Az általános rendelkezések között kell meghatározni az önkormányzat hivatalos megnevezését és székhelyét, működési területének megnevezését. Amennyiben az önkormányzat önálló hivatallal rendelkezik, annak megnevezése szükséges (Mötv. 84. § (2) bek.). Itt kap helyet az önkormányzat szerveinek megnevezése is. Az önkormányzati feladatok ellátását a képviselő-testület és szervei biztosítják. (Mötv. 41. § (2) bek.)

A hivatalos pecsétek meghatározása. Az általános rendelkezések között lehet meghatározni az önkormányzat jelképeit, társadalmi kapcsolatait.

Az SZMSZ-ben meghatározottak az önként vállalt feladatokat tartalmazó javaslatok akkor terjeszthetők a képviselő-testület elé, ha azok a megvalósításhoz szükséges költségeket tartalmazzák.

A képviselő-testület – az Mötv. 42. §-ában meghatározott kivételekkel - hatásköreit a polgármesterre, a bizottságára, a jegyzőre, a társulására ruházhatja át, melyet az SZMSZ mellékletei tartalmaznak.

A képviselő-testület, az alakuló ülés és a közmeghallgatás helyszínének meghatározása.

A képviselő-testület megalakulására vonatkozó szabályok, valamint az alakuló ülés kötelező napirendi pontjai kerültek meghatározásra.

Az Mötv. 44. §-a kimondja, hogy a képviselő-testület szükség szerint, az SZMSZ-ben meghatározott számú, de évente legalább hat ülést tart, így az SZMSZ-ben meghatározásra került az ülések gyakorisága.

Meghatározza a rendes és a rendkívüli ülés összehívásának szabályait.

Az Mötv. 46. § (1) bekezdése szerint a képviselő-testület ülése nyilvános, rögzítésre került a nyilvánosság biztosításának módja és a zárt ülésre és adatvédelemre vonatkozó szabályok.

A közmeghallgatás részletszabályai kerültek rögzítésre, összhangban az Mötv.-vel. A bizottságok szervezett működését segíti, hogy a képviselő-testülethez hasonlóan éves munkaterv alapján működnek.

Az SZMSZ-ben került meghatározásra a munkaterv, valamint a meghívó tartalmi és formai követelményei, a benyújtás módja, határideje.

Az ülések előkészítésével összefüggésben meghatározásra került a testületi ülésre meghívandók köre. A képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatában határozza meg, mely önszerveződő közösségek képviselőit illeti meg tevékenységi körükben tanácskozási jog a képviselő-testület és bizottsága ülésein (Mötv. 53. § (3) bek.).

Az SZMSZ rendelkezik a képviselő-testület összehívásának módjáról (Mötv. 45. §), az ülés vezetésére vonatkozó szabályokról.

Az SZMSZ rendelkezik arról, hogy ki nyújthat be előterjesztést a képviselő-testülethez.

Rendelkezik a napirendek megtárgyalására vonatkozó részletszabályok módjáról.

A szabályozás része az egyes indítványok sürgősségi tárgyalásának meghatározása is (milyen esetekben lehet ilyen indítványt benyújtani, milyen formában kell előterjeszteni).

Az ülésvezető (polgármester) feladatai a tanácskozás rendjének fenntartásával kapcsolatban – azaz SZMSZ-ben biztosított jogosítványok – kétirányúak lehetnek. Egyrészt a testületi ülésen meghívóval résztvevők (képviselők, tanácskozási joggal résztvevők, más meghívottak), másrészt az ülésen megjelent választópolgárok (hallgatóság) – az ülés rendjét zavaró –magatartásához kapcsolódnak.

Az SZMSZ rögzíti a szavazás (titkos szavazás, név szerinti), a döntéshozatalra vonatkozó részletszabályokat.

Meghatározza a szavazás menetének részletszabályait. Az Mötv. 50. §-ában foglalt felhatalmazás alapján meghatározásra kerültek azon tárgykörök, amelyekhez a képviselő-testület minősített többsége szükséges.

A határozatok nyilvántartásának szabályai, valamint a képviselő-testületi ülésen elhangzó kérdések, interpellációra vonatkozó szabályok kerültek rögzítésre.

A képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatában meghatározza a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettség elmulasztásának jogkövetkezményeit (Mötv. 49. § (2) bek.).

A jegyzőkönyvre és zárt ülésre vonatkozó részletszabályok az Mötv.-vel, az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény és az önkormányzati hivatalok egységes irattári tervének kiadásáról szóló 78/2012. (XII. 28.) BM rendelettel összhangban került meghatározásra.

Az Mötv. 46. § (1) bekezdése szerint a képviselő-testület ülése nyilvános, rögzítésre került a nyilvánosság biztosításának módja és a zárt ülésre és adatvédelemre vonatkozó szabályok.

Rögzítésre került a bizottságok működésének egyes részéletszabályai azzal, hogy az Mötv. 60. §-a alapján a bizottság működésére, határozatképességére és határozathozatalára, döntésének végrehajtására a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

Az SZMSZ rögzíti a polgármesteri, alpolgármesteri, jegyzői, aljegyzői tisztségeket (főállás, illetve társadalmi megbízatás).

A nemzetiségi önkormányzatok működését szabályozza.

Meghatározásra kerültek a helyi ünnepek, valamint megjelöli, hogy a képviselő-testület mely szervekkel működik együtt.

A lakossági fórumra (falugyűlésre) vonatkozó részletszabályokat tartalmazza.