Nagysáp község képviselő testületének 9/2019 (XI.13.) önkormányzati rendelete
Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2019. 11. 14- 2023. 01. 31Nagysáp község képviselő testületének 9/2019 (XI.13..) önkormányzati rendelete
Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Nagysáp község önkormányzat képviselő - testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, valamint a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény 92 §-ában, nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 80. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazása alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. Az önkormányzat
1. § (1) Az Önkormányzat hivatalos megnevezése: NAGYSÁP KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA
(2) Az önkormányzat székhelye: 2524. Nagysáp Köztársaság tér 1. Postacíme: 2524. Nagysáp Köztársaság tér 1.
(3) Nagysáp Község Önkormányzat alapításának dátuma: 1990. 09. 30. Alapításának módja: jogelőd nélküli alakulás
(4) Illetékességi területe: Nagysáp Község közigazgatási területe.
(5) Az Önkormányzat Hivatalának megnevezése: Bajóti Közös Önkormányzati Hivatal
2. Az önkormányzat jelképei és az önkormányzat hivatalos lapja
2. § (1) Az önkormányzat jelképei: A település címere, zászlója. Az önkormányzat a jelképeit és azok használatát az önkormányzati jelképekről szóló rendeletben határozza meg.
3. § (1) Nagysáp Község önkormányzata hivatalos kapcsolatot tart fenn az Ister-Granum határon átnyúló kistérségi szerveződéssel.
AZ ÖNKORMÁNYZAT FELADAT- ÉS HATÁSKÖREI ÉS AZOK GYAKORLÁSA
4. Az önkormányzat által ellátott feladat- és hatáskörök
4. § (1) Nagysáp Község Önkormányzata:
a) Támogatja a településen élő roma nemzetiségi közösségeinek kulturális hagyományait, értékét.
b) támogat minden olyan tevékenységet, mely a település ellátó, szolgáltató, infrastrukturális felzárkóztatását segíti elő, különös figyelemmel arra, amely a település műemlékvédelmi és művészeti értékeinek feltárására, megőrzésére irányul.
c) Együttműködik a helyi szervezetekkel.
5. § (1) Az új közszolgáltatási feladat felvállalásáról a képviselő-testület dönt.
(2) Az új közfeladat, közszolgáltatás önkéntes felvállalását tartalmazó javaslat csak akkor terjeszthető a képviselő-testület elé, ha az tartalmazza a feladat felvállalásával elérendő célokat és a megvalósításhoz szükséges költségvetési forrásokat, valamint a feladat pénzügyi, tárgyi és személyi feltételeit.
6. § (1) Önként vállalt önkormányzati feladat:
a) egyesületek, non-profit szervezetek támogatása
7. § (1) Nagysáp Község Önkormányzatának alaptevékenységi besorolás:
011130 |
Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége |
011140 |
Országos és helyi nemzetiségi önkormányzatok igazgatási tevékenysége |
011220 |
Adó-, vám-, és jövedéki igazgatás |
013320 |
Köztemető-fenntartás és –működtetés |
013350 |
Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok |
013370 |
Informatikai fejlesztések, szolgáltatások |
016010 |
Országgyűlési, önkormányzati és európai parlamenti képviselőválasztásokhoz kapcsolódó tevékenységek |
018010 |
Önkormányzatok elszámolásai a központi költségvetéssel |
018030 |
Támogatási célú finanszírozási műveletek |
041231 |
Rövid időtartamú közfoglalkoztatás |
041232 |
Start-munka program – Téli közfoglalkoztatás |
041233 |
Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás |
045120 |
Út, autópálya építése |
045160 |
Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása |
062020 |
Településfejlesztési projektek és támogatásuk |
064010 |
Közvilágítás |
066020 |
Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások |
074031 |
Család és nővédelmi egészségügyi gondozás |
081030 |
Sportlétesítmények, edzőtáborok működtetése és fejlesztése |
082044 |
Könyvtári szolgáltatások |
082091 |
Közművelődés – közösségi és társadalmi részvétel fejlesztése |
082092 |
Közművelődés – hagyományos közösségi kulturális értékek gondozása |
082094 |
Közművelődés – kulturális alapú gazdaságfejlesztés |
084031 |
Civil szervezetek működési támogatása |
095040 |
Munkaerő-piaci felnőttképzéshez kapcsolódó szakmai szolgáltatások |
096015 |
Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben |
091110 |
Óvodai nevelés,ellátás szakmai feladatai |
104037 |
Intézményen kívüli gyermekétkezés |
104051 |
Gyermekvédelmi pénzbeni és természetbeni ellátások |
107060 |
Egyéb szociális természetbeni és pénzbeni ellátások, támogatások |
107051 |
Szociális étkeztetés |
900020 |
Önkormányzatok funkcióra nem sorolható bevételei államháztartáson kívülről |
999999 |
Technikai kormányzati funkció |
5. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök átruházása
8. § (1) A képviselő-testület által átruházott hatásköröket jelen Szervezeti és Működési Szabályzat (továbbiakban: SZMSZ) 1. melléklete tartalmazza.
9. § (1) Az önkormányzat vállalkozói tevékenységet nem végez.
A KÉPVISELŐ TESTÜLET MŰKÖDÉSE
6. A képviselő-testület ülései
10. § (1) A képviselő-testület szabályszerűen összehívott üléseken működik, azokon fejti ki munkásságát és gyakorolja jogkörét.
(2) Az ülések fajtái:
a) alakuló
b) rendes
c) rendkívüli
d) közmeghallgatás
7. A képviselő-testület megalakulása
11. § (1) Az alakuló ülés kötelező napirendi pontjai:
a) a helyi választási bizottság elnöke tájékoztatót ad a választási eredményről;
b) a települési képviselők, majd ezt követően a polgármester esküt tesznek;
c) a helyi választási bizottság elnöke a polgármesternek és a képviselőknek átadja a megbízóleveleket;
d) a polgármester ismerteti a választási programját;
g) az alpolgármester megválasztása;
8. Rendes ülés
12. § (1) A képviselő-testületi ülések kezdési időpontja: délután 17 óra.
(2) A képviselő-testület rendes és rendkívüli ülését Nagysáp Köztársaság tér 1. sz. alatt található tanácsteremben kell összehívni. Ha a napirend vagy egyéb körülmény indokolja, máshová is összehívható a képviselő-testületi ülés.
(3) A képviselő-testület közmeghallgatását a Nagysáp Szabadság tér 2. sz. alatt található művelődési házba kell összehívni.
9. Rendkívüli ülés
13. § (1) A polgármester rendkívüli képviselő-testületi ülést hívhat össze. A rendkívüli ülés száma nincs meghatározva és minden olyan esetben összehívható, ha soron kívül kell dönteni a képviselő-testület hatáskörébe tartozó ügyben
(2) Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) 44. §-ában foglaltakon kívül ülés összehívására vonatkozó indítványt benyújthat a képviselők több mint a fele. A polgármester az indítvány benyújtásától számított 15 napon belül köteles összehívni a rendkívüli ülést, vagyis a képviselő-testületi ülés napjának 15 napon belül kell lennie.
(3) Amennyiben a polgármesterhez benyújtott képviselői indítvány időpontot is tartalmaz, a polgármesternek elsősorban ebben az időpontban kell összehívnia a képviselő-testületi ülést. Amennyiben az időpont valami oknál fogva nem megfelelő, akkor arról tájékoztatja az indítványozó képviselőket, új időpont egyidejű megjelölésével. A polgármester által megjelölt új időpont a (2) bekezdésben meghatározottakkal nem lehet ellentétes.
10. A testületi ülés összehívása
14. § (1) A képviselő-testületi ülést a polgármester írásbeli meghívóval hívhatja össze. Kivételes esetben a rendkívüli képviselő-testületi ülés telefonon is összehívható.
(2) A polgármester akadályoztatása esetén az alpolgármester, a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztségek egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén az Összeférhetetlenségi és Vagyonnyilatkozat-ellenőrző Bizottság elnöke (továbbiakban együtt: levezető elnök) hívja össze és vezeti a képviselő-testületi ülést.
(3) A Bajóti Közös Önkormányzati Hivatalt (továbbiakban: Hivatal) érintő döntésekhez a képviselő-testületek (Nagysáp Község Önkormányzat képviselő-testülete és Bajót Község Önkormányzat képviselő-testülete) együttes ülésének meghívóját a
(3a) Hivatalhoz tartozó települések polgármesterei (Bajót Község Polgármestere és Nagysáp Község Polgármestere) írják alá vagy „sk.” jelzéssel látják el.
(4) A képviselő-testületi ülésre meg kell hívni: a) a helyi képviselőket;
b) a jegyzőt.
c) képviselői megbízatással nem rendelkező alpolgármestert
(5) A képviselő-testület üléseire tanácskozási joggal meg kell hívni a napirend tárgya szerint:
a) azt a személyt, akinek jelenléte a napirend alapos megtárgyalásához szükséges,
b) a napirendi pont szerint illetékes hivatali ügyintézőt.
(6) A tanácskozási joggal meghívottak akadályoztatásuk esetén helyettesük útján is képviseltethetik szervezeteiket.
(7) A képviselő-testületi rendes ülést minden hónap utolsó szerdájára kell összehívni.
(8) A képviselő-testület ülését határozatképtelenség esetén az ülés időpontjától számított 15 napon belül ismételten össze kell hívni.
15. § (1) Az ülés meghívóját, valamint az írásos előterjesztéseket a képviselők részére úgy kell kézbesíteni, hogy az érdekeltek lehetőleg az ülés időpontját megelőzően 5 nappal kézhez kapják.
(2) A képviselők és a jegyző részére kiküldött meghívónak minden esetben tartalmaznia kell:
a) az ülés helyét,
b) kezdési időpontját,
c) a javasolt napirendeket,
d) a napirendek előterjesztőit;
(3) A 15. § (5) bekezdésében felsorolt meghívottak közül az eseti tanácskozási joggal meghívottak részére a meghívón kívül csak az őket érintő előterjesztéseket kell megküldeni.
(4) A képviselő-testületi ülések időpontjáról a lakosságot lehetőleg az ülés előtt legalább 5 nappal a helyben szokásos módon, a Hivatal helyiségében (2524. Nagysáp Köztársaság tér 1.) és a Kossuth L. utcai buszmegállójában található hirdetőtáblán elhelyezett meghívó útján kell értesíteni. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell a testületi ülések időpontját, helyét és napirendjét.
11. Az ülések nyilvánossága
16. § (1) A nyílt ülésen bármely állampolgár szabadon részt vehet és a képviselő-testület – vita lefolytatása nélkül – egyszerű szótöbbséggel meghozott döntése alapján felszólalhat.
(2) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a képviselő-testületi ülés levezető elnöke gondoskodik.
(3) A képviselő-testületi ülés rendjének és méltóságának fenntartása érdekében a levezető elnök a következő intézkedéseket teheti, illetve kell megtennie:
a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgytól, vagy a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használ, illetve a képviselő-testület tagjához méltatlan magatartást tanúsít,
b) rendre utasíthatja azt a személyt, aki a tanácskozás rendjét megzavarja,
c) tartós rendzavarás, állandó lárma vagy a vita folyamatos rendjét ellehetetlenítő esemény következtében a levezető elnök - ha ismételt figyelmeztetései sem jártak eredménnyel - felfüggesztheti, vagy berekesztheti az ülést.
(4) Az ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyen tartózkodhatnak. A tanácskozás rendjét megzavaró állampolgárt a levezető elnök rendreutasíthatja, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására kötelezheti, vagy kivezettetheti.
(5) A levezető elnök a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, velük vitába szállni nem lehet.
12. A rendes ülés napirendje
17. § (1) A napirendre a levezető elnök tesz javaslatot, amely alapján a napirendet a képviselő-testület állapítja meg.
(2) A képviselő-testület a napirend kérdésében egyszerű szótöbbséggel szavaz.
(3) A napirendi pontok tárgyalási sorrendjét az alábbiak szerint célszerű meghatározni:
a) tájékoztatók,
b) rendeleti javaslatok,
c) határozati javaslatok,
d) sürgősségi indítvány,
e) interpellációk,
f) kérdések,
g) bejelentések.
(4) A polgármester a (3) bekezdés a) pontjának keretében köteles beszámolni:
a) az előző ülés óta tett valamennyi intézkedésről, eseményekről.
(5) Bármely képviselő, a polgármester, az alpolgármester, a jegyző a szavazás megkezdéséig javasolhatja a téma napirendről történő levételét. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt. Az indítványt az indítványtevő köteles indokolni.
(6) A levezető elnök javasolhatja egyes napirendek összevont tárgyalását is, de javaslatát indokolni köteles. A napirendek összevonásáról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt.
(7) A határozati javaslatot a levezető elnök ismerteti.
13. Az ülés menete
18. § (1) A képviselő-testület ülésének vezetése során ellátandó feladatok:
a) a képviselő testület határozatképességének megállapítása,
b) a napirend előterjesztése, elfogadtatása, 23. § (3) bekezdés szerinti sürgősségi indítvány tárgyalásáról való döntés,
c) napirendenként:
ca) a vita levezetése, ezen belül hozzászólásokra, kérdésekre, kiegészítésekre a szó megadása;
cb) a vita összefoglalása;
14. Az előterjesztések rendje
19. § (1) A képviselő-testület ülésén önálló napirendi pontként olyan előterjesztés tárgyalható, amelyet a (3) bekezdésben felsorolt személyek nyújtanak be.
15. Sürgősségi indítvány
20. § (1) Sürgősségi indítványnak minősül minden olyan indítvány, amely az ülés meghívójában nem szerepel. A képviselők több mint egyharmada (3 fő), a bizottság, a polgármester, a jegyző javasolhatják a képviselő-testületnek valamely előterjesztés sürgősségi tárgyalását.
(2) Sürgősségi indítványt – amennyiben lehetséges - az előterjesztéssel együtt a képviselő-testület ülését megelőzően 3 nappal a polgármesternek kell benyújtani, aki dönt a javaslat indokoltságáról.
(3) Sürgősségi indítványt az (1) bekezdésben meghatározott személyek az ülésen a napirendi pontok elfogadása előtt szóban is benyújthat. A sürgősségi indítvány napirendbe való felvételéről a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt.
16. Interpelláció
21. § (1) Az önkormányzati képviselő a települési önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozó minden ügyben magyarázat kérése céljából a polgármesterhez, a jegyzőhöz és a bizottság elnökéhez interpellációt intézhet. Az interpellációt és az ezzel kapcsolatos tényleírást legkésőbb az ülésen kell benyújtani. Az interpellációra az ülésen – vagy legkésőbb a következő rendes képviselő-testületi ülésen szóban vagy írásban – érdemi választ kell adni.
(2) Ha az interpelláló a testületi ülésen nincs jelen, akkor az interpellációt előterjeszteni nem lehet. Az előterjesztést a következő testületi ülésre kell áttenni. Amennyiben ezen a testületi ülésen sincs jelen az interpelláló, akkor a testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt az interpelláció megtárgyalásáról, vagy végleges elvetéséről.
(3) Az interpellálót az írásbeli bejelentés mellett a szóbeli előterjesztés joga is megilleti.
(4) A válasz elhangzása után – írásban 15 napon belül adott válasz esetében a képviselő-testület következő ülésén – az interpelláló képviselőnek viszontválaszra van joga. Ennek keretében nyilatkozik arról, hogy a választ elfogadja-e. Ezt követően a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt a válasz elfogadásáról.
(5) Ha a képviselő-testület a választ nem fogadta el, a képviselő-testület vizsgálat céljából kiadja a bizottságnak, vagy új válaszadási kötelezettséget ír elő. Az ezzel kapcsolatos döntéseit a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel hozza.
(6) Elutasított válasz esetén a képviselő-testület az interpelláció tárgyában végzett bizottsági jelentés alapján a következő rendes ülésen az interpellációt benyújtó képviselő véleményének meghallgatása után vita nélkül szavaz. A szavazás egyszerű szótöbbséggel történik.
17. Kérdés
22. § (1) A képviselő a képviselő-testület ülésén a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a jegyzőhöz, a bizottsági elnökökhöz önkormányzati ügyekben kérdést intézhet, amelyre az ülésen – vagy legkésőbb a következő rendes testületi ülésen – érdemi választ kell adni.
(2) Felvilágosítás kérésnek az a kérdés-, illetve problémafelvetés tekinthető, amely szoros kapcsolatban áll az önkormányzat által ellátott feladatokkal, illetőleg valamely irányítása alatt álló szervezet tevékenységi körével.
(3) A kérdésre az interpellációra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. A kérdés az interpellációtól abban különbözik, hogy azt elegendő kizárólagosan szóban feltenni, írásos megfogalmazása nem szükséges.
18. A képviselő-testület tanácskozási rendje
23. § (1) Az ülést a levezető elnök nyitja meg, megállapítja a jelenlévő képviselők számát és az ülés határozatképességét.
(2) Bármely képviselő, polgármester, illetve előterjesztő javasolhatja a napirendi pont tárgyalásának elnapolását. Ha az elnapolással az előterjesztő egyetért, erről a képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel határoz. Elnapolási határozat esetén az elnapolást kérő javaslatára meghatározza a napirend tárgyalásának időpontját.
19. A vitavezetés szabályai
24. § (1) Az ülést levezető elnöke minden napirendi pont felett vitát nyit. Nem nyithat vitát a tájékoztató jellegű napirendek esetében.
(2) Az írásbeli előterjesztést az előadó a napirend tárgyalásának kezdetekor szóban kiegészítheti. A szóbeli kiegészítés nem jelentheti az írott anyag ismertetését, csak annak összefoglalását követően egyes új adatok, információk bemutatását.
(3) Az előterjesztőhöz a képviselő-testület tagjai, a polgármester és a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket intézhetnek, amelyekre az előterjesztő köteles választ adni.
(4) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerül sor.
25. § (1) Az önkormányzat bizottsága, valamint a képviselő-testület tagjai, a polgármester, a jegyző, a vita lezárásáig, bármely előterjesztéshez módosító indítványt nyújthatnak be a képviselő-testülethez.
(2) Az előterjesztő – figyelemmel a vitában elhangzottakra - az előterjesztésben szereplő javaslatot, illetve a módosító javaslatot benyújtó javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja, vagy azt a szavazás megkezdéséig visszavonhatja.
26. § (1) Ha a napirendi ponthoz több felszólaló nincs, az ülés levezető elnöke a vitát lezárja.
(2) A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának a korlátozására a testület bármely tagja, javaslatot tehet. A javaslatról a testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel határoz. A vita lezárásáról szóló döntést a levezető elnök hozza meg.
(3) A napirend vitáját a levezető elnök foglalja össze, egyúttal válaszol az elhangzott észrevételekre és előadja az esetleges módosító indítványait.
20. A szavazás módja
27. § (1) A szavazás nyíltan vagy titkosan történhet, a nyílt szavazás név szerinti is lehet.
(2) A képviselők „igen„ vagy „nem” szavazatokkal vesznek részt a szavazásban.
(3) A szavazás módjának megváltoztatását az adott napirend tárgyalása során bármelyik képviselő javasolja. A képviselő-testület a javaslatról vita nélkül egyszerű szótöbbséggel dönt.
(4) A levezető elnök a vita során elhangzott javaslatokkal érintett részeket külön-külön bocsátja szavazásra úgy, hogy előbb a vitában elhangzott módosító és kiegészítő, majd az eredeti javaslatot bocsátja szavazásra.
21. A nyílt szavazás
28. § (1) A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik.
(2) A szavazatok összeszámlálása után a levezető elnök megállapítja a javaslat mellett, majd ellene szavazók számát.
29. § (1) Bármely képviselő, javaslatot tehet név szerinti szavazásra. A kérdésben a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.
(2) A név szerinti szavazás esetén a képviselők névsorát ABC sorrendben kell felolvasni. A képviselők „igen”, „nem” nyilatkozattal szavaznak. A jegyző a szavazást a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámolja, és a szavazás eredményét – a névsorral együtt – átadja az levezető elnöknek. A szavazás eredményét a levezető elnök hirdeti ki. A szavazási névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni, vagy a jegyzőkönyvben kell rögzítni.
(3) Név szerinti szavazást kell tartani, ha a polgármester javasolja.
22. A titkos szavazás
30. § (1) A titkos szavazás lebonyolításával kapcsolatos feladatokat a titkos szavazás előtt felállított Szavazatszámláló Bizottság látja el. A Szavazatszámláló Bizottság 3 fő képviselőből áll. Az elnöki tisztséget, a szavazás lebonyolítását a korelnök látja el.
(2) A titkos szavazás szavazólappal történik.
(3) A szavazás lebonyolításának technikai feltételeit a Hivatal biztosítja.
(4) A szavazatszámláló bizottság összeszámolja a szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát, a szavazás eredményét.
(5) A szavazás eredményéről a bizottság korelnöke a képviselő-testületnek jelentést tesz. A titkos szavazásra bocsátott ügyben a döntés eredményét – tájékoztatás alapján – a levezető elnök mondja ki.
(6) A titkos szavazásról a titkos szavazás előtt felállított Szavazatszámláló Bizottságnak külön jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez kell csatolni.
(7) A jegyzőkönyv tartalmazza: a szavazás helyét, napját, a szavazás kezdetét, és végét, a szavazás során felmerült körülményeket, a szavazást lebonyolító bizottság tagjainak nevét és tisztségét, a szavazással eldönteni kívánt ügy tárgyát, a szavazás eredményét.
23. Határozathozatal
31. § (1) A képviselő-testület határozatának elfogadása történhet egyszerű szótöbbséggel vagy minősített szótöbbséggel.
(2) Az Mötv. 50. §-ában szabályozott ügyeken kívül, minősített többség szükséges:
a) helyi népszavazás kiírásához;
b) átruházott hatáskör esetileg történő visszavonásához;
c) kitüntetés, díszpolgári cím adományozásához;
d) az önkormányzat kötelező feladatain túli közfeladat önkéntes felvállalása, illetve erről történő lemondása;
e) gazdasági társaságba való belépés, kilépés, alapítás, megszüntetés.
24. A képviselő-testületi határozatok
32. § (1) A testületi határozatokról a Hivatal naprakészen határidős nyilvántartást köteles vezetni.
(2) A határozatokat a képviselő-testületi ülést követő 3 munkanapon belül el kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek.
(3) A határozatok végrehajtásával kapcsolatos előterjesztéseket, jelentéseket a Hivatal készíti el, s a levezető elnök terjeszti a képviselő-testület elé.
25. Az önkormányzati rendelet
33. § (1) Önkormányzati rendelet megalkotását kezdeményezheti:
a) a képviselők,
b) az önkormányzat bizottságai,
c) a polgármester, az alpolgármester,
d) a jegyző,
(2) A képviselő-testület döntést hozhat a rendelet-tervezet kétfordulós tárgyalásáról is oly módon, hogy mind a koncepció, mind a tervezet vita tárgya legyen.
(3) Az önkormányzati rendelet-tervezet elkészítése a Hivatal feladata. A képviselő-testület a rendelet előkészítésére bizottságot hozhat létre.
(4) A tervezetet a Hivatal készíti el. Megbízható az előkészítéssel a tárgy szerint illetékes külső szakértő is.
(5) Az önkormányzati rendeletekről nyilvántartást kell vezetni, mely tartalmazza a rendelet számát, tárgyát, megalkotásának, valamint hatálybalépésének időpontját.
(6) Az önkormányzati rendeleteket a Hivatal hirdetőtábláján kifüggesztve kell kihirdetni. A kifüggesztés napja minősül a rendelet kihirdetésének.
(7) A rendeleteket a Hivatal hirdetőtábláján a kifüggesztéstől számított 30 napig kell elhelyezni.
26. A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyve
34. § (1) A képviselő-testületi ülésről készült 1 példányos jegyzőkönyv kivonatos, nem szószerinti.
(2) A képviselő-testületi ülésről hangfelvétel készülhet. A hangfelvételek amennyiben diktafonról készülnek, a számítógépbe elkülönítetten kerülnek lementésre. A hangfelvételeket 2 hónapig meg kell őrizni, azután a hanganyag törölhető, megsemmisíthető.
(3) Az Mötv. 52. § (1) bekezdésében foglaltakon kívül a jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:
a) az ülést levezető elnök esetleges intézkedéseit (az ülésen történt fontosabb eseményeket);
b) az elhangzott kérdéseket, interpellációkat, valamint az azokkal kapcsolatos válaszokat;
c) a határozatképtelenség miatt félbeszakadt ülés időpontját, és a jelenlévő képviselők névsorát.
.
(4) A képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyvhöz csatolni kell a meghívót esetleges írásos előterjesztéseket, kérelmeket, az elfogadott rendeleteket és a jelenléti ívet.
(5) A képviselő-testületi ülésről készült jegyzőkönyv eredeti példányát a Hivatal kezeli, évente bekötteti és elhelyezi a Hivatal irattárában;
(6) A zárt ülésről az (1)–(3) bekezdésben foglaltak szerint külön jegyzőkönyvet kell készíteni.
(7) A zárt ülésről készített testületi ülés jegyzőkönyvének eredeti példányát a Hivatal a nyilvános testületi ülés jegyzőkönyvétől elkülönítetten kezeli.
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET BIZOTTSÁGAI
27. Az önkormányzat által létrehozott állandó bizottságok
35. § (1) A képviselő-testület - meghatározott önkormányzati feladatok ellátására - állandó vagy ideiglenes bizottságot választ.
(2) A képviselő testület feladatainak eredményes ellátása érdekében az alábbi állandó bizottságot hozza létre:
a) Összeférhetetlenségi és
Vagyonnyilatkozat-ellenőrző Bizottság 3 fő
(3) Az állandó bizottság általános feladatai:
a) dönt a hatáskörébe utalt ügyekben;
b) a képviselő-testület döntéseinek előkészítése érdekében megvitatja és állást foglal a feladatkörébe tartozó ügyekben, beleértve a képviselő-testületi előterjesztések véleményezését is;
c) közreműködik a feladatkörébe tartozó önkormányzati rendeletek és határozatok előkészítésében;
(4) A polgármester, a képviselő-testület tagjai és hozzátartozóik vagyonnyilatkozatának megtételéről, azok kezeléséről, nyilvántartásáról és ellenőrzéséről szóló részletes szabályokat az SZMSZ 2. melléklete tartalmazza.
(5) Az állandó bizottságok által ellátandó feladatok részletes jegyzékét az SZMSZ 3. melléklete rögzíti.
28. Ideiglenes bizottság
36. § (1) A képviselő-testület indokolt esetben az általa meghatározott feladatok ellátására ideiglenes bizottságot is létrehozhat. A bizottság részletes feladatait a képviselő-testület határozza meg.
(2) Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, illetve az erről szóló jelentésnek a képviselő-testület által történő elfogadásáig tart.
(3) Az ideiglenes bizottság feladata különösen:
a) az esetenként jelentkező, mérlegelést és körültekintést igénylő feladatok végrehajtásának előkészítése;
b) egyes képviselő-testületi rendeletek vagy döntések előkészítése, végrehajtásának ellenőrzése;
c) társulási megállapodások előkészítése;
d) vizsgálatok, ellenőrzések lefolytatása.
29. A bizottságok ülései
37. § (1) A bizottságok üléseiket a képviselő-testület üléseihez igazodva, szükség szerint tartják.
(2) A bizottságok ülések meghívóiját lehetőleg a bizottsági ülést megelőző 5 nappal kell a bizottsági tagok és a napirendi pont szerint érintett meghívottak részére kiküldeni.
(3) A bizottság ülését az elnök, akadályoztatása esetén az elnökhelyettes hívja össze és vezeti le.
38. § (1) A bizottság tevékenységéről évenként beszámol a képviselő-testületnek.
A TISZTSÉGVISELŐK
30. A polgármester
39. § (1) A polgármester a megbízatását főállásban látja el.
40. § (1) A polgármesternek a képviselő-testület működésével összefüggő feladatai:
a) segíti a képviselő-testület tagjainak a munkáját;
b) szervezi a településfejlesztést és a közszolgáltatásokat;
c) biztosítja a demokratikus helyi hatalomgyakorlást és a közakarat érvényesítését;
d) véleményt nyilvánít a község életét érintő kérdésekben.
(2) A polgármester rendszeresen tájékoztatja a képviselőket, a község egész lakosságot érintő minden fontos eseményről, intézkedésről.
31. Alpolgármester
41. § (1) Nagysáp Község képviselő-testülete egy képviselői megbízatással rendelkező alpolgármestert választ.
(2) Nagysáp Község képviselő-testülete egy képviselői megbízatással nem rendelkező alpolgármestert is választhat.
(3) A képviselői megbízatással nem rendelkező alpolgármester megválasztására az Mötv. alpolgármester megválasztására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
32. A jegyző
42. § (1) A Hivatal aljegyzőt nem alkalmaz.
(2) A jegyző vagy megbízottja minden héten ügyfélfogadást tart:
a) Bajót Községben szerdán: 8,00-15,00 óráig
b) Nagysáp Községben kedden: 9,30-15,00 óráig
csütörtökön: 9.30-15.00 óráig
(3) A jegyző a képviselő-testület jogszabálysértő döntések, működés jelzésére irányuló kötelezettségét a testületi ülésen az adott napirendi ponton belül vagy a jogszabálysértő döntés, vagy a jogszabálysértő működés jogszabálysértésének voltáról való tudomására jutását követő képviselő-testületi ülésen teljesíti. A jegyző abban az esetben is teljesíti a jogszabálysértő döntések, működés jelzésének kötelezettségét, ha a Komárom- Esztergom Megyei Kormányhivatal szakmai segítségnyújtás keretében tett javaslatát a testület elé terjeszti.
(4) A jegyzői tisztség betöltetlensége, illetve a jegyző tartós akadályoztatása esetén a jegyzői feladatokat az adóügyi munkakört ellátó ügyintéző látja el.
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET HIVATALA
33. Hivatal hatásköre, székhelye, megállapodás tartalmi elemei
43. § (1) A képviselő-testület a hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyek előkészítésére, az önkormányzati ügyek végrehajtására, a működésével kapcsolatos adminisztratív feladatok és a jogszabályban előírt államigazgatási feladatok ellátására Bajót és Nagysáp községek önkormányzataival közösen közös Hivatalt működtet.
(2) Hivatal székhelye: 2533. Bajót Kossuth L. u. 147. A társközségben, Nagysápon kirendeltség működik.
44. § (1) A Hivatal létszámát, belső szervezeti felépítését, működési rendjét, valamint részletes feladat és hatáskörét a Hivatalt alapító együttműködési megállapodás részletezi.
45. § (1) A Hivatalt létrehozó képviselő-testületek együttes ülése dönt:
a) a Hivatal működéséről szóló beszámoló elfogadásáról;
b) a Hivatal költségvetéséről és zárszámadásról;
AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDASÁGI ALAPJAI, TÁRSULÁSAI
34. A költségvetés
46. § (1) A költségvetési rendelet-tervezet elfogadása egy fordulóban történik:
a) a kormány által rendelkezésre bocsátott költségvetési irányelv tartalmának figyelembe vétele;
a)
b) az önkormányzat részére kötelezően előírt és szabadon felvállalható feladatok körültekintő és alapos elemzése, helyzetfelmérése ezen belül:
ba) bevételi források;
35. Az önkormányzat vagyona
47. § (1) A képviselő-testület az önkormányzat vagyongazdálkodásával kapcsolatos részletes szabályokat (vagyontárgyak köre, elidegenítésre, megterhelésre, vállalkozásba vitelére, illetőleg más célú hasznosítására vonatkozó előírások) Nagysáp Község Önkormányzata vagyonáról, a vagyonnal való rendelkezés szabályairól szóló önkormányzati rendeletben határozza meg.
(2) A képviselő-testület csak abban az esetben vesz fel hitelt, ha más finanszírozási mód nem lehetséges, vagy a hitelfelvétel gazdaságilag célszerű.
(3) A polgármester az önkormányzati vagyon helyzetéről (például: vagyonérték, jelzálogterhek) évenként a közmeghallgatáson köteles tájékoztatni az állampolgárokat.
36. Az önkormányzat társulásai
48. § (1) Az Önkormányzat az alábbi társulásoknak tagja:
a) Dorogi Többcélú Kistérségi Társulás
b) Bajóti Közös Önkormányzati Hivatal
c) Duna Vértes Köze Hulladékgazdálkodási Társulás
HELYI NÉPSZAVAZÁS, NÉPI KEZDEMÉNYEZÉS, A LAKOSSÁGI FÓRUMOK ÉS AZ ÖNKORMÁNYZAT KAPCSOLATRENDSZERE
37. Helyi népszavazás
49. § (1) A népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény 34. § (1) bekezdésének c) pontjában foglaltak alapján helyi népszavazást kezdeményezhet a választópolgárok legalább 20 %-a.
(2) A képviselő-testület köteles kitűzni a helyi népszavazást az (1) bekezdésben felsoroltak kezdeményezése esetén.
38. Lakossági fórumok
50. § (1) A képviselő-testület lakossági fórumok szervezésével teremt lehetőséget az állampolgárok és közösségeik számára a helyi ügyekben való részvételre.
(2) Fontosabb lakossági fórumok:
a) közmeghallgatás;
b) állampolgári közösségek rendezvényei.
39. Közmeghallgatás
51. § (1) A képviselő-testület a közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok és a településen működő társadalmi szervezetek, egyesületek kérdéseket intézhetnek, illetőleg közérdekű javaslatokat tehetnek.
(2) A közmeghallgatás idejét, helyét és témáját, valamint más lakossági fórumok megtartásának tervét a képviselő-testület határozza meg határozatában. A közmeghallgatás pontos időpontjára vonatkozó javaslatot a polgármester a közmeghallgatás üléstervével egyidejűleg terjeszti elő.
(3) A közmeghallgatás helyéről, idejéről, a tárgykörökről a helyben szokásos módon - a Hivatal helyiségében (2524. Nagysáp Köztársaság tér 1.) elhelyezett meghívó útján, valamint a község területén lévő hirdetőtáblákon történő tájékoztató kifüggesztésével - tájékoztatni kell a lakosságot a rendezvény előtt legalább 5 nappal.
52. § (1) A közmeghallgatást a polgármester vezeti.
(2) A közmeghallgatáson felvetett kérdésekre, javaslatokra lehetőleg azonnal szóban, illetve, ha erre nincs mód, legkésőbb 8 napon belül írásban kell választ adni.
(3) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül.
40. Az önkormányzat kapcsolatrendszere
53. § (1) A települési önkormányzat feladatainak ellátása és hatáskörének gyakorlása során, kölcsönös érdekek alapján együttműködik a kistérségben és a régióban más helyi önkormányzatokkal, részt vesz érdekképviseleti és egyéb szervek tevékenységében.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
54. § (1) Ez a rendelet 2019. november 14-én lép hatályba.
(2) Hatályát veszti a Nagysáp Község Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 14/2014. (XI.13.) sz. KT rendelete.
1. melléklet
I. A Képviselő-testület által a polgármesterre átruházott hatáskörök
1. Költségvetési gazdálkodás
1.1. A feladatok hatékony ellátása érdekében az Önkormányzat kiemelt feladatainak előirányzatai között, továbbá az Önkormányzat intézményei, valamint az intézmények feladatainak előirányzatai között az éves költségvetési rendelet szerint csoportosítást hajt végre.
1.2. Az általános tartalék felhasználásáról az előirányzat erejéig dönt.
1.3. Működési céltartalék felhasználásáról -év közben -a feladatok függvényében dönthet (az éves költségvetési rendelet szerint).
1.4. Az államháztartáson kívüli forrás végleges átvételéről a polgármester dönt, melyről a költségvetési rendelet módosításai keretében utólagosan tájékoztatja a Képviselő-testületet.
2. Egyéb hatáskörök
2.1. Dönt a közterület-használati hozzájárulás iránti kérelemről
2.2. Megállapítja a jogellenes közterület-használatot, dönt az attól való eltiltástól és a jogellenes használat miatt fizetendő díj összegéről
3. Építésügyi igazgatás
3.1. A településrendezési kötelezettség 1997. évi LXXVIII. Törvény 29. § (5) bekezdése szerinti ingatlan-nyilvántartásban történő feljegyzése, valamint a kötelezettség ingatlan-nyilvántartásból történő törlése érdekében az ingatlanügyi hatóságot az Önkormányzat polgármestere keresi meg.
3.2. Az Önkormányzat polgármestere gyakorolja a véleményezési jogot a más önkormányzat polgármestere, illetve főpolgármestere által - a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet VI. fejezete szerinti egyeztetési eljárás keretében –a Nagysáp Község Önkormányzatának megküldött településfejlesztési koncepcióval, integrált településfejlesztési stratégiával és településrendezési eszközökkel kapcsolatban. A véleményről a polgármester a Képviselő - testületet soron következő ülésén tájékoztatja.
II. A Képviselő- testület által a jegyzőre átruházott hatáskörök
1. A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartással összefüggő önkormányzati hatósági eljárás lefolytatására és a közigazgatási bírság kiszabására átruházott hatáskörben a Bajóti Közös Önkormányzati Hivatal jegyzője jogosult.
2. melléklet
1. A vagyonnyilatkozat benyújtásával kapcsolatos szabályok
1.1. A kitöltéskori állapotnak megfelelő adatok alapján kitöltött polgármesteri, képviselői és hozzátartozói vagyonnyilatkozat egy példányát Összeférhetetlenségi és Vagyonnyilatkozat-ellenőrző Bizottságnak (továbbiakban: Bizottság) címezve kell benyújtani „Mötv. 39. § (1) bekezdésében foglalt határidőben.
1.2. A vagyonnyilatkozatokat a Bizottság elnöke, vagy az általa kijelölt tagja veszi át és igazolást állít ki azok átvételéről.
1.3. A polgármester és a képviselő a saját és a hozzátartozói vagyonnyilatkozatát külön-külön borítékban adja át az átvételre jogosult bizottsági tagnak.
1.4. A polgármesteri és a képviselői vagyonnyilatkozat átvétele névvel ellátott nyílt borítékban, a hozzátartozói vagyonnyilatkozat átvétele névvel ellátott, lezárt, az átvételkor az Önkormányzat bélyegzőjével lepecsételt borítékban történik.
2. A vagyonnyilatkozatok kezelésének szabályai
2.1. A vagyonnyilatkozatokat az egyéb iratoktól elkülönítetten kell kezelni, azokat a jegyző által kijelölt biztonsági zárral ellátott helyiségben, szekrényben kell tárolni.
2.2. A vagyonnyilatkozatokról és az ellenőrzési eljárásról nyilvántartást kell vezetni.
2.3. A polgármesteri és a képviselői vagyonnyilatkozatokat a Hivatal őrzésre kijelölt helyiségében előzetes egyeztetést követően bárki megtekintheti.
2.4. A hozzáféréshez 14 nappal előbb, írásos kérelmet kell benyújtani az önkormányzaton keresztül a Bizottság elnökéhez, aki írásban tájékoztatja a kérelmezőt a betekintés időpontjáról.
2.5. A megtekintett képviselői és polgármesteri vagyonnyilatkozatról másolat csak a Bizottság elnökének engedélyével adható, írásos kérelem alapján.
2.6. A Bizottság felel azért, hogy a vagyonnyilatkozatokat az adatvédelmi szabályoknak megfelelően őrizzék, kezeljék. és hogy az azokban foglaltakat – a nyilvános vagyonnyilatkozatok kivételével – más ne ismerhesse meg.
2.7. Ha a vagyonnyilatkozat tételére kötelezett képviselő a Bizottságnak írásban bejelenti, hogy a közös háztartásban élő házas- vagy élettársa és gyermeke esetén a közös háztartásban élés megszűnt, a Bizottság az általa kezelt hozzátartozói vagyonnyilatkozatokat haladéktalanul visszaadja a képviselő-testületi tagnak, melyről igazolást kell kiállítani.
3. A vagyonnyilatkozatok ellenőrzésével és az eljárással kapcsolatos szabályok
3.1. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás célja: a vagyonnyilatkozatban foglaltak valóságtartalmának ellenőrzése. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást a Bizottságnál bárki kezdeményezheti.
3.2. A Bizottság az eljárást a kezdeményezéstől számított 30 napon belül folytatja le. A Bizottság eljárására a képviselő-testület zárt ülésére vonatkozó szabályait kell alkalmazni.
3.3. Az eljárás kezdeményezéséről a Bizottság elnöke haladéktalanul tájékoztatja az érintett képviselőt.
3.4. Az ellenőrzési eljárás lefolytatásának a vagyonnyilatkozat konkrét tartalmára vonatkozó tényállás esetén van helye. Ha az eljárásra irányuló kezdeményezés nem jelöli meg konkrétan a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát, a Bizottság elnöke felhívja a kezdeményezőt a hiány pótlására. Ha a kezdeményező 8 napon belül nem tesz eleget a felhívásnak a Bizottság elnöke az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja a kezdeményezést.
3.5. Az ellenőrzési eljárás megismétlésének ugyanazon vagyonnyilatkozat esetén csak akkor van helye, ha az erre irányuló kezdeményezés új tényállást (adatot) tartalmaz. Az ellenőrzési eljárásra irányuló – új tényállítás nélküli – ismételt kezdeményezést a Bizottság elnöke annak érdemi vizsgálata nélkül elutasítja.
3.6. A névtelen kezdeményezést a Bizottság elnöke eljárás lefolytatása nélkül elutasítja.
3.7. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos ellenőrzési eljárás során a képviselői és hozzátartozói vagyonnyilatkozatba történő betekintést dokumentálni kell.
3.8. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás során a Bizottság elnökének írásbeli felhívására a képviselő, illetve a polgármester köteles a saját, illetve a hozzátartozója vagyonnyilatkozatában feltüntetett adatokra vonatkozó adatait 3 napon belül írásban benyújtani (pl.: adásvételi szerződés, stb.). Az azonosító adatokat csak a Bizottság tagjai ismerhetik meg.
3.9. Az eljárás eredményéről a Bizottság elnöke tájékoztatja a soron következő ülésen a képviselő testületet, a kezdeményezőt és a vizsgált személyt (képviselőt vagy polgármestert).
3.10. A bekért azonosító adatokat az eljárás lezárását követő 8 napon belül meg kell semmisíteni, vagy vissza kell szolgáltatni a vizsgált személy részére.
3.11. Ha a képviselő vagy a polgármester megbízatása megszűnik, akkor a saját, valamint a hozzátartozó(k) vagyonnyilatkozatát a megszűnéstől számított 1/2 év elteltével a nyilvántartásból törölni kell, a beadott vagyonnyilatkozatokat a képviselőnek/polgármesternek vissza kell juttatni, vagy meg kell semmisíteni.
3.12. A (10) és (11) bekezdések szerinti megsemmisítésről a Bizottság elnöke jegyzőkönyvet vesz fel.
4. Felelősségi szabályok
4.1. A vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos adatok védelméért, az adatkezelés jogszerűségéért a Bizottság elnöke felelős.
4.2. A képviselő felelős azért, hogy az általa bejelentett adatok hitelesek, pontosak, teljes körűek és aktuálisak legyenek.
3. sz. melléklet
1.3. Átveszi a 30 napon belül meg nem szüntethető összeférhetetlenség esetén az Mötv. 37. § (1) bekezdés alapján a képviselő lemondó nyilatkozatát.