeretét nem szükséges módosítani, mivel a jelenleg heti 12 órában közterület-felügyelőként dolgozó köztisztviselő munkaidejét heti 8 órával csökkentjük, egyben a mezőőri feladatok ellátására heti 8 órát biztosítunk. A jelenlegi közterület-felügyelő a mezőőri feladat ellátásához szükséges képesítéssel is rendelkezik.

A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény foglalja össze a mezei őrszolgálat létesítésével a mezőőrök foglalkoztatásával és a mezőőrök feladataival kapcsolatos tennivalókat.

Ennek megfelelően a települési önkormányzat a közigazgatási területéhez tartozó termőföldek - ide nem értve az erdőt, halastavat - őrzéséről mezei őrszolgálat létesítésével gondoskodhat. (Több települési önkormányzat közös mezei őrszolgálatot is létesíthet.)

A mezei őrszolgálat létrehozását a mezőgazdasági igazgatási szervnek be kell jelenteni, amely az őrszolgálatot közhiteles hatósági nyilvántartásba veszi.

A mezőőri szolgálat tényleges végrehajtója a mezőőr, aki a termőföldek őrzését, valamint a termőföldön lévő, illetve ahhoz tartozó termények és termékek, felszerelések, eszközök, haszonállatok, továbbá a mezőgazdasági építmények, földmérési jelek vagyonvédelmét ellátó személy.

A mezőőr feladatát az őrszolgálatot létrehozó települési önkormányzat (a továbbiakban: fenntartó) utasításai szerint végzi, szakmai felügyeletét a mezőgazdasági igazgatási szerv és a rendőrség látja el.

A fenntartó a mezőőr foglalkoztatásáról, illetve a foglalkoztatás megszüntetéséről a mezőgazdasági igazgatási szervet és a rendőrséget a foglalkoztatást, illetve annak megszüntetését megelőző öt napon belül írásban értesíti.

A mezőőr a 1997. évi CLIX. törvényből, a működési és szolgálati szabályzatból, mezőgazdasági alapismeretből, lőfegyverismeretből, valamint az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvényben meghatározott ismeretekből vizsgát tesz. A mezőőrnek a 1997. évi CLIX. törvényben meghatározott tevékenység folytatására való jogosultságát a rendőrség által kiadott szolgálati igazolványa igazolja. A mezőőr szolgálati igazolványának, tartalmára, kiadására, nyilvántartásba vételére és nyilvánosságára az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvény rendelkezései az irányadók. A mezőgazdasági igazgatási szerv (Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (a továbbiakban: NAK) a mezőőr számára az előírt vizsga és eskü letétele után szolgálati naplót ad ki.

A mezőőr sörétes vadászlőfegyverrel, a rendőrségnél rendszeresített könnygázszóró palackkal, valamint formaruhával való ellátásáról a fenntartó gondoskodik.

a) az őrzött vagyont veszélyeztető vagy károsító cselekmény elkövetésén tetten ért személyt személyazonosságának igazolására, a jogellenes cselekmény abbahagyására és a terület elhagyására felszólítani;

b) azt a járművet, amelyről alaposan feltételezhető, hogy azon a működési területről származó jogellenesen szerzett szállítmány van, feltartóztatni, a jármű vezetőjét és a járművön illetve az abban tartózkodókat igazoltatni;

c) azt a személyt, aki a nála vagy a feltartóztatott járművön lévő szállítmány megszerzésének jogszerűségét nem valószínűsíti, a rendőrségre bekísérni;

d) a károsító cselekmény elkövetésén tetten ért személytől a jogellenesen szerzett terményt, terméket, tárgyat, állatot, az elkövetéshez használt eszközt elvenni és azokat a rendőrségnek átadni.

e) a jogtalanul legeltetett, illetőleg felügyelet nélkül tálalt állatot a tulajdonosnak átadni.

A mezőőr ugyanakkor köteles a tudomására jutó bűncselekményről és szabálysértésről a rendőrséget, vagy más szervet értesíteni, illetőleg a hatáskörrel rendelkező szervnél eljárást kezdeményezni.

A mezőőri szolgálat létrehozásának és működésének költségei több tényezőből tevődnek össze. Kiadási oldalon jelentkezik a rendészeti feladatokat ellátó személyek, valamint a fegyveres biztonsági őrök ruházati ellátására vonatkozó részletes szabályokról szóló 70/2012.(XII. 14.) BM Rendelet 5. számú mellékletében meghatározott kötelezően biztosítandó mezőőri és formaruha, melyeknek kihordási ideje 12 és 36 hónap között van.

Költségként jelentkezhet a sörétes lőfegyver, könnygázszóró palack, tanfolyam és vizsgadíjak, és a tevékenység végzéséhez szükséges eszközök beszerzési költsége: telefon, távcső, fényképezőgép, folyamatos lőszer biztosítás, illetve üzemanyag költségek. A dologi kiadásokon kívül biztosítani kell a mezőőr munkabérét.

Az előírt kötelező formaruha, eszközök, lőfegyver jelenleg rendelkezésre állnak.

Bevételi oldalon alapvető rendelkezés, hogy a mezőőri szolgálat finanszírozásának egyik pillére az állami hozzájárulás, másik pedig a mezőőri járulék lehet.

A mezei őrszolgálat megalakításához, fenntartásához és működéséhez nyújtandó állami hozzájárulás igénybevételének rendjéről és feltételeiről szóló 64/2009.(V.22.) FVM-PM rendelet úgy rendelkezik, hogy az önkormányzat az újonnan létrehozott őrszolgálat megalakítási költségeinek 50 %-át, de - mezőőrönként és hegyőrönként - legfeljebb 500.000,- Ft-nak a megtérítését a nyilvántartásba vételét követő 30 napon belül igényelheti. Az önkormányzat az őrszolgálat fenntartásával és működésével kapcsolatban felmerülő költségek személyi és dologi kiadások - 50%- ának, de legfeljebb 90.000,-Ft/hó/fő megtérítését negyedéves időszakokra utólag kérelmezheti a tárgyidőszak utolsó napjától számított 30 napon belül.

A hozzájárulást az a települési önkormányzat vagy hegyközség (a továbbiakban együtt: önkormányzat) igényelheti, amelynek őrszolgálata a NAK által vezetett nyilvántartásban szerepel.

Amennyiben a képviselő-testület a mezőőri szolgálat bevezetéséről dönt, a mezőőri járulék bevezetéséről is döntenie kell, a járulék mértékének és megfizetésének módját a települési önkormányzat a mezei őrszolgálat létesítéséről és működéséről szóló helyi önkormányzati rendeletében szabályozza. A döntést alátámasztja, hogy ha a földhasználó ismeretlen, akkor a földterületre eső járulékot a tulajdonosnak kell kifizetnie, amely járulék, adók módjára történő köztartozásnak minősül. A mezőőri járulék kivetéséhez, nyilvántartásához, valamint a mezőőri szolgálat nyilvántartásba vételéhez szükséges a közhiteles ingatlan-nyilvántartásból adatok - a mezőgazdasági területek helyrajzi száma, a terület nagysága, a földhasználó vagy tulajdonos neve, lakcíme - beszerzése. A jelenlegi jogszabályok alapján mind a földhasználati nyilvántartásból, mind az ingatlan nyilvántartásból szükséges lenne adatok beszerzése. Ez térítésköteles, melynek díja a földhasználati nyilvántartásból való adatszolgáltatás esetén a földhasználati lap másolati díja oldalanként (155/2009.(XI. 16.) FVM rendelet 2. § (1) bekezdése) 800,- Ft oldalanként, míg az ingatlan nyilvántartásból való adatszolgáltatás is díjjal jár.

Javaslom a mezőőri járulék 0 Ft/Ha mértékű meghatározását.

Kiadás: Bér: br.100.000. Ft/hó + munkaadót terhelő közterhek, időarányos összegű Cafeteria

Bevétel: Kialakítás egyszeri támogatás: 500.000 Ft

Havi támogatás: 90.000 Ft/fő/hónap munkaidővel arányos része 18.000 Ft/fő/hó

+ esetlegesen mezőőri járulék, ennek mértékét az önkormányzat határozhatja meg. Javaslatom szerint a mezőőri járulék mértéke 0 Ft/hó/Ha.

A mezei őrszolgálat felállítása esetén szükséges a Lábatlani Polgármesteri Hivatal Alapító Okiratának módosítására is, a mezei őrszolgálat feladataival történő kiegészítésével.