Nagysáp Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2013. (IV. 17.) önkormányzati rendelete

Vagyonáról, a vagyonnal való rendelkezés szabályairól

Hatályos: 2014. 02. 21- 2014. 06. 25

Nagysáp Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2013. (IV. 17.) önkormányzati rendelete

Vagyonáról, a vagyonnal való rendelkezés szabályairól

2014.02.21.

Nagysáp Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 5. § (2) bekezdés c) pontjában, 5. § (4) bekezdésében, 11. § (16) bekezdésében, 13. § (1) bekezdésében, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 107. §-ában, 109. § (4) bekezdésében, 143. § (4) bekezdés i) pontjában, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 97. § (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés e) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. Vagyontárgyak meghatározása

1. § (1) Az önkormányzat nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyona:

1. ravatalozó ( 51 hrsz.)
(2) Az önkormányzat korlátozottan fogalomképes nemzeti vagyona:
1. Önkormányzat épülete Nagysáp, 570/2, 570/3 hrsz.
2. Orvosi rendelő Nagysáp, 1. hrsz.
3. Általános Iskola, Nagysáp, 545, 567 hrsz.
4. Művelődési Ház, Nagysáp, 797/1 hrsz.
5. Idősek otthona. Nagysáp, 568 hrsz.
6. A vagyonkataszterben nyilvántartott víz- és csatorna közmű vagyon.
(3) Az önkormányzat üzleti vagyonát a vagyonkataszter tartalmazza.
(4) Önkormányzati vagyon megszerzése esetén a vagyontárgy tulajdonba kerülésével egyidejűleg a képviselő-testület dönt a vagyontárgy 1. § (1) – (3) bekezdései szerinti besorolásáról.

2. Az önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló nemzeti vagyonára vonatkozó rendelkezések

2. § Az önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló nemzeti vagyonon vagyonkezelői jog, jogszabályon

alapuló használati jog vagy szolgalom létesítéséről a képviselő-testület minősített többségű
határozattal dönt.

3. A korlátozottan forgalomképes ingatlan (nemzeti vagyon) értékesítésének és hasznosításának

szabályai

3. § (1) A korlátozottan forgalomképes nemzeti vagyon tulajdonjogának átruházása és hasznosítása – a 8. §-ban foglalt kivétellel – a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik.

(2) A korlátozottan forgalomképes nemzeti vagyon tulajdonjogának átruházásáról és

hasznosításáról a képviselő-testület minősített többségű határozattal dönt.

4. § (1) A bruttó 20 millió Ft értékhatár feletti korlátozottan forgalomképes nemzeti vagyontárgy

tulajdonjogát átruházni csak versenyeztetés útján lehet.
(2) A versenyeztetés a képviselő-testület döntése alapján lehet nyílt pályázati eljárás vagy
zártkörű versenyeztetési eljárás.

5. § (6) A nyílt pályázati eljárás – a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel hozott határozatával

elfogadott – pályázati felhívás közzétételével indul, melynek tartalmaznia kell legalább az
alábbiakat:
a) a kiíró megnevezését,
b) a kiíró székhelyét,
c) a pályázati eljárás tárgyát,
d) a pályázati eljárás célját,
e) az elbírálásra kerülő tartalmi elemeket,
f) a pályázat elbírálása során alkalmazott bírálati szempontokat,
g) a pályázaton való részvétel feltételeit,
h) az ajánlati kötöttség időtartamát,
i) a pályázati ajánlat benyújtásának helyét,
j) a pályázati ajánlat benyújtásának módját,
k) a pályázat beadásának határidejét,
l) a kiíró azon jogának fenntartását, hogy a pályázatot indokolás nélkül eredménytelennek nyilvánítsa és
m) a pályázat elbírálásának határidejét.
(2) A pályázati felhívást a polgármester az elfogadását követő 7 napon belül, legalább 10 napon keresztül közzéteszi az önkormányzat honlapján és az önkormányzat hirdetőtábláján.
(3) A pályázati felhívás elfogadásával egyidejűleg a képviselő-testület esetileg dönthet a pályázati felhívás megyei napilapban történő meghirdetéséről is.
(4) A pályázat nyertesét a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel állapítja meg, a pályázat beadásának lejártát követő képviselő-testületi ülésen.
(5) A polgármester a pályázat nyertesével az önkormányzat nevében megállapodást / szerződést köt.

6. § (1) A zártkörű versenyeztetési eljárás:

a) a lehetséges pályázók körét megjelölő ajánlati felhívással vagy

b) a számba jöhető ajánlattevőnek közvetlenül eljuttatott ajánlatkéréssel indul.

(2) A lehetséges pályázók, ajánlattevők személyéről a polgármester dönt.

(2) Zártkörű versenyeztetési eljárás esetén az eljárás szabályairól a képviselő-testület egyedi határozatot hoz.

7. § A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak hasznosítása során a képviselő-testület a vagyontárgy értékhatárától függetlenül dönthet arról, hogy a hasznosítás a 4–6. §-okban meghatározott versenyeztetés keretében történik-e.

8. § (1) Az önkormányzat és az önkormányzat által alapított költségvetési szervek alapfeladatainak sérelme, veszélyeztetése nélkül a polgármester legfeljebb 1 éves időtartamra bérbe vagy használatba adhatja az önkormányzati tulajdonú korlátozottan forgalomképes ingatlanokat – beleértve a költségvetési szerv használatában lévő ingatlant is - vagy annak egy meghatározott részét.

4. Üzleti vagyon körébe tartozó ingatlanok értékesítésének és hasznosításának szabályai

9. § (1) Az üzleti vagyon körébe tartozó ingatlan tulajdonjogának átruházása értékhatár nélkül a képviselő-testület hatáskörébe tartozik.

(2) A bruttó 20 millió forint értékhatár feletti üzleti vagyon tulajdonjogát átruházni csak versenyeztetés útján lehet. A versenyeztetés során a 4-6 §-okban meghatározott szabályokat kell alkalmazni.

(3) Az üzleti vagyon hasznosítása – a (4) bekezdésben foglaltak kivételével - nettó 1 millió forint értékhatár feletti ingatlanok esetében a képviselő-testület, egyéb értékű vagyontárgyak esetében a polgármester hatáskörébe tartozik.

(4) Az önkormányzati tulajdonú lakások szolgálati lakásként történő bérbeadása esetén a bérlő kijelölés joga a polgármester hatásköre. A bérbeadásról a képviselő-testület dönt.

Az önkormányzati tulajdonú lakások nem szolgálati lakásként történő bérbeadása a polgármester hatásköre.
Mindkét esetben a bérleti díjat a képviselő-testület állapítja meg határozattal.
(5) A képviselő-testület hatáskörébe tartozó hasznosítás esetén a vagyontárgy hasznosítására a 4-6 §-okban meghatározott versenyeztetés keretében kerülhet sor.

5. A vagyonkezelés szabályai

10. § (1) A rendelet 1. melléklete tartalmazza azokat a vagyonelemeket, amelyekre önkormányzati közfeladat ellátásához kapcsolódóan vagyonkezelői jog létesíthető.

(2) A vagyonkezelők kötelesek a tőlük elvárható gondossággal eljárni a kezelt vagyon működtetése során.

(3) A vagyonkezelő köteles évente egy alkalommal, de a képviselő-testület kérésére soron kívül is írásos tájékoztatást adni az önkormányzati vagyon működtetéséről, a vagyon értékében bekövetkezett változásokról.

6. A vagyontárgy értékének meghatározása

11. § (1) Azon, e rendelet hatálya alá tartozó ingatlan vagyontárgy tulajdonjogának átruházása vagy 9. § (5) bekezdés szerinti hasznosítása előtt, amelyek során e rendelet versenyeztetést ír elő, vagy a képviselő-testület dönt a versenyeztetésről, a vagyontárgy értékét forgalmi értékbecslés alapján kell meghatározni, mely 1 évnél régebbi nem lehet.

(2) Amennyiben rendelkezésre áll 1 évnél régebbi forgalmi értékbecslés, ennek felülvizsgált

változata is elfogadható.
(3) A képviselő-testület döntése alapján – amennyiben az ingatlan tulajdonjogának átruházását vagy hasznosítását a másik fél kezdeményezi – az értékbecslés költségét a másik fél felé érvényesíteni kell.
(4) Azon ingatlan vagyontárgyak tulajdonjogának átruházása vagy hasznosítása előtt, amelyek hasznosítása vagy tulajdon jogának átruházása nem versenyeztetés útján történik, a vagyontárgy értékét elsődlegesen értékbecslés, ennek hiányában vagyonkataszterben meghatározott könyv szerinti érték alapján kell minimum meghatározni.

7. Ingó vagyontárgyak

12. § (1) Ingó vagyontárgyak esetében értékhatártól függetlenül a tulajdonosi jogokat a polgármester gyakorolja.

(2) A polgármester az (1) bekezdésben meghatározott intézkedéseiről a képviselő-testületet félévente tájékoztatja.

8. Egyéb tulajdonosi jogok gyakorlása

13. § Önkormányzati tulajdonú ingatlanokkal kapcsolatos, a tulajdonos hozzájárulásához kötött tevékenységhez a hozzájárulás megadásáról a polgármester dönt; gyakorolja továbbá hatósági eljárásokban a tulajdonost megillető jogokat.

9. Az önkormányzat részére felajánlott vagyon elfogadása

14. § (1) A felajánlott vagyon elfogadásának feltétele, hogy

a) az elfogadott vagyonnal kapcsolatos kötelezettségek az önkormányzat részéről teljesíthetőek,

b) a kötelezettség teljesítése likviditási gondot nem okoz és

c) az önkormányzat feladatainak ellátását nem veszélyezteti.

(2) A felajánlott vagyontárgy elfogadása esetén a vagyontárgyat terhelő esetleges költségeket

az önkormányzat költségvetéséből kell fedezni.

10. Szolgáltatások megrendelése, tárgyi eszközök vásárlása, befektetések

15. § (1) Az önkormányzat tulajdonában lévő épületek üzemeltetését érintő szolgáltatások (villamos energia, gáz, vagyonbiztosítás, távközlés) vonatkozásában, a, ivóvíz- és szennyvízkezelés, valamint a hulladékgazdálkodási szolgáltatás kivételével, a szolgáltató kiválasztása a polgármester hatáskörébe tartozik.

(2) A szolgáltató kiválasztásához –kivéve a villamos energia, gáz, szolgáltatást - a polgármester köteles legalább 3 szolgáltatótól árajánlatot kérni és az összességében legelőnyösebb ajánlatot adó szolgáltatóval szerződést kötni.

(3) Kötelezettségvállalásonként a nettó 5 000.000,- Ft-ot el nem érő, a 15. § (1) bekezdésében meghatározott tárgykörbe nem tartozó szolgáltatást, illetve vállalkozási, megbízási és egyéb szerződés keretében munkát vagy más ellenszolgáltatást az önkormányzat nevében a polgármester jogosult saját hatáskörében elrendelni.

(4) Amennyiben az adott kötelezettségvállalás egymást követő több költségvetési évet is érint, a (3) bekezdésben meghatározott értékhatárt értékhatárt – a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény figyelembe vételével - költségvetési évenként kell figyelembe venni.

(5) A (3) bekezdés hatálya alá eső szerződő fél kiválasztásához a polgármester az alábbiak szerint köteles árajánlatot kérni:

a) bruttó 1 500 000 Ft-ot el nem érő szolgáltatás, vállalkozási, megbízási szerződés esetén , - kivéve e bekezdés c) és d) pontja szerinti építési beruházási szerződést - a szerződés vagy megrendelés előtt legalább egy írásos ajánlatot kell bekérni, kivéve vis maior helyzetek esetében, amikor nem kötelező a megelőző ajánlatkérés, de a rendkívüli sürgősség okát, valamint a szerződést vagy megrendelést a lehető legrövidebb időn belül dokumentálni kell.

b) bruttó 1 500 000 Ft-ot elérő, de a közbeszerzési értékhatárt el nem érő értékű szolgáltatásnál legalább három írásos ajánlatot kell bekérni,

c) bruttó 4 000 000 Ft-ot el nem építési beruházás vagy a azokhoz kapcsolódó beszerzések Pl.: homok, beton, kő, stb vásárlás) esetén beruházásonként, a szerződés vagy megrendelés előtt legalább egy írásos ajánlatot kell bekérni, kivéve vis maior helyzetek esetében, amikor nem kötelező a megelőző ajánlatkérés, de a rendkívüli sürgősség okát, valamint a szerződést vagy megrendelést a lehető legrövidebb időn belül dokumentálni kell.

d) bruttó 4 000 000 Ft-ot elérő, de a közbeszerzési értékhatárt el nem érő értékű építési beruházásnál vagy a azokhoz kapcsolódó beszerzések (Pl.: homok, beton, kő, stb vásárlás) esetén beruházásonként, legalább három írásos ajánlatot kell bekérni.

16. § (1) A nettó bruttó 1 500 000,- Ft vételárat el nem érő ingó vagyontárgyat a polgármester az önkormányzat nevében saját hatáskörében megvásárolhatja.

(2) A polgármester a soron következő képviselő-testületi ülésen köteles a képviselő-testületet tájékoztatni a 15–16. §-okban meghatározott beszerzést, megrendelést, szolgáltatást érintő döntéseiről.

17. § (1) Az önkormányzat az ideiglenesen szabad pénzeszközeiből értékpapírt vásárolhat, vagy betétként elhelyezheti.

(2) Felhatalmazást kap a polgármester 5 millió forintot meg nem haladó értékpapír forgalom/betét elhelyezés lebonyolítására azzal a megkötéssel, hogy arról a képviselőtestületet a soron következő képviselő-testületi ülésen tájékoztatja.

11. Az önkormányzat követeléseiről történő lemondás

18. §

(1) Követelésről – részben vagy egészben – csak akkor lehet lemondani, ha:
a) az nem veszélyezteti az önkormányzat likviditását,
b) ha a követelés érvényesítése érdekében indított eljárás során a követelés részben vagy egészben nem behajtható, és remény sincs a követelés későbbiekben való behajthatóságára,
c) ha a követelés érvényesítése, behajtása bizonyíthatóan a követelés összegét meghaladó költségekkel járna,
d) bírósági eljárás során peren kívüli egyezség történt,
e) felszámolási eljárás során a felszámoló írásbeli nyilatkozata alapján a követelés várhatóan nem térül meg,
f) csődeljárás során, ha csődegyezségi megállapodás megkötésére került sor,
g) ha a követeléssel érintett szerv vagy személy bizonyítottan nem elérhető, nem lelhető fel.
(2) Az önkormányzat követeléseiről történő lemondás joga:
a) az adósok, vevők és egyéb követelések vonatkozásában 1 millió forint feletti követelés esetén a képviselő-testület hatásköre,
b) az adósok, vevők és egyéb követelések vonatkozásában 1 millió forint alatti követelés esetén a polgármester hatásköre,
c) értékhatár nélkül a munkavállalókkal szembeni különféle követelésről történő lemondás a polgármester hatásköre.
(3) A polgármester a (2) bekezdés b-c) pontjában hozott döntéseiről a soron következő ülésen tájékoztatja a képviselő-testületet.

12. Önkormányzati vagyon kedvezményes átruházása

19. § (1) Önkormányzati vagyon ingyenes vagy kedvezményes átruházásáról, használatáról a képviselő-testület minősített többséggel hozott határozattal dönt.

(2) Önkormányzati vagyon tulajdonjogát, illetve bármilyen jogcímen történő használatát kedvezményesen átruházni kizárólag az alábbi célokra lehet:

a) az önkormányzat által alapított költségvetési szervnek,

b) meghatározott céllal más önkormányzatnak, önkormányzati társulásnak,

c) közfeladat vagy közszolgáltatás ellátására

d) közérdeket szolgáló oktatási, egészségügyi, szociális, vallási, sport célra, az e célokat

megvalósító személynek, egyesületnek, egyéb szervezetnek,
e) természeti katasztrófa sújtotta közösségek vagy természetes személyek megsegítésére.
(3) Önkormányzati vagyon kedvezményes átruházása esetén sem lehet kevesebb az ellenszolgáltatás értéke a vagyontárgy piaci értékének 80 %-ánál.

13. Záró rendelkezések

20. § (1) Ez a rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba.

(2) Hatályát veszti az önkormányzat vagyonáról és vagyongazdálkodásának szabályairól szóló 10/1993 (XII.30.) önkormányzati rendelet.

1. melléklet a 6/2013. (IV. 17.) önkormányzati rendelethez

1. melléklet az Nagysáp község Önkormányzat vagyonáról, a vagyonnal való rendelkezés szabályairól szóló 6/2013 (IV.17.) önkormányzati rendelethez.

Önkormányzati közfeladat ellátásához kapcsolódó vagyonkezelői jog létesítéséről

Vagyontárgyak meghatározása

1) Nagysáp község Önkormányzatának tulajdonát képező víz- és csatorna közmű vagyon