Nyergesújfalu Város Önkormányzati Képviselő-testületének
22/2013.(XII.20.) önkormányzati rendelete Nyergesújfalu helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló 17/2008.(V.30.) számú rendelet módosításáról
Hatályos: 2013. 12. 21- 2013. 12. 21Nyergesújfalu Város Önkormányzati Képviselő-testületének
22/2013.(XII.20.) önkormányzati rendelete Nyergesújfalu helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló 17/2008.(V.30.) számú rendelet módosításáról
2013-12-21-tól 2013-12-22-ig
Nyergesújfalu Város Önkormányzati Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1 pontjában, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazása alapján, Magyarország Alaptörvényének 32. cikk (1) bekezdés f) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1.§ A Nyergesújfalu helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló
17/2008.(V.30.) számú rendelet (továbbiakban: Rendelet) 4. § (2) bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(2) A zöldterületek övezeteinek közterület rendezési tervét kertépítész szaktervező vezetésével (generáltervező), kertépítészeti tervként kell elkészíteni.”
2.§ A Rendelet 7. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A lakóterületeken az OTÉK és a HÉSZ előírásai szerinti épületek helyezhetők el. A
lakóterület telkein a lakóépületeken kívül a helyi lakosság alapfokú ellátását biztosító
kereskedelmi, vagy szolgáltató és kisüzemi termelő és tároló épületek is elhelyezhetők
"főépületként", az övezeti előírások betartásával. (Meglévő lakóépület, vagy annak egy
része - igény esetén - a lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató
létesítménynek átminősíthető.) A meghatározó funkciókat egy épület-tömegben (egy
"főépületben") kell elhelyezni, kivéve a 8.§ (4) bekezdés szerinti eseteket.”
3.§ A Rendelet 8. § (5) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„d) Az engedélyezhető maximális beépíthetőség az Lke*-O-K-40/4,5-400 jelű építési övezetben 400-550 m2-es teleknagyság esetében 40 %, 550-900 m2 közötti teleknagyságnál 220 m2 + az 550 m2 feletti telekterület 20 %-a, 900 m2 feletti teleknagyságnál 290 m2 + a 900 m2 feletti telekterület 10 %-a, de maximum 400 m2; az Lke*-O-K-30/4,5-400 jelű építési övezetben 400-550 m2-es teleknagyság esetében 30 %, 550-900 m2 közötti teleknagyságnál 165 m2 + az 550 m2 feletti telekterület 20 %-a, 900 m2 feletti teleknagyságnál 235 m2 + a 900 m2 feletti telekterület 10 %-a, de maximum 400 m2”
4.§ A Rendelet 9. § (13) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(13) Az egyes építési övezetekben önálló építési övezetbe nem sorolt - meglévő intézmények is találhatók, illetve adott esetben ilyenek elhelyezése engedélyezhető (olyan területrészen is, ahol azt a szabályozási terv külön nem jelöli), a beépítésre szánt terület bármely építési övezetén belül, az adott építési övezet jellemző beépítési módjához igazodóan, az alábbi speciális előírások szerint:
a) Az oktatási létesítmények (óvoda, általános iskola) telkének minimális nagysága 2000 m2, a minimális telekszélesség 25 m, legnagyobb beépíthetőség 25 %.
b) Az igazgatási, egészségügyi, illetve iroda funkciójú létesítmények telkének minimális nagysága: 400 m2, a minimális telekszélesség 10 m.
c) A kereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató, illetve iroda funkciójú létesítmények telkének minimális nagysága: 400 m2, a minimális telekszélesség 10 m.”
5.§ A Rendelet 10. § (5) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„a) az egyes telkek területének az (1) bekezdés szerinti építési övezetekben legalább 30%-át, a (7) és (8) bekezdés szerinti építési övezetekben legalább 25%-át, a (10) bekezdés szerinti építési övezetben legalább 40%-át zöldfelületként kell kialakítani, a kötelező zöldfelület legalább 15%-át (az (1) bekezdés szerinti építési övezetekben) a telekhatárok mentén, beültetési kötelezettséggel fásítani kell.”
6.§ (1) A Rendelet 10. § (5) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„b) a telkek beültetési kötelezettségű zöldfelületét háromszintes (gyep- cserje- és lombkoronaszint együttesen), vagy legalább kétszintes (gyep- és cserjeszint együttesen) felületminőségű növénytelepítéssel (faültetés 8 m-nél nem nagyobb tőtávolsággal) kell kialakítani,”
(2) A Rendelet 10.§ (5) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„c) a telkeken az eltérő területhasználatú telkek közös telekhatára mentén legalább két sorban egységes fasor telepítendő,”
7.§ A Rendelet 11. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Gksz-SZ-40/10,0-2000 és Gksz1-SZ-40/10,0-3000 jelű építési övezetek elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági célú épületek (kisüzemi termelő, szolgáltató, illetve raktározási tevékenység, irodák, stb.) elhelyezésére szolgál. Az építési övezetekben kialakítandó telephelyek minimális telekterülete 2000, illetve 3000 m2, telekszélessége 30,0 m lehet. A maximális beépíthetőség 40 %, a maximális építménymagasság 10,0 m (technológiai kényszer - pl. olyan gépészeti berendezés elhelyezésének szükségessége, mely ilyen belmagasságú épületben nem fér el - esetén kivételként a maximális építménymagasságtól a beépített alapterület 50 %-ában el lehet térni). Az erre a célra kijelölt területeken belül az építményeket a szabályozási tervlap szerinti "építési hely határa" vonalon belül (annak hiányában az OTÉK előírásai szerint) kell elhelyezni.”
8.§ A Rendelet 11. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az (1) bekezdés szerinti építési övezetekben a zöldfelületek kialakítására az építési övezetek területén az alábbi előírások vonatkoznak:
a) az egyes telkek területének legalább 40%-át zöldfelületként kell kialakítani, a kötelező zöldfelület legalább 20 %-át a telekhatárok mentén beültetési kötelezettséggel fásítani kell,
b) a telkek beültetési kötelezettségű zöldfelületét háromszintes (gyep- cserje- és lombkoronaszint együttesen), vagy legalább kétszintes (gyep- és cserjeszint együttesen) felületminőségű növénytelepítéssel (faültetés 8 m-nél nem nagyobb tőtávolsággal) kell kialakítani,
c) telkek megosztása esetén az a)-b) pontok előírásainak minden kialakuló telek esetén érvényesülnie kell.”
9.§ (1) A Rendelet 12. § (7) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„a) az egyes telkek területének legalább 40%-át zöldfelületként kell kialakítani, a kötelező zöldfelület legalább 20 %-át a telekhatárok mentén beültetési kötelezettséggel fásítani kell,”
(2) A Rendelet 12.§ (7) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„b) a telkek beültetési kötelezettségű zöldfelületét háromszintes (gyep- cserje- és lombkorona-szint együttesen), vagy legalább kétszintes (gyep- és cserjeszint együttesen) felületminőségű növénytelepítéssel (faültetés 8 m-nél nem nagyobb tőtávolsággal) kell kialakítani.”
10.§ A Rendelet 12. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) Meglévő Gip-m jelű területen nagylétszámú állattartás akkor folytatható, ha a hatályos állat- és közegészségügyi előírások, valamint környezetvédelmi előírások betarthatók.”
11.§ A Rendelet 13. § (2) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„f) a Kkö jelű telekigényes közműlétesítmények területei”
12.§ (1) A Rendelet 13. § (7) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„a) az egyes telkek területének legalább 70%-át, a temetők és kegyeleti parkok területének 40 %-át zöldfelületként kell kialakítani, a kötelező zöldfelület legalább 20 %-át a telekhatárok mentén beültetési kötelezettséggel fásítani kell,”
(2) A Rendelet 13.§ (7) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„b) a telkek beültetési kötelezettségű zöldfelületét háromszintes (gyep- cserje- és lombkoronaszint együttesen), vagy legalább kétszintes (gyep- és cserjeszint együttesen) felületminőségű növénytelepítéssel (faültetés 8 m-nél nem nagyobb tőtávolsággal) kell kialakítani.”
13.§ (1) A Rendelet 14. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Közlekedési területek az országos és a helyi közutak, a kerékpárutak, a közterületi gépjármű várakozóhelyek (parkolók), a járdák és az önálló gyalogutak, a közterek, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesít-ményeinek területe, továbbá a kötöttpályás és a vízi közlekedés létesítményeinek a területe. A közlekedési területeket és létesítményeket, azok szabályozási szélességét és védőtávolságát a szabályozási tervlapok tüntetik fel. A szabályozási tervlapokon a szabályozási vonalakon és szélességeken kívül feltüntetett közlekedési elemek (úttengely, parkolók, kerékpárút közlekedési területen belüli helye, stb.) irányadónak tekintendők."
(2) A Rendelet 14.§ (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A közlekedési területen - a védőtávolságokra is figyelemmel - a közmű és hírközlési vezetékeket úgy kell kiépíteni, hogy hosszú távon valamennyi közmű- és hírközlési hálózat - a belterületen felszín alatt - elhelyezhető legyen.”
(3) A Rendelet 14.§ (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Közlekedési célra területet alakítani, felhasználni csak a vonatkozó ágazati szabványoknak és előírásoknak, az OTÉK-nak és jelen rendeletnek megfelelően szabad. A közlekedési területen belüli bármilyen építmény elhelyezése, bármilyen építési tevékenység csak az illetékes közlekedési hatóság és a közlekedési létesítmény kezelőjének hozzájárulásával, és előírásai szerint történhet. Reklámcélú berendezések a vonatkozó jogszabályban meghatározott módon telepíthetőek.”
(4) A Rendelet 14.§ (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A közút kezelőjének hozzájárulása szükséges a közút mellett, a vonatkozó jog-szabály szerinti területsávban, a jogszabályban meghatározott tevékenységekhez.”
(5) A Rendelet 14.§ (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A helyi külterületi utak mentén építmény az úttengelytől mért legkevesebb 6-6 m távolságon kívül helyezhető el.”
(6) A Rendelet 14.§ (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A közforgalom elől el nem zárt magánutak kialakítását telekalakítási és útépítési engedélyezési terv készítése során kell meghatározni a vonatkozó jogszabály szerint a közútnak megfelelő paraméterekkel. A gazdasági, vegyes, vagy különleges területek megközelítését biztosító (közforgalom elől el nem zárt) magánutak minimális telekszélességének legalább 12 méternek, az Ipari park területén lévő (közforgalom elől el nem zárt) magánutak minimális telek-szélességének legalább 16 méternek, a négynél több lakás vagy üdülő megközelítését biztosító (közforgalom elől el nem zárt) magánutak minimális telekszélességének legalább 8 méternek kell lennie.”
(7) A Rendelet 14.§ (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Közforgalom elől elzárt magánút közforgalom elől el nem zárt magánúttá csak a vonatkozó jogszabály szerint, magánút közúttá csak a vonatkozó jogszabály szerint, a településrendezési eszközök szükség szerinti módosítását követően minősíthető át.”
(8) A Rendelet 14.§-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) A parkolást, rakodást az OTÉK előírásainak megfelelően kell megoldani.”
14.§ A Rendelet 15. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1)A zöldterületek a település jellemzően növényzettel fedett közhasználatú területrészei, közterületei, amelyek díszkerti- és/vagy rekreációs céllal, vagy a környezet minőségének védelme, kondicionálása érdekében létesülnek.”
15.§ A Rendelet 15. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A zöldterületek övezetébe tartozó létesítmények csak a vonatkozó jogszabályok alapján tervezési jogosultsággal rendelkező tervező vezetésével (generáltervező), illetve közreműködésével készített Közterület-rendezési Terv, illetve kertépítészeti terv alapján létesíthetők.”
16.§ A Rendelet 16. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az üzemtervezett erdők fenntartásáról és kezeléséről az érvényes erdészeti üzemterv rendelkezik. A HÉSZ által meghatározott területfelhasználási és övezeti előírásokat a területre vonatkozó erdőterv tartalmával összhangban érvényesíteni kell.”
17.§ A Rendelet 16. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) Az erdőgazdasági övezetekben minden építési munka, terület-használat-módosítás csak az erdők védelmével, létesítésével, kezelésével, használatával összefüggő országos hatályú jogszabályok alapján és az erdészeti hatósággal egyetértésben történhet, mindenkor figyelemmel az erdőtörvény és a kapcsolódó jogszabályok vonatkozó előírásaira.”
18.§ A Rendelet 17. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A mezőgazdasági területek övezetébe tartózó telkek használata és építése esetén a HÉSZ előírásain túl a termőföld védelméről és használatáról szóló jogszabályok vonatkozó előírásait is érvényesíteni kell.”
19.§ A Rendelet 17. § (12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(12) A mezőgazdasági terület fent meghatározott övezeteiben nagy létszámú állattartás akkor folytatható, ha a hatályos állat- és közegészségügyi előírások, valamint környezetvédelmi előírások betarthatók.”
20.§ A Rendelet 18. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„d) a vizek partvonala, valamint egyes közcélú vízilétesítmények (csatornák, tározók) mentén húzódó és a vonatkozó kormányrendelet szerint meghatározott szélességű területsáv, amely az azokkal kapcsolatos szakfeladatok ellátását szolgáló parti sáv,”
21.§ A Rendelet 19. § (5) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„c) a szennyvíztisztító telep közegészségügyi- és környezetvédelmi szakhatóságok véleménye szerint egyedileg meghatározott (jelenleg 400 m-es) védőtávolságán belül lakó-, egészségügyi-, szociális-, oktatási funkciójú építmény nem helyezhető el.”
22.§ A Rendelet 21. § (12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(12) A településkarakter védelme érdekében meg kell őrizni az épületek közötti, továbbá a táj és az épített környezet közötti összhangot”
23.§ A Rendelet 22. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Nyergesújfalu területének jogszabályban rögzített földrészletei (a Gerecsei Tájvédelmi Körzet (TK) része) országos jelentőségű természetvédelmi terület. A védettséggel összefüggő rendelkezéseket, illetve követelményeket külön jogszabály tartalmazza. A terület használatát és kezelését a természetvédelmi fejlesztési terveknek, kezelési előírásoknak és az érvényben lévő hatályos jogszabályoknak (természetvédelmi törvény) megfelelően kell folytatni.”
24.§ A Rendelet 22. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A település mindennemű területfelhasználása, az építési tevékenység, illetve az építményben folytatott tevékenység során biztosítani kell, hogy a védett növények és állatok értékes élőhelyeit, az élőhelyek kapcsolatát, az ökológiai folyosók megmaradását ne veszélyeztesse.”
25.§ A Rendelet 22. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A közterületen lévő fás szárú növényzet védelméről a vonatkozó kormányrendelet előírásainak megfelelően szükséges gondoskodni.”
26.§ A Rendelet 23. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„b) a környezetében lévő védendő létesítmények (lakóingatlan, oktatási- és egészségügyi létesítmény) használatát a vonatkozó rendelet mértékén túli üzemi zajterheléssel nem zavarja,”
27.§ (1) A Rendelet 24. § alcíme helyébe a következő alcím lép:
„24. § A termőföld és a talaj védelme”
(2) A Rendelet 24.§ (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Termőföld más célú igénybe vételét, a termőföldön történő építés lehetőségét a termőföld védelméről szóló törvény és a kapcsolódó jogszabályok vonatkozó előírásai szabályozzák. Az építési terület előkészítése, illetve az építmények létesítése során a humuszos termőréteg védelméről, összegyűjtéséről, megfelelő kezeléséről és a jogszabályban előírt újrahasznosításáról az építtető köteles gondoskodni.”
(3) A Rendelet 24.§ (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Fertőzött, szennyezett területet felhasználni csak a jogszabályban előírt kármentesítést követően, környezetvédelmi engedély alapján szabad.”
(4) A Rendelet 24.§ (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Építési munkát végezni, építményt használni, abban tevékenységet folytatni a környezetvédelmi engedély alapján, a talajszennyezés legkisebb kockázatát biztosító módon szabad.”
(5) A Rendelet 24.§ (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Feltöltéshez a vonatkozó jogszabályok alapján, a talajvédelmi hatóságtól beszerzett minőség-tanúsítvánnyal rendelkező anyagok használhatók.”
28.§ A Rendelet 26. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A vízfolyások, a felszíni, illetve felszín alatti vizek védelme érdekében, azok vízminőségét veszélyeztető területhasználat és azokat veszélyeztető tevékenységek számára építmény elhelyezése nem megengedett. A felszíni vízrendezéskor a felszíni vizek medrének lefedését, feltöltését természet- és a környezetvédelmi érdekből kerülni kell.”
29.§ A Rendelet 26. § (12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(12) Terepszint alatti építmények, építményrészek elhelyezése a felszín alatti vizek mozgásának akadályozása, a kialakult természetes viszonyok káros befolyásolása nélkül történhet.”
30.§ A Rendelet 28. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A zöldfelületeken keletkező zöldhulladékot külön jogszabályban foglaltak szerint kell ártalmatlanítani. A zöldhulladékot a komposztálhatóság érdekében az egyéb hulladéktól elkülönítetten kell gyűjteni és tárolni, a hulladékot az újrahasznosít-hatóságnak megfelelően kell kezelni. Az év meghatározott időszakában - a zöldhulladék szervezett gyűjtésének és a komposztálási lehetőség hiányában - a zöldhulladékot az avarégetés szabályairól szóló önkormányzati rendelet előírásainak megfelelően lehet elégetni.”
31.§ (1) A Rendelet 29. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az állattartás célját szolgáló épületek, építmények (fóliasátor, stb.) elhelyezése a vonatkozó, hatályos jogszabályok szerint történhet. Állattartást védőtávolságot igénylő technológiával csak a vonatkozó, hatályos jogszabályok betartásával lehet folytatni.”
(2) A Rendelet 29.§ (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A nagylétszámú állattartás gazdasági épületeinek létesítése csak a hatályos állat- és közegészségügyi előírások, valamint környezetvédelmi előírások betartása esetén engedélyezhető.”
32.§ A Rendelet 33.§-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„A Rendelet elválaszthatatlan részét képező szabályozási terv 2/b/1. számú térképén található 1577/4 helyrajzi számú ingatlan építési övezeti besorolása Lk-CS-40/6,0-180.”
33.§ (1) A Rendelet 3.§ (1) bekezdés a) pont aj) alpontjában a „(fával történő) beültetési kötelezettségű területek határa” szövegrész helyébe a „többszintes növénytelepítésű (lombkoronaszint, cserjeszint - faültetés 8 m-nél nem nagyobb tőtávolsággal) felületminőséggel kialakítandó, beültetési kötelezettségű kötelező zöldfelület területének határa” szöveg lép.
(2) A Rendelet 3.§ (1) bekezdés b) pont be) alpontjában a „közlekedési létesítmények helye és nagyságrendje (parkoló)” szövegrész helyébe a „közlekedési létesítmények közlekedési területen belüli helye, továbbá nagyságrendje (parkoló)” szöveg lép.
(3) A Rendelet 8.§ (5) bekezdésének első mondatában az „Lke*-O-K-40/4,5-400 jelű kertvárosias lakóterület - helyi építési övezetben” szövegrész helyébe az „Lke*-O-K-40/4,5-400 és Lke*-O-K-30/4,5-400 jelű kertvárosias lakóterület - építési övezetekben” szöveg lép.
34.§ Hatályát veszti a Rendelet
1. 1.§ (3) bekezdése,
2. 3.§ (1) bekezdés b) pont ba) alpontja,
3. 3.§ (1) bekezdés d) pontja,
4. 5.§ (3) bekezdés d) pontja,
5. 5.§ (4) bekezdés d) és e) pontjában a „rendeltetésű” szövegrész,
6. 8.§ (4) bekezdés b) pontjának utolsó mondata,
7. 8.§ (5) bekezdés b) pontjának utolsó mondata,
8. 10.§ (3) bekezdése,
9. 10.§ (5) bekezdés d) pontja,
10. 11.§ (3) bekezdése,
11. 12.§ (5) bekezdése,
12. 12.§ (7) bekezdés c) pontja,
13. 13.§ (5) bekezdése,
14. 13.§ (7) bekezdés c) pontja,
15. 16.§ (5) bekezdése,
16. 17.§ (8) bekezdés táblázatában az Mk jelű kertövezetben a kialakítható legnagyobb telekméretre vonatkozó előírás (6000 m2),
17. 19.§ (5) bekezdés a) pontjában a zárójelen belüli „védőtávolságon belül” szövegrész,
18. 19.§ (5) bekezdés d) pontja,
19. 19.§ (6) bekezdése,
20. 22.§ (6) – (9) bekezdése,
21. 24.§ (5) és (8) bekezdése,
22. 25.§ (1) bekezdése,
23. 26.§ (1) bekezdése,
24. 28.§ (5) bekezdése,
25. 40.§-a.
35.§ A Rendelet 2. melléklete a Nyergesújfalu közterületén belüli közutak
tervezési kategóriák szerinti besorolását (ÚT 2-1.201) tartalmazza.
.
36.§ Hatályát veszti
1. Nyergesújfalu Város Önkormányzatának 4/2005.(II.21.) számú rendelete Nyergesújfalu
helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről,
2. Nyergesújfalu Város Önkormányzatának 23/2005.(VI.15.) számú rendelete Nyergesújfalu
Helyi Építési Szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló 19/2005.(IV.28.) számú
rendelettel módosított 4/2005.(II.21.) számú rendelet módosításáról,
3. Nyergesújfalu Város Önkormányzatának 6/2010.(III.1.) sz. rendelete Nyergesújfalu helyi
építési szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló 22/2009.(IX.25.) sz. rendelettel módo-
sított 17/2008.(V.30.) számú rendelete módosításáról.
37.§ Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba, és az azt követő napon hatályát veszti.
Mihelik Magdolna polgármester Tóthné Dr. Menczel Zsuzsanna jegyző
A rendeletet 2013. december 20. napján kihirdettem.
Tóthné dr. Menczel Zsuzsanna jegyző