Piliscsév Község Önkormányzata Képviselő-testületének

14/2017.(XII.13.) önkormányzati rendelete

a településkép védelméről

Piliscsév Község Önkormányzata Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011.évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint  egyes  településrendezési  sajátos  jogintézményeiről  szóló, a 314/ 012. (XI.8.) Korm. rendelet 43/ A. § (6) bekezdés biztosított véleményezési jogkörében eljáró állami főépítészi hatáskörben eljáró Komárom­ Esztergom Megyei Kormányhivatal, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a kulturális örökség védelméért felelős miniszter, Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, valamint a Partnerségi egyeztetés szabályairól szóló 6/2017.(VII.05.) önkormányzati rendelet szerinti partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

I. Fejezet – Általános rendelkezések

1. A rendelet célja, alkalmazási köre, hatálya

1. § A helyi településképi rendelet célja Piliscsév község településképére jellemző elemek és követelmények, valamint a településkép-védelem eszközének és módjának meghatározása.

2. § (1) E rendelet hatálya Piliscsév község teljes közigazgatási területére terjed ki.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott területen telket kialakítani, építési tevékenységet folytatni hatályos jogszabályoknak, a község Helyi Építési Szabályzatának, valamint jelen rendeletben foglaltaknak megfelelően szabad.

(3) E rendelet előírásait a hatályos Helyi Építési Szabályzattal együttesen kell alkalmazni.

3. § Jelen rendelet az alábbi mellékletekkel együtt érvényes:

1. sz. melléklet – Településképi szempontból meghatározó területek lehatárolása

2. sz. melléklet – Helyi védelem alatt álló objektumok listája

3. sz. melléklet - Természet- és tájvédelmi szempontból növénytelepítésre javasolt fajok listája

4. sz. melléklet - Természet- és tájvédelmi szempontból tiltott fajok listája

5. sz. melléklet - NATURA 2000 területek Piliscséven (14/2010. (V. 11.) KvVM rendelet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről)

6. sz. melléklet - NATURA 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályai

7. sz. melléklet – EGYEDI TÁJÉRTÉKEK LISTÁJA – Duna Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság adatszolgáltatása

8. sz. melléklet – Duna-Ipoly Nemzeti Park adatszolgáltatása a védelemmel érinett területekről

9. sz. melléklet – Régészeti lelőhelyek

4.§ E rendeletben Piliscsév területére vonatkozó településképi követelmények kerülnek meghatározásra a rendelet 1. sz. melléklete szerint lehatárolt területekre, valamint a 2. sz. mellékletben felsorolt helyi védett létesítményekre és növényzetre vonatkozóan, amely területek és védett elemek a településszerkezet, táji- természeti környezet, településkarakter, építészeti karakter, tájkarakter vagy egyéb helyi adottság, településképi jellemző alapján kerültek kijelölésre.

5. § A rendeletben foglalt településképi követelmények teljesülése érdekében a polgármester szakmai konzultációt biztosít.

6.§ A településképi követelmények teljesülése érdekében új közterület kialakításakor, közterület felújításakor, kiemelt közlekedési területek átépítésekor Közterület alakítási tervet (KAT) kell készíteni.

2. Értelmező rendelkezések

7.§ Fogalommeghatározások:

a) Közterület alakítási terv: a közterület egységes kialakítása érdekében készülő, szabadtér-építészetet, kertépítészetet, gyalogos és gépjármű közlekedést, közmű- és felszíni vízelvezetést, hírközlést is magába foglaló terv.

b) Védett településszerkezet: az önkormányzat által védetté nyilvánított utcahálózat, telekszerkezet, beépítési mód és építési vonal.

c) Védett településkarakter: az önkormányzat által védetté nyilvánított a településépítészet jellegzetes elemeinek, valamint szerkezeteinek, formáinak, anyagainak, színvilágának együttese.

d) Védett épület, építmény: Védett épületek, építmények: azok az épületek, épületrészek, műtárgyak, berendezési tárgyak, közterületi létesítmények, szobrok, keresztek, amelyek történelmi, régészeti, művészeti, tudományos, társadalmi, szakrális vagy műszaki-ipari, mérnöki szempontból a hagyományos településkép és települési identitás megőrzése szempontjából jelentős alkotások, ideértve a hozzájuk tartozó kiegészítő külső és belső díszítő elemeket, amelyeket a Képviselő Testület rendeletében védetté nyilvánított.

e) Védett növényzet: az önkormányzat által védetté nyilvánított olyan növényzet, amely fajtájánál, koránál, helyzeténél, látványánál vagy valamilyen eseményhez-kötődésénél fogva védelemre érdemes.

f) Védett érték károsodása: minden olyan esemény, beavatkozás, amely a védett érték teljes vagy részleges megsemmisülését, karakterének előnytelen megváltoztatását, általános esztétikai értékcsökkenést eredményez.

g) Áttört kerítés: olyan kerítés, amelynek a kerítés síkjára merőleges átláthatósága min. 50%.

h) CityLight formátumú eszköz: olyan függőleges elhelyezésű berendezés, amelynek mérete hozzávetőlegesen 118 cm x 175 cm és hozzávetőlegesen 2 négyzetméter látható, papíralapú reklámközzétételre alkalmas felülettel vagy 72”-90” képátlójú, 16:9 arányú, álló helyzetű digitális kijelzővel rendelkezik;

i) CityBoard formátumú eszköz: olyan 2,5 métertől 3,5 méter magasságú két lábon álló berendezés, amelynek mérete 7-9 négyzetméter, látható, papír- (vagy fólia-) alapú, nem ragasztott, hátulról megvilágított reklámközzétételre alkalmas, hátsó fényforrás által megvilágított felülettel, vagy ilyen méretű digitális kijelzővel rendelkezik;

j) Funkcionális célokat szolgáló utcabútor: olyan utasváró, kioszk és információs vagy más célú berendezés, amely létesítésének célját tekintve elsődlegesen nem reklámközzétételre, hanem az adott területen ténylegesen felmerülő, a berendezés funkciójából adódó lakossági igények kielégítésére szolgál;

k) Információs célú berendezés: az önkormányzati hirdetőtábla, az önkormányzati faliújság, az információs vitrin, az útbaigazító hirdetmény, a közérdekű molinó, valamint a CityLight formátumú eszköz és CityBoard formátumú eszköz;

l) Közérdekű molinó: olyan, elsődlegesen a település életének valamely jelentős eseményéről való közérdekű tájékoztatást tartalmazó, nem merev anyagból készült hordozófelületű hirdetmény, amely falra vagy más felületre, illetve két felület között van kifeszítve oly módon, hogy az nem képezi valamely építmény homlokzatának tervezett és engedélyezett részét.

m) Közérdekű reklámfelület: olyan reklámhordozó vagy reklámhordozót tartó berendezés, amelyen a reklám közzététele más, egyéb célú berendezés közterületen való létesítésére, fenntartására tekintettel közérdekből biztosított, és amely ezen egyéb célú berendezéstől elkülönülten kerül elhelyezésre;

n) Önkormányzati faliújság: az önkormányzat által a lakosság tájékoztatása céljából létesített és fenntartott, elsődlegesen az önkormányzat testületei, szervei, tisztségviselői tevékenységéről a lakosságot tájékoztató berendezés, mely az önkormányzat működését szolgáló épületek homlokzatán kerül elhelyezésre és mely a közérdekű tájékoztatási célt meghaladóan reklámok közzétételére is szolgálhat;

o) Önkormányzati hirdetőtábla: az önkormányzat által a lakosság tájékoztatása céljából létesített és fenntartott, elsődlegesen a település élete szempontjából jelentős információk, közlemények, tájékoztatások, így különösen a település életének jelentős eseményeivel kapcsolatos információk közzétételére szolgáló, közterületen elhelyezett tábla, mely a közérdekű tájékoztatási célt meghaladóan reklámok közzétételére is szolgálhat;

p) Útbaigazító hirdetmény: közérdekű információt nyújtó olyan közterületi jelzés, amelynek funkciója idegenforgalmi eligazítás, közösségi közlekedési szolgáltatásról tájékoztatás, vagy egyéb közérdekű tájékoztatás;

II. Fejezet – Helyi védelem

3. A helyi védelem célja, feladata

8. § (1) A helyi védelem célja az épített környezet és települési környezet fenntartása, a jelen és a jövő nemzedékek számára való megőrzése érdekében.

(2) Az önkormányzat a közigazgatási területén található kiemelkedő építészeti, természeti, táji értékeket helyi védelem alá helyezi.

(3) A helyi védelem feladata általánosan a helyi különleges oltalmat igénylő településszerkezeti, településképi, táji, természeti, építészeti, néprajzi, településtörténeti, régészeti, művészeti, műszaki-ipari, természeti, esztétikai szempontból védelemre érdemes védett értékek számbavétele és meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása, megőrzése, megőriztetése és a lakossággal való megismertetése, valamint a védett értékek károsodásának megelőzése, fenntartásuk, illetve megújulásuk elősegítése.

4. A helyi védelem fajtái

9.§ (1) A helyi védelem a településen egyedi védelem.

(2) A helyi egyedi védelem hatálya kiterjed az 2. sz. mellékletben meghatározott helyi védett értékekre.

5. A helyi védelem alá helyezés, valamint megszüntetés szabályai

10.§ (1) A helyi védettség alá helyezésről, annak megszűnéséről - jelen rendelet módosításával - a Képviselő-testület dönt.

(2) A védettség megszüntetésére akkor kerülhet sor, ha

a) a védetté nyilvánított helyi érték megsemmisül,

b) a védett épület, vagy érték a védelem alapját képező értékeit helyreállíthatatlanul elveszítette,

c) a védelem tárgya a védelemmel összefüggő szakmai ismérveknek már nem felel meg,

d) a védett érték magasabb (műemléki) védettséget kap,

e)  a védett érték statikai szakvélemény alapján élet- vagy balesetveszélyes állapotban van.

(3) A helyi védettség alá helyezést, illetve annak megszüntetését bármely természetes vagy jogi személy, írásban a polgármesternél kezdeményezheti. A védelemre településrendezési eszköz, vagy önálló értékvizsgálat is javaslatot tehet. A kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

a) a védendő érték megnevezését, szükség esetén körülhatárolását;

b) pontos hely megjelölését (utca, házszám, helyrajzi szám, épület-, illetve telekrész);

c) a védendő érték rövid leírását (dokumentációt);

d) a kezdeményezés indoklását.

(4) A helyi védettség alá helyezési, illetve annak megszüntetésére irányuló eljárás megindítástól számított 8 napon belül értesíteni kell:

a) az érintett ingatlan tulajdonosát, haszonélvezőjét és használóját,

b) az értékvédelemmel érintett bejegyzett helyi lakossági szervezeteket (alapítványok, egyesületek),

c) a kezdeményezőt.

(5) A kezdeményezések testületi döntésre történő előkészítéséről a jegyző gondoskodik.

(6) A kezdeményezéssel kapcsolatban az érdekeltek 30 napon belül írásban észrevételt tehetnek. A védettséggel kapcsolatos javaslatot – az erről szóló döntést megelőzően – a helyben szokásos módon 30 napra közhírré kell tenni. A közhírré tétel időtartama alatt a javaslat és az értékvizsgálat megtekintését bárki számára biztosítani kell.

(7) A helyi védettség elrendelésétől vagy megszüntetéséről értesíteni kell:

a) az ingatlan/objektum tulajdonosát, haszonélvezőjét, használóját,

b) a kezdeményezőt.

(8) A helyi védelemmel kapcsolatos képviselő-testületi döntésről az Önkormányzat honlapján a döntés napjától számított 15 napon belül tájékoztatást kell közzétenni.

(9) A védett értékek jó karbantartása, állapotuk megóvása a tulajdonos kötelezettsége. A tulajdonos kötelezettsége kiterjed a védelem alá helyezett érték minden alkotóelemére és részletére, függetlenül attól, hogy azok a rendeltetésszerű használathoz szükségesek-e vagy sem.

(10) A védett értékek megfelelő fenntartását és megőrzését a rendeltetésüknek megfelelő használattal kell biztosítani.

(11) A helyi védelem alatt álló értékek megőrzésére, felújítására az önkormányzat a költségvetésében a magántulajdonosoknak évente meghatározott mértékű támogatást biztosíthat.

6. A védettséggel összefüggő korlátozások, kötelezettségek

11.§ (1) A védett épületeket hagyományos építészeti tömegükben, tetőformájukban kell megtartani, érintetlenül hagyva az értéket képező homlokzati nyílásrendet és a nyílások osztását, megőrizve az eredeti homlokzati tagozatokat, részletképzéseket, anyag és színhasználatot.

(2) A védett épületet úgy lehet bővíteni, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati kialakítása, utcaképi, településképi szerepe ne változzon, illetve a legkisebb kárt szenvedje és a tervezett bővítés a régi épület formálásával, szerkezetével, anyaghasználatával összhangban legyen.

(3) A védett épület belső korszerűsítését, átalakítását, esetleg bővítését a védettség nem akadályozza, sőt, a védelem érdekében elő kell segíteni ezen épületek mai igényeknek megfelelő használatát. A belső átalakításokat az eredeti szerkezet és belső értékek tiszteletben tartásával kell megoldani.

(4) A védett épületen/építményen semmilyen gépészeti berendezés, tetőfelépítmény, égéstermék-kivezető szerkezet közterületről is látható egysége és kivezetése (kivéve hagyományos, épített kémény) nem helyezhető el.

(5) A helyi védelem alatt álló épület, illetve építmény nem bontható.

(6) A helyi védelem alá helyezett védett értéken – bármilyen építési, átalakítási, felújítási munkát – csak a polgármester hozzájárulásával lehet elvégezni.

(7) A helyi védelemben részesített épületek esetében az építési, átalakítási, felújítási munkálatok során a védelem alapját jelentő tömeg, tetőforma, homlokzati jelleg, tornác oszlop megtartását kell szem előtt tartani:

• nyílásosztás: az ablakok ugyanolyan nagyságú kétszárnyú, esetleg kazettás nyílászárók legyenek melyek azonos távolságban vannak egymástól
• díszek: attika padlástéri szellőzők az ablakok osztását követik
• a tetőhajlásszöge 38° és 45° között kell legyen
• az utca felőli épületrész tetőgerincének iránya illeszkedjen az utcában kialakulthoz
• az utca felőli homlokzaton nem helyezhető el erkély, tornác vagy tetőtéri beépítés esetén tetőablak
• az épületek hátsó beforduló udvari szárnya a szomszéd felé nem nézhet tűzfalas homlokzattal
• a beforduló tag építmény magassága nem lehet nagyobb a főépület építmény magasságánál
• az épületeken vakolt homlokzati textúrát kell kialakítani
• fa szerkezetű és fa hatású, illetve színezetű nyílászárók alkalmazandók.

(8) A helyi védelemben részesített pincék, pincesorok az építési, átalakítási, felújítási munkálatok során a védelem alapját jelentő tömeg, tetőforma, homlokzati jelleg, tornác oszlop megtartását kell szem előtt tartani:

• világítótestek, egyedileg villamos mérőórák, és egyéb földfelszín feletti közmű létesítmények csak nem látható módon helyezhetők el a pincék utcai, illetve közterületről látható homlokzatán
• mérőórák és egyéb közmű létesítmények csak térszín alatt, vagy csoportosan elhelyezve térszín feletti, az épületek jellegéhez illeszkedő objektumban elhelyezve létesíthetők. A villamos ellátás és a bekötések a területen földkábellel kerüljenek kialakításra.
• a pincefalu területén a pincék, présházak épületein előtető csak az épület jellegéhez illeszkedő módon alakítható ki
• a területen a térbútorok létesítésekor ügyelni kell az igényes anyaghasználatra. Vasbetonból, betonból, műanyagból, illetve teljes egészében fémből készült térbútorok nem helyezhetők el.
• az újonnan elhelyezésre kerülő épületek tetőgerincének iránya az adott pincesorban már kialakult szomszédos épületek tetőgerincek irányától nem térhet el
• az épületek tetőhajlásszöge
• a területen WC, tároló és egyéb melléképület különálló épületként nem helyezhető el. Ezek a funkciók a pincével, présházzal egy épületet alkotva alakíthatók csak ki
• az épületek tetőhéjalására csak égetett agyagcserép vagy természetes pala használható
• a területen csak fa anyagú nyílászárók helyezhetők el
• kerítés csak a saját telekkel rendelkező pincék telekhatárain alkalmazható. Anyaga csak természetes eredetű lehet (fa, tégla, vakolt felület), a felület 50%-a átlátható legyen, magassága max.: 1,5m”

7. A helyi védelem alatt álló érték nyilvántartása

12.§ (1) A helyi védettség alá helyezett értékekről nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartást közzé kell tenni az önkormányzat honlapján. A nyilvántartás a magasabb rendű jogszabályokban foglalt elemeken túl tartalmazza a védett érték fotóját is.

1. A nyilvántartás nyilvános, abba bárki betekinthet.

8. A védett építmények fenntartásának, felújításának támogatása

13.§ (1) A védett érték tulajdonosának kérésére a szokásos jó karban tartási feladatokon túlmenő, a védettséggel összefüggésben szükségessé váló, a tulajdonost terhelő munkálatok finanszírozásához az önkormányzat támogatást adhat.

a.)  A támogatás mértékét az önkormányzat Képviselő-testülete évente a költségvetésben határozza meg.

b.)  A támogatás ingatlanra eső mértékét – az önkormányzati költségvetés keretei között – az önkormányzat állapítja meg.

(2) Az (1) szerinti önkormányzati támogatás csak az esetben nyújtható, ha

a.)  a védett értéket a tulajdonos megfelelő módon fenntartja (karbantartja), azt neki felróható módon nem károsítja,

b.)  a karbantartással  és  az  építéssel  összefüggő  hatósági  előírásokat  és szabályokat maradéktalanul betartja.

(3) Nem adható önkormányzati támogatás, ha a védett értékkel összefüggésben engedély nélkül vagy engedélytől eltérően, illetve szabálytalanul végeztek építési munkát.

III. Fejezet - Településképvédelem, településképi követelmények

9. Településképi szempontból meghatározó és egyéb területek fajtái

14.§ (1) Településképi szempontból meghatározó területek:

• településképi szempontból meghatározó – településszerkezetileg történeti településrész
• településképi szempontból meghatározó - pincefalu területe
• településképi szempontból meghatározó tájképvédelemmel érintett és ökológiai szempontból értékes beépítésre nem szánt területek

(2) Egyéb – településképi szempontból nem meghatározó - területek:

• egyéb beépítésre szánt, átalakuló területek
• egyéb beépítésre nem szánt területek

10. településképi szempontból meghatározó – településszerkezetileg értékes történeti településrész területére vonatkozó településképi követelmények

15.§ Területi építészeti követelmények a településképi szempontból meghatározó - településszerkezetileg értékes történeti településrész területére:          

(1) A területen az utcahálózat vonalvezetése megtartandó, a közterületek szélessége megtartandó.

(2) Az épület, épületbővítés helyét, tömegét és annak arányait a hagyományosan kialakult beépítési formához kell igazítani.

(3) A területen meg kell tartani a településképet meghatározó, jellemző beépítési módokat, oldalhatáron álló és zártsorú beépítést, előkert nélkül vagy kis (1-1,5 méteres) előkerttel.

(4) A területen maximum két terepszint feletti szint létesíthető. (A megengedett maximális építménymagasság 4,5 méter.)

(5) Kerítéshez maximum 50 cm magas tömör lábazat építhető.

(6) Kerítés csak telekhatáron építhető.

(7) Égéstermék elvezetésére szolgáló, külső szerelt kémény csak közterületről nem látható módon létesíthető.

(8) Cégér, cégtábla csak az épület architektúrájához, formavilágához illeszkedő módon helyezhető el.

(9) Közterületről látható homlokzaton portál kialakítás, átalakítás csak az épület teljes földszintjére kiterjedő, egységes megformálással lehetséges.

(10) A közterületen önállóan elhelyezett utcanév táblákat, valamint a falra szerelt utcanév táblákat egységes formában kell elhelyezni.

(11) Az épületek, építmények környezetének, valamint a közterületek rendezése során növényzet telepítése kizárólag tájba illő, őshonos növényekkel történhet e rendelet 3. sz. melléklete szerint. A tiltott fajtákat a   4. sz. melléklete tartalmazza.

(12) A telek területének burkolatlan és be nem épített részét zöldfelületként kell kialakítani.

(13) A területen nagyfeszültségű elektromos vezeték (létesítés, fejlesztés, korszerűsítés) csak földkábelben mehet.

(14) A közterületek térbútorait egységes koncepció alapján kell megvalósítani. Az anyaghasználat során elsősorban természetes anyagokat ajánlott alkalmazni (kő, tégla, fa), de egységes építészeti koncepció alapján kortárs anyagok, szerkezetek használata is megengedett.

(15) Az utakat, vízfolyásokat kísérő fasorokat, erdősávokat a területen fenn kell tartani, és a fák szakszerű pótlását el kell végezni.

(16) Közterületen fasorként csak nem tájidegen fafajok, lombhullató fafajok, illetve a termésükkel vagy virágukkal nem szennyező fafajok telepíthetők kivételt képeznek ez alól a diófa és a szilvafa, amely gyümölcsfák település utcáin jellemzően már előfordulnak.

(17) A közparkok, egybefüggő nagyobb zöldfelületek kialakításánál a tájra jellemző növénytársulások jellegzetes fajai közül a honos vagy meghonosodott, tájba illő fajokat kell alkalmazni. Előtérbe kell helyezni a lombhullató fafajták telepítését és kerülni kell a tájidegen, un. rabszolganövények alkalmazását.

(18) Közparkokban, közterületeken telepíthető fák pl. tölgy, kőris, vérszilva, hárs, gesztenye, szil és juhar, lisztes berkenye, déli berkenye, fehéreper, dió illetve a vízpartok közelében fűz.

(19) Lakóutcákban csak lombhullató fafajok telepíthetők.

16.§ Egyedi építészeti követelmények a településképi szempontból meghatározó településszerkezetileg értékes - történeti településrész területére:           

(1) Utcafrontra merőleges gerincű épület, vagy épületszárny szélessége nem lehet 7,0 méternél több.

(2) Az épületeken tetőfelépítmény nem létesíthető.

(3) Túltagolt tetőkialakítás nem megengedett.

(4) A területen az épületek fő tömegének tetőhajlásszöge 38 ^o-45^o lehet.

(5) Tetőhéjazatként természetes színű (barna és árnyalatai, vörös és árnyalatai, szürke és árnyalatai) égetett agyag cserépfedés vagy betoncserép megengedett. A héjazat cseréje esetén egy tetőfelületen csak egyféle cserép helyezhető el. Más szín magastetőkön csak közterületről nem látható módon, melléképítményeken alkalmazható. Nád, hullámpala, bitumenzsindely, fémlemez fedés nem engedélyezett.

(6) Az épületek tetőidoma nyeregtető vagy kontyolt nyeregtető lehet.  Az épület fő tömegét alkotó (az alapterület min. 60%-a feletti) tető magastető legyen. A fő tömeget kiegészítő tetőrészek lapostetős vagy alacsony hajlásszögű kialakítással is megvalósíthatók.

(7) Az épület utcai homlokzatán erkély, vagy loggia nem alakítható ki.

(8) A párkány kiülése nem lehet nagyobb 30 cm-nél. Az oromfalon a héjalás túlnyúlása nem lehet több 10 cm-nél.

(9) Közterületről látható oldalon a tető síkjából kiugró tetőablak nem létesíthető.

(10) Új épület építése, meglévő épület átalakítása, felújítás, bővítése esetén az épület építészeti megformálásánál, a tetőformájának kialakításánál, a homlokzati kialakításánál, homlokzati anyaghasználatánál, nyílásosztásánál, homlokzati tagozatainak kialakításánál figyelemmel kell lenni az arculati kézikönyv vonatkozó javaslataira, fotódokumentációjára, település hagyományőrző építészeti karakterére.

(11) Az épületek színezésénél a természetes földszínek alkalmazása a megengedett.

(12) Az épületek lábazata kő, tégla vagy vakolt lábazat lehet. Ragasztott csempe, csempe-utánzat alkalmazása tilos.

(13) Utcai homlokzaton fekvő téglalap arányú nyílászárók kialakítása tilos.

(14) A homlokzatokon külső redőnytok elhelyezése nem megengedett.

(15) A településkép védelme érdekében gerendaház, faház ill. deszka borítású épület a területen nem létesíthető.

(16) A területen a villamosellátás és gyengeáramú hálózat bekötéseit új építés esetén az ingatlanokra földkábelben kell kialakítani.

(17) A településkép védelme érdekében az épületek földszinti padlóvonal magassága az épület és a terepszint csatlakozásától mért 0,02-1,0 méter között legyen, a már túlnyomórészt meglévő, kialakult beépítésű területeken a csatlakozó szomszédos épületek földszinti padlóvonalának szintjéhez igazodjon.

(18) A tájkép védelme érdekében az épületeket a lehető legjobban terepre kell illeszteni. Terepbevágás, feltöltés, támfal maximum 1, 5 m magas lehet.

(19) Épület homlokzatát felújítani, átalakítani csak a teljes épülethomlokzatra kiterjedően és annak eredeti formavilágának megfelelően szabad.

(20) Gázmérő, vagy nyomásszabályozó csak úgy helyezhetők el, hogy az épületek utcai homlokzatán ne látszódjanak.

11. A településképi szempontból meghatározó – pincefalu területére vonatkozó településképi követelmények

17.§ Területi építészeti követelmények a településképi szempontból meghatározó - pincefalu területére:          

(1) A területen fémből, fából, kőből és egyéb természetes anyagokból, valamint téglából készült térbútorok helyezhetők el.

(2) A területen WC, tároló és egyéb melléképület csak a főépülettel egybeépítve helyezhető el. Ezek a funkciók a pincével, présházzal egy épületet alkotva alakíthatók ki.

(3) Kerítés csak a saját telekkel rendelkező pincék határain alkalmazható. A kerítés anyaga csak természetes eredetű lehet (fa, tégla, vakolt felület), a felület 50%-a átlátható legyen, magassága max.: 1,5m.

(4) A pincék, présházak bővítésének helyét, tömegét és annak arányait a hagyományosan kialakult beépítési formához kell igazítani.

(5) Égéstermék elvezetésére szolgáló, külső szerelt kémény csak közterületről nem látható módon létesíthető.

(6) Az épületek, építmények környezetének, valamint a közterületek rendezése során növényzet telepítése kizárólag tájba illő, őshonos növényekkel történhet e rendelet 3. sz. melléklete szerint. A tiltott fajtákat a   4. sz. melléklete tartalmazza.

(7) A területen önálló távközlési antennatorony, széltorony nem helyezhető el, nem fejleszthető és nem korszerűsíthető.

(8) A területen nagyfeszültségű elektromos vezeték (létesítés, fejlesztés, korszerűsítés) csak földkábelben mehet.

(9) A területen található faállományt fenn kell tartani, és a fák szakszerű pótlását el kell végezni.

(10) A területen tájidegen tűlevelű fafajok, tujafajok, nem lombhullató fafajok, nem telepíthetők.

18.§ Egyedi építészeti követelmények a településképi szempontból meghatározó - pincefalu területére:          

(1) A pincék, présházak épületein előtető nem alakítható ki

(2) Az újonnan elhelyezésre kerülő épületek tetőgerincének iránya az adott pincesorban már kialakult szomszédos épületek tetőgerinceinek irányától nem térhet el.

(3) Az épületek tetőhajlásszöge 38° és 45° lehet.

(4) Az épületek tetőhéjalására csak kerámiacserép alkalmazható a vörös szín árnyalataiban.

(5) A területen csak fa anyagú nyílászárók helyezhetőek el.

(6) Homlokzatképző anyagok csak a hagyományosan kialakult vakolt, illetve téglafelületek lehetnek

(7) A pincék, présházak közlekedési területről(területekről)  látható homlokzatán erkély vagy loggia nem alakítható ki.

(8) Közlekedési területről(területekről) látható oldalon a tető síkjából kiugró tetőablak nem létesíthető.

(9) Új épület építése, meglévő épület átalakítása, felújítás, bővítése esetén az épület építészeti megformálásánál, a tetőformájának kialakításánál, a homlokzati kialakításánál, homlokzati anyaghasználatánál, nyílásosztásánál, homlokzati tagozatainak kialakításánál figyelemmel kell lenni az arculati kézikönyv vonatkozó javaslataira, fotódokumentációjára, a pincefalu hagyományőrző építészeti karakterére.

(10) Az épületek lábazata kő, tégla vagy vakolt lábazat lehet.

(11) Az épületek homlokzatain fekvő téglalap arányú nyílászárók kialakítása tilos.

(12) A területen a villamosellátás és gyengeáramú hálózat bekötéseit új építés esetén az ingatlanokra földkábelben kell kialakítani

(13) A településkép védelme érdekében az épületek földszinti padlóvonal magassága az épület és a terepszint csatlakozásától mért 0,02-1,0 méter között legyen, a már túlnyomórészt meglévő, kialakult beépítésű területeken a csatlakozó szomszédos épületek földszinti padlóvonalának szintjéhez igazodjon.

(14) A tájkép védelme érdekében az épületeket a lehető legjobban terepre kell illeszteni. Terepbevágás, feltöltés, támfal maximum 1, 5 m magas lehet.

(15) Épület homlokzatát felújítani, átalakítani csak a teljes épülethomlokzatra kiterjedően és annak eredeti formavilágának megfelelően szabad.

(16) Gázmérő, vagy nyomásszabályozó az épületek utcai homlokzatán nem helyezhetők el.

12. A településképi szempontból meghatározó tájképvédelemmel érintett és ökológiai szempontból értékes beépítésre nem szánt területekre vonatkozó településképi követelmények

19.§ Területi építészeti követelmények a településképi szempontból meghatározó tájképvédelemmel érintett és ökológiai szempontból értékes beépítésre nem szánt területekre:                                                      

(1) Szélkerék, napelem, adótorony létesítése csak a településképi szempontból nem meghatározó területeken megengedett.

(2) Az épületek, építmények környezetének rendezése során, ahol fásítani kell, az kizárólag tájba illő, őshonos növényekkel történhet e rendelet 3. sz. melléklete szerint, a tiltott fajtákat a 4. sz. melléklete tartalmazza.

(3) A területen a kerítés anyaga fa, élősövény ill. drótháló lehet, fa oszlopokkal. Betonoszlopok és beton lábazatok illetve tömör kerítés nem helyezhetőek el.

20.§ Egyedi építészeti követelmények a településképi szempontból meghatározó tájképvédelemmel érintett és ökológiai szempontból értékes beépítésre nem szánt területekre:                                    

(1) A területen (tájképvédelemmel, vízminőség védelemmel, NATURA 2000 besorolással érintett területek, valamint ökológiai magterület, ökológiai folyosó területek és ökológiai puffer területek) az épületek és épületrészek homlokzata természetes anyagú (kő, fa, fém, tégla, vakolt felület stb.), vagy a természetes anyagok megjelenésével azonos, ahhoz közeli tónusú és színfelület képzéssel készülhet.

(2) Az épületek színezése során természetes földszínek kerüljenek alkalmazásra.

(3) A tájba illesztést látványtervvel kell igazolni. A látványtervben meg kell jelennie a környező terepalakulatoknak. A épület feltárulását a fő feltáró útvonalakról is igazolni kell. A kilátás és a rálátás szempontjait egyaránt vizsgálni kell.

(4) Tetőfedés színeként csak természetes színek (barna és árnyalatai, vörös és árnyalatai,  szürke és árnyalatai) alkalmazhatók. Más szín magastetőkön csak közterületről nem látható módon, melléképítményeken alkalmazható.

(5) A településkép védelme érdekében az épületek földszinti padlóvonal magassága az épület és a terepszint csatlakozásától mért 0,02-1,0 méter között legyen, a már túlnyomórészt meglévő, kialakult beépítésű területeken a csatlakozó szomszédos épületek földszinti padlóvonalának szintjéhez igazodjon.

(6) Épület homlokzatát felújítani, átalakítani csak a teljes épülethomlokzatra kiterjedően és annak eredeti formavilágának megfelelően szabad.

(7) Kerítés csak telekhatáron építhető.

(8) A területen csak áttört és tömör lábazat nélküli kerítés létesíthető.

(9) Égéstermék elvezetésére szolgáló, külső szerelt kémény közútról látható homlokzaton nem létesíthető.

(10) Nagyfeszültségű elektromos vezeték országos jelentőségű természetvédelmi területen, tájképvédelmi területen légvezetékként nem helyezhető el, nem fejleszthető, nem korszerűsíthető.

(11) A mezőgazdasági utakat, vízfolyásokat kísérő fasorokat, erdősávokat fenn kell tartani, és a fák szakszerű pótlását el kell végezni.

13. Az egyéb – településképi szempontból nem meghatározó, beépítésre szánt,

átalakuló – területekre vonatkozó településképi követelmények

21.§ Egyedi építészeti követelmények az egyéb – településképi szempontból nem meghatározó – területekre:

(1) Az épületek homlokzati szerkezeteinek és a tetőfedés anyagának színhasználata során lehetőleg természetes földszínek (barna és árnyalatai, vörös és árnyalatai fehér, szürke és árnyalatai) kerüljenek alkalmazásra azzal, hogy harsány rikító színek nem alkalmazhatók.

(2) Ipari, gazdasági funkciójú épületek kivételével a tetőfedés anyagának színhasználata során csak természetes színek (barna és árnyalatai, vörös és árnyalatai, szürke és árnyalatai) alkalmazhatók. Más szín magastetőkön csak közterületről nem látható módon, melléképítményeken alkalmazható.

IV. Fejezet - Reklámokra és egyéb műszaki berendezésekre

vonatkozó településképi követelmények

22.§ (1) A település teljes közigazgatási területén kizárólag e rendeletben meghatározott feltételeknek megfelelő reklámhordozó létesíthető, továbbá e rendeletekben meghatározott feltételeknek megfelelő reklámhordozó létesíthető, továbbá e rendeletben meghatározott méretben és technológiával tehető közzé reklám, helyezhető el reklámhordozó, illetve létesíthető és tartható fent reklámhordozót tartó berendezés.

(2) Az előírások hatálya Piliscsév község közigazgatási területén a közterületen, a közterületről látható magánterületen, köztulajdonban álló ingatlanon vagy köztulajdonban álló, valamint közforgalmi személyszállítási szolgáltatást végző személy tulajdonában álló ingatlanon történő reklám, illetve reklámhordozó elhelyezésére terjed ki.

23.§ (1) Reklámhordozók elhelyezése a hagyományosan kialakult településképet nem változtathatja meg hátrányosan.

(2) Reklámhordozó az épületek utcai homlokzatán nem helyezhető el.

(3) Magántulajdonban álló ingatlanon elhelyezett reklámhordozó a telekhatárt nem keresztezheti.

(4) Reklámhordozó megvilágítása céljából kizárólag 80 lumen/Watt mértéket meghaladó hatékonyságú, statikus meleg fehér színű fényforrások használhatók.

(5) Reklám analóg és digitális felületen, állandó és változó tartalommal is közzétehető.

(6) A közérdekű molinó, az építési reklámháló és a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés kivételével molinó, ponyva vagy háló reklámhordozóként, reklámhordozót tartó berendezésként nem alkalmazható.

24.§ (1) Reklám közzététele, illetve reklámhordozók, reklámhordozót tartó berendezések elhelyezése kizárólag lakott területen kívül lehetséges.

(2) Nem helyezhető el reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés a helyi területi védelem alatt álló területeken.

(3)  Funkcionális utcabútoron reklámhordozó nem helyezhető el.

25.§ (1) Információs célú berendezés az alábbi gazdasági reklámnak nem minősülő közérdekű információ közlésére létesíthető:

• az önkormányzat működés körébe tartozó információk;
• a település szempontjából jelentős eseményekkel kapcsolatos információk;
• a településen elérhető szolgáltatásokkal, ügyintézési lehetőségekkel kapcsolatos tájékoztatás nyújtása;
• idegenforgalmi és közlekedési információk;

26.§ (1) Piliscsév Község közterületein reklámhordozón egymástól számított 2 méteres távolságon belül sem horizontálisan, sem vertikálisan nem helyezhető el.

27.§ (1) A polgármester jelentősnek minősített eseményről való tájékoztatás érdekében, a jelentősnek minősített esemény időtartamára, legfeljebb azonban valamennyi jelentős esemény esetén, együttesen naptári évente tizenkét hét időtartamra a vonatkozó jogszabályok szerint településképi bejelentési eljárásban eltérést engedélyezhet a reklám közzétevője számára.

(2) A polgármester döntése nem pótolja, illetve helyettesíti a reklám közzétételéhez szükséges, jogszabályban előírt egyéb hatósági engedélyeket, melyeknek a beszerzése a reklám közzétevőjének feladata.

(3) A reklám közzétevője az eltérést a településképi bejelentési eljárás lefolytatására irányuló írásbeli kérelmével kezdeményezheti.

28.§ (1) Közterület felett kifeszített, vagy épületre kihelyezett transzparens csak idegenforgalmi, tudományos, vallási, kulturális, vagy nemzeti regionális és települési események alkalmából, ideiglenesen és meghatározott időre (max. 12 hét) helyezhető el.

(2) Építési reklámháló ill.  egyéb ponyva és védőfelületek csak oly módon alakíthatók ki, hogy azok településképi megjelenése a környezetet ne zavarja.

(3) Ponyva és egyéb védőfelületek csak oly módon alakíthatók ki, hogy azok településképi megjelenése, színvilága a környezetet ne zavarja.

(4) Cégér, cégfelirat, cégtábla épületen, épületrészen, építményen csak annak homlokzatához (stílusához, anyaghasználatához) illeszkedően helyezhető el.

(5) A településképi szempontból meghatározó területeken épületen csak az adott épület, épületrész, építmény funkciójával összefüggő cégér, cégfelirat, cégtábla ill. annak tartó berendezése létesíthető.

V. Fejezet - Szakmai konzultáció

29.§ (1) Településképi konzultáció kötelező a

• településképi szempontból meghatározó településszerkezetileg értékes - történeti településrész területén
• településképi szempontból meghatározó tájképvédelemmel érintett és ökológiai szempontból értékes beépítésre nem szánt területeken
• helyi védett épületek, objektumok esetén

minden építési, átalakítási, felújítási munkára.

(2) A szakmai konzultációt a polgármester, vagy az általa megbízott főépítész látja el.

(3) A kötelező szakmai konzultációhoz írásbeli kérelmet kell benyújtani, amelyhez a csatolandó dokumentáció megegyezik az egyszerű bejelentéssel végezhető építési tevékenységekhez beadandó dokumentáció vázlatterv szintű dokumentumaival.

(4) Az ajánlott településképvédelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció kérelméhez és településképi bejelentési eljárásban kötelező munkarészekkel azonos vázlattervek, adatok szükségesek.

(5) A konzultációról és a tájékoztatóról írott formában feljegyzés készül, a feljegyzés 8 napon belüli kiadásáról és nyilvántartásáról a polgármester, vagy az általa megbízott főépítész gondoskodik.

VI. Fejezet – Településképi bejelentés

30.§ (1) A polgármester településképi bejelentési eljárást folytat le:

• településképi szempontból meghatározó - történeti településrész területén
• településképi szempontból meghatározó - pincefalu területén
• településképi szempontból meghatározó tájképvédelemmel érintett és ökológiai szempontból értékes beépítésre nem szánt területeken
• helyi védett épületek, objektumok vonatkozásában
• a helyi építési szabályzatban meghatározott lakó, vegyes és üdülő, sport és szabadidős területfelhasználású övezetekben és a hozzájuk kapcsolódó közterületeken, zöldterületeken valamint közúti közlekedési övezetekben

az építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött és az Étv. 33/A. §-a szerinti egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységnek sem minősülő építési tevékenységek, valamint a rendeltetésmódosítások és a reklámok elhelyezésének tekintetében.

(2) A polgármester a településképi bejelentési eljárásban a tevékenység tudomásulvételéről vagy megtiltásáról szóló döntés kialakítása során - különösen - az alábbi szempontokat veszi figyelembe:

a) jogszabályi előírásoknak való megfelelőség;

b) a kialakult településszerkezetnek és telekszerkezetnek való megfelelőség;

c) a kialakult és elvárt településképhez való illeszkedés;

c) a tervezett, távlati adottságokat, a településfejlesztési terveket figyelembe vevő megfelelőség, területfelhasználás megfelelősége.

(3) Amennyiben a tevékenység megfelel az (3) bekezdésben felsorolt szempontoknak, a polgármester a tervezett építési tevékenység, reklámelhelyezés vagy rendeltetésváltoztatás tudomásul vételéről (kikötéssel vagy anélkül) hatósági határozatban dönt, amelyről a bejelentőt 15 napon belül értesíti.

(4) Amennyiben a tevékenység nem felel meg a (3) bekezdésben felsorolt szempontoknak a polgármester hatósági határozatban a tevékenységet elutasítja. A döntésről a bejelentőt 15 napon belül értesíti.

(5) A bejelentő a polgármester döntésével szemben a kézhezvételtől számított 15 napon belül fellebbezhet Győrsövényház Község Önkormányzata Képviselő-testületéhez. A Képviselő-testület a döntését legkésőbb a fellebbezés benyújtását követő második rendes ülésén hozza meg, de legkésőbb a fellebbezés kézhezvételétől számított 60 napon belül hozza meg.

(6) Az e rendelet előírásainak megszegésével elhelyezett reklámhordozókat a reklámhordozó tulajdonosa a felszólítást követő - ha jogszabály kivételt nem tesz - 8 napon belül köteles saját költségén eltávolítani.

(7) Amennyiben a reklámhordozó eltávolítását a reklámhordozó tulajdonosa a felszólítás ellenére nem hajtja végre, a jegyző vagy közterület tulajdonos nevében eljáró polgármester intézkedik a végrehajtásáról.

VII. Fejezet - Településképi kötelezés és bírság

31.§ (1) Településképi kötelezési eljárás lefolytatása szükséges:

a) a településképi bejelentés elmulasztása esetén,

b) a településképi bejelentési eljárás során meghozott döntésben foglaltak megszegése esetén;

c) településképi rendeletben foglalt településképi követelmények megsértése esetén.

(3) Amennyiben a jogsértő magatartás megalapozott a polgármester felszólítja az építtetőt/tulajdonost a jogsértő állapot 90 napon belüli megszüntetésére.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségek megszegése és végre nem hajtása esetén e magatartás megszegőjével szemben a polgármester pénzbírságot szab ki. Az eljárás hivatalból, vagy bejelentésre indulhat.

(4) Ha a jogsértő magatartást a (3) bekezdés szerinti felszólítás ellenére sem szünteti be határidőben, a polgármester

a) 30 napos határidő tűzésével a jogkövetkezményekre való figyelmeztetés mellett 100 000 Ft-ig terjedő településképi bírságot,

b) az a) pontban megjelölt határidő elmulasztása esetén 8-30 napos határidő tűzése mellett 500 000 Ft-ig terjedő ismételt bírságot,

c) a b) pontban megjelölt határidő elmulasztása esetén 1 000 000 Ft-ig terjedő bírságot szab ki.

(5) A bírság ismételhető.

VIII. Fejezet - Záró rendelkezések

14. Hatályba léptető rendelkezés

32.§ Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.

33.§ E rendelet végrehajtásáról a polgármester a polgármesteri hivatal apparátusának igénybevételével gondoskodik.

34.§ E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a reklámok és reklámhordozók elhelyezéséről szóló 11/2017.(XI.08.) önkormányzati rendelet.

E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg Piliscsév Község Önkormányzatának Piliscsév község helyi építési szabályzatáról szóló 17/2004.(XII.20.) számú rendeletének alábbi részei hatályukat vesztik: 4.§, 11.§, 12.§ (1); (2); (4); (5); (8); (9); (10); (12); (14) bekezdése, 13.§; 17.§ (5); (6) bekezdése, 19.§ (8) bekezdése, 20.§ (7) bekezdése.

E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a Piliscsév településképe és történelme szempontjából meghatározó épített környezet védelméről szóló 10/2007.(IV.2.) önkormányzati rendelet.