Piliscsév Község Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2004. (XII. 20.) önkormányzati rendelete
PILISCSÉV KÖZSÉG HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL (Egységes szerkezetben a 6/2009.(V.26.), a 7/2010.(VI.29.), az 5/2012.(II.11.), a 8/2014.(VII.18.), a 10/2017.(XI.08.), a 14/2017.(XII.13.), a 7/2020. (XII.14.), 8/2020. (XII.18.) önkormányzati rendelettel)
Hatályos: 2021. 12. 16- 2024. 01. 27Piliscsév Község Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2004(XII.20.) önkormányzati rendelete
PILISCSÉV KÖZSÉG HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL (Egységes szerkezetben a 6/2009.(V.26.), a 7/2010.(VI.29.), az 5/2012.(II.11.), a 8/2014.(VII.18.), a 10/2017.(XI.08.), a 14/2017.(XII.13.), a 7/2020. (XII.14.), 8/2020. (XII.18.), a 11/2021. (XII.15.) önkormányzati rendelettel) 1
Piliscsév község Önkormányzatának képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. Törvény (a továbbiakban építési törvény) 6. § (3) (4) továbbá a 13. § (4) bekezdésében, és a 253/1997. (XII.20.) Kormány rendelettel közzétett Országos Településrendezési és Építési Követelményekben (a továbbiakban OTÉK) és a módosításáról szóló 36/2002. (III. 7.) Kormány rendeletben kapott felhatalmazás és a 109/2004.(XII.20.) településszerkezeti tervet elfogadó önkormányzati határozat alapján, valamint a helyi önkormányzatokról szóló többször módosított 1990. évi LXV. tv. 8. § (1) bekezdésében és a 16. § (1) bekezdésében biztosított feladat- és jogkörében eljárva a megalkotja Piliscsév helyi építési szabályzatáról (továbbiakban HÉSZ) szóló rendeletét, a TH-03-02-06 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1 és SZ-2 jelű szabályozási terveit jóváhagyja, és ezek együttes alkalmazását elrendeli.
ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK
1. Az előírások hatálya és alkalmazása
1. § (1) Jelen rendelet hatálya kiterjed Piliscsév község teljes közigazgatási területére.
(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, építési telket és területet alakítani, továbbá – a bányaműveléshez szükséges földalatti építmények kivételével – műtárgyat és más építményt tervezni, építeni, felújítani, helyreállítani átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni és lebontani, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű hatósági előírásoknak (OTÉK, ágazati szabványok stb.) és e rendeletben előírtaknak szabad.
(3) [1]Jelen rendelet csak a:
a) TH-03-02-06 munkaszámú SZ-1, SZ-2 jelű
b) TH-03-02-06 munkaszámú SZ-1/I. jelű
c) TH-05-02-07 munkaszámú SZ-2, SZ-1/a, SZ-1/b, SZ-1/c jelű
d) TH-09-02-13 munkaszámú SZ-1/M jelű
e) TH-11-02-12 munkaszámú SZ-1/K jelű
f) TH-13-02-10 munkaszámú SZ-1/M1, SZ-1/M2, SZ-1/M3, SZ-1/M4 jelű
g) TH-17-02-13 munkaszámú SZ-1/M jelű
h) TH-20-02-04 munkaszámú SZ-1//M jelű
szabályozási tervlapjaival együtt érvényes, csak ezekkel együtt módosítható.
(4) [2] A szabályozási tervet módosítja a TH-09-02-13 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1/M számú szabályozási tervlapjai szerint.
2. Szabályozási elemek
2. § (1) A szabályozási terv, valamint jelen rendelet előírásai kötelező és irányadó szabályozási elemeket tartalmaznak.
(2) I. rendű kötelező szabályozási elemek
a) az építési előírások a beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területekre
b) a szabályozási vonal (közterületet a nem közterülettől elválasztó vonal)
c) a közúti szabályozási elemek (szabályozási szélességek)
d) területfelhasználási módok határa
e) építési övezet határa
f) beépített és beépítésre szánt illetve beépítésre nem szánt területek határa
g) 10 éven túli szabályozási vonal
h) készítendő részletes szabályozási terv határa
i) telek beépíthető és nem beépíthető területének határa
(3) II. rendű szabályozási elemek a (2) bekezdésben nem említett szabályozási elemek:
a) irányadó telekhatár
b) építési hely határa.
(4) Az irányadó szabályozási elemek betartása ajánlott.
(5) A TH-03-02-06 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1 és SZ-2 jelű tervein a K jel a kialakult állapotot ill. kialakult méreteket jelenti.
3. Az állattartásra vonatkozó előírások
3. § (1) [3] Az állatok tartására szolgáló építmények és az ezekhez tartozó kiszolgáló létesítmények kialakítása, építési engedély és bejelentés nélkül végezhető, ha 50 m2, vagy annál kisebb alapterületű és 2,5 m vagy annál kisebb építmény magasságú emberi tartózkodásra nem alkalmas. Ettől eltérő nagyságú létesítmény továbbra is építés engedély köteles.
(2) Lakóterületen melléképítmények közül állattartási épület, állatkifutó, trágyatároló, árnyékszék, siló, nem helyezhető el.
4. Építési engedélyhez kötött tevékenységek
4. § (1) [4]
(2) [5] Külterületen a kerítés anyaga fa, élősövény, illetve drótháló lehet, fa, fém és kő oszlopokkal, beton lábazattal.
5. Övezeti besorolások
5. § (1) A szabályozási és övezeti terv Piliscsév közigazgatási területét az alábbi övezetekre bontja (Megnevezés, Rajzi jel).
(2) Beépítésre szánt területek:
a) lakóterület
aa) falusias lakó L f,
ab) vegyes terület.
b) Településközpont vegyes V t,
c) gazdasági,
ca) kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület G ksz,
cb) ipari terület G ip.
d) különleges terület:
da) sport és szabadidős tevékenység területe K sp,
db) pincefalu területe K pf,
dc) kegyeleti park K k,
dd) temető K t,
de) Idegenforgalmi terület K if,
df) bányaterület K b.
(3) Beépítésre nem szánt területek:
a) közlekedési és közműterületek:
aa) gyorsforgalmi útv KÖ gyf,
ab) kiszolgáló út KÖ,
ac) települési gyűjtőút KÖ tgy,
ad) gyalogút KÖ gya,
ae) településközi út KÖ t,
af) állami mellékút KÖ ám,
ag) Vasút KÖ v,
ah) közmű terület KÖ k.
b) Erdőterületek:
ba) gazdasági célú erdő E g,
bb) védő erdő E v.
c) Zöldterület:
ca) Közkert Z kk,
cb) Közpark Z kp,
d) mezőgazdasági területek:
da) szántó terület M sz,
db) rét, legelő terület M r,
dc) kert terület M k.
e) vízgazdálkodási területek: vízfelület, vízfolyás V.
6. Védőtávolságok
6. § (1) A fenntartást akadályozó létesítményeket, építményeket elhelyezni:
a) folyóvizek, csatornák, holtágak mentén a partéltől számított 6 méteres sávon,
b) A 20 kV-os nagyfeszültségű vezetéknél külterületen a tengelytől mért 6 méteres védőtávolságon belül, belterületen a tengelytől mért 2,5 méteres védőtávolságon belül építmény nem helyezhető el.
(2) A 120 kV-os nagyfeszültségű villamos vezeték tengelytől mért 20,0-20,0 méteres védőtávolságán belül építmény nem helyezhető el.
(3) A település 1000 méteres védőtávolságán belül dögkút, hulladéklerakó (törmeléklerakó kivételével) illetve más egyéb bűzös, fertőzésveszélyes tevékenységet folytató telephely illetve szélerőmű nem létesíthető.
(4) A nagynyomású gázvezeték 46,0-46,0 méteres védőtávolságon belül építmény nem helyezhető el.
(5) A vasúti vágány 50 méteres védőtávolságán belül épület, építmény csak a kezelő (Közlekedési főfelügyelet Vasúti felügyelet szakhatóság) hozzájárulásával helyezhető el.
(6) A szennyvíztisztító mű 150 méteres védőtávolságán belül állandó emberi tartózkodásra szolgáló épület, különösen oktatási, egészségügyi, üdülési célt szolgáló létesítmény nem helyezhető el.
(7) Az M10 gyorsforgalmi út védőtávolsága 100 méter, melyen belül bármely építési tevékenység csak a Közlekedési felügyelet hozzájárulásával végezhető.
7. A telekalakítás szabályai
7. § (1) A TH-03-02-06 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1 és SZ-2 jelű szabályozási tervein irányadó telekhatárral, megszüntető jellel, vagy a kettő együttes alkalmazásával jelölt telekalakítás ajánlás. Azok a telkek, amelyek megfelelnek az övezeti előírásoknak, telekalakítás végrehajtása nélkül is beépíthetőek. Azok a telkek, amelyeknek valamely mérete nem felel meg az övezeti előírásoknak, csak a jelölt telekalakítások végrehajtása után építhetők be, kivéve 9. § /6/-ban foglaltakat.
(2) A TH-03-02-06 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1 és SZ-2 tervein ’K’ jellel ellátott méretek, telekosztások a kialakult állapothoz alkalmazkodó telekszélességeket, telekmélységeket és telekterületeket jelentik. A ’K’ jel alkalmazása esetén:
a) a kialakított minimális telekszélesség nem lehet kisebb az utcában már kialakult telekszélességek átlagánál,
b) a kialakított minimális telekmélység nem lehet kisebb az utcában már kialakult telekmélységek átlagánál,
c) a kialakított maximális telekszélesség nem lehet nagyobb 20 méternél.
(3) A ’K’ jel és a megszüntető jel (*) együttes alkalmazása esetén a TH-03-02-06 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1 és SZ-2 tervein a megszüntető jellel kialakítandó állapotot kell az építési engedélyhez figyelembe venni.
(4) A falusias lakóterületeken telket összevonni 30 méteres telekszélességig lehet.
(5) A TH-03-02-06 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1 és SZ-2 jelű szabályozási tervein a közút céljára történő lejegyzés által érintett részeken a meglévő terület, telek –amennyiben az jelenleg is megfelel az övezeti előírásoknak - a jelölt telekalakítás végrehajtása nélkül is beépíthető. Ilyenkor a beépítésnél a kialakítandó telek paramétereinek figyelembe vételével kell az épületeket elhelyezni.
8. A létesítmények elhelyezésének szabályai
8. § (1) Azokon a területeken, ahol a TH-03-02-06 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1 és SZ-2 jelű tervei építési hely határát jelölnek meg épületet elhelyezni csak Beépítési mód (az építési hely) határa jellel körülhatárolt területen belül lehet. A terveken jelölt építési hely határán kívül eső telekrészen csak az eredeti terepszint alatti létesítmény (pince) helyezhető el.
(2) Ahol a TH-03-02-06 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1, SZ-2 jelű szabályozási terve nem tartalmaz építési hely határa vonalat (az építési hely), ott az épületek elhelyezésére szolgáló területet az övezetre vonatkozó elő-, oldal-, és hátsókerti méretek betartásával kell meghatározni.
(3) Oldalhatáron álló beépítés esetén:
a) kelet-nyugati fekvésű teleknél az északi oldalhatáron,
b) dél-kelet, észak-nyugati fekvésű teleknél az észak-keleti oldalhatáron,
c) észak-kelet, dél-nyugati fekvésű teleknél az észak-nyugati oldalhatáron,
d) észak-déli fekvésű teleknél a keleti oldalhatáron kell az épületeket elhelyezni.
(4) Lakóterületen az építmények közötti legkisebb távolságok 14 m-nél nagyobb telekszélesség esetében az OTÉK 36 §-ban foglaltak kötelezően betartandóak. A 14 m-nél kisebb telekszélességek esetében az építmények közötti megengedett legkisebb távolság egyedi tűzoltó szakvélemény alapján csökkenthető.
(5) Az újonnan beépítésre kerülő, 180 mBf alatti területek beépítése előtt vízügyi szakvéleményt kell készíttetni az adott területre és a vízügyi szakvéleményben foglaltaknak megfelelően kell eljárni.
(6) Az újonnan beépítésre kerülő, 180 mBf alatti területek valamint a 10%-nál meredekebb lejtésű területek beépítése előtt talajmechanikai vizsgálat készítése szükséges.
(7) Oldalhatáron álló beépítés esetén melléképítményt (pl. garázst) a fő funkciót hordozó épülettel egybeépítve vagy a fő funkciót hordozó épülettel megegyező oldalhatáron lehet elhelyezni.
(8) Azokon a helyeken, ahol a TH-03-02-06 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1 és SZ-2 jelű tervei 10 éven túli szabályozási vonallal tervezett utakat jelölnek, ott az utak nyomvonalában épületeket elhelyezni nem lehet.
(9) A külterületi utak tengelyétől számított 6-6 méteren belül épület nem helyezhető el.
(10) A talajvédelmi célú beruházásokkal (talajcsőrendszer: hrsz.:080/1, 088) érintett területeken létesítmények elhelyezése a Növény- és Talajvédelmi Szolgálat engedélyével lehetséges, a területre fenntartási kötelezettség vonatkozik.
9. A kialakult esetekre vonatkozó rendelkezések
9. § (1) Az építési övezeti előírásoktól eltérően kialakult telekméreteket, telekhasználatot, vagy megvalósult épületet és bármely más, a követelményeknek meg nem felelő övezeti tényezőt, ha az jogszerűen vagy jóhiszeműen valósult meg a HÉSZ közreadása előtt; továbbá, ha annak megvalósulása érvényes építési engedély alapján folyamatban van, kialakultnak kell tekinteni.
(2) Ha a beépítettség mértéke magasabb vagy a telek területe kisebb a megengedettnél, akkor a telken meglévő épület felújítható, átalakítható, de sem a beépítettség, sem az épületek építménymagassága nem növelhető. A szintterület növelése a tetőtér beépítésével lehetséges.
(3) Amennyiben a telek területe kisebb a megengedettnél és a telekhatár módosítása semmilyen módon nem lehetséges, valamint a rajta lévő épület elbontásra kerül, maximum az eredeti épülettel megegyező nagyságú épület építhető. Beépítési mód (az építési hely) kötelező határa az eredeti épület helyének határa. A megengedett maximális építménymagasság az eredeti épület építménymagassága.
(4) Az övezeti előírásoknak nem megfelelő, kialakult építménymagasságok esetén az épület felújítható, átalakítható, új épület építésekor azonban az övezeti előírásoknak megfelelő építménymagasságot kell az építési telken alkalmazni.
(5) Azokon a területeken, ahol a telekméretekre vonatkozó előírás „K” kialakult, építési telek alakítása a tömbben jellemzően kialakult telekméreteknek megfelelően – az építési telek beépítési módjára beépítettségére és az építmények között megengedett legkisebb távolságokra vonatkozó előírások figyelembe vételével – történhet. A kialakított telek területe a tömbben illetve a tömbön belüli övezetben kialakult és beépített telkek területének átlagától maximum 10 %-al térhet el.
(6) Az építési telekre már korábban túlnyomórészt felosztott telektömb területén, amennyiben a már kialakult telek valamely mérete nem felel meg az övezeti előírásoknak a telek Beépítési mód (az építési hely), beépítettség és az építmények között megengedett legkisebb távolság figyelembevételével beépíthető.
(7) Már kialakult tömbbelső estén a telekhatárok módosítása esetén, az övezeti határvonaltól max. 10 méter eltérés engedélyezett.
10. A közművekre vonatkozó rendelkezések
10. § (1) Útépítésnél, útrekonstrukciónál a csapadékvizek elvezetéséről, a közművek kiépítéséről, illetve szükséges rekonstrukciójáról gondoskodni kell.
(2) Mindennemű építési tevékenységnél a meglévő és megmaradó közművezetékek vagy közműlétesítmények védelméről gondoskodni kell.
(3) A közművekkel kapcsolatos mindennemű egyéb építési tevékenység során az ágazati előírásokat és a vonatkozó szabványokat kell figyelembe venni.
(4) A teljes közművel nem rendelkező területeken a közművek kiépítéséig a szennyvíztárolást zárt szennyvíztározóban kell megoldani.
(5) A település belterületén az újonnan beépítésre kerülő területeken az ivóvízhálózaton 200 méterenként tűzcsapot kell elhelyezni.
(6) A szabályozási előírások során a teljes közművesítettség nem foglalja magában a zárt csapadékvíz elvezetés meglétének követelményét.
(7) Új lakóterületek, lakóutcák kialakításánál a közművek védőtávolságának biztosítása, biztosíthatósága érdekében közterület szabályozási tervet kell készíteni.
(8) [8] A közcsatornával ellátott beépítésre szánt területeken használatbavételi engedély az ingatlan csatorna-hálózatra történő rákötését követően, a meglévő közműpótló berendezés funkcióját meg kell szüntetni.
(9) [9] A beépítésre szánt területen közművek (víz, villany, gázenergia és szennyvíz- hálózat), illetve az utak, járdák és vízelvezető árkok kiépítése az építtető feladata.
(10) [10] Amennyiben az építtető a beépítésre szánt területeket belterületbe kívánja vonatni, Piliscsév Község Önkormányzata a hozzájárulását akkor adja meg, ha a (8) bekezdésben felsoroltak kiépítését az építtető vállalja.
11. Művi- és régészeti értékvédelem
11. § (1) Az Országos Műemlék Jegyzékben szereplő védett műemlék a településen a Római katolikus templom: késő barokk, építési év 1763-1780. Berendezés: főoltár, barokk, 18. sz. vége, , keresztelő kút 19. sz. eleje. Hrsz:1, Hősök tere 11.
(2) Ezen műemlékileg védett objektum műemléki környezetébe az alábbi hrsz.-ok tartoznak: 3., 4., 967-970., 975., 1518-1523., 1710-1714., 1788-1794. Hrsz.
(3) [11]
(4) A helyi védelem alatt álló épületeket meg kell őrizni eredeti formájukban, meg kell tartani a tetőidomot, nyílásrendszert, részletképzéseket, homlokzati tagolásokat, anyag és színhasználatot.
(5) [12] A védett lakóházbelső átalakítása során a válaszfalak bontása, illetve átépítése engedélyezett.
(6) Amennyiben a helyi védelem alatt álló létesítmény valamely okból életveszélyessé válik és bontása elkerülhetetlen, részletes felmérési tervdokumentáció készítendő.
(7) [13] A helyi védelem szabályait a település helyi értékvédelemről szóló rendelete határozza meg.
(8) A védelem alapját képező tömeg, tetőforma, homlokzati jelleg, tornác, oszlop megtartására vonatkozó előírások:
a) A helyi védelemben részesült épületek esetében nyílásosztásnál az ablakok ugyanolyan nagyságú, kétszárnyú, esetleg kazettás nyílászárók lehetnek, melyek távolsága egymástól azonos:
aa) a díszek, attika, padlástéri szellőzők, az ablakok osztását követik,
ab) tető hajlásszöge 38 ° és 45 °közötti lehet,
ac) az utca felőli épületrész tetőgerincének iránya illeszkedjen az utcában kialakulthoz,
ad) az utca felőli homlokzaton nem helyezhető el erkély, tornác, vagy tetőtéri beépítés esetén tetőablak,
ae) az épületek hátsó beforduló udvari szárnya a szomszéd felé nem nézhet tűzfalas homlokzattal,
af) a beforduló tag építménymagassága max. 4,5 m lehet,
ag) az épületeken vakolt homlokzati textúrát kell kialakítani, faszerkezetű vagy fa hatású, színezetű nyílászáró helyezhető el.
b) A helyi védelemben részesített pincesorok esetén a pincék utcai illetve közterületről látható homlokzatán, illetve a pincék előtti közterületen világítótestek, egyedileg villamos mérőórák, és egyéb földfelszín feletti közmű létesítmények nem helyezhetők el,
bb) a mérőórák és egyéb közmű létesítmények csak térszín alatt, vagy csoportosan elhelyezve térszín feletti tájba illő objektumban elhelyezve létesíthetők,
bc) a villamos ellátást és a bekötéseket a területen földkábellel kell kialaktani
bd) a területen kizárólag pincék és présházak helyezhetőek el. Lakóház, vagy hétvégi ház nem helyezhető el;
be) a pincefalu területén a pincék, présházak épületein előtető nem alakítható ki;
bf) a területen a térbútorok létesítésekor vasbetonból, betonból, műanyagból, illetve teljes egészében fémből készült térbútorok nem helyezhetőek el,
bg) az újonnan elhelyezésre kerülő épületek tetőgerincének iránya az adott pincesorban már kialakult szomszédos épületek tetőgerinc irányától nem térhet el.,
bh) az épületek tetőhajlásszöge 38 °és 45 °közötti lehet,
bi) WC, tároló és egyéb melléképület különálló épületként nem helyezhető el, csak a pincével, présházzal egy épületet alkotva alakíthatóak ki,
bj) az épületek tetőhéjalására hullámpala és lemezfedés nem alkalmazható;
bk) fa alapú nyílászárók helyezhetőek el,
bl) kerítés csak a saját telekkel rendelkező pincék telekhatárain helyezhető el, melynek anyaga csak természetes eredetű fa, tégla, vakolt felület lehet,
bm) a kerítés felületének 50 %-a átlátható, magassága max: 1,5 m lehet.
(9) [14] A településszerkezeti védelem alatt álló területeken belül a kialakult utcaszerkezet. tömbstruktúra, tömbhatárok utcai telekosztások szabályozási szélességek megtartandók. A homlokzat színezése extrém színű nem lehet.
(10) Régészeti lelőhelyek:
a) Margaréta hrsz.:014/9., 014/10.
b) Szent Orbán-szobor hrsz.:015 (kút)
c) Od Sztánova hrsz.:014/2, 014/14, 014/15, 017, 018/4, 023/1, 023/2.
d) Hosszú rétek I. hrsz.:080/48a, 080/44, 080/35.
e) Hosszú rétek II. hrsz.:080/48a, 080/44, 080/35, 080/46, 080/4 (út)
f) Szent Vendel – szobor hrsz.:0115 (út)
g) Tatárszállás hrsz.:0118a
h) Kopaszhegy hrsz.:089d
i) Predne kusze hrsz.:080/38, 080/20
j) Od Veresvara I. hrsz.:72, 74, 75a, 75b, 77, 78, 79, 80, 87
k) Od Veresvara II. hrsz.:3150 – 3178
l) Csévi átjáró barlang hrsz.:0177a
m) Vörösvári út 32. hrsz.:145/2, 146, 3205, 3204
(11) Az ismert (azonosított) és feltételezett régészeti lelőhelyeken és a régészettel érintett területeken a 30 cm-t meghaladó talajbolygatással járó tevékenységet csak a szakhatóság hozzájárulásával lehet végezni. Ismert és feltételezett régészeti lelőhelyek a településen a TH-03-02-06 munkaszámú tervdokumentáció szabályozási tervlapjain régészeti lelőhely határa jellel határolt területek.
(12) A nemzeti kulturális örökség védelméről szóló törvény értelmében a település teljes közigazgatási területén leletbejelentési és leletbeszolgáltatási kötelezettség érvényes.
(13) Amennyiben a területen régészeti emlék illetve lelet kerül elő a felfedező köteles a régészeti emléket veszélyeztető tevékenységet felfüggeszteni és a területileg illetékes múzeumhoz bejelenteni.
12. Táj-és településkép védelem
12. § (1) A településkép védelme érdekében az épületek földszinti padlóvonal magassága a járdatőszinttől mért 0,30-0,60 méter között legyen. A már túlnyomórészt meglévő, kialakult beépítésű lakóterületeken az épületek utcai homlokzatmagasságára külön is teljesülnie kell a 4,5 méteres építménymagassági korlátozásnak az építménymagasság számítási szabályai szerint számolva.
(2) Az előkertek mélysége a meglévő épületek többségéhez igazodjon. Új beépítés esetén az előkert mélysége 5 méter legyen.
(3) A TH-03-02-06 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1 jelű tervlapján meghatározott helyeken az épületeket kötelezően az SZ-1 jelű tervlapon jelölt építési vonalra kell elhelyezni.
(4) Lakóterületeken belül az épületek alaprajzi kiterjedésének minimum 60 %-át lefedő fő tetőidom hajlásszöge 38-45 fok között legyen. Települési főépítész szakvéleménye és elvi építési engedély alapján ettől el lehet térni az illeszkedés szabályát is figyelembe véve
(5) [15] Lakó és melléképületeknél a tetőhéjalás anyagaként cserép, zsindelyfedés és lemezfedés egyaránt alkalmazható. Nem engedélyezett az extrém erős, nem természetes színek, lila, narancs-sárga, rózsaszín, égszínkék.
(6) A település területén sátor, lakókocsi, mobil árusítóhely és más hasonló ideiglenes jellegű építmény csak eseti, alkalomhoz kötött és határozott időre szóló ideiglenes engedély alapján helyezhető el. A mobil árusítóhelyet üzemen kívüli időben a területről el kell távolítani.
(7) A település területén meglévő növényzetet kivágni (tervszerű ritkítás és csere kivételével) csak indokolt esetben és a hatályos jogszabályoknak megfelelően lehet.
(8) Új épület létesítésekor a helyi építési hatóság –ha indokoltnak látja- kérheti elvi építési engedély készítését.
(9) A település belterületén található fasorokat, zöldfelületeket, vízfolyások illetve holtágak mentén futó zöldfelületeket, növénysávokat igényesen kell kialakítani.
(10) A tájkép védelme érdekében az épületeket a lehető legjobban terepre kell illeszteni. Plató és bevágás csak úgy alakítható ki, hogy az eredeti terepszinthez képest 1 méternél nagyobb szintkülönbség ne alakuljon ki.
(11) A tájba illeszkedés és a Pilisi hegyek látványvédelme érdekében az épületek maximális átlagos építménymagasságaként meghatározott építménymagasságokat csak technológiai célból szükséges építményrész (kémény vagy kürtő) haladhat meg. A megengedett maximális építménymagasságot meghaladó magasságú építményrészek alaprajzi kiterjedése nem haladhatja meg az egész létesítmény bruttó alapterületének 1 %-át.
(12) [16] A településen tömör kerítés nem építhető, a kerítés felületének maximum 40 %-a átlátható legyen, magassága 2,5 m.
(13) A település területén a közterületek használatát a 8/2003. (III. 25.) számú önkormányzati rendelet a közterületek használatáról szabályozza.
(14) A település területén a térbútorok létesítésekor ügyelni kell az igényes anyaghasználatra. Vasbetonból, betonból, műanyagból illetve teljes egészében fémből készült térbútorok nem helyezhetőek el.
13. Természetvédelem
13. § (1) Országos védelemben részesített természeti érték a településen nincs.
(2) A Natura2000 hálózathoz tartozó területek a 275/2004 (X.18.) Korm. rend. alapján a 0118/4, 0119, 0130, 014/2, 0177, 0177, 0178, 0179/2, 0179/2, 0179/2, 0179/2, 0179/2, 0179/2, 0181/3, 0181/4, 0181/5, 0181/9, 0182/1, 0182/2, 0184/1, 0184/2, 020, 021, 033, 037, 042/13, 042/5, 081 helyrajzi számú ingatlanok.
(3) Helyi természeti érték a Csévi-barlang és az Eszperantó forrás környezete.
14. Környezetvédelem
14. § (1) A településen a helyhez kötött légszennyező források légszennyezésével kapcsolatban a hatályos környezetvédelmi jogszabályok előírásait be kell tartani. Az ökológiailag sérülékeny területeken létesítendő légszennyező anyagot kibocsátó források kibocsátási határértékeit a 14/2001. (V.9.) KöM-EüM-FVM e. r. „ökológiailag sérülékeny területek légszennyezettségi határértékeiről” szóló 2. számú mellékletének megfelelően kell megállapítani.
(2) A tervezési terület az üzemi tevékenységből származó zaj szempontjából a 8/2002. (III.22.) KöM-EüM rendelet 1. sz. melléklete alapján a 2. terület-felhasználásba tartozik, kivéve a különleges és a gazdasági területeket, melyek a 4. sz. terület-felhasználásba tartoznak. A zajkibocsátási határértékeket ennek megfelelően kell megállapítani.
(3) A tervezési terület a közlekedésből származó zaj szempontjából a 8/2002. (III.22.) KöM-EüM rendelet 3. sz. melléklete alapján a 2. terület-felhasználásba tartozik, kivéve különleges területeket, melyek a 4. sz. terület-felhasználásba tartoznak. A település területén építmények elhelyezése ennek figyelembe vételével történhet.
(4) A tervezési területen az egyéb funkciójú területekkel (lakó, vegyes) határos zajkibocsátónak kell gondoskodnia a zajvédelemről. A zajt kibocsátó szükség esetén saját telkén köteles gondoskodni a zajvédelemről, és a zajt csökkentő berendezés elhelyezéséről.
(5) A zaj kibocsátója és a levegő szennyezője indokolt esetben mérésre kötelezhető.
(6) A területen feltöltések kialakítására a környezetet károsító anyag ill. veszélyes hulladék nem használható fel. A területen esetleg található környezetet károsító anyagokat a tereprendezés során el kell távolítani.
(7) Építési munkáknál a terület előkészítése során a termőföld védelméről, összegyűjtéséről és megfelelő újrahasznosításáról gondoskodni kell. A kivitelezés és üzemeltetés során pedig biztosítani kell, hogy a környezeti hatások a termőföld minőségében kárt ne okozzanak.
(8) Teljes közművel el nem látott területeken a terület tulajdonosa köteles gondoskodni a keletkező szennyvíz, kommunális és egyéb hulladék ártalommentes átmeneti tárolásáról és a hulladéktelepekre való szállításáról.
(9) Külterületen és belterületen az eddig a lakosság által illegális szemétlerakónak használt területeken a hulladék elhelyezését meg kell szüntetni. Az eddig felhalmozott hulladékot el kell szállítani, majd a területet rekultiválni kell.
(10) Beépítésre szánt területen az épületekkel kapcsolatos építési tevékenység csak közművesített telek vagy zárt szennyvíztároló berendezés megléte esetén kezdhető meg.
(11) A használt és szennyvizek kibocsátási határértékeiről és alkalmazásuk szabályairól a 9/2002 (III.2.) KöM-MöViM együttes rendelet rendelkezik. A felszíni vizekbe csak a fent említett rendelet 3. Vízminőség-védelmi kategóriájának megfelelő minőségű szennyvíz és csapadékvíz vezethető.
(12) A lakóterületek szennyvizeit közcsatornába kell vezetni a mindenkori hatályos előírások határértékeinek betartásával, melyek jelenleg a 204/2001 (X.26) Kormányrendelet által előírt küszöbértékek. Azokon a területeken, melyek még nincsenek bekötve a szennyvízhálózatba, a közcsatorna kiépítéséig a szennyvizet csak zárt rendszerű szennyvíztározóban lehet tárolni, a szennyvíz szikkasztása a település teljes területén tilos.
(13) Az állattartó telepeknek meg kell felelni a „vizek mezőgazdasági eredetű nitrát terheléssel szemben védelméről” szóló 49/2001 (IV.3.) Kormányrendeletnek.
(14) Piliscsév közigazgatási területe a 219/2004. (VII.22.) Korm. rendeletszennyeződés érzékenységi besorolása szerint „A” fokozottan érzékeny kategóriájú terület.
(15) Az elszikkasztásra kerülő csapadékvíz nem eredményezheti a földtani közegben a 10/2000. (VI.2.) KöM-EüM-FVM-KHVM együttes rendelet szerinti „A” szennyezettségi határérték túllépését.
(16) Új iparág telepítésénél a környezeti hatásvizsgálat elvégzéséhez kötött tevékenységek köréről és az ezzel kapcsolatos hatósági eljárás részletes szabályairól szóló 20/2001.(II.14.) Korm. rendeletben foglaltak az irányadóak.
(17) A településen keletkező hulladékokkal kapcsolatban a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi követelményeiről szóló 16/2002 EüM és a köztisztaságról szóló 1/1986 ÉVM-EüM rendeletben foglaltak az irányadóak.
(18) A településen a nitrátszennyezéssel szembeni védekezésről gondoskodni kell, azaz a 49/2001. évi (IV. 3.) Korm. Rendelet alapján a zöldfelületek tápanyagellátása során kijuttatott nitrogén mennyisége nem haladhatja meg az évenkénti 170 kg-ot.
(19) A településen fokozott figyelmet kell fordítani a növényvédelemről szóló 2000. évi XXXV. Tv. Előírási szerinti folyamatos gyom-mentesítésre.
ÖVEZETI ELŐÍRÁSOK
15. Beépítésre szánt területek, Lakóterületek
15. § (1) Épületek elhelyezése, általános előírások:
a) már beépült utcák foghíjbeépítései esetén az elő- és oldalkert méreteknek az utcában már jellemzően kialakult méretekhez kell igazodni,
b) új beépítésű területeken az elő-, oldal- és hátsókert méretek meghatározásánál az OTÉK 35. § –ban foglaltak az irányadóak.
(2) Az oldalhatáron álló beépítés esetén az előkerti, oldalkerti, hátsókerti méretek betartásával meghatározott építési helyen, a 16 méternél nagyobb szélességű építési telken az épület szabadon állóként is elhelyezhető. A 16 méternél keskenyebb telkek esetében az épületet az oldalhatárra kell helyezni.
(3) A lakóterületek övezeti tagolását a TH-03-02-06 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1 és SZ-2 jelű szabályozási tervlapja tartalmazza.
(4) Az új lakóterületen belül (IV.-XV., XXIII.-XXVI., XXVIII.-XXX., XLII. Tömb) melléképítmény csak a fő funkciót hordozó épülettel megegyező oldalhatáron helyezhető el. A melléképítmény építménymagassága nem haladhatja meg a fő funkciót hordozó épület építménymagasságát, minimális magassági korlát melléképítmény esetében nincs. Állattartás céljára szolgáló épület maximum 20 m2 hasznos alapterületig létesíthető.
(5) Az újonnan kialakításra kerülő lakóterületen belül (XIX-XXV. Tömb) a kiépítendő utak útkorona szintjének magassága minimum 112 mBf legyen.
(6) A falusias lakóterület (FL) jellemzően alacsony laksűrűségű, összefüggő nagy kertes, általában egy önálló rendeltetési egységet magába foglaló telkeket tartalmazó övezet. A falusias lakóterületen telkenként egy, legfeljebb kétlakásos lakóépület, vagy két egylakásos lakóépület helyezhető el.
(7) A részletes övezeti előírásokat az alábbi táblázatok tartalmazzák:
L f-5 |
O |
30/50 |
0,5 |
jelű építési övezet |
4,5 |
K/50/600 |
Megengedett használat |
Lakóépület |
Nem valósítható meg |
A 3,5 tonna önsúlynál nehezebb vagy az ilyet szállító jármű számára önálló parkolóhely, önálló garázs |
A közművesítettségre vonatkozó előírások |
Teljes közművesítettség |
Személygépkocsi várakozás és tárolás |
Az OTÉK 42. §-ban felsorolt jármű-elhelyezési igény 100 %-át telken belül kell kielégíteni. |
A zöldfelület legkisebb mértéke |
50 % |
A megengedett szennyezettségi határértékek |
A HÉSZ 14 §-a szerint |
A telek legkisebb méretei |
Szélesség: kialakult |
Beépítési mód (az építési hely) |
Oldalhatáron álló, magastetős |
Megengedett legnagyobb szintterület-sűrűség |
0.5 |
A beépítettség legnagyobb mértéke |
30 % |
A megengedett építménymagasság (a fő funkciót hordozó épület estén) |
Minimum: 3,5 m |
L f-6 |
O |
30/50 |
0,5 |
jelű építési övezet |
4,5 |
18/50/900 |
Megengedett használat |
Lakóépület |
Nem valósítható meg |
A 3,5 tonna önsúlynál nehezebb vagy az ilyet szállító jármű számára önálló parkolóhely, önálló garázs |
A közművesítettségre vonatkozó előírások |
Teljes közművesítettség |
Személygépkocsi várakozás és tárolás |
Az OTÉK 42. §-ban felsorolt jármű-elhelyezési igény 100 %-át telken belül kell kielégíteni. |
A zöldfelület legkisebb mértéke |
50 % |
A megengedett szennyezettségi határértékek |
A HÉSZ 14 §-a szerint |
A telek legkisebb méretei |
Szélesség: 18 m |
Beépítési mód (az építési hely) |
Oldalhatáron álló, magastetős |
Megengedett legnagyobb szintterület-sűrűség |
0.5 |
A beépítettség legnagyobb mértéke |
30 % |
A megengedett építménymagasság (a fő funkciót hordozó épület estén) |
Minimum: 3,5 m |
L f-7 |
O |
30/50 |
0,5 |
jelű építési övezet |
4,5 |
16/50/900 |
Megengedett használat |
Lakóépület |
Nem valósítható meg |
A 3,5 tonna önsúlynál nehezebb vagy az ilyet szállító jármű számára önálló parkolóhely, önálló garázs |
A közművesítettségre vonatkozó előírások |
Teljes közművesítettség |
Személygépkocsi várakozás és tárolás |
Az OTÉK 42. §-ban felsorolt jármű-elhelyezési igény 100 %-át telken belül kell kielégíteni. |
A zöldfelület legkisebb mértéke |
50 % |
A megengedett szennyezettségi határértékek |
A HÉSZ 14 §-a szerint |
A telek legkisebb méretei |
Szélesség: 16 m |
Beépítési mód (az építési hely) |
Oldalhatáron álló, magastetős |
Megengedett legnagyobb szintterület-sűrűség |
0.5 |
A beépítettség legnagyobb mértéke |
30 % |
A megengedett építménymagasság (a fő funkciót hordozó épület estén) |
Minimum: 3,5 m |
L f-8 |
O |
30/50 |
0,5 |
jelű építési övezet |
4,5 |
18/70/1300 |
Megengedett használat |
Lakóépület |
Nem valósítható meg |
A 3,5 tonna önsúlynál nehezebb vagy az ilyet szállító jármű számára önálló parkolóhely, önálló garázs |
A közművesítettségre vonatkozó előírások |
Teljes közművesítettség |
Személygépkocsi várakozás és tárolás |
Az OTÉK 42. §-ban felsorolt jármű-elhelyezési igény 100 %-át telken belül kell kielégíteni. |
A zöldfelület legkisebb mértéke |
50 % |
A megengedett szennyezettségi határértékek |
A HÉSZ 14 §-a szerint |
A telek legkisebb méretei |
Szélesség: 18 m |
Beépítési mód (az építési hely) |
Oldalhatáron álló, magastetős |
Megengedett legnagyobb szintterület-sűrűség |
0.5 |
A beépítettség legnagyobb mértéke |
30 % |
A megengedett építménymagasság (a fő funkciót hordozó épület estén) |
Minimum: 3,5 m |
L f-9 |
O |
30/40 |
0,5 |
jelű építési övezet |
4,5 |
18/30/550 |
Megengedett használat |
Lakóépület |
Nem valósítható meg |
A 3,5 tonna önsúlynál nehezebb vagy az ilyet szállító jármű számára önálló parkolóhely, önálló garázs |
A közművesítettségre vonatkozó előírások |
Teljes közművesítettség |
Személygépkocsi várakozás és tárolás |
Az OTÉK 42. §-ban felsorolt jármű-elhelyezési igény 100 %-át telken belül kell kielégíteni. |
A zöldfelület legkisebb mértéke |
40 % |
A megengedett szennyezettségi határértékek |
A HÉSZ 14 §-a szerint |
A telek legkisebb méretei |
Szélesség: 18 m |
Beépítési mód (az építési hely) |
Oldalhatáron álló, magastetős |
Megengedett legnagyobb szintterület-sűrűség |
0.5 |
A beépítettség legnagyobb mértéke |
30 % |
A megengedett építménymagasság (a fő funkciót hordozó épület estén) |
Minimum: 3,5 m |
L f-10 |
O |
30/40 |
0,5 |
jelű építési övezet |
4,5 |
K/40/500 |
Megengedett használat |
Lakóépület |
Nem valósítható meg |
A 3,5 tonna önsúlynál nehezebb vagy az ilyet szállító jármű számára önálló parkolóhely, önálló garázs |
A közművesítettségre vonatkozó előírások |
Teljes közművesítettség |
Személygépkocsi várakozás és tárolás |
Az OTÉK 42. §-ban felsorolt jármű-elhelyezési igény 100 %-át telken belül kell kielégíteni. |
A zöldfelület legkisebb mértéke |
40 % |
A megengedett szennyezettségi határértékek |
A HÉSZ 14 §-a szerint |
A telek legkisebb méretei |
Szélesség: kialakult |
Beépítési mód (az építési hely) |
Oldalhatáron álló, magastetős |
Megengedett legnagyobb szintterület-sűrűség |
0.5 |
A beépítettség legnagyobb mértéke |
30 % |
A megengedett építménymagasság (a fő funkciót hordozó épület estén) |
Minimum: 3,5 m |
L f-11 |
O |
30/50 |
0,5 |
jelű építési övezet |
4,5 |
K/70/1000 |
Megengedett használat |
Lakóépület |
Nem valósítható meg |
A 3,5 tonna önsúlynál nehezebb vagy az ilyet szállító jármű számára önálló parkolóhely, önálló garázs |
A közművesítettségre vonatkozó előírások |
Teljes közművesítettség |
Személygépkocsi várakozás és tárolás |
Az OTÉK 42. §-ban felsorolt jármű-elhelyezési igény 100 %-át telken belül kell kielégíteni. |
A zöldfelület legkisebb mértéke |
50 % |
A megengedett szennyezettségi határértékek |
A HÉSZ 14 §-a szerint |
A telek legkisebb méretei |
Szélesség: kialakult |
Beépítési mód (az építési hely) |
Oldalhatáron álló, magastetős |
Megengedett legnagyobb szintterület-sűrűség |
0.5 |
A beépítettség legnagyobb mértéke |
30 % |
A megengedett építménymagasság (a fő funkciót hordozó épület estén) |
Minimum: 3,5 m |
L f-12 |
O |
30/50 |
0,5 |
jelű építési övezet |
4,5 |
18/40/800 |
Megengedett használat |
Lakóépület |
Nem valósítható meg |
A 3,5 tonna önsúlynál nehezebb vagy az ilyet szállító jármű számára önálló parkolóhely, önálló garázs |
A közművesítettségre vonatkozó előírások |
Teljes közművesítettség |
Személygépkocsi várakozás és tárolás |
Az OTÉK 42. §-ban felsorolt jármű-elhelyezési igény 100 %-át telken belül kell kielégíteni. |
A zöldfelület legkisebb mértéke |
50 % |
A megengedett szennyezettségi határértékek |
A HÉSZ 14 §-a szerint |
A telek legkisebb méretei |
Szélesség: 18 m |
Beépítési mód (az építési hely) |
Oldalhatáron álló, magastetős |
Megengedett legnagyobb szintterület-sűrűség |
0.5 |
A beépítettség legnagyobb mértéke |
30 % |
A megengedett építménymagasság (a fő funkciót hordozó épület estén) |
Minimum: 3,5 m |
L f-13 2 |
O |
30/50 |
0,5 |
jelű építési övezet |
4,5 |
18/30/800 |
Övezeti jel |
Beépítési mód |
SZTM |
A megengedett legnagyobb beépítettség (%) |
A legkisebb kialakítandó zöldfelület (%) |
A beépítéshez szükséges telek legkisebb |
Az épület megengedett |
Az építhető terepszint feletti szintek száma |
Megjegyzés |
|||
Szélessége (m) |
Mélysége (m) |
Területe (m2) |
Legkisebb (m) |
Legnagyobb (m) |
Egyéb előírások |
||||||
Lf-13 |
O |
0,5 |
30 |
50 |
18 |
25 |
600 |
3,5 |
4,5 |
2 |
Környezetterhelési határértékek meghatározásánál a hatályos rendeletek1,2,3 irányadóak |
Övezeti jel |
Beépítési mód |
SZTM |
A megengedett legnagyobb beépítettség (%) |
A legkisebb kialakítandó zöldfelület (%) |
A beépítéshez szükséges telek legkisebb |
Az épület megengedett |
Az építhető terepszint feletti szintek száma |
Megjegyzés |
|||
Szélessége (m) |
Mélysége (m) |
Területe (m2) |
Legkisebb (m) |
Legnagyobb (m) |
Egyéb előírások |
||||||
Lf-14 |
O |
0,5 |
30 |
50 |
20 |
35 |
700 |
3,5 |
4,5 |
2 |
Környezetterhelési határértékek meghatározásánál a hatályos rendeletek1,2,3 irányadóak |
Lf-15 |
O |
0,5 |
30 |
50 |
20 |
30 |
700 |
3,5 |
4,5 |
2 |
|
Lf-16 |
O |
0,5 |
30 |
50 |
18 |
35 |
700 |
3,5 |
4,5 |
2 |
|
L f-17 |
O |
30/40 |
0,5 |
jelű építési övezet |
4,5 |
550 |
Megengedett használat |
Lakóépület |
Nem valósítható meg |
A 3,5 tonna önsúlynál nehezebb, vagy az ilyet szállító jármű számára önálló parkolóhely, önálló garázs |
A közművesítettségre vonatkozó előírások |
Teljes közművesítettség |
Személygépkocsi várakozás és tárolás |
Az OTÉK 42. §-ban felsorolt jármű-elhelyezési igény 100%-át telken belül kell kielégíteni. |
A zöldfelület legkisebb mértéke |
40 % |
A megengedett szennyezettségi határértékek |
A HÉSZ 14. §-a szerint |
A telek legkisebb méretei |
Terület: 550 m2 |
A beépítési mód |
Oldalhatáron álló |
Megengedett legnagyobb szintterület-sűrűség |
0.5 |
A beépítettség legnagyobb mértéke |
30 % |
A megengedett építménymagasság (a fő funkciót hordozó épület esetén) |
Minimum: 3,5 m |
L f-18 |
O |
30/50 |
0,5 |
jelű építési övezet |
4,5 |
800 |
Megengedett használat |
Lakóépület |
Nem valósítható meg |
A 3,5 tonna önsúlynál nehezebb, vagy az ilyet szállító jármű számára önálló parkolóhely, önálló garázs |
A közművesítettségre vonatkozó előírások |
Teljes közművesítettség |
Személygépkocsi várakozás és tárolás |
Az OTÉK 42. §-ban felsorolt jármű-elhelyezési igény 100%-át telken belül kell kielégíteni. |
A zöldfelület legkisebb mértéke |
50 % |
A megengedett szennyezettségi határértékek |
A HÉSZ 14. §-a szerint |
A telek legkisebb méretei |
Terület: 800 m2 |
A beépítési mód |
Oldalhatáron álló |
Megengedett legnagyobb szintterület-sűrűség |
0.5 |
A beépítettség legnagyobb mértéke |
30 % |
A megengedett építménymagasság (a fő funkciót hordozó épület esetén) |
Minimum: 3,5 m |
L f-19 |
O |
30/50 |
0,5 |
jelű építési övezet |
4,5 |
600 |
Megengedett használat |
Lakóépület |
Nem valósítható meg |
A 3,5 tonna önsúlynál nehezebb, vagy az ilyet szállító jármű számára önálló parkolóhely, önálló garázs |
A közművesítettségre vonatkozó előírások |
Teljes közművesítettség |
Személygépkocsi várakozás és tárolás |
Az OTÉK 42. §-ban felsorolt jármű-elhelyezési igény 100%-át telken belül kell kielégíteni. |
A zöldfelület legkisebb mértéke |
50 % |
A megengedett szennyezettségi határértékek |
A HÉSZ 14. §-a szerint |
A telek legkisebb méretei |
Terület: 600 m2 |
A beépítési mód |
Oldalhatáron álló |
Megengedett legnagyobb szintterület-sűrűség |
0.5 |
A beépítettség legnagyobb mértéke |
30 % |
A megengedett építménymagasság (a fő funkciót hordozó épület esetén) |
Minimum: 3,5 m |
16. Vegyes területek
16. § [19] A TH-02-02-10 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1 jelű szabályozási tervlapján Vt jellel jelölt településközpont-vegyes területeken a következő övezeti előírások érvényesek:
V t-1 |
O |
40/40 |
1,0 |
jelű építési övezet |
6,5 |
K/K/K |
Megengedett használat |
Lakóépület |
Nem valósítható meg |
A 3,5 tonna önsúlynál nehezebb vagy az ilyet szállító jármű számára önálló parkolóhely, önálló garázs |
A közművesítettségre vonatkozó előírások |
Teljes közművesítettség |
Személygépkocsi várakozás és tárolás |
Tekintettel az egyedi adottságokra az OTÉK 42. §-ban felsorolt jármű-elhelyezési igény 30 %-át kell csak telken belül kielégíteni. |
A zöldfelület legkisebb mértéke |
40 % |
A megengedett szennyezettségi határértékek |
A HÉSZ 14 §-a szerint |
A telek legkisebb méretei |
Szélesség: kialakult |
Beépítési mód (az építési hely) |
Oldalhatáron álló, magastetős |
Megengedett legnagyobb szintterület-sűrűség |
1,0 |
A beépítettség legnagyobb mértéke |
40 % |
A megengedett építménymagasság (a fő funkciót hordozó épület estén) |
Minimum: 3,5 m |
V t-2 |
Z |
40/40 |
1,0 |
jelű építési övezet |
6,5 |
K/40/500 |
Megengedett használat |
Lakóépület |
Nem valósítható meg |
A 3,5 tonna önsúlynál nehezebb vagy az ilyet szállító jármű számára önálló parkolóhely, önálló garázs |
A közművesítettségre vonatkozó előírások |
Teljes közművesítettség |
Személygépkocsi várakozás és tárolás |
Tekintettel az egyedi adottságokra az OTÉK 42. §-ban felsorolt jármű-elhelyezési igény 30 %-át kell csak telken belül kielégíteni. |
A zöldfelület legkisebb mértéke |
40 % |
A megengedett szennyezettségi határértékek |
A HÉSZ 14 §-a szerint |
A telek legkisebb méretei |
Szélesség: kialakult |
Beépítési mód (Beépítési mód (az építési hely)) |
Zártsorú, magastetős |
Megengedett legnagyobb szintterület-sűrűség |
1,0 |
A beépítettség legnagyobb mértéke |
40 % |
A megengedett építménymagasság (a fő funkciót hordozó épület estén) |
Minimum: 3,5 m |
V t-3 |
Z |
40/40 |
1,0 |
jelű építési övezet |
6,5 |
K/70/1000 |
Megengedett használat |
Lakóépület |
Nem valósítható meg |
A 3,5 tonna önsúlynál nehezebb vagy az ilyet szállító jármű számára önálló parkolóhely, önálló garázs |
A közművesítettségre vonatkozó előírások |
Teljes közművesítettség |
Személygépkocsi várakozás és tárolás |
Tekintettel az egyedi adottságokra az OTÉK 42. §-ban felsorolt jármű-elhelyezési igény 30 %-át kell csak telken belül kielégíteni. |
A zöldfelület legkisebb mértéke |
40 % |
A megengedett szennyezettségi határértékek |
A HÉSZ 14 §-a szerint |
A telek legkisebb méretei |
Szélesség: kialakult |
Beépítési mód (Beépítési mód (az építési hely)) |
Zártsorú, magastetős |
Megengedett legnagyobb szintterület-sűrűség |
1,0 |
A beépítettség legnagyobb mértéke |
40 % |
A megengedett építménymagasság (a fő funkciót hordozó épület estén) |
Minimum: 3,5 m |
V t-4 |
Z |
100/00 |
1,5 |
jelű építési övezet |
6,5 |
800 |
Megengedett használat |
Lakóépület |
Nem valósítható meg |
A 3,5 tonna önsúlynál nehezebb vagy az ilyet szál-lító jármű számára önálló parkolóhely, önálló garázs |
A közművesítettségre vonatkozó előírások |
Teljes közművesítettség |
Személygépkocsi várakozás és tárolás |
Tekintettel az adottságokra a vonatkozó jogszabályban előírt jármű-elhelyezési igény a telek 500 m-es körzetében közterületen kielégíthető |
A zöldfelület legkisebb mértéke |
0 % |
A telek legkisebb méretei |
Terület: 800 m2 |
Beépítési mód |
Zártsorú |
Megengedett legnagyobb szintterület-sűrűség |
1,5 |
A beépítettség legnagyobb mértéke |
100 % |
A megengedett építménymagasság (a fő funkciót hordozó épület esetén) |
Minimum: 3,5 m |
V t-5 |
K |
60/20 |
1,5 |
jelű építési övezet |
4,5 |
150 |
Megengedett használat |
Lakóépület |
Nem valósítható meg |
A 3,5 tonna önsúlynál nehezebb, vagy az ilyet szállító jármű számára önálló parkolóhely, önálló garázs |
A közművesítettségre vonatkozó előírások |
Teljes közművesítettség |
Személygépkocsi várakozás és tárolás |
Tekintettel az adottságokra az OTÉK-ban előírt jármű-elhelyezési igény a telek 500 m-es körzetében közterületen kielégíthető |
A zöldfelület legkisebb mértéke |
20 % |
A megengedett szennyezettségi határértékek |
A HÉSZ 14. §-a szerint |
A telek legkisebb méretei |
Terület: 150 m2 |
A beépítési mód |
Kialakult - Az övezet területén épületet elhelyezni a szabályozási terven jelölt építési helyen belül lehet. |
Megengedett legnagyobb szintterület-sűrűség |
1,5 |
A beépítettség legnagyobb mértéke |
60 % |
A megengedett építménymagasság (a fő funkciót hordozó épület esetén) |
Minimum: 3,5 m |
17. Gazdasági területek
17. § (1) A kereskedelmi, gazdasági terület elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célokat szolgáló telephelyek ill. szolgáltató létesítmények elhelyezésére kijelölt terület.
(2) A G ksz jelű övezetekben a telkek korlátlanul összevonhatóak.
(3) A kereskedelmi gazdasági területek esetében a TH-03-02-06 munkaszámú tervdokumentáció Sz-1, Sz-2 jelű szabályozási tervein jelölt helyeken és méretben telken belüli kötelező védőfásítást kell telepíteni.
(4) A VIII., IX., XI., XII. Jelű tömbökben a 11125. sz. országos közút melletti telkeken a közút felőli telekhatárokon a kerítést 15 méterrel beljebb kell tenni. Az azon kívül eső telekterület beleszámít a telek területi mutatóiba. Ebben a 15 méteres sávban helyezhetők el a felszín alatti közművek és ezek függvényében védőfásítás. A részletes övezeti előírásokat a következő táblázatok mutatják:
G ksz-1 |
SZ |
50/25 |
1,5 |
jelű építési övezet |
11,5 |
30/80/2400 |
Megengedett használat |
Nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület, építmény |
A közművesítettségre vonatkozó előírások |
Teljes közművesítettség |
Személygépkocsi várakozás és tárolás |
Az OTÉK 42. §-ban felsorolt jármű-elhelyezési igény 100 %-át telken belül kell kielégíteni. |
A zöldfelület legkisebb mértéke |
25 % |
A megengedett szennyezettségi határértékek |
A zaj elleni védelem előírásai: a 8/2002. (III. 22.) számú KÖM-EüM rendelet alapján a 4. területi funkció |
A telek legkisebb méretei |
Szélesség: min. 30 m |
A beépítési mód |
Szabadon álló |
Megengedett legnagyobb szintterület-sűrűség |
1,5 |
A beépítettség legnagyobb mértéke |
50 % |
A megengedett építménymagasság |
Maximum 11,5 m |
G ksz-2 |
SZ |
50/25 |
1,5 |
jelű építési övezet |
11,5 |
30/100/3000 |
Megengedett használat |
Nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület, építmény |
A közművesítettségre vonatkozó előírások |
Teljes közművesítettség |
Személygépkocsi várakozás és tárolás |
Az OTÉK 42. §-ban felsorolt jármű-elhelyezési igény 100 %-át telken belül kell kielégíteni. |
A zöldfelület legkisebb mértéke |
25 % |
A megengedett szennyezettségi határértékek |
A zaj elleni védelem előírásai: a 8/2002. (III. 22.) számú KÖM-EüM rendelet alapján a 4. területi funkció |
A telek legkisebb méretei |
Szélesség: min. 30 m |
A beépítési mód |
Szabadon álló |
Megengedett legnagyobb szintterület-sűrűség |
1,5 |
A beépítettség legnagyobb mértéke |
50 % |
A megengedett építménymagasság |
Maximum 11,5 m |
G ksz-3 |
SZ |
40/30 |
1,0 |
jelű építési övezet |
7,5 |
1000 |
Megengedett használat |
Nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület, építmény |
A közművesítettségre vonatkozó előírások |
Teljes közművesítettség |
Személygépkocsi várakozás és tárolás |
Az OTÉK 42. §-ban felsorolt jármű-elhelyezési igény 100 %-át telken belül kell kielégíteni. |
A zöldfelület legkisebb mértéke |
30 % |
A megengedett szennyezettségi határértékek |
A zaj elleni védelem előírásai: a 8/2002. (III. 22.) számú KÖM-EüM rendelet alapján a 4. területi funkció |
A telek legkisebb méretei |
Terület: min. 1000 m 2 |
A beépítési mód |
Szabadon álló |
Egyéb előírások |
A TH-03-02-06 munkaszámú tervdokumentáció Sz-1, Sz-2 jelű szabályozási tervein jelölt II. tömbön belül kialakított telkek feltárása csak a Vasút sor felől engedélyezhető. |
Megengedett legnagyobb szintterület-sűrűség |
1,0 |
A beépítettség legnagyobb mértéke |
40 % |
A megengedett építménymagasság |
Maximum 7,5 m |
G ksz-4 |
SZ |
50/30 |
1,5 |
jelű építési övezet |
7,5 |
1200 |
Megengedett használat |
Nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület, építmény |
A közművesítettségre vonatkozó előírások |
Teljes közművesítettség |
Személygépkocsi várakozás és tárolás |
Az OTÉK 42. §-ban felsorolt jármű-elhelyezési igény 100 %-át telken belül kell kielégíteni. |
A zöldfelület legkisebb mértéke |
30 % |
A megengedett szennyezettségi határértékek |
A zaj elleni védelem előírásai: a 8/2002. (III. 22.) számú KÖM-EüM rendelet alapján a 4. területi funkció |
A telek legkisebb méretei |
Terület: min. 1000 m 2 |
A beépítési mód |
Szabadon álló |
Megengedett legnagyobb szintterület-sűrűség |
1,5 |
A beépítettség legnagyobb mértéke |
50 % |
A megengedett építménymagasság |
Maximum 7,5 m |
Övezeti jel |
Beépítési mód |
SZTM |
A megengedett legnagyobb beépítettség (%) |
A legkisebb kialakítandó zöldfelület (%) |
A beépítéshez szükséges telek legkisebb |
Az épület megengedett |
Az építhető terepszint feletti szintek száma |
Megjegyzés |
|||
Szélessége (m) |
Mélysége (m) |
Területe (m2) |
Legkisebb (m) |
Legnagyobb (m) |
Egyéb előírások |
||||||
Gksz-5 |
SZ |
1,5 |
50 |
25 |
- |
- |
5000 |
3,5 |
9,5 |
3 |
Környezetterhelési határértékek meghatározásánál a hatályos rendeletek1,2,3 irányadóak |
Gksz-6 |
SZ |
1,5 |
50 |
25 |
- |
- |
150 |
3,5 |
7,5 |
2 |
|
Gksz-ú |
- |
- |
- |
- |
- |
- |
- |
- |
- |
- |
Kizárólag út megvalósítás lehetséges az övezetben |
Övezeti jel |
Beépítési mód |
SZTM |
A megengedett legnagyobb beépítettség (%) |
A legkisebb kialakítandó zöldfelület (%) |
A beépítéshez szükséges telek legkisebb |
Az épület megengedett |
Az építhető terepszint feletti szintek száma |
Megjegyzés |
|||
Szélessége (m) |
Mélysége (m) |
Területe (m2) |
Legkisebb (m) |
Legnagyobb (m) |
|||||||
Gip-1 |
SZ |
0,3 |
15 |
25 |
- |
- |
4000 |
3,5 |
6,5 |
2 |
|
18. Különleges területek
18. § (1) A különleges területek a TH-03-02-06 munkaszámú tervdokumentáció szabályozási tervlapjain K jellel ellátott területek.
(2) A különleges területek esetében a TH-03-02-06 munkaszámú tervdokumentáció szabályozási tervlapjain jelölt helyeken és mértékben telken belüli kötelező védőfásítást kell telepíteni. A részletes övezeti előírásokat a következő táblázatok mutatják:
K sp-1 |
SZ |
10/70 |
0,2 |
jelű építési övezet |
K |
K |
Övezeti jel |
Beépítési mód |
SZTM |
A megengedett legnagyobb beépítettség (%) |
A legkisebb kialakítandó zöldfelület (%) |
A beépítéshez szükséges telek legkisebb |
Az épület megengedett |
Az építhető terepszint feletti szintek száma |
Megjegyzés |
|||
Szélessége (m) |
Mélysége (m) |
Területe (m2) |
Legkisebb (m) |
Legnagyobb (m) |
|||||||
Ksp-1 |
SZ |
0,2 |
10 |
70 |
- |
- |
K |
3,0 |
6,5 |
2 |
|
K sp-V |
jelű övezet (vízfelület) |
|
K sp-2 |
SZ |
20/70 |
0,2 |
jelű építési övezet (Sportpálya) |
9,5 |
K/K/K |
Megengedett használat |
A pihenést és sportolást, testedzést, szabadidős tevékenységet szolgáló épületek, építmények |
A közművesítettségre vonatkozó előírások |
Teljes közművesítettség |
Személygépkocsi várakozás és tárolás |
Az OTÉK 42. §-ban felsorolt jármű-elhelyezési igény 100 %-át telken belül kell kielégíteni. |
A zöldfelület legkisebb mértéke |
A be nem épített terület 70 %-a |
Egyéb előírások |
A TH-03-02-06 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1 jelű tervén jelölt helyeken és szélességekben telken belüli védőfásítást kell telepíteni. |
A megengedett szennyezettségi határértékek |
A HÉSZ 14 §-a szerint |
Beépítési mód (az építési hely) |
Szabadon álló, magastetős |
A telek legkisebb méretei |
Terület: kialakult |
Megengedett legnagyobb szintterület-sűrűség |
0,2 |
A beépítettség legnagyobb mértéke |
20 % |
A megengedett építménymagasság (a fő funkciót hordozó épület estén) |
Minimum 3,5 m |
K sp-3 |
SZ |
20/60 |
0,5 |
jelű építési övezet (Lovarda) |
6,5 |
4000 |
Megengedett használat |
Lovagláshoz, lovas turizmushoz, állattartáshoz kapcsolódó létesítmények |
A közművesítettségre vonatkozó előírások |
Teljes közművesítettség |
Személygépkocsi várakozás és tárolás |
Az OTÉK 42. §-ban felsorolt jármű-elhelyezési igény 100 %-át telken belül kell kielégíteni. |
A zöldfelület legkisebb mértéke |
A be nem épített terület 60 %-a |
A megengedett szennyezettségi határértékek |
A HÉSZ 14 §-a szerint |
Beépítési mód (az építési hely) |
Szabadon álló, magastetős |
A telek legkisebb méretei |
Terület: min. 4000 m 2 |
Megengedett legnagyobb szintterület-sűrűség |
0,5 |
A beépítettség legnagyobb mértéke |
20 % |
A megengedett építménymagasság (a fő funkciót hordozó épület estén) |
Minimum 3,5 m |
K sp-4 |
SZ |
20/60 |
0,3 |
jelű építési övezet (Lovarda) |
6,5 |
10000 |
Megengedett használat |
Lovagláshoz, lovas turizmushoz, állattartáshoz kapcsolódó létesítmények |
A közművesítettségre vonatkozó előírások |
Teljes közművesítettség |
Személygépkocsi várakozás és tárolás |
Az OTÉK 42. §-ban felsorolt jármű-elhelyezési igény 100 %-át telken belül kell kielégíteni. |
A zöldfelület legkisebb mértéke |
A be nem épített terület 60 %-a |
A megengedett szennyezettségi határértékek |
A HÉSZ 14 §-a szerint |
Beépítési mód (az építési hely) |
Szabadon álló, magastetős |
A telek legkisebb méretei |
Terület: min. 10000 m 2 |
Megengedett legnagyobb szintterület-sűrűség |
0,3 |
A beépítettség legnagyobb mértéke |
20 % |
A megengedett építménymagasság (a fő funkciót hordozó épület estén) |
Minimum 3,5 m |
K pf-1 |
jelű övezet (pincefalu) |
|
Megengedett használat |
Présház, pince |
Nem helyezhető el |
Lakóház vagy hétvégi ház |
A közművesítettségre vonatkozó előírások |
Részleges közművesítettség |
Személygépkocsi várakozás és tárolás |
Közterületen |
A zöldfelület legkisebb mértéke |
A be nem épített terület 80 %-a |
A megengedett szennyezettségi határértékek |
A HÉSZ 14 §-a szerint |
Beépítési mód (az építési hely) |
Kialakult |
Egyéb előírások |
· a pincefalu területén a pincék, présházak épületein előtető nem alakítható ki |
A telek legkisebb méretei |
Terület: kialakult vagy a rendezési terv szerint kialakítandó |
Megengedett legnagyobb szintterület-sűrűség |
0,6 |
A beépítettség legnagyobb mértéke |
50 % vagy maximum 50 m 2 lehet. |
A megengedett építménymagasság (a fő funkciót hordozó épület estén) |
Kialakult |
K pf-2 |
jelű övezet (pincefalu) |
Megengedett használat |
Présház, pince |
Nem helyezhető el |
Lakóház vagy hétvégi ház |
A közművesítettségre vonatkozó előírások |
Részleges közművesítettség |
Személygépkocsi várakozás és tárolás |
Közterületen |
A megengedett szennyezettségi határértékek |
A HÉSZ 14 §-a szerint |
Beépítési mód (az építési hely) |
Kialakult |
Egyéb előírások |
· a pincefalu területén a pincék, présházak épületein előtető nem alakítható ki |
A telek legkisebb méretei |
Terület: kialakult |
Megengedett legnagyobb szintterület-sűrűség |
1,0 |
A beépítettség legnagyobb mértéke |
Kialakult |
A megengedett építménymagasság (a fő funkciót hordozó épület estén) |
Kialakult |
K if |
jelű övezet (idegenforgalmi) |
|
K t |
jelű övezet (temető) |
|
K k |
jelű övezet (kegyeleti park) |
|
K B |
jelű övezet |
Bányaterület |
19. Beépítésre nem szánt területek, közlekedési- és közműterületek
19. § (1) A közlekedési és közmű elhelyezési területbe a községen áthaladó országos közutak, az önkormányzati fő- és gyűjtő utak, egyéb utak, kerékpárutak, gyalogutak, járdák valamint ezek csomópontjai tartoznak.
(2) A tervezési területen az utak szabályozási szélességét a TH-03-02-06 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1 és Sz-2 jelű szabályozási tervlapjai, valamint az út mintakeresztszelvények tartalmazzák. A külterületi utak szabályozási szélessége csak irányadó jellegű, a konkrét szabályozási szélességek csak engedélyezési szintű úttervek alapján határozhatók majd meg.
(3) Az utak területsávjai mentén létesítményt elhelyezni csak a biztonságos közlekedés feltételeinek fenntartása mellett az út kezelőjének hozzájárulásával és a vonatkozó ágazati szabványok, előírások betartásával lehet.
(4) A közlekedési területen elhelyezhetőek az OTÉK 26. § (3) bekezdésében foglalt létesítmények illetve az utak rézsűjében felszín alatti létesítmények (pincék).
(5) A közutakra rácsatlakozást kialakítani csak az út kezelőjének hozzájárulásával lehet.
(6) [26] A területen az útkategóriák alábbiak:
a) KÖ t Településközi út,
b) KÖ ám Állami mellékút,
c) KÖ gy Gyalogút,
d) KÖ tgy Települési gyűjtőút,
e) KÖ Kiszolgáló út,
f) KÖ gyf Gyorsforgalmi út.
(7) Tervezési osztály: Tervezett szabályozási szélesség Gyalogút (B X.):
a) 798 hrsz.-ú út kialakult (3,75 m),
b) 734 hrsz.-ú út és a folytatása kialakult (5,0 m),
c) 281 hrsz.-ú út kialakult (5,0-7,0 m),
d) 280/2 és 280/6 hrsz.-ú telkek közötti út kialakult (4,0-5,0 m),
e) 4437 hrsz.-ú út kialakult (6,5 m).
(8) A belterületen települési gyűjtőút (B V.):
a) a Szőlősor utca kialakult (10,5 - 16,0 m),
b) a Temető utca kialakult (13,0 m),
c) az Ady Endre utca kialakult (10,5-34,0 m),
d) a Basa utca kialakult (10,0-13,0 m),
e) a Petőfi utca kialakult (12,0-14,0 m),
f) a Rákóczi utca kialakult (9,0-16,5 m).
(9) Településközi út (K VIII.):
a) a Pilisjászfalu felé vezető út melynek tervezett nyomvonala a: 0182/1, 0182/2 és 464 hrsz.-ú utak nyomvonalában vezet 10,0 - 12,0 m,
b) a Piliscsaba felé vezető út, melynek tervezett nyomvonala a: 0180 hrsz.-ú út nyomvonalában vezet
10,0 - 12,0 m.
(10) Állami mellékút (K V.):
a) a Béke utca (11125 sz. állami mellékút ) kialakult (16,0 – 34,0 m),
b) a Marx K. utca (11125 sz. állami mellékút) kialakult (15,0 – 21,0 m),
c) a Kesztölci utca (11125 sz. állami mellékút folytatása) kialakult (11,0 – 18,0 m),
d) 11125 sz. állami mellékút (külterület) kialakult( 20,0-30,0 m),
e) 0115 hrsz.-ú út (tervezett állami mellékút) min. 22 m.
(11) Egyéb közlekedési területek:
a) KÖ z Közlekedési zöldfelület,
b) Köv Vasút terület.
(12) A területen az útkategóriák az alábbiak:[27]
a) KÖtgy települési gyüjtőút,
aa) Tervezett szabályozási szélesség: 22 m,
ab) Tervezési osztály: B.V.c.B.
b) KÖ lakóutca,
ba) Tervezett szabályozási szélesség: 14-16 m,
bb) Tervezési osztály: B.VI.d.B.-C.
(13) A közlekedési zöldfelület a növényzettel fedett közlekedési terület, melyet közpark jelleggel kell kialakítani.
(14) A közlekedési területek és közlekedési zöldterületek térbútorainak megválasztásakor ügyelni kell azok összhangjára, egységes megjelenésére. Az anyaghasználat során csak természetes anyagokat lehet alkalmazni (kő, tégla, fa), beton, vasbeton elemek nem helyezhetőek el. Az itt elhelyezendő építmények fedésére hullámpala, hullámlemez nem alkalmazható.
(15) A területen kizárólagos közműterületek a KÖ k jellel jelölt – vízmű, szennyvíztisztitó mű - területek. A kizárólagos közmű területen csak közműveket és a hozzá kapcsolódó létesítményeket lehet elhelyezni.
19. Zöldterületek
20. § (1) Z kp jelű övezet közpark.
a) Zöldterület az állandó növényzettel fedett közpark területe.
b) A közpark területén elhelyezhetőek a pihenést, testedzést, gyermekek szórakoztatását szolgáló létesítmények (térbútorok, játszóterek) illetve a fenntartást szolgáló létesítmények.
c) Az övezetben maximum 2% beépítési százalék mellett 3,0-3,5 m-es építménymagasságú építmény építhető szabadon álló módon.
(2) Z kk jelű övezet közpark.
a) A közkert közpark jellegű, de nem kiépített rendszeresen karbantartott zöldterület. A területen elhelyezhetőek a pihenést, testedzést, gyermekek szórakoztatását szolgáló létesítmények (térbútorok, játszóterek, pihenőhelyek, tűzrakók, sportpályák stb.) illetve a fenntartást szolgáló létesítmények.
b) Az övezetben maximum 2% beépítési százalék mellett 3,0-3,5 m-es építménymagasságú építmény építhető szabadon álló módon.
c) A zöldterületen az OTÉK 27 § (2)-(3)bekezdés előírásait alkalmazni kell.
d) A zöldterületek térbútorainak megválasztásakor ügyelni kell azok összhangjára, egységes megjelenésére. Az anyaghasználat során csak természetes anyagokat lehet alkalmazni (kő, tégla, fa), beton, vasbeton elemek nem helyezhetőek el. Az itt elhelyezendő építmények fedésére hullámpala, hullámlemez nem alkalmazható.
20. Erdőterületek
21. § (1) A területen az alkalmazott kategóriák az alábbiak, E Gazdasági célú erdő, E v Védőerdő.
(2) A gazdasági célú erdő területén a 100.000m2-t (10 ha) meghaladó telken az erdő rendeltetésének megfelelő építmény helyezhető el maximum 0,5 %-os beépítés mellett. Az építmények magassága a 3,5 métert nem haladhatja meg.
(3) A védőerdő területe elsődlegesen környezetvédelmi, tájvédelmi célokat szolgál. A védőerdő területén építmény nem helyezhető el.
21. Mezőgazdasági területek
22. § (1) A területen a mezőgazdasági területek alkalmazott kategóriái az alábbiak, M sz Szántóterület,M r Rét és legelő területe,M k Mezőgazdasági kert terület.
(2) Az általános mezőgazdasági területeken 10 000 m2-t el nem érő telken illetve több önálló telekből álló birtoktesten építményt elhelyezni nem szabad. Az 10 000 m2 feletti telkeken ill. birtoktesten a beépítettség nem haladhatja meg a 3%-ot. A 10 000 m2 feletti telkeken lakóépület és gazdasági épület egyaránt elhelyezhető. A területen egyéb kérdésekben az OTÉK 29. § (5)-(8) bekezdései az irányadóak.
(3) A mezőgazdasági területeken meglévő a deflációs hatást csökkentő fasorokat, erdősávokat fenn kell tartani, és a fák szakszerű pótlását el kell végezni. A mezőgazdasági táblák szegélyei mentén a TH-03-02-06 munkaszámú tervdokumentáció szabályozási tervlapjain jelölt helyeken a terület tulajdonosainak új fasorokat, védőerdősávokat kell ültetniük.
(4) Mezőgazdasági területen kerítést csak ott lehet létesíteni, ahol lakóépület vagy mezőgazdasági épület került elhelyezésre.
(5) Az M k mezőgazdasági kert területek elsősorban a szőlő- gyümölcs- és zöldségtermesztés területei. A területen állattartó épületek, komposztáló, siló, trágyatároló és provizórikus jellegű épület nem helyezhető el. A területen gazdasági jellegű épület 5000 m2 telekterület, lakóépület pedig 8000 m2 telekterület felett helyezhető el 3%-os beépítettséggel.
(6) A szántó és kert területeken épületek részleges közművesítettség mellett is elhelyezhetők, mely a vízellátást (fúrt ill. ásott kút vagy vezetékes víz), elektromos energia ellátást és a zárt szennyvíztárolást foglalja magában.
(7) A rét és legelő művelési ágú területeken építményeket nem lehet elhelyezni. A rét művelési ágú területeket évente kétszer kaszálni kell.
22. Egyéb területek
23. § (1) Az egyéb területekbe a folyóvizek medre és partja, nyílt csatornák, vízelvezető árkok medre és partja illetve a tavak területei tartoznak.
(2) A területen az egyéb területek alkalmazott kategóriája a V vízgazdálkodási terület (vízfelület, vízfolyás).
(3) A vízgazdálkodási területen az OTÉK 30. § (2) bekezdésben foglalt építmények helyezhetőek el.
23. A településrendezés sajátos jogintézményeivel érintett területek
24. § (1) Építési tilalommal érintett ingatlanok a 875, 876 hrsz.ú területek a 1105 hrsz.ú terület.
(2) Elővásárlási joggal érintett területek a 110, 243, 244, 393, 394, 395, 386/1, 386/2, 717 hrsz.ú területek.
(3) Helyi közút céljára történő lejegyzéssel érintett területek a 526, 530, 531/2, 533, 534, 535/1, 536/1, 540, 541/1, 542/1, 543, 545/2 hrsz.-ú területek.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
20. Hatálybalépés
25. § (1) Jelen a rendelet a kihirdetés napján lép hatályba. Ezzel egyidejűleg hatályukat vesztik az alábbi rendeletek.
(2) Jelen rendelet előírásait a hatályba lépést követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
1. melléklet
2. melléklet
3. melléklet
4. melléklet
5. melléklet
6. melléklet
Az önkormányzati rendeletet a Piliscsév Község Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2023. (XII. 29.) önkormányzati rendelete 68. §-a hatályon kívül helyezte 2024. január 28. napjával.
Módosította a 7/2010.(VI.29.) sz. önkormányzati rendelet, hatályba lép: 2010. július 1. napján
Módosította a 7/2010.(VI.29.) sz. önkormányzati rendelet, hatályba lép: 2010. július 1. napján
Módosította a 7/2010.(VI.29.) sz. önkormányzati rendelet, hatályba lép: 2010. július 1. napján