Az önkormányzat hivatalánál foglalkoztatott köztisztviselők a szolgálati jogviszonyuk alapján havonta illetményre (bérre) jogosultak. Az illetmény megállapítása a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvényben (továbbiakban: Kttv.) foglaltaknak megfelelően az alábbiak szerint történik: Az illetmény a Kttv. 133. § (1) bekezdése szerint megállapított alapilletményből, valamint – a törvényben meghatározott feltételek esetén – illetménykiegészítésből és illetménypótlékból áll. Alapilletmény: a köztisztviselők a közszolgálati jogviszonyban eltöltött idő alapján besorolási osztályokba, illetve végzettségüknek - közép vagy felsőfokú - megfelelő bértábla alapján fizetési fokozatokba kerülnek besorolásra. Az egyes osztályok emelkedő számú fizetési fokozataihoz növekvő szorzószámok tartoznak. A szorzószám és az illetményalap szorzata határozza meg a köztisztviselő alapilletményét. A besorolási osztályokat és a fizetési fokozatokat a Kttv. melléklete tartalmazza. Az illetményalap összegét évente a Magyarország központi költségvetésről szóló törvény állapítja meg úgy, hogy az nem lehet alacsonyabb, mint az előző évi illetményalap. Az alapilletmény és az illetménykiegészítés együttes összegének legalább a garantált bérminimum összegét el kell érnie. 2025. január 1.-től a garantált bérminimum összege bruttó 348.800.-Ft.

A köztisztviselők illetményére hatással van a teljesítményértékelési rendszer. A köztisztviselő munkateljesítményét a munkáltatói jogkör gyakorlója (jegyző) mérlegelési jogkörében eljárva írásban évente értékeli (teljesítményértékelés), amely részletszabályait a közszolgálati egyéni teljesítményértékelésről szóló 10/2013. (I. 21.) Korm. rendelet, valamint a közszolgálati tisztviselők egyéni teljesítményértékeléséről szóló 10/2013. (VI. 30.) KIM rendelet határozza meg. Az egyéni teljesítményértékelés, valamint az éves minősítés eredményének a köztisztviselőre nézve lehetnek kedvező és kedvezőtlen következményei. A kivételes és a jó szintűre értékelt teljesítmény, illetve minősítés az értékelt motivációját, elkötelezettségét, megelégedettségét, a teljesítményét tovább növelő pozitív következményekkel zárulhat.

A hivatali szervezet vezetője a tárgyévet megelőző év minősítése alapján a köztisztviselő besorolása szerinti fizetési fokozathoz tartozó alapilletményét 50%-al megemelheti vagy legfeljebb 20%-al csökkentheti a tárgyévre vonatkozóan, valamint dönthet úgy is, hogy a tárgyévre a köztisztviselő részére személyi illetményt állapít meg. Fontos feltétel, hogy személyi illetmény esetén semmiféle pótlék nem fizethető.

A köztisztviselők illetményalapja 2025. január 1.-től is továbbra is - 2008. január 1-től változatlan - 38650.-Ft, ami azt jelenti, hogy 2008 óta központilag nem emelkedett a köztisztviselők illetménye illetve nem változott a köztisztviselői bértábla sem. A köztisztviselői bértábla nincsen kötve a minimálbérhez vagy a garantált bérminimumhoz, ami azt jelenti, ha emelkedik a minimálbér vagy a garantált bérminimum összege az nem jelent a köztisztviselők esetében illetményemelést.

A Kttv.-ben a középiskolai végzettséggel illetve a felsőfokú végzettséggel 10-15 év szolgálattal rendelkező köztisztviselők számára meghatározott fizetési fokozatokhoz tartozó szorzószámok és a központi költségvetésben maghatározott illetményalap szorzata évek óta elmarad a mindenkori garantált bérminimum összegétől, így az önkormányzati hivatalnál foglalkoztatott köztisztviselők többségénél illetménye évek óta a garantált bérminimum összege lenne.

2023. és a 2024. években az Önkormányzat Képviselő-testülete a Hivatal költségvetésében a köztisztviselők átlagosan 6 és 10%-os béremelése érdekében nem az illetményalapot emelte meg, hanem többlet bértömeget biztosított, hogy ne egy automatizmuson alapuló béremelés legyen, inkább minőségi bérpótlékként funkcionáljon, gyakorlatilag teljesítmény ösztönzőként használja a Hivatal vezetője, azaz a tárgyévben szakmailag jó teljesítményt nyújtó köztisztviselők esetében kerüljön az illetmény (bér) megemelésre. Ez a meglévő szakmailag képzett, kellő gyakorlattal rendelkező köztisztviselők megtartására megfelelő módszer, ezért nincs is nagy fluktuáció, viszont a megüresedő álláshelyek betöltésekor nem, mert a fentiek szerint a bértábla alapján kerül a köztisztviselő illetménye megállapításra, attól nem lehet eltérni és ha az a környékbeli településekhez képest alacsonyabb, akkor képzett szakember nem biztos (inkább nem), hogy pályázik vagy ha pályázik, akkor elvállalja a munkát ennyiért. Ilyenkor marad a pályázat eredménytelenné nyilvánítása és új pályázat kiírása, amíg „szerencsénk” nem lesz és nem találunk egy megfelelő szakembert, akinek a bérigénye - természetesen bértábla feletti összeggel - megfelelő, nem túlzó, ezáltal elfogadható. Ekkor is marad egy olyan ígéret a munkáltató részéről, hogy az első teljesítményének értékelésekor (legkorábban három hónap jogviszony után) – természetesen, ha olyan teljesítményt nyújt – megemelésre kerül az illetménye (bérre). Ezt vagy elfogadja a munkavállaló vagy nem.

A bevezető rendelkezés az illetményalap megállapítására a rendeletalkotásra vonatkozó felhatalmazás módosulása folytán miatt módosul.

A köztisztviselői illetményalap mértéke 2025. évben 90.000.-Ft.

A módosító rendelet hatályba lépésének időpontját tartalmazza. Mivel hatályba lépését követően joghatását kifejti, hatályában tartása nem indokolt, ezért a jogszabály a hatályba lépését követő napon hatályát veszti.