Sárisáp Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2021. (XII. 3.) önkormányzati rendelete

az önkormányzat vagyonával való rendelkezésről

Hatályos: 2021. 12. 06

Sárisáp Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2021. (XII. 3.) önkormányzati rendelete

az önkormányzat vagyonával való rendelkezésről1

2021.12.06.

Sárisáp Község Önkormányzata képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4) bekezdés h)-j) pontjában kapott felhatalmazás alapján – figyelembe véve a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 18. § (1) bekezdésében, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 97. § (2) bekezdésében foglaltakat, valamint az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény rendelkezéseit – az alábbi rendeletet alkotja.

1. A rendelet hatálya

1. § (1) A rendelet hatálya az önkormányzat képviselő-testületére és annak intézményeire terjed ki.

a) az önkormányzatra,

b) az önkormányzati vagyon kezelőire, hasznosítóira, használóira,

c) az önkormányzat szerveire.

(2) A rendelet hatálya alá tartoznak Sárisáp község Önkormányzatának tulajdonában álló ingatlanok, ingó vagyontárgyak, közművek, vagyoni jogok, értékpapírok, üzletrészek.

(3) E rendelet alkalmazásában vagyon

a) a könyvviteli mérlegben kimutatandó vagyon és
b) az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I.11.) Korm. rendeletének 30. § (2) bekezdésében
foglaltak.

2. Az önkormányzat vagyona

2. § (1) Sárisáp Község Önkormányzatának (a továbbiakban: Önkormányzat) vagyona a tulajdonában lévő ingatlanokból, közművekből, ingóságokból, valamint pénzvagyonból, értékpapírokból és az önkormányzatot megillető egyéb vagyoni értékű jogokból áll.

(2) Az Önkormányzat tulajdonában álló egyes vagyontárgyaknak a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) 5. § (2) bekezdése szerinti besorolásáról a képviselő-testület dönt.

(3) Az önkormányzati vagyon

a) törzsvagyonból, ezen belül
aa) forgalomképtelen törzsvagyonból és
ab) korlátozottan forgalomképes törzsvagyonból, valamint
b) forgalomképes üzleti vagyonból
áll.

3. § (1) A forgalomképtelennek besorolt

a) önkormányzati vagyont nem lehet elidegeníteni,

b) önkormányzati vagyont nem lehet megterhelni (kivéve a vagyonkezelői jogot és a jogszabályon alapuló használati vagy szolgalmi jogot),

c) önkormányzati vagyonon dologi jog nem létesíthető,

d) önkormányzati vagyonon osztott tulajdon nem létesíthető.

(2) A korlátozottan forgalomképes vagyon felett törvényben vagy e rendeletben meghatározott feltételek szerint lehet rendelkezni.

(3) A forgalomképesnek besorolt önkormányzati vagyontárgy és vagyonrész elidegenítése, megterhelése, vállalkozásba, gazdasági társaságba vitele, valamint egyéb hasznosítása, azaz a tulajdonosi jogok gyakorlása az e rendeletben meghatározottak szerint történik.

(4) E rendelet hatálya nem terjed ki az Önkormányzat, illetve az intézmények költségvetésére, kivéve az abban vállalkozói vagy alapítványi célra elkülönített vagy felhasznált vagyon részére.

(5) A költségvetés felhasználásával, továbbá az ajándékozás, öröklés útján vagy egyéb más módon szerzett tulajdont a vagyonnyilvántartásban szerepeltetni kell.

3. Az önkormányzat törzsvagyona

4. § (1) Az Önkormányzat törzsvagyona forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes törzsvagyonból áll.

(2) Az Önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona

a) a kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyonból, és
b) a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagyonból
áll az 1. melléklet szerint.
(3) A kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyon alatt az Nvtv. 5. § (3) bekezdése szerinti vagyont kell érteni.
(4) A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagyon alatt az Nvtv. 5. § (4) bekezdése szerinti vagyont kell érteni.

5. § (1) Az Önkormányzat korlátozottan forgalomképes vagyona

a) az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonba adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvényben korlátozottan forgalomképesnek minősített vagyonelemekből, valamint
b) az önkormányzat által az a) ponton túl korlátozottan forgalomképes vagyonnak minősített
vagyonból áll.
(2) Az Önkormányzat az (1) bekezdés b) pontja alapján a kötelezően korlátozottan forgalomképes törzsvagyonba sorolt vagyonelemeken túl e vagyoni körbe sorolja a 2. melléklet szerinti önkormányzati tulajdonú vagyonelemeket.
(3) A törvény alapján korlátozottan forgalomképes vagyonelemek forgalomképességének tartalmát az érintett törvény határozza meg.
(4) Az 5. § (2) bekezdésében meghatározott intézmények, középületek forgalomképességének korlátai, hogy az intézményeket és középületeket az adott intézményi feladat vagy középület esetén a közfeladat ellátásáig nem lehet elidegeníteni, és nem lehet megterhelni.
(5) A temető forgalomképességét korlátozza, hogy a temető céljára használt földterületeket a temetkezési cél fennállásáig, továbbá a temető megszüntetéséig nem lehet elidegeníteni, megterhelni és vállalkozásba, társulásba vinni.

4. Az önkormányzat üzleti vagyona

6. § Az Önkormányzat üzleti vagyona körébe a forgalomképes vagyonelemek tartoznak.

5. A vagyon értékelése a tulajdonosi jogok gyakorlásakor

7. § (1) Amennyiben a vagyonnal való rendelkezés értékhatárhoz kötött, a forgalmi érték megállapításánál a vagyontárgy nyilvántartási értéke alapján a (2) és (3) bekezdésben foglaltak alapján kell eljárni.

(2) 4 000 000 Ft feletti egyedi nyilvántartási érték esetén a vagyon forgalmi értékének a meghatározása érdekében szakértőt kell bevonni. Amennyiben a szakértő által meghatározott vagyoni érték magasabb, mint a könyvviteli nyilvántartásokban kimutatott érték, akkor a szakértő által megállapított értéket kell alapul venni.

(3) 4 000 000 Ft , vagy az alatti egyedi nyilvántartási érték esetén, ha a vagyon nyilvántartási értéke nem a reális forgalmi értéket tükrözi, a vagyontárggyal azonos, vagy paramétereiben a hozzá legközelebb álló, kereskedelmi forgalomban kapható termék árában kell meghatározni. Amennyiben ez nem lehetséges, a vagyon forgalmi értékét szakértő bevonásával kell megállapítani.

6. A vagyon feletti tulajdonosi jog gyakorlásának szabályai

8. § (1) Nem lehet értékesíteni az Önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonának körébe sorolt vagyont.

(2) Az egyes korlátozottan forgalomképes törzsvagyont a forgalomképességre vonatkozó korlátok figyelembevételével lehet értékesíteni.

9. § (1) A vagyon értékesítése 4 000 000 Ft forgalmi érték feletti és az éves költségvetési törvényben meghatározott forgalmi érték közötti vagyon értékesítéséről a képviselő-testület pályázati felhívást tesz közzé

a) a község honlapján és

b) a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján.

(2) A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell

a) az értékesítés legalacsonyabb összegét,

b) a kikötéseket és feltételeket,

c) a pályázat benyújtására meghatározott időpontot,

d) a pályázat bontási helyére és időpontjára vonatkozó adatokat és

e) azt a tájékoztatást, hogy a képviselő-testület a legjobb ajánlattevő javára dönt.

(3) Amennyiben a felhívásra a megadott határidőig nem jelentkezik ajánlattevő, a hirdetést az eredménytelenül eltelt pályázati határidőt követő 15 napon belül ismételten közzé kell tenni az (1) és a (2) bekezdésben meghatározottak szerint.

(4) A két eredménytelen helyi közzétételt követően a pályázati felhívást a második pályázati határidő eredménytelen elteltét követő 15 napon belül egy Dorog és Esztergom környékén megjelenő hirdetési újságban kell közzétenni.

10. § (1) A vagyon bérbeadás útján történő hasznosítása során 4 000 000 Ft forgalmi érték és az éves költségvetési törvényben meghatározott forgalmi érték közötti érték esetén a képviselő-testület pályázati felhívást tesz közzé a 9. § (1) bekezdésében meghatározott helyeken.

(2) A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell

a) a használat vagy hasznosítás legalacsonyabb összegét,

b) a kikötéseket és feltételeket,

c) a pályázat benyújtására meghatározott időpontot,

d) a pályázat bontási helyére és időpontjára vonatkozó adatokat és

e) azt a tájékoztatást, hogy a képviselő-testület a legjobb ajánlattevő javára dönt.

(3) Amennyiben a felhívásra a megadott határidőig nem jelentkezik ajánlattevő, a hirdetést az eredménytelenül eltelt pályázati határidőt követő 15 napon belül ismételten közzé kell tenni a 8. § (1) bekezdésében meghatározott helyeken.

(4) Határozott időre kötött bérleti szerződés esetén a képviselő-testület döntése szerint a lejárati idő előtt az (1) bekezdésben meghatározottak mellőzésével a szerződést határozatlan időtartamúra módosítja, amennyiben a szerződés ilyen irányú megváltoztatása mindkét fél érdekét szolgálja.

(5) Mindkét fél érdekét szolgálja a szerződés akkor, ha a bérlő a szerződésben megállapított bérleti díjat minden esetben határidőben megfizette és a bérlőnek nincs adótartozása a szerződés módosításakor az önkormányzat felé.

(6) A használat és a hasznosítási jog átadása a képviselő-testület döntése alapján történhet az adott vagyon koncessziós szerződéssel való üzemeltetésével vagy bérleti jogviszonnyal.

11. § (1) Az Önkormányzat vagyona felett a tulajdonosi jogokat a képviselő-testület a (2) bekezdésben foglaltak szerint a polgármesterre ruházza.

(2) A polgármester hatáskörébe tartozik

a) az önkormányzati vagyont érintő

aa) tulajdonosi hozzájárulással,

ab) jelzálogjoggal,

ac) elő- és visszavásárlási joggal és

ad) vételi joggal

kapcsolatos nyilatkozatok megtétele,

b) az átmenetileg szabad pénzeszközök lekötése és a lekötés felbontása értékhatár nélkül,

c) a követelésekről való lemondás joga 300 000 Ft- ig,

d) az 500 000 forintot meg nem haladó értékpapír vásárlása és értékesítése,

e) az 1 500 000 Ft és az alatti nyilvántartási érték alatti vagyon értékesítése,

f) az 1 500 000 Ft alatti nyilvántartási érték alatti vagyon hasznosítása,

g) árubeszerzés, építési beruházás, szolgáltatás és tervezési munka megrendelése esetén amennyiben annak a becslés, vagy előzetes számítás szerinti összege a 2 500 000 Ft-ot nem éri el,

h) mezőgazdasági haszonbérleti szerződés megkötése legfeljebb 5 év időtartamra,

i) az Önkormányzat többségi tulajdonrészével működő gazdasági társaságokban a tulajdonosi képviseletet ellátása, azzal a feltétellel, hogy a gazdasági társaság alapszabályában meghatározott minősített tulajdonosi szavazati arányt igénylő kérdésekben a polgármester az önkormányzat véleményének kikérése után dönt.

7. A vagyon vagyonkezelésbe adása

12. § (1) Az Önkormányzat a (2) bekezdésben meghatározott vagyonára vagyonkezelői jogot létesít.

(2) Az Önkormányzat vagyonkezelésbe adja a szennyvízhálózatához és szennyvíztisztító telepéhez, valamint az iskolához tartozó, tulajdonát képező létesítményeket és ingatlanokat a 3. melléklet szerint.

(3) Amennyiben a vagyonkezelésbe átadott vagyon, illetve annak meghatározott eleme bármely okból alkalmatlanná válik a vagyonkezelő által vállalt közfeladat ellátására, a vagyonkezelő köteles erről a polgármestert azonnal értesíteni.

(4) A vagyonkezelő köteles valamennyi közérdekű adatszolgáltatásra, amelyet közvetlenül vagy az adat önkormányzat rendelkezésére bocsátásával tesz meg.

(5) A vagyonkezelőt megillető jogok gyakorlását, annak szabályszerűségét, célszerűségét a polgármester - szükség esetén az általa felkért szakértő közreműködésével - ellenőrzi. A vagyonkezelő a tulajdonosi ellenőrzést köteles tűrni.

(6) A tulajdonosi ellenőrzést végző jogosult a vagyonkezelő kezelésében lévő ingatlan területére belépni, az ellenőrzött vagyonkezelő vezetőjétől írásban vagy szóban felvilágosítást, információt kérni.

(7) A tulajdonosi ellenőrzést végző köteles jogait úgy gyakorolni, hogy az ellenőrzött vagyonkezelő tevékenységét és a vagyon rendeltetésszerű működését a lehető legkisebb mértékben zavarja.

(8) A vagyonkezelői jog megszűnése nem veszélyeztetheti a kötelező önkormányzati feladat folyamatos ellátását.

(9) A vagyonkezelő köteles az azonnali hatályú felmondás esetén a kezelt vagyon azonnali birtokba adására, olyan módon, hogy szükség esetén biztosítsa az önkormányzat részére a közfeladat folyamatos ellátásához a saját személyi és tárgyi infrastruktúráját.

8. Árubeszerzés, építési beruházás, szolgáltatás és tervezési munka döntési szabályai

13. § (1) Az Önkormányzat által tervezett árubeszerzés, építési beruházás, szolgáltatás és tervezési munka megrendelése esetén amennyiben annak a becslés, vagy előzetes számítás szerinti összege

a) az 1 500 000 Ft-ot nem éri el, egy árajánlat elegendő, többet nem kötelező kérni,

b) 1 500 000 Ft és 4 000 000 Ft között legalább két árajánlatot kell kérni,

c) 4 000 000 Ft felett és a mindenkori közbeszerzési értékhatár között legalább három árajánlatot kell kérni.

(2) Amennyiben egy adott áru forgalmazásával az (1) bekezdésben meghatározottnál igazoltan kevesebb cég foglalkozik, akkor elég csak az igazolt forgalmazóktól árajánlatot kérni.

(3) A döntésnél figyelembe kell venni

a) az ajánlat tartalma megfelel-e az ajánlatkérésnek,

b) az ajánlattevő korábbi, önkormányzattal kötött szerződéses munkái során szerzett tapasztalatokat.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott összegek alatt nettó összeg értendő.

9. A versenytárgyalás eljárási rendje

14. § (1) A versenytárgyalási felhívást legalább egy Dorog és Esztergom környékén megjelenő hirdetési újságban kell közzétenni.

(2) A versenytárgyalási felhívásban valamennyi ajánlattevő számára egyenlő esélyt kell biztosítani, és a felhívás tartalmát úgy kell meghatározni, hogy annak alapján az ajánlattevők összehasonlítható ajánlatokat készíthessenek.

(3) A versenytárgyalási felhívásnak tartalmaznia kell

a) a versenytárgyalási cél pontos meghatározását,

b) a kikötéseket és feltételeket és

c) az ajánlatok benyújtására, a felbontás helyére és idejére, valamint az elbírálásra vonatkozó időpontokat és szempontokat.

(4) Amennyiben az ajánlatok elkészítéséhez az ajánlattevőknek a dokumentációt is be kell szerezni, akkor a (3) bekezdésben foglaltakon túl a beszerzés helyét és a feltételeit is tartalmaznia kell a felhívásnak.

(5) Az ajánlatok benyújtására rendelkezésre álló határidőt úgy kell meghatározni, hogy a felhívás közzététele és az ajánlatok benyújtására vonatkozó időpont között legalább 15 nap különbség legyen.

(6) A versenytárgyaláson való részvétel versenytárgyalási biztosíték adásához kötött. Amennyiben az ajánlattevő az ajánlati kötöttség ideje alatt az ajánlatát visszavonja, abban az esetben a biztosítékot elveszíti, és az a kiírót illeti meg. A biztosítékot a versenytárgyalási felhívás

a) visszavonása,
b) az ajánlatok érvénytelenségének a megállapítása és
c) az ajánlatok elbírálása után
vissza kell adni, kivéve azt az esetet, amikor a versenytárgyalási felhívás szerint a megkötött szerződést biztosító mellékkötelezettséggé vagy az ellenszolgáltatás részévé válik.
(7) A versenytárgyalási felhívás az ajánlatok benyújtására meghatározott időpontig visszavonható. A felhívás visszavonását a meghirdetéssel azonos módon kell közzétenni. A versenytárgyalási felhívás visszavonása esetén abban az esetben, ha a dokumentáció rendelkezésre bocsátása ellenérték fejében történt, a befizetett biztosítékot vissza kell fizetni az ajánlattevőnek, aki köteles ezt követően a dokumentációt visszaadnia az ajánlat kiírójának.
(8) A versenytárgyalásra beküldött ajánlatnak tartalmaznia kell az ajánlattevő nyilatkozatát a versenytárgyalási felhívás feltételeinek az elfogadásáról és az ajánlati összegről.
(9) Az ajánlattevőnek az ajánlatot zártan kell benyújtania és fel kell tüntetni a csomagoláson az adott versenytárgyalásra utaló jelzést.
(10) Az ajánlatok felbontására meg kell hívni az ajánlattevőket, és ismertetni kell a nevüket, székhelyüket, címüket és az ajánlatok versenytárgyalási felhívásban közzétett tartalmát. Meg kell állapítani azt, hogy az ajánlatok tartalmazzák-e a felhívásban meghatározott dokumentumokat és igazolásokat. Amennyiben hiánypótlásra van lehetőség, azt már a versenytárgyalási felhívásban jelezni kell.
(11) Az ajánlatok bontásánál
a) a versenytárgyalást kiíró,
b) a versenytárgyalás levezetésével megbízott személy,
c) az ajánlattevők
d) és a jegyző
lehet jelen.
(12) Az ajánlatok értékelése során meg kell állapítani azt, hogy az ajánlatok közül melyek érvénytelenek.
(13) Érvénytelen az ajánlat, amennyiben
a) olyan ajánlattevő nyújtotta be, aki nem jogosult részt venni a versenytárgyaláson,
b) az ajánlat a benyújtására meghatározott határidő után került benyújtásra,
c) a biztosíték nem került befizetésre,
d) nem felel meg a versenytárgyalási felhívás feltételeinek.
Az érvénytelen ajánlatot tevők a versenytárgyalás további szakaszaiban nem vehetnek részt.
(14) A versenytárgyalást kiíró az ajánlatok elbírálásáról hozott döntését az ajánlattevőknek írásban is megküldi. Amennyiben a kiíró valamelyik ajánlattevő ajánlatát elfogadja, úgy a szerződést a versenytárgyalási kiírásban és az elfogadott ajánlatban foglalt tartalommal az elfogadástól számított 8 napon belül meg kell kötni.
(15) Amennyiben a versenytárgyalás kiírója egyetlen ajánlattevő ajánlatát sem fogadja el, és a dokumentációt ellenérték fejében bocsátotta rendelkezésre, akkor a versenytárgyalási felhívás visszavonására vonatkozó (7) bekezdésben meghatározott szabályokat kell alkalmazni.

15. § (1) Önkormányzati vagyon tulajdonjogát ingyenesen átruházni az Nvtv. 13. § (3)-(7) bekezdése alapján lehet.

(2) E szabályokat nem kell alkalmazni a pénzvagyonra, valamint a követelésekre és fizetési kötelezettségekre.

10. A követelésekről való lemondás

16. § (1) A követelésekről csak akkor lehet lemondani, amennyiben

a) a lemondás nem veszélyezteti az önkormányzat likviditását,

b) a követelés érvényesítése érdekében indított eljárás során a követelés részben vagy egészben nem behajtható,

c) a követelés érvényesítése, behajtása bizonyíthatóan a követelés összegét meghaladó költségekkel járna,

d) bíróság bevonásával történő behajtás során - figyelembe véve az a) és b) pontokban foglaltakat - a követelésről való lemondásról bírói egyezség történt,

e) a felszámolási eljárás, illetve a csődeljárás során a követelés részben vagy egészben nagy valószínűséggel pénzügyileg nem realizálható, illetve ha a csődeljárás során csődegyezségi megállapodást kötöttek,

f) ha a követeléssel érintett szerv, vagy személy bizonyítottan nem elérhető, nem lelhető fel.

(2) A követelésről való lemondás történhet az egész követelésre, vagy a követelés egy részére.

11. Záró rendelkezések

17. § Hatályát veszti az Önkormányzat vagyonával való rendelkezésről szóló 26/2012. (X.18.) önkormányzati rendelet.

18. § Ez a rendelet 2021. december 6-án lép hatályba.

1

A rendelet a 2010. évi CXXX. törvény 12/B. §-a alapján hatályát vesztette 2021. december 7. napjával.