Leányvár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2017(XII.15.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Hatályos: 2017. 12. 15- 2024. 05. 22Leányvár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2017(XII.15.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Leányvár Község Önkormányzata Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011.évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményeiről szóló a 314 / 2012. (XI.8.) Korm. rendelet 43/ A. § (6) bekezdés biztosított véleményezési jogkörében eljáró állami főépítészi hatáskörben eljáró Komárom Esztergom Megyei Kormányhivatal, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a kulturális örökség védelméért felelős miniszter, Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, valamint a Partnerségi egyeztetés szabályairól szóló 7/2017 (VIII.22) önkormányzati rendelet szerinti partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. A rendelet célja, alkalmazási köre, hatálya
1. § A helyi településképi rendelet célja Leányvár község településképére jellemző elemek és követelmények, valamint a településkép-védelem eszközének és módjának meghatározása.
2. § (1) E rendelet hatálya Leányvár község teljes közigazgatási területére terjed ki.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott területen telket kialakítani, építési tevékenységet folytatni hatályos jogszabályoknak és a község Helyi Építési Szabályzatának, valamint jelen rendeletben foglaltaknak megfelelően szabad.
(3) E rendelet előírásait a hatályos Helyi Építési Szabályzattal együttesen kell alkalmazni.
3. § Jelen rendelet az alábbi mellékletekkel együtt érvényes:
1. sz. melléklet – Településképi szempontból meghatározó területek lehatárolása
2. sz. melléklet – Helyi védelem alatt álló objektumok listája
3. sz. melléklet - Természet- és tájvédelmi szempontból növénytelepítésre javasolt fajok listája
4. sz. melléklet - Természet- és tájvédelmi szempontból tiltott fajok listája
5. sz. melléklet - NATURA 2000 területek Leányváron (14/2010. (V. 11.) KvVM rendelet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről)
6. sz. melléklet - NATURA 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályai
7. sz. melléklet – EGYEDI TÁJÉRTÉKEK LISTÁJA – Duna Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság adatszolgáltatása
8. sz. melléklet – Duna-Ipoly Nemzeti Park adatszolgáltatása a védelemmel érinett területekről
9. sz. melléklet – Régészeti lelőhelyek
4. § E rendeletben Leányvár területére vonatkozó településképi követelmények kerülnek meghatározásra a rendelet 1. sz. melléklete szerint lehatárolt területekre, valamint a 2. sz. mellékletben felsorolt helyi védett létesítményekre és növényzetre vonatkozóan, amely területek és védett elemek a településszerkezet, táji- természeti környezet, településkarakter, építészeti karakter, tájkarakter vagy egyéb helyi adottság, településképi jellemző alapján kerültek kijelölésre.5. § A rendeletben foglalt településképi követelmények teljesülése érdekében a polgármester szakmai konzultációt biztosít.
6. § A településképi követelmények teljesülése érdekében új közterület kialakításakor, közterület felújításakor, kiemelt közlekedési területek átépítésekor Közterület alakítási tervet (KAT) kell készíteni.
2. Értelmező rendelkezések
7. § Fogalommeghatározások:
a) Közterület alakítási terv: a közterület egységes kialakítása érdekében készülő, szabadtér-építészetet, kertépítészetet, gyalogos és gépjármű közlekedést, közmű- és felszíni vízelvezetést, hírközlést is magába foglaló terv.
b) Védett településszerkezet: az önkormányzat által védetté nyilvánított utcahálózat, telekszerkezet, beépítési mód és építési vonal.
c) Védett településkarakter: az önkormányzat által védetté nyilvánított a településépítészet jellegzetes elemeinek, valamint szerkezeteinek, formáinak, anyagainak, színvilágának együttese.
d) Védett épület, építmény: Védett épületek, építmények: azok az épületek, épületrészek, műtárgyak, berendezési tárgyak, közterületi létesítmények, szobrok, keresztek, amelyek történelmi, régészeti, művészeti, tudományos, társadalmi, szakrális vagy műszaki-ipari, mérnöki szempontból a hagyományos településkép és települési identitás megőrzése szempontjából jelentős alkotások, ideértve a hozzájuk tartozó kiegészítő külső és belső díszítő elemeket, amelyeket a Képviselő Testület rendeletében védetté nyilvánított.
e) Védett növényzet: az önkormányzat által védetté nyilvánított olyan növényzet, amely fajtájánál, koránál, helyzeténél, látványánál vagy valamilyen eseményhez-kötődésénél fogva védelemre érdemes.
f) Védett érték károsodása: minden olyan esemény, beavatkozás, amely a védett érték teljes vagy részleges megsemmisülését, karakterének előnytelen megváltoztatását, általános esztétikai értékcsökkenést eredményez.
g) Áttört kerítés: olyan kerítés, amelynek a kerítés síkjára merőleges átláthatósága min. 50%.
h) CityLight formátumú eszköz: olyan függőleges elhelyezésű berendezés, amelynek mérete hozzávetőlegesen 118 cm x 175 cm és hozzávetőlegesen 2 négyzetméter látható, papíralapú reklámközzétételre alkalmas felülettel vagy 72”-90” képátlójú, 16:9 arányú, álló helyzetű digitális kijelzővel rendelkezik;
i) CityBoard formátumú eszköz: olyan 2,5 métertől 3,5 méter magasságú két lábon álló berendezés, amelynek mérete 7-9 négyzetméter, látható, papír- (vagy fólia-) alapú, nem ragasztott, hátulról megvilágított reklámközzétételre alkalmas, hátsó fényforrás által megvilágított felülettel, vagy ilyen méretű digitális kijelzővel rendelkezik;
j) Funkcionális célokat szolgáló utcabútor: olyan utasváró, kioszk és információs vagy más célú berendezés, amely létesítésének célját tekintve elsődlegesen nem reklámközzétételre, hanem az adott területen ténylegesen felmerülő, a berendezés funkciójából adódó lakossági igények kielégítésére szolgál;
k) Információs célú berendezés: az önkormányzati hirdetőtábla, az önkormányzati faliújság, az információs vitrin, az útbaigazító hirdetmény, a közérdekű molinó, valamint a CityLight formátumú eszköz és CityBoard formátumú eszköz;
l) Közérdekű molinó: olyan, elsődlegesen a település életének valamely jelentős eseményéről való közérdekű tájékoztatást tartalmazó, nem merev anyagból készült hordozófelületű hirdetmény, amely falra vagy más felületre, illetve két felület között van kifeszítve oly módon, hogy az nem képezi valamely építmény homlokzatának tervezett és engedélyezett részét.
m) Közérdekű reklámfelület: olyan reklámhordozó vagy reklámhordozót tartó berendezés, amelyen a reklám közzététele más, egyéb célú berendezés közterületen való létesítésére, fenntartására tekintettel közérdekből biztosított, és amely ezen egyéb célú berendezéstől elkülönülten kerül elhelyezésre;
n) Önkormányzati faliújság: az önkormányzat által a lakosság tájékoztatása céljából létesített és fenntartott, elsődlegesen az önkormányzat testületei, szervei, tisztségviselői tevékenységéről a lakosságot tájékoztató berendezés, mely az önkormányzat működését szolgáló épületek homlokzatán kerül elhelyezésre és mely a közérdekű tájékoztatási célt meghaladóan reklámok közzétételére is szolgálhat;
o) Önkormányzati hirdetőtábla: az önkormányzat által a lakosság tájékoztatása céljából létesített és fenntartott, elsődlegesen a település élete szempontjából jelentős információk, közlemények, tájékoztatások, így különösen a település életének jelentős eseményeivel kapcsolatos információk közzétételére szolgáló, közterületen elhelyezett tábla, mely a közérdekű tájékoztatási célt meghaladóan reklámok közzétételére is szolgálhat;
p) Útbaigazító hirdetmény: közérdekű információt nyújtó olyan közterületi jelzés, amelynek funkciója idegenforgalmi eligazítás, közösségi közlekedési szolgáltatásról tájékoztatás, vagy egyéb közérdekű tájékoztatás;
– Helyi védelem
3. A helyi védelem célja, feladata
8. § (1) A helyi védelem célja az épített környezet és települési környezet fenntartása, a jelen és a jövő nemzedékek számára való megőrzése érdekében.
(2) Az önkormányzat a közigazgatási területén található kiemelkedő építészeti, természeti, táji értékeket helyi védelem alá helyezi.
(3) A helyi védelem feladata általánosan a helyi különleges oltalmat igénylő településszerkezeti, településképi, táji, természeti, építészeti, néprajzi, településtörténeti, régészeti, művészeti, műszaki-ipari, természeti, esztétikai szempontból védelemre érdemes védett értékek számbavétele és meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása, megőrzése, megőriztetése és a lakossággal való megismertetése, valamint a védett értékek károsodásának megelőzése, fenntartásuk, illetve megújulásuk elősegítése.
4. A helyi védelem fajtái
9. § (1) A helyi védelem a településen egyedi védelem.
(2) A helyi egyedi védelem hatálya kiterjed az 2. sz. mellékletben meghatározott helyi védett értékekre.
5. A helyi védelem alá helyezés, valamint megszüntetés szabályai
10. § (1) A helyi védettség alá helyezésről, annak megszűnéséről - jelen rendelet módosításával - a Képviselő-testület dönt.
(2) A védettség megszüntetésére akkor kerülhet sor, ha
a) a védetté nyilvánított helyi érték megsemmisül,
b) a védett épület, vagy érték a védelem alapját képező értékeit helyreállíthatatlanul elveszítette,
c) a védelem tárgya a védelemmel összefüggő szakmai ismérveknek már nem felel meg,
d) a védett érték magasabb (műemléki) védettséget kap,
e) a védett érték statikai szakvélemény alapján élet- vagy balesetveszélyes állapotban van.
(3) A helyi védettség alá helyezést, illetve annak megszüntetését bármely természetes vagy jogi személy, írásban a polgármesternél kezdeményezheti. A védelemre településrendezési eszköz, vagy önálló értékvizsgálat is javaslatot tehet. A kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
a) a védendő érték megnevezését, szükség esetén körülhatárolását;
b) pontos hely megjelölését (utca, házszám, helyrajzi szám, épület-, illetve telekrész);
c) a védendő érték rövid leírását (dokumentációt);
d) a kezdeményezés indoklását.
(4) A helyi védettség alá helyezési, illetve annak megszüntetésére irányuló eljárás megindítástól számított 8 napon belül értesíteni kell:
a) az érintett ingatlan tulajdonosát, haszonélvezőjét és használóját,
b) az értékvédelemmel érintett bejegyzett helyi lakossági szervezeteket (alapítványok, egyesületek),
c) a kezdeményezőt.
(5) A kezdeményezések testületi döntésre történő előkészítéséről a jegyző gondoskodik.
(6) A kezdeményezéssel kapcsolatban az érdekeltek 30 napon belül írásban észrevételt tehetnek. A védettséggel kapcsolatos javaslatot – az erről szóló döntést megelőzően – a helyben szokásos módon 30 napra közhírré kell tenni. A közhírré tétel időtartama alatt a javaslat és az értékvizsgálat megtekintését bárki számára biztosítani kell.
(7) A helyi védettség elrendelésétől vagy megszüntetéséről értesíteni kell:
a) az ingatlan/objektum tulajdonosát, haszonélvezőjét, használóját,
b) a kezdeményezőt.
(8) A helyi védelemmel kapcsolatos képviselő-testületi döntésről az Önkormányzat honlapján a döntés napjától számított 15 napon belül tájékoztatást kell közzétenni.
(9) A védett értékek jó karbantartása, állapotuk megóvása a tulajdonos kötelezettsége. A tulajdonos kötelezettsége kiterjed a védelem alá helyezett érték minden alkotóelemére és részletére, függetlenül attól, hogy azok a rendeltetésszerű használathoz szükségesek-e vagy sem.
(10) A védett értékek megfelelő fenntartását és megőrzését a rendeltetésüknek megfelelő használattal kell biztosítani.
(11) A helyi védelem alatt álló értékek megőrzésére, felújítására az önkormányzat a költségvetésében a magántulajdonosoknak évente meghatározott mértékű támogatást biztosíthat.
6. A védettséggel összefüggő korlátozások, kötelezettségek
11. § (1) A védett épületeket hagyományos építészeti tömegükben, tetőformájukban kell megtartani, érintetlenül hagyva az értéket képező homlokzati nyílásrendet és a nyílások osztását, megőrizve az eredeti homlokzati tagozatokat, részletképzéseket, anyag és színhasználatot.
(2) A védett épületet úgy lehet bővíteni, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati kialakítása, utcaképi, településképi szerepe ne változzon, illetve a legkisebb kárt szenvedje és a tervezett bővítés a régi épület formálásával, szerkezetével, anyaghasználatával összhangban legyen.
(3) A védett épület belső korszerűsítését, átalakítását, esetleg bővítését a védettség nem akadályozza, sőt, a védelem érdekében elő kell segíteni ezen épületek mai igényeknek megfelelő használatát. A belső átalakításokat az eredeti szerkezet és belső értékek tiszteletben tartásával kell megoldani.
(4) A védett épületen/építményen semmilyen gépészeti berendezés, tetőfelépítmény, égéstermék-kivezető szerkezet közterületről is látható egysége és kivezetése (kivéve hagyományos, épített kémény) nem helyezhető el.
(5) A helyi védelem alatt álló épület, illetve építmény nem bontható.
(6) A helyi védelem alá helyezett védett értéken – bármilyen építési, átalakítási, felújítási munkát – csak a polgármester hozzájárulásával lehet elvégezni.
(7) A helyi védelemben részesített épületek esetében az építési, átalakítási, felújítási munkálatok során a védelem alapját jelentő tömeg, tetőforma, homlokzati jelleg, tornác oszlop megtartását kell szem előtt tartani: nyílásosztás: az ablakok ugyanolyan nagyságú kétszárnyú, esetleg kazettás nyílászárók legyenek melyek azonos távolságban vannak egymástól, díszek: attika padlástéri szellőzők az ablakok osztását követik, a tetőhajlásszöge 38° és 45° között kell legyen, az utca felőli épületrész tetőgerincének iránya illeszkedjen az utcában kialakulthoz, az utca felőli homlokzaton nem helyezhető el erkély, tornác vagy tetőtéri beépítés esetén tetőablak, az épületek hátsó beforduló udvari szárnya a szomszéd felé nem nézhet tűzfalas homlokzattal, a beforduló tag építmény magassága nem lehet nagyobb a főépület építmény magasságánál, az épületeken vakolt homlokzati textúrát kell kialakítani, fa szerkezetű és fa hatású, illetve színezetű nyílászárók alkalmazandók.
7. A helyi védelem alatt álló érték nyilvántartása
12. § (1) A helyi védettség alá helyezett értékekről nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartást közzé kell tenni az önkormányzat honlapján. A nyilvántartás a magasabb rendű jogszabályokban foglalt elemeken túl tartalmazza a védett érték fotóját is.
(2) A nyilvántartás nyilvános, abba bárki betekinthet.
8. A védett építmények fenntartásának, felújításának támogatása
13. § (1) A védett érték tulajdonosának kérésére a szokásos jó karban tartási feladatokon túlmenő, a védettséggel összefüggésben szükségessé váló, a tulajdonost terhelő munkálatok finanszírozásához az önkormányzat támogatást adhat.
a) A támogatás mértékét az önkormányzat Képviselő-testülete évente a költségvetésben határozza meg.
b) A támogatás ingatlanra eső mértékét – az önkormányzati költségvetés keretei között – az önkormányzat állapítja meg.
(2) Az (1) szerinti önkormányzati támogatás csak az esetben nyújtható, ha
a) a védett értéket a tulajdonos megfelelő módon fenntartja (karbantartja), azt neki felróható módon nem károsítja,
b) a karbantartással és az építéssel összefüggő hatósági előírásokat és szabályokat maradéktalanul betartja.
(3) Nem adható önkormányzati támogatás, ha a védett értékkel összefüggésben engedély nélkül vagy engedélytől eltérően, illetve szabálytalanul végeztek építési munkát.
- Településképvédelem, településképi követelmények
9. Településképi szempontból meghatározó és egyéb területek fajtái
14. § (1) Településképi szempontból meghatározó területek:
a) településképi szempontból meghatározó - történeti településrész
b) településképi szempontból meghatározó tájképvédelemmel érintett és ökológiai szempontból értékes beépítésre nem szánt területek
(2) Egyéb – településképi szempontból nem meghatározó - területek:
a) egyéb beépítésre szánt, átalakuló területek
b) egyéb beépítésre nem szánt területek
10. településképi szempontból meghatározó - történeti településrész területére vonatkozó településképi követelmények
15. § (1) Területi építészeti követelmények a településképi szempontból meghatározó - történeti településrész területére: A területen az utcahálózat vonalvezetése megtartandó, a közterületek szélessége megtartandó.
(3) A területen meg kell tartani a településképet meghatározó, jellemző beépítési módokat, oldalhatáron álló és zártsorú beépítést, előkert nélkül vagy kis (1-1,5 méteres) előkerttel.
(4) A területen a kialakult telekszélességeket meg kell tartani, az utca történelmileg értékes ritmusát megadó, kialakult telekszélességek megtartása kötelező.
(5) A területen maximum maximum két terepszint feletti szint létesíthető. (A megengedett maximális építménymagasság 4,5 méter, amely intézményi funkciójú épület esetén 6,0 méterre növelhető.)
(6) A területen csak - a településképet meghatározó, jellemző – épített, áttört fém vagy fa kerítés létesíthető. (azaz sövénykerítés és tömör kerítés nem alakítható ki)
(7) A kerítéshez maximum 50 cm magas tömör lábazat építhető.
(8) Kerítés csak telekhatáron építhető.
(9) A közterületen önállóan elhelyezett utcanév táblákat, valamint a falra szerelt utcanév táblákat egységes formában kell elhelyezni.
(10) Az épületek, építmények környezetének, valamint a közterületek rendezése során növényzet telepítése kizárólag tájba illő, őshonos növényekkel történhet e rendelet 3. sz. melléklete szerint. A tiltott fajtákat a 4. sz. melléklete tartalmazza.
(11) A telek területének burkolatlan és be nem épített részét zöldfelületként kell kialakítani.
(12) A területen önálló távközlési antennatorony, széltorony nem helyezhető el, nem fejleszthető és nem korszerűsíthető.
(13) A területen nagyfeszültségű elektromos vezeték légvezetékként nem helyezhető el, nem fejleszthető, nem korszerűsíthető.
(14) A közterületek térbútorait egységes koncepció alapján kell megvalósítani. Az anyaghasználat során elsősorban természetes anyagokat ajánlott alkalmazni (kő, tégla, fa), de egységes építészeti koncepció alapján kortárs anyagok, szerkezetek használata is megengedett.
(15) Az utakat, vízfolyásokat kísérő fasorokat, erdősávokat a területen fenn kell tartani, és a fák szakszerű pótlását el kell végezni.
(16) Közterületen a szikkasztó árkok területén kúszótuja, terülőtuja nem ültethető.
(17) Közterületen fasorként tájidegen tűlevelű fafajok, tujafajok, nem lombhullató fafajok, illetve a termésükkel vagy virágukkal erősen szennyező fafajok pl: nyírfa, gyümölcsfa, japán akác stb. nem telepíthetők, kivételt képeznek ez alól a diófa és a mandulafa, amely gyümölcsfák település utcáin jellemzően már előfordulnak.
(18) A közparkok, egybefüggő nagyobb zöldfelületek kialakításánál a tájra jellemző növénytársulások jellegzetes fajai közül a honos vagy meghonosodott, tájba illő fajokat kell alkalmazni. Előtérbe kell helyezni a lombhullató fafajták telepítését és kerülni kell a tájidegen, un. rabszolganövények alkalmazását.
(19) Közparkokban, közterületeken telepíthető fák pl. tölgy, kőris, vérszilva, hárs, gesztenye, szil és juhar, lisztes berkenye, déli berkenye, fehéreper, dió illetve a vízpartok közelében fűz.
(20) Tűlevelű fafajok (boróka, fekete fenyő, erdei fenyő, görög jegenyefenyő, szurkos fenyő, különböző tuják) alkalmazása csak a közparkokban lehetséges, lakóutcákban nem engedélyezett.
16. § (1) Egyedi építészeti követelmények a településképi szempontból meghatározó - történeti településrész területére: Utcafrontra merőleges gerincű épület, vagy épületszárny szélessége nem lehet 7,0 méternél több.
(2) Az épületeken tetőfelépítmény nem létesíthető.
(3) Túltagolt tetőkialakítás nem megengedett.
(4) A területen az épületek fő tömegének tetőhajlásszöge 38 o-45o lehet.
(5) Tetőhéjazatként természetes színű (barna és árnyalatai, vörös és árnyalatai, szürke és árnyalatai) égetett agyag cserépfedés vagy betoncserép megengedett. A héjazat cseréje esetén egy tetőfelületen csak egyféle cserép helyezhető el. Más szín magastetőkön csak közterületről nem látható módon, melléképítményeken alkalmazható. Nád, hullámpala, bitumenzsindely, fémlemez fedés nem engedélyezett.
(6) Az épületek tetőidoma nyeregtető vagy kontyolt nyeregtető lehet. Új épület építése, az épület egészére kiterjedő teljes felújítás, átalakítás, átépítés, tetőcsere esetén az utcára merőleges nyeregtetős épületen a tetőidom oromfalas kialakítású legyen. Az épület fő tömegét alkotó (az alapterület min. 60%-a feletti) tető magastető legyen. A fő tömeget kiegészítő tetőrészek lapostetős vagy alacsony hajlásszögű kialakítással is megvalósíthatók.
(7) Az épület utcai homlokzatán erkély, vagy loggia nem alakítható ki.
(8) A párkány kiülése nem lehet nagyobb 30 cm-nél. Az oromfalon a héjalás túlnyúlása nem lehet több 10 cm-nél.
(9) Közterületről látható oldalon a tető síkjából kiugró tetőablak nem létesíthető.
(10) Új épület építése, meglévő épület átalakítása, felújítás, bővítése esetén az épület építészeti megformálásánál, a tetőformájának kialakításánál, a homlokzati kialakításánál, homlokzati anyaghasználatánál, nyílásosztásánál, homlokzati tagozatainak kialakításánál figyelemmel kell lenni az arculati kézikönyv vonatkozó javaslataira, fotódokumentációjára, település hagyományőrző építészeti karakterére.
(11) Az épület, épületbővítés helyét, tömegét és annak arányait a hagyományosan kialakult beépítési formához kell igazítani.
(12) Az épületek színezésénél a természetes földszínek alkalmazása a megengedett. A fehér vagy törtfehér színtől eltérő színhasználat esetén az egész házra kiterjedő színtervet kell benyújtani, melynek elbírálásához a polgármester szakértő/főépítész közreműködését veszi igénybe.
(13) Az épületek lábazata kő, tégla vagy vakolt lábazat lehet. Ragasztott csempe, csempe-utánzat alkalmazása tilos.
(14) Utcai homlokzaton fekvő téglalap arányú nyílászárók kialakítása tilos.
(15) A homlokzatokon külső redőnytok elhelyezése nem megengedett.
(16) A településkép védelme érdekében gerendaház, faház ill. deszka borítású épület a területen nem létesíthető.
(17) A területen a villamosellátás és gyengeáramú hálózat bekötéseit új építés esetén az ingatlanokra földkábelben kell kialakítani
(18) A településkép védelme érdekében az épületek földszinti padlóvonal magassága az épület és a terepszint csatlakozásától mért 0,02-1,0 méter között legyen, a már túlnyomórészt meglévő, kialakult beépítésű területeken a csatlakozó szomszédos épületek földszinti padlóvonalának szintjéhez igazodjon.
(19) A tájkép védelme érdekében az épületeket a lehető legjobban terepre kell illeszteni. Terepbevágás, feltöltés, támfal maximum 1, 5 m magas lehet.
(20) Épület homlokzatát felújítani, átalakítani csak a teljes épülethomlokzatra kiterjedően és annak eredeti formavilágának megfelelően szabad.
(21) Gázmérő, vagy nyomásszabályozó az épületek utcai homlokzatán nem helyezhetők el.
(22) Égéstermék elvezetésére szolgáló, külső szerelt kémény csak közterületről nem látható módon létesíthető.
(23) Cégér, cégtábla csak az épület architektúrájához, formavilágához illeszkedő módon helyezhető el.
(24) Közterületről látható homlokzaton portál kialakítás, átalakítás csak az épület teljes földszintjére kiterjedő, egységes megformálással lehetséges.
11. A településképi szempontból meghatározó tájképvédelemmel érintett és ökológiai szempontból értékes beépítésre nem szánt területekre vonatkozó településképi követelmények
17. § (1) Területi építészeti követelmények a településképi szempontból meghatározó tájképvédelemmel érintett és ökológiai szempontból értékes beépítésre nem szánt területekre: Szélkerék, napelem, adótorony létesítése a területen nem megengedett.
(2) Az épületek, építmények környezetének rendezése során, ahol fásítani kell, az kizárólag tájba illő, őshonos növényekkel történhet e rendelet 3. sz. melléklete szerint, a tiltott fajtákat a 4. sz. melléklete tartalmazza.
(3) Tájképvédelmi területen, ökológiai magterületen, ökológiai folyosó területén, és ökológiai puffer területen, régészeti lelőhely területén és műemléki környezetben, valamint e területek 200 m-es környezetében önálló távközlési antennatorony, széltorony nem helyezhető el, nem fejleszthető és nem korszerűsíthető
18. § (1) Egyedi építészeti követelmények a településképi szempontból meghatározó tájképvédelemmel érintett és ökológiai szempontból értékes beépítésre nem szánt területekre: A területen (tájképvédelemmel, vízminőség védelemmel, NATURA 2000 besorolással érintett területek, valamint ökológiai magterület, ökológiai folyosó területek és ökológiai puffer területek) az épületek és épületrészek homlokzata természetes anyagú (kő, fa, fém, tégla, vakolt felület stb.), vagy a természetes anyagok megjelenésével azonos, ahhoz közeli tónusú és színfelület képzéssel készülhet.
(2) Az épületek színezése során természetes földszínek kerüljenek alkalmazásra.
(3) A tájba illesztést látványtervvel kell igazolni. A látványtervben meg kell jelennie a környező terepalakulatoknak. Az épület feltárulását a fő feltáró útvonalakról is igazolni kell. A kilátás és a rálátás szempontjait egyaránt vizsgálni kell.
(4) Tetőfedés színeként csak természetes színek (barna és árnyalatai, vörös és árnyalatai, fehér, szürke és árnyalatai) alkalmazhatók. Más szín magastetőkön csak közterületről nem látható módon, melléképítményeken alkalmazható.
(5) A településkép védelme érdekében az épületek földszinti padlóvonal magassága az épület és a terepszint csatlakozásától mért 0,02-1,0 méter között legyen, a már túlnyomórészt meglévő, kialakult beépítésű területeken a csatlakozó szomszédos épületek földszinti padlóvonalának szintjéhez igazodjon.
(6) Épület homlokzatát felújítani, átalakítani csak a teljes épülethomlokzatra kiterjedően és annak eredeti formavilágának megfelelően szabad.
(7) Kerítés csak telekhatáron építhető.
(8) A területen csak áttört és tömör lábazat nélküli kerítés létesíthető.
(9) Égéstermék elvezetésére szolgáló, külső szerelt kémény közútról látható homlokzaton nem létesíthető.
(10) Nagyfeszültségű elektromos vezeték országos jelentőségű természetvédelmi területen, tájképvédelmi területen légvezetékként nem helyezhető el, nem fejleszthető, nem korszerűsíthető.
(11) A mezőgazdasági utakat, vízfolyásokat kísérő fasorokat, erdősávokat fenn kell tartani, és a fák szakszerű pótlását el kell végezni.
12. Az egyéb – településképi szempontból nem meghatározó beépítésre szánt, átalakuló – területekre vonatkozó településképi követelmények
19. § (1) Egyedi építészeti követelmények az egyéb – településképi szempontból nem meghatározó – területekre: Az épületek homlokzati szerkezeteinek és a tetőfedés anyagának színhasználata során lehetőleg természetes földszínek (barna és árnyalatai, vörös és árnyalatai fehér, szürke és árnyalatai) kerüljenek alkalmazásra azzal, hogy harsány rikító színek nem alkalmazhatók.
(2) Ipari, gazdasági funkciójú épületek kivételével a tetőfedés anyagának színhasználata során csak természetes színek (barna és árnyalatai, vörös és árnyalatai, szürke és árnyalatai) alkalmazhatók. Más szín magastetőkön csak közterületről nem látható módon, melléképítményeken alkalmazható.
- Reklámokra és egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények
20. § (1) A település teljes közigazgatási területén kizárólag e rendeletben meghatározott feltételeknek megfelelő reklámhordozó létesíthető, továbbá e rendeletekben meghatározott feltételeknek megfelelő reklámhordozó létesíthető, továbbá e rendeletben meghatározott méretben és technológiával tehető közzé reklám, helyezhető el reklámhordozó, illetve létesíthető és tartható fent reklámhordozót tartó berendezés.
(2) Az előírások hatálya Leányvár község közigazgatási területén a közterületen, a közterületről látható magánterületen, köztulajdonban álló ingatlanon vagy köztulajdonban álló, valamint közforgalmi személyszállítási szolgáltatást végző személy tulajdonában álló ingatlanon történő reklám, illetve reklámhordozó elhelyezésére terjed ki.
21. § (1) Reklámhordozók elhelyezése a hagyományosan kialakult településképet nem változtathatja meg hátrányosan.
(2) Reklámhordozó az épületek utcai homlokzatán nem helyezhető el.
(3) Magántulajdonban álló ingatlanon elhelyezett reklámhordozó a telekhatárt nem keresztezheti.
(4) Reklámhordozó megvilágítása céljából kizárólag 80 lumen/Watt mértéket meghaladó hatékonyságú, statikus meleg fehér színű fényforrások használhatók.
(5) Reklám analóg és digitális felületen, állandó és változó tartalommal is közzétehető.
(6) A közérdekű molinó, az építési reklámháló és a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés kivételével molinó, ponyva vagy háló reklámhordozóként, reklámhordozót tartó berendezésként nem alkalmazható.
22. § (1) Reklám közzététele, illetve reklámhordozók, reklámhordozót tartó berendezések elhelyezése kizárólag lakott területen kívül lehetséges.
(2) Nem helyezhető el reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés a helyi területi védelem alatt álló területeken.
(3) Funkcionális utcabútoron reklámhordozó nem helyezhető el.
23. § Információs célú berendezés az alábbi gazdasági reklámnak nem minősülő közérdekű információ közlésére létesíthető:
a) az önkormányzat működés körébe tartozó információk;
b) a település szempontjából jelentős eseményekkel kapcsolatos információk;
c) a településen elérhető szolgáltatásokkal, ügyintézési lehetőségekkel kapcsolatos tájékoztatás nyújtása;
d) idegenforgalmi és közlekedési információk;
24. § Leányvár Község közterületein reklámhordozón egymástól számított 2 méteres távolságon belül sem horizontálisan, sem vertikálisan nem helyezhető el.
25. § (1) A polgármester jelentősnek minősített eseményről való tájékoztatás érdekében, a jelentősnek minősített esemény időtartamára, legfeljebb azonban valamennyi jelentős esemény esetén, együttesen naptári évente tizenkét hét időtartamra a vonatkozó jogszabályok szerint településképi bejelentési eljárásban eltérést engedélyezhet a reklám közzétevője számára.
(2) A polgármester döntése nem pótolja, illetve helyettesíti a reklám közzétételéhez szükséges, jogszabályban előírt egyéb hatósági engedélyeket, melyeknek a beszerzése a reklám közzétevőjének feladata.
(3) A reklám közzétevője az eltérést a településképi bejelentési eljárás lefolytatására irányuló írásbeli kérelmével kezdeményezheti.
26. § (1) Közterület felett kifeszített, vagy épületre kihelyezett transzparens csak idegenforgalmi, tudományos, vallási, kulturális, vagy nemzeti regionális és települési események alkalmából, ideiglenesen és meghatározott időre (max. 12 hét) helyezhető el.
(2) Építési reklámháló ill. egyéb ponyva és védőfelületek csak oly módon alakíthatók ki, hogy azok településképi megjelenése a környezetet ne zavarja.
(3) Ponyva és egyéb védőfelületek csak oly módon alakíthatók ki, hogy azok településképi megjelenése, színvilága a környezetet ne zavarja.
(4) Cégér, cégfelirat, cégtábla épületen, épületrészen, építményen csak annak homlokzatához (stílusához, anyaghasználatához) illeszkedően helyezhető el.
(5) A településképi szempontból meghatározó területeken épületen csak az adott épület, épületrész, építmény funkciójával összefüggő cégér, cégfelirat, cégtábla ill. annak tartó berendezése létesíthető.
- Szakmai konzultáció
27. § (1) Településképi konzultáció kötelező a
a) településképi szempontból meghatározó településszerkezetileg értékes - történeti településrész területén
b) településképi szempontból meghatározó tájképvédelemmel érintett és ökológiai szempontból értékes beépítésre nem szánt területeken
c) helyi védett épületek, objektumok esetén
minden építési, átalakítási, felújítási munkára.
(2) A szakmai konzultációt a polgármester, vagy az általa megbízott főépítész látja el.
(3) A kötelező szakmai konzultációhoz írásbeli kérelmet kell benyújtani, amelyhez a csatolandó dokumentáció megegyezik az egyszerű bejelentéssel végezhető építési tevékenységekhez beadandó dokumentáció vázlatterv szintű dokumentumaival.
(4) Az ajánlott településképvédelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció kérelméhez a településképi véleményezési és településképi bejelentési eljárásban kötelező munkarészekkel azonos vázlattervek, adatok szükségesek.
(5) A konzultációról és a tájékoztatóról írott formában feljegyzés készül, a feljegyzés 8 napon belüli kiadásáról és nyilvántartásáról a polgármester, vagy az általa megbízott főépítész gondoskodik.
– Településképi bejelentés
28. § (1) A polgármester településképi bejelentési eljárást folytat le a településkép helyi védelméről szóló önkormányzati rendeletben meghatározott
a) településképi szempontból meghatározó - településszerkezetileg értékes - történeti településrész területén
b) településképi szempontból meghatározó tájképvédelemmel érintett és ökológiai szempontból értékes beépítésre nem szánt területeken
c) helyi védett épületek, objektumok vonatkozásában
d) a helyi építési szabályzatban meghatározott lakó, vegyes és üdülő, sport és szabadidős területfelhasználású övezetekben és a hozzájuk kapcsolódó közterületeken, zöldterületeken valamint közúti közlekedési övezetekben
az építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött és az Étv. 33/A. §-a szerinti egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységnek sem minősülő építési tevékenységek, a rendeltetésmódosítások tekintetében, valamint reklámok és reklámhordozók elhelyezése tekintetében
(2) A településképi bejelentési eljáráshoz kötött építési tevékenységeket a vonatkozó tartalmazza.
(3) A polgármester a településképi bejelentési eljárásban a tevékenység tudomásulvételéről vagy megtiltásáról szóló döntés kialakítása során - különösen - az alábbi szempontokat veszi figyelembe:
a) jogszabályi előírásoknak való megfelelőség;
b) a kialakult településszerkezetnek és telekszerkezetnek való megfelelőség;
c) a kialakult és elvárt településképhez való illeszkedés;
c) a tervezett, távlati adottságokat, a településfejlesztési terveket figyelembe vevő megfelelőség, területfelhasználás megfelelősége.
(4) Amennyiben a tevékenység megfelel az (3) bekezdésben felsorolt szempontoknak, a polgármester a tervezett építési tevékenység, reklámelhelyezés vagy rendeltetésváltoztatás tudomásul vételéről (kikötésel vagy anélkül) hatósági határozatban dönt, amelyről a bejelentőt 15 napon belül értesíti.
(5) Amennyiben a tevékenység nem felel meg a (3) bekezdésben felsorolt szempontoknak a polgármester hatósági határozatban a tevékenységet elutasítja. A döntésről a bejelentőt 15 napon belül értesíti.
(6) A bejelentő a polgármester döntésével szemben a kézhezvételtől számított 15 napon belül fellebbezhet Leányvár Község Önkormányzata Képviselő-testületéhez. A Képviselő-testület a döntését legkésőbb a fellebbezés benyújtását követő második rendes ülésén hozza meg, de legkésőbb a fellebbezés kézhezvételétől számított 60 napon belül hozza meg.
(7) Az e rendelet előírásainak megszegésével elhelyezett reklámhordozókat a reklámhordozó tulajdonosa a felszólítást követő - ha jogszabály kivételt nem tesz - 8 napon belül köteles saját költségén eltávolítani.
(8) Amennyiben a reklámhordozó eltávolítását a reklámhordozó tulajdonosa a felszólítás ellenére nem hajtja végre, a jegyző vagy közterület tulajdonos nevében eljáró polgármester intézkedik a végrehajtásáról.
- Településképi kötelezés és bírság
29. § (1) Településképi kötelezési eljárás lefolytatása szükséges:
a) a településképi bejelentés elmulasztása esetén,
b) a településképi bejelentési eljárás során meghozott döntésben foglaltak megszegése esetén;
c) településképi rendeletben foglalt településképi követelmények megsértése esetén.
(3) Amennyiben a jogsértő magatartás megalapozott a polgármester felszólítja az építtetőt/tulajdonost a jogsértő állapot 90 napon belüli megszüntetésére.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségek megszegése és végre nem hajtása esetén e magatartás megszegőjével szemben a polgármester pénzbírságot szab ki. Az eljárás hivatalból, vagy bejelentésre indulhat.
(4) Ha a jogsértő magatartást a (3) bekezdés szerinti felszólítás ellenére sem szünteti be határidőben, a polgármester
a) 30 napos határidő tűzésével a jogkövetkezményekre való figyelmeztetés mellett 100 000 Ft-ig terjedő településképi bírságot,
b) az a) pontban megjelölt határidő elmulasztása esetén 8-30 napos határidő tűzése mellett 500 000 Ft-ig terjedő ismételt bírságot,
c) a b) pontban megjelölt határidő elmulasztása esetén 1 000 000 Ft-ig terjedő bírságot szab ki.
(5) A bírság ismételhető.
Záró rendelkezések -
13. Hatályba léptető rendelkezés
30. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.
31. § E rendelet végrehajtásáról a polgármester a polgármesteri hivatal apparátusának igénybevételével gondoskodik.
32. § Hatályát veszti a reklámok és reklámhordozók elhelyezéséről szóló 10/2017. (XI.14.) önkormányzati rendelet.
33. § Hatályát veszti a helyi építési szabályzatról szóló 4/2004. (IV.26.) önkormányzati rendelet 4. § 4., 5., 6., 8. bekezdése, 6. § 3., 4., 6., 7. bekezdése, 9. § 13. bekezdése, 24. §-a, 25 §-a, valamint 26. §-a.
1. melléklet a 16/2017. (XII. 15.) önkormányzati rendelethez a 16/2017. (XII. 15.) önkormányzati rendelethez
2. melléklet a 16/2017. (XII. 15.) önkormányzati rendelethez
1 |
Kálvária szobrok |
Kápolna domb |
179/1 |
2 |
Kápolna |
Kápolna domb |
179/1 |
3 |
Világháborús hősi emlékmű |
Erzsébet utca elején lévő közpark |
566/1 |
4 |
Habsburg emlékmű |
Bécsi út |
567/1 |
5 |
Giannone József síremléke |
Temető |
222 |
6 |
Kőkereszt |
Halasi Düllő |
21/3 |
7. |
Ravatalozó |
Temető |
222 |
Falumúzeum / Tájház |
Erzsébet u. 98. |
||
Iskola |
|||
Tűzoltószertár |
Erzsébet u. és Templom u. kereszteződése |
Meggondolandó:Jegenyenyár fasor |
Fasor |
Bécsi út (10. sz. főút) mentén |
Kilátópont |
Kilátópont |
Panoráma út tetején |
Legelő |
Fás legelő |
a Bécsi út (10. sz. főút) mentén, Leányvár község elején |
Parti fecske fészektelep |
Fészektelep |
a Bécsi út (10. sz. főút) mentén, Leányvár község elején a Babicsek Építőanyag Kereskedés telephely kerítésén belül a Hosszú-dűlő oldalában található löszfalban |
3. melléklet a 16/2017. (XII. 15.) önkormányzati rendelethez
Tudományos név |
Magyar név |
|---|---|
Acer campestre |
mezei juhar |
Acer platanoides |
korai juhar |
Acer pseudoplatanus |
hegyi juhar |
Acer tataricum |
tatár juhar |
Betula pendula |
közönséges nyír |
Carpinus betulus |
közönséges gyertyán |
Fraxinus angustifolia subsp. pannonica |
magyar kőris |
Fraxinus excelsior |
magas kőris |
Fraxinus ornus |
virágos kőris |
Malus sylvestris |
vadalma |
Populus nigra |
fekete nyár |
Populus termula |
rezgő nyár |
Prunus avium |
madárcseresznye |
Prunus padus |
zselnicemeggy |
Pyrus pyraster |
vadkörte |
Quercus cerris |
csertölgy |
Quercus petraea |
kocsánytalan tölgy |
Quercus pubescens |
molyhos tölgy |
Quercus robur |
kocsányos tölgy |
Salix alba |
fehér fűz |
Sorbus aria |
lisztes berkenye |
Sorbus aucuparia |
madárberkenye |
Sorbus domestica |
házi berkenye |
Sorbus torminalis |
barkóca berkenye |
Tilia cordata |
kislevelű hárs |
Tilia platyphyllos |
nagylevelű hárs |
Ulmus glabra |
hegyi szil |
Ulmus laevis |
vénicszil |
Ulmus minor |
mezei szil |
Staphylea pinnata |
mogyorós hólyagfa |
Tudományos név |
Magyar név |
|---|---|
Berberis vulgaris |
közönséges borbolya |
Cerasus fruticosa |
csepleszmeggy |
Cornus mas |
húsos som |
Cornus sanguinea |
veresgyűrű som |
Coryllus avellana |
közönséges mogyoró |
Cotinus coggygria |
cserszömörce |
Cotoneaster niger |
fekete madárbirs |
Crataegus laevigata |
kétbibés galagonya |
Crataegus monogyna |
egybibés galagonya |
Euonymus europeus |
csíkos kecskerágó |
Euonymus verrucosus |
bibircses kecskerágó |
Hedera helix |
közönséges borostyán |
Ligustrum vulgare |
közönséges fagyal |
Lonicera xy |
ükörke lonc |
Prunus spinosa |
kökény |
Prunus tenella |
törpemandula |
Rosa canina |
gyepűrózsa |
Rosa pimpinellifolia |
jajrózsa |
Rubus caesius |
hamvas szeder |
Salix cinerea |
rekettyefűz |
Spiraea media |
szirti gyöngyvessző |
Viburnum lantana |
ostorménfa |
Viburnum opulus |
kányabangita |
Vinca minor |
kis télizöld meténg |
Tudományos név |
Magyar név |
|---|---|
Acer ginnala |
tűzvörös juhar |
Aesculus carnea |
vadgesztenye |
Aesculus hippocastanum |
vadgesztenye |
Catalpa bignonioides |
szivarfa |
Colutea arborescens |
sárga borsófa |
Corylus colurna |
törökmogyoró |
Ginkgo biloba |
páfrányfenyő |
Laburnum anagyroides |
közönséges aranyeső |
Liriodendron tulipifera |
tulipánfa |
Malus baccata |
díszalma |
Platanus × acerifolia |
közönséges platán |
Prunus × cistena |
vérszilva |
Salix caprea |
kecskefűz |
Sophora japonica |
japánakác |
Sorbus rotundifolia |
kereklevelű berkenye |
Staphylea pinnata |
mogyorós hólyagfa |
Tilia tomentosa |
ezüsthárs |
Prunus fruticosa |
csepleszmeggy |
Prunus serrulata |
díszcseresznye |
4. melléklet a 16/2017. (XII. 15.) önkormányzati rendelethez
Magyar név |
Tudományos név |
borfa, tengerparti seprűcserje |
Baccharis halimifolia |
kaliforniai tündérhínár |
Cabomba caroliniana |
vízijácint |
Eichhornia crassipes |
perzsa medvetalp |
Heracleum persicum |
sosnowsky-medvetalp |
Heracleum sosnowskyi |
hévízi gázló |
Hydrocotyle ranunculoides |
fodros átokhínár |
Lagarosiphon major |
nagyvirágú tóalma |
Ludwigia grandiflora |
sárgavirágú tóalma |
Ludwigia peploides |
sárga lápbuzogány |
Lysichiton americanus |
közönséges süllőhínár |
Myriophyllum aquaticum |
keserű hamisüröm |
Parthenium hysterophorus |
ördögfarok keserűfű |
Persicaria perfoliata |
kudzu nyílgyökér |
Pueraria montana var. lobata |
Magyar név |
Tudományos név |
közönséges selyemkóró |
Asclepias syriaca |
vékonylevelű átokhínár |
Elodea nuttallii |
bíbor nebáncsvirág |
Impatiens glandulifera |
felemáslevelű süllőhínár |
Myriophyllum heterophyllum |
kaukázusi medvetalp |
Heracleum mantegazzianum |
óriásrebarbara |
Gunnera tinctoria |
tollborzfű |
Pennisetum setaceum |
Alternanthera philoxeroides |
|
Microstegium vimineum |
5. melléklet a 16/2017. (XII. 15.) önkormányzati rendelethez
6. melléklet a 16/2017. (XII. 15.) önkormányzati rendelethez
1. Fásszárú inváziós és termőhely-idegen növényfajok:
Magyar név |
Tudományos név |
|---|---|
akác |
Robinia pseudo-acacia |
amerikai kőris |
Fraxinus americana |
bálványfa |
Ailanthus altissima |
keskenylevelű ezüstfa |
Elaeagnus angustifolia |
fekete fenyő |
Pinus nigra |
erdei fenyő |
Pinus silvestris |
gyalogakác |
Amorpha fruticosa |
kései meggy |
Prunus serotina |
zöld juhar |
Acer negundo |
2. Lágyszárú inváziós növényfajok:
Magyar név |
Tudományos név |
|---|---|
alkörmös |
Phytolacca americana |
japánkeserűfű fajok |
Fallopia spp. |
kanadai aranyvessző |
Solidago canadensis |
magas aranyvessző |
Solidago gigantea |
parlagfű |
Ambrosia artemisifolia |
selyemkóró |
Asclepias syriaca |
süntök |
Echinocystis lobata |
7. melléklet a 16/2017. (XII. 15.) önkormányzati rendelethez
ELNEVEZÉS |
TIPIZÁLÁS |
HELYSZÍN |
FŐBB JELLEMZŐK, LERÁS |
KOR, KELETKEZÉS IDŐPONTJA |
|
|---|---|---|---|---|---|
1 |
József főherceg szerencsés kimenetelű |
Emlék-oszlop |
Bécsi út (10. sz. főút) mentén |
József főherceg 1908. április 21-i szerencsés kimenetelű balesetének emlékére állított, mészkőből készült, kb. 2,5 m magas, gúla alakú, faragott emlékoszlop, a tetején faragott kőkereszttel. Az oszlop elülső |
1908. |
2 |
I.-II. világháborús emlékoszlop |
Emlék-oszlop |
Erzsébet utca elején a teresedésnél |
Mészkőből készült kb. 4 m magas, négyszög alaprajzú, faragott, világháborús emlékoszlop, a tetején kőváza, az oszlop négy oldalán fekete márványtáblákon a felirat "1914-1918 a hazáért.", " A II. világháború áldozatai 1939-1945 Opfer Des II. Weltkrieges" és a hősi halottak nevei felsorolva. |
Nem ismert. |
3 |
Árpádházi Szent Erzsébet római katolikus |
Templom |
Erzsébet utca 127. |
A község főutcáján található a királyi tanács költségén 1822-1823-ban épült, klasszicista stílusú római |
1823. |
4 |
Feszület |
Feszület |
Erzsébet utca 127. a r.k. templom előtt |
A 4. pontban felvett r.k. templom kertjében, a templom előtt álló, kb. 2,5 m magas, mészkőből készült, |
1867. |
5 |
Tűzoltószertár |
Tűzoltószertár |
Erzsébet u. és |
Az egykori tűzoltószertár, vakolatlan téglaépülete. A kétszárnyú egyszerű fa kapuzat fölött a tűzoltók |
Nem ismert. |
6 |
Pince |
Pince |
Kálvária u. 79. |
Faragott homokkőből rakott, löszbe vájt pince. Új kapuzata vörös színű fémből készült. A pince teteje földdel borított, amelyet sűrűn benőtt az orgona. |
Nem ismert. |
7 |
Kálvária szoborcsoport |
Kálvária |
Kálvária u. feletti |
A Kálvária u.-i kertek végében, a domb tetején futó ösvény mentén található, homokkőből készült |
1783. |
8 |
Kilátópont a Kálváriától |
Kilátópont |
Kálvária u. feletti |
A Kálvária u. feletti dombon található kilátópontból 360°-ban nyílik kilátás Piliscsév irányába egészen a |
|
9 |
Kápolna |
Kápolna |
Kálvária u. feletti |
A Kálvária u.-i kertek végében, a domb tetején futó ösvény mentén található kis kápolna. Az épület |
1882. |
10 |
Falumúzeum |
Tájház |
Erzsébet u. 98. |
Utcafrontra illeszkedő, földszintes, nyeregtetős, cserép héjazatú, tornácos, fehérre meszelt falú |
XIX. sz. |
11 |
Temető |
Temető |
Erzsébet utca végén |
Az Erzsébet utca végén található községi temetőben a sírfeliratok tanúsága szerint az 1800-as évek |
XVIII. sz. vége, XIX. sz. eleje |
12 |
Szentháromság-szobor |
Szenthá-romság- |
a község |
A 13. pontban felvett temetőben található, homokkőből készült, fehérre meszelt Szentháromság-szobor. A kb. 1 m magas négyszög alaprajzú talapzaton kb. 1,5 m magas hengeres oszlop, tetején az Atya alakja, kezében gömb, mellette a Fiú, a szobor tetején kereszt. Az oszlop két oldalán két angyal-alak áll. |
XVIII. sz. vége |
13 |
Feszület |
Feszület |
a község t |
A 13. pontban felvett temetőben található, négyszög alaprajzú talapzaton álló, homokkőből készült, |
feltételezhetően XVIII. sz. vége, XIX. sz. eleje |
14 |
Szovjet katonai temetőkert |
Honvédsír, katonasír, sírmező |
a község |
A 13. pontban felvett temető DK-i sarkában, áttört kőkerítéssel elkülönítve található szovjet katonai |
1945. |
15 |
Kápolna |
Kápolna |
a község |
A 13. pontban felvett temetőben található, lapos nyeregtetős, sárgára festett falú pici kápolna. A bejárat |
A kápolna építésének ideje 1926. A |
16 |
Feszület |
Feszület |
az Erzsébet u. |
Az Erzsébet u. folytatásában lévő földút mentén, a patak keresztezése előtt, négyszög alaprajzú |
Feltételezhetően a XIX. sz. |
17 |
Kenyérmezői-patak névtelen mellékág |
Folyóvíz-hez |
Leányvár ÉK-i részén |
A Kenyérmezői-patak viszonylag természeteshez közelítő állapotú névtelen mellékága, amelyet füzes- |
|
18 |
Kilátópont |
Kilátópont |
Panoráma út tetején |
A Panoráma út tetején található kilátópontból Piliscsév felé 180°-ban tárul elénk a táj. |
|
19 |
Legelő |
Fás legelő |
a Bécsi út (10. sz. főút) mentén, Leányvár község elején |
A Bécsi út (10. sz. főút) mellett, Hosszú-dűlő szélén elterülő domboldalon található legelő, amelyen a |
|
20 |
Parti fecske fészektelep |
Fészektelep |
a Bécsi út (10. sz. főút) mentén, Leányvár község elején a |
A Bécsi út (10. sz. főút) mentén, Leányvár község elején, a Babicsek Építőanyag Kereskedés |
8. melléklet a 16/2017. (XII. 15.) önkormányzati rendelethez
9. melléklet a 16/2017. (XII. 15.) önkormányzati rendelethez
