Pilismarót Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2004. (II. 23.) önkormányzati rendelete

PILISMARÓT KÖZSÉG HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁT (HÉSZ) ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVÉT JÓVÁHAGYÓ RENDELET

Hatályos: 2004. 03. 25

Pilismarót Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2004. (II. 23.) önkormányzati rendelete

PILISMARÓT KÖZSÉG HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁT (HÉSZ) ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVÉT JÓVÁHAGYÓ RENDELET

2004.03.25.

Pilismarót Község Önkormányzata Képviselő Testületének 1/2004. (II. 23.) ÖKT. sz. rendelete Pilismarót Község Helyi Építési Szabályzatának (HÉSZ) valamint Szabályozási Tervének jóváhagyásáról

Pilismarót Község Képviselő Testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 7. §-ában, valamint a helyi önkormányzatokról szóló módosított 1990. évi LXV tv. 8. § (1) bekezdésében biztosított feladat- és jogkörében eljárva, továbbá az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről (továbbiakban OTÉK) szóló 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendelet 4. § (3) bekezdésében biztosított felhatalmazással élve a VÁTI KHT által 1644/98. törzsszámon készített dokumentáció alapján a jelen rendelet mellékleteként jóváhagyja Pilismarót Helyi Építési Szabályzatát (HÉSZ-t), valamint Pilismarót Szabályozási Tervét.

I. ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK

A rendelet hatálya és alkalmazása

1. § (1) Jelen rendelet hatálya Pilismarót község közigazgatási területére terjed ki.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, továbbá telket alakítani, építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, korszerűsíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetést megváltoztatni (továbbiakban együtt: építési munkát folytatni) és ezekre hatósági engedélyt adni csak

- az általános érvényű jogszabályok rendelkezései,

- az Országos Településrendezési és Építési Követelmények (OTÉK),

- a jelen rendelet és a hozzá tartozó szabályozási tervek

szerint szabad.

(3) Jelen rendeletet az 1 : 10 000 ma.-ú, az 1:4000 ma.-ú és az 1 : 2000 ma.-ú szabályozási tervekkel együtt kell alkalmazni.

A szabályozás elemei

2. § (1) A szabályozási terv elemei kötelezőek vagy irányadóak.

(2) I. rendű kötelező szabályozási elemek:

- közigazgatási határ,

- területfelhasználási egység határa,

- szabályozási vonal, ha különböző területfelhasználási egységet választ el,

- az övezeti jelnek a területfelhasználásra utaló jele,

- a szerkezeti jelentőségű utak (országos főút, országos mellékút, települési mellékút) nyomvonalai és csomópontjai,

- helyi védelemre javasolt művi értékek

(3) Az I. rendű kötelező szabályozási elemek módosítására csak a településszerkezeti terv felülvizsgálata és módosítása keretében kerülhet sor.

(4) II. rendű kötelező szabályozási elemek

- a (2) bekezdésben nem említett kötelező elemek.

(5) A II. rendű kötelező szabályozási elemek módosítása legalább a tömb egészére kiterjedő részletes szabályozási terv készítésével, illetve a meglévő szabályozási terv módosításával történhet meg.

(6) Irányadó szabályozási elemek:

- tervezett belterületi határvonalak,

- irányadó szabályozási vonalak,

- telekhatárok (amelyek nem kötelező szabályozási vonalak egyben),

- kiszolgáló utak,

- közlekedéshez kapcsolódó egyéb jelek (parkoló),

- intézmények, közműlétesítmények jelei (beírások),

(7) Az irányadó szabályozási elemek további szabályozási tervek alapján, illetve az utak keresztmetszeti elemeinek méretezésével pontosíthatók, illetve módosíthatók.

Területfelhasználás

3. § (1) A település közigazgatási területe építési szempontból:

a) beépítésre szánt (beépített, további beépítésre kijelölt), illetőleg

b) beépítésre nem szánt

területeket tartalmaz.

(2) A beépítésre szánt terület építési használata szerint lehet:

- lakóterület: kertvárosias lakó-,

falusias lakó-,

- vegyes terület: településközponti vegyes,

központi vegyes

- gazdasági terület: kereskedelmi szolgáltató-,

ipari (jelentős mértékben nem zavaró hatású),

mezőgazdasági üzemi (állattartó)-,

- üdülőterület: üdülőházas-,

hétvégiházas-,

- különleges terület: rehabilitációs-,

idegenforgalmi-központi-,

idegenforgalmi-sport*,

temetkezési célú-,

városüzemeltetési célú.

(3) Beépítésre nem szánt terület lehet:

- különleges terület: idegenforgalmi-sport-,

nagy kiterjedésű, sportolási célú-,

otthon-park

- közlekedési és közműterület,

- zöldterület (közpark, fásított köztér, egyéb)

- erdőterület: védelmi (védett és védő)-,

turisztikai-,

- mezőgazdasági terület: általános-,

kertes-,

korlátozott funkciójú-,

- egyéb terület (vízgazdálkodással összefüggő).

II. BEL- ÉS KÜLTERÜLET

Az igazgatási terület tagozódása

4. § (1) A település közigazgatási területe a területhasználat intenzitásától, illetve a jogi állapottól függően - a terv szerint - az alábbi részekre oszlik:

a) központi belterület,

b) egyéb belterületek: Dunapart, Basaharc

c) tervezett belterület: fejlesztési területek,

tartalék terület

d) külterület: meglévő, megmaradó terület,

távlatban belterületbe javasolt terület.

A belterületi határ módosítása

5. § (1) Belterületbe kell vonni a tényleges igények függvényében, ütemezhetően az alábbi területrészeket:

- A 11-es út elkerülő nyomvonala mentén tervezett település-kapu területeket,

- A meglévő és tervezett üdülőterületeket, a különleges idegenforgalmi fejlesztési területeket, kivéve a zöldfelületi jellegű (KidZ, KidSp és Ko jelű) különleges területeket

- A tervezett lakóterületeket.

(2) Nem kell belterületbe vonni a meglévő, illetve tervezett zöldterületeket, valamint a - meglévő és tervezett - vízgazdálkodási területeket .

(3) A tervezett lakó-, üdülő, különleges illetve gazdasági-, fejlesztésre előirányzott területeken a belterületbe vonás előtt területet felhasználni és építési tevékenységet folytatni csak ideiglenes jelleggel lehet. A belterületbe vonást követően a közben épült épületek bontása kártalanítás nélkül elrendelhető.

(4) Tartalék területnek kell kezelni a távlati fejlesztések területeit:

- Az (1) bekezdésben szereplő területeket.

- A tervezett megváltozó területfelhasználású, beépítésre nem szánt területeket is (közpark, erdő, vízfelület)

a) A kertvárosias lakóterületen (Lkeau) oldalhatáron, vagy (Lkea) szabadon álló épület elhelyezésén túl kivételesen utcavonalon álló épület elhelyezése is lehetséges, abban az esetben, ha a korábban már kialakult utcakép ezt lehetővé teszi.

(5) A tartalék területként jelölt területek célja a hosszú, illetve nagy távban szükséges fejlesztések területi biztosítása. A tervezett területfelhasználási kategória megvalósításáig, illetve szükség szerint belterületbe vonásáig átmenetileg a jelenlegi rendeltetésnek megfelelő besorolást kell figyelembe venni (általános mezőgazdasági terület). Amennyiben konkrét igény jelentkezik a területnek a távlati (tartalék) területfelhasználási kategória szerinti hasznosítására, a Képviselő-testületnek csak a szabályozási tervet kell módosítani, illetve részletesebb szabályozási tervet készíttetni, míg a településszerkezeti terv módosítást nem igényel.

III. BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK RÉSZLETES ELŐÍRÁSAI

Lakóterületek építési övezetei

6. § (1) A lakóterület sajátos építési használata szerint lehet:

a) kertvárosias lakóterület (Lke)

b) falusias lakóterület (Lf)

(2) A lakóterületek építési övezetekre való tagolását a szabályozási terv tartalmazza.

(3) A kertvárosias lakóterület jellemzően laza beépítésű, összefüggő nagy kertes, több önálló rendeltetési egységet is magába foglaló lakóépületek elhelyezésére szolgál.

A területen az OTÉK 13. és 32. §-a szerinti épületek és építmények helyezhetők el.

(4) A kertvárosias lakóterületen (Lke) telket alakítani, illetve azt beépíteni az egyes építési övezetekre az alábbiakban megállapított beépítési jellemzőkkel lehet.

Építési övezet jele	Lkea-O/30/4,5/600	Lkeau-O/30/4,5/600	Lkem-O/30/6,5/600
Beépítési mód	oldalhatáron álló	oldalhatáron álló*	oldalhatáron álló
Beépítettség (%)	max. 30	max. 30	max. 30
Építménymagasság (m)	max. 4,5	max. 4,5	max. 6,5
Telekterület (m²)	min. 600	min. 600	min. 600
Telekszélesség (m)	min. 15	min. 15	min. 15
Zöldfelület (%)	min. 50	min. 50	min. 50
Közművesítettség	teljes	teljes	teljes

*utcavonalon álló épület elhelyezéssel

Építési övezet jele	Lkea*-Sz/20/4,5/1000
Beépítési mód	szabadon álló
Beépítettség (%)	max. 20
Építménymagasság (m)	max. 4,5
Telekterület (m²)	min. 1000
Telekszélesség (m)	min. 20
Zöldfelület (%)	min. 60
Közművesítettség	teljes

(5) Kertvárosias lakóterületen a lakóépületen kívül járműtároló, háztartási tároló, kiskereskedelmi üzlet, barkácsműhely, műterem, pince, présház, kisállattartó létesíthető. Az állattartó épület beépíthető alapterülete a telek területének max. 5%-a lehet, a beépítettség előírt mértékén belül.

(6) Melléképítmények közül kerti építmény, növényház, terepszint alatti építmény, hulladéktartály-tároló, kirakatszekrény, közműcsatlakozó, közműpótló, kemence, jégverem létesíthető.

(7) A falusias lakóterület jellemzően alacsony laksűrűségű, a beépített telekrészhez kapcsolódó, vagy önálló - mezőgazdaságilag hasznosított kertterülettel is rendelkezik és amely lakóépületen kívül mező- és erdőgazdasági építmények elhelyezésére szolgál. A területen az OTÉK 14. és 32. §-a szerinti építmények helyezhetők el.

(8) A falusias lakóterületen (Lf) telket alakítani, illetve azt beépíteni az egyes építési övezetekre az alábbiakban megállapított beépítési jellemzőkkel lehet.

Építési övezet jele	Lfa-O/30/4,5/1000	Lfau-O/30/4,5/1000	Lfm-O/30/6,5/1000
Beépítési mód	oldalhatáron álló	oldalhatáron álló*	oldalhatáron álló
Beépítettség (%)	max. 30	max. 30	max. 30
Építménymagasság (m)	max. 4,5	max. 4,5	max. 6,5
Telekterület (m²)	min. 1000	min. 1000	min. 1000
Telekszélesség (m)	min. 18	min. 18	min. 18
Zöldfelület (%)	min. 40	min. 40	min 40
Közművesítettség	min. részleges	min. részleges	min. részleges

*utcavonalon álló épület elhelyezéssel

a) A falusias lakóterületen (Lf) oldalhatáron álló épület elhelyezésén túl kivételesen utcavonalon álló épület elhelyezése is lehetséges, abban az esetben, ha a korábban már kialakult utcakép ezt lehetővé teszi.

(9) Falusias lakóterületen lakóépületen kívül járműtároló, háztartási tároló, kiskereskedelmi üzlet, műhely, műterem, pince, présház, állattartó, gabonatároló, pajta létesíthető. Az állattartó épület beépíthető alapterülete a telek területének max. 10%-a lehet, a beépítettség előírt mértékén belül.

(10) Lakóterületen utcavonalon álló beépítési előírás esetén általában előkert nélküli, utcavonalon álló, a történetileg kialakult épülettömegeknek megfelelő épület építhető.

Ennek értelmében az utcai homlokzaton sem tornác, sem emeleti ki- vagy visszaugrás, erkély, oromfali loggia, vagy a történetileg kialakult utcaképnek megfelelő méretnél nagyobb ablak nem engedélyezhető.

(11) Az épületek tetőgerince nem lehet az építménymagasság+3,0m-nél magasabban. A tetőidom csak szimmetrikus nyeregtető lehet 38°- 45° közötti tetőhajlásszöggel.

(12) Lakóövezetben üdülőépület nem létesíthető.

(13) A lakóövezetekben a 60 évnél régebbi épületek a jelenlegi épületforma megtartásának kötelezésével üdülő ingatlanná átminősíthetők.

(14) A melléképítmények közül kerti építmény, növényház, terepszint alatti építmény, hulladéktároló, kirakatszekrény, közműcsatlakozó, közműpótló, kemence, jégverem létesíthető.

(15) A szabályozási tervben házikertként (HK) megjelölt telekrészen semmilyen építmény sem létesíthető.

Vegyes területek építési övezetei

7. § (1) A község területén a vegyes területek sajátos építési használat szerint településközpont vegyes és központi vegyes terület –re tagozódnak.

(2) A településközpont vegyes terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó- és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint sportépítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra. A területen az OTÉK 16. és 32. §-a szerinti építmények helyezhetők el.

(3) A központi vegyes terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, regionális szintű intézmények elhelyezésére szolgál. A területen az OTÉK 17. és 32. §-a szerinti építmények helyezhetők el.

(4) A vegyes területek építési övezetekre való tagolását a szabályozási terv tartalmazza.

(5) Településközpont vegyes területen (Vt) telket alakítani, illetve azt beépíteni az egyes építési övezetekre az alábbiakban megállapított beépítési jellemzőkkel lehet.

Építési övezet jele	Vta-O/40/4,5/600	VtaZu-Z,O/50/4,5/600	Vtm*-O/50/5,5/800
Beépítési mód	oldalhatáron álló	zártsorú vagy oldalhatáron álló	oldalhatáron álló
Beépítettség (%)	max. 40	max. 50	max. 50
Építménymagasság (m)	max. 4,5	max. 4,5	max. 5,5
Telekterület (m²)	min. 600	min. 600	min. 700
Telekszélesség (m)	min. 14	min. 14	min. 16
Zöldfelület (%)	min. 20	min. 20	min. 20
Közművesítettség	teljes	teljes	teljes

*nagyobb belmagasságú földszint és tetőtér beépítés lehetséges

Építési övezet jele	*VtmZu**-Z,O/50/5,5/800	Vtal-Sz/30/7,5/3000
Beépítési mód	Zártsorú vagy oldalhatáron álló	Szabadon álló
Beépítettség (%)	max. 50	max. 30
Építménymagasság (m)	max. 5,5	max. 7,5
Telekterület (m²)	min. 800	min. 3000
Telekszélesség (m)	min. 18	min. 30
Zöldfelület (%)	min. 20	min. 50
Közművesítettség	teljes	teljes

*nagyobb belmagasságú földszint és tetőtér beépítés lehetséges

(6) Az építési övezetben állattartási, illetve növénytermesztést szolgáló építmény nem helyezhető el.

(7) Vegyes, településközponti övezetekben utcavonalon álló beépítési előírás esetén általában előkert nélküli, utcavonalon álló, a történetileg kialakult épülettömegeknek megfelelő épület építhető. Ennek értelmében az utcai homlokzaton sem tornác, sem emeleti ki- vagy visszaugrás, erkély, oromfali loggia, vagy nagyobb ablak nem engedélyezhető.

(8) A Duna-parti területeken a Vta övezetben kialakított lakótelkek esetén szabadonálló épületelhelyezés is engedélyezhető 3-3m-es oldalkert biztosítása mellett.

(9) Az épületek tetőgerince nem lehet az építménymagasság + 3,2 m-nél magasabban. A tetőidom csak szimmetrikus nyeregtető lehet 38°- 45° közötti tetőhajlásszöggel.

(10) Vegyes, településközponti övezetben üdülőépület nem létesíthető, de a 80 évnél régebbi épületek a jelenlegi épületforma megtartásának kötelezésével üdülő ingatlanná átminősíthetők.

(11) Központi vegyes területen (Vk) telket alakítani, illetve azt beépíteni az egyes építési övezetekre az alábbiakban megállapított beépítési jellemzőkkel lehet.

Építési övezet jele	Vka-Sz/40/4,5/3000	Vkm-Sz/30/7,5/3000
Beépítési mód	szabadon álló	szabadon álló
Beépítettség (%)	max. 40	max. 30
Építménymagasság (m)	max. 4,5	max. 7,5
Telekterület (m²)	min. 3000	min. 3000
Telekszélesség (m)	min. 30	min. 30
Zöldfelület (%)	min. 40	min. 50
Közművesítettség	teljes	teljes

(12) Az építési övezetben állattartási, illetve növénytermesztést szolgáló építmény nem helyezhető el.

Gazdasági területek építési övezetei

8. § (1) A gazdasági terület sajátos építési használata szerint:

a) kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület (Gk) lehet.

(2) A gazdasági területek építési övezetekre való tagolását a szabályozási terv tartalmazza.

(3) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál. A területen az OTÉK 19. és 32. §-a szerinti építmények helyezhetők el.

(4) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület építési telkei az alábbi táblázat szerinti beépítési jellemzőkkel építhetők be.

Építési övezet jele	Gk1a-SZ/40/4,5/3500	Gk1m-SZ/40/7,5/3500	Gk2a-SZ/40/5,5/3000
Beépítési mód	Szabadon álló	Szabadon álló	Szabadon álló
Beépítettség (%)	max. 40	max. 40	max. 40
Építménymagasság (m)	max. 4,5	max. 7,5	max. 5,5
Telekterület (m²)	min. 3500	min. 3500	min. 3000
Telekszélesség (m)	min. 30	min. 30	min. 30
Zöldfelület (%)	min. 30	min. 30	min. 30
Közművesítettség	teljes	teljes	teljes

Üdülőterületek építési övezetei

9. § (1) Az üdülőterület sajátos építési használata szerint lehet:

a) üdülőházas üdülőterület (Üü)

b) hétvégiházas üdülőterület (Üh)

(2) Az üdülőterületek építési övezetekre való tagolását a szabályozási terv tartalmazza.

(3) Az üdülőházas területen olyan üdülőépületek, táborok, kempingek helyezhetők el, amelyek túlnyomóan változó üdülői kör hosszabb tartózkodására szolgálnak. A területen az OTÉK 21., 22. és 32. §-a szerinti építmények helyezhetők el.

(4) Az üdülőházas üdülőterület építési telkeinek beépítési jellemzői:

Építési övezet jele	Üü1a-Sz/10/4,0/10000	Üü1m-Sz/10/7,0/10000	Üü2a-Sz/15/4,0/5000
Beépítési mód	szabadonálló	szabadonálló	szabadonálló
Beépítettség (%)	max. 10	max. 10	max. 15
Építménymagasság (m)	max. 4,0	max. 7,0	max. 4,0
Telekterület (m²)	min. 10000	min. 10000	min. 5000
Telekszélesség (m)	min. 50	min. 50	min. 30
Zöldfelület (%)	min. 40	min. 40	min. 40
Közművesítettség	teljes	teljes	teljes

Építési övezet jele	Üü2m-Sz/15/7,0/5000	Üü3a-Sz/20/4,0/2000	Üü3m-Sz/20/7,0/2000
Beépítési mód	szabadonálló	szabadonálló	szabadonálló
Beépítettség (%)	max. 15	max. 20	max. 20
Építménymagasság (m)	max. 7,0	max. 4,0	max. 7,0
Telekterület (m²)	min. 5000	min. 2000	min. 2000
Telekszélesség (m)	min. 30	min. 20	min. 20
Zöldfelület (%)	min. 40	min. 40	min. 40
Közművesítettség	teljes	teljes	teljes

(5) Üdülőházas üdülőterület alakítható ki a 11. sz. főközlekedési úttól északra eső területen.

(6) Üdülőházas üdülőterület kialakításának feltétele a kotrással érintett területek rehabilitálása. Az üdülőterületek kialakításának további feltétele a területek telekviszonyainak rendezése, az övezeti előírásnak megfelelő építési telkek kialakítása. A jelenlegi, beépítésre nem szánt (külterületi besorolású), mezőgazdasági hasznosítású földrészletek nem minősülnek építési teleknek.

(7) A hétvégiházas üdülőterület alacsony építménymagasságú és legfeljebb két üdülőegységes üdülőépületek elhelyezésére szolgál. A területen az OTÉK 21., 23. és 32. §-a szerinti építmények helyezhetők el.

(8) A hétvégiházas üdülőterület építési telkeinek beépítési jellemzői:

Építési övezet jele	Üh1a-SZ/20/4,5/800	Üh2a-SZ/20/4,5/500	Üh3a-SZ/20/3,5/300	Üh4-SZ/20/3,5/300
Beépítési mód	szabadonálló	szabadonálló,	szabadonálló,	szabadonálló,
Beépítettség (%)	max. 15	max. 15	max. 20	max. 4
Építménymagasság (m)	max. 4,0	max. 4,0	max. 3,5	max. 4,5
Telekterület (m²)	min. 800	min. 500	min. 300	min. 2200
Telekszélesség	min: 16m	min. 14m	min..12m	min..20m
Zöldfelület (%)	min. 50	min. 50	min. 50	min. 50
Közművesítettség	min. részleges	min. részleges	min. részleges	min. részleges

(9) Hétvégiházas üdülőterületbe sorolandók a volt zártkerti területek nagy része a Duna-parton és a basaharci már meglévő üdülőterületek mellett.

(10) Az üdülőterületek építési övezeteiben állattartó épület, műhely, különálló épületben elhelyezett garázs, nem létesíthető, kivéve a lovasturizmust szolgáló lóistállókat.

(11) Az Üh1a övezet területén meglévő az övezeti előírásnál kisebb, de 400m²-nél nagyobb, legalább 12 m szélességű üdülőtelken 10%-os beépítettséggel 4,5 m homlokzatmagasságú üdülőépület helyezhető el.

(12) Az Üh1a és Üh2a övezetben 400 m²-nél kisebb, de 300 m²-nél nagyobb, legalább 10 m szélességű üdülőtelken csak pontszerűen alapozott faház helyezhető el, max. 10%-os beépítéssel és 4,0 m-es homlokzatmagassággal.

(13) Hétvégiházas üdülőövezet 300 m²-nél kisebb, vagy 10 m-nél keskenyebb telkein semmilyen épület nem helyezhető el.

(14) Az övezetek szomszédos telkei bármely esetben összevonhatók.

(15) A hétvégiházas üdülőövezetekben kialakítható épületek:

a) Az üdülőépületet szimmetrikus max. 45-os nyeregtetővel kell kialakítani.

b) Az épületek egy homlokzatának építménymagassága sem haladhatja meg az övezeti előírásban szereplő (átlag) értéket 20%-nál többel.

c) A tetőhéjazat anyaga természetes színű (barna, terrakotta), nád, cserép, vagy palalemez lehet.

d) Hullámlemez, szürke, vagy élénk (piros) színű palalemez alkalmazása tilos.

e) A tetőtér beépíthető, de oromfalon erkély, loggia kialakítása tilos.

(16) Épületet csak a telek szabályozási terven – építési tilalommal meg nem jelölt – részén lehet elhelyezni.

(17) Huzamos tartózkodásra alkalmas helyiség padlószintjét min. 109 mBf. magasságban lehet kialakítani.

Különleges területek építési övezetei

10. § (1) A különleges terület sajátos használata szerint lehet:

- Beépítésre szánt különleges terület

a) -rehabilitációs-,(Kr)

b) -idegenforgalmi-központi-,(Kidk)

c) -idegenforgalmi-sport-,(Kidz)*

d) -temetkezési célú-, (Kt)

e) -városüzemeltetési célú.(Kvü),

f) -honvédségi.(Kh),

- Beépítésre nem szánt különleges terület

g) -idegenforgalmi-sport-,(Kidz)

h) -nagy kiterjedésű, sportolási célú-,(Ksp)

területek.

(2) A különleges területek építési övezetekre való tagolását a szabályozási terv tartalmazza.

(3) A különleges rehabilitációs terület a Református domb területe. Ezen a helyi értékvédelem alá tartozó területen továbbra is érvényben marad az 1989-ben, M=1:500 méretarányú térképen részletesen feldolgozott speciális szabályozási tervlap.

(4) A különleges idegenforgalmi központi terület az idegenforgalom ellátására szolgál. Területén kereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató és szórakoztató létesítmények valamint kereskedelmi szálláshelyek épületei valamint az azok funkcionális működéséhez szükséges további létesítmények helyezhetők el.

(5) A különleges idegenforgalmi, - sport-terület nagy kiterjedésű a közforgalom számára részben megnyitott sportolási célú és a szabadidő eltöltésével kapcsolatos, illetve azt kiszolgáló építmények valamint lakóépületek helyezhetők el (OTÉK 24. §).

(7) A különleges sport-területen kizárólag a sportolással és a szabadidő eltöltésével kapcsolatos, illetve azt kiszolgáló építmények helyezhetők el (OTÉK 24. §).

(8) A különleges temető, illetve kegyeleti park rendeltetésű terület a sírhelyek, síremlékek, ravatalozó(k) építményeinek elhelyezésére szolgál (OTÉK 24. §).

(9) A különleges városgazdálkodási terület nagy kiterjedésű, zöldterületi jellegű terület, alacsony beépítettségű, a település fenntartásának kiszolgálását célozza.(kertészet, parkfenntartás).

(10) Különleges honvédségi terület.

(11) A különleges területek építési telkeinek beépítési jellemzői:

Építési övezet jele	Kr1-O/30/3,5/500	Kr2-O/30/3,0/300	Krp-Z,O/0/2,5/K
Beépítési mód	oldalhatáron álló	oldalhatáron álló	földbe vájt pince
Beépítettség (%)	max. 30	max. 10	-
Építménymagasság (m)	max. 3,5	max. 3,0	max. 2,5
Telekterület (m²)	min. 500	min 300	kialakult
Zöldfelület (%)	min. 40	min. 40	min. 40
Közművesítettség	teljes	teljes	teljes

Építési övezet jele	Kidka-SZ/20/4,5/2000	Kidkm-SZ/20/7,5/2000	Kt3-SZ/4/3,5/3 000
Beépítési mód	Szabadon álló	Szabadon álló	Szabadon álló
Beépítettség (%)	max. 30	max. 20	max. 4
Építménymagasság (m)	max. 4,5	max. 7,5	max. 3,5
Telekterület (m²)	min. 2000	min. 2000	min. 3000
Zöldfelület (%)	min 60	min 60	min 60
Közművesítettség	teljes	teljes	részleges

Építési övezet jele	Kidz1*-SZ/10/6,0; 12,0/100000	Kidz1**-SZ/10/ 12,0(15)/50000	Kidz1-SZ/5/4,5/10 000
Beépítési mód	Szabadon álló	Szabadon álló	Szabadon álló
Beépítettség (%)	max. 10	max. 10	max. 5
Építménymagasság (m)	max. 6,0 és 12,0	max. 12, 0	max. 4,5
Gerincmagasság (m)		max. 15,0	100000
Telekterület (m²)	100000	50000	min. 80
Zöldfelület (%)	min. 70	min. 70	teljes
Közművesítettség	teljes	teljes	Szabadon álló

Építési övezet jele	Kidz2-SZ/5/4,5/5000	Kvü-Sz/6/4,5/10000	Ksp1-SZ/5/4,5/10 000
Beépítési mód	Szabadon álló	Szabadon álló	Szabadon álló
Beépítettség (%)	max. 5	max. 6	max. 5
Építménymagasság (m)	max. 4,5	max. 4,5	max. 4,5
Telekterület (m²)	5000	10000	min. 1,0
Zöldfelület (%)	min. 80	min. 60	min. 80
Közművesítettség	teljes	részleges	részleges

Építési övezet jele	Ksp2-SZ/5/4,5/5 000	Kt1-SZ/4/3,5/10 000	Kt2-SZ/4/3,5/5 000
Beépítési mód	Szabadon álló	Szabadon álló	Szabadon álló
Beépítettség (%)	max. 5	max. 4	max. 4
Építménymagasság (m)	max. 4,5	max. 3,5	max. 3,5
Telekterület (ha)	min. 1,0	min 1,0	min 0,5
Zöldfelület (%)	min. 80	min. 60	min. 60
Közművesítettség	részleges	részleges	részleges

(12) A Kr1 jelű övezet a Református domb egyedi szabályozású műemléki környezete.

Az övezet minimum 300 m²-es kialakult telkein max. 30%-os beépítéssel, melléképület létesítésének kizárásával, a nevezőben szereplő max. 3,0, vagy 3,5 m-es- építménymagassággal, oldalhatáron álló, vagy szabadon álló üdülő- és lakóépületek egyaránt építhetők.

A tetőtér beépítése esetén a világítás és a szellőzés javasolt megoldása a településen található szénafeldobó padlásablak.

A tetőhéjazat anyaga csak nád, cserép és műemléki palalemez lehet. Kerítés létesíthető. Tömör lábazat tégla vagy kő. A kerítés anyaga fa vagy drótháló lehet.

Az épület tömege csak lejtőre merőlegesen elhelyezett szimmetrikus, kontyolás nélküli nyeregtetővel kialakított max. 5,6 m széles téglatest lehet, kereszt irányú mellékszárnnyal.

(13) A Kr2 jelű övezet a Református domb egyedi szabályozású műemléki környezetében található nagyobb pincehelyek területe, amelyre présház is építhető.

A meglevő beépítésnél, vagy különleges terepadottságoknál a kedvezőbb falukép kialakítása miatt egyes helyeken a már kialakult szomszédos helyzet szerint alakítandó

- a beépítési vonal,

- a magas tető gerince és hajlásszöge,

de az övezeti előírások megtartásával.

(14) A Krp jelű övezet a Református domb egyedi szabályozású műemléki környezetében található történetileg kialakult pincesorok területe, ahol csak földdel borított (földbe vájt) pince építhető, amelynek terméskő vagy tégla oromfala max. 2,5 m magas lehet, amelyen 1 ajtó helyezhető el.

(15) A Kidz1* jelű övezet a minőségi idegenforgalom fejlesztési területe. A legkisebb 10ha-os telken az idegenforgalmat kiszolgáló, a kultúrált szórakozást biztosító ellátási (vendéglátás, szolgáltatás) létesítmények, a szabadidő eltöltését biztosító sportlétesítmények és lakások (az ellátó komplexummal közös telken) létesíthetőek.

A több szabadon álló épület egyenként is tartalmazhat több lakó-, kiszolgáló- és üdülő-egységet.

A megengedett beépítés (10%) területének egyharmada sport és kiszolgáló létesítmény, kétharmada lakó funkciójú létesítmény lehet.

A megengedett legnagyobb építménymagasság építési helyhez kötött. Az „1” jelű építési helyen legfeljebb 12,0 m építmény-magasságú épületek, a „2” jelű építési helyen pedig legfeljebb 6,0m építmény-magasságú épületek helyezhetők el.

(16) A Kidz1** jelű övezet a minőségi idegenforgalom fejlesztési terület övezete. A legkisebb 5ha-os telken az idegenforgalmat kiszolgáló, a kultúrált szórakozást biztosító ellátási (vendéglátás, szolgáltatás, szállás) létesítmények, a szabadidő eltöltését biztosító sportlétesítmények létesíthetőek.

A több szabadon álló épület egyenként is tartalmazhat több szállás- és kiszolgáló-egységet.

A megengedett beépítés (10%) lehet.

A megengedett legnagyobb építménymagasság 12,0 m a megengedett legnagyobb tetőgerinc-magasság 15 m.

Az új övezetben a +5% beépítettségi többlet biológiai egyenérték kompenzálására a telekterület 2%-án háromszintű növényzettel fedett új védőzöld felületet kell létesíteni. Ennek kialakítására kertépítészeti terv készítése szükséges.

Az övezetben az épületek és építmények árvízmentesítéséről gondoskodni kell, állandó tartózkodásra szolgáló helyiséget csak a mértékadó árvízszint fölötti padlószinttel lehet kialakítani, úgy, hogy az esetleges elöntés az épületszerkezeteket ne veszélyeztesse.

Az övezetben az építési helyet az alábbiak szerint kell meghatározni:

a) talajmechanikai szakvélemény alapján nem csúszásveszélyes, beépíthető

b) természetvédelmi szakhatóság szerint ökológiai hálózat övezetét nem érinti

Az övezetben építési engedélyt kiadni a megyei vagy a regionális (területi) tervtanács véleményének birtokában lehet.

Építési övezetek általános előírásai

11. § (1) Az építési övezetekben a nem kialakult (még nem vagy jellemzően nem beépített, illetve átalakításra szánt) területeken a telkek kialakításának, illetve beépítésének szabályait a vonatkozó építési övezeti előírások szerint kell betartani.

(2) Az építési övezetekben a már kialakult területeken az (1) bekezdésben hivatkozott előírásoktól az alábbiak szerint lehet eltérni.

a) Ha a telek jelenlegi beépítettsége meghaladja az övezetre előírtat, akkor a meglévő épület felújítható, de sem a beépítettség, sem az építménymagasság nem növelhető. Ha az épület lebontásra kerül, a telket beépítetlen teleknek kell tekinteni és az (1) bekezdés előírásait kell alkalmazni.

b) Ha a telek jelenlegi területe kisebb, mint az övezetre előírt (azaz a kialakítható telekterület), akkor a telek csak akkor építhető be, ha az épület elhelyezésére vonatkozó szabályok (tűztávolság, oldal-, elő-, és hátsókert méretek) betarthatók. A jelenlegi telekméretek - közterületi határrendezést kivéve - tovább nem csökkenthetők.

c) Ha a telek jelenlegi építményeinek magassága meghaladja az övezetre előírtat, akkor a meglévő épület felújítható, de átépítés esetén az új épület magassága nem haladhatja meg a szomszédos épületek építménymagasságának átlagát.

d) Ha a telek jelenlegi beépítési módja nem felel meg az övezetre előírtnak, vagy az előírás szerinti beépítési mód a szomszédos telken kialakult állapot miatt átépítésnél, vagy új épület elhelyezésénél nem érvényesíthető, akkor a jelenlegi beépítési mód szerint kell az épületet elhelyezni a telekre vonatkozó egyéb építési előírások betartása mellett.

(3) Az egyes telkeken az épületek elhelyezésekor a szabályozási tervben vagy jelen szabályzatban meghatározott jelölt építési helyet kell figyelembe venni; ezek hiányában az OTÉK 35. §-ának vonatkozó előírásait kell alkalmazni. Előkert esetén az utcában kialakult jellemző állapotot kell irányadónak tekinteni.

(4) Terepszint alatti építmény a telek - építési előírásokban meghatározott - beépíthető területének 100%-a, és a telek nem beépíthető (szabad) területének 30% alatt létesíthető.

(5) Az építési övezetek területén a gépjárművek elhelyezésére az OTÉK

42. §-ának előírásait kell alkalmazni.

(6) Az épületek homlokzat színezésénél csak pasztell színek alkalmazhatóak. A település meglévő utcáiban a történetileg kialakult színezési hagyományokhoz alkalmazkodni kell.

IV. BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK

RÉSZLETES ELŐÍRÁSAI

Közlekedési és közműterületek övezetei

12. § (1) A közlekedési és közműterület rendeltetése, illetve használata szerint lehet:

a) általános közlekedési és közműterület (jelölés nélkül)

(2) Az általános közlekedési és közműterületek a közlekedés, közmű és hírközlés céljára kijelölt terület. Az övezetben az OTÉK 26. §-a szerinti építmények helyezhetők el.

Zöldterületek övezetei

13. § (1) Zöldterület az állandóan növényzettel fedett közterület, amely nagyságától, elhelyezkedésétől és kiépítettségétől függően lehet közpark (Kp) illetve közlekedési területekhez kapcsolódó szélesebb köztér.

(2) A Kp jelű közpark területen az OTÉK 27. § (4) bekezdésben felsorolt építmények helyezhetők el, illetve a 27. § (2), (3), (5) bekezdés előírásait kell alkalmazni.

(3) A közpark területének legalább 60%-át fás növényzettel fedetten kell kialakítani, illetve fenntartani.

(4) Közpark létesítése, rekonstrukciója, azokban építmények elhelyezése csak kertépítészeti terv vagy kertészeti szakvélemény alapján történhet.

(5) Közpark területén és egyéb közterületen fák kivágása, csonkolása csak akkor engedhető meg, ha

a) a fa egészségi állapota,

b) a balesethárítás,

c) a közegészségügyi szempontok

azt feltétlenül szükségessé teszik.

(6) Közhasználatú zöldterületként biztosítani kell a Pilismaróti Új tó (öblök) gyalogos körbejárhatóságát és gondozott zöldterületi kialakítását.

Erdőterületek övezetei

14. § (1) Erdőterület a földhivatali nyilvántartás szerint erdő művelési ágban nyilvántartott, továbbá a településszerkezeti terv alapján erdő területfelhasználásra tervezett terület.

(2) A tervezett erdők területén a mezőgazdasági használat korlátozás nélkül folytatható, a mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó épületek azonban nem létesíthetők.

(3) Az erdőterület az építmények elhelyezése szempontjából

a) védelmi (E_V)

b) turisztikai (E_T)

elsődleges rendeltetésű övezetekbe tartozik.

(4) A védelmi rendeltetésű erdőövezet (E_V) terület a következő három alövezetre tagolódik:

a) Ev-1 jelű alövezet: A Nemzeti Parkon belüli természetvédelmi szempontból fokozottan védett területrészek, ahol épület nem létesíthető.

b) Ev-2 jelű alövezet: Környezetvédelmi szerepű erdők, ahol épület nem létesíthető.

c) Ev-3 jelű alövezet: A Nemzeti Parkon belül az előző két övezethez nem tartozó erdőrészek, ahol turisztikai és természetvédelmi épületek a (6) bekezdésben foglalt feltételeknek megfelelően, de min. 20,0 ha telekterületen, az erdőgazdálkodást, fatermelést szolgáló épületek pedig min. 20,0 ha telekterületen, max. 0,5%-os beépítettséggel, szabadon állóan, max. 4,5m építménymagassággal helyezhetők el. Ev-3 alövezetben építési szándék esetén kötelező benyújtani elvi építési engedély kérelmet is.

(5) Turisztikai rendeltetésű erdőövezet (E_T) a vízparti üdülő- és idegenforgalmi területekhez kapcsolódó erdőterület. Az övezet területén a rendeltetésének megfelelő építmények csak akkor alakíthatók ki, ha az illetékes erdészeti hatóság is egészségügyi-szociális turisztikai elsődleges rendeltetésbe sorolja az erdőt és az építmények elhelyezéséhez hozzájárul.

(6) Turisztikai rendeltetésű erdőterület övezetében elhelyezhető:

- az erdei sport és szabadidő eltöltését szolgáló, épületnek nem minősülő építmények

- a természetvédelmi oktatást, kutatást, bemutatást szolgáló épület

- erdőhöz kapcsolódó, a turizmust szolgáló kereskedelmi szállásépület (kemping, turistaház, menedékház)

- sátorozó hely (táborhely)

a következő feltételekkel:

Beépíthető telek területe: min 10 ha (100 000 m²)

Beépítési mód: szabadon álló

Beépítettség: max. 1,0%

Építménymagasság: max. 4,5 m

Közművesítettség: részleges

Mezőgazdasági területek

15. § (1) Mezőgazdasági terület az azonos tájjelleg, földhasználat, a beépítettség intenzitása, a sajátos építési használata, továbbá tájképi és környezetvédelmi érzékenysége szerint a következő területfelhasználási egységekbe tartozik:

a) általános mezőgazdasági terület (Má)

b) kertes mezőgazdasági terület (Mzk)

c) korlátozott funkciójú mezőgazdasági terület (Mk)

(2) A mezőgazdasági területeken nagylétszámú állattartó telep (a 41/1997 (V.28.) FM. Rend.- Állategészségügyi Szabályzat meghatározása értelmében) nem létesíthető.

Általános mezőgazdasági terület

16. § (1) Általános mezőgazdasági területen (Má) a növénytermesztés és az állattenyésztés, az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás, és tárolás gazdasági épületei helyezhetők el.

(2) Általános mezőgazdasági terület övezetében az (1) bekezdés szerinti építmények kialakításának feltételei:

Beépíthető telek területe:

Szántó, kert- művelési ágban: min. 10 ha

Szőlő, gyümölcsös,

Gyep, nádas, stb művelési ágú telkek nem építhetők be.

Kialakítható legkisebb telek területe: 2 ha

Beépítési mód: szabadonálló

Beépítettség mértéke: max. 0,5%

Építménymagasság: max. 4,5 m

Építési terület: előkert: min. 10 m

oldalkert: min. 10 m

Kertes mezőgazdasági terület

17. § (1) Kertes mezőgazdasági területen (Mzk) - amely a volt zártkertek mezőgazdasági területként megmaradó részeit foglalja magában - pince, ideiglenes tartózkodásra is alkalmas gazdasági épület, (présház, szerszám-, vegyszer-, kisgép-, terménytároló) helyezhető el. Nem létesíthető állattartó építmény, továbbá lakóépület. Egy telken egy épület létesíthető

(2) A területen

a) a 1500 m²-nél kisebb területű telken építményt elhelyezni nem szabad,

b) a legalább 1500 m² területnagyságú szőlő, gyümölcsös vagy kert művelési ágban nyilvántartott telken egy, max. 3,5m építménymagasságú gazdasági épület és terepszint alatti építmény (pince) helyezhető el. Az épület alapterülete 90 m²-nél nagyobb nem lehet.

c) Szántó, gyep, stb. művelési ágú telkek a kertes mg.-i területen nem építhetők be.

Korlátozott funkciójú mezőgazdasági terület

18. § (1) Korlátozott funkciójú mezőgazdasági területen (Mk) a felszíni vizek védelme és a természet- és tájképvédelem érdekében épületek nem létesíthetők.

Egyéb területek

19. § (1) Az egyéb területek a vízgazdálkodással kapcsolatos összefüggő területek (Evg) a vízfolyások, tavak, tározók vízmedre, vízbeszerzési területek és védő területeik (OTÉK 30. §).

(2) Vízgazdálkodási területen a vízkárelhárítási, vízgazdálkodási létesítmények, továbbá a vízi sport, strandolás épületnek nem minősülő építményei alakíthatók ki a vízügyi jogszabályok figyelembevételével.

V. EGYÉB ELŐÍRÁSOK

Közlekedési létesítmények

20. § (1) A település területén közlekedési célra területet felhasználni, közlekedési létesítményt elhelyezni csak az OTÉK, a hatályos jogszabályok, valamint jelen rendelet előírásai szerint lehet.

(2) A közutak és közterületek számára a szabályozási tervben meghatározott építési területet kell biztosítani.

(3) A közúthálózat elemei számára az alábbi szélességű területeket kell biztosítani.

a) A 11. sz. főút tervezett nyomvonala min. 40,0 m

Mindaddig, amíg a 11 sz. főút új nyomvonala nem valósul meg, a jelenlegi nyomvonalat főútként kell kezelni.

b) Országos mellékutak

11. sz út jelenlegi nyomvonala 18,0-22,0 m

(Rákóczi út ) (min. 14m)

11324 j. Hajóállomási hozzájáró út min. 22,0 m

11325 j. Szobi komphoz vezető út min. 22,0 m

c) Gyűjtőutak, feltáróutak

Új üdülőterületi feltáró út 22,0 m

Egyéb meglévő gyűjtőutak kialakult

Táncsics út 14,0 m

Ady Endre utca 14,0 m

min. 12m

d) Lakóutak

Meglévő lakóutak min. 12,0 m

tervezett lakóutak 12,0-14,0 m

A Református domb településszerkezetileg védett területén az ennél kisebb kialakult utcák szélessége is megtartandó

(4) A szabályozási szélességgel meghatározott területsávok mentén létesítményt elhelyezni csak az út szabályozási szélességének megtartásával szabad.

(5) A szabályozási szélességen belül a közút létesítményei, berendezései és közművek létesíthetők, illetve növényzet telepíthető. Egyéb létesítmény csak a község mindenkor hatályos közterület-használati rendelete, illetve az illetékes útügyi hatóság állásfoglalása alapján helyezhető el.

(6) A szabályozási szélességbe eső meglévő épületeken végezhető mindennemű építési tevékenység - területsáv kialakításának várható idejét, az épületnek a területsávban elfoglalt helyét, az épület sajátosságait (eszmei és gazdasági értékét) mérlegelve, - az illetékes útügyi hatóság állásfoglalása alapján engedélyezhető.

(7) Országos főút külterületi szakasza mentén 100-100 m, országos mellékút mentén 50-50 m-es védőtávolságon belül építményt elhelyezni csak az illetékes útügyi hatóság hozzájárulásával lehet.

(8) Önálló kerékpárutat kell kialakítani:

- a 11. Sz. főút új nyomvonalát követve,

- a 11 324. j. és a 11 325. j. utak mentén,

- és az üdülőterület súlyvonalában

(9) Önálló gyalogos közöket a szabályozási terven feltüntetett helyeken kell létesíteni.

(10) Az OTÉK 42. § (2) bekezdése szerint a parkolási igényt telken belül, vagy helyhiány esetében az OTÉK 42. § (10) és (11) bekezdése alapján helyi önkormányzati parkolási rendeletben rögzített feltételekhez kötve 250 m-en belül kell kielégíteni.

(11) Közterületi parkolókat kell kialakítani a szabályozási terven feltüntetett területeken.

(12) A kompok, a hajóállomás és csónakkikötő valamint a településközpont térségében várakozási lehetőséget kell biztosítani.

(13) Üzemanyagtöltő állomás csak a szabályozási terven megjelölt Sárgadombi gazdasági fejlesztési területen létesíthető. Ha ettől eltérő helyen kívánnak töltőállomást létesíteni, akkor arra külön hatástanulmányt kell készíteni elvi építési engedélyezési eljárás keretében.

(14) Új utak és utcák kialakításánál legalább egyoldali fasor helyét biztosítani kell. Ahol a szabályozási szélességek és a közműadottságok lehetővé teszik, a meglévő utcákban is fasorokat kell telepíteni, illetve a meglévő fasorokat ki kell egészíteni. A fasorokat kertészeti terv alapján kell telepíteni, a tervben a balesetveszélyt okozó, szemetelő termésű és allergiakeltő hatású fafajokat ki kell zárni a telepítésből.

(15) Autóbusz tömegközlekedéssel az országos főutakon és mellékutakon kell számolni. Az autóbusz megállókat öbölben kell elhelyezni.

Közműlétesítmények

21. § Általános előírások

(1) A közművek elhelyezésénél az OTÉK előírásait, valamint a megfelelő ágazati szabványokat és előírásokat be kell tartani.

(2) A közüzemi hálózatokat és létesítményeket közterületen, vagy közműüzemeltető telkén belül kell elhelyezni. Ettől eltérő esetben szolgalmi jogi bejegyzéssel kell a helyet biztosítani. Közművek számára szolgalmi jogi bejegyzést csak olyan telekrészre szabad bejegyezni, ahol építési korlátozást nem okoz. A védőtávolságon belül mindennemű tevékenység csak az illetékes üzemeltető hozzájárulása esetén engedélyezhető.

(3) A meglevő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor, a kiváltandó feleslegessé vált közművet el kell bontani.

(4) A közművezetékek telepítésénél (átépítéskor és új vezeték létesítésekor) a gazdaságos területhasználatra figyelmet kell fordítani. Utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell figyelembe venni.

(5) Közművezetékek, járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél a városképi megjelenítésre, esztétikai követelmények betartására is figyelemmel kell lenni.

(6) A közterületen tervezett viziközművek építése, a vízrendezés és az árvízi védvonal, vagy magaspart építése vízjogi létesítési engedélyes terv alapján végezhető.

Vízellátás

(7) A beépítésre nem szánt bel- és a külterületen lakás céljául szolgáló, vagy kereskedelmi, vendéglátási célú, vagy szállásférőhelyet nyújtó új épület elhelyezése, illetve meglevő épület felsorolt célra történő funkcióváltása csak akkor engedélyezhető, ha az ÁNTSZ által is elfogadott egészséges ivóvízellátás biztosítható.

(8) Dömösi vízbázis és Pilismarót távlati vízbázisának, valamint az ívóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.)-i Kormányrendelet alapján készített, öt- és ötvenéves elérési idő alapján számított - hidrogeológiai védőterületre vonatkozó előírásokat figyelembe kell venni. A számításokkal igazolt hidrogeológiai védőterület meghatározását és jóváhagyását követően a szabályozási tervbe pontosítva, kötelező elemként kell átvezetni.

(9) A településen és a létesítményekben az újonnan létesítendő vízvezeték-hálózat átmérőjét az oltóvíz intenzitás és a kifolyási nyomásigény alapján, valamint a közműrendszer kialakítását figyelembe véve kell méretezni, a jogszabályban megadottak szerint.

(10) A vízvezeték hálózatról a tűzi víz kivételét földfeletti tűzcsapokkal kell biztosítani.

(11) A tűzcsapokat a védendő épülettől (szabadtéri tárolótól, stb.) a megközelítési útvonaltól mérten 100 m-nél távolabb elhelyezni nem szabad.

(12) A tűzcsapoknál a tűzoltógépjárművel részére úgy kell felállási helyet biztosítani, hogy azok mellett legalább egy nyomsávú közlekedési út szabadon maradjon. Olyan utcák esetében, amely egyirányú ill. zsákutca, ott gépjármű-fordulókat kell kialakítani A fordulási sugarat úgy kell tervezni, hogy a tűzoltógépjárművek számára a közlekedés biztosítva legyen.

(13) A tervezett beruházások ismeretében a felvonulási és megközelítési útvonalak valamint az oltóvíz és tűzcsapok helyének meghatározásához az Esztergomi Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóparancsnoksággal egyeztetni kell.

(14) A lakó- és ipari övezeteknél a tűzjelzési lehetőséget biztosítani kell.

Vízelvezetés

(15) A talaj, a talajvíz és a rétegvizek védelme érdekében a szennyvizek szikkasztása a település teljes közigazgatási területén tilos, az még átmenetileg - rövid időre - sem engedélyezhető.

(16) A nyílt árkokra, patakra, egyéb időszakos, vagy állandó vízfolyásba való szennyvízrákötéseket, valamint a felhagyott kutakba történő szennyvíz bevezetéseket meg kell szüntetni.

(17) A településen a csatornázott és a csatornázásra kerülő utcákban csak a közcsatornára csatlakozó szennyvízkezelésű épület építhető (bővíthető vagy újítható fel).

(18) A település beépítésre szánt csatornázatlan területein a csatornahálózat megépítéséig átmenetileg szigorúan vízzáró szennyvíz gyűjtő-tároló berendezés létesíthető, de csatornahálózat megépítésekor be kell kötnie a teleknek a hálózatba, ez a feltétele az építmény használatba vételi engedély kiadásának. A feltételt az építési engedélyben is rögzíteni kell.

(19) A település beépítésre nem szánt területén elhelyezhető építményben keletkező szennyvizeket, ha a napi szennyvíz mennyisége nem haladja meg az 5 m³-t, a szennyvizeket közműpótlóként, szigorúan zárt szennyvíztároló műtárgyban kell összegyűjteni és szippantókocsival a kijelölt lerakóhelyre szállítani. A közcsatorna-hálózat kiépítését követően az érintett valamennyi ingatlant kötelezni kell a közcsatornára való rákötésre.

(20) A település beépítésre nem szánt területén elhelyezhető építményben keletkező szennyvizeket, ha a napi keletkező szennyvíz mennyisége meghaladja az 5 m³-t és a megfelelő befogadó rendelkezésre áll, egyéb előírások nem tiltják, az illetékes ÁNTSZ és a VIZIG hozzájárul a keletkező szennyvizek tisztítására engedélyezhető helyben létesítendő szennyvíztisztító kisberendezés alkalmazása.

(21) Vállalkozási, gazdasági, ipari területről (lakótelkeken engedélyezett vállalkozások esetén is!) a kibocsátott szennyvíz a közcsatornára csak abban az esetben köthető, ha a szennyezettsége megfelel a közcsatornára rákötött szennyvíz vízminőségi követelményeinek. Ettől eltérő szennyezettségű vizet a telken belül létesítendő szennyvízkezeléssel - a megengedett szennyezettség mértékéig - elő kell tisztítani.

(22) A Duna folyó és tervezett vízgazdálkodási területeinek (EGYvg) partján a partéltől számított 10 m széles sáv árvízvédelmi és karbantartási munkálatok számára biztosítandó. Pilismarót vízfolyásainak partéleitől mért 6-6 m, az önkormányzati kezelésben lévő árkok partéleitől 3-3 m, a már elépített helyeken a nyílt árkok karbantartására az egyik oldalon legalább 3 m, a másik oldalon legalább 1 m szélességű sávot fenn kell tartani.

(23) Vízgazdálkodási területként lejegyzett területet (árok, vízfolyás, horhos stb.) egyéb célra hasznosítani csak vízjogi létesítési engedély alapján a VIZIG engedélyével szabad.

(24) Az üdülőházas területeken, az idegenforgalmi–központi területeken, a község településközponti részein, a kertvárosi lakóterületeken és a gazdasági területeken a csapadékvíz elvezetés zárt szelvényű hálózat építésével történjen. A vízrendezési terv készítésénél a területgazdálkodási igényeket figyelembe kell venni. A nyílt, burkolt árokkal építendő szakaszokon terméskő alkalmazását kell előírni.

(25) A csapadékvíz elvezetését biztosító rendszer szállítóképességét egész a végbefogadóig ellenőrizni kell minden nagyobb (fél ha-t meghaladó telekterületű) beruházás engedélyezése esetén. A beruházásra építési engedély csak akkor adható, ha a többlet felszíni víz megfelelő biztonsággal továbbvezethető a befogadóig.

(26) 20, illetve annál több gépkocsit befogadó parkolókat kiemelt szegéllyel kell kivitelezni. A parkolók vizét olajfogó műtárgyon keresztül kell a befogadó csatornába vezetni.

Villamosenergia-ellátás

(27) A Duna-Ipoly Nemzeti Park területén településrendezési szempontból és a tájba illesztése érdekében a Visegrádi 20 kV-os gerincvezetéknek a kiváltást igénylő szakaszát földkábelben kell vezetni.

(28) Esztétikai és területgazdálkodási szempontból a burkolt utakkal rendelkező területeken, új beépítésre szánt területen, illetve utak szilárd burkolatának kiépítésekor új (közép-, kisfeszültségű és közvilágítási) villamosenergia-ellátási hálózatot csak földkábeles elhelyezéssel szabad építeni. A már beépített területeken a meglevő hálózat rekonstrukciójakor, a földkábeles vezetést kell engedélyezni.

(29) A beépítésre nem szánt területeken a villamosenergia-ellátás hálózatainak földfeletti vezetése fennmaradhat területgazdálkodási okokból. Az utca fásítási és utcabútorozási lehetőségének a biztosítására a villamos kisfeszültségű és közvilágítási, továbbá a távközlési szabadvezetéket közös, egyoldali oszlopsoron kell vezetni.

(30) Új közvilágítási hálózat létesítésekor, meglevő közvilágítási hálózat rekonstrukciója során csak energiatakarékos lámpatestek elhelyezése engedélyezhető.

Földgázellátás

(31) Középnyomású földgázellátással rendelkező területeken telkenként egyedi nyomásszabályozókat kell elhelyezni. A tervezett gáznyomás-szabályozók az épületek utcai homlokzatára nem helyezhetőek el. A berendezések a telkek előkertjében, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhetők fel.

Távközlés

(32) Településrendezési szempontból a tervezett és a rekonstrukcióra kerülő távközlési hálózatokat földkábelbe, illetve alépítménybe helyezve, föld alatt vezetéssel kell megépíteni. Ahol a földfeletti vezetés egyelőre fennmarad területgazdálkodási okokból, valamint az utca fásítási és utcabútorozási lehetőségének a biztosítására a 0,4 kV-os, a közvilágítási és a távközlési szabadvezetéket közös oszlopsoron kell vezetni.

(33) Közszolgálati távközlési bázisállomás csak építési engedéllyel helyezhető el. Rádiótelefon átjátszó állomás telepítéséhez az engedély kiadásának feltétele, hogy településképi és látványtervi vizsgálatokkal alátámasztott hely kiválasztás történjen, és az önkormányzattal egyeztetett helykijelölési eljárás lefolytatásra kerüljön.

Környezetvédelem

22. § (1) Az építmények és használatuk külön-külön és együttesen sem eredményezhetnek a jogszabályokban és más hatósági előírásokban megállapított terhelési határértékeket meghaladó mértékű káros hatást a környezetükre.

A terhelési határértékek zaj- és rezgésvédelem, talajvédelem, radioaktivitás, a levegő tisztaságának védelme és a vízminőség tekintetében az építési engedély megkérésekor hatályos jogszabályok alapján kell meghatározni.

(2) A csapadékvíz elvezető rendszerbe közvetve vagy közvetlenül szennyvíz nem vezethető. Az élővízbe vezetett csapadékvíz minőségének meg kell felelni a 9/2002 (III. 22.) KöM-KöViM együttes rendeletben az Egyéb védett területekre (2. kategória) vonatkozó határértékeknek.

(3) Közműpótló berendezés csatornázott területen nem alkalmazható. A közcsatornába vezetett szennyező anyagok kibocsátási értékei a 204/2001. (X.26.) Korm. rendelet küszöbértékeit nem haladhatja meg.

(4) A belterületen olyan létesítmény nem tervezhető, amely zajvédelmi szempontból védőtávolság betartását igényli.

(5) A környezetre jelentős hatást gyakorló tevékenységekre, beruházásokra magasabb rendű jogszabályok alapján előzetes vagy részletes hatásvizsgálatot kell készíteni (20/2001. (II. 14.) sz. Korm. rendelet szerint).

(6) Beépítési feltételek:

Az építési telken építési területen a szabályozási előírásoknak megfelelő építmény akkor helyezhető el, ha

a) a rendeltetésszerű használathoz szükséges villamosenergia-, ivóvízellátás biztosított,

b) a keletkező szennyvíz és csapadékvíz elvezetése megoldott,

c) a használat során keletkező hulladék elszállítása, ártalmatlanítása biztosított,

d) az építmény és a tervezett tevékenység nem befolyásolja károsan a föld alatti és felszíni vizek mozgását és tisztaságát.

Föld védelme

(7) A közigazgatási területen olyan tevékenységek folytathatóak, amelyek során szennyező és környezetet veszélyeztető anyagok nem kerülnek a talajba.

(8) A termőföld védelmét a termőföldről szóló törvény alapján kell biztosítani (1994. évi LV. törvény VI. fejezete).

(9) A talaj védelme érdekében a szennyvizeket elszikkasztani tilos.

Vizek védelme

(10) A keletkező szennyvizet csatornahálózatba kell vezetni, ahol erre nincs lehetőség, csak zárt rendszerű szennyvíztároló engedélyezhető.

(11) Talajvízkút létesítését a Pilismarót Polgármesteri Hivatal, rétegvízkút létesítését az ÉD VIZIG engedélyezheti.

(12) A vízminőség védelme érdekében az élővizeket terhelő szennyvízkibocsátások tekintetében a Duna szakaszhoz tartozó vízgyűjtő terület kiemelt, „egyéb védett” területnek minősül.

(13) A meglévő és távlati vízbázisok védelmét biztosítani kell (123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet).

(14) Az utak szilárd burkolattal történő ellátásával egy időben a
csapadékvíz-elvezetést is meg kell oldani.

(15) A felszín alatti vizek védelme érdekében Pilismarót teljes területe a felszíni szennyeződéssel szembeni érzékenység szempontból ( 33/2000. (III. 17.) Korm. rendelet alapján) "A" Fokozottan érzékeny besorolású

Levegőtisztaság-védelme

(16) Pilismarót közigazgatási területén a Duna-Ipoly Nemzeti Park területe kiemelten védett, a többi terület levegőtisztaság-védelmi szempontból Védett-I. területi kategóriába tartozik. Levegőtisztaság-védelmi szempontból Védett-II. terület nem jelölhető ki. Az ökológiailag sérülékeny területek légszennyezettségi ökológiai határértékeit a mód. 14/2001. (V.9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet 2.sz. melléklete szerint kell meghatározni.

(17) Az égetésre (hulladék, növényi maradványok) vonatkozóan a 21/2001 (II.14.) Korm rend. 11. §-ában foglaltak tartandók be.

(18) Gázenergia felhasználása esetén utcafronton parapet konvektorok alkalmazása egészségügyi szempontból nem engedélyezhető.

(19) Egyéb légszennyező forrásokra és azok körüli esetleges védelmi övezetekre vonatkozóan szintén a 21/2001 (II.14.) Korm rend. 6. §-ában foglaltakat kell figyelembe venni.

Zaj- és rezgésvédelem

(20) Az ipari és szolgáltató tevékenységet gyakorló létesítmények a jogszabályban vagy a környezetvédelmi hatóság határozatában megállapított kibocsátási határértékeket nem léphetik túl.

(21) Lakó- és üdülőterület, valamint az oktatási, egészségügyi intézmények zajvédelmi szempontból védett területnek minősülnek.

(22) A nemzeti parki területek zajvédelmi szempontból fokozottan védettként kezelendők.

(23) A szolgáltató tevékenységet végzők zajterhelési határértékeire a 8/2002. (III.22.) KöM-EüM együttes rendeletet kell figyelembe venni.

Hulladékgazdálkodás

(24) A kommunális hulladékok gyűjtését, szállítását, ártalmatlanítását a mindenkor érvényben lévő önkormányzati köztisztasági rendeletben előírtak szerint kell tervezni és végrehajtani.

(25) A veszélyes hulladékok gyűjtését, tárolását, szállítását, ártalmatlanítását, hasznosítását a mindenkor érvényben lévő magasabb szintű jogszabályban előírtak szerint kell tervezni és végrehajtani.

(26) A szippantott szennyvizek ártalmatlanítása az engedélyezett fogadóállomásokon lehetséges.

(27) Dögtemető, dögkút, szennyvíziszap tároló nem létesíthető.

Táj- és természetvédelem

23. § (1) Pilismarót közigazgatási területét érintően országos jelentőségű védett természeti terület a Duna-Ipoly Nemzeti Park, ahol az építések, építmény elhelyezések és a területhasználatok a természetvédelmi hatóság hozzájárulásával végezhetők.

(2) Pilismarót közigazgatási területe a Dunakanyar tájegységnek, mint tájképileg kiemelten érzékeny és jelentős térségnek a része, ahol csak tájba illő épületek és építmények létesíthetők.

Építészeti értékvédelem

24. § (1) A építészeti értékvédelem kiterjed:

- országos műemléki védettségre,

- helyi védettségre.

(2) Az országos műemléki védettség megállapítására vagy visszavonására a mindenkori hatályos törvények előírásai szerint kell eljárni.

(3) Országos védelemben részesülnek a jelen paragrafus (2) bekezdése szerinti előírások megtartásával a településszerkezeti, valamint a szabályozási tervben jelölt, illetve a függelékben is felsorolt objektumok.

(4) Az országos védelem alatt álló területek, illetve objektumok környezetében területet felhasználni, építési telket, illetve területet kialakítani és beépíteni csak a műemléki hatóság hozzájárulásával, illetve a műemlékvédelemre vonatkozó mindenkori jogszabályok betartásával szabad.

(5) A helyi védelem megállapítására vagy visszavonására az önkormányzat képviselő-testülete rendeletben dönt. Az egyes védelemre javasolt objektumok listájának módosítása nem jár a Helyi Építési Szabályzat rendeletének módosításával.

(6) Helyi védelemben részesülnek az (5) bekezdés szerinti előírások megtartásával a településszerkezeti, valamint a szabályozási terven jelölt, illetve a mellékletben is felsorolt helytörténeti, településképi szempontból értéket képviselő építmények (esetleg környezetük), valamint a régészeti leletmentési területek.

(7) A védelemben részesített épület bontása csak a képviselő-testület határozata alapján végezhető. A felújítást, átalakítást az eredeti homlokzat megtartásával lehet végezni.

(8) A védett épület csak életveszélyes műszaki állapot esetében bontható el. A hatóságnak joga van a döntés megalapozottsága érdekében szakértőket bevonni. Ezen épületek bontása esetén az épületet fel kell mérni és a terveket és a fotódokumentációt archiválni kell.

(9) A helyi védettségi értékekről katasztert kell vezetni, amelynek alátámasztó anyagát a fényképes, rajzos és leíró anyag képezi. A katasztert időszakosan felül kell vizsgálni és szükség esetén módosítani kell.

(10) Helyi védelem alá helyezést vagy annak megszüntetését minden jogi vagy természetes személy kezdeményezhet, dokumentáció benyújtásával.

(11) Szabálysértést követ el, aki a védett építészeti értékeken engedély nélkül változtatást eszközöl, és a törvény adta kereteken belül 30000 Ft bírsággal sújtható.

(12) Az 1997. évi CXL. sz. múzeumi törvény szellemében régészeti lelőhelyeken építési vagy telekkialakítási engedélyt kiadni csak a területileg illetékes múzeumtól kért szakvélemény figyelembevételével szabad.

(13) Országos, vagy helyi védelem alá eső építmény telkén lévő fák szintén védettnek minősülnek, mint a kertek jellegzetes, településképileg karakteres elemei.

VI. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

25. § (1) Jelen rendelet a kihirdetés követő 30. napon lép hatályba.

(2) Jelen rendelet rendelkezéseit a kihirdetést követően benyújtott ügyekben kell alkalmazni.

(3) Jelen rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti az 1994-ben készített, illetve 1992-ben a Dunaparti Üdülőterület tervével kiegészített Pilismarót összevont rendezési tervéhez készített szabályozási előírások, illetve az azt elfogadó rendelet.

(4) A településrendezési tervben foglaltak végrehajtása, valamint a rendezett településfejlődés biztosítása érdekében az Önkormányzatnak elővásárlási joga van a HÉSZ 2. számú mellékletében tételesen felsorolt ingatlanokra az ott feltüntetett településrendezési célok megvalósítása érdekében.

1. melléklet

üres cím

1_mell.pdf

2. melléklet

üres cím

2_mell.pdf