Nyergesújfalu Város Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2022. (IX. 28.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat tulajdonában lévő vagyonnal való gazdálkodás és rendelkezés szabályairól szóló 10/2016. (VII.6.) önkormányzati rendelet módosításáról
Hatályos: 2022. 09. 29- 2022. 09. 29Nyergesújfalu Város Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2022. (IX. 28.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat tulajdonában lévő vagyonnal való gazdálkodás és rendelkezés szabályairól szóló 10/2016. (VII.6.) önkormányzati rendelet módosításáról
Nyergesújfalu Város Önkormányzat Képviselő-testülete a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 13. § (1) bekezdésében, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 107. §-ában, 109. § (4) bekezdésében, 143. § (4) bekezdés i) pontjában és az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 97. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, Magyarország Alaptörvényének 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § Az önkormányzat tulajdonában lévő vagyonnal való gazdálkodás és rendelkezés szabályairól szóló 10/2016. (VII.6.) önkormányzati rendelet (továbbiakban: Rendelet) 8. alcíme helyébe a következő alcím lép:
2. § (1) A Rendelet 26. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:„26. § (1) Az önkormányzat részben vagy egészben az alábbi esetekben mondhat le az általa nyilvántartott pénzügyi követelésről:
a) a követelés – a számviteli előírásoknak megfelelő kritériumok alapján- behajthatatlannak minősül,
b) a követelés a mindenkori központi költségvetési törvényben meghatározott értékhatárú kis összegű és az önkéntes teljesítésre történő felhívás nem vezetett eredményre,
c) csődegyezségi megállapodásban,
d) bírói egyezség keretében,
e) felszámolási eljárás során, ha a felszámoló által írásban adott nyilatkozat alapján az várhatóan nem térül meg,
f) a végrehajtás során nem, vagy csak részben térül meg,
g) ha a követelés bizonyítottan csak veszteséggel, vagy aránytalanul nagy költségráfordítással érvényesíthető,
h) kötelezettje nem lelhető fel, s ez dokumentumokkal hitelt érdemlően bizonyított,
i) az önkormányzat képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatokról szóló 2011. évi CLXXXIX törvény által megfogalmazott közérdekű cél esetén, ha a lemondás a közérdekű cél megvalósítását szolgálja, és nem ellentétes az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV törvény rendelkezéseivel,
j) az önkormányzat többségi tulajdonában lévő gazdasági társaságával szemben fennálló követeléséről, ha a követelés megfizetése a társaság működését veszélyezteti,
k) olyan méltánylást érdemlő körülmények merülnek fel a követelés kötelezettjénél, amelyre tekintettel a követelésről való lemondás indokolt, így különösen: a kötelezett rendszeres jövedelemmel legalább 1 éve nem rendelkezik, egészségi állapota, szociális helyzete miatt képtelen a követelés teljesítésére, és helyzete miatt a kedvező változás a jövőben sem várható, vagy olyan rendkívüli esemény, káresemény következik be a kötelezettnél, amely a méltányos követelésről való lemondást indokolttá teszi."
(2) Az önkormányzat és az irányítása alá tartozó költségvetési szervek az (1) bekezdés a) pont alapján behajthatatlannak minősülő követelésről és az (1) bekezdés b) pont szerinti kisösszegű követelésről az önkormányzatnál a jegyző javaslata alapján a polgármester, a polgármesteri hivatalnál a gazdasági osztályvezető javaslata alapján a jegyző, az önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési szerveknél az intézményvezető javaslata alapján a polgármester, írásba foglalt, megalapozott döntésével mondhatnak le.
(3) Az.(1) bekezdés c)–k) pontjaiban foglalt esetekben a jegyző előterjesztése alapján a követelés részbeni vagy teljes elengedése
a) az (1) bekezdés b) pont szerinti kis összegű követelés értékhatárát meghaladó, de 1 millió forintot el nem érő követelés esetében a polgármester,
b) 1 millió forintot elérő követelés esetében a képviselő-testület hatáskörébe tartozik.
(4) A követelések elengedésére jogosultak eljárásuk során alaposan mérlegelik a kötelezett (adós) pénzügyi helyzetét, személyi körülményeit, az önkormányzattal, önkormányzati intézménnyel fenntartott üzleti és egyéb kapcsolatait, tartós kapcsolat esetén a megállapodások, kötelezettségek betartásával kapcsolatos magatartását, teljesítési készségét és képességét, az elengedés esetleges előnyeit, hátrányait.
(5) Az adósság jellegével és a kötelezett (adós) helyzetével összefüggően az alapos döntéshez szükséges minden iratot be kell szerezni különösen: jövedelemigazolásokat, az üggyel kapcsolatos szerződéseket, számlákat, pénzügyi mérlegeket, más hatóságok, szervek határozatait, ítéleteit, döntéseit, tulajdoni lapot.
(6) Minden követelésről való lemondásra jogosult a követelésről részben vagy egészben mondhat le. Teljes mértékben vagy részben el lehet tekinteni a késedelmi kamatok megfizetésétől is.
(7) Minden követelésről való lemondás elbírálására és döntésére jogosult megállapodhat a kötelezettel (az adóssal) a követelés behajtása és beszedhetősége érdekében értéket képező és az önkormányzat számára hasznosuló szolgáltatás teljesítésében. Köthető részletfizetési vagy a követelés beszedését, teljesülését biztosító más polgári jogi szerződés is különösen beszámítási megállapodás, tartozásátvállalás, kezesi szerződés, zálogjogi szerződés.
(8) A mindenkori központi költségvetési törvényben meghatározott kis összegű követelések tekintetében lemondani (a követelést törölni) csak azokról az értékhatár alatti követelésekről lehet, melyek szolgáltatásnyújtásból, térítési díjból, bérleti díjból, közterület-használati díjból, egyéb díjakból és munkavállalókkal szembeni követelésekből származnak.
(9) A kisösszegű követelés behajtását előírni nem kell, de a követelés törlése előtt legalább 2 alkalommal dokumentáltan meg kell kísérelni a követelés beszedését.
(10) Ez a rendelet nem terjed ki az adók módjára behajtandó követelésekre. A behajthatatlan követelésnek minősülő adótartozásokat az adóhatóság az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvényben meghatározottak szerint törli.
3. § A Rendelet 27. § (2) bekezdés helyébe az alábbi rendelkezés lép: „(2) Egyezség megkötésének tekintendő az önkormányzatot megillető követelés érvényesítése során a részletfizetésben vagy más teljesítési kedvezményben való megállapodás.”
4. § A Rendelet 1. melléklete helyébe e rendelet 1. melléklete lép.
5. § A Rendelet 2. melléklete helyébe e rendelet 2. melléklete lép.
6. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.