a közterületek használatáról

Általános indokolás

Általános indokolás

Nyergesújfalu Város Önkormányzat Képviselő-testületének 138/2019.(VI.27.) Ny.Kt határozattal elfogadott 2019. II félévi munkaterve és a 12/2019. (I.31.) Ny.Kt. határozattal elfogadott 2019. évi rendeletalkotási ütemterve szerint a 2019. augusztus 29-i képviselő-testületi ülés egyik napirendi pontja a „közterületek használatáról” szóló 9/2013. (IV.29.) önkormányzati rendelet felülvizsgálata és szükség esetén annak a módosítása, újraalkotása.

A közterületek használatáról szóló 9/2013. (IV.29.) önkormányzati rendelet (továbbiakban: Rendelet) szabályozza Nyergesújfalu Város Önkormányzat tulajdonában lévő közterületek használatának rendjét, azok igénybevétele esetén követendő szabályokat.

A Rendelet 2013. április 30-án történt hatályba lépése óta szerzett gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy a Rendelet bizonyos részletkérdéseket nem szabályoz, gyakorlatban felmerülő kérdésekre nem ad választ illetve szűkszavúan fogalmaz.

Ilyen az alábbiak:

közterülethasználat engedély köteles tevékenységek körét a gyakorlati tapasztalatok alapján indokolt lenne bővíteni illetve a közterület használatáért fizetendő díjtételek egyes tevékenységek kapcsán sokkal részletesebben kerüljenek megállapításra

nem szabályoz olyan eseteket, amikor a közterülethasználati engedély nem adható ki, mert kiadása jó erkölcsbe ütközne illetve társadalom rosszallását idézné elő pl.: zajos, bűzös, tűz- és robbanásveszélyes tevékenység gyakorlása vagy szexuális termékek bemutatása és értékesítése, vagy éppen sátorgarázs létesítése közterületen,

a közterület használati díj megfizetése alól nem ad mentességre lehetőséget, de előfordulhatnak olyan szervezetek által szervezett programok, közösségi rendezvények, ami indokolttá tenné a közterülethasználati díj alóli mentességet pl.: fegyveres erők, rendvédelmi szervek vagy éppen civil szervezetek által szervezett programok, közösségi rendezvények,

nem szabályozza a közterülethasználati engedély visszavonása esetén követendő részletszabályokat pl.: esedékessé vált és befizetett közterület-használati díj visszajár vagy nem vagy éppen az engedélyes kérheti-e az engedély visszavonását,

a közterület engedély nélküli használat szabályait nagyon szűkszavúan szabályozza pl.: az engedély nélkül kint lévő anyagok, gépjármű elszállításáról az engedélyező hatóság intézkedhete vagy sem, mi a követendő eljárás vagy az engedély nélküli használó kérheti-e a közterület-használat engedélyezését vagy sem,

Ismert Nyergesújfalun közterületeken

kb 700 db

garázs, tárolóhelyiség található. Ezek a garázsok a 60as, 70-es, 80-as években nagyobbrészt építési engedély nélkül épültek, amik jelenleg az önkormányzat tulajdonában lévő közterületeken állnak, az ingatlan-nyilvántartásban nem szerepelnek illetve földhivatali térképeken sincsenek feltüntetve, jogilag kvázi nem is léteznek. A felülépítmény (garázsok) magánszemélyek tulajdonában vannak, amit egymás között adnak-vesznek, úgy, hogy a tulajdonszerzésük a fentebb ismertetett okok miatt nem jelenik illetve nem jelenhet meg semmilyen formában az ingatlan-nyilvántartásban. Az évek, évtizedek során a garázsok műszaki állapota leromlott, sok esetben rontja a város és településképet, de a felülépítmények tulajdonosai sok esetben nem költenek rá, még ha tudnának is rákölteni, mert nem szerepel tulajdonuk az ingatlan-nyilvántartásban. A hatályos közterület-használati rendelet ezt a helyzetet úgy rendezi, hogy garázsok és egyéb tároló helyiségek, épületek közterületen elhelyezését közterület-használati engedély alapján megengedi.

A közterületen csak mobil, ideiglenes építmények elhelyezését szokták közterület-használati engedély alapján megengedni, mert az elhelyezése olcsó és az engedély megszűnése vagy megszüntetése esetén jelentősebb költség nélkül elvihető a közterületről, míg egy garázs vagy épület nem ideiglenes jelleggel kerül megépítésre, ezért, ha el kell bontani, akkor a bontás költségei jelentősek.

Egyébként a garázsok magas száma miatt a közterület-használati díj kiszámlázása illetve a tulajdonos változások nyilvántartása, dokumentálása is jelentős adminisztrációs költséget jelent, ami nincsen ár-érték arányban az éves 2.100.-Ft-os közterület-használati díjból befolyó bevétellel.

A közterületen lévő garázsok helyzetét, annak jogi rendezését külön előterjesztés keretében lenne indokolt megvizsgálni, mert számos megoldás lehetséges, de a fentebb ismertetett okok miatt nem a közterület-használati engedély kiadásával kellene a közterületen létesült garázsok helyzetét rendezni.

A rendelet-tervezetnél néhány alapelv következetes érvényesítését szeretnénk elérni. Egyrészt az eljárási rész kövesse az engedélyezés folyamatát, másrészt az anyagi jogi rendelkezések is logikusan következzenek egymás után. Fontosnak tartjuk, hogy az értelmező rendelkezésekbe kerüljenek olyan meghatározások, amelyek nem illenek szervesen a jogszabály testébe. Igyekezetünk olyan szerkesztésmódra irányul, amely egyrészt csökkenti a módosítási igényeket, másrészt még a – minden bizonnyal szükségesnek mutatkozó – módosítások se törhessék meg a rendelet gerincét. Mindez a jogbiztonság, a kiszámíthatóság és a jogalkalmazás egységessége szempontjából fontos tényező.

Fentebb hivatkozott indokok alapján a meglévő hatályos rendelet olyan mértékű módosítása, kiegészítése indokolt, ezért egy új közterületek használatáról szóló rendelet megalkotása vált szükségessé.

Részletes indokolás

Az 1. §-hoz

A közterület-használati engedély kapcsán szükségesnek mutatkozik mindazon esetek felsorolása, melyekre a rendelet hatálya kiterjed.

A 2. §-hoz

Az értelmező rendelkezések pontosítják a rendeletben szereplő vagy ott utalt fogalmakat, egyben a rendelet szerkezetének megbontása nélkül, a későbbiekben elegendő a fogalmakat módosítani. Lényeges változás a „környezetbe illő kialakítás” bevezetése, amely feszesebbé teszi a tervezet szövegét.

A 3. §-hoz

A jogszabály általános érvénnyel rögzíti, hogy a közterület minden – rendeltetéstől eltérő – igénybevételéhez engedély szükséges, egyben tételesen felsorolja mindazon eseteket, amelyek

esetén az engedély megkérése kötelező. Ez a sorrend – bizonyos fokú csoportosítással – a rendelet mellékletében szereplő táblázat szerkezetét is meghatározza, segítve a tájékozódást és a jogbiztonságot is.

A 4. §-hoz és az 5. §-hoz

A 4. § azokat az eseteket sorolja fel, amelyek esetén nincs szükség engedélyre, a 5. § pedig azokat, amelyek esetén nem – még kérelemre sem – lehet az engedélyt kiadni. Az elmúlt időszakban egyre gyakrabban merült fel, hogy a közterület-használat díját az engedélyesek nem fizették meg, arra csak utóbb, a következő időszakban esedékessé váló kérelem beadása kapcsán kerítettek sort. A tervezet növelni szeretné a befizetési fegyelmet azzal, hogy aki nem fizeti meg előre a közterület-használat díját vagy egyéb tartozása van az Önkormányzat felé, annak közterület használat nem engedélyezhető.

A 6. §-hoz

A közterület-használati engedély határozatlan időre vagy határozott időtartamra adható.

A 7–11. §-hoz

A közterület-használati engedély kiadás eljárási szabályait ismerteti. A közterület-használat kérelemhez kötött engedélyezési folyamat eredménye. A tervezet rögzíti, hogy ki és milyen feltételek mellett kérelmezheti a közterület-használati engedély megadását. A tervezet 1. számú mellékletében szereplő segédlet rovatai tartalmazzák mindazokat az elemeket, amelyeket az engedélynek tartalmaznia kell. A kérelem azonban bármely formátumban benyújtható, amennyiben a 11. §-ban felsorolt adatokat tartalmazza.

Az engedély megadása során számos szempont mérlegelése szükséges. E szempontokat sorolja fel a tervezet hivatkozott része. Az engedély hatálya szakaszban felsorolásra kerülnek azok az esetek, amikor az engedély hatálya megszűnik vagy megszüntethető.

A 12–15. §-hoz

A tervezet ezen szakaszai a közterület-használati díjat tárgyalja, rögzítve azt az alapvető elvet, hogy a közterületet rendeltetésétől eltérő módon használó díjat köteles fizetni. Új elem a szabályozásban, hogy tartós közterület-használat esetén – amennyiben ezt az engedélyes kéri – havi részletekben is fizethető a díj. Bár a főszabály a díjfizetési kötelezettség, a tervezet lehetőséget teremt a díjfizetés alóli mentességre. A jogcímek a társadalmilag hasznos, a közösség érdekében végzett tevékenységek körét ölelik fel. A rendelet tervezet engedélyező hatáskört a polgármesterre ruházza. A közterület-használati díjból a polgármester 50% kedvezmény erejéig illetve legfeljebb 50.000.- forint összegig kedvezményt adhat, amennyiben ez az önkormányzatnak gazdasági érdekében áll. A közterület-használati díj megfizetésének módját rendezi, ami alapvetően csekken vagy átutalással történik. Szabályozza azokat az eseteket is, amikor közterület-használati díjat nem kell fizetni.

A 16. §-hoz és a 17. §-hoz

A közterület-használat megszüntetésének jogcímeit sorolja fel, különös tekintettel az engedély nélküli használat következményeire (a kétszeres szorzó alkalmazása). A tervezet rendelkezései annak a célnak igyekeznek megfelelni, hogy a közterület-használat a szabályoknak megfelelően történjen.

A 18–20. §-hoz

Ezen szakaszok az üzemképtelen járművek közterületen történő tárolásáról rendelkezik. Bár városunkban nem jellemző tömeges méretekben, viszont meglévő probléma az üzemképtelen járművek közterületen történő megjelenése, tárolása. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy éves átlagban 10-12 gépjármű kapcsán kell intézkedést kezdeményezni.

Új elem – és a KRESZ módosításban is megjelenő változás – hogy mellékútvonalon használaton kívüli jármű közterület-használati engedély nélkül már csak 10 napig tárolható (az addig megengedett 30 nappal szemben). Látható, hogy országos jogalkotói szándék az üzemképtelen járművek minél gyorsabb „eltüntetése” a közterületekről.

A 21. §-hoz

A szakasz a hatályba léptető és a hatályon kívül helyező rendelkezéseket tartalmazza. Jelen rendelet-tervezet elfogadásával egyidejűleg hatályon kívül kell helyezni a jelenleg hatályos "a közterületek használatáról" szóló 9/2013. (IV.29.) önkormányzati rendeletet.