Az önkormányzat hivatalánál foglalkoztatott köztisztviselők a szolgálati jogviszonyuk alapján havonta illetményre (bérre) jogosultak. Az illetmény megállapítása a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvényben (továbbiakban: Kttv.) foglaltaknak megfelelően az alábbiak szerint történik: Az illetmény a 133. § (1) bekezdése szerint megállapított alapilletményből, valamint – a törvényben meghatározott feltételek esetén – illetménykiegészítésből és illetménypótlékból áll.

Alapilletmény: a köztisztviselők a közszolgálati jogviszonyban eltöltött idő alapján besorolási osztályokba, illetve végzettségüknek - közép vagy felsőfokú - megfelelő bértábla alapján fizetési fokozatokba kerülnek besorolásra. Az egyes osztályok emelkedő számú fizetési fokozataihoz növekvő szorzószámok tartoznak. A szorzószám és az illetményalap szorzata határozza meg a köztisztviselő alapilletményét. A besorolási osztályokat és a fizetési fokozatokat a Kttv. melléklete tartalmazza. Az illetményalap összegét évente a Magyarország központi költségvetésről szóló törvény állapítja meg úgy, hogy az nem lehet alacsonyabb, mint az előző évi illetményalap. Az alapilletmény és az illetménykiegészítés együttes összegének legalább a garantált bérminimum összegét el kell érnie. 2026. január 1.-től a garantált bérminimum összege bruttó 373.200.-Ft.

A köztisztviselők illetményére hatással van a teljesítményértékelési rendszer. A köztisztviselő munkateljesítményét a munkáltatói jogkör gyakorlója (jegyző) mérlegelési jogkörében eljárva írásban évente értékeli (teljesítményértékelés), amely részletszabályait a közszolgálati egyéni teljesítményértékelésről szóló 10/2013. (I. 21.) Korm. rendelet, valamint a közszolgálati tisztviselők egyéni teljesítményértékeléséről szóló 10/2013. (VI. 30.) KIM rendelet határozza meg. Az egyéni teljesítményértékelés, valamint az éves minősítés eredményének a köztisztviselőre nézve lehetnek kedvező és kedvezőtlen következményei. A kivételes és a jó szintűre értékelt teljesítmény, illetve minősítés az értékelt motivációját, elkötelezettségét, megelégedettségét, a teljesítményét tovább növelő pozitív következményekkel zárulhat.

A hivatali szervezet vezetője a tárgyévet megelőző év minősítése alapján a köztisztviselő besorolása szerinti fizetési fokozathoz tartozó alapilletményét 50%-al megemelheti vagy legfeljebb 20%-al csökkentheti a tárgyévre vonatkozóan, valamint dönthet úgy is, hogy a tárgyévre a köztisztviselő részére személyi illetményt állapít meg. Fontos feltétel, hogy személyi illetmény esetén semmiféle pótlék nem fizethető.

A köztisztviselők illetményalapja 2026. január 1.-től is továbbra is - 2008. január 1-től változatlan - 38650.-Ft. A köztisztviselői bértábla nincsen kötve a minimálbérhez vagy a garantált bérminimumhoz, ami azt jelenti, ha emelkedik a minimálbér vagy a garantált bérminimum összege az nem jelent a köztisztviselők esetében illetményemelést.

A Kttv.-ben a középiskolai végzettséggel illetve a felsőfokú végzettséggel 10-15 év szolgálattal rendelkező köztisztviselők számára meghatározott fizetési fokozatokhoz tartozó szorzószámok és a központi költségvetésben maghatározott illetményalap szorzata évek óta elmarad a mindenkori garantált bérminimum összegétől, így az önkormányzati hivatalnál foglalkoztatott köztisztviselők többségénél illetménye évek óta a garantált bérminimum összege lenne.

Az érettségi középiskolai végzettségű, pályakezdő köztisztviselő alapilletménye a törvényben meghatározott - 38.650.-Ft - illetményalappal számolva bruttó 69.184.-Ft. Ugyanez tíz év gyakorlat, azaz közszolgálati jogviszony után bruttó 88.895.-Ft, húsz év esetén bruttó 102.423.-Ft, harminc év után bruttó 112.085.-Ft, és a maximális 37 év feletti jogviszony esetében (ennél magasabb kategória nincs) bruttó 170.060.-Ft.

A felsőfokú végzettségű, pályakezdő köztisztviselő alapilletménye a törvényben meghatározott 38.650.-Ft illetményalappal számolva bruttó 119.815.-Ft. Ugyanez tíz év közszolgálati gyakorlat után bruttó 162.330.-Ft, húsz év után bruttó 200.980.-Ft, harminc év után bruttó 220.305.-Ft, és végül a maximális összeg 37 év után bruttó 231.900.-Ft. Tehát itt sem éri el ebben az esetben sem a garantált bérminimum szintjét.

Ezen jelentősen (vagy esetenként egyáltalán) nem változtat az sem, ha a képviselő-testület –önkormányzati rendeletben – illetménykiegészítést állapít meg a köztisztviselők számára.

Ilyen esetben az illetménykiegészítés mértéke a felsőfokú végzettségű köztisztviselők esetében városokban legfeljebb 30%-a. Az érettségi végzettségű köztisztviselők esetében pedig az alapilletményük legfeljebb 20%-a lehet az illetménykiegészítés az összes önkormányzatnál.

Ezzel a lehetőséggel élt Nyergesújfalu Város Önkormányzata is és 2017. január 1-től az illetménykiegészítésről, valamint a vezetői illetménypótlékról szóló 27/2003. (X.1.) önkormányzati rendelet 1§ és 1/B§-ok értelmében a Nyergesújfalui Közös Önkormányzati Hivatalban foglalkoztatott köztisztviselők illetménykiegészítésének mértéke felsőfokú iskolai végzettségűek esetében az alapilletmény 30%-a, középiskolai végzettségűek esetében pedig az alapilletmény 20%-a.

Amennyiben tehát a törvényi illetményalappal számolunk, az illetménykiegészítéssel megemelt illetmény így sem éri el a garantált bérminimum összegét.

Az illetményalap önkormányzati rendeletben történő – egy évre szóló – megemelése javíthat a köztisztviselők besorolás szerinti, törvényben meghatározott illetményalappal számolt juttatásának összegén. Ma már azonban – a garantált bérminimum emelkedése miatt – ezt jelentősen kell megemelnie egy-egy önkormányzatnak ahhoz, hogy érezhető emelkedést és versenyképesebb fizetést jelentsen. Ha például egy önkormányzat képviselő-testülete az illetményalapot 100.000.-Ft-ra megemeli, továbbá szintén önkormányzati rendeletben és szintén egy évre szólóan megállapítja a 20% illetménykiegészítést, akkor egy harminc év közszolgálati jogviszonnyal rendelkező, érettségi végzettségű köztisztviselő illetménye még mindig csak bruttó 348.000.-Ft, tehát nem éri el a garantált bérminimum összegét bruttó 373.200.-Ft-ot, azt arra ki kell egészíteni.

Felsőfokú végzettség esetében, ezzel a megemelt, 100.000.-Ft összegű illetményalappal számolva már jobb a helyzet, 20 év közszolgálati jogviszony esetén az alapilletmény bruttó 520.000.-Ft, amely 30% önkormányzati illetménykiegészítéssel bruttó 676.000.-Ft.

Összehasonlitásképpen más ágazat, de szintén költségvetési szervnél foglalkoztatottak bérével:

A pedagógusok (tanárok, óvodapedagógusok) bérrendezése a 2024. évben központilag elindult, melynek keretében 2024. évben intézményi szinten átlagosan 31,2 %-al, 2025. évben legalább 21,2 %-al emelkedtek, idén a 2026. évi tanárbéremelésről és az ahhoz nyújtott központi költségvetési támogatásról szóló 435/2025. (XII. 23.) Korm. rendelet értelmében további 10%-al emelkedik az illetményük (bérük), melynek eredményeképpen már a gyakornok fokozatba sorolt, azaz pályakezdő pedagógusok illetménye 2026-ban bruttó 705.000.-Ft lett. Pedagógus I és II fokozatba sorolt pedagógusok esetében pedig már pótlékokkal meghaladja bruttó 800.000.-Ft-900.000.-Ft-ot.

A helyi önkormányzatok lehetőségei arra, hogy versenyképes fizetést biztosítsanak a köztisztviselők számára, igen szűkösek tehát. Ez azt a tendenciát erősíti, amely ma is megfigyelhető: a köztisztviselők elvándorolnak a magasabb juttatást adni képes szférák vagy más hivatalok felé.

Az az elv alakult ki, ha az önkormányzatok meg szeretnék tartani a köztisztviselőiket, valamint megüresedő álláshelyre megfelelő végzettséggel és tapasztalattal rendelkező munkaerőt tudjanak alkalmazni az önkormányzat saját forrásai terhére a hivatalban foglalkoztatott köztisztviselők vonatkozásában a 38.650.-Ft-os köztisztviselői illetményalapot a helyi önkormányzat képviselő-testülete rendeletben meg kell emelnie. Erre az önkormányzatoknak az országgyűlés a mindenkori éves költségvetési törvényében ad felhatalmazást, amely emelés egy naptári évre szólhat. Először erre az országgyűlés Magyarország 2017. évi központi költségvetéséről szóló törvényben adott felhatalmazást, majd megadta 2018. évtől minden évben. Ez a rendeletalkotási lehetőség 2017. évet megelőzően az önkormányzatok képviselő-testületei számára nem volt. Ezzel a lehetősséggel az elmúlt években Nyergesújfalu Város Önkormányzat Képviselő-testülete élt és saját forrása terhére 2019. évtől - a 2023 és a 2024. évek kivételével - minden évben emelte az illetményalap mértékét az alábbiak szerint:

2019. évben 46.380.-Ft

2020. évben 48.000.-Ft

2021. évben 50.000.-Ft

2022. évben 54.000.-Ft

2023. évben 54.000.-Ft-ban

2024. évben 54.000.-Ft-ban

2025. évben 90.000.-Ft-ban állapított meg.

2023. és a 2024. években az Önkormányzat Képviselő-testülete a Hivatal költségvetésében a köztisztviselők átlagosan 6 és 10%-os béremelése érdekében nem az illetményalapot emelte meg, hanem többlet bértömeget biztosított, hogy ne egy automatizmuson alapuló béremelés legyen, inkább minőségi bérpótlékként funkcionáljon, gyakorlatilag teljesítmény ösztönzőként használja a Hivatal vezetője, azaz a tárgyévben szakmailag jó teljesítményt nyújtó köztisztviselők esetében kerüljön az illetmény (bér) megemelésre. Ez a meglévő szakmailag képzett, kellő gyakorlattal rendelkező köztisztviselők megtartására megfelelő módszer, ezért nincs is nagy fluktuáció. Viszont a megüresedő álláshelyek betöltésekor nem, mert a fentiek szerint a bértábla alapján kerül a köztisztviselő illetménye megállapításra, attól nem lehet eltérni és ha az a környékbeli településekhez képest alacsonyabb, akkor képzett szakember nem biztos (inkább nem), hogy pályázik vagy ha pályázik, akkor nem vállalja el a munkát ennyiért. Ilyenkor marad a pályázat eredménytelenné nyilvánítása és új pályázat kiírása, amíg „szerencsénk” nem lesz és nem találunk egy megfelelő szakembert, akinek a bérigénye - természetesen bértábla feletti összeggel - megfelelő, nem túlzó, ezáltal elfogadható. Ekkor is marad egy olyan ígéret a munkáltató részéről, hogy az első teljesítményének értékelésekor (legkorábban három hónap jogviszony után) – természetesen, ha olyan teljesítményt nyújt – megemelésre kerül az illetménye (bérre). Ezt vagy elfogadja a munkavállaló vagy nem.

Az országgyűlés a Magyarország 2026. évi központi költségvetéséről szóló 2025. évi LXIX. törvény 63§ (4) bekezdésében adott felhatalmazás értelmében 2026-ban is lehetőséget teremt arra, hogy az önkormányzat saját forrásai terhére - a képviselő-testület hivatalánál foglalkoztatott köztisztviselők vonatkozásában - a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvényben foglaltaktól eltérően - magasabb összegben állapíthassa meg a 2026. évben is 38.650.-Ft-os illetményalapot.

Annyi korlát van, hogy a magasabb illetményalap szerint megállapított havi illetmény nem haladhatja meg a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző évre (2025. évre) vonatkozó nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset (2025. évi 692.700.-Ft, 2024. évi 637.200.-Ft, 2023. év 559.100.-Ft, 2022. év 504.100.-Ft, 2021. évi 433.700.-Ft, 2020. évi 395.000.-Ft, 2019. évi 359.900.-Ft, 2018. évi 324.100.-Ft, 2017. évi 290.300.-Ft, a 2016. évi 263.200.-Ft, 2015. évi 247.800.-Ft volt) tízszeresét, azaz 6.927.000.-Ft-ot. Látható az elmúlt években a havi átlagos bruttó kereset egyik évről a másik évre átlagosan 10%-al emelkedett.

A Kormány 2008 óta először a köztisztviselők illetményemelésére a helyi önkormányzatoknál foglalkoztatott köztisztviselők illetményemeléséhez szükséges forrás biztosításával kapcsolatos intézkedésekről szóló 1155/2025. (V. 21.) Korm. határozat értelmében 2025. július 1-től és 2026. január 1-től 10 000 fő alatti lakosságszámú települési székhelyű hivatalok esetében a központi költségvetés által biztosított fajlagos támogatás összegét megemelte, amely összeget kizárólag a köztisztviselői illetményemelés végrehajtásához lehetett felhasználni. A Magyar Államkincstár iránymutatásának, szakmai állásfoglalása alapján nem az illetményalap emelésével, hanem az emelt összegnek megfelelően keresetkiegészités formájában került megállapításra a béremelés, ami az állományban lévő köztisztviselők esetében átlagosan 10-10%-os mértékű illetményemelést tett lehetővé.