1. § A rendelet hatálya kiterjed a Nyergesújfalu város közigazgatási területén lévő lakóépületeket, vegyes célra használt épületeket, nem lakás céljára szolgáló épületeket (a továbbiakban együtt: épület) távhővel ellátó gazdálkodó szervezetre (a továbbiakban: távhőszolgáltató) és az ellátást igénybe vevő távhőfelhasználókra (a továbbiakban: felhasználó) és díjfizetőkre.

2. § Jelen rendelet alkalmazása szempontjából:

3. § (1) A szolgáltató és a felhasználó közötti jogviszony a közszolgáltatási szerződés megkötésével vagy a szolgáltatás igénybevételével jön létre.

(2) Amennyiben a felek közszolgáltatási szerződést nem kötöttek, azonban a felhasználó a szolgáltatást ténylegesen igénybe veszi, a szolgáltató jelen rendeletben foglaltaknak és az üzletszabályzatnak megfelelően köteles szolgáltatni, a felhasználó, a díjfizető díjat fizetni.

(3) A szolgáltató köteles a csatlakozási ponton a szükséges hőmennyiséggel a felhasználó rendelkezésére állni. A szolgáltató a (4)–(5) bekezdésben meghatározott szolgáltatásra akkor kötelezett, ha azt a felhasználói vezetékhálózat minősége, megfelelő állapota, valamint az épület adottságai lehetővé teszik.

(4) Távhőellátás keretében a fűtési szolgáltatást az év szeptember 15. napja és a következő év május 15. napja közötti időben kell teljesíteni úgy, hogy az emberi tartózkodás céljára szolgáló fűtött helyiségek belső hőmérséklete naponta 8-20 óra között az összes helyiség hőmérsékleti átlagában legalább 20 ℃ legyen.

(5) A szolgáltató a városi szintű távfűtési szolgáltatást akkor köteles megkezdeni, ha a napi átlaghőmérséklet 10 ℃ alá csökken vagy három egymást követő napon át 12 ℃ alatt alakul. A városi szintű távfűtési szolgáltatást akkor szünteti meg, ha az átlaghőmérséklet egy napon át 14 ℃ vagy három napon át 12 ℃ felett alakul.

(6) Távhőellátás keretében a használati melegvizet úgy kell szolgáltatni, hogy annak hőmérséklete az épület csatlakozási pontjánál legalább 45 ℃ ± 5 ℃ legyen.

4. § (1) A szolgáltató és a felhasználó külön megállapodással a 3. § (4)–(5) bekezdésében foglaltaktól eltérhet.

(2) Ha a szolgáltató kötelezettségének tervezett módon 48 órát meghaladóan nem tud eleget tenni, erről a felhasználót előzetesen írásban értesíteni köteles.

5. § (1) Ha az épületnek több tulajdonosa van, a szolgáltató a távhőszolgáltatás díját, - az általános közszolgáltatási szerződés rendelkezéseinek megfelelően – a felhasználó vagy a díjfizető részére számlázza.

(2) A felhasználó, illetve a díjfizető köteles a távhőszolgáltatás díját határidőben megfizetni.

(3) A felhasználó, illetve a díjfizető köteles a szolgáltató részére lehetővé tenni, hogy a távhő vételezését, valamint a felhasználó berendezések állapotát a helyszínen ellenőrizhesse.

6. § (1) A díjfizetők személyében bekövetkező változás esetén díjfizetési kötelezettségük mindaddig fennáll, amíg a változást írásban be nem jelentik, amely egyben a közszolgáltatási jogviszony megszűnését is jelenti. A bejelentést a régi és az új díjfizető - a felhasználó képviselőjének egyidejű értesítése mellett - írásban vagy az adatváltozás-kezelési szolgáltatás útján a távhőszolgáltatónak a díjfizető személyében bekövetkezett változástól számított 15 napon belül bejelenti.

(2) A szolgáltató az új díjfizetővel díjfizetői megállapodást köt, amelyben a szolgáltatás kezdő időpontja a változás bejelentésének a napját követő hónap első napja.

(3) A díjfizető személyében bekövetkező változás a közszolgáltatási szerződés érvényességét nem érinti.

(4) A távhőszolgáltatási díjat a változás időpontjáig a régi díjfizető, a változás időpontjától az új díjfizető fizeti. A bejelentési határidő elmulasztása esetén a számlázás módosítására csak a bejelentést követő hónap első napjától kerül sor.

(5) Az elszámolásnál jelentkező különbözetet a szolgáltató az elszámolás időpontjában hozzá bejelentett díjfizetővel számolja el, annak megfizetése őt terheli, illetve a díj visszatérítésére ő jogosult.

(6) A felhasználónak, díjfizetőnek az alapdíjat naptári évre vonatkozóan kell megfizetni abban az esetben is, ha a felhasználó, díjfizető tulajdonában lévő felhasználói berendezések hibája, alkalmatlansága miatt nem teljesíthető a szolgáltatás, vagy ha a szolgáltató a távhőszolgáltatást a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény 51. § (3.) bekezdésében biztosított jogával élve felfüggesztette.

7. § (1) A szolgáltatott távhő elszámolása hőmennyiségmérés szerint történik.

(2) A felhasználók által fűtési célra elfogyasztott hőmennyiség meghatározása történhet:

(3) Az (1) bekezdés b) szerinti épületrészenkénti mérés és elszámolás esetén a szolgáltatói primer rendszer hőátadó állomását és a hiteles mérésre alkalmas mérőeszközt az adott épületrész területén kell kialakítani.

(4) A melegvíz készítéshez felhasznált hőmennyiséget a felhasználási helyet ellátó hőközpontban beépített hiteles vízmennyiségmérőn mért használati melegvíz-mennyiség és az adott hőközpontban 1 m3 közműves ivóvíz felmelegítéséhez szükséges hőmennyiség szorzata adja.

(5) Az 1 m3 közműves ivóvíz felmelegítéséhez szükséges tervezett hőmennyiség: 0,25 GJ/m3. A felhasználó és a távhőszolgáltató a közszolgáltatási szerződésben ettől eltérően is megállapodhatnak.

(6)¹ A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény végrehajtásáról szóló 157/2005. (VIII.15.) Korm. rendelet (a továbbiakban Tszt. Vhr.) 8. mellékletének 6. sorában meghatározott Megtakarítási arány értéke Nyergesújfalu város területén 0,10.

(7)² A Tszt. Vhr. 8. melléklet szerinti költséghatékonysági vizsgálat során a beruházás bruttó költségei között minden esetben figyelembe kell venni a fűtés egyedi szabályozhatóságának kialakításával kapcsolatos költségeket is, beleértve a termosztatikus radiátorszelepekkel történő felszerelés költségeit.

(8)³ A tulajdonosi közösség képviselőjének vagy a megbízottnak legkésőbb 2025. december 31-ig szükséges nyilatkoznia a távhőszolgáltató felé a műszaki megvalósíthatóságról és a Tszt. Vhr. 8. melléklete alapján elvégzett költséghatékonysági vizsgálat elkészítéséről, továbbá annak eredményéről.

8. § Ha a melegvíz előállításához szükséges hidegvizet a távhőszolgáltató bocsátja rendelkezésre, akkor használati melegvíz-szolgáltatást végez. Ebben az esetben a felhasznált melegvíz mennyiségének elszámolása mérés szerint történik. A melegvíz mennyisége mérhető: a lakásban felszerelt B. mérési pontosságú melegvíz mellékmérőn, illetve a felhasználási helyet ellátó hőközponti hiteles vízmennyiség-mérőn.

9. § (1) Az alapdíj éves díj, amelyet a lakossági felhasználó a fűtött légtér után köteles fizetni. Az egyéb felhasználó a vele kötött szerződésben meghatározott teljesítmény-lekötés, vagy a fűtött légtér után köteles alapdíjat fizetni. Az alapdíj mértékegysége teljesítmény-lekötés esetében a forint (a továbbiakban: Ft) Ft/MW/év, a fűtött légtérfogat alapján történő szolgáltatás esetében a Ft/lm3/év.

(2) Azok a felhasználók, akik a fűtési célú hőszolgáltatást külön álló családi házban veszik igénybe, az éves alapdíjat egységesen 126 légköbméter (lm3) alapján fizetik.

10. § A hődíj a távhőszolgáltatás díjának azt a részét tartalmazza, amelyet a mért távhőmennyiség után kell megfizetni. Az (1) bekezdésben említett díjak a használati melegvíz előállításához felhasznált hálózati hidegvíz és a csatorna használat díját nem tartalmazzák. Ezeket a díjakat a felhasználók a távhőszolgáltatónak külön tételként kötelesek megfizetni.

11. § (1) A lakossági felhasználóknak, díjfizetőknek az éves alapdíjat 12 egyenlő részben, havonta kell megfizetni. Az alapdíj a tárgyhó első napján esedékes, annak kamatmentes fizetési határideje a számlán feltüntetett nap.

(2) Az egyéb felhasználóknak az éves alapdíjat 12 egyenlő részben, havonta kell megfizetni. Az alapdíj a tárgyhó első napján esedékes, annak kamatmentes fizetési határideje a számlán feltüntetett nap.

(3) A fűtési célú hőmennyiség meghatározása az ellátó rendszer kiépítettségétől függően:

(4) A távhőszolgáltatási díjakat az egy felhasználási helyhez tartozó lakossági felhasználók külön-külön épületrészenként egyenlítik ki. A díj épületrészenkénti megosztása és a díjfizetők részére történő számlázása a felhasználó (tulajdonosi közösség) által meghatározott arányok szerint a távhőszolgáltató feladata. A távhőszolgáltatási díj a bérlő vagy a használó által történő megfizetéséért a tulajdonos helytállni köteles.

12. § (1) Az épületrészenkénti megosztás arányát tartalmazó megállapodást a felhasználói közösség képviselője hozza legkésőbb minden év augusztus 31. napjáig írásban a szolgáltató tudomására. A megállapodás szerinti számlázásra annak bejelentését követő elszámolási időszaktól kerül sor.

(2) Megosztási arányokra vonatkozó információ hiányában az átvevő állomáson mért távhőmennyiségből az ellátott épületrészre jutó távhőmennyiséget – más megállapodás hiányában – a szolgáltató jogosult a fűtött térfogatok arányában megállapítani.

(3) A felhasználói közösség tagjai a fűtési hődíjat az épület tényleges fogyasztása alapján fűtési légtérfogatuk arányában havonta fizetik. A hődíj a tárgyhót követő hónap első napján esedékes, annak kamatmentes fizetési határideje a számlán feltüntetett nap.

(4) Azok a felhasználók (díjfizetők), akik esetében az épületrészek közötti szétosztás nem légtérfogat, hanem költségosztók vagy más megállapodás alapján történik, az előző pont szerint számlázott hődíjat előlegként fizetik meg.

(5) Költségosztó alkalmazása esetében, az épület fűtési hőfelhasználásának a megadott arányok szerinti elszámolására évente egyszer, a fűtési idényt követően kerül sor. A hődíj különbözetet az adatszolgáltatást követő hónap számlája tartalmazza, annak fizetési, illetve a túlfizetés visszatérítési határideje a számlán feltüntetett nap.

(6) A költségosztók fenntartása, adatainak leolvasása és azok alapján a díjszétosztási arányok meghatározása a felhasználó feladata. A felhasználó képviselője a költségmegosztók adatainak kiértékeléséről és annak eredményéről az eredmény-számítást is tartalmazó kimutatást köteles a díjfizető részére átadni.

13. § (1) Az adatok leolvasását és a díjszétosztási arányok megállapítását a távhőszolgáltató – erre vonatkozó megállapodás esetén – külön díjazás ellenében átvállalhatja.

(2) A költségmegosztó mérőműszer meghibásodása, a költségmegosztókról leolvasott adatok műszaki szempontból értékelhetetlensége esetén a távhőszolgáltató köteles az eredményszámítást tartalmazó kimutatást visszaküldeni a felhasználó képviselőjének. A távhőszolgáltató a visszaküldéssel egyidejűleg köteles a felhasználó, díjfizető figyelmét felhívni az általa észlelt, felosztással kapcsolatos hibákra. A felhasználó, díjfizető a visszaküldött elszámoláson 30 napon belül változtathat, ennek hiányában a távhőszolgáltató jogosult a felhasználási helyen mért hőmennyiséget az egyes épületrészek fűtött légtere arányában felosztani és ennek alapján az éves elszámoló számlákat a díjfizetők részére kiállítani.

(3) A távhőszolgáltató a fűtési hődíjat az egyes épületrészek fűtött légtere alapján jogosult felosztani akkor is, ha a költségmegosztók adatait nem olvassák le, illetve az egy felhasználási helyhez tartozó felhasználók, díjfizetők között a díjszétosztási arányokról nem születik megállapodás.

(4) A díjfizetési kötelezettség a felhasználási hely (épület) tulajdonostársait, illetve a lakásszövetkezet tagjait nem terheli egyetemlegesen. A felhasználó az egyes díjfizetők, a díjfizető más díjfizetők díjtartozásainak megfizetéséért nem tartozik felelősséggel.

(5) A szolgáltatás átmeneti szüneteltetése esetén a felhasználó, díjfizető nem mentesül az alapdíj fizetési kötelezettség teljesítése alól, tekintettel arra, hogy az alapdíj éves díj és független a tényleges fogyasztás mértékétől.

(6) Az egyéb felhasználó a ténylegesen mért fogyasztás alapján fizeti meg a hődíjat, a szolgáltatóval kötött szerződés szerint. A hődíj kamatmentes fizetési határideje a számlán feltüntetett nap.

14. § (1) A használati melegvíz-szolgáltatás díját a lakossági felhasználók, díjfizetők a tényleges felhasználás szerint, a felhasználók tulajdonában lévő, egyedi mellékvízmérők állásai alapján fizetik.

(2) A tényleges felhasználás megállapítására a felhasznált vízmennyiségről a szolgáltató négyhavonta elszámolást készít. Az elszámoláshoz szükséges mérőállásokról négyhavonta a díjfizetők a felhasználói közösség képviselőjéhez eljuttatott mérőnyilvántartó lapon adatot szolgáltatnak a távhőszolgáltatónak. Az adatok valódiságát a felhasználók/díjfizetők az aláírásukkal igazolják.

(3) A két leolvasás közötti időszakban a lakossági felhasználók, díjfizetők havi díjrészletet fizetnek, amelynek alapja az előző elszámoláskor mért ténylegesen felhasznált melegvíz mennyiség időarányos része.

(4) A lakossági felhasználó, díjfizető használati melegvíz elszámolására évente három alkalommal kerül sor, a leolvasott mérőóra állás alapján. A különbözetet a leolvasást követő hónap számlája tartalmazza. Annak fizetési, illetve a túlfizetés visszatérítési határideje a számlán feltüntetett nap.

(5) A díjrészlet a tárgyhó első napján esedékes, annak kamatmentes fizetési határideje a számlán feltüntetett nap.

(6) Az egyéb felhasználók a ténylegesen mért fogyasztás alapján fizetik a használati melegvíz díját, a szolgáltatóval kötött szerződés szerint. A melegvízdíj kamatmentes fizetési határideje a számlán feltüntetett nap.

15. § A használati melegvíz felhasználás a felhasználási helyen (lakás, egyéb helyiség) bármely okból való nem mérhetősége esetén, illetve a felhasználó, a díjfizető a leolvasáskor mérési adatot nem szolgáltat, a felhasználási hely alapterületéhez igazodó normatív víz m3-nek megfelelő használati melegvíz hődíj, valamint a hálózati víz és csatornadíj kerül kiszámlázásra, az elszámolási időszakot követő hónapban. Az alkalmazandó vízmennyiségeket a 1. melléklet tartalmazza.

16. § (1) A szolgáltató az egyéb felhasználóval kötött szerződésben a részére fenntartott, de igénybe nem vett teljesítőképességért – az arra jutó amortizációs és fenntartási költségeket magában foglaló – távhőszolgáltatási különdíjat számíthat fel.

(2) A szolgáltató az új távhőberendezés üzembe helyezésekor, illetve ismételt igénybe vett pótvíz mennyisége után pótvízdíjat számíthat fel.

17. § (1) A fűtésnek, a melegvíz-szolgáltatásnak a szolgáltató hibájából egymást követő, legalább két napon át történő szünetelése esetén, a felhasználó a kiesett időszakra eső, arányos alapdíj visszatérítés illeti meg. Szüneteltetésnek tekintendő az is, ha valamely fűtött helyiség vagy szolgáltatott használati melegvíz hőmérséklete a távhőszolgáltató hibájából az előírtnál vagy a szerződésben foglaltaknál legalább 3-5 ℃-kal kisebb.

(2) Az egyéb felhasználó részéről a szerződésben lekötött hőteljesítmény egy-egy napon folyamatosan 30 percnél hosszabb időtartamon keresztül történő túllépése esetén annyiszor kell az esetenként vételezett hőteljesítmény-többlet után pótdíjat fizetnie, ahány napon a lekötött hőteljesítményt túllépte. A pótdíj mértéke a felhasználó éves alapdíjának 1/6 része.

(3) Az egyéb felhasználó a keringtetett forró víz, melegvíz szennyezetten történő visszaadása miatti szükséges pótvíz-mennyiség után pótdíjat fizet. A pótvíz díja megegyezik a mindenkori használati melegvíz-díjával (Ft/m3).

18. § (1) A távhőszolgáltatás szüneteltetését a felhasználó és a távhőszolgáltató is kezdeményezheti az élet-, egészség- vagy a vagyonbiztonság veszélyeztetése, a szolgáltatói berendezés üzemzavara esetén, valamint más módon el nem végezhető munkák miatt.

(2) A szüneteltetés időpontjáról és várható időtartamáról – az azonnali beavatkozást igénylő esetek kivételével – a szolgáltató a felhasználót 8 nappal korábban értesíteni köteles.

(3) A terv szerinti karbantartási, felújítási munkát a tárgyév május 16. és szeptember 14. közötti időszakban kell elvégezni. A munkák megkezdésének és várható befejezésének időpontjáról a szolgáltató a felhasználót legalább 8 nappal korábban írásban értesíteni köteles.

(4) A felhasználó a szolgáltatás szüneteltetését akkor kezdeményezheti, ha az általa használt épületet átépítik.

19. § (1) A távhőszolgáltatás korlátozására okot adó körülmény bekövetkezéséről, a korlátozás bevezetésének szükségességéről és annak okairól a szolgáltató Nyergesújfalu Város Önkormányzati Képviselő-testületét haladéktalanul írásban értesíteni köteles.

(2) A távhőszolgáltatás korlátozását Nyergesújfalu Város Önkormányzati Képviselő-testülete határozattal rendeli el. A korlátozás bevezetéséről a felhasználót a szolgáltató írásban értesíti. (3) A korlátozási sorrend tervezetét a szolgáltató szempontok figyelembevételével készíti el, mely szerint a korlátozási fokozatokat úgy kell kialakítani, hogy a korlátozással a lehető legkisebb kár keletkezzék, illetve a korlátozási sorrendtervezet alapján elérhető legyen a fogyasztói csúcsterhelés legalább 75%-os csökkentése.

20. § (1) A korlátozási fokozat elkészítéséhez a távhőszolgáltató a felhasználótól adatot kérhet. Az adatot nem szolgáltató felhasználót a távhőszolgáltató a legnagyobb korlátozási fokozatba sorolja be.

(2) A korlátozási fokozat lehet általános, amely minden felhasználó teljesítményigényét érinti, lehet részleges, amely csak a felhasználók meghatározott körére és a város egyes területeire, illetve csak a távfűtésre, csak a melegvíz szolgáltatásra vonatkozhat.

(3) A korlátozási fokozatok figyelembevételével elkészített korlátozási sorrend tervezetet a szolgáltató a korlátozással érintett felhasználók – ide nem értve a lakossági felhasználókat – rendelkezésére bocsátja, akik ahhoz 15 napon belül a saját korlátozási fokozatuk és korlátozás sorrendtervezetben elfoglalt helyük vonatkozásában véleményt nyilvánítanak.

(4) A szolgáltatás korlátozásának elvi szabálya, hogy legkevésbé a lakások sújtandók korlátozással, azt követően a közintézmények, ezt követően a közellátásban résztvevő vállalkozások. A korlátozással először érintendők a közellátásban részt nem vevő vállalkozások.

(5) A korlátozási sorrend az alábbi:

21. § (1) A 2. melléklet (térképen jelölt területek) szerinti övezetben környezetvédelmi, azon belül elsősorban levegő-tisztaságvédelmi szempontok alapján elsődleges a távhőszolgáltatás fenntartása és fejlesztése.

(2) Új vagy növekvő távhőigénnyel jelentkező felhasználó esetén a távhőszolgáltató csatlakozási díjat kérhet.

(3) A csatlakozás legmagasabb hatósági díját a következő képlet alapján kell kiszámítani: F = T+V+H, ahol:

(4) A csatlakozási díj magában foglalja a hőközpontban elhelyezendő, a távhőszolgáltató tulajdonában lévő hőmennyiségmérő felszerelésének a költségét is. Nem tartalmazza a csatlakozási díj az épületrészek egyedi mérésére szolgáló hőmennyiségmérők beszerzésének és felszerelésének költségeit.

(5) A bejelentett új vagy növekvő távhőigény kielégítésére és a fizetendő csatlakozási díj összegére az igénybejelentőnek és a távhőszolgáltatónak egymással külön szerződést kell kötnie. A szerződésben meg kell határozni a csatlakozási díj fizetésének és a távhőszolgáltatói rendszer létesítése, bővítése, átalakítása (a továbbiakban együtt: fejlesztés) befejezésének határidejét.

22. § (1) Épületrészenkénti mérés esetén a díjfizetés kötelezettje, a szolgáltató írásbeli felszólítása ellenére, a távhőszolgáltatás díját az esedékesség lejártát követő 60 napon belül nem fizeti meg, részére csökkentett mértékű szolgáltatás nyújtható.

(2) Csökkentett mértékű szolgáltatás esetén a 3. § (4) bekezdésében előírt hőmérsékleti követelmény 12 ℃.

(3) Csökkentett mértékű szolgáltatásnak számít a használati melegvíz-szolgáltatás megszüntetése is.

23. § Területfejlesztési, környezetvédelmi és levegőtisztaság-védelmi szempontból a távhőszolgáltatás fejlesztésére kijelölt területeket a rendelet 2. melléklete tartalmazza.

24. § Ez a rendelet 2022. november 1-jén lép hatályba.

25. § E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti távhőszolgáltatásról, valamint a távhőszolgáltatási díjak megállapításáról és a díjalkalmazás feltételeiről szóló 21/2010. (XII. 21.) önkormányzati rendelet.