Süttő Község Önkormányzat Képviselő-testülétének 14/2013.(XII.12.) önkormányzati rendelete

Az egyes szociális ellátásokról

Hatályos: 2014. 01. 01

 

Süttő Község Önkormányzat Képviselő-testületének

14/2013.(XII.12.) önkormányzati rendelete

az egyes szociális ellátásokról

Süttő Község Önkormányzati Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló többször módosított 1993. évi III. törvény 10.§ (1) bekezdésében, 25.§ (3) bekezdés b) pontjában, 32.§ (1) bekezdés b) pontjában és (3) bekezdésében, 37/A.§ (3) bekezdésében, 43/B.§ (1) bekezdésében és (3) bekezdésében, 45.§ (1), (3) és (5) bekezdéseiben, 50.§ (3) bekezdésében, 62.§ (2) bekezdésében, 92.§ (1)-(2) bekezdéseiben kapott felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

Eljárási rendelkezések

1.§  Az e rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni szociális ellátások megállapí-

       tására irányuló kérelmek Süttő Község Polgármesteri Hivatalánál (a továbbiakban:

       Hivatal) nyújthatók be.

             

2.§  Az e rendeletben meghatározott ellátások igénylése esetén a kérelmező köteles a saját,

       illetőleg a vele egy háztartásban élők vagyoni, jövedelmi helyzetéről nyilatkozni és

       kérelméhez köteles a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III.

       törvényben és a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és  meg-

       állapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006.(III.27.)

       Kormányrendeletben meghatározott, valamint az ügy érdemi elbírálásához szükséges

       egyéb adatokra, körülményekre– keresőképtelenséget alátámasztó orvosi vagy kórházi

       igazolás, gyógyszerköltséget tanúsító háziorvosi igazolás, várandó anya részére nyújtott

       segély esetén a terhesgondozásról szóló igazolás, elemi kár esetén a helyreállítás

       költségeiről készített kimutatás, kiskorú gyermek elhelyezéséről szóló bírósági végzés,

       gyámhivatali határozat, tanulói jogviszony  - igazolásokat és nyilatkozatokat csatolni.   

       

 3.§  (1)  A  megállapított támogatásokat a Hivatal folyósítja az alábbiak szerint:

  1. a rendszeres szociális segélyt, a foglalkoztatást helyettesítő támogatást, az ápolási díjat, a havi rendszerességgel adott lakásfenntartási támogatást és az időszakos támogatásként nyújtott önkormányzati segélyt a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III.27.) Korm. rendelet 6.§ (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően;

   (b) az eseti jelleggel nyújtott önkormányzati segélyt a döntést követő 8 napon belül,

         illetőleg a létfenntartást veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került személy

         esetében a döntést követően azonnal.

      (2)  A támogatások kifizetése történhet: házipénztárból, postautalványon vagy lakossági   folyószámlára utalással, intézményekhez, szolgáltatókhoz történő utalással.

4.§  E rendelet szerinti támogatások megállapításával kapcsolatos ügyek elektronikus úton

 nem intézhetők.

5.§  A Képviselő-testület a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló többször

       módosított 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Sztv.) által hatáskörébe utalt ápolási

       díjjal, önkormányzati segéllyel (időszakos támogatásként nyújtott)  kapcsolatos

       hatásköreit a  Szociális Bizottságra, önkormányzati segéllyel (eseti jelleggel nyújtott),

       közgyógyellátással kapcsolatos hatásköreit a polgármesterre ruházza át.

II.  FEJEZET

SZOCIÁLIS RÁSZORULTSÁGTÓL FÜGGŐ PÉNZBELI ELLÁTÁSOK

AZ ELLÁTÁSOK FORMÁI

1.  Aktív korúak ellátása

6.§   (1)  A rendszeres szociális segélyre jogosult személyek vonatkozásában – az egészség-

   károsodott személyek kivételével – az együttműködésre kijelölt szerv a Kuckó

   Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat (a továbbiakban: Szolgálat).

  (2)  A rendszeres szociális segélyben részesülő személy a segély folyósításának 

         feltételeként együttműködésre köteles a Szolgálattal.

(3)  A rendszeres szociális segélyben részesülő személy az együttműködés keretében

  1. a rendszeres szociális segélyre való jogosultságot megállapító határozat jogerőre

emelkedésétől számított 15 napon belül nyilvántartásba veteti magát a Szolgálat-

         nál,

b)  írásban megállapodik a Szolgálattal a szociális helyzetéhez és mentális állapotá-

hoz  igazodó beilleszkedést segítő programról,

    c)  teljesíti a beilleszkedést segítő programban foglaltakat,

    d)  köteles a Szolgálattal kapcsolatot tartani, az általuk előírt időpontban meg-

          jelenni.

  1.  A beilleszkedést segítő programok típusai:

a)  egyéni képességeket fejlesztő program,

b)  életmódot formáló foglalkozás,

c)  munkavégzésre történő felkészítő program.

 (5)  A Szolgálat kötelezettségei:

  

a)  figyelemmel kíséri a rendszeres szociális segélyt megállapító határozatban

megjelölt határidő betartását,  annak megszegése esetén megvizsgálja a

mulasztás okát, a segélyben részesülőket nyilvántartásba veszi;

b)  tájékoztatja a segélyre jogosult személyt a beilleszkedést segítő program el-

            készítésének menetéről, a programok típusairól, az együttműködés eljárási  

            szabályairól;

      c)  a nyilvántartásba vételtől számított 60 napon belül elkészíti a személyre

                 szabott beilleszkedési programot;

      d)  a beilleszkedési programról kötött megállapodás egy példányát megküldi a

           jegyzőnek;

      e)  a Szolgálat vezetője három havonta tájékoztatja a jegyzőt a segélyezett együtt-

           működési kötelezettségének teljesítéséről;

      f)  a Szolgálat az együttműködési kötelezettség megszegéséről 15 napon belül

    tájékoztatja a jegyzőt;

      g) éves értékelést készít a beilleszkedést elősegítő program végrehajtásáról, melyet

          írásban megküld a jegyzőnek.

  1.  Az együttműködési kötelezettség megszegésének minősül, ha a rendszeres szociális

segélyben részesülő személy

a)  a rendszeres szociális segélyt megállapító határozat jogerőre emelkedésétől

        számított 15 napon belül nem jelenik meg a Szolgálatnál és távolmaradásának

        okát  5 napon belül nem igazolja;

   b)  a beilleszkedést segítő programban való részvételről nem köt megállapodást;

   c)  a számára előírt foglalkozásokon, tanácsadáson nem jelenik meg és távol-

        maradásának okát nem tudja igazolni;

   d)  a beilleszkedést elősegítő programban meghatározottakat nem hajtja végre.

  2.   Ápolási díj

7.§  (1)  Ápolási díj állapítható meg annak a hozzátartozónak, aki 18. életévét betöltötte,

              tartósan beteg személy ápolását, gondozását végzi, feltéve, ha a kérelmező munka-                     

              viszonyát ápolási kötelezettségének teljesítése miatt szüntette meg, vagy szünetelteti,

              illetve ápolás miatt munkaviszonyt nem tud létesíteni, valamint az ápolttal közös

              háztartásban nem él más ápolásra alkalmas hozzátartozó.

  1. Ápolási díjra jogosult az, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem havi összege

       nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át.

3.  Önkormányzati segély

8.§  (1)  Az önkormányzati segély iránti kérelmet a segélyre jogosult, illetőleg az Sztv. 45.§

 (8) bekezdésében meghatározott szervek terjeszthetik elő.

 (2)  Rászoruló az a személy, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öreg-

 ségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, egyedül élő esetében a 250  

 %-át nem haladja meg.

      

9.§  (1)  Önkormányzati segély formái: a)   eseti segély,

            b)   időszakos támogatás,

            c)   kamatmentes kölcsön.

       (2)  Az eseti segély összege alkalmanként legfeljebb 10.000,-Ft lehet.

  1. A kamatmentes kölcsön formájában nyújtott önkormányzati segély összege leg-

       feljebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszerese lehet.

  1. A kamatmentes kölcsön törlesztését legkésőbb a folyósítást követő 2. hónap után kell megkezdeni és legfeljebb 12 hónap alatt fizetendő vissza minden hó 20. napjáig.

(5)  Az önkormányzati segély természetbeni formában is biztosítható.       

       (6)  Az (1) bekezdésben meghatározott önkormányzati segély a kérelemben megjelölt

       célra használható fel. A felhasználás célját a hatáskör gyakorlója ellenőrzi.

III.  FEJEZET

TERMÉSZETBEN NYÚJTOTT SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOK

Közgyógyellátás

10.§  Közgyógyellátásra az a kérelmező jogosult

a)  akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi

      nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, egyedül élő esetében 250 %-át;

         b)  havi rendszeres gyógyító ellátásainak költsége eléri vagy meghaladja az öregségi

   nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 15 %-át.

IV.  FEJEZET

SZEMÉLYES GONDOSKODÁST NYÚJTÓ SZOCIÁLIS ALAPSZOLGÁLTATÁSOK

11.§  (1)  Az Önkormányzat működési területén az arra rászoruló polgárok részére a

               személyes gondoskodást nyújtó szociális alapszolgáltatások közül a következőket

               biztosítja:

  1. étkeztetés (szociálisan rászorulók részére)
  2. házi segítségnyújtás,
  3. családsegítés.

  1. Az étkeztetést és a házi segítségnyújtást az Önkormányzat az általa fenntartott

Szépkorúak Idősek Otthona útján biztosítja.

  1. Az étkeztetés és házi segítségnyújtás iránti kérelmet az ellátást igénylő, illetve

    törvényes képviselője a Szépkorúak Idősek Otthona intézményvezetőjénél szóban

    vagy írásban nyújthatja be.

  1.  Az intézményvezető a kérelmet kapacitás megléte esetén azonnal teljesíti.

 Amennyiben a kérelem nem teljesíthető azonnal, a kérelmezőt az Sztv.-ben rögzített  

 nyilvántartásba veszi, majd a kérelmeket a beérkezés sorrendjében teljesíti. 

 Rászorultság és szociális körülményekre tekintettel az intézményvezető kérelemre

 soron kívüli ellátást biztosíthat.

  1. Az ellátás megszűnik:
    1. az ellátott, vagy törvényes képviselőjének kérelmére,
    2. a térítési díj fizetési kötelezettség többszöri felszólítás ellenére történő elmulasztása esetén,
    3. az ellátott egészségügyi helyzetében, vagy életkörülményeiben bekövetkezett lényegi változás miatt (gyermeke vagy más gondozó biztosítja ellátását, az ellátó saját háztartásában gondozza, eltartási szerződés esetén, stb.)
    4. az intézmény, szolgáltató jogutód nélkül megszűnésével,
    5. a határozott időtartam lejártával,
    6. az ellátott halálával.

  1. Az intézményvezető és az alapellátást (étkeztetés és házi segítségnyújtás) igénybe

vevő között írásban kötött megállapodás kötelező tartalmi elemei:

  1. az alapellátás igénybevételének kezdő időpontja,

b)   az intézményi ellátás időtartama,

c)   az intézmény által nyújtott szolgáltatás tartalma,

d)   az intézményi, illetőleg személyi térítési díj megállapítására, fizetésére

      vonatkozó szabályok,

  1. az ellátás megszűnésének módjai,

                      f)   a panasztétel lehetősége, kivizsgálásának módja.

1.  Étkeztetés

12.§  (1)  Az Önkormányzat az étkeztetést az Sztv. 62.§-ában foglaltak szerint biztosítja.

(2)  A szociális étkezés igénybevétele szempontjából szociálisan rászorult, akinek önálló

               képessége olyan mértékben csökkent, hogy önállóan étkezéséről gondoskodni nem

   tud, így különösen

a)         60. életévét betöltötte, vagy

b)         korhatárra tekintet nélkül, akinek

ba)  egészségi állapota, vagy

bb)  fogyatékossága, vagy

bc)  pszichiátriai betegsége, vagy

bd)  szenvedélybetegsége, vagy

be)  hajléktalansága

        ezt indokolja.

      (3)  Egészségi állapota miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki mozgásában

      korlátozott, krónikus, vagy akut megbetegedése, fogyatékossága miatt önmaga

      ellátásáról -  részben vagy teljesen – gondoskodni nem tud.

      (4)  Fogyatékossága miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki a fogyatékos

      személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény

             22-23/A.§ szerinti fogyatékossági támogatásban részesül.

      (5)  Pszichiátriai betegsége, illetve szenvedélybetegsége miatt rászorulónak kell tekinteni

             azt a személyt, aki fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igényel, önmaga ellátására

             részben képes.

      (6)  Hajléktalansága miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki bejelentett lakó-

       hellyel nem rendelkezik, kivéve azt, akinek bejelentett lakóhelye a hajléktalan szállás.

(7)  A szociális rászorultság igazolására a következő iratokat, illetve nyilatkozatokat lehet

    elfogadni:

a)  a (2) bekezdés ba) és bd) pontokban meghatározott esetekben háziorvosi, szak-

orvosi igazolást,

b)  a (2) bekezdés bb) pontban meghatározott esetben fogyatékossági támogatást,    

      vakok személyi járadékát, illetve magasabb összegű családi pótlékot megállapító,  

      folyósítását igazoló határozatot, szakvéleményt, illetve iratot,

c)  a (2) bekezdés bc) pontban meghatározott esetben pszichiáter vagy neurológus  

szakorvosi szakvéleményt,

d)  a (2) bekezdés be) pontban meghatározott esetben a lakcím igazolására személyi

igazolványt, illetve lakcímet igazoló hatósági igazolványt, amely szerint az igénylő bejelentett lakóhellyel nem rendelkezik, illetve, akinek bejelentett lakóhelye hajléktalan szállás.

  1. Az étkeztetés a napi egyszeri főétkezés biztosítását jelenti, amelynek formái:

  1. helyben fogyasztás,
  2. elvitel,
  3. lakásra kiszállítás.

  1. Az étkeztetés biztosításának módja a süttői Márvány Étterem konyhájáról történik.

  1. Az étkezés igénybevételéért személyi térítési díjat kell fizetni.

  1. A szociális étkeztetésért fizetendő térítési díjat külön rendelet tartalmazza.

  1. Az intézményvezető a személyi térítési díjat az igénybevevő szociális körülményeire

               való tekintettel az alábbiak szerint módosíthatja:

  1. ha az igénybevevő havi jövedelme nem éri el a mindenkori öregségi nyugdíj leg-

                     kisebb összegének 150 %-át, akkor a személyi térítési díj 30 %-kal csökkenthető.

2.  Házi segítségnyújtás

13.§  (1)  Az ellátás igénybevételéért 465,-Ft/óra intézményi térítési díjat állapít meg.

3.  Családsegítés

14.§  A családsegítés szociális alapszolgáltatást társulás keretében a Kuckó Gyermekjóléti és

         Családsegítő Szolgálat (székhely: Lábatlan, Zalka M. ltp. 5.) útján biztosítja az

         önkormányzat. Süttőn a Szolgálat a Rákóczi F. út 30. szám alatt minden hónap első    

          szerdáján működik.

4.  Szociálpolitikai kerekasztal

15.§  Süttő Község Szociálpolitikai kerekasztalának tagjai:

a)  Süttő Község Képviselő-testületének Szociális Bizottságának elnöke,

b)  Süttő Község Polgármesteri Hivatalának szociális igazgatási előadója,

c)  Süttő község háziorvosa, védőnője,

d)  általános iskola és az  óvoda gyermekvédelmi felelőse,

e)  Süttői Római Katolikus egyházközösség elnöke,

f)  Vöröskereszt Helyi Szervezetének vezetője.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

16.§  (1)  E rendelet  2014. év január  hó 1.  napján lép hatályba.

  1. E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az egyes szociális

      ellátásokról szóló 6/2013.(II.13.) önkormányzati rendelet és a gyermekvédelmi

      ellátásokról szóló 11/2009.(IV.29.) rendelet.

                        Czermann János                                                          Dr. Józó Antal

                         polgármester                                                                    jegyző