Nagysáp község képviselő testületének 14/2014 (XI.13..) önkormányzati rendelete
az Önkormányzat és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2015. 04. 30- 2018. 11. 05Nagysáp község képviselő testületének 14/2014 (XI.13..) önkormányzati rendelete
az Önkormányzat és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Nagysáp Község Önkormányzat képviselő-testületének
az Önkormányzat és szervei
Szervezeti és Működési Szabályzatáról
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. Az önkormányzat
1. § (1) Az Önkormányzat hivatalos megnevezése:
2. Az önkormányzat jelképei és az önkormányzat hivatalos lapja
2. § (1) Az önkormányzat jelképei: A település címere, zászlója.
3. Önkormányzati kapcsolatok
3. § (1) Nagysáp Község önkormányzata hivatalos kapcsolatot tart fenn az Ister-Granum határon átnyúló kistérségi szerveződéssel.
AZ ÖNKORMÁNYZAT FELADAT- ÉS HATÁSKÖREI ÉS AZOK GYAKORLÁSA
4. Az önkormányzat által ellátott feladat- és hatáskörök
4. § (1) Nagysáp Község Önkormányzata:
a) Támogatja a településen élő roma nemzetiségi közösségeinek kulturális hagyományait, értékét.
b) támogat minden olyan tevékenységet, mely a település ellátó, szolgáltató, infrastrukturális felzárkóztatását segíti elő, különös figyelemmel arra, amely a település műemlékvédelmi és művészeti értékeinek feltárására, megőrzésére irányul.
c) Együttműködik a helyi szervezetekkel.
(2) Nagysáp Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a rendelkezésére álló anyagi eszközök arányában biztosítja – az éves önkormányzati költségvetési rendelet keretein belül – a Nagysáp Roma Nemzetiségi Önkormányzat részére a működéséhez szükséges feltételeket, az alábbiak szerint:
a) Az Önkormányzat ingyenesen biztosítja a Nagysáp Roma Nemzetiségi Önkormányzat (továbbiakban: Roma Önkormányzat) üléseinek, ügyfélfogadásainak lebonyolításához szükséges helyiséget hetente 2-szer (kedd 8.00-15.00 óráig és csütörtök 8.00-15.00 óráig) 2524. Nagysáp Köztársaság tér 1. szám alatti főépület Tanácsterem helyiségében, illetve közmeghallgatásaihoz, fórumaihoz évente kétszer 2524. Nagysáp Szabadság tér 2. művelődési ház nagytermében. A teremhasználatot előre kell egyeztetnie az elnöknek polgármesterrel.
b) A Roma Önkormányzat működésével, gazdálkodásával kapcsolatos nyilvántartási, iratkezelési feladatokat a jegyző a Hivatalon keresztül biztosítja.
c) A Roma Önkormányzat üléseinek előkészítését (meghívók, előterjesztések kiküldése, jegyzőkönyvek előkészítése, sokszorosítás, jegyzőkönyv közzététele stb.) a Hivatalon keresztül az elnök biztosítja.
(3) Az Önkormányzat a Roma Önkormányzat feladatellátásához kapcsolódó postaköltsége, nyomtatási másolási költséget, a helységek rezsiköltségeit biztosítja.
(4) Az Önkormányzat nem biztosítja a Roma Önkormányzati tagok és tisztségviselő telefonhasználatának költségét, a hivatalos levelezésen felüli levelezések posta, nyomatatási, másolási költségét, számítógép használatát.
5. § (1) Az új közszolgáltatási feladat felvállalásáról a képviselő-testület dönt.
(2) Az új közfeladat, közszolgáltatás önkéntes felvállalását tartalmazó javaslat csak akkor terjeszthető a képviselő-testület elé, ha az tartalmazza a feladat felvállalásával elérendő célokat és a megvalósításhoz szükséges költségvetési forrásokat, valamint a feladat pénzügyi, tárgyi és személyi feltételeket.
6. § (1) Önként vállalt önkormányzati feladat:
a) egyesületek, non-profit szervezetek támogatása
7. § (1) Nagysáp Község Önkormányzatának alaptevékenységi besorolás:
011130 |
Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége |
011140 |
Országos és helyi nemzetiségi önkormányzatok igazgatási tevékenysége |
011220 |
Adó-, vám-, és jövedéki igazgatás |
013320 |
Köztemető-fenntartás és -működtetés |
013350 |
Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok |
016010 |
Országgyűlési, önkormányzati és európai parlamenti képviselőválasztásokhoz kapcsolódó tevékenységek |
018030 |
Támogatási célú finanszírozási műveletek |
021020 |
Védelmi képesség fenntartása, fejlesztése, honvédelmi felkészítés |
041231 |
Rövid időtartamú közfoglalkoztatás |
041232 |
Start-munka program – Téli közfoglalkoztatás |
041233 |
Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás |
041234 |
Közfoglalkoztatás mobilitását szolgáló támogatás (közhasznú kölcsönző részére) |
041235 |
Vállalkozás részére foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részsülő személy foglalkoztatásához nyújtható támogatás |
041236 |
Országos Közfoglalkoztatási program |
041237 |
Közfoglalkoztatási mintaprogram |
045120 |
Út, autópálya építése |
045160 |
Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása |
051030 |
Nem veszélyes (települési) hulladék vegyes (ömlesztett) begyűjtése, szállítása, átrakása |
064010 |
Közvilágítás |
066010 |
Zöldterület-kezelés |
066020 |
Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások |
072111 |
Háziorvosi alapellátás |
074031 |
Család és nővédelmi egészségügyi gondozás |
081030 |
Sportlétesítmények, edzőtáborok működtetése és fejlesztése |
082044 |
Könyvtári szolgáltatások |
082091 |
Közművelődés – közösségi és társadalmi részvétel fejlesztése |
082092 |
Közművelődés – hagyományos közösségi kulturális értékek gondozása |
082094 |
Közművelődés – kulturális alapú gazdaságfejlesztés |
084031 |
Civil szervezetek működési támogatása |
096010 |
Óvodai intézményi étkeztetés |
096020 |
Iskolai intézményi étkeztetés |
101150 |
Betegséggel kapcsolatos pénzbeni ellátások, támogatások |
103010 |
Elhunyt személyek hátramaradottainak pénzbeni ellátásai |
104051 |
Gyermekvédelmi pénzbeni és természetbeni ellátások |
105010 |
Munkanélküli aktív korúak ellátásai |
106020 |
Lakásfenntartással, lakhatással összefüggő ellátások |
107060 |
Egyéb szociális természetbeni és pénzbeni ellátások, támogatások |
109010 |
Szociális szolgáltatások igazgatása |
107051 |
Szociális étkeztetés |
107052 |
Házi segítségnyújtás |
841901 |
Technikai kormányzat funkció |
900060 |
Forgatási és befektetési célú finanszírozási műveletek |
999999 |
Technikai kormányzati funkció |
5. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök átruházása
8. § (1) A képviselő-testület által átruházott hatásköröket jelen Szervezeti és Működési Szabályzat (továbbiakban: SZMSZ) 1. melléklete tartalmazza.
(2) Az átruházott hatáskörben eljáró évente egyszer, a képviselő-testületi ülésen köteles beszámolni az átruházott hatáskörben hozott döntéseiről.
9. § (1) Az önkormányzat vállalkozói tevékenységet nem végez.
A KÉPVISELŐ TESTÜLET MŰKÖDÉSE
6. A képviselő-testület ülései
10. § (1) A képviselő-testület szabályszerűen összehívott üléseken működik, azokon fejti ki munkásságát és gyakorolja jogkörét.
(2) Az ülések fajtái:
a) alakuló
b) rendes
c) rendkívüli
d) közmeghallgatás
7. A képviselő-testület megalakulása
11. § (1) Az alakuló ülés kötelező napirendi pontjai:
a) a helyi választási bizottság elnöke tájékoztatót ad a választási eredményről;
b) a helyi választási bizottság elnöke a polgármesternek és a képviselőknek átadja a megbízóleveleket;
c) a települési képviselők, majd ezt követően a polgármester esküt tesznek;
d) a polgármester ismerteti a választási programját;
e) a bizottságok tagjainak megválasztása;
f) a bizottságok feladatának megállapítása;
g) az alpolgármester megválasztása;
h) tájékoztatás a polgármester illetményéről
8. Rendes ülés
12. § (1) A képviselő-testületi ülések kezdési időpontja: délután 17 óra.
(2) A képviselő-testület rendes és rendkívüli ülését Nagysáp Köztársaság tér 1. sz. alatt található Tanácsteremben kell összehívni. Ha a napirend vagy egyéb körülmény indokolja, máshová is összehívható a képviselő-testületi ülés.
(3) A képviselő-testület közmeghallgatását a Nagysáp Szabadság tér 2. sz. alatt található művelődési házba kell összehívni.
9. Rendkívüli ülés
13. § (1) A polgármester rendkívüli képviselő-testületi ülést hívhat össze. A rendkívüli ülés száma nincs meghatározva és minden olyan esetben összehívható, ha soron kívül kell dönteni a képviselő-testület hatáskörébe tartozó ügyben.
(2) Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) 44. §-ában foglaltakon kívül ülés összehívására vonatkozó indítványt benyújthat a képviselők több mint a fele. A polgármester az indítvány benyújtásától számított 15 napon belül köteles összehívni a rendkívüli ülést, vagyis a képviselő-testületi ülés napjának 15 napon belül kell lennie.
(3) Amennyiben a polgármesterhez benyújtott képviselői indítvány időpontot is tartalmaz, a polgármesternek elsősorban ebben az időpontban kell összehívnia a képviselő-testületi ülést. Amennyiben az időpont valami oknál fogva nem megfelelő, akkor arról tájékoztatja az indítványozó képviselőket, új időpont egyidejű megjelölésével. A polgármester által megjelölt új időpont a (2) bekezdésben meghatározottakkal nem lehet ellentétes.
10. A testületi ülés összehívása
14. § (1) A képviselő-testületi ülést a polgármester írásbeli meghívóval hívhatja össze. Kivételes esetben a rendkívüli képviselő-testületi ülés telefonon is összehívható.
(2) A polgármester akadályoztatása esetén az alpolgármester, a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztségek egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén a korelnök (továbbiakban együtt: levezető elnök) hívja össze és vezeti a képviselő-testületi ülést.
(3) A Bajóti Közös Önkormányzati Hivatalt (továbbiakban: Hivatal) érintő döntésekhez a képviselő-testületek együttes ülésének meghívóját a Hivatalhoz tartozó települések polgármesterei írják alá vagy „sk.” jelzéssel látják el.
(4) A képviselő-testületi ülésre meg kell hívni: a) a helyi képviselőket;
b) a jegyzőt.
c) képviselői megbízatással nem rendelkező alpolgármestert
(5) A képviselő-testület üléseire tanácskozási joggal meg kell hívni a napirend tárgya szerint:
a) azt a személyt, akinek jelenléte a napirend alapos megtárgyalásához szükséges;
b) a napirendi pont szerint illetékes Hivatali ügyintézőt.
(6) A tanácskozási joggal meghívottak akadályoztatásuk esetén helyettesük útján is képviseltethetik szervezeteiket.
(7) A képviselő-testületi rendes ülést minden hónap utolsó szerdájára kell összehívni.
(8) A képviselő-testület ülését határozatképtelenség esetén az ülés időpontjától számított 15 napon belül ismételten össze kell hívni.
15. § (1) Az ülés meghívóját, valamint az írásos előterjesztéseket a képviselők részére úgy kell kézbesíteni, hogy az érdekeltek lehetőleg az ülés időpontját megelőzően 5 nappal kézhez kapják.
(2) A képviselők és a jegyző részére kiküldött meghívónak minden esetben tartalmaznia kell:
a) az ülés helyét, kezdési időpontját, a javasolt napirendeket, a napirendek előterjesztőit;
b) mellékletként az írásbeli előterjesztéseket, a rendelet-tervezetek, határozati javaslatok teljes szövegét.
(3) A 15. § (5) bekezdésében felsorolt meghívottak közül az eseti tanácskozási joggal meghívottak részére a meghívón kívül csak az őket érintő előterjesztéseket kell megküldeni.
(4) A képviselő-testületi ülések időpontjáról a lakosságot lehetőleg az ülés előtt legalább 5 nappal a helyben szokásos módon, a Hivatal helyiségében (2524. Nagysáp Köztársaság tér 1.) elhelyezett meghívó útján, valamint a község területén lévő hirdetőtáblákon történő tájékoztató kifüggesztésével kell értesíteni. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell a testületi ülések időpontját, helyét és napirendjét.
11. Munkaterv
16. § (1) A képviselő-testület rendes üléseit éves munkaterv szerint tartja. A munkaterv elkészítéséről a polgármester gondoskodik.
(2) A munkaterv tartalmazza:
a) a képviselő-testület üléseinek tervezett időpontjait és napirendjét;
b) a tervezett napirendi pontok előterjesztőinek nevét, beosztását;
c) az előterjesztés elkészítésének határidejét, ha az előterjesztés elkészítésének határideje rövidebb a 16. § (1) bekezdésében foglaltaknál;
d) a tervezett napirendi pontokhoz meghívandók felsorolását;
e) szükség szerint a beszámolók, jelentések főbb követelményeit;
f) a közmeghallgatás időpontját.
(3) A munkaterv elfogadásáról a polgármester javaslatára a képviselő-testület minden év első ülésén egyszerű szótöbbséggel határoz.
12. Az ülések nyilvánossága
17. § (1) Az ülésen bármely állampolgár szabadon részt vehet és a képviselő-testület – vita lefolytatása nélkül – egyszerű szótöbbséggel meghozott döntése alapján felszólalhat.
(2) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a képviselő-testületi ülés levezető elnöke gondoskodik.
(3) A képviselő-testületi ülés rendjének és méltóságának fenntartása érdekében a levezető elnök a következő intézkedéseket teheti, illetve kell megtennie:
a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgytól, vagy a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használ, illetve a képviselő-testület tagjához méltatlan magatartást tanúsít;
b) rendre utasíthatja azt a személyt, aki a tanácskozás rendjét megzavarja.
c) Tartós rendzavarás, állandó lárma vagy a vita folyamatos rendjét ellehetetlenítő esemény következtében a levezető elnök - ha ismételt figyelmeztetései sem jártak eredménnyel - felfüggesztheti, vagy berekesztheti az ülést.
(4) Az ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyen tartózkodhatnak. A tanácskozás rendjét megzavaró állampolgárt a levezető elnök rendreutasíthatja, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására kötelezheti, vagy kivezettetheti.
(5) A levezető elnök a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, velük vitába szállni nem lehet.
13. Zárt ülés
18. § (1) A zárt ülésen elhangzottakról tájékoztatást, felvilágosítást csak a polgármester, jegyző adhat a személyi adatok védelmére vonatkozó szabályok betartásával.
14. A rendes ülés napirendje
19. § (1) A napirendre a levezető elnök tesz javaslatot, amely alapján a napirendet a képviselő-testület állapítja meg.
(2) A képviselő-testület a napirend kérdésében egyszerű szótöbbséggel szavaz.
(3) A napirendi pontok tárgyalási sorrendjét az alábbiak szerint célszerű meghatározni:
a) tájékoztatók;
b) rendeleti javaslatok;
c) határozati javaslatok;
d) sürgősségi indítvány;
e) interpellációk;
f) kérdések;
g) bejelentések.
(4) A polgármester a (3) bekezdés a) pontjának keretében köteles beszámolni:
a) a lejárt határidejű testületi határozatok végrehajtásáról;
b) az előző ülés óta tett valamennyi intézkedésről, eseményekről;
(6) Bármely képviselő, a polgármester, az alpolgármester, a jegyző a szavazás megkezdéséig javasolhatja a téma napirendről történő levételét. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt. Az indítványt az indítványtevő köteles indokolni.
(7) A levezető elnök javasolhatja egyes napirendek összevont tárgyalását is, de javaslatát indokolni köteles. A napirendek összevonásáról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt.
(8) A határozati javaslatot a levezető elnök ismerteti.
15. Az ülés menete
20. § (1) A képviselő-testület ülésének vezetése során ellátandó feladatok:
a) A képviselő testület határozatképességének megállapítása;
b) a napirend előterjesztése, elfogadtatása, 23. § (3) bekezdés szerinti sürgősségi indítvány tárgyalásáról való döntés;
c) tájékoztatás a lejárt határidejű határozatokról és egyéb önkormányzati döntésekről;
d) napirendenként:
da) a vita levezetése, ezen belül hozzászólásokra, kérdésekre, kiegészítésekre a szó megadása;
db) a vita összefoglalása;
dc) az indítványok szavazásra való feltevése;
dd) határozati javaslatok szavaztatása;
de) a szavazás eredményének megállapítása, számszerűen;
e) a rend fenntartása;
f) ügyrendi kérdések szavazásra bocsátása és a szavazás eredményének kihirdetése;
g) időszerű kérdésekről tájékoztatás;
h) az ülés bezárása.
(2) Amennyiben a képviselő-testület jegyzőkönyv-hitelesítőt jelöl ki, úgy a hitelesítő képviselők abc sorrendben látják el a hitelesítést A hitelesítők feladata az elkészült jegyzőkönyvek aláírásukkal történő hitelesítése.
16. Az előterjesztések rendje
21. § (1) A képviselő-testület ülésén önálló napirendi pontként olyan előterjesztés tárgyalható, amelyet a (3) bekezdésben felsorolt személyek nyújtanak be.
17. Sürgősségi indítvány
22. § (1) Sürgősségi indítványnak minősül minden olyan indítvány, amely az ülés meghívójában nem szerepel. A képviselők több mint egyharmada (3 fő), a bizottság, a polgármester, a jegyző javasolhatják a képviselő-testületnek valamely előterjesztés sürgősségi tárgyalását.
(2) Sürgősségi indítványt az előterjesztéssel együtt a képviselő-testület ülését megelőzően 3 nappal a polgármesternek kell benyújtani, aki dönt a javaslat indokoltságáról.
(3) Sürgősségi indítványt az (1) bekezdésben meghatározott személyek az ülésen a napirendi pontok elfogadása előtt szóban is benyújthat. A sürgősségi indítvány napirendbe való felvételéről a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt.
18. Interpelláció
23. § (1) Az önkormányzati képviselő a települési önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozó minden ügyben magyarázat kérése céljából a polgármesterhez, a jegyzőhöz és a bizottság elnökéhez interpellációt intézhet. Az interpellációt és az ezzel kapcsolatos tényleírást legkésőbb az ülésen kell benyújtani. Az interpellációra az ülésen – vagy legkésőbb 15 napon belül írásban – érdemi választ kell adni.
(2) Ha az interpelláló a testületi ülésen nincs jelen, akkor az interpellációt előterjeszteni nem lehet. Az előterjesztést a következő testületi ülésre kell áttenni. Amennyiben ezen a testületi ülésen sincs jelen az interpelláló, akkor a testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt az interpelláció megtárgyalásáról, vagy végleges elvetéséről.
(3) Az interpellálót az írásbeli bejelentés mellett a szóbeli előterjesztés joga is megilleti.
(4) A válasz elhangzása után – írásban 15 napon belül adott válasz esetében a képviselő-testület következő ülésén – az interpelláló képviselőnek viszontválaszra van joga. Ennek keretében nyilatkozik arról, hogy a választ elfogadja-e. Ezt követően a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt a válasz elfogadásáról.
(5) Ha a képviselő-testület a választ nem fogadta el, a képviselő-testület vizsgálat céljából kiadja a bizottságnak, vagy új válaszadási kötelezettséget ír elő. Az ezzel kapcsolatos döntéseit a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel hozza.
(6) Elutasított válasz esetén a képviselő-testület az interpelláció tárgyában végzett bizottsági jelentés alapján a következő rendes ülésen az interpellációt benyújtó képviselő véleményének meghallgatása után vita nélkül szavaz. A szavazás egyszerű szótöbbséggel történik.
19. Kérdés
24. § (1) A képviselő a képviselő-testület ülésén a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a jegyzőhöz, a bizottsági elnökökhöz önkormányzati ügyekben kérdést intézhet, amelyre az ülésen – vagy legkésőbb a következő testületi ülésen – érdemi választ kell adni.
(2) Felvilágosítás kérésnek az a kérdés-, illetve problémafelvetés tekinthető, amely szoros kapcsolatban áll az önkormányzat által ellátott feladatokkal, illetőleg valamely irányítása alatt álló szervezet tevékenységi körével.
(3) A kérdésre az interpellációra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. A kérdés az interpellációtól abban különbözik, hogy azt elegendő kizárólagosan szóban feltenni, írásos megfogalmazása nem szükséges.
20. A képviselő-testület tanácskozási rendje
25. § (1) Az ülést a levezető elnök nyitja meg, megállapítja a jelenlévő képviselők számát és az ülés határozatképességét.
(2) Bármely képviselő, polgármester illetve előterjesztő javasolhatja a napirendi pont tárgyalásának elnapolását. Ha az elnapolással az előterjesztő egyetért, erről a képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel határoz. Elnapolási határozat esetén az elnapolást kérő javaslatára meghatározza a napirend tárgyalásának időpontját.
21. A vitavezetés szabályai
26. § (1) Az ülést levezető elnöke minden napirendi pont felett vitát nyit. Nem nyithat vitát a tájékoztató jellegű napirendek esetében.
(2) Az írásbeli előterjesztést az előadó a napirend tárgyalásának kezdetekor szóban kiegészítheti. A szóbeli kiegészítés nem jelentheti az írott anyag ismertetését, csak annak összefoglalását követően egyes új adatok, információk bemutatását.
(4) Az előterjesztőhöz a képviselő-testület tagjai, a polgármester és a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket intézhetnek, amelyekre az előterjesztő köteles választ adni.
(5) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerül sor.
27. § (1) Az önkormányzat bizottsága, valamint a képviselő-testület tagjai, a polgármester, a jegyző, a vita lezárásáig, bármely előterjesztéshez módosító indítványt nyújthatnak be a képviselő-testülethez.
(2) Az előterjesztő – figyelemmel a vitában elhangzottakra - az előterjesztésben szereplő javaslatot, illetve a módosító javaslatot benyújtó javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja, vagy azt a szavazás megkezdéséig visszavonhatja.
28. § (1) Ha a napirendi ponthoz több felszólaló nincs, az ülés levezető elnöke a vitát lezárja.
(2) A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának a korlátozására a testület bármely tagja, javaslatot tehet. A javaslatról a testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel határoz. A vita lezárásáról szóló döntést a levezető elnök hozza meg.
(3) A napirend vitáját a levezető elnök foglalja össze, egyúttal válaszol az elhangzott észrevételekre és előadja az esetleges módosító indítványait.
22. A szavazás módja
29. § (1) A szavazás nyíltan vagy titkosan történhet, a nyílt szavazás név szerinti is lehet.
(2) A képviselők „igen„ vagy „nem” szavazatokkal vesznek részt a szavazásban.
(3) A szavazás módjának megváltoztatását az adott napirend tárgyalása során bármelyik képviselő javasolja. A képviselő-testület a javaslatról vita nélkül egyszerű szótöbbséggel dönt.
(4) A levezető elnök a vita során elhangzott javaslatokkal érintett részeket külön-külön bocsátja szavazásra úgy, hogy előbb a vitában elhangzott módosító és kiegészítő, majd az eredeti javaslatot bocsátja szavazásra.
23. A nyílt szavazás
30. § (1) A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik.
(2) A szavazatok összeszámlálása után a levezető elnök megállapítja a javaslat mellett, majd ellene szavazók, végül a szavazástól tartózkodók számát.
31. § (1) Bármely képviselő, javaslatot tehet név szerinti szavazásra. A kérdésben a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.
(2) A név szerinti szavazás esetén a képviselők névsorát ABC sorrendben kell felolvasni. A képviselők „igen”, „nem” nyilatkozattal szavaznak. A jegyző a szavazást a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámolja, és a szavazás eredményét – a névsorral együtt – átadja az levezető elnöknek. A szavazás eredményét a levezető elnök hirdeti ki. A szavazási névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni, vagy a jegyzőkönyvben kell rögzítni.
(3) Név szerinti szavazást kell tartani, ha a polgármester javasolja.
24. A titkos szavazás
32. § (1) A titkos szavazás lebonyolításával kapcsolatos feladatokat a titkos szavazás előtt felállított Szavazatszámláló Bizottság látja el. A Szavazatszámláló Bizottság 3 fő képviselőből áll. Az elnöki tisztséget, a szavazás lebonyolítását a korelnök látja el.
(2) A titkos szavazás szavazólappal történik.
(3) A szavazás lebonyolításának technikai feltételeit a Hivatal biztosítja.
(4) A szavazatszámláló bizottság összeszámolja a szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát, a szavazás eredményét.
(5) A szavazás eredményéről a bizottság korelnöke a képviselő-testületnek jelentést tesz. A titkos szavazásra bocsátott ügyben a döntés eredményét – tájékoztatás alapján – a levezető elnök mondja ki.
(6) A titkos szavazásról a titkos szavazás előtt felállított Szavazatszámláló Bizottságnak külön jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez kell csatolni.
(7) A jegyzőkönyv tartalmazza: a szavazás helyét, napját, a szavazás kezdetét, és végét, a szavazás során felmerült körülményeket, a szavazást lebonyolító bizottság tagjainak nevét és tisztségét, a szavazással eldönteni kívánt ügy tárgyát, a szavazás eredményét.
25. Határozathozatal
33. § (1) A képviselő-testület határozatának elfogadása történhet egyszerű szótöbbséggel vagy minősített szótöbbséggel.
(2) Minősített többség szükséges
a) helyi népszavazás kiírásához;
b) átruházott hatáskör esetileg történő visszavonásához;
c) kitüntetés, díszpolgári cím adományozásához;
d) az önkormányzat kötelező feladatain túli közfeladat önkéntes felvállalása, illetve erről történő lemondása;
e) gazdasági társaságba való belépés, kilépés, alapítás, megszüntetés.
26. A képviselő-testületi határozatok
34. § (1) A testületi határozatokról a Hivatal naprakészen határidős nyilvántartást köteles vezetni.
(2) A határozatokat a képviselő-testületi ülést követő 3 munkanapon belül el kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek.
(3) A határozatok végrehajtásával kapcsolatos előterjesztéseket, jelentéseket a Hivatal készíti el, s a levezető elnök terjeszti a képviselő-testület elé.
27. Az önkormányzati rendelet
35. § (1) Önkormányzati rendelet megalkotását kezdeményezheti:
a) a képviselők,
b) az önkormányzat bizottságai,
c) a polgármester, az alpolgármester,
d) a jegyző,
(2) A képviselő-testület döntést hozhat a rendelet-tervezet kétfordulós tárgyalásáról is oly módon, hogy mind a koncepció, mind a tervezet vita tárgya legyen.
(3) Az önkormányzati rendelet-tervezet elkészítése a Hivatal feladata. A képviselő-testület a rendelet előkészítésére bizottságot hozhat létre.
(4) A tervezetet a Hivatal készíti el. Megbízható az előkészítéssel a tárgy szerint illetékes külső szakértő is.
(5) Az önkormányzati rendeletekről nyilvántartást kell vezetni, mely tartalmazza a rendelet számát, tárgyát, megalkotásának, valamint hatálybalépésének időpontját.
(6) Az önkormányzati rendeleteket a Hivatal hirdetőtábláján kifüggesztve kell kihirdetni. A kifüggesztés napja minősül a rendelet kihirdetésének.
(7) A rendeleteket a Hivatal hirdetőtábláján a kifüggesztéstől számított 30 napig kell elhelyezni.
28. A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyve
36. § (1) A képviselő-testületi ülésről készült 1 példányos jegyzőkönyv kivonatos, nem szószerinti.
(2) A képviselő-testületi ülésről hangfelvétel készülhet. A hangfelvételek amennyiben diktafonról készülnek, a számítógépbe elkülönítetten kerülnek lementésre. A hangfelvételeket 2 hónapig meg kell őrizni, azután a hanganyag törölhető, megsemmisíthető.
(3) Zárt ülésről készített hangfelvételt írásos kérelem alapján csak a képviselők, jegyző és a polgármester és az, akinek a zárt ülés jogát jogos érdekét érinti hallgathatják meg. Zárt ülésről írásos kérelem alapján feljegyzést, másolatot a polgármester, a jegyző, a képviselők, valamint az készíthet, akiknek a zárt ülés jogát jogos érdekét érinti.
(4) Nyilvános ülésről készített hangfelvételt írásos kérelem alapján bárki meghallgathatja, arról feljegyzéseket készíthet, másolatot kérhet. A másoláshoz szükséges tárgyi eszközöket a kérelmezőnek kell biztosítania.
(5) Az Mötv. 52. § (1) bekezdésében foglaltakon kívül a jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:
a) az ülést levezető elnök esetleges intézkedéseit (az ülésen történt fontosabb eseményeket);
b) az elhangzott kérdéseket, interpellációkat, valamint az azokkal kapcsolatos válaszokat;
c) a határozatképtelenség miatt félbeszakadt ülés időpontját, és a jelenlévő képviselők névsorát;
d) ha vannak – a hitelesítő aláírását.
.
(6) A képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyvhöz csatolni kell a meghívót és mellékleteit, az elfogadott rendeleteket és a jelenléti ívet.
(7) A képviselő-testületi ülésről készült jegyzőkönyv eredeti példányát a Hivatal kezeli, évente bekötteti és elhelyezi a Hivatal irattárában;
(8) A zárt ülésről az (1)-(3) bekezdésben foglaltak szerint külön jegyzőkönyvet kell készíteni.
(9) A zárt ülésről készített testületi ülés jegyzőkönyvének eredeti példányát a Hivatal a nyilvános testületi ülés jegyzőkönyvétől elkülönítetten kezeli.
A TELEPÜLÉSI KÉPVISELŐK
29. Képviselő kötelességei és megszegésének következményei
37. § (1) A polgármester, a képviselő-testület tagjai és hozzátartozóik vagyonnyilatkozatának megtételéről, azok kezeléséről, nyilvántartásáról és ellenőrzéséről szóló részletes szabályokat az SZMSZ 2. melléklete tartalmazza.
(3) A képviselő a képviselők tiszteletdíjáról szóló önkormányzati rendeletben meghatározott tiszteletdíjának 25%-ára nem jogosult - mindaddig amíg nem jelenik meg a képviselő-testületi ülésen -, ha önhibájából három egymás követő rendes képviselő-testületi ülésen nem vesz részt.
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET BIZOTTSÁGAI
30. Az önkormányzat által létrehozott állandó bizottságok
38. § (1) A képviselő-testület - meghatározott önkormányzati feladatok ellátására - állandó vagy ideiglenes bizottságot választ.
(2) A képviselő testület feladatainak eredményes ellátása érdekében az alábbi állandó bizottságot hozza létre:
a) Összeférhetetlenségi és
Vagyonnyilatkozat-ellenőrző Bizottság 3 fő
(3) Az állandó bizottság általános feladatai:
a) dönt a hatáskörébe utalt ügyekben;
b) a képviselő-testület döntéseinek előkészítése érdekében megvitatja és állást foglal a feladatkörébe tartozó ügyekben, beleértve a képviselő-testületi előterjesztések véleményezését is;
c) közreműködik a feladatkörébe tartozó önkormányzati rendeletek és határozatok előkészítésében;
(4) Az állandó bizottságok által ellátandó feladatok részletes jegyzékét az SZMSZ 3. melléklete rögzíti.
31. Ideiglenes bizottság
39. § (1) A képviselő-testület indokolt esetben az általa meghatározott feladatok ellátására ideiglenes bizottságot is létrehozhat. A bizottság részletes feladatait a képviselő-testület határozza meg.
(2) Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, illetve az erről szóló jelentésnek a képviselő-testület által történő elfogadásáig tart.
(3) Az ideiglenes bizottság feladata különösen:
a) az esetenként jelentkező, mérlegelést és körültekintést igénylő feladatok végrehajtásának előkészítése;
b) egyes képviselő-testületi rendeletek vagy döntések előkészítése, végrehajtásának ellenőrzése;
c) társulási megállapodások előkészítése;
d) vizsgálatok, ellenőrzések lefolytatása.
32. A bizottságok ülései
40. § (1) A bizottságok üléseiket a képviselő-testület üléseihez igazodva, szükség szerint tartják.
(2) A bizottság ülését az elnök, akadályoztatása esetén az elnökhelyettes hívja össze és vezeti le.
(3) Az elnök az Mötv. 61. § (1) bekezdésében meghatározott eseten kívül köteles a határozatban, indítványban megjelölt határidőn belülre összehívni a bizottságot:
a) a képviselő-testület határozatára,
c) a jegyző indítványára;
d) a bizottsági tagok legalább felének indítványára.
41. § (1) A bizottság tevékenységéről évenként beszámol a képviselő-testületnek.
A TISZTSÉGVISELŐK
33. A polgármester
42. § (1) A polgármester a megbízatását főállásban látja el.
43. § (1) A polgármesternek a képviselő-testület működésével összefüggő feladatai:
c) segíti a képviselő-testület tagjainak a munkáját;
d) szervezi a településfejlesztést és a közszolgáltatásokat;
e) biztosítja a demokratikus helyi hatalomgyakorlást és a közakarat érvényesítését;
f) véleményt nyilvánít a község életét érintő kérdésekben.
(3) A polgármester rendszeresen tájékoztatja a képviselőket, a község egész lakosságot érintő minden fontos eseményről, intézkedésről.
34. Alpolgármester
44. § (1) Nagysáp Község képviselő-testülete egy képviselői megbízatással rendelkező alpolgármestert választ.
35. A jegyző
45. § (1) A Hivatal aljegyzőt nem alkalmaz.
(2) A jegyző vagy megbízottja minden héten ügyfélfogadást tart:
a) Bajót Községben szerdán: 8,00-15,00 óráig
b) Nagysáp Községben csütörtökön: 9,30-15,00 óráig
kedd: 9.30-15.00 óráig
(3) A jegyző a képviselő-testület jogszabálysértő döntések, működés jelzésére irányuló kötelezettségét a testületi ülésen az adott napirendi ponton belül vagy a jogszabálysértő döntés, vagy a jogszabálysértő működés jogszabálysértésének voltáról való tudomására jutását követő képviselő-testületi ülésen teljesíti. A jegyző abban az esetben is teljesíti a jogszabálysértő döntések, működés jelzésének kötelezettségét, ha a Komárom- Esztergom Megyei Kormányhivatal szakmai segítségnyújtás keretében tett javaslatát a testület elé terjeszti.
(4) A jegyzői tisztség betöltetlensége, illetve a jegyző tartós akadályoztatása esetén a jegyzői feladatokat az adóügyi munkakört ellátó ügyintéző látja el.
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET HIVATALA A BAJÓTI KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL
36. Hivatal hatásköre, székhelye, megállapodás tartalmi elemei
46. § (1) A képviselő-testület a hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyek előkészítésére, az önkormányzati ügyek végrehajtására, a működésével kapcsolatos adminisztratív feladatok és a jogszabályban előírt államigazgatási feladatok ellátására Bajót és Nagysáp községek önkormányzataival közösen közös Hivatalt működtet.
(2) A hivatal neve: Bajóti Közös Önkormányzati Hivatal
(3) Hivatal székhelye : 2533. Bajót Kossuth L. u. 147.
(4) A társközségben, Nagysápon kirendeltség működik.
(5) Kirendeltség címe: 2524. Nagysáp Köztársaság tér 1.
47. § (1) A Hivatal létszámát, belső szervezeti felépítését, működési rendjét, valamint részletes feladat és hatáskörét a Hivatalt alapító együttműködési megállapodás részletezi.
48. § (1) A Hivatalt létrehozó képviselő-testületek együttes ülése dönt:
a) a Hivatal működéséről szóló beszámoló elfogadásáról;
b) a Hivatal költségvetéséről és zárszámadásról;
AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDASÁGI ALAPJAI, TÁRSULÁSAI
37. A költségvetés
49. § (1) A költségvetési rendelet-tervezet elfogadása két fordulóban történik:
38. Az önkormányzat vagyona
50. § (1) A képviselő-testület az önkormányzat vagyongazdálkodásával kapcsolatos részletes szabályokat (vagyontárgyak köre, elidegenítésre, megterhelésre, vállalkozásba vitelére, illetőleg más célú hasznosítására vonatkozó előírások) Nagysáp község Önkormányzata vagyonáról, a vagyonnal való rendelkezés szabályairól szóló önkormányzati rendeletben határozza meg.
(2) A képviselő-testület csak abban az esetben vesz fel hitelt, ha más finanszírozási mód nem lehetséges, vagy a hitelfelvétel gazdaságilag célszerű.
(3) A polgármester az önkormányzati vagyon helyzetéről (vagyonérték, jelzálogterhek, stb.) évenként a közmeghallgatáson köteles tájékoztatni az állampolgárokat.
39. Az önkormányzat társulásai
51. § (1) Az Önkormányzat az alábbi társulásoknak tagja:
HELYI NÉPSZAVAZÁS, NÉPI KEZDEMÉNYEZÉS, A LAKOSSÁGI FÓRUMOK ÉS AZ ÖNKORMÁNYZAT KAPCSOLATRENDSZERE
I.
40. Helyi népszavazás
52. § (1) A népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény 34. § (1) bekezdésének c) pontjában foglaltak alapján helyi népszavazást kezdeményezhet a választópolgárok legalább 20 %-a.
(2) A képviselő-testület köteles kitűzni a helyi népszavazást az (1) bekezdésben felsoroltak kezdeményezése esetén.
II.
41. Lakossági fórumok
53. § (1) A képviselő-testület lakossági fórumok szervezésével teremt lehetőséget az állampolgárok és közösségeik számára a helyi ügyekben való részvételre.
(2) Fontosabb lakossági fórumok:
a) közmeghallgatás;
b) állampolgári közösségek rendezvényei.
42. Közmeghallgatás
54. § (1) A képviselő-testület a közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok és a településen működő társadalmi szervezetek, egyesületek kérdéseket intézhetnek, illetőleg közérdekű javaslatokat tehetnek;
(2) A közmeghallgatás idejét, helyét és témáját, valamint más lakossági fórumok megtartásának tervét a képviselő-testület határozza meg határozatában. A közmeghallgatás pontos időpontjára vonatkozó javaslatot a polgármester a közmeghallgatás üléstervével egyidejűleg terjeszti elő;
(3) A közmeghallgatás helyéről, idejéről, a tárgykörökről a helyben szokásos módon - a Hivatal helyiségében (2524. Nagysáp Köztársaság tér 1.) elhelyezett meghívó útján, valamint a község területén lévő hirdetőtáblákon történő tájékoztató kifüggesztésével - tájékoztatni kell a lakosságot a rendezvény előtt legalább 5 nappal.
55. § (1) A közmeghallgatást a polgármester vezeti.
(2) A közmeghallgatáson felvetett kérdésekre, javaslatokra lehetőleg azonnal szóban, illetve ha erre nincs mód, legkésőbb 8 napon belül írásban kell választ adni.
(3) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül.
43. Az önkormányzat kapcsolatrendszere
56. § (1) A települési önkormányzat feladatainak ellátása és hatáskörének gyakorlása során, kölcsönös érdekek alapján együttműködik a kistérségben és a régióban más helyi önkormányzatokkal, részt vesz érdekképviseleti és egyéb szervek tevékenységében.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
57. § (1) Ez a rendelet 2014. november 13.-én lép hatályba.
Balogh Miklós |
Tarnóczy Tünde |
polgármester |
jegyző |
I.
A Képviselő-testület által a polgármesterre átruházott hatáskörök
II.
A Képviselő- testület által a jegyzőre átruházott hatáskörök
1. A vagyonnyilatkozat benyújtásával kapcsolatos szabályok
II.
A vagyonnyilatkozatok kezelésének szabályai
III.
A vagyonnyilatkozatok ellenőrzésével és az eljárással kapcsolatos szabályok
A Bizottság feladatköre: