Leányvár Község Önkormányzata Képviselő testületének

4/2004. (IV.26.) sz. rendelete

a helyi építési szabályzatról

(Egységes szerkezetben a 15/2008. (XI.19.) önkormányzati rendelettel, a

 a 12/2013. (IX.17.) önkormányzati rendelettel,

a 8/2017. (IX.27. önkormányzati rendelettel, továbbá

a 16/2017. (XII.15.) önkormányzati rendelettel)

Leányvár község önkormányzatának képviselő testülete az 1990. évi LXV. törvény 16. §-a és az 1997. évi LXXVIII. az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény alapján az alábbi önkormányzati rendeletet alkotja meg.

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A rendelet hatálya

1. §

1.    A rendelet területi hatálya kiterjed Leányvár község teljes közigazgatási területére.

2.    Leányvár község közigazgatási területén területet felhasználni csak a 21/2004. (III.29) sz. határozattal jóváhagyott szerkezeti terv terület-felhasználási kategóriáinak figyelembevételével szabad.

3.    A rendelet hatálya alá tartozó területen telket kialakítani, épületet és építményt tervezni, kivitelezni, felújítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni, lebontani, rendeltetését megváltoztatni, valamint minderre hatósági engedélyt adni az általános érvényű jogszabályok mellett kizárólag e rendelet és a mellékletét képező szabályozási, telekalakítási tervek együttes alkalmazásával szabad.

4.    E rendelet területi és tárgyi hatályát érintően minden természetes és jogi személyre nézve kötelező előírásokat tartalmaz.

A szabályozás elemei

2. §

1.      A község közigazgatási területe bel- és külterületre oszlik meg.

 A belterületi határ a szerkezeti terven jelöltek szerint módosítható.

2.    A tervezett területfelhasználás illetve telekalakítás végrehajtásáig a jelenlegi területhasznosítás engedélyezett, de bárminemű hatósági engedély (építési, telekalakítási, stb.) csak a szabályozási tervek figyelembevételével adható ki.

3.    A szabályozás elemei elsőrendűek vagy másodrendűek.

a)    Elsőrendű szabályozási elemek:

- terület-felhasználási egység határa

- terület-felhasználási egység megnevezése

b)    Másodrendű szabályozási elemek:

- szabályozási vonal

- építési övezet, övezet határa, jele

- építési övezet, övezet beépítési paraméterei

- védőtávolságok

- építési helyek

4.       Elsőrendű szabályozási elemek megváltoztatása a szerkezeti terv és a szabályozási terv együttes módosításával történhet.

5.       Másodrendű szabályozási elemek megváltoztatása a szabályozási terv módosításával történhet.

Terület-felhasználás

3. §

1.^[1]  Beépítésre szánt területek:

- lakóterületek:          kertvárosias lakó,

- vegyes területek:      településközponti vegyes,  központi vegyes,

- gazdasági terület:     kereskedelmi, szolgáltató gazdasági, ipari gazdasági

- különleges terület:   sport, szabadidős terület, temető, tájgazdálkodási központ                                                                                                              

2.    Beépítésre nem szánt területek:

- közlekedési és közműterület

- zöldterület:            közpark

- erdőterület:           védelmi rendeltetésű, gazdasági rendeltetésű

- mezőgazdasági:   - általános mg. terület,

- korlátozott funkciójú mg. terület

- vízgazdálkodási terület: vízfolyás

II. BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK SZABÁLYOZÁSA

Lakóterületek szabályozása

4. §

1.    Kertvárosias lakóterület (Lke) a családi házas telektömbök területe.

       Lakóépületen kívül elhelyezhetők ebben az övezetben az OTÉK 13. §-ban meghatározott építmények is, de maximum 2 lakóegység építhető és egy épülettömbként, valamint gazdasági célú melléképület (mezőgazdaság, állattartás, tárolás, vállalkozás) szabályozott mértékben.              

 a)^[2]  (Lke-1) O/30/ 4,5/ K jelű  építési övezet

Telekterület: „Kialakult”, telekosztással nem csökkenthető, de összevonással növelhető.

Beépíthető telekterület: min. 400 m2, beépíthető telekszélesség min. 12 m

Beépítési mód: oldalhatáron álló

Beépítettség: maximum 30 %

Építménymagasság: maximum 4,5 m

Zöldfelület: min. 50 %

Építési hely:    előkert:           kialakult állapot szerint, ennek hiányában min. 3 m, 

oldalkert:        min.  6 m, ill. OTÉK 36.§ szerint, ill. min.  4 m a kialakult beépítéseknél 14 m, vagy keskenyebb telekszélesség esetén

hátsókert:        min. 6 m az 50 m-nél kisebb telekhosszúság esetén, min. 20 m az 50 m-nél nagyobb telekhosszúság esetén.

b)(Lke-2) O/ 30/ 4,5/ 800 jelű építési övezet

     Kialakítható telekterület: min. 800 m2, kialakítható telekszélesség min. 18 m

                 Beépíthető telekterület: min. 600 m2, beépíthető telekszélesség min. 12 m

                 Beépítési mód: oldalhatáron álló

                 Beépítettség:    maximum  30 %

                 Építménymagasság:      maximum  4,5 m

                 Zöldfelület:    minimum  50 %

Építési hely: előkert: minimum  5 m általános esetben, kiépült utcákon a kialakult            homlokzatvonal miatt minimum 3 m

oldalkert: minimum  6 m, ill. OTÉK 36. § szerint, ill. min. 4 m a kialakult beépítéseknél 14 m, vagy keskenyebb telekszélesség esetén

hátsókert:  minimum  6 m a 50 m-nél kisebb telekhosszúság esetén

                                         minimum  20 m az 50 m-nél nagyobb telekhosszúság esetén

c)  (Lke-3) O/30/6,0/800 jelű építési övezet

                 Kialakítható telekterület: min. 800 m2, kialakítható telekszélesség min. 18 m

                 Beépíthető telekterület: min. 600 m2, beépíthető telekszélesség min. 12 m

                 Beépítési mód: oldalhatáron álló

                 Beépítettség:    maximum  30 %

                 Építménymagasság:      maximum  6,0 m

                 Zöldfelület:                  minimum  50 %

                 Építési hely:   előkert:   minimum  5 m

oldalkert: minimum  6 m, ill. OTÉK 36. § szerint, ill. min. 4 m a kialakult beépítéseknél 14 m, vagy keskenyebb telekszélesség esetén

hátsókert:  minimum  6 m a 50 m-nél kisebb telekhosszúság esetén

                 minimum  20 m az 50 m-nél nagyobb telekhosszúság esetén

d)  (Lke-4) Sz/25/4,5/1000 jelű építési övezet

                 Kialakítható telekterület: min. 1000 m2, kialakítható telekszélesség min. 20 m

                 Beépítési mód: szabadon álló

                 Beépítettség:    maximum  25 %

                 Építménymagasság:      maximum  4,5 m

                 Zöldfelület: min. 65 %

                   Építési hely:     előkert: min. 5 m

                                        oldalkert: min. 3 m

                                               hátsókert: min 10 m

            e)  (Lke-5) Sz/25/ 6,0/ 1000 jelű építési övezet.

                        Kialakítható telekterület: min. 1000 m2, kialakítható telekszélesség min. 20 m

                        Beépítési mód:  szabadon álló

Beépítettség:         maximum  25 %

Építménymagasság:          maximum  5,0 m

Zöldfelület:                     minimum  65 %

                        Építési hely:     előkert: min. 5 m

                                               oldalkert: min. 3 m

                                               hátsókert: min. 10 m

            f)   (Lke-6) Z/ 30/ 4,5/ K jelű építési övezet.

                        Telekterület: „Kialakult”, telekosztással nem csökkenthető, de összevonással növelhető.

                        Beépítési mód: zártsorú

            Beépítettség:         maximum 30 %

            Építménymagasság:maximum 4, 5 m

            Zöldfelület:           minimum 40 %

            Építési hely:                             előkert:            kialakult homlokzatvonal szerint

                                                           hátsókert:         min. 6 m

2.      Állattartó, vagy műhely (vállalkozási) épület beépíthető alapterülete maximum a telekterület 5%- a (A 25-30%-on belül). E célú melléképület a telek utcafronti határától min. 20 m távolságra építhető.

3.  10 m2 beépített alapterületet meghaladó állattartó épület csak az állategészségügyi szakhatóság bevonásával engedélyezhető.

4. ^[3]

5. ^[4]

 6. ^[5]

7.    Min. 20%-os terepemelkedés vagy terepesés esetén garázs az előkertben is elhelyezhető oly módon, hogy

       - a garázskapu utcára nem nyílhat, csak telken belülre,

       - építménymagasság maximum  3,0 m,

       - tetőszerkezet nyeregtető vagy úgynevezett „zöldtető”,

a támfalgarázs földbemélyített (takart) része a pincéhez hasonló módon nem számít bele a beépített alapterületbe.

8.^[6]

Vegyes területek

                        5. §     

1. Településközponti vegyes terület (Vt) a község központi térségében lévő területe, amely jellemzően intézményi vagy vegyes funkciójú. Lakó-, intézményi-, kereskedelmi-stb. építmények önálló rendeltetési egységeit vegyíti egy telektömbben esetleg egyetlen telken.

2. A (Vt) területen elhelyezhető mindaz, amit az OTÉK 16. §-a nevesít.

3. Központi vegyes terület (Vk) a község külső övezeteiben tervezett intézményterületek, amelyekben önálló lakótelek nem lehet, lakás legfeljebb szolgálati lakásként, nem főépületként jelenhet meg.

4. A (Vk) területen elhelyezhető mindaz, amit az OTÉK 17. §-a nevesít.

5. (Vt) O/80/6,0/800 jelű építési övezet

Kialakítható telekterület: min. 800 m2

Beépítési mód:    oldalhatáron álló

Beépítettség:       maximum  80 %, lakótelek esetén 30%

Zöldfelület:         minimum  10 %, lakótelek esetén 60%

Építménymagasság: maximum  6,0 m intézmény esetén, max. 4,5 m lakóépület esetén

Építési hely:        Előkert: a kialakult utcavonal szerint, illetve 5. m

               Oldalkert: minimum  6 m. ill. OTÉK 36. § szerint

                            Hátsókert:        min. 6 m.

6. (Vk) Sz/40/6,0/1000 jelű építési övezet

Kialakítható telekterület: min. 1000 m2

Beépítési mód:   szabadon álló

Beépítettség:      maximum  40 %

Zöldfelület:        minimum  40 %

Építménymagasság: maximum  6,0 m

Építési hely:       Előkert: 5 m

              Oldalkert: minimum  3 m. ill. OTÉK 36. § szerint

              Hátsókert: minimum  6 m                    

7. (Vt) területen belül állattartó épület nem építhető (lakótelken sem).

8. A templom körüli (Vt) területekhez kapcsolódó közterületekre ún. közterület-rendezési terv (út, parkoló, parkosítás) készítendő. Új intézmény építés esetén ehhez beépítési terv is társuljon.

Lakó és vegyes területek általános előírásai

6. §

1.   Amennyiben telekosztással alakítanak ki új telket, az így kialakított telkek mindegyike meg kell feleljen  az előírt minimális telekterületnek.

2.   Belterületbe vonás minimum egy telektömbre vonatkozóan engedélyezhető.

3.^[7]  

4. ^[8] 

5.    A hegyoldali beépítések látvány-érzékenysége miatt az alábbi szigorításokat írja elő az önkormányzat:

a) Térdfal maximum 1 m lehet,

b) a bontott tömeg elérése érdekében egy homlokzati sík maximum  50 m2 lehet,

c) az OTÉK építménymagassága átlagos építménymagasságként értelmezhető, ezen túlmenően szabályozzuk az egyes homlokzatok, egy-egy építményszakasz legnagyobb építménymagasságát is: - 4,5 m építménymagasság esetén ez maximum 5,5 m

                                                 -  5,0 m építménymagasság esetén ez maximum  6,0 m

d) a tetőgerinc magassága nem haladhatja meg a tényleges építménymagasság + 5,0 m-t.

e) a tetőterasz nagysága maximum . a beépített alapterület 20%-a lehet.

6.^[9]  

7. ^[10]  

8.  A főépület alapterületén kívüli terepszint alatti létesítmény a telek területének maximum 10%-a mértékéig létesíthető.

Gazdasári terület

7. §

1.   A gazdasági területek kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területek, és egyéb iprai gazdasági területek.

2. Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület (Gksz) az OTÉK 19. §-ában meghatározott gazdasági tevékenysé elhelyezésére szolgáló övezet.

a)         A (Gksz-1) Sz/50/9,0/1000 jelű építési övezet beépítési paraméterei:

            Kialakítható telekterület: min. 1000 m2

            Beépítési mód:             szabadon álló

            Beépítettség:                maximum  50 %

            Építménymagasság:     maximum  9,0 m

Zöldfelület: min 20 %, ezen belül a telekhatár mentén körben fasor telepítendő

Építési hely: elő, oldal és hátsó kert min. 5-5 m

b)^[11]     A (Gksz-1*) Sz/50/9,0/1000 jelű építési övezet beépítési paraméterei:

       Kialakítható telekterület: min. 900 m²

       Beépítési mód:                       szabadonálló

       Beépítettség:               max. 50 %

       Építménymagasság:    max. 9,0 m

Zöldfelület: min 20 %, ezen belül a telekhatár mentén körben fasor telepítendő

Építési hely: SZT/M rajzszámú szabályozási terven jelölt építési helyen.

            c)         A (Gksz-2) Sz/50/9,0/5000 jelű építési övezet beépítési paraméterei:

            Kialakítható telekterület: min. 5000 m2

            Beépítési mód:             szabadon álló

            Beépítettség:                maximum  40 %

            Építménymagasság:     maximum  9,0 m

Zöldfelület: min 20 %, ezen belül a telekhatár mentén körben fasor telepítendő

Építési hely: elő, oldal és hátsó kert min. 10-10 m

            d)         A (Gksz-3) Sz/50/6,0/500 jelű építési övezet beépítési paraméterei:

            Kialakítható telekterület: min. 500 m2

            Beépítési mód:             szabadon álló

            Beépítettség:                maximum  50 %

            Építménymagasság:     maximum  6,0 m

Zöldfelület: min 20 %, ezen belül a telekhatár mentén körben fasor telepítendő

Építési hely: elő, oldal és hátsó kert min. 3-3 m

4.    Ipari gazdasági terület (Gip) az OTÉK 20 .§-ban meghatározott gazdasági tevékenységek elhelyezésére szolgáló övezet. (Egyéb ipari terület)

a)   (Gip-1) SZ/50/9,0/1000 jelű építési övezet beépítési paraméterei:          

Kialakítható telekterület: minimum  1000 m2

            Beépítési mód:             szabadon álló

            Beépítettség:                maximum  50 %

Építménymagasság:     irányadó 9,0 m, technológiai szükségességből meghaladható

Zöldfelület: min 25 %, ezen belül a telekhatár mentén körben fasor telepítendő

            Építési hely: elő, oldal és hátsó kert min. 5-5 méter

       b)  (Gip-2) Sz/50/9,0/5000 jelű építési övezet beépítési paraméterei:

Kialakítható telekterület: min. 5000 m2

            Beépítési mód:             szabadon álló

            Beépítettség:                maximum  50 %

Építménymagasság:     irányadó 9,0 m, technológiai szükségességből meghaladható

Zöldfelület: min 25 %, ezen belül a telekhatár mentén körben fasor telepítendő

            Építési hely: elő, oldal és hátsó kert min. 10-10 méter

Különleges területek

8. §

1.^[12]    Különleges terület a szabályozási terv szerint lehatárolt

-    sport-szabadidős terület (Ks)

-    temető (KT)

- tájgazdálkodási központ (Ktk)

2.       Sport- szabadidős terület (KS) a kizárólagosan sportolási, szabadidős illetve a közösségi rendezvényeket kiszolgáló terület.

Beépíthető és kialakítható telek területe:    min. 2000 m2

Beépítési mód:                                         szabadon álló

Beépítettség:                                            maximum  10%

Építménymagasság:                                  max. 6,0 m

Zöldfelület:                                              min. 40%

Építési hely: előkert, oldalkert                   min. 5-5 m

3.       Temető (KT) szabályozott területén csak a rendeltetésének megfelelő építmények alakíthatók ki a következő feltételekkel:

Beépíthető és kialakítható telek területe: min. 10.000 m2

Beépítési mód:                                           szabadon álló

Beépítettség:                                              maximum  10%

Építménymagasság:                                    maximum  6,0 m (ravatalozó), maximum  2,5 m (kripta síremlék)

Építési hely: előkert, oldalkert                     min. 5-5 m

A temető 50 m-es védőtávolságán belül a temető nyugalmát zavaró vagy kegyeletsértő tevékenység nem engedélyezhető.

4.^[13] Különleges terület – táj gazdálkodási központ (Ktk) területén a gyepterületek fenntartását szolgáló legeltetéses állattartás, a bemutatást, a lovasturizmust szolgáló állattartást, továbbá az          ökológiai ismeretterjesztést szolgáló gyermek táborozás, gyermekrehabilitáció és az azokhoz k         apcsolódó turizmus építményei létesíthetők.

Az SZ/5/4,5/6000 jelű építési övezet beépítési paraméterei:

Kialakítható telekterület: 6000m2

Beépítési mód: szabadonálló

Beépítettség: max 5%

Épület építménymagassága: maximum 4,5

Az épület magastetővel létesíthető

Zöldfelület: minimum 80%

Előkert, oldalkert: minimum 5 m

A zöldfelületnek legalább kétszintűnek kell lennie, amely helyben honos ligetesen fásított gyepterület lehet.

A szennyvíz elhelyezése zárt szennyvíztárolóban történhet, vagy biológiai szennyvíztisztítóval.

A patak partjától számított 20m-en belül épület nem létesíthető.

Az építési övezet területén építési engedély csak a természetvédelmi, tájképvédelmi követelményeket tisztázó elvi engedély alapján adható.

Az 5%-os beépíthetőség általános előírásoktól eltérő helyi rendelkezése a KD. Regionális Állami Főépítész 09-137-9/2008 számú hozzájáruló nyilatkozatán alapul.

III. BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK SZABÁLYOZÁSA

                                                      Közlekedési és közműterületek

9. §

1.    A szabályozási terv a belterületen megkülönböztet szabályozási szélességgel nem jelölt, kialakultnak elfogadott és szabályozási vonallal és szabályozási szélességgel jelölt kialakítandó közlekedési és közműterületet. (KÖu)

2. A külterületen közútként (KÖu) az országos közutakat és a helyi gyűjtő utakat szabályozza a terv a tervezett telekterület szabályozásával és a védőtávolsággal.

Országos főút a 10-es út és a tervezett Esztergom - Zsámbék út 40 m-es telekszélességgel.

3. A közlekedési és közműterületen az OTÉK 26. § (3) szerinti építmények helyezhetők el.

4.    A belterületen 5 szabályozási szintet különböztetünk meg.

 a)  országos főút: 10-es út 22-40 m,

 b)  gyűjtőút: Erzsébet utca 16-20 m,

 c)  lakó utak, kiszolgáló utak: 12-16 m,

 d)  egyirányú, vegyes forgalmú utak: 8 m,

 e)  gyalogos út és kerékpárút: 3-4 m.

5.    A terven jelölt szabályozási szélességek minimumként értelmezendők.

       Ha a telekalakítás úgy kívánja, több lehet, kevesebb nem.

6.    Az új utaknál a közművek úgy rendezendők a telken belül, hogy az utak mellett legalább egy oldalon fasor legyen telepíthető.

7.    A beavatkozásként értelmezhető szabályozási vonalak, melyek útszélesítést, útvonal korrekciót jelölnek, nem kötelezik az építési telek tulajdonosát és az út tulajdonosát azonnali bontásra, telekalakításra, kisajátításra.

       Végrehajtása folyamatos, a két fél megegyezése függvényében ütemezhető.

       A szabályozással érintett telkeken azonban semmilyen telekalakítási-, építési engedély nem adható ki, csak a tervezett szabályozás figyelembevételével.

8.    A lakó-, és gazdasági területek esetén a parkolást telken belül kell megoldani.

       A központi vegyes intézmények és különleges területek esetében vagy a telken belül, vagy az önkormányzat által meghatározott közterületen kell a parkolót kialakítani egyedi tervezés és engedélyeztetés szerint.

9.   Az építési-, használatbavételi-, funkcióváltoztatási-, stb. engedélyek kiadásakor az építési hatóságoknak az OTÉK 42. §-a szerinti számú parkoló kiépítését elő kell írnia, és számon kell kérnie.

10.  (KÖ-k) jelzéssel a kötöttpályás vasút területét szabályoztuk.

       Telke kialakult, nyomvonal-korrekcióval a szabályozás nem számol.

       A vasútállomás mellé a forgalmat kiszolgáló személygépkocsi parkoló létesítendő.

11.  (KÖ-vm) jelzéssel a közlekedési- és közműterületeken belül meghatározott vízmű telepeket szabályoztuk. Itt csak a vízgazdálkodást kiszolgáló létesítmények helyezhetők el.

12. Új út építése esetén a közvilágítás is kiépítendő. (belterületen)

13.^[14]

Zöldterületek

10. §

1.    Zöldterület (Z) a közparkként szabályozott közterület, és az utak melletti önálló, de közfunkcióra alkalmatlan zöld felület.

2.    Közpark területének legalább 60%-át növényzettel fedetten kell kialakítani.

3.  Közpark területén az OTÉK 27. § szerinti építmények legfeljebb 3,5 méter homlokzatmagassággal alakíthatók ki a terület 2%-ának mértékéig.

Erdőterület

11. §

1.    Erdőterület a földhivatali nyilvántartás szerint erdőművelési ágban nyilvántartott, továbbá a településszerkezeti terv szerint erdősítésre kijelölt terület.

2.    Az erdősítésre kijelölt területen a mezőgazdasági használat, korlátozás nélkül folytatható, a mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó épületek azonban nem létesíthetők.

3.    Az erdőterület az építmények elhelyezése szempontjából

a)    védelmi (Ev),

b)    gazdasági (Eg),

övezetekre tagolódik.

4.    A szabályozási terven védelmi erdő övezetként (Ev) szabályozott területen épület nem létesíthető. Az OTÉK 32.§ szerinti építmények csak akkor létesíthetők, ha az erdőt védelmi rendeltetésének betöltésében nem zavarják, és z erdészeti hatóság engedélyezte.

5.    Gazdasági rendeltetésű erdő területén (Eg) az erdőgazdálkodáshoz és vadgazdálkodáshoz rendeltetésszerűen kapcsolódó építmények helyezhetők el az erdészeti hatóság engedélye esetén a következő feltételekkel:

Beépíthető telek területe:               10 ha (100 000 m2)

Beépítési mód:                             szabadon álló

Beépítettség:                                maximum  0,1%

Építménymagasság:                      maximum  4,5 m

Mezőgazdasági terület

12.§

Mezőgazdasági terület az azonos tájjelleg, földhasználat, a beépítettség intenzitása, a sajátos építési használata, továbbá tájképi és környezetvédelmi érzékenysége szerint a következő terület-felhasználási egységekbe tartozik:

a)    általános mezőgazdasági terület (Má)

b)    korlátozott funkciójú mezőgazdasági terület (Mko)

Általános mezőgazdasági terület

13.§

1.       Általános mezőgazdasági területen (Má) a növénytermesztés az állattenyésztés, az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás, -tárolás és - szolgáltatás építményei, továbbá lakóépület helyezhető el.

2.       Általános mezőgazdasági területek Má 1 övezetében az (1) bekezdés szerinti építmények kialakításának feltételei:

Beépíthető telek területe:

gazdasági- és lakóépület esetén:                min. 6 000 m2 

Kialakítható legkisebb telek(földrészlet) területe:   min. 6 000 m2

Beépítési mód:                                                                 szabadon álló

Beépítettség mértéke:                                                       maximum 3%

Épület építménymagassága:                                              maximum  6,0 m

Építési terület:                                        Előkert:              minimum  10 m

                                                                       Oldalkert:          minimum  10 m

3.       Általános mezőgazdasági területen az Má 2 övezetben az (1) bekezdés szerinti építmények kialakításának feltételei:

Beépíthető telek területe:

gazdasági épület esetén:                            min. 50 000 m2  (5.0 ha)

lakóépület esetén:                                     min. 100 000 m2 (10,0 ha)

Kialakítható legkisebb telek(földrészlet) területe:   min. 10 000 m2 (1,0 ha)

Beépítési mód:                                                                 szabadon álló

Beépítettség mértéke:                                                       maximum  3%

Épület építménymagassága:                                              maximum  6,0 m

Építési terület:                                     Előkert:                minimum  10 m

Oldalkert:             minimum  10 m

4.       Az általános mezőgazdasági terület övezeteiben, ha a családi vállalkozás tagjainak tulajdonában álló telkek (termőföldterületek) összes területe Leányvár igazgatási területén eléri a 20 ha-t, akkor az egyik legalább 1 ha területű telken az (1) bekezdés szerinti építmények a következő feltételekkel is elhelyezhetők

           A beépíthető telek területe:                    10000 m2

          A beépítési mód:                        szabadon álló

          Beépítettség:                              maximum . 20 %

          Épület építménymagassága:                    maximum  6,0 m

          Az építési terület:                       Előkert:           min. 10 m

                                    Oldalkert:        min. 10 m

Korlátozott funkciójú mezőgazdasági terület

14.§

1. Korlátozott funkciójú mezőgazdasági terület (Mko) a vízfolyások mentén lévő vízminőségvédelmi szempontból érzékeny, a tájképvédelmi szempontból érzékeny és a természeti területeken lévő mezőgazdasági terület.

2. A korlátozott funkciójú mezőgazdasági terület övezeteiben épület nem helyezhető el.

3. Az Mko jelű övezetben telek(földrészlet) osztása csak akkor engedélyezhető ha az új földrészletek területe legalább 5,0 ha. A telkek összevonása korlátozás nélkül engedélyezhető.

Vízgazdálkodási terület

15.§

1.       Vízgazdálkodási terület a vízfolyások (V) területe.

2.       Vízgazdálkodási területen a vízkár elhárítási, vízgazdálkodási létesítmények helyezhetők el.

3.       A Kenyérmezői pataktól 6-6 m-es védőtávolság, kezelői sáv biztosítandó, illetve a 14 m széles telken ez biztosított.

          Az egyéb vízfolyások mentén 4-4 m-es védőtávolság, kezelői sáv biztosítandó, nem beépíthető és fával nem betelepíthető.

IV.  KÖRNYEZETVÉDELMI SZABÁLYOZÁS

Környezetterhelési határértékek

16.§

1.       Az építmények és használatuk külön-külön és együttesen sem eredményezhetnek a jogszabályokban és más hatósági előírásokban megállapított terhelési határértékeket meghaladó mértékű káros hatást a környezetükre.

          A káros környezeti hatás értékét a területen már meglévő "háttér" értékekkel együtt kell figyelembe venni.

          A terhelési határértékek zaj- és rezgésvédelem, talajvédelem, radioaktivitás, a levegő tisztaságának védelme és a vízminőség tekintetében az építési engedély megkérésekor hatályos jogszabályok alapján kell meghatározni.

2.       A területről elvezetendő csapadékvíz minőségének a VI. kategóriájú határértékeknek kell megfelelnie. A vízfolyásba közvetve vagy közvetlenül csapadékvíz és tisztított szennyvíz csak vízjogi engedély alapján vezethető.

3.       Közműpótló berendezés csatornázott területen nem tervezhető.

4.       A belterületen olyan létesítmény nem tervezhető, amely zajvédelmi szempontból védőtávolság betartását igényli.

5.       Üzemi létesítményekben folytatott tevékenységektől származó zaj megengedett egyenértékű A-hangnyomásszintjei :

a) lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias, telepszerű beépítésű):

    nappal  - 50 dB

    éjjel      - 40 dB

b) üdülőterület, egészségügyi terület, védett természeti terület kijelölt része:

   nappal  - 45 dB

               éjjel      - 35 dB

c) gazdasági terület és különleges terület

   nappal  - 60 dB

               éjjel      - 50 dB

Környezetvédelmi általános előírások

17. §

1.       Beépítési feltételek:

          Az építési telken építési területen a szabályozási előírásoknak megfelelő építmény akkor helyezhető el, ha

a)  a rendeltetésszerű használathoz szükséges villamos energia, ivóvíz ellátás biztosított,

b)  a keletkező szennyvíz és csapadékvíz elvezetése megoldott,

c) a használat során keletkező hulladék elszállítása, ártalmatlanítása biztosított,

d)  az építmény és a tervezett tevékenység nem befolyásolja károsan a föld alatti és felszíni vizek, mozgását és tisztaságát.

2.       A területen kizárólag olyan tevékenységek folytathatók, olyan létesítmények üzemeltethetők, illetve építhetők, amelyek légszennyezőanyag-kibocsátása nem haladja meg a tevékenység vagy az építmény helye szerinti kibocsátási határértékeket.

3.       2  MW-nál nagyobb teljesítményű szélerőművekre környezeti hatástanulmányt kell készíteni.

Talajvédelem

18. §

1.       A közigazgatási területen olyan tevékenységek folytathatóak, amelyek során szennyező és környezetet veszélyeztető anyagok nem kerülnek a talajba, illetve a talajra.

2.       A talaj és a felszín alatti vizek védelme érdekében a szennyvizeket elszikkasztani tilos.

3.       Talajvédelmi létesítmények területén építmény nem helyezhető el.

4.       A földfeltöltéshez használt anyagokat a felhasználásuk előtt minősíttetni kell.

5.       Állattartás hígtrágya technológiával nem engedélyezhető.

6.       Állattartásból eredő szennyvíz (csurgalék víz) kommunális csatornába nem köthető, zárt szennyvíztároló létesítendő.

Vizek védelme

19. §

1.       A közigazgatási területen a szennyvíz nem szikkasztható el. A keletkező szennyvizet csatornahálózatba kell vezetni, ahol erre nincs lehetőség, ott csak zárt rendszerű szennyvíztároló engedélyezhető.

2.       Az élővizeket terhelő szennyező üzemi vízkibocsátásoknál - a technológiai fegyelem betartása mellett - a vizeket kezelni, tisztítani kell.

3.       A szippantott szennyvizek ártalmatlanítása szennyvíztisztító telepen lehetséges.

Levegőtisztaság-védelme

20. §

1.       Az égetés közterületen tilos.

2.       A közterületen kívüli égetendő hulladék kommunális illetve ipari eredetű hulladékot nem tartalmazhat.

3.       Levegőtisztaságvédelmi szempontból Leányvár a 10. zónába és az alábbi zónacsoportba tartozik:

          Kéndioxid                      F

          Nitrogéndioxid               F

          Szénmonoxid                 F

          Szilárd               E         

          Benzol               F

4.       Gázenergia felhasználása esetén, utcafronton és oldalhatáron parapet konvektorok alkalmazása egészségügyi szempontból nem engedélyezhető.

Zaj és  rezgésvédelem

21. §

1.       Az ipari és szolgáltató tevékenységet gyakorló létesítmények részére a betartandó határértéket a I. fokú környezetvédelmi hatóság a létesítés során írja elő.

2.       Lakó és pihenőövezet, valamit az oktatási, egészségügyi intézmények zajvédelmi szempontból védett területnek minősülnek.

3.       A szolgáltató tevékenységet végzők zajterhelési határértékei a felsoroltak a 17. § 5. pontban leírtakkal egyezőek.

4.       A zajterhelési határértékeknek a védendő homlokzat előtt 2,0 m-re 1,5 m magasságban kell érvényesülnie.

Hulladékgazdálkodás

22. §

1.       A kommunális hulladékok gyűjtését, szállítását, ártalmatlanítását a mindenkor érvényben lévő önkormányzati köztisztasági rendeletben, előírtak szerint kell tervezni és végrehajtani.

V. KÖZMŰLÉTESÍTMÉNYEK

23.§

1.       A meglévő és tervezett vezetékek és műtárgyak számára

            - vízellátás

            - szennyvíz  elvezetés

            - csapadékvíz elvezetés

            - vezetékes gázellátás

            - távközlés

          a helyigényt a közterületen, elsősorban az utak  szabályozási szélességében kell biztosítani, külterületi   közutak mentén  vezetett  közművezetékek elhelyezését  a közút kezelőjével való egyezetés alapján  lehet  elhelyezni.

2.       A tervezett új telkek a közterületi hálózathoz önálló bekötésekkel és mérési helyekkel csatlakoztatandók, ennek hiányában az érintett közművezetékek szolgalmi jogának rendezése szükséges.

3.       A belterületi építési telkeken új közműpótló berendezés már nem engedélyezhető.

A telekalakítások során csak a teljes közművesítéssel minősíthető a telek építési telekké, építési engedély csak a teljes közművesítés függvényében adható ki.

4.       A fejlesztési területek közműellátását a belterületek közműhálózatára kell kapcsolni.

5.       A vízvezetéki hálózatra föld feletti tűzcsapokat kell szerelni.  A létesítmények tűzi-víz igényét a tűzvédelmi szabályzat előírásainak megfelelően biztosítani kell.

6.       Az ipari szennyvizeket a közcsatornába csak megfelelő előtisztítás után szabad bevezetni. A közcsatornába bevezetett víz minőségének ki kell elégíteni az érvényes előírásokat.

7.       A fejlesztési területen a csapadékvizeket fel kell fogni, szükség esetén előtisztítandó, majd nyílt árokban vagy csatornában a befogadó árkokba, patakokba vezethető vízjogi engedély alapján.

8.       Az Önkormányzati kezelésű és a Társulati kezelésű vízfolyások mindkét partján 3-3 m szélességű sávot szabadon kell hagyni a mederrel kapcsolatos szakfeladatok ellátása céljából. A Vízügyi Igazgatóság Szakmérnöksége kezelésében lévő vízfolyások mindkét partján 6-6 m szélességű sávot szabadon kell hagyni a mederrel kapcsolatos szakfeladatok ellátása céljából.

9.       A közművezetékek védőtávolsága

             - az ivóvíz távvezeték védőtávolsága              2 - 2  m

            - a szennyvíznyomócső védőtávolsága     2  - 2 m

            - a termékvezeték védőtávolsága               5 - 5 m

             - hírközlő távvezeték védőtávolsága        1 - 1 m

            - a középnyomású gáz vezeték védőtávolsága     D90 alatt  4 - 4 m

                                                               D90 felett 5 - 5 m     

          -20 kV-os légvezeték védőtávolsága

                 belterületen oszloptól 4-4 m, szélső vezetéktől 2,5-2,5 m

                 külterületen oszloptól 6,5-6,5 m, szélső vezetéktől 5-5 m

           -120 kV-os légvezeték védőtávolsága oszloptól 18 m, szélső vezetéktől 13 m.

10.     Az elektromos hálózat és a távközlési hálózat fejlesztése, felújítása, kapacitásbővítése, valamint bekötése során belterületen légvezeték nem építhető, helyette földkábelekkel kell az ellátást megoldani.

VI. HELYI ÉRTÉKVÉDELMI SZABÁLYOZÁS

Az értékvédelem hatálya

24. §^[15]

Építészeti védelem

25. §^[16]

Területi védelem

26. §^[17]

Természetvédelem

27.§

1.    A helyi jelentőségű természeti értékek és területek védetté nyilvánítását egy külön eljárás keretében kell végrehajtani. A rendezési terv ehhez javaslattal szolgál.

2.    A (vz)-vel jelölt védett zöld területeken a természeti állapot megőrzendő. Bármilyen gazdasági tevékenység, tereprendezés, növényirtás vagy telepítés a természetvédelmi hatóság engedélye alapján végezhető.

3.  A beépítésre szánt vagy beépítésre nem szánt területeken a fejlesztés, építés miatt kivágandó fák pótlásáról telken belül vagy közterületen gondoskodni kell a telek tulajdonosának. A kivágandó fák helyett előnevelt fákat kell telepíteni. A kötelezően elültetendő fák törzsátmérői összegének a kivágott fa 1 m magasságában mért törzsátmérője 1,5-szeresének kell lennie.

Fák telepítésekor előnyben kell részesíteni az őshonos lombos fafajtákat.

VII. ÉPÍTÉSI KORLÁTOZÁS

28.§

1.       Védőtávolság miatt építési korlátozás alá eső területek:

a) külterületi közutak tengelyvonalától számított 50-50 m védőtávolság, illetve országos főút tengelyétől mért 100-100 m védőtávolság, ahol mezőgazdasági területen lakóépület nem építhető, egyéb építmények csak a Közútkezelő állásfoglalása és a Közlekedési Felügyelet szakhatósági nyilatkozata beszerzését követően létesíthetők,

b)  vasútvonal tengelyétől számított 50-50 m védőtávolság, ahol építmények csak a MÁV és a közlekedési hatóság egyetértésével létesíthetők,

c)    dögkonténer 500 m védőtávolsága, amelyen belül lakóépület, állattartó telep, élelmiszer-feldolgozó és -tároló nem létesíthető,

d)    a szabályozási terv szerint vízgazdálkodási területként szabályozott területektől 50 m védőtávolságon belül mezőgazdasági területen épület nem létesíthető.

2.     Elővásárlási jog bejegyzéssel kell a terület úthálózatát biztosítani az alábbi területeken:

           a)  Kálvária domb  ( 1. számú melléklet )

           b)  Temető dülő

           c)  Kalaphegy dülő

           d)  Zsellérföldek

           e)  Malomhegy

VIII. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

29.§

1.    A Helyi Építési Szabályzat az új kérelemre indult ügyekben  ügyekben  alkalmazható.

2.    E rendelet 2004. április 13.  napján lép hatályba.

3.    E naptól minden korábbi településrendezési terv és rendelet hatályát veszti.

           Bánffy Miklós sk.                                     Bognárné dr. Solymoskövi Veronika sk.        

             polgármester                                       jegyző