Süttő Község Önkormányzat Képviselő-testületének

5/2019.(II.15.) önkormányzati rendelete

a szociális ellátásokról

Süttő Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló többször módosított 1993. évi III. törvény 10.§ (1) bekezdésében, 25.§ (3) bekezdés b) pontjában, 32.§ (1) bekezdés b) pontjában és (3) bekezdésében,  45.§ (1), (4) és (7) bekezdéseiben, 48.§ (1) és (4) bekezdésében,  58/B.§ (2) bekezdésében, 62.§ (2) bekezdésében, 92.§ (1)-(2) bekezdéseiben és a 132.§ (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,  Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

Eljárási rendelkezések

1.§  Süttő Község Önkormányzati Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális

       ellátásokról szóló többször módosított 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Sztv.) által 

       hatáskörébe utalt települési támogatással (havi rendszerességgel nyújtott lakhatási

       támogatás és gyógyszertámogatás) kapcsolatos hatáskörét a Szociális Bizottságra, a

       rendkívüli települési támogatással, a köztemetés elrendelésével és a köztemetés költségei-

       nek megtérítési kötelezettsége alól részben vagy egészben történő mentesítéssel kapcsola-

       tos hatásköreit a polgármesterre ruházza át.

2.§ (1)   Az e rendeletben szabályozott települési támogatás megállapítására és a köztemetés

              költséginek megtérítési kötelezettsége alól részben vagy egészben történő mentesítés-

              re irányuló kérelmek a  Süttői Polgármesteri Hivatalánál (a továbbiakban: Hivatal)

              nyújthatók be.

       (2) A települési támogatás iránti kérelmek

             a)  lakhatási támogatás iránti igény esetén e rendelet 1. számú melléklete,

             b)  gyógyszertámogatás iránti igény esetén e rendelet 2. számú melléklete,

             c)  rendkívüli települési támogatás iránti igény esetén e rendelet 3. számú melléklete

                  szerinti nyomtatványon nyújthatók be. 

3. A települési támogatás és a köztemetés költségeinek megtérítési kötelezettsége alól

       részben vagy egészben történő mentesítés igénylésekor a  kérelmező csatolni köteles

1. a saját, illetőleg a vele egy háztartásban élők Sztv. 4.§ (1) bekezdés a) pontja

szerinti jövedelméről szóló igazolásokat;

2. 14 évesnél idősebb gyermek tanulói jogviszonyának igazolását;
3. vagyonnyilatkozatot;
4. lakhatási támogatás iránti igény esetén a kérelmező nevére szóló utolsó havi közüzemi számlát, amelynek megfizetéséhez a támogatást kéri;
5. gyógyszertámogatás iránti igény esetén a háziorvos igazolását a tartós betegség fennállásáról, várható időtartamáról és a tartós betegséggel összefüggő havi átlagos gyógyszerköltségről;
6. rendkívüli települési támogatás iránti igény esetén a rendkívüli élethelyzet igazolását, amelyek a következők:

       fa) amennyiben elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulás

             címén kérik, a temetés költségeiről – kérelmező vagy a vele azonos lakcímen

             élő közeli hozzátartozója nevére kiállított – számla és az elhunyt halotti

             anyakönyvi kivonat;

      fb)  amennyiben gyógyszer kiváltásához kérik, az orvosi vény(ek) és a gyógyszer-

             tár igazolása a fizetendő térítési díjról;

      fc) betegség, keresőképtelenség miatti igény esetén a betegség időtartamáról

            szóló orvosi igazolás vagy kórházi zárójelentés;

      fd) várandós anya részére nyújtott támogatás esetén a terhesgondozásról szóló

            igazolás,

      fe) elemi kár (pl: tűz, szél-, illetőleg hóvihar, árvíz, stb.), illetőleg egyéb kár-

  esemény (pl: csőtörés, gázrobbanás, elektromos meghibásodás, stb.) esetén a

  helyreállítás költségeiről készített kimutatás;

      ff) bűncselekmény (pl.: rablás, lopás, betörés, stb.) esetén a rendőrségi jegyző-

            könyv.

3.§  (1) A települési támogatás iránti és a köztemetés költségeinek megtérítési kötelezettsége alól részben vagy egészben történő mentesítési kérelem esetén, ha a támogatást igénylő vagy nagykorú családtagja -  lakhatási támogatás esetén háztartásának tagja – jövedelemmel nem rendelkezik, mellékelni kell az illetékes állami foglalkoztatási szerv igazolását arról, hogy nevezett az álláskeresők nyilvántartásában szerepel és a kérelem benyújtását megelőzően legalább 3 hónapja együttműködő személy, ennek hiányában a kérelmet el kell utasítani. 

2. Egyedülálló szülő esetében a kérelem benyújtásával egyidejűleg csatolni kell
   1. az egyedülállóság tényére vonatkozó nyilatkozatot,
   2. a gyermek elhelyezése vagy ideiglenes hatályú elhelyezése, valamint a gyámrendelés tárgyában hozott bírósági, illetve gyámhatósági döntés másolatát, továbbá  a gyermektartásdíj megállapításáról rendelkező vagy az egyezséget jóváhagyó bírósági ítélet vagy egyezség másolatát, vagy a szülők gyámhatóság által jegyzőkönyvbe vett megállapodását és a rendszeresen folyósított (átutalt vagy készpénzben kapott) tartásdíj összegéről szóló igazolást vagy nyilatkozatot;
   3. a gyermeket nevelő szülő nyilatkozatát, amennyiben a gyermek után a különélő szülő nem fizet tartásdíjat, annak tényének és okának indokolásával.

4.§ (1)  A támogatás kifizetése történhet:

            a)   házipénztárból,

            b)   postai úton,

            c)   bankszámlára utalással,

            d)   közüzemi szolgáltatókhoz történő utalással.           

2. A támogatás kifizetésének módjáról a támogatást megállapító határozatban kell

      rendelkezni.

5.§  (1)  A lakhatási támogatásban vagy gyógyszertámogatásban részesülő személy be-

              jelentése vagy hivatalos tudomás alapján a jogosultság feltételeit felül kell

  vizsgálni. 

2. Ha a felülvizsgálat eredményeként a lakhatási támogatásra vagy gyógyszer-

 támogatásra való jogosultság megszűnik, akkor az ellátás folyósítását a változás

 hónapjának utolsó napjával meg kell szüntetni. 

3. A lakhatási támogatásra vagy gyógyszertámogatásra való jogosultságot meg kell

       szüntetni a támogatásra jogosult személy halála esetén.

4. A támogatásra jogosult személy halála esetén a lakhatási támogatás vagy gyógyszer-

       támogatás folyósítását a haláleset hónapjának utolsó napjával kell megszüntetni.

6.§  E rendelet szerinti támogatások megállapításával kapcsolatos ügyek elektronikus úton    

 nem intézhetők.

II.  FEJEZET

SZOCIÁLIS RÁSZORULTSÁGTÓL FÜGGŐ PÉNZBELI ELLÁTÁSOK

Települési támogatás

1.  Lakhatási támogatás

7.§ (1) Lakhatási támogatás: a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által

lakott lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásához kapcsolódó

rendszeres kiadások közül a villanyáram, a víz- és a gázfogyasztás, a csatorna-

használat vagy személyszállítási díj  költségeinek viseléséhez nyújtott támogatás.

(2) A támogatás annak a szociálisan rászoruló személynek állapítható meg, akinek

     háztartásában az egy főre jutó havi nettó jövedelem

1. egyedül élő személy esetében nem éri el a öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb

összegének 300 %-át,

2. többszemélyes háztartás esetében nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori leg-

kisebb összegének 200 %-át.

3. A támogatás mértéke havi 4.000,-Ft, melyet közvetlenül a közüzemi szolgáltató

részére kell teljesíteni.

4. A (3) bekezdésben meghatározott összeg – amennyiben a kérelmező fogyasztása egy közüzemi szolgáltatónál nem  éri el a támogatás mértékét – több szolgáltató között megosztható.

5. A lakhatási támogatást egy évre kell megállapítani.

6. Lakhatási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.

7. A (6) bekezdés alkalmazásában külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit, amennyiben a közüzemi fogyasztás mérésére lakrészenként külön óra szolgál.

2. Gyógyszertámogatás

8.§ (1) Gyógyszertámogatás: a közgyógyellátásra nem jogosult tartósan beteg személy gyógy-

szerkiadásainak viseléséhez nyújtott pénzbeli támogatás.

(2) A támogatás annak a szociálisan rászoruló személynek állapítható meg, aki

      a) egyedül él és havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori

          legkisebb összegének 300 %-át, havi rendszeres gyógyszerköltsége eléri az öregségi

          nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 40 %-át;

b) családban él és családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az

    öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, havi rendszeres

    gyógyszerköltsége pedig eléri az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének

    40 %-át.

3. A gyógyszertámogatás mértéke a háziorvos vagy szakorvos által – tartós betegséggel összefüggő – igazolt havi gyógyszerköltség 50 %-a, de legfeljebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege.

4. A gyógyszertámogatás folyósításának időtartama a háziorvos igazolásában megjelölt időszak, de legfeljebb egy év.

Rendkívüli települési támogatás

9.§ (1) Rendkívüli települési támogatás: a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzet-

            be került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek

részére nyújtott támogatás.

2. Rendkívüli települési támogatás nyújtható
   1. eseti gyógyszerkiadás mérséklésére,
   2. családban nevelkedő gyermek(ek)re tekintettel a család létfenntartását veszélyeztető élethelyzetbe kerülése okán,
   3. átmenetileg nehéz anyagi helyzetre tekintettel a család kiadásainak mérséklésére,
   4. átmeneti krízishelyzet esetén,
   5. elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként.

3. A (2) bekezdés a) – d) pontjaiban felsorolt rendkívüli települési támogatás annak a szociálisan rászoruló személynek állapítható meg, aki

1. egyedül él és havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori

       legkisebb összegének 250 %-át,

2. családban él és családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 200 %-át.

4. A (2) bekezdés  a) – d) pontjában felsorolt rendkívüli települési támogatás összege alkalmanként legfeljebb 10.000,-Ft lehet.

5. A (2) bekezdés e) pontja szerinti rendkívüli települési támogatás annak a szociálisan rászoruló személynek állapítható meg, aki

1. egyedül él és havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori

      legkisebb összegének 400 %-át,

2. családban él és családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 300 %-át.

6. A (2) bekezdés e) pontja szerinti rendkívüli települési támogatás mértéke: 40.000,-Ft.

7. A (2) bekezdés e) pontja szerinti rendkívüli települési támogatás iránti kérelmet a halálesetet követő 60 napon belül kell benyújtani.

8. Nem jogosult rendkívüli települési támogatásra a (2) bekezdés e) pontjára tekintettel az a kérelmező, aki a hadigondozásról szóló törvény alapján temetési hozzájárulásban részesül.

9. Nem állapítható meg rendkívüli települési támogatás elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként annak a kérelmezőnek, akinek tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződés alapján kötelessége az elhunyt eltemettetése.

10. A rendkívüli települési támogatás természetbeni formában is biztosítható.

10.§  (1) Különös méltánylást érdemlő élethelyzetnek tekinthető kérelmező vagy vele közös

   háztartásban élő közeli hozzátartozója vonatkozásában

1. az életvitelszerűen lakott lakást ért – máshonnan meg nem térülő - elemi kárt, illetőleg egyéb káreseményt,
2. tartós, egy hónapot meghaladó kórházi kezelést, vagy egy hónapot meghaladó táppénzes állományt,
3. súlyos közlekedési balesetet,
4. gyermekkel kapcsolatos rendkívüli kiadásokat (gyermek megtartásának, fogadásának előkészítéséhez kapcsolódó kiadásokat, ikergyermek születését),
5. halálesetet,
6. vagyon elleni bűncselekményt.

2. Különös méltánylást érdemlő élethelyzet esetén rendkívüli települési támogatás

       állapítható meg annak a személynek is, akinek családjában az egy főre jutó havi

       jövedelem meghaladja a 9.§ (3) bekezdésében meghatározott mértéke.

3. A (2) bekezdés alapján megállapított rendkívüli települési támogatás összegét a

körülmények mérlegelésével, egyedi elbírálás alapján kell meghatározni, de az

nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át. 

III.  FEJEZET

TERMÉSZETBEN NYÚJTOTT SZOCIÁLIS ELLÁTÁS

Köztemetés

11.§  (1) Az eltemettetésre köteles személy kérelmére a köztemetés költségeinek megtérítése

kötelezettsége alól részben vagy egészben mentesíthető az alábbi együttes feltételek alapján:

1. a köztemetés költsége elengedhető, ha az eltemettetésre köteles személy család-

jában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb

         összegének 150 %-át nem haladja meg és kérelmező, valamint családja az Sztv.

         4.§ (1) bekezdés b) pontjában meghatározott vagyonnal nem rendelkezik;         

b)  a köztemetés költsége részben – 50 %-ig terjedően – elengedhető, ha az eltemet-

     tetésre köteles személy családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi

     nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át nem haladja meg és  

     kérelmező, valamint családja az Sztv. 4.§ (1) bekezdés b) pontjában meg-

     határozott vagyonnal nem rendelkezik.

IV.  FEJEZET

SZEMÉLYES GONDOSKODÁST NYÚJTÓ SZOCIÁLIS ALAPSZOLGÁLTATÁSOK

12.§  (1)  Az Önkormányzat működési területén az arra rászoruló polgárok részére a

               személyes gondoskodást nyújtó szociális alapszolgáltatások közül a következőket

               biztosítja:

1. étkeztetés (szociálisan rászorulók részére)
2. házi segítségnyújtás,
3. családsegítés.

2. Az étkeztetést és a házi segítségnyújtást az Önkormányzat az általa fenntartott

Szépkorúak Idősek Otthona útján biztosítja.

3. Az étkeztetés és házi segítségnyújtás iránti kérelmet az ellátást igénylő, illetve

    törvényes képviselője a Szépkorúak Idősek Otthona intézményvezetőjénél szóban

    vagy írásban nyújthatja be.

4.  Az intézményvezető a kérelmet kapacitás megléte esetén azonnal teljesíti.

 Amennyiben a kérelem nem teljesíthető azonnal, a kérelmezőt az Sztv.-ben rögzített  

 nyilvántartásba veszi, majd a kérelmeket a beérkezés sorrendjében teljesíti. 

 Rászorultság és szociális körülményekre tekintettel az intézményvezető kérelemre

 soron kívüli ellátást biztosíthat.

5. Az ellátás megszűnik:
   1. az ellátott, vagy törvényes képviselőjének kérelmére,
   2. a térítési díj fizetési kötelezettség többszöri felszólítás ellenére történő elmulasztása esetén,
   3. az ellátott egészségügyi helyzetében, vagy életkörülményeiben bekövetkezett lényegi változás miatt (gyermeke vagy más gondozó biztosítja ellátását, az ellátó saját háztartásában gondozza, eltartási szerződés esetén, stb.)
   4. az intézmény, szolgáltató jogutód nélkül megszűnésével,
   5. a határozott időtartam lejártával,
   6. az ellátott halálával.

6. Az intézményvezető és az alapellátást (étkeztetés és házi segítségnyújtás) igénybe

vevő között írásban kötött megállapodás kötelező tartalmi elemei:

1. az alapellátás igénybevételének kezdő időpontja,

b)   az intézményi ellátás időtartama,

c)   az intézmény által nyújtott szolgáltatás tartalma,

d)   az intézményi, illetőleg személyi térítési díj megállapítására, fizetésére

      vonatkozó szabályok,

5. az ellátás megszűnésének módjai,

                      f)   a panasztétel lehetősége, kivizsgálásának módja.

1.  Étkeztetés

13.§  (1)  Az Önkormányzat az étkeztetést az Sztv. 62.§-ában foglaltak szerint biztosítja.

(2)  A szociális étkezés igénybevétele szempontjából szociálisan rászorult, akinek önálló

               képessége olyan mértékben csökkent, hogy önállóan étkezéséről gondoskodni nem

   tud, így különösen

a)         60. életévét betöltötte, vagy

b)         korhatárra tekintet nélkül, akinek

ba)  egészségi állapota, vagy

bb)  fogyatékossága, vagy

bc)  pszichiátriai betegsége, vagy

bd)  szenvedélybetegsége, vagy

be)  hajléktalansága

        ezt indokolja.

      (3)  Egészségi állapota miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki mozgásában

      korlátozott, krónikus, vagy akut megbetegedése, fogyatékossága miatt önmaga

      ellátásáról -  részben vagy teljesen – gondoskodni nem tud.

      (4)  Fogyatékossága miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki a fogyatékos

      személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény

             22-23/A.§ szerinti fogyatékossági támogatásban részesül.

      (5)  Pszichiátriai betegsége, illetve szenvedélybetegsége miatt rászorulónak kell tekinteni

             azt a személyt, aki fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igényel, önmaga ellátására

             részben képes.

      (6)  Hajléktalansága miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki bejelentett lakó-

       hellyel nem rendelkezik, kivéve azt, akinek bejelentett lakóhelye a hajléktalan szállás.

(7)  A szociális rászorultság igazolására a következő iratokat, illetve nyilatkozatokat lehet

    elfogadni:

a)  a (2) bekezdés ba) és bd) pontokban meghatározott esetekben háziorvosi, szak-

orvosi igazolást,

b)  a (2) bekezdés bb) pontban meghatározott esetben fogyatékossági támogatást,    

      vakok személyi járadékát, illetve magasabb összegű családi pótlékot megállapító,  

      folyósítását igazoló határozatot, szakvéleményt, illetve iratot,

c)  a (2) bekezdés bc) pontban meghatározott esetben pszichiáter vagy neurológus  

szakorvosi szakvéleményt,

d)  a (2) bekezdés be) pontban meghatározott esetben a lakcím igazolására személyi

igazolványt, illetve lakcímet igazoló hatósági igazolványt, amely szerint az igénylő bejelentett lakóhellyel nem rendelkezik, illetve, akinek bejelentett lakóhelye hajléktalan szállás.

8. Az étkeztetés a napi egyszeri főétkezés biztosítását jelenti, amelynek formái:

1. helyben fogyasztás,
2. elvitel,
3. lakásra kiszállítás.

9. Az étkeztetés biztosításának módja a süttői Márvány Étterem konyhájáról történik.

10. Az étkezés igénybevételéért személyi térítési díjat kell fizetni.

11. A szociális étkeztetésért fizetendő térítési díjat külön rendelet tartalmazza.

12. Az intézményvezető a személyi térítési díjat az igénybevevő szociális körülményeire

               való tekintettel az alábbiak szerint módosíthatja:

1. ha az igénybevevő havi jövedelme nem éri el a mindenkori öregségi nyugdíj leg-

                     kisebb összegének 150 %-át, akkor a személyi térítési díj 30 %-kal csökkenthető.

2.  Házi segítségnyújtás

14.§  (1)  Az ellátás igénybevételéért 250,-Ft/óra intézményi térítési díjat állapít meg.

3.  Családsegítés

15.§  A családsegítés szociális alapszolgáltatást társulás keretében a Kuckó Gyermekjóléti és

         Családsegítő Szolgálat (székhely: Lábatlan, Cementgyári ltp. 5.) útján biztosítja az

         önkormányzat. Süttőn a Szolgálat a Rákóczi F. út 30. szám alatt minden hónap első    

          szerdáján működik.

4.  Szociálpolitikai kerekasztal

16.§  Süttő Község Szociálpolitikai kerekasztalának tagjai:

a)  Süttő Község Képviselő-testületének Szociális Bizottságának elnöke,

b)  Süttő Község Polgármesteri Hivatalának szociális igazgatási előadója,

c)  Süttő község háziorvosa, védőnője,

d)  általános iskola és az  óvoda gyermekvédelmi felelőse,

e)  Süttői Római Katolikus egyházközösség elnöke,

f)  Vöröskereszt Helyi Szervezetének vezetője.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

17.§  (1)  E rendelet  2019. év március  hó 1.  napján lép hatályba.

2. Hatályát veszti a szociális ellátásokról szóló 5/2015.(II.13.) önkormányzati rendelet.

                        Czermann János                                                          Dr. Józó Antal

                         polgármester                                                                    jegyző