1. § (1) Az Önkormányzat hivatalos megnevezése: NAGYSÁP KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

(2) Az önkormányzat székhelye: 2524. Nagysáp Köztársaság tér 1. Postacíme: 2524. Nagysáp Köztársaság tér 1.

(3) Nagysáp Község Önkormányzat alapításának dátuma: 1990. 09. 30. Alapításának módja: jogelőd nélküli alakulás

(4) Illetékességi területe: Nagysáp Község közigazgatási területe.

(5) Az Önkormányzat Hivatalának megnevezése: Bajóti Közös Önkormányzati Hivatal (továbbiak: Hivatal)

2. § Az önkormányzat jelképei: A település címere, zászlója. Az önkormányzat a jelképeit és azok használatát az önkormányzati jelképekről szóló rendeletben határozza meg.

3. § Nagysáp Község önkormányzata hivatalos kapcsolatot tart fenn az Ister-Granum határon átnyúló kistérségi szerveződéssel.

4. § Nagysáp Község Önkormányzata:

5. § (1) Az új közszolgáltatási feladat felvállalásáról a képviselő-testület dönt.

(2) Az új közfeladat, közszolgáltatás önkéntes felvállalását tartalmazó javaslat csak akkor terjeszthető a képviselő-testület elé, ha az tartalmazza a feladat felvállalásával elérendő célokat és a megvalósításhoz szükséges költségvetési forrásokat, valamint a feladat pénzügyi, tárgyi és személyi feltételeit.

6. § Önként vállalt önkormányzati feladat: egyesületek, non-profit szervezetek támogatása

7. § (1) Nagysáp Község Önkormányzatának alaptevékenységi besorolás: Államháztartási szakágazat: 841105 Helyi Önkormányzatok és társulások igazgatási tevékenysége

(2) Kormányzati funkcióit Szervezeti és Működési Szabályzat (továbbiakban: SZMSZ) 1. melléklete tartalmazza.

8. § A képviselő-testület által átruházott hatásköröket az SZMSZ 2. melléklete tartalmazza.

9. § Az önkormányzat vállalkozói tevékenységet nem végez.

10. § (1) A képviselő-testület szabályszerűen összehívott üléseken működik, azokon fejti ki munkásságát és gyakorolja jogkörét.

(2) Az ülések fajtái:

11. § Az alakuló ülés kötelező napirendi pontjai:

12. § (1) A képviselő-testületi ülések kezdési időpontja: délután 17 óra.

(2) A képviselő-testület rendes és rendkívüli ülését Nagysáp Köztársaság tér 1. sz. alatt található tanácsteremben kell összehívni.

(3) A képviselő-testület közmeghallgatását a Nagysáp Szabadság tér 2. sz. alatt található művelődési házba kell összehívni.

13. § (1) A polgármester rendkívüli képviselő-testületi ülést hívhat össze. A rendkívüli ülés száma nincs meghatározva és minden olyan esetben összehívható, ha soron kívül kell dönteni a képviselő-testület hatáskörébe tartozó ügyben

(2) Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) 44. §-ában foglaltakon kívül ülés összehívására vonatkozó indítványt benyújthat a képviselők több mint a fele. A polgármester az indítvány benyújtásától számított 15 napon belül köteles összehívni a rendkívüli ülést, vagyis a képviselő-testületi ülés napjának 15 napon belül kell lennie.

(3) Amennyiben a polgármesterhez benyújtott képviselői indítvány időpontot is tartalmaz, a polgármesternek elsősorban ebben az időpontban kell összehívnia a képviselő-testületi ülést. Amennyiben az időpont valami oknál fogva nem megfelelő, akkor arról tájékoztatja az indítványozó képviselőket, új időpont egyidejű megjelölésével. A polgármester által megjelölt új időpont a (2) bekezdésben meghatározottakkal nem lehet ellentétes.

14. § (1) A képviselő-testületi ülést a polgármester írásbeli meghívóval hívhatja össze. Kivételes esetben a rendkívüli képviselő-testületi ülés telefonon is összehívható.

(2) A polgármester akadályoztatása esetén az alpolgármester, a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztségek egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén az Összeférhetetlenségi és Vagyonnyilatkozat-ellenőrző Bizottság elnöke (továbbiakban együtt: levezető elnök) hívja össze és vezeti a képviselő-testületi ülést.

(3) A képviselő-testületi ülésre meg kell hívni: a) a helyi képviselőket;

(4) A képviselő-testület üléseire tanácskozási joggal meg kell hívni a napirend tárgya szerint:

(5) A tanácskozási joggal meghívottak akadályoztatásuk esetén helyettesük útján is képviseltethetik szervezeteiket.

(6) A képviselő-testületi rendes ülést minden hónap utolsó szerdájára kell összehívni.

(7) A képviselő-testület ülését határozatképtelenség esetén az ülés időpontjától számított 15 napon belül ismételten össze kell hívni.

15. § (1) Az ülés meghívóját, valamint az írásos előterjesztéseket a képviselők részére úgy kell kézbesíteni, hogy az érdekeltek lehetőleg az ülés időpontját megelőzően 5 nappal kézhez kapják.

(2) A képviselők és a jegyző részére kiküldött meghívónak minden esetben tartalmaznia kell:

(3) A 15. § (5) bekezdésében felsorolt meghívottak közül az eseti tanácskozási joggal meghívottak részére a meghívón kívül csak az őket érintő előterjesztéseket kell megküldeni.

(4) A képviselő-testületi ülések időpontjáról a lakosságot lehetőleg az ülés előtt legalább 5 nappal a helyben szokásos módon, a Hivatal helyiségében (2524. Nagysáp Köztársaság tér 1.) található hirdetőtáblán elhelyezett meghívó útján kell értesíteni. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell a testületi ülések időpontját, helyét és napirendjét.

16. § (1) A nyílt ülésen bármely állampolgár szabadon részt vehet és a képviselő-testület – vita lefolytatása nélkül – egyszerű szótöbbséggel meghozott döntése alapján felszólalhat.

(2) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a képviselő-testületi ülés levezető elnöke gondoskodik.

(3) A képviselő-testületi ülés rendjének és méltóságának fenntartása érdekében a levezető elnök a következő intézkedéseket teheti, illetve kell megtennie:

(4) Az ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyen tartózkodhatnak. A tanácskozás rendjét megzavaró állampolgárt a levezető elnök rendreutasíthatja, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására kötelezheti, vagy kivezettetheti.

(5) A levezető elnök a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, velük vitába szállni nem lehet.

17. § (1) A napirendre a levezető elnök tesz javaslatot, amely alapján a napirendet a képviselő-testület állapítja meg.

(2) A képviselő-testület a napirend kérdésében egyszerű szótöbbséggel szavaz.

(3) A napirendi pontok tárgyalási sorrendjét az alábbiak szerint célszerű meghatározni:

(4) A polgármester a (3) bekezdés a) pontjának keretében köteles beszámolni: az előző ülés óta tett valamennyi intézkedésről, eseményekről.

(5) Bármely képviselő, a polgármester, az alpolgármester, a jegyző a szavazás megkezdéséig javasolhatja a téma napirendről történő levételét. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt. Az indítványt az indítványtevő köteles indokolni.

(6) A levezető elnök javasolhatja egyes napirendek összevont tárgyalását is, de javaslatát indokolni köteles. A napirendek összevonásáról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt.

(7) A határozati javaslatot a levezető elnök ismerteti.

18. § A képviselő-testület ülésének vezetése során ellátandó feladatok:

19. § (1) A képviselő-testület ülésén önálló napirendi pontként olyan előterjesztés tárgyalható, amelyet a (3) bekezdésben felsorolt személyek nyújtanak be. Előterjesztésnek minősül a munkatervben és a testületi ülésen javasolt rendelet-, határozat-tervezet, beszámoló és tájékoztató.

(2) A képviselő-testület elé kerülő előterjesztések főbb fajtái:

(3) Az (2) bekezdés szerint előterjesztésekre jogosult:

(4) A testületi ülésre az előterjesztés írásbeli vagy szóbeli lehet.

(5) Az előterjesztésnek tartalmaznia kell:

(6) Az írásbeli előterjesztést legkésőbb a képviselő-testületi ülést megelőzően 8 nappal kell a Hivatalhoz eljuttatni, amely gondoskodik arról, hogy a képviselő-testületi ülés meghívójával együtt a 16. §-ban foglaltak szerint az érintettekhez eljusson.

(7) Halaszthatatlan és egyszerűen eldönthető esetben az írásba foglalt előterjesztést és határozati javaslatot az ülésen is ki lehet osztani.

(8) A munkatervben előterjesztésre kötelezett az ülés előtt legalább 8 nappal köteles bejelenteni a polgármesternek, ha az előterjesztést valamilyen okból nem tudja elkészíteni, vagy csak szóban tudja előterjeszteni. A bejelentést a polgármester tudomásul veszi, a meghívóban ezt szerepelteti.

20. § (1) Sürgősségi indítványnak minősül minden olyan indítvány, amely az ülés meghívójában nem szerepel. A képviselők több mint egyharmada (3 fő), a bizottság, a polgármester, a jegyző javasolhatják a képviselő-testületnek valamely előterjesztés sürgősségi tárgyalását.

(2) Sürgősségi indítványt – amennyiben lehetséges - az előterjesztéssel együtt a képviselő-testület ülését megelőzően 3 nappal a polgármesternek kell benyújtani, aki dönt a javaslat indokoltságáról.

(3) Sürgősségi indítványt az (1) bekezdésben meghatározott személyek az ülésen a napirendi pontok elfogadása előtt szóban is benyújthat. A sürgősségi indítvány napirendbe való felvételéről a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt.

21. § (1) Az önkormányzati képviselő a települési önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozó minden ügyben magyarázat kérése céljából a polgármesterhez, a jegyzőhöz és a bizottság elnökéhez interpellációt intézhet. Az interpellációt és az ezzel kapcsolatos tényleírást legkésőbb az ülésen kell benyújtani. Az interpellációra az ülésen – vagy legkésőbb a következő rendes képviselő-testületi ülésen szóban vagy írásban – érdemi választ kell adni.

(2) Ha az interpelláló a testületi ülésen nincs jelen, akkor az interpellációt előterjeszteni nem lehet. Az előterjesztést a következő testületi ülésre kell áttenni. Amennyiben ezen a testületi ülésen sincs jelen az interpelláló, akkor a testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt az interpelláció megtárgyalásáról, vagy végleges elvetéséről.

(3) Az interpellálót az írásbeli bejelentés mellett a szóbeli előterjesztés joga is megilleti.

(4) A válasz elhangzása után – írásban 15 napon belül adott válasz esetében a képviselő-testület következő ülésén – az interpelláló képviselőnek viszontválaszra van joga. Ennek keretében nyilatkozik arról, hogy a választ elfogadja-e. Ezt követően a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt a válasz elfogadásáról.

(5) Ha a képviselő-testület a választ nem fogadta el, a képviselő-testület vizsgálat céljából kiadja a bizottságnak, vagy új válaszadási kötelezettséget ír elő. Az ezzel kapcsolatos döntéseit a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel hozza.

(6) Elutasított válasz esetén a képviselő-testület az interpelláció tárgyában végzett bizottsági jelentés alapján a következő rendes ülésen az interpellációt benyújtó képviselő véleményének meghallgatása után vita nélkül szavaz. A szavazás egyszerű szótöbbséggel történik.

22. § (1) A képviselő a képviselő-testület ülésén a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a jegyzőhöz, a bizottsági elnökökhöz önkormányzati ügyekben kérdést intézhet, amelyre az ülésen – vagy legkésőbb a következő rendes testületi ülésen – érdemi választ kell adni.

(2) Felvilágosítás kérésnek az a kérdés-, illetve problémafelvetés tekinthető, amely szoros kapcsolatban áll az önkormányzat által ellátott feladatokkal, illetőleg valamely irányítása alatt álló szervezet tevékenységi körével.

(3) A kérdésre az interpellációra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. A kérdés az interpellációtól abban különbözik, hogy azt elegendő kizárólagosan szóban feltenni, írásos megfogalmazása nem szükséges.

23. § (1) Az ülést a levezető elnök nyitja meg, megállapítja a jelenlévő képviselők számát és az ülés határozatképességét.

(2) Bármely képviselő, polgármester illetve előterjesztő javasolhatja a napirendi pont tárgyalásának elnapolását. Ha az elnapolással az előterjesztő egyetért, erről a képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel határoz. Elnapolási határozat esetén az elnapolást kérő javaslatára meghatározza a napirend tárgyalásának időpontját.

24. § (1) Az ülést levezető elnöke minden napirendi pont felett vitát nyit. Nem nyithat vitát a tájékoztató jellegű napirendek esetében.

(2) Az írásbeli előterjesztést az előadó a napirend tárgyalásának kezdetekor szóban kiegészítheti. A szóbeli kiegészítés nem jelentheti az írott anyag ismertetését, csak annak összefoglalását követően egyes új adatok, információk bemutatását.

(3) Az előterjesztőhöz a képviselő-testület tagjai, a polgármester és a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket intézhetnek, amelyekre az előterjesztő köteles választ adni.

(4) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerül sor.

25. § (1) Az önkormányzat bizottsága, valamint a képviselő-testület tagjai, a polgármester, a jegyző, a vita lezárásáig, bármely előterjesztéshez módosító indítványt nyújthatnak be a képviselő-testülethez.

(2) Az előterjesztő – figyelemmel a vitában elhangzottakra - az előterjesztésben szereplő javaslatot, illetve a módosító javaslatot benyújtó javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja, vagy azt a szavazás megkezdéséig visszavonhatja.

26. § (1) Ha a napirendi ponthoz több felszólaló nincs, az ülés levezető elnöke a vitát lezárja.

(2) A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának a korlátozására a testület bármely tagja, javaslatot tehet. A javaslatról a testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel határoz. A vita lezárásáról szóló döntést a levezető elnök hozza meg.

(3) A napirend vitáját a levezető elnök foglalja össze, egyúttal válaszol az elhangzott észrevételekre és előadja az esetleges módosító indítványait.

27. § (1) A szavazás nyíltan vagy titkosan történhet, a nyílt szavazás név szerinti is lehet.

(2) A képviselők „igen„ vagy „nem” szavazatokkal vesznek részt a szavazásban.

(3) A szavazás módjának megváltoztatását az adott napirend tárgyalása során bármelyik képviselő javasolja. A képviselő-testület a javaslatról vita nélkül egyszerű szótöbbséggel dönt.

(4) A levezető elnök a vita során elhangzott javaslatokkal érintett részeket külön-külön bocsátja szavazásra úgy, hogy előbb a vitában elhangzott módosító és kiegészítő, majd az eredeti javaslatot bocsátja szavazásra. Ha a módosító vagy kiegészítő javaslat elfogadásra kerül, az eredeti javaslatot egységes szerkezetben (az elfogadott módosításokkal, valamint kiegészítésekkel kiegészítve) kell szavazásra bocsátani.

(5) A szavazás számszerű eredményének megállapítása után a levezető elnök kihirdeti a döntést.

(6) Amennyiben a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény szerint a képviselő-testület döntéshozatalából kizárható képviselő a személyes érintettségére vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztja, 1/4 havi tiszteletdíjának megvonásával büntethető. E jogkövetkezmény alkalmazásáról a képviselő-testület minősített többséggel dönt.

28. § (1) A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik.

(2) A szavazatok összeszámlálása után a levezető elnök megállapítja a javaslat mellett, majd ellene szavazók számát.

29. § (1) Bármely képviselő, javaslatot tehet név szerinti szavazásra. A kérdésben a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.

(2) A név szerinti szavazás esetén a képviselők névsorát ABC sorrendben kell felolvasni. A képviselők „igen”, „nem” nyilatkozattal szavaznak. A jegyző a szavazást a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámolja, és a szavazás eredményét – a névsorral együtt – átadja az levezető elnöknek. A szavazás eredményét a levezető elnök hirdeti ki. A szavazási névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni, vagy a jegyzőkönyvben kell rögzítni.

(3) Név szerinti szavazást kell tartani, ha a polgármester javasolja.

30. § (1) A titkos szavazás lebonyolításával kapcsolatos feladatokat a titkos szavazás előtt felállított Szavazatszámláló Bizottság látja el. A Szavazatszámláló Bizottság 3 fő képviselőből áll. Az elnöki tisztséget, a szavazás lebonyolítását a korelnök látja el.

(2) A titkos szavazás szavazólappal történik.

(3) A szavazás lebonyolításának technikai feltételeit a Hivatal biztosítja.

(4) A szavazatszámláló bizottság összeszámolja a szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát, a szavazás eredményét.

(5) A szavazás eredményéről a bizottság korelnöke a képviselő-testületnek jelentést tesz. A titkos szavazásra bocsátott ügyben a döntés eredményét – tájékoztatás alapján – a levezető elnök mondja ki.

(6) A titkos szavazásról a titkos szavazás előtt felállított Szavazatszámláló Bizottságnak külön jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez kell csatolni.

(7) A jegyzőkönyv tartalmazza: a szavazás helyét, napját, a szavazás kezdetét, és végét, a szavazás során felmerült körülményeket, a szavazást lebonyolító bizottság tagjainak nevét és tisztségét, a szavazással eldönteni kívánt ügy tárgyát, a szavazás eredményét.

31. § (1) A képviselő-testület határozatának elfogadása történhet egyszerű szótöbbséggel vagy minősített szótöbbséggel.

(2) Az Mötv. 50. §-ában szabályozott ügyeken kívül, minősített többség szükséges:

32. § (1) A testületi határozatokról a Hivatal naprakészen határidős nyilvántartást köteles vezetni.

(2) A határozatokat a képviselő-testületi ülést követő 3 munkanapon belül el kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek.

(3) A határozatok végrehajtásával kapcsolatos előterjesztéseket, jelentéseket a Hivatal készíti el, s a levezető elnök terjeszti a képviselő-testület elé.

33. § (1) Önkormányzati rendelet megalkotását kezdeményezheti:

(2) A képviselő-testület döntést hozhat a rendelet-tervezet kétfordulós tárgyalásáról is oly módon, hogy mind a koncepció, mind a tervezet vita tárgya legyen.

(3) Az önkormányzati rendelet-tervezet elkészítése a Hivatal feladata. A képviselő-testület a rendelet előkészítésére bizottságot hozhat létre.

(4) A tervezetet a Hivatal készíti el. Megbízható az előkészítéssel a tárgy szerint illetékes külső szakértő is.

(5) Az önkormányzati rendeletekről nyilvántartást kell vezetni, mely tartalmazza a rendelet számát, tárgyát, megalkotásának, valamint hatálybalépésének időpontját.

(6) Az önkormányzati rendeleteket a Hivatal hirdetőtábláján kifüggesztve kell kihirdetni. A kifüggesztés napja minősül a rendelet kihirdetésének.

(7) A rendeleteket a Hivatal hirdetőtábláján a kifüggesztéstől számított 30 napig kell elhelyezni.

34. § (1) A képviselő-testületi ülésről készült 1 példányos jegyzőkönyv kivonatos, nem szószerinti.

(2) Az Mötv. 52. § (1) bekezdésében foglaltakon kívül a jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:

(3) A képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyvhöz csatolni kell a meghívót esetleges írásos előterjesztéseket, kérelmeket, az elfogadott rendeleteket és a jelenléti ívet.

(4) A képviselő-testületi ülésről készült jegyzőkönyv eredeti példányát a Hivatal kezeli, évente bekötteti és elhelyezi a Hivatal irattárában;

(5) A zárt ülésről az (1)–(2) bekezdésben foglaltak szerint külön jegyzőkönyvet kell készíteni.

(6) A zárt ülésről készített testületi ülés jegyzőkönyvének eredeti példányát a Hivatal a nyilvános testületi ülés jegyzőkönyvétől elkülönítetten kezeli.

35. § (1) A képviselő-testület - meghatározott önkormányzati feladatok ellátására - állandó vagy ideiglenes bizottságot választ.

(2) Állandó bizottságok nyilvános ülésein tanácskozási joggal részt vehetnek az alábbi Nagysáp-i önszerveződő közösségek képviselői

(3) A képviselő testület feladatainak eredményes ellátása érdekében az alábbi állandó bizottságot hozza létre: Összeférhetetlenségi és Vagyonnyilatkozat-ellenőrző Bizottság 3 fő

(4) Az állandó bizottság általános feladatai:

(5) A polgármester, a képviselő-testület tagjai és hozzátartozóik vagyonnyilatkozatának megtételéről, azok kezeléséről, nyilvántartásáról és ellenőrzéséről szóló részletes szabályokat az SZMSZ 3. melléklete tartalmazza.

(6) Az állandó bizottságok által ellátandó feladatok részletes jegyzékét az SZMSZ 4. melléklete rögzíti.

36. § (1) A képviselő-testület indokolt esetben az általa meghatározott feladatok ellátására ideiglenes bizottságot is létrehozhat. A bizottság részletes feladatait a képviselő-testület határozza meg.

(2) Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, illetve az erről szóló jelentésnek a képviselő-testület által történő elfogadásáig tart.

(3) Az ideiglenes bizottság feladata különösen:

37. § (1) A bizottságok üléseiket a képviselő-testület üléseihez igazodva, szükség szerint tartják.

(2) A bizottságok ülések meghívóiját lehetőleg a bizottsági ülést megelőző 5 nappal kell a bizottsági tagok és a napirendi pont szerint érintett meghívottak részére kiküldeni.

(3) A bizottság ülését az elnök, akadályoztatása esetén az elnökhelyettes hívja össze és vezeti le.

(4) Az elnök az Mötv. 61. § (1) bekezdésében meghatározott eseten kívül köteles a határozatban, indítványban megjelölt határidőn belülre összehívni a bizottságot:

38. § A bizottság tevékenységéről évenként beszámol a képviselő-testületnek.

39. § A polgármester a megbízatását főállásban látja el.

40. § (1) A polgármesternek a képviselő-testület működésével összefüggő feladatai:

(2) A polgármester rendszeresen tájékoztatja a képviselőket, a község egész lakosságot érintő minden fontos eseményről, intézkedésről. A tájékoztatás történhet írásban, szóban, személyes felkérés útján, vagy a képviselők megbeszélésre való összehívásával.

(3) A polgármester minden héten szerdán 8,00 órától 15 óráig ügyfélfogadást tart.

41. § (1) Nagysáp Község képviselő-testülete egy képviselői megbízatással rendelkező alpolgármestert választ.

(2) Nagysáp Község képviselő-testülete egy képviselői megbízatással nem rendelkező alpolgármestert is választhat.

(3) A képviselői megbízatással nem rendelkező alpolgármester megválasztására az Mötv. alpolgármester megválasztására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

42. § (1) A Hivatal aljegyzőt nem alkalmaz.

(2) A jegyző vagy megbízottja minden héten ügyfélfogadást tart:

(3) A jegyző a képviselő-testület jogszabálysértő döntések, működés jelzésére irányuló kötelezettségét a testületi ülésen az adott napirendi ponton belül vagy a jogszabálysértő döntés, vagy a jogszabálysértő működés jogszabálysértésének voltáról való tudomására jutását követő képviselő-testületi ülésen teljesíti. A jegyző abban az esetben is teljesíti a jogszabálysértő döntések, működés jelzésének kötelezettségét, ha a Komárom- Esztergom Megyei Kormányhivatal szakmai segítségnyújtás keretében tett javaslatát a testület elé terjeszti.

(4) A jegyző távollétében a jegyző helyettesítését, a jegyzői tisztség betöltetlensége, illetve a jegyző tartós akadályoztatása esetén a jegyzői feladatokat az Bajóton a pénzügyi munkakört ellátó ügyintéző Nagysápon pedig a szociális munkakört ellátó ügyintéző látja el.

43. § (1) A képviselő-testület a hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyek előkészítésére, az önkormányzati ügyek végrehajtására, a működésével kapcsolatos adminisztratív feladatok és a jogszabályban előírt államigazgatási feladatok ellátására Bajót és Nagysáp községek önkormányzataival közösen közös Hivatalt működtet.

(2) Hivatal székhelye : 2533. Bajót Kossuth L. u. 147. A társközségben, Nagysápon kirendeltség működik. Kirendeltség címe: 2524. Nagysáp Köztársaság tér 1.

44. § A Hivatal létszámát, belső szervezeti felépítését, működési rendjét, valamint részletes feladat és hatáskörét a Hivatalt alapító együttműködési megállapodás részletezi. E megállapodás tartalmazza

45. § A költségvetési rendelet-tervezet elfogadása egy fordulóban történik:

46. § (1) A képviselő-testület az önkormányzat vagyongazdálkodásával kapcsolatos részletes szabályokat (vagyontárgyak köre, elidegenítésre, megterhelésre, vállalkozásba vitelére, illetőleg más célú hasznosítására vonatkozó előírások) Nagysáp Község Önkormányzata vagyonáról, a vagyonnal való rendelkezés szabályairól szóló önkormányzati rendeletben határozza meg.

(2) A képviselő-testület csak abban az esetben vesz fel hitelt, ha más finanszírozási mód nem lehetséges, vagy a hitelfelvétel gazdaságilag célszerű.

(3) A polgármester az önkormányzati vagyon helyzetéről (például: vagyonérték, jelzálogterhek) évenként a közmeghallgatáson köteles tájékoztatni az állampolgárokat.

47. § Az Önkormányzat az alábbi társulásoknak tagja

48. § (1) A képviselő-testület lakossági fórumok szervezésével teremt lehetőséget az állampolgárok és közösségeik számára a helyi ügyekben való részvételre.

(2) Fontosabb lakossági fórumok:

49. § (1) A képviselő-testület a közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok és a településen működő társadalmi szervezetek, egyesületek kérdéseket intézhetnek, illetőleg közérdekű javaslatokat tehetnek.

(2) A közmeghallgatás idejét, helyét és témáját, valamint más lakossági fórumok megtartásának tervét a képviselő-testület határozza meg határozatában. A közmeghallgatás pontos időpontjára vonatkozó javaslatot a polgármester a közmeghallgatás üléstervével egyidejűleg terjeszti elő.

(3) A közmeghallgatás helyéről, idejéről, a tárgykörökről a helyben szokásos módon - a Hivatal helyiségében (2524. Nagysáp Köztársaság tér 1.) elhelyezett meghívó útján, valamint a község területén lévő hirdetőtáblákon történő tájékoztató kifüggesztésével - tájékoztatni kell a lakosságot a rendezvény előtt legalább 5 nappal.

50. § (1) A közmeghallgatást a polgármester vezeti.

(2) A közmeghallgatáson felvetett kérdésekre, javaslatokra lehetőleg azonnal szóban, illetve, ha erre nincs mód, legkésőbb 8 napon belül írásban kell választ adni.

(3) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül.

51. § A települési önkormányzat feladatainak ellátása és hatáskörének gyakorlása során, kölcsönös érdekek alapján együttműködik a kistérségben és a régióban más helyi önkormányzatokkal, részt vesz érdekképviseleti és egyéb szervek tevékenységében.

52. § Ez a rendelet 2023. február 1-jén lép hatályba.

53. § Hatályát veszti a Nagysáp Község Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 9/2019. (XI.13.) sz. KT rendelete.