Süttő Község Önkormányzat Képviselő-testülétének 10/2015.(IV.23.) önkormányzati rendelete
a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2021. 10. 01- 2023. 02. 08Süttő Község Önkormányzat Képviselő-testülétének 10/2015.(IV.23.) önkormányzati rendelete
a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról
2021.10.01.
Süttő Község Önkormányzati Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d., pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el.
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. § Az önkormányzat képviselő-testülete és szervei vonatkozásában a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben (továbbiakban: Mötv) és más jogszabályokban meghatározott feladat- és hatásköri, szervezeti és működési szabályokat a jelen szervezeti és működési szabályzatban (a továbbiakban: SZMSZ) foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni.
2. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Süttő Község Önkormányzata (továbbiakban: önkormányzat)
(2) Az önkormányzat székhelye: Süttő, címe: 2543. Süttő, Templom tér 9.
(3) Az önkormányzat illetékességi területe: Süttő község közigazgatási területe.
(4) Az önkormányzat képviselő-testülete hivatalának elnevezése: Süttő Község Polgármesteri Hivatala (a továbbiakban: polgármesteri hivatal)
(5) Az önkormányzat képviselő-testülete és polgármesteri hivatal pecsétjei:
a.) körpecsét: Süttő Község Képviselő-testülete, mely körbefonja Magyarország
címerét.
b.) körpecsét: Komárom-Esztergom Megye Polgármesteri Hivatal Süttő elnevezéssel, mely körbefonja Magyarország címerét.
c.) körpecsét: Süttő Község Polgármestere elnevezéssel, mely körbefonja Magyarország címerét.
d.) körpecsét: Süttő Község Jegyzője elnevezéssel, mely körbefonja Magyarország címerét.
e.) körpecsét: Süttő Község Önkormányzata Komárom-Esztergom megye, mely körbefonja a település címerét.
AZ ÖNKORMÁNYZAT FELADATA, HATÁSKÖREI, SZERVEI
3. § (1) Az önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozó helyi közügyeket törvények (alapvetően az Mötv. 13. §-a) és az SZMSZ. határozzák meg. A feladat- és hatáskörök kötelezőek, vagy önként vállaltak, melyek a helyi közügyek teljes körét felölelik. Az önkormányzat képviselő-testülete dönti el, mit tekint helyi közügynek, és - ha törvény másként nem rendelkezik - bármely közügyet, bármikor hatáskörébe vonhat.
(2) Az önként vállalt feladatok tárgyában az éves költségvetésben, a gazdálkodást meghatározó pénzügyi tervben - a fedezet biztosításával - kell dönteni a képviselő-testületnek.
4. § (1) A képviselő-testület a helyi közszolgáltatások szervezésében, a területfejlesztésben és gazdaságszervező munkában együttműködik Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzattal, Nyergesújfalu Város - Bajót Község - Lábatlan Nagyközség Önkormányzataival.
(2) A folyamatos és rendszeres kapcsolattartással összefüggő feladatokat a polgármester látja el, aki tevékenységéről rendszeresen - munkaterv szerinti - képviselő-testületi ülésenként tájékoztatást ad.
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSE
5. § (1) A képviselő-testület által átruházott hatásköröket a 1. sz. melléklet tartalmazza.
(2) A képviselő-testület a német nemzetiségi önkormányzat munkáját a Mötv., valamint a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény és az az alapján kötött külön együttműködési megállapodás alapján segíti az alábbiak szerint. A nemzetiségi önkormányzat gazdálkodásának végrehajtásával kapcsolatos feladatokat a községi önkormányzat polgármesteri hivatala látja el.
A helyi önkormányzat a nemzetiségi önkormányzat részére a feladatai ellátásához szükséges tárgyi és technikai eszközökkel felszerelt helyiségek ingyenes használatát biztosítja. Az ezzel kapcsolatos rezsi- és fenntartási költségeket a helyi önkormányzat viseli.
6. §
Gazdasági program (ciklusprogram) és munkaterv
A képviselő-testület megbízatásának időtartamára önkormányzati gazdasági (ciklus) programot készít.
7. § (1) A képviselő-testület egy éves időtartamra, naptári évre készít munkatervet.
(2) A munkaterv tervezetét a tárgyévet megelőző év utolsó - munkaterv szerinti - testületi ülésig a polgármester állítja össze és terjeszti a képviselő-testület elé. Új képviselő-testület megválasztását követő első alkalommal a munkaterv a gazdasági programmal együtt kerül előterjesztésre.
8. § (1) A munkaterv összeállításához előzetesen javaslatot kell kérni:
a.) a képviselő-testület tagjaitól,
b.) a képviselő-testület bizottságaitól,
c.) a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testületétől,
d.) a jegyzőtől,
e.) a település közszolgáltatásában résztvevő gazdálkodó egységektől,
f.) társaságoktól,
g.) a település életében jelentős szerepet betöltő önszerveződő (civil) csoportoktól.
(2) A munkaterv tervezetének előterjesztésekor a polgármester tájékoztatást ad a tervezet összeállításánál figyelmen kívül hagyott javaslatokról, valamint azok indokáról.
(3) A munkatervnek tartalmaznia kell:
a.) a testületi ülések tervezett időpontját, napirendjét,
b.) a napirendi pontok tárgyát, előadóit, az előkészítésben részt vevők megjelölését,
c.) az előterjesztések elkészítésének határidejét, felelőseit,
d.) a napirend tárgyalására külön meghívottak megnevezését,
e.) közmeghallgatás idejét,
f,.) azon napirendek megjelölését, amelyet bizottság készít elő vagy előterjesztésüket előzetes bizottsági tárgyalás, véleményezés, állásfoglalás előz meg.
(4) A képviselő-testület által elfogadott munkatervet írásban meg kell küldeni:
a.) a képviselő-testület tagjainak,
b.) a német nemzetiségi önkormányzat képviselő-testületének tagjainak,
c.) a bizottságok nem képviselő tagjainak,
d.) az intézmények vezetőinek.
9. §
A Képviselő-testület ülései
(1) A képviselő-testület éves munkatervének megfelelően ülésezik, s évente legalább 8 rendes ülést és 1 közmeghallgatást tart. Ezen kívül szükség szerint rendkívüli ülést tarthat.
(2) A képviselő-testület évente július 1-től augusztus 31-ig munkaterv szerinti ülést nem tart.
(3) A képviselő-testület a polgármester akadályoztatása, illetve a tisztség betöltetlensége esetén az alpolgármester, a kettő egyidejű akadályoztatása illetve a tisztségek betöltetlensége esetén a Pénzügyi Bizottság elnöke hívja össze.
(4) A képviselő-testület nyilvános ülésének, valamint a közmeghallgatásának időpontjáról, helyéről és napirendjéről a polgármester az ülés előtt legalább 5 nappal a lakosságot tájékoztatni köteles a Polgármesteri Hivatalban elhelyezett hirdetőtáblán és helyi kábeltelevíziós hálózaton keresztül.
10. §
M e g h í v ó
(1) A képviselő-testület üléseit írásbeli meghívóval kell összehívni. A meghívónak tartalmaznia kell az ülés helyét, napját, kezdési időpontját, a javasolt napirendeket, azok előterjesztőit. A meghívóhoz csatolni kell a napirenden szereplő témák írásos előterjesztését. Az ülésre szóló meghívót a polgármester írja alá. Akadályoztatása esetére a 11. §. (3) bek. szerintiek az aláírók.
(2) A munkaterv szerinti ülésre szóló meghívót és a csatolt írásos előterjesztéseket a képviselő-testület ülésének napját megelőzően legalább 5 nappal, a rendkívüli ülésre a meghívót az ülést megelőzően legalább l nappal a képviselő-testület minden egyes tagjához el kell juttatni.
(3) Rendkívüli indokolt esetben a polgármester az ülést azonnal, telefonon vagy egyéb módon is összehívhatja.
11. § (1) A képviselő-testület ülésére meg kell hívni:
a.) képviselőket,
b.) a bizottságok nem képviselő tagjait a bizottságot érintő napirendeknél,
c.) jegyzőt,
d.) napirendek előadóit,
e.) a nemzetiségi önkormányzat elnökét,
f.) akiket a polgármester, a képviselők javasolnak, vagy akik jelenléte a napirend alapos, szakszerű megtárgyalásához feltétlen szükséges.
A b./ - f./ pontig megjelentek tanácskozási joggal vesznek részt a testületi ülésen.
(2) Meghívót kell küldeni a nyilvánosság szélesítése miatt az önkormányzati intézmények vezetőinek.
(3) A b./, d./, f./ pontokban megjelöltek írásos előterjesztést azokhoz a napirendekhez kapnak, melyekben érintettek, vagy amelyekhez meghívásuk kapcsolódik. Tanácskozási joguk is csak e kérdésekben van.
12. §
Ülésterem
(1) A képviselő-testület üléseit fő szabályként a községháza tanácstermében tartja. Amennyiben a téma vagy az érdeklődők száma megkívánja az ülés - közmeghallgatás - az Általános Iskola tornatermében is megtartható. Rendkívüli esetben (pl. együttes testületi ülés, ünnepi testületi ülés) a polgármester a képviselő-testületet egyéb más helyre is összehívhatja.
(2) A képviselők részére olyan körülményeket kell teremteni, hogy munkájukat zavartalanul végezhessék.
(3) A lakosság a nyilvános ülésen a részére kijelölt helyen foglal helyet.
13. §
Határozatképesség, távollét
(1) A képviselő-testület üléseinek határozatképességére vonatkozóan az Mötv. rendelkezik.
(2) A települési képviselő a képviselő-testület ülésén köteles részt venni.
(3) Igazoltnak kell tekinteni a képviselő távollétét, ha betegség, vagy előre nem látható rendkívüli elfoglaltság miatt van távol, vagy aki indokolt távollétét a polgármesternek előzetesen bejelentette.
(4) A távollévők nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik.
14. §
Testületi ülések napirendje
(1) A képviselő-testület ülésének napirendjére a munkaterv figyelembevételével összeállított, meghívóban szereplő javaslatok alapján a polgármester tesz indítványt.
(2) A meghívóban szereplő napirendekhez képest újabb napirendek felvételére - erre irányuló polgármesteri vagy képviselői indítvány alapján van lehetőség, erről a képviselő-testület vita nélkül határoz.
(3) A napirendi pontok tárgyalásának sorrendjét a képviselő-testület határozza meg. A sorrend meghatározásakor rendeleti javaslat tárgyalása megelőzi a határozati javaslatot, a határozati javaslat pedig a beszámolót, tájékoztatót. A tárgysorozatot az interpellációk, valamint a kérdések, bejelentések zárják le. Kérésre, vagy javaslatra nem önkormányzati szerv, szakértő, meghívott napirendje, vagy szakvéleményének kifejtése elsőbbséget élvezhet.
(4) A SZMSZ-t érintő, valamint a költségvetésről szóló rendeleti javaslatokat elsőként kell megtárgyalni és ezt követheti az általában első napirendként tárgyalt polgármesteri beszámoló.
(5) A napirend tárgysorozatát az elfogadott sorrendben kell tárgyalni. A következő napirendi pont tárgyalását csak akkor lehet elkezdeni, ha a képviselő-testület az előző napirendi pontot döntéssel lezárt, vagy az arra vonatkozó döntést elhalasztotta.
15. § (1) A képviselő-testület rendes ülésén kötelező napirendi pontok:
a.) A polgármester beszámolója a lejárt határidejű képviselő-testületi határozatok végrehajtásáról, a két ülés között végzett munkáról, a tett intézkedésekről.
b.) Interpellációk.
c.) Egyebek /kérdések, bejelentések/.
(2) A képviselő-testület minden évben köteles napirendjére felvenni minden olyan napirendi pontot, amelyet jogszabály kötelező jelleggel előír.
16. §
Az ülésvezető elnök jogköre, feladatai
(1) A képviselő-testület ülését a polgármester akadályoztatása esetén az alpolgármester vezeti (elnököl).
(2) Akadályoztatásnak minősül az is, ha az elnököt a döntéshozatalból kizárják.
(3) A már összehívott képviselő-testületi ülésen - amennyiben mind a polgármester, mind az alpolgármester akadályoztatva van - az elnöki teendőket a Pénzügyi Bizottság elnöke látja el.
17. § (1) Az elnök megnyitja az ülést, megállapítja, hogy a képviselő-testület ülését az SZMSZ szerint hívták-e össze és határozatképes-e. Számba veszi az igazolatlanul távollévőket. A határozatképességet az ülés egésze alatt vizsgálja. Ezt követi az esetleges zárt ülés elrendeléséről vagy sürgősségi indítványáról történő döntés, majd a napirendi javaslat előterjesztése. Ekkor kell dönteni a napirendi pontok kiegészítéséről, felcseréléséről, új napirendi pont tárgysorozatba történő felvételéről, esetlegesen valamely napirendi pont elnapolására, napirendről levételére történő javaslatról. Az e kérdésekben történő döntés során figyelemmel kell lenni az SZMSZ. 16. §. (3) bekezdésében rögzített sorrendiségre, valamint az SZMSZ-ben rögzített önálló képviselői indítványokra vonatkozó rendelkezéseire is. Az elnök az ülés kezdetén közli a benyújtott képviselői interpellációk tárgyát is.
(2) Az elnök ülésvezetési feladatai ellátása során biztosítja az ülés folyamatosságát, gondoskodik a tanácskozás rendjének fenntartásáról. Ennek keretében megadja a szót az előterjesztőnek, illetve a hozzászólóknak, figyelmezteti azt, aki eltér a tárgyalt témától, vagy akinek kifejezései a tanácskozáshoz nem illőek, másokat sértő jellegűek. Megvonja a szót attól, aki második felszólítás után is eltér a tárgytól. Rendreutasítja azt a képviselőt, aki a képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít.
(3) Az elnök vitavezetési feladatai során minden előterjesztés és azzal összefüggő döntési javaslat felett külön-külön vitát nyit.
A vita megnyitása előtt lehetőséget biztosít az előterjesztő számára esetleges szóbeli kiegészítésre. Az előterjesztéshez szóbeli kiegészítés csak akkor tehető, ha az új információt tartalmaz. A szóbeli kiegészítés időtartama legfeljebb 1 perc.
(4) A válaszok elhangzása után az elnök megnyitja a vitát. A napirendek tárgyalása során a képviselők ügyrendi javaslatot bármikor előterjeszthetnek. Az elnök az ügyrendi felszótagjához el kell juttatni.
(5) A vita lezárása után az elnök összefoglalja a vitában elhangzottakat, ismerteti az esetlegesen előterjesztett módosító javaslatokat, ebben kéri a testület állásfoglalását, javasla-
tot tesz a határozat tartalmára, majd szavazást rendel el. Először mindig a módosító javas-
latról kell szavazni. Az elnök megállapítja a szavazás eredményét, kimondja a képviselő-
testület döntését.
(6) Az elnöknek a képviselő-testület ülésén bármikor felszólalási joga van.
(7) Ha a képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik amely a tanácskozás folytatását
lehetetlenné teszi, az elnök az ülést határozott időre félbeszakítja és elhagyja az elnöki
széket. Elnöki összehívásra az ülés folytatódik.
(8) A képviselő-testület ülésén megjelent érdeklődő polgárok tanácskozás rendjét zavaró
magatartása esetén az elnök a rendzavarót rendre utasíthatja és felkérheti az ülésterem el-
hagyására. A súlyos rendbontást elkövető eltávolítására karhatalmat is igénybe vehet.
Képviselőt nem távolíthat el.
(9) Az elnök rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, arról vitát nyitni
nem lehet.
(10) Az egyes napirendi pontok tárgyalása között az elnök megfelelő időközönként szünetet
rendel el. Bármelyik képviselő kérésére, vagy saját elhatározásából - az elnök tárgyalási
szünetet rendelhet el a napirend tárgyalása közben is. Ezzel a jogával mind az elnök,
mind a települési képviselő ülésnaponként csak egy alkalommal élhet.
18. §
A testületi előterjesztések
(1) Előterjesztésnek minősül a képviselő-testület munkatervébe, annak meghatározásakor,
vagy az SZMSZ. szabályai szerint a testület napirendjébe időközben felvett, vagy java-
solt:
a.) rendeleti javaslat,
b.) határozati javaslat,
c.) beszámoló,
d.) tájékoztató.
(2) Az előterjesztések fő szabályként írásbeliek, kivételesen azonban az előterjesztés szó-
ban is történhet, amelyet esetenként a képviselő-testület engedélyez.
(3) Az előterjesztés főbb elemei:
a.) az első részben meg kell határozni az előterjesztés címét, tárgyát, ismer-
tetni kell az előzményeket (testületi megállapításokat, a hozott határoza-
tok eredményeit) a tárgykört rendező jogszabályokat, az előkészítésben
résztvevők nevét, véleményét, s mindazokat a körülményeket, össze-
függéseket, tényeket, adatokat, amelyek lehetővé teszik az értékelést és
a döntést indokolják.
b.) a második rész egyértelműen megfogalmazott határozati javaslatot tar-
talmazza a végrehajtásért felelősök megnevezésével és a határidők
(részhatáridők) megjelölésével.
c.) az előterjesztések terjedelme általában nem haladhatja meg az 5 gépelt
oldalt.
Intézményi beszámoló kivételesen - polgármester engedélyével - ennél
több is lehet.
19. §
A képviselő-testület tanácskozási rendje, menete
(1) A képviselő-testület ülésén a testület tagjain kívül valamennyi tanácskozási joggal meg-
hívott személy felszólalhat.
(2) Az érdeklődő polgár valamely napirend kapcsán - legfeljebb 5 perc időtartamra - akkor
kaphat szót, ha erre a képviselő-testület vita nélküli, egyszerű szótöbbséggel hozott dön-
tésével lehetőséget ad.
(3) A meghívottak körén kívül - nyilvános ülésen - résztvevők napirenden kívüli felszólalása
lehetőségére a (2) bekezdés szabályai irányadók.
20. §
Javaslat, indítvány, ajánlás
(1) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a 13. §. (1) bekezdésében felsoroltak állandó
meghívottain kívüliek javaslatai csak abban az esetben tárgyalhatók, ha azt a testület
ülése előtt legalább 15 nappal a polgármesterhez írásban eljuttatták. Kivétel, ha a tárgya-
lás mellőzése a településre jelentős hátránnyal járna, vagy jelentős érdekeket sértene.
Az állandó meghívottak javaslataikat az ülés előtt legalább 8 nappal terjeszthetik elő a
polgármesternél.
(2) A képviselő-testület bizottsága a polgármester által részére kiadott rendeleti javaslathoz,
határozati javaslathoz - az ezekre vonatkozó módosító javaslatokat is értékelő - ajánlást
nyújthat be a képviselő-testületnek.
Az ajánlásnak tartalmaznia kell a kisebbségi véleményeket is.
21. §
Képviselői önálló indítvány
(1) A bizottságok, a képviselők javaslatai önkormányzati rendelet kezdeményezésére, vala-
mely kérdés napirendre tűzésére, vagy valamely kérdésben testületi döntés kezdeménye-
zésére - önálló indítványok. Képviselői önálló indítványt a polgármester vagy bármely
képviselő tehet.
(2) Az előterjesztések alapján a napirendre felvett ügyekkel össze nem függő - képviselői -
önálló indítványokat a polgármesternél a rendes ülés napját megelőzően legalább 72
órával írásban kell beterjeszteni.
(3) A javaslatokat, önálló indítványokat azok tárgyának, a javaslattevő személyének meg-
jelölésével, megfelelő indokolással, és sajátkezű aláírással ellátva kell előterjeszteni.
(4) A javaslatokat, önálló indítványokat a képviselő-testület elnöke köteles a képviselő-
testületnek bejelenteni és javaslatot tenni azok napirendre tűzésére vagy napirendre
tűzésének megtagadására. A napirendre tűzésről a képviselő-testület - szükség esetén
az előterjesztő felszólalása után - vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.
(5) Közvetlenül a képviselő-testület ülése megnyitása előtt képviselői indítvány előterjeszté-
sére rendkívül indokolt esetben van lehetőség. Az indítvány rendkívül indokoltnak minő-
sítése ügyében a polgármester - szükség szerint - vitát kezdeményezhet. Ha az indítvány
valamely kérdés napirendre tűzésére vonatkozott, napirendre vétele esetén tárgyalása
nem előzheti meg az esetlegesen elfogadott sürgősségi indítvány tárgyalását.
22. §
Sürgősségi indítvány
(1) Sürgősségi indítvány - a sürgősség tényének, okának rövid indokolásával - legkésőbb az
ülés kezdési időpontja előtt 30 perccel írásban nyújtandó be az ülés elnökénél. Sürgős-
ségi indítványt a bizottságok, a polgármester, a települési képviselők és a jegyző tehet-
nek.
(2) Sürgősségi indítvány témája csak akkor kerülhet a képviselő-testület elé, ha az indítvány
meg nem tárgyalása, a döntés elmaradása jelentős anyagi hátrányt, vagy sérelmet okozna.
A sürgősség kérdésében a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel határoz.
23. §
Módosító javaslat
(1) Rendeleti javaslathoz, határozati javaslathoz a 24. §. (1) bekezdésében megjelöltek, vala-
mint az előterjesztők módosító javaslatokat tehetnek. A módosító javaslatokat a vita be-
zárásáig meg lehet változtatni, a szavazás megkezdéséig bármikor vissza lehet vonni.
(2) Az előterjesztett módosító javaslatokat, az elnök - szükség esetén - a képviselő-testület
által kijelölt bizottsággal véleményeztetheti. A bizottsági vélemény kialakulásáig tár-
gyalási szünetet rendel el.
24. §
Napirendi pont tárgyalásának elnapolására javaslat
(1) Az elnök, bármelyik képviselő, jegyző javasolhatja a napirendi pont tárgyalásának el-
napolását. Ha az elnapolással az előterjesztő egyetért, erről a képviselő-testület vita
nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.
(2) Amennyiben az előterjesztő az elnapolással nem ért egyet, az elnök köteles vitára bocsá-
tani a kérdést. Az elnapolás ügyében a vita után a képviselő-testület ez esetben is egy-
szerű szótöbbséggel határoz.
25. §
Javaslat a vita lezárására
Bármely napirend kapcsán bármelyik képviselő javasolhatja napirendi vita lezárását.
A képviselő-testület a kérdésben vita nélkül határoz.
26. §
Felszólalás a képviselő-testület ülésén
A felszólalások típusai:
a.) napirend előtti felszólalás,
b.) felszólalás ügyrendi kérdésben,
c.) napirendhez kapcsolódó felszólalás,
d.) határozathozatal előtti felszólalás.
27. §
Napirend előtti felszólalás
(1) Rendkívüli ügyben napirend előtt felszólalásra az elnöktől bármelyik képviselő kérhet
engedélyt.
A felszólalás szándékát az ülés megnyitása előtt közölni kell az elnökkel.
(2) A napirend előtti felszólalás legfeljebb öt percig tarthat. A felszólaláshoz kapcsolódóan
reagálásra a polgármesternek, az érintett bizottság elnökének, illetőleg személyes meg-
támadtatás esetén az érintettnek lehetősége van.
28. §
Felszólalás ügyrendi kérdésben
(1) A tárgyalt napirendet érintő ügyrendi kérdésben bármelyik képviselő bármikor 2 percre
szót kérhet és javaslatot tehet. Az ügyrendi hozzászólás megelőzi a napirendhez kap-
csolódó, már jelzett hozzászólásokat.
(2) Az ügyrendi javaslat elhangzása után a képviselő-testület a javaslat felett vita nélkül
határoz.
29. §
Napirendhez kapcsolódó felszólalás
(1) A tanácskozási joggal rendelkezők a napirend során legfeljebb 5 perc időtartamban
szólalhatnak fel. Ismételt felszólalónak 2 perc időtartamra az elnök adhat engedélyt.
(2) Az előadót megilleti a zárszó joga.
(3) A hozzászólók sorrendjét - figyelembe véve a jelentkezők egymás utániságát és az
ügyrendi hozzászólásra jelentkezéseket - az elnök határozza meg.
(4) Vita közben korábbi felszólalással kapcsolatos észrevétel megtétele céljából bármelyik
képviselő kérhet szót, legfeljebb 1 alkalommal. A felszólalást az elnök engedélyezi.
30. §
Határozathozatal előtti felszólalás
(1) Az előterjesztő és a kijelölt bizottság elnöke vagy előadója a határozathozatal előtt 2
percben felszólalhat.
Az elnök vagy bármelyik képviselő javaslatára a képviselő-testület a felszólalások
időtartamának meghosszabbítására engedélyt adhat. E kérdésben vita nélkül határoz.
(2) Azt az önkormányzati képviselőt, aki a Mötv. 49. § (1) bekezdésében megjelölt szemé-
lyes érintettségére vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztja, 1 havi
tiszteletdíj megvonással kell sújtani.
31. §
A képviselő-testület döntései
A képviselő-testület a vita lezárása és a zárszó elhangzása után rendeletet alkot, határozatot hoz.
32. §
Szavazás rendje
(1) A szavazás előtt a jegyző - törvényességi kérdésekben - észrevételt tehet, szükség esetén
pedig felvilágosítást ad a szavazás módjának, menetének törvényben vagy SzMSz-ben
előírt feltételeiről.
(2) Az ülés elnöke a napirendi ponttal kapcsolatban előterjesztett és a vitában elhangzott ren-
deleti vagy határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra.
A képviselő-testület először a beterjesztett rendeleti vagy határozati javaslat módosító ja-
vaslatok által érintett rendelkezései felett szavaz, ezután a rendeleti vagy határozati ja vaslat egészéről.
Az egyes módosító javaslatok felett a szavazás külön-külön történik.
(3) Szavazni csak személyesen lehet. A szavazás nyílt vagy titkos.
33. §
Nyílt szavazás
(1) A képviselő-testület döntéseit általában nyílt szavazással hozza.
(2) A nyílt szavazás történhet:
a.) kézfelemeléssel,
b.) név szerinti szavazással.
(3) Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, és bármelyik képviselő vagy a jegyző
ezt kéri, az elnök köteles a szavazást megismételtetni.
(4) A szavazás módjának megválasztását adott napirend tárgyalása során bármelyik képvi-
selő javasolhatja. A képviselő-testület a javaslatról felszólalás és vita nélkül egyszerű
szótöbbséggel határoz.
(5) Név szerinti szavazás esetén a jegyző ABC sorrendben felolvassa a képviselők névsorát.
A képviselők igen, nem, tartózkodom nyilatkozattal szavaznak.
A jegyző a szavazatokat a névsoron feltünteti, összeszámolja és a szavazás eredményét
a névsorral együtt az elnöknek átadja.
A szavazás eredményét az elnök hirdeti ki. A külön hitelesített névsort a jegyzőkönyv-
höz csatolni kell.
34. §
Titkos szavazás
(1) Az Mötv-ben megjelölt ügyekben történő titkos szavazás elrendeléséről a képviselő-
testület minősített szótöbbséggel határoz.
(2) A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, külön szavazóhelyiség vagy fülke
és urna igénybevételével történik.
(3) Lebonyolítását 3 tagú szavazatszámláló bizottság végzi.
(4) Titkos szavazást követően a szavazatszámláló bizottság összeszámlálja a szavazatokat,
megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok arányát, és a szavazásról jegyzőköny-
vet készít.
(5) A szavazatszámláló bizottság jegyzőkönyve tartalmazza:
a.) a szavazás helyét és idejét (kezdetét és végét),
b.) a szavazatszedő bizottság tagjainak nevét és tisztségét,
c.) a szavazás során felmerült körülményeket,
d.) a bizottság megállapításait és hozott határozatokat,
e.) a szavazás eredményét.
(6) A szavazásról készült jegyzőkönyvet a bizottság tagjai és a jegyzőkönyv vezetője írják
alá.
(7) A szavazás eredményéről a bizottság elnöke a jegyzőkönyv ismertetésével tesz jelentést.
35. § (1) Ha nincs meg a szükséges egynemű szavazat, a javaslatot elutasítottnak kell tekinteni.
(2) Szavazategyenlőség esetén a szavazás megismétléséről, illetve elhalasztásáról - annak
konkrét idejének megjelölésével - azonnal dönteni kell. A szavazás újabb szavazat-
egyenlőség esetén azonnal megismételhető.
36. §
Kérdés és interpelláció
(1) A képviselő-testület tagja a képviselő-testület ülésén az önkormányzati hatáskörbe
tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetésként vagy tudakozó-
dásként kérdést tehet fel.
(2) A kérdésre a megkérdezettnek a képviselő-testület élésén kell választ adni. A válasznak
lényegre törőnek kell lennie. A válaszadás időtartama nem haladhatja meg az 5 percet.
Amennyiben összetett problémafelvetésről van szó a képviselő-testület vita nélkül, egy-
szerű szótöbbséggel hozott döntése alapján 15 napon belül, írásban kell a választ meg-
adni.
37. § (1) A képviselő-testület tagjai a testület ülésén a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a
bizottságok elnökeihez, valamint a jegyzőhöz önkormányzati ügyekben, szóban vagy
írásban interpellációt terjeszthetnek elő. Interpellációt valamely döntés végrehajtása
tárgyában vagy intézkedés elmulasztása esetén lehet előterjeszteni.
(2) Az interpellációt a polgármesternél lehetőleg az ülést megelőző 3 nappal vagy az ülésen,
a napirend megtárgyalásának megkezdése előtt kell benyújtani. A polgármester az inter-
pellációt haladéktalanul továbbítja a címzettnek.
(3) Amennyiben az interpellációt a képviselő-testület ülését megelőző 3 napon belül nyújtják
be, úgy az érintettnek csak abban az esetben kell az ülésen választ adnia, ha a válaszadás
előzetes vizsgálatot nem igényel. Ellenkező esetben az ülést követő 15 napon belül írás-
ban kell választ adni, és ennek tartalmáról a soron következő ülésen tájékoztatást adni.
(4) A képviselő-testület ülésén az interpellációra adott válasz elfogadásáról először az inter-
pelláló nyilatkozik. Ha az interpellációra adott választ az interpelláló nem fogadja el, a
képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt az elfogadásról vagy a kérdés
további napirenden tartásáról. Amennyiben a képviselő-testület az interpellációra adott
választ elutasítja, elrendeli az interpelláció tárgyának részletes kivizsgálását, melybe az
interpelláló képviselőt is be kell vonni.
38. §
A képviselő-testület rendelete
(1) Önkormányzati rendelet megalkotását kezdeményezheti:
a.) a képviselő-testület tagja,
b.) az önkormányzat bizottságai,
c.) a polgármester, az alpolgármester,
d.) a jegyző,
e.) német nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete.
(2) A képviselő-testület döntést hozhat a rendelet-tervezet kétfordulós tárgyalására is.
(3) Az önkormányzati rendelet-tervezet elkészítése a jegyző feladata, aki belátása szerint
külső segítséget is igénybe vehet.
(4) A rendelet-tervezet előkészítése és képviselő-testületi elfogadása az alábbiak szerint
történik:
a.) a képviselő-testület - a lakosság szélesebb körét érintő rendeletek elő-
készítésénél - elveket, szempontokat állapíthat meg;
b.) a tervezet előkészítésével a tárgy szerint illetékes önkormányzati bizottság, ideiglenes bizottság, külső szakértő is megbízható;
c.) a jegyző - a polgármester és a bizottságok egyetértése esetén - a rendelet-
tervezetet indokolással együtt a képviselő-testület elé terjeszti;
d.) a testületet tájékoztatni kell az előkészítés és véleményezés során javasolt,
de a tervezetbe be nem épített javaslatokról, utalva a mellőzés indokaira is.
(5) Az önkormányzati rendeletet a hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel kell ki-
hirdetni.
(6) A hirdetményt 5 napra kell kifüggeszteni, és azon fel kell tüntetni a kifüggesztés és a le-
vétel napját.
A kihirdetés időpontja a kifüggesztés napja.
(7) A községi könyvtárban a rendeletek egy-egy példányát el kell helyezni.
(A testületi ülések jegyzőkönyveivel azonos módon.)
(8) A hatályos önkormányzati rendeletek naprakészen tartásáról a jegyző gondoskodik.
39. §
A képviselő-testület jegyzőkönyve
(1) A képviselő-testület üléséről kettő példány kivonatos jegyzőkönyvet kell készíteni.
(2) Az ülés jegyzőkönyve az Mötv-ben meghatározottakon túl tartalmazza:
a.) az ülés minősítését (rendes, rendkívüli, stb.),
b.) az ülésre, ill. az egyes napirendi pontok tárgyalásán megjelent érdeklődők
becsült számát,
c.) az ülés megnyitásának tényét,
d.) a napirend előtti felszólalásokat, azok lényegét, az előterjesztett javaslatokat,
indítványokat,
e.) napirendi pontonként a napirend tárgyát, előadók és felszólalók nevét, kérdések,
szóbeli előterjesztések, ill. hozzászólás lényegét, törekedve a határozathozatalt
befolyásoló közlések kidomborítására,
f.) a szóban előterjesztett határozati javaslatokat (rendszerint az ülést vezető elnök
összefoglalójában),
g.) határozathozatal módját, a határozatok szövegét,
h.) az elhangzott kérdéseket, interpellációkat, valamint ezekkel kapcsolatos
válaszokat,
i.) minden olyan eseményt, amely jelentőséggel bír,
j.) az ülés bezárásának idejét.
(3) A jegyzőkönyv eredeti példányának mellékletei:
a.) meghívó,
b.) írásos előterjesztések, javaslatok, képviselői önálló indítványok, interpellációk
(amennyiben ezek írásban történtek),
c.) jelenléti ív,
d.) titkos szavazásnál jegyzőkönyv egy példánya,
e.) a jegyző esetleges törvényességi észrevétele,
f.) név szerinti szavazás jegyzőkönyve.
40. § A választópolgárok - zárt ülés kivételével - betekinthetnek a képviselő-testület ülésének
jegyzőkönyvébe a polgármesteri hivatalban és a községi könyvtárban, ahol a jegyzőkönyvek
elhelyezést nyernek.
41. §
Rendkívüli ülés
(1) A polgármester a képviselő-testület ülését a munkatervtől eltérő időpontban is összehív-
hatja.
(2) Köteles az ülést összehívni rendkívüli esemény bekövetkezésekor, vagy a testület hatás-
körébe tartozó olyan ügyben, melyben a késedelem jelentős kárral járna. Ez esetben rövid
úton (telefon) is összehívható a testület.
(3) A rendkívüli ülés összehívására vonatkozó indítványt a javasolt napirend megjelölésével
a polgármesternél kell írásban kérni.
(4) Az indítvány (kezdeményezés) alapján a polgármester 8 napon belül gondoskodik a
testület összehívásáról. Rendkívüli ülésre szóló meghívót a testületi ülés napját meg-
előzően legalább 24 órával a képviselők részére kézbesíteni kell, kivéve, ha az össze-
hívás azonnal történik.
(5) Rendkívüli ülésre csak képviselők és a jegyző meghívása kötelező.
42. §
Zárt ülés
(1) A képviselő-testület az Mötv-ben szabályozott módon és esetekben tart zárt ülést.
(2) A zárt ülés anyagát kizárólag a következő személyeknek lehet átadni:
a.) a képviselő-testület tagjainak,
b.) a jegyzőnek,
c.) a napirendet tárgyaló bizottságok tagjainak,
d.) a polgármester döntése szerint az előterjesztés tárgyalására meghívott
személynek,
e.) a közigazgatási hivatal vezetőjének,
f.) a napirendi pontot előkészítő személynek.
4. A KÉPVISELŐ-TESTÜLET BIZOTTSÁGAI
43. § (1) A képviselő-testület - meghatározott önkormányzati feladatok ellátására - állandó vagy
ideiglenes bizottságokat hozhat létre.
(2) A képviselő-testület a következő állandó bizottságokat hozza létre:
a.) Pénzügyi Bizottság, létszáma: 3 fő
b.) Szociális Bizottság, létszáma: 3 fő
(3) A képviselő-testület által az egyes bizottságokra átruházott feladat- és hatásköröket a 1.
melléklet tartalmazza.
(4) A Pénzügyi Bizottság ellátja az önkormányzati képviselők, polgármester, alpolgármester
vagyonnyilatkozatainak nyilvántartásával és ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat.
(5) A Pénzügyi Bizottság a képviselő-testületi tagok összeférhetetlenségének, illetve
méltatlanságának, megállapítására irányuló kezdeményezés alapján lefolytatja a képvise-
lővel szembeni eljárást.
Ugyanezen bizottsághoz kell benyújtani a Mötv. 37. (1) bekezdésben írt lemondó
nyilatkozatot.
(6) Az állandó bizottságok működésének főbb szabályait e rendelet 2. sz. melléklete
tartalmazza.
(7) A képviselő-testület ideiglenes bizottság létszámáról, összetételéről, feladatköréről
a bizottság megalakításakor dönt, e döntés módosítását szükség esetén bármelyik
képviselő írásban indítványozhatja.
(8) Az ideiglenes bizottság a képviselő-testület által meghatározott feladat elvégzését,
illetve mandátuma lejártát követően megszűnik.
44. § A bizottság egy évre szóló munkaterv alapján működik. A képviselő-testület a munkatervé-
ben meghatározza azokat az előterjesztéseket, amelyeket bizottság nyújt be, illetve
azokat, amelyek csak a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a képviselő-testülethez.
E meghatározott előterjesztéseket az adott bizottságnak kötelessége megtárgyalni és
álláspontját ismertetni a képviselő-testületi ülésen.
45. § (1) A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti le. Az ülést a bizottság elnöke úgy köte-
les összehívni, hogy az előterjesztéseket és a meghívót legalább az ülést megelőző 3 nap-
pal kézhez kapják az érdekeltek.
(2) A bizottsági ülésekre állandó meghívott a polgármester, az alpolgármester és a jegyző.
szabályok megfelelő alkalmazásával tarthat. A bizottság minden tagja köteles az ülésen
tudomására jutott szolgálati titkot és személyes adatot megőrizni.
46. § (1) A jegyzőkönyv elkészítésére a képviselő-testület ülésére vonatkozó szabályokat kell -
megfelelően - alkalmazni.
(2) A bizottság döntéseiről a jegyző nyilvántartást vezet és gondoskodik az iratanyag
szabályszerű kezeléséről.
(3) A bizottság a tevékenységről 2 évenként beszámol a képviselő-testületnek.
5. A TISZTSÉGVISELŐK
A polgármester
47. § (1) A polgármester megbízatását főállásban látja el.
(2) A képviselő-testület által átruházott feladat- és hatásköreit az SZMSZ. 2. sz. mellék-
lete tartalmazza.
Részletes feladat- és hatásköreit a jogszabályok és a képviselő-testület döntései határoz-
zák meg.
(3) A polgármesternek a képviselő-testület működésével összefüggő feladatai különösen:
a.) a képviselő-testület megbízatásának időtartamára (ciklusidőszakra) gazdasági
programot terjeszt a testület elé,
b.) segíti a képviselők és bizottságok munkáját,
c.) irányítja az alpolgármester munkáját,
d.) szervezi a közszolgáltatásokat, elősegíti a településfejlesztést,
e.) együttműködik a társadalmi szervezetekkel, szerveződésekkel,
f.) ellenőrzi, segíti az önkormányzat intézményeinek működését,
g.) elősegíti a nyilvánosság megteremtését.
(4) Feladata a településen az állami és az önkormányzati ünnepek méltó megünneplésének
biztosítása.
(5) Jutalmazására a Pénzügyi Bizottság tesz javaslatot, erről a bizottság egyszerű szó-
többséggel határoz. A javaslatot a képviselő-testület elé az alpolgármester terjeszti.
Az alpolgármester
48. § Az alpolgármester társadalmi megbízatású.
A jegyző
49. § (1) A jegyző részletes feladat- és határkörét a jogszabályok és a képviselő-testület döntései
határozzák meg.
(2) A jegyző az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásának keretében:
a.) a polgármester irányításával és a hivatal közreműködésével előkészíti a képviselő-
testület, a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket,
b.) ellátja az önkormányzati képviselő-testület, a bizottságok szervezési és ügyviteli
tevékenységével kapcsolatos feladatokat,
c.) rendszeres tájékoztatást ad a polgármesternek, a képviselő-testületnek, bizottságok-
nak az önkormányzat munkáját érintő jogszabályokról,
d.) tájékoztatja a képviselő-testületet a polgármesteri hivatal munkájáról, az ügyin-
tézésről.
(3) A jegyző önkormányzati rendeletalkotással kapcsolatos feladatai:
a.) kezdeményezheti rendelet alkotását,
b.) végzi az önkormányzati rendelet szakmai előkészítésével kapcsolatos feladatokat.
(4) A jegyző egyéb feladatai:
a.) szervezi a polgármesteri hivatal jogi felvilágosító munkáját,
b.) ellátja a polgármesteri hivatal tevékenységének korszerűsítésével összefüggő
feladatokat,
c.) ellátja a képviselő-testület által hozott rendeleteket érintő deregulációs tevékeny-
séget, figyelemmel a jogharmonizációs követelményekre is,
d.) véleményt nyilvánít a polgármester, az alpolgármester és a bizottság elnökének
kérésére jogértelmezési kérdésekben,
e.) haladéktalanul köteles jelezni a képviselő-testületnek, a képviselő-testület szervé-
nek és a polgármesternek, ha döntésük, működésük jogszabálysértő, egyidejűleg
javaslatot tesz a jogszabálysértés kiküszöbölésének módjára is,
f.) gondoskodik az SZMSZ. mellékleteinek naprakész állapotban tartásáról.
(5) A jegyző köteles gondoskodni a részletes feladatait és hatásköreit tartalmazó jegyzék el-
készítéséről és folyamatos aktualizálásáról.
(6) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk
esetére a jegyzői feladatokat a szociális és gyámügyi előadó látja el.
Polgármesteri Hivatal
50. § (1) A polgármesteri hivatal helyi önkormányzati költségvetési szerv. A képviselő-testület
által elfogadott költségvetés meghatározza a polgármesteri hivatal működéséhez szük-
séges előirányzatokat, működési, fenntartási költségeket.
(2) A polgármesteri hivatal szervezetére és működésére, az ellátandó feladat- és hatás-
körökre vonatkozó szabályokat a polgármesteri hivatal ügyrendje tartalmazza, melynek
naprakész tartásáról a jegyző gondoskodik.
(3) A polgármesteri hivatal ügyrendje az SZMSZ. 3. sz. melléklete.
6. HELYI NÉPSZAVAZÁS, KÖZMEGHALLGATÁS
Helyi népszavazás
51. § Helyi népszavazást a polgármesternél kezdeményezheti a 2013. CCXXXVIII. törvényben meghatározottakon túl Süttő község választópolgárainak 10%-a.
Közmeghallgatás
52. § (1) Közmeghallgatást kell tartani évente 1 alkalommal az éves költségvetés elfogadása előtt.
A képviselő-testület munkatervében tervezi a közmeghallgatás tartását.
(2) A Képviselő-testület döntése alapján közmeghallgatást lehet tartani a testület által eseten-
ként megjelölt témakörökben is.
(3) A közmeghallgatás helyéről és idejéről, tárgyáról a lakosságot a 11. §. (4) bekezdés szerint kell tájékoztatni.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
53. § (1) Ez a rendelet 2015. május 1-jén lép hatályba.
(2) Hatályát veszti A képviselő-testület és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 14/2014(XII.1) rendelet
l. melléklet
A képviselő-testület által átruházott önkormányzati
hatáskörök
Pénzügyi Bizottság
Dönt a civil szervezetek éves támogatásának az egyes szervezetek közötti felosztásáról
és annak felhasználásáról szóló elszámolás elfogadásáról.
Szociális Bizottság
Települési támogatás keretében havi rendszerességgel nyújtott lakhatási támogatási és
gyógyszertámogatási ügyekben dönt az 1993. évi III. törvény, valamint a helyi önkor-
mányzati rendeletben meghatározottak szerint.
Polgármester
A központi céljellegű - mérlegelést nem igénylő - pótelőirányzatokat saját hatás-
körben felosztja.
Rendkívüli települési támogatási és a köztemetés költségeinek megtérítési kötelezettsége
alól részben, vagy egészben történő mentesítéssel kapcsolatos ügyekben dönt az 1993.
évi III. törvény, valamint a helyi önkormányzati rendeletben meghatározottak szerint.
Az általános tartalékból feladatonként 300.000,-Ft + ÁFA erejéig átcsoportosíthat.
A településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 8.§-nak megfelelő eljárások lefolytatása.1
1
A l. melléklet cím szövegét a Süttő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2021. (IX. 16.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.