1. § 1. A rendelet területi hatálya kiterjed Leányvár község teljes közigazgatási területére.

2. Leányvár község közigazgatási területén területet felhasználni csak a 21/2004. (III.29) sz. határozattal jóváhagyott szerkezeti terv terület-felhasználási kategóriáinak figyelembevételével szabad.

3. A rendelet hatálya alá tartozó területen telket kialakítani, épületet és építményt tervezni, kivitelezni, felújítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni, lebontani, rendeltetését megváltoztatni, valamint minderre hatósági engedélyt adni az általános érvényű jogszabályok mellett kizárólag e rendelet és a mellékletét képező szabályozási, telekalakítási tervek együttes alkalmazásával szabad.

4. E rendelet területi és tárgyi hatályát érintően minden természetes és jogi személyre nézve kötelező előírásokat tartalmaz.

2. § 1. A község közigazgatási területe bel- és külterületre oszlik meg. A belterületi határ a szerkezeti terven jelöltek szerint módosítható.

2. A tervezett területfelhasználás illetve telekalakítás végrehajtásáig a jelenlegi területhasznosítás engedélyezett, de bárminemű hatósági engedély (építési, telekalakítási, stb.) csak a szabályozási tervek figyelembevételével adható ki.

3. A szabályozás elemei elsőrendűek vagy másodrendűek.

4. Elsőrendű szabályozási elemek megváltoztatása a szerkezeti terv és a szabályozási terv együttes módosításával történhet.

5. Másodrendű szabályozási elemek megváltoztatása a szabályozási terv módosításával történhet.

3. § 1. Beépítésre szánt területek:

2. Beépítésre nem szánt területek:

4. § 1. Kertvárosias lakóterület (Lke) a családi házas telektömbök területe. Lakóépületen kívül elhelyezhetők ebben az övezetben az OTÉK 13. §-ban meghatározott építmények is, de maximum 2 lakóegység építhető és egy épülettömbként, valamint gazdasági célú melléképület (mezőgazdaság, állattartás, tárolás, vállalkozás) szabályozott mértékben.

2. Állattartó, vagy műhely (vállalkozási) épület beépíthető alapterülete maximum a telekterület 5%- a (A 25-30%-on belül). E célú melléképület a telek utcafronti határától min. 20 m távolságra építhető.

3. 10 m2 beépített alapterületet meghaladó állattartó épület csak az állategészségügyi szakhatóság bevonásával engedélyezhető.

4.

5.

6.

7. Min. 20%-os terepemelkedés vagy terepesés esetén garázs az előkertben is elhelyezhető oly módon, hogy

8.

5. § 1. Településközponti vegyes terület (Vt) a község központi térségében lévő területe, amely jellemzően intézményi vagy vegyes funkciójú. Lakó-, intézményi-, kereskedelmi-stb. építmények önálló rendeltetési egységeit vegyíti egy telektömbben esetleg egyetlen telken.

2. A (Vt) területen elhelyezhető mindaz, amit az OTÉK 16. §-a nevesít.

3. Központi vegyes terület (Vk) a község külső övezeteiben tervezett intézményterületek, amelyekben önálló lakótelek nem lehet, lakás legfeljebb szolgálati lakásként, nem főépületként jelenhet meg.

4. A (Vk) területen elhelyezhető mindaz, amit az OTÉK 17. §-a nevesít.

5. (Vt) O/80/6,0/800 jelű építési övezet: Kialakítható telekterület: min. 800 m2. Beépítési mód: oldalhatáron álló. Beépítettség: maximum 80 %, lakótelek esetén 30%. Zöldfelület: minimum 10 %, lakótelek esetén 60%. Építménymagasság: maximum 6,0 m, intézmény esetén, max. 4,5 m lakóépület esetén. Építési hely: Előkert: a kialakult utcavonal szerint, illetve 5. m. Oldalkert: minimum 6 m. ill. OTÉK 36. § szerint. Hátsókert: min. 6 m.

6. (Vk) Sz/40/6,0/1000 jelű építési övezet: Kialakítható telekterület: min. 1000 m2. Beépítési mód: szabadon álló. Beépítettség: maximum 40 %. Zöldfelület: minimum 40 %. Építménymagasság: maximum 6,0 m. Építési hely: Előkert: 5 m. Oldalkert: minimum 3 m. ill. OTÉK 36. § szerint. Hátsókert: minimum 6 m.

7. (Vt) területen belül állattartó épület nem építhető (lakótelken sem).

8. A templom körüli (Vt) területekhez kapcsolódó közterületekre ún. közterület-rendezési terv (út, parkoló, parkosítás) készítendő. Új intézmény építés esetén ehhez beépítési terv is társuljon.

6. § 1. Amennyiben telekosztással alakítanak ki új telket, az így kialakított telkek mindegyike meg kell feleljen az előírt minimális telekterületnek.

2. Belterületbe vonás minimum egy telektömbre vonatkozóan engedélyezhető.

3.

4.

5. A hegyoldali beépítések látvány-érzékenysége miatt az alábbi szigorításokat írja elő az önkormányzat:

6.

7.

8. A főépület alapterületén kívüli terepszint alatti létesítmény a telek területének maximum 10%-a mértékéig létesíthető.

7. § 1. A gazdasági területek kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területek, és egyéb iprai gazdasági területek.

2. Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület (Gksz) az OTÉK 19. §-ában meghatározott gazdasági tevékenység elhelyezésére szolgáló övezet.

4. Ipari gazdasági terület (Gip) az OTÉK 20 .§-ban meghatározott gazdasági tevékenységek elhelyezésére szolgáló övezet. (Egyéb ipari terület)

8. § 1. Különleges terület a szabályozási terv szerint lehatárolt

2. Sport- szabadidős terület (KS) a kizárólagosan sportolási, szabadidős illetve a közösségi rendezvényeket kiszolgáló terület: Beépíthető és kialakítható telek területe: min. 2000 m2. Beépítési mód: szabadon álló. Beépítettség: maximum 10%. Építménymagasság: max. 6,0 m. Zöldfelület: min. 40%. Építési hely: előkert, oldalkert min. 5-5 m.

3. Temető (KT) szabályozott területén csak a rendeltetésének megfelelő építmények alakíthatók ki a következő feltételekkel: Beépíthető és kialakítható telek területe: min. 10.000 m2. Beépítési mód: szabadon álló. Beépítettség: maximum 10%. Építménymagasság: maximum 6,0 m (ravatalozó), maximum 2,5 m (kripta síremlék). Építési hely: előkert, oldalkert min. 5-5 m. A temető 50 m-es védőtávolságán belül a temető nyugalmát zavaró vagy kegyeletsértő tevékenység nem engedélyezhető.

4. Különleges terület – táj gazdálkodási központ (Ktk) területén a gyepterületek fenntartását szolgáló legeltetéses állattartás, a bemutatást, a lovasturizmust szolgáló állattartást, továbbá az ökológiai ismeretterjesztést szolgáló gyermek táborozás, gyermekrehabilitáció és az azokhoz k apcsolódó turizmus építményei létesíthetők. Az SZ/5/4,5/6000 jelű építési övezet beépítési paraméterei: Kialakítható telekterület: 6000m2. Beépítési mód: szabadonálló. Beépítettség: max 5%. Épület építménymagassága: maximum 4,5. Az épület magastetővel létesíthető. Zöldfelület: minimum 80%. Előkert, oldalkert: minimum 5 m. A zöldfelületnek legalább kétszintűnek kell lennie, amely helyben honos ligetesen fásított gyepterület lehet. A szennyvíz elhelyezése zárt szennyvíztárolóban történhet, vagy biológiai szennyvíztisztítóval. A patak partjától számított 20m-en belül épület nem létesíthető. Az építési övezet területén építési engedély csak a természetvédelmi, tájképvédelmi követelményeket tisztázó elvi engedély alapján adható. Az 5%-os beépíthetőség általános előírásoktól eltérő helyi rendelkezése a KD. Regionális Állami Főépítész 09-137-9/2008 számú hozzájáruló nyilatkozatán alapul.

9. § 1. A szabályozási terv a belterületen megkülönböztet szabályozási szélességgel nem jelölt, kialakultnak elfogadott és szabályozási vonallal és szabályozási szélességgel jelölt kialakítandó közlekedési és közműterületet. (KÖu)

2. A külterületen közútként (KÖu) az országos közutakat és a helyi gyűjtő utakat szabályozza a terv a tervezett telekterület szabályozásával és a védőtávolsággal. Országos főút a 10-es út és a tervezett Esztergom - Zsámbék út 40 m-es telekszélességgel.

3. A közlekedési és közműterületen az OTÉK 26. § (3) szerinti építmények helyezhetők el.

4. A belterületen 5 szabályozási szintet különböztetünk meg.

5. A terven jelölt szabályozási szélességek minimumként értelmezendők. Ha a telekalakítás úgy kívánja, több lehet, kevesebb nem.

6. Az új utaknál a közművek úgy rendezendők a telken belül, hogy az utak mellett legalább egy oldalon fasor legyen telepíthető.

7. A beavatkozásként értelmezhető szabályozási vonalak, melyek útszélesítést, útvonal korrekciót jelölnek, nem kötelezik az építési telek tulajdonosát és az út tulajdonosát azonnali bontásra, telekalakításra, kisajátításra. Végrehajtása folyamatos, a két fél megegyezése függvényében ütemezhető. A szabályozással érintett telkeken azonban semmilyen telekalakítási-, építési engedély nem adható ki, csak a tervezett szabályozás figyelembevételével.

8. A lakó-, és gazdasági területek esetén a parkolást telken belül kell megoldani. A központi vegyes intézmények és különleges területek esetében vagy a telken belül, vagy az önkormányzat által meghatározott közterületen kell a parkolót kialakítani egyedi tervezés és engedélyeztetés szerint.

9. Az építési-, használatbavételi-, funkcióváltoztatási-, stb. engedélyek kiadásakor az építési hatóságoknak az OTÉK 42. §-a szerinti számú parkoló kiépítését elő kell írnia, és számon kell kérnie.

10. (KÖ-k) jelzéssel a kötöttpályás vasút területét szabályoztuk. Telke kialakult, nyomvonal-korrekcióval a szabályozás nem számol. A vasútállomás mellé a forgalmat kiszolgáló személygépkocsi parkoló létesítendő.

11. (KÖ-vm) jelzéssel a közlekedési- és közműterületeken belül meghatározott vízmű telepeket szabályoztuk. Itt csak a vízgazdálkodást kiszolgáló létesítmények helyezhetők el.

12. Új út építése esetén a közvilágítás is kiépítendő. (belterületen).

13.

10. § 1. Zöldterület (Z) a közparkként szabályozott közterület, és az utak melletti önálló, de közfunkcióra alkalmatlan zöld felület.

2. Közpark területének legalább 60%-át növényzettel fedetten kell kialakítani.

3. Közpark területén az OTÉK 27. § szerinti építmények legfeljebb 3,5 méter homlokzatmagassággal alakíthatók ki a terület 2%-ának mértékéig.

11. § 1. Erdőterület a földhivatali nyilvántartás szerint erdőművelési ágban nyilvántartott, továbbá a településszerkezeti terv szerint erdősítésre kijelölt terület.

2. Az erdősítésre kijelölt területen a mezőgazdasági használat, korlátozás nélkül folytatható, a mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó épületek azonban nem létesíthetők.

3. Az erdőterület az építmények elhelyezése szempontjából

4. A szabályozási terven védelmi erdő övezetként (Ev) szabályozott területen épület nem létesíthető. Az OTÉK 32. § szerinti építmények csak akkor létesíthetők, ha az erdőt védelmi rendeltetésének betöltésében nem zavarják, és z erdészeti hatóság engedélyezte.

5. Gazdasági rendeltetésű erdő területén (Eg) az erdőgazdálkodáshoz és vadgazdálkodáshoz rendeltetésszerűen kapcsolódó építmények helyezhetők el az erdészeti hatóság engedélye esetén a következő feltételekkel: Beépíthető telek területe: 10 ha (100 000 m2). Beépítési mód: szabadon álló. Beépítettség: maximum 0,1%. Építménymagasság: maximum 4,5 m.

12. § Mezőgazdasági terület az azonos tájjelleg, földhasználat, a beépítettség intenzitása, a sajátos építési használata, továbbá tájképi és környezetvédelmi érzékenysége szerint a következő terület-felhasználási egységekbe tartozik:

13. § 1. Általános mezőgazdasági területen (Má) a növénytermesztés az állattenyésztés, az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás, -tárolás és - szolgáltatás építményei, továbbá lakóépület helyezhető el.

2. Általános mezőgazdasági területek Má 1 övezetében az (1) bekezdés szerinti építmények kialakításának feltételei: Beépíthető telek területe: gazdasági- és lakóépület esetén: min. 6 000 m2. Kialakítható legkisebb telek(földrészlet) területe: min. 6 000 m2. Beépítési mód: szabadon álló. Beépítettség mértéke: maximum 3%. Épület építménymagassága: maximum 6,0 m. Építési terület: Előkert: minimum 10 m. Oldalkert: minimum 10 m.

3. Általános mezőgazdasági területen az Má 2 övezetben az (1) bekezdés szerinti építmények kialakításának feltételei: Beépíthető telek területe:gazdasági épület esetén: min. 50 000 m2 (5.0 ha), lakóépület esetén: min. 100 000 m2 (10,0 ha). Kialakítható legkisebb telek(földrészlet) területe: min. 10 000 m2 (1,0 ha). Beépítési mód: szabadon álló. Beépítettség mértéke: maximum 3%. Épület építménymagassága: maximum 6,0 m. Építési terület: Előkert: minimum 10 m. Oldalkert: minimum 10 m.

4. Az általános mezőgazdasági terület övezeteiben, ha a családi vállalkozás tagjainak tulajdonában álló telkek (termőföldterületek) összes területe Leányvár igazgatási területén eléri a 20 ha-t, akkor az egyik legalább 1 ha területű telken az (1) bekezdés szerinti építmények a következő feltételekkel is elhelyezhetők. A beépíthető telek területe: 10000 m2. A beépítési mód: szabadon álló. Beépítettség: maximum . 20 %. Épület építménymagassága: maximum 6,0 m. Az építési terület: Előkert: min. 10 m. Oldalkert: min. 10 m.

14. § 1. Korlátozott funkciójú mezőgazdasági terület (Mko) a vízfolyások mentén lévő vízminőségvédelmi szempontból érzékeny, a tájképvédelmi szempontból érzékeny és a természeti területeken lévő mezőgazdasági terület.

2. A korlátozott funkciójú mezőgazdasági terület övezeteiben épület nem helyezhető el.

3. Az Mko jelű övezetben telek(földrészlet) osztása csak akkor engedélyezhető ha az új földrészletek területe legalább 5,0 ha. A telkek összevonása korlátozás nélkül engedélyezhető.

15. § 1. Vízgazdálkodási terület a vízfolyások (V) területe.

2. Vízgazdálkodási területen a vízkár elhárítási, vízgazdálkodási létesítmények helyezhetők el.

3. A Kenyérmezői pataktól 6-6 m-es védőtávolság, kezelői sáv biztosítandó, illetve a 14 m széles telken ez biztosított. Az egyéb vízfolyások mentén 4-4 m-es védőtávolság, kezelői sáv biztosítandó, nem beépíthető és fával nem betelepíthető.

16. § 1. Az építmények és használatuk külön-külön és együttesen sem eredményezhetnek a jogszabályokban és más hatósági előírásokban megállapított terhelési határértékeket meghaladó mértékű káros hatást a környezetükre. A káros környezeti hatás értékét a területen már meglévő "háttér" értékekkel együtt kell figyelembe venni. A terhelési határértékek zaj- és rezgésvédelem, talajvédelem, radioaktivitás, a levegő tisztaságának védelme és a vízminőség tekintetében az építési engedély megkérésekor hatályos jogszabályok alapján kell meghatározni.

2. A területről elvezetendő csapadékvíz minőségének a VI. kategóriájú határértékeknek kell megfelelnie. A vízfolyásba közvetve vagy közvetlenül csapadékvíz és tisztított szennyvíz csak vízjogi engedély alapján vezethető.

3. Közműpótló berendezés csatornázott területen nem tervezhető.

4. A belterületen olyan létesítmény nem tervezhető, amely zajvédelmi szempontból védőtávolság betartását igényli.

5. Üzemi létesítményekben folytatott tevékenységektől származó zaj megengedett egyenértékű A-hangnyomásszintjei :

17. § 1. Beépítési feltételek: Az építési telken építési területen a szabályozási előírásoknak megfelelő építmény akkor helyezhető el, ha

2. A területen kizárólag olyan tevékenységek folytathatók, olyan létesítmények üzemeltethetők, illetve építhetők, amelyek légszennyezőanyag-kibocsátása nem haladja meg a tevékenység vagy az építmény helye szerinti kibocsátási határértékeket.

3. 2 MW-nál nagyobb teljesítményű szélerőművekre környezeti hatástanulmányt kell készíteni.

18. § 1. A közigazgatási területen olyan tevékenységek folytathatóak, amelyek során szennyező és környezetet veszélyeztető anyagok nem kerülnek a talajba, illetve a talajra.

2. A talaj és a felszín alatti vizek védelme érdekében a szennyvizeket elszikkasztani tilos.

3. Talajvédelmi létesítmények területén építmény nem helyezhető el.

4. A földfeltöltéshez használt anyagokat a felhasználásuk előtt minősíttetni kell.

5. Állattartás hígtrágya technológiával nem engedélyezhető.

6. Állattartásból eredő szennyvíz (csurgalék víz) kommunális csatornába nem köthető, zárt szennyvíztároló létesítendő.

19. § 1. A közigazgatási területen a szennyvíz nem szikkasztható el. A keletkező szennyvizet csatornahálózatba kell vezetni, ahol erre nincs lehetőség, ott csak zárt rendszerű szennyvíztároló engedélyezhető.

2. Az élővizeket terhelő szennyező üzemi vízkibocsátásoknál - a technológiai fegyelem betartása mellett - a vizeket kezelni, tisztítani kell.

3. A szippantott szennyvizek ártalmatlanítása szennyvíztisztító telepen lehetséges.

20. § 1. Az égetés közterületen tilos.

2. A közterületen kívüli égetendő hulladék kommunális illetve ipari eredetű hulladékot nem tartalmazhat.

3. Levegőtisztaságvédelmi szempontból Leányvár a 10. zónába és az alábbi zónacsoportba tartozik: Kéndioxid F, Nitrogéndioxid F, Szénmonoxid F, Szilárd E, Benzol F.

4. Gázenergia felhasználása esetén, utcafronton és oldalhatáron parapet konvektorok alkalmazása egészségügyi szempontból nem engedélyezhető.

21. § 1. Az ipari és szolgáltató tevékenységet gyakorló létesítmények részére a betartandó határértéket a I. fokú környezetvédelmi hatóság a létesítés során írja elő.

2. Lakó és pihenőövezet, valamit az oktatási, egészségügyi intézmények zajvédelmi szempontból védett területnek minősülnek.

3. A szolgáltató tevékenységet végzők zajterhelési határértékei a felsoroltak a 17. § 5. pontban leírtakkal egyezőek.

4. A zajterhelési határértékeknek a védendő homlokzat előtt 2,0 m-re 1,5 m magasságban kell érvényesülnie.

22. § 1. A kommunális hulladékok gyűjtését, szállítását, ártalmatlanítását a mindenkor érvényben lévő önkormányzati köztisztasági rendeletben, előírtak szerint kell tervezni és végrehajtani.

23. § 1. A meglévő és tervezett vezetékek és műtárgyak számára vízellátás, szennyvíz elvezetés, csapadékvíz elvezetés, vezetékes gázellátás, távközlés a helyigényt a közterületen, elsősorban az utak szabályozási szélességében kell biztosítani, külterületi közutak mentén vezetett közművezetékek elhelyezését a közút kezelőjével való egyezetés alapján lehet elhelyezni.

2. A tervezett új telkek a közterületi hálózathoz önálló bekötésekkel és mérési helyekkel csatlakoztatandók, ennek hiányában az érintett közművezetékek szolgalmi jogának rendezése szükséges.

3. A belterületi építési telkeken új közműpótló berendezés már nem engedélyezhető. A telekalakítások során csak a teljes közművesítéssel minősíthető a telek építési telekké, építési engedély csak a teljes közművesítés függvényében adható ki.

4. A fejlesztési területek közműellátását a belterületek közműhálózatára kell kapcsolni.

5. A vízvezetéki hálózatra föld feletti tűzcsapokat kell szerelni. A létesítmények tűzi-víz igényét a tűzvédelmi szabályzat előírásainak megfelelően biztosítani kell.

6. Az ipari szennyvizeket a közcsatornába csak megfelelő előtisztítás után szabad bevezetni. A közcsatornába bevezetett víz minőségének ki kell elégíteni az érvényes előírásokat.

7. A fejlesztési területen a csapadékvizeket fel kell fogni, szükség esetén előtisztítandó, majd nyílt árokban vagy csatornában a befogadó árkokba, patakokba vezethető vízjogi engedély alapján.

8. Az Önkormányzati kezelésű és a Társulati kezelésű vízfolyások mindkét partján 3-3 m szélességű sávot szabadon kell hagyni a mederrel kapcsolatos szakfeladatok ellátása céljából. A Vízügyi Igazgatóság Szakmérnöksége kezelésében lévő vízfolyások mindkét partján 6-6 m szélességű sávot szabadon kell hagyni a mederrel kapcsolatos szakfeladatok ellátása céljából.

9. A közművezetékek védőtávolsága

10. Az elektromos hálózat és a távközlési hálózat fejlesztése, felújítása, kapacitásbővítése, valamint bekötése során belterületen légvezeték nem építhető, helyette földkábelekkel kell az ellátást megoldani.

27. § 1. A helyi jelentőségű természeti értékek és területek védetté nyilvánítását egy külön eljárás keretében kell végrehajtani. A rendezési terv ehhez javaslattal szolgál.

2. A (vz)-vel jelölt védett zöld területeken a természeti állapot megőrzendő. Bármilyen gazdasági tevékenység, tereprendezés, növényirtás vagy telepítés a természetvédelmi hatóság engedélye alapján végezhető.

3. A beépítésre szánt vagy beépítésre nem szánt területeken a fejlesztés, építés miatt kivágandó fák pótlásáról telken belül vagy közterületen gondoskodni kell a telek tulajdonosának. A kivágandó fák helyett előnevelt fákat kell telepíteni. A kötelezően elültetendő fák törzsátmérői összegének a kivágott fa 1 m magasságában mért törzsátmérője 1,5-szeresének kell lennie. Fák telepítésekor előnyben kell részesíteni az őshonos lombos fafajtákat.

28. § 1. Védőtávolság miatt építési korlátozás alá eső területek:

2. Elővásárlási jog bejegyzéssel kell a terület úthálózatát biztosítani az alábbi területeken: Kálvária domb ( 1. számú melléklet ), Temető dülő, Kalaphegy dülő, Zsellérföldek, Malomhegy.

29. § 1. A Helyi Építési Szabályzat az új kérelemre indult ügyekben ügyekben alkalmazható.

2. E rendelet 2004. április 13. napján lép hatályba.

3. E naptól minden korábbi településrendezési terv és rendelet hatályát veszti.