Leányvár  Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény, a 10.§ (1) bekezdésében, 25. § (3) bekezdés b) pontjában, 32.§ (1) és (3) bekezdésében, 43/B. § (1) bekezdésében, 92. § (1) és (2) bekezdésében, 132.§ (4) bekezdés a), b), c), d) g) pontjában és a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 19.§. (1), (2) bekezdésében, 36.§. (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011.évi CLXXXIX. törvény 13.§ (1) bekezdésének 8. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1.§

(1)       A szociális támogatás megállapítása iránti kérelmet az illetékességgel rendelkező Piliscsévi Közös Önkormányzati Hivatal Leányvári Kirendeltségéhez (továbbiakban: Hivatal) kell benyújtani. A támogatás igényelhető formanyomtatványon vagy a Hivatalban jegyzőkönyvbe foglalt nyilatkozat formájában.

(2)       A támogatás elbírálása előtt - a kérelemnek a döntésre jogosító           hatáskörrel rendelkező szervhez történő továbbítása előtt -  a Hivatal környezettanulmányt készíthet.

(3)       A szociális rászorultságon alapuló pénzbeli támogatás kifizetéséről és   a megállapított természetbeni támogatás folyósításáról a polgármester gondoskodik.

(4)       A  nem rendszeres pénzbeli és természetbeni támogatások       kifizetésének időpontjáról a támogatást megállapító határozatban kell rendelkezni.

2.§

 (1)      Az aktív korú nem foglalkoztatott személy részére rendszeres szociális segély megállapítása esetén a segélyezett köteles együttműködni:

a) Leányvár Község Önkormányzatával

b) a Dorog és térsége Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal

c) illetékes Munkaügyi Központtal

(2)       A beilleszkedést segítő programok típusai:

a) egyéni képességeket fejlesztő program

b) életmódot formáló foglalkozás

c) munkavégzésre történő felkészítő program.

(3) Együttműködés megszegésének minősül, ha az együttműködésre kötelezett

a)  az együttműködési programon antiszociális magatartást  tanúsít, vagy  alkoholos befolyásoltság alatt áll,

b) a határozatban megjelölt időn belül- önhibájából - nem veszi fel a kapcsolatot az együttműködésre kijelölt intézménnyel, vagy együttműködési megállapodást nem köti meg.

(4) Az Szt. 33. § (7) bekezdése szerinti aktív korúak ellátására való jogosultság egyéb feltétele, hogy a kérelem benyújtója, illetve az ellátás jogosultja a lakókörnyezete rendezettségének biztosítása körében

a) az általa lakott

aa) lakást folyamatosan tisztán, rendben tartja,

ab) lakás állagát és lakhatásra alkalmas állapotát folyamatosan megőrzi.

b) az általa lakott házat és annak udvarát, kertjét, kerítésével vagy annak hiányában az ingatlanával határos területet, járdát

ba) folyamatosan, az évszaktól és időjárástól függően tisztán, gyom- és hulladékmentesen tartja,

bb) nem terheli szerves, szervetlen hulladék vagy veszélyes anyagok és fémhulladékok elhelyezésével, tárolásával.

c) teljesíti a köztisztaság fenntartásáról szóló 14/2012.(VIII.30.) önkormányzati rendeletben megfogalmazottakat, és a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos hulladékkezelési helyi közszolgáltatásról szóló 1/2012.(II.14.) önkormányzati rendelet 5.§ (2)-(5) bekezdéseiben megfogalmazottakat.

3.§

(1)       A foglalkoztatást helyettesítő támogatásra való jogosultság feltétele, hogy a kérelmező, illetve az ellátás jogosultja a lakókörnyezete rendezettségének biztosítására vonatkozó (2) bekezdésben meghatározott feltételeket teljesítse.

  (2) A lakott lakás vagy ház rendezettsége akkor biztosított, ha

a)  helyiségeiben a járófelületek nem szemetesek, a burkolatok, berendezési és felszerelési tárgyak, textíliák szennyeződéstől mentesek,

b) az ingatlan állagmegóvásáról és a rendeltetésszerű használhatóság fenntarthatóságáról a kérelmező vagy jogosult jövedelmi helyzetéhez mérten gondoskodik, valamint a szakértelmet, speciális munkaeszközöket, költséget nem igénylő szükséges munkálatokat saját maga elvégzi, és

c) a higiénikus állapot érdekében szükség szerint megtörténik a rágcsálók és rovarok távoltartása, illetve irtása.

(3) A ház udvara és kertje akkor rendezett, ha

a) mentes a hulladéktól, kivéve, hogy a hulladék gyűjtése, tárolása elszállításig meghatározott helyen, a környezet védelméről szóló jogszabályok előírásainak betartásával történik,

b) gyommentes, vagy felismerhető a gyommentesítés érdekében végzett rendszeres tevékenység,

c) a pázsit nyírt, vagy felismerhető a gondozása érdekében végzett rendszeres tevékenység,

d) a szabadban lévő tárgyak, felszerelések, tüzelő tárolása sorban, rendezetten történik,

e) az épület vagy épületek esetleges málló vakolatát, törmelékeit rendszeresen összetakarítják, valamint eltávolítják,

f) a burkolt utakat sepregetéssel tisztítják,

g) a keletkezett trágya és trágyalé kezelése a higiéniai szempontoknak megfelel.

 (4) A kerítéssel kívül határos terület rendezettsége akkor biztosított, ha mentes a hulladéktól, és az ott élő növényzet terjedelmével nem akadályozza a mellette lévő járda használatát.

(5) A járda tisztántartása akkor biztosított, ha mentes a hulladéktól, a lehullott növényi részektől, a felgyülemlett csapadékvíztől és télen a hó eltakarítása, valamint a síkosság-mentesítés megtörténik. Síkosság-mentesítés céljából kijuttatott speciális szóróanyag, homok, salak, hamu, fűrészpor, forgács eltakarításáról haladéktalanul gondoskodni kell a szükségesség megszűnését követően.

4.§

(1) A Polgármester ápolási díjat állapíthat meg annak a hozzátartozónak, aki 18. évet betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását végzi és ápolás címén munkahelyétől fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe.

(2) Ápolási díj akkor állapítható meg, ha az ápoló családjában az egy főre eső havi családi jövedelem az öregségi nyugdíjminimum mindenkori összegét, egyedülálló esetén az öregségi nyugdíjminimum 150 %-át nem haladhatja meg.

 (3) Az ápolási díj évente felülvizsgálatra kerül.

5.§

(1) Az önkormányzati segély megállapítására akkor kerülhet sor, ha a rászoruló egy főre számított családi jövedelemhatára az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegnek 130%-át, egyedül élő esetén annak 150%-át nem haladja meg.

(2) Az önkormányzati segély mértéke - rászorultsághoz igazodva – alkalmanként maximum 10.000 Ft lehet.

(3) Sürgős szükség esetén, ha az igénylő életkörülményei az azonnali segítséget indokolja, hivatalból jövedelemre való tekintet nélkül is megállapítható az önkormányzati segély. Ebben az esetben az önkormányzati segély összege maximum 100.000 Ft-ig terjedhet. Ebben az esetben a megállapításhoz csak írásos kérelem és a igénylés okának megjelölése szükséges.

 Elemi csapás, hosszabb kórházi ápolással járó, tartós táppénzes állomány, betegség, baleset esetében hivatalból vagy kérelemre évente legfeljebb egy alkalommal jövedelemre való tekintet nélkül is megállapítható az önkormányzati segély.

(4) Temetési költségekhez való hozzájárulásaként önkormányzati segély nyújtható azon személy részére, aki az elhunyt személy temetéséről gondoskodott, de arra a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. Törvény 20. § (1) bekezdése alapján nem lett volna köteles, illetve tartásra köteles hozzátartozó esetén akkor, ha a temetési költségek viselése a saját, illetve a családja létfenntartását veszélyezteti.

(5) A (4) bekezdés szerinti önkormányzati segély kérelmet, legfeljebb a haláleset bekövetkezésétől számított 60 napon belül lehet benyújtani.

(6) Az önkormányzati segély természetbeni szociális ellátásként is nyújtható, elsősorban élelmiszersegély, tüzelősegély, ruhavásárlás, közüzemi szolgáltatási díj hátralék kiegyenlítésére, valamint gyógyszertámogatás céljából.

(7) Az önkormányzati segély iránti kérelmeket e rendelet 1. melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani, az abban szereplő mellékletek csatolásával.

(8) Az önkormányzati segély keretében szabályozott ellátásokkal kapcsolatos hatáskört  a Polgármester gyakorolja.

6.§

(1) A közgyógyellátásra való jogosultság feltétele, hogy

a) a kérelmező családjában az egy főre számított havi családi jövedelem nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 150 % -át, egyedülélő esetén a 200 %-át nem haladhatja meg,

továbbá

b) havi gyógyító ellátás költségének mértéke meghaladja a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 25 %-át.

(2) A közgyógyellátásra való jogosultság megállapítása a polgármester hatásköre.

7.§

(1)       A személyes gondoskodást nyújtó szociális alapszolgálatások körében az önkormányzat

a)  étkeztetést

b) jelzőrendszeres házi segítségnyújtást

c)  családsegítő szolgáltatást

d) házi segítségnyújtás

 biztosít.

8.§

(1) Az önkormányzat az étkeztetési szolgáltatást társulás formájában a Dorogi Többcélú Kistérségi Társulás keretei között működő Dorog és térsége Szociális Alapellátó Szolgálat által biztosítja.

(2) Az étkezés keretében az önkormányzat tartósan vagy átmenetileg napi egyszeri meleg étkezést (ebéd) biztosít a rászorultnak.

9. §

(1) Az önkormányzat a családsegítő szolgáltatást társulás formájában a Dorogi Többcélú Kistérségi Társulás keretei között működő Dorog és térsége Családsegítő- és Gyermekjóléti Szolgálat által biztosítja.

10. §

(1) Az önkormányzat a házi segítségnyújtás szolgáltatást és a jelző rendszeres házi segítségnyújtást ellátási szerződés formájában a Dorogi Többcélú Kistérségi Társulás keretei között működő Baptista Szeretetszolgálat Figyelj Rám Szociális szolgáltató által biztosítja.

11.§

(1) E rendelet 2014.január 1-én lép hatályba.

(2) Hatályát veszti a szociális ellátások helyi szabályairól szóló 3/2012.(II.14.) önkormányzati rendelet.

Hanzelik Gábor                                                                      Baumstark Tiborné

 polgármester                                                                                jegyző