1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Süttő Község Önkormányzata (továbbiakban: Önkormányzat)

(2) Az önkormányzat székhelye: 2543 Süttő, Templom tér 9.

(3) Az önkormányzat illetékességi területe: Süttő község közigazgatási területe.

(4) Az önkormányzat hivatalának elnevezése: Süttői Polgármesteri Hivatal (a továbbiakban: Hivatal)

(5) Az önkormányzat hivatalos honlapja: www. sutto.hu

(6) Az önkormányzat jelképei: a címer, a zászló és a pecsét. Az önkormányzat címerének, zászlajának használatának rendjét önkormányzati rendelet szabályozza.

(7) Az önkormányzat képviselő-testületének és Hivatalának pecsétjei:

2. § Az önkormányzat képviselő-testületének szervei:

3. § Süttő Község Önkormányzata

4. § (1) Az új közszolgáltatási feladat felvállalásáról a képviselő-testület dönt.

(2) Az új közfeladat, közszolgáltatás önkéntes felvállalását tartalmazó javaslat csak akkor terjeszthető a képviselő-testület elé, ha az tartalmazza a feladat felvállalásával elérendő célokat és a megvalósításhoz szükséges költségvetési forrásokat, valamint a feladat pénzügyi, tárgyi és személyi feltételeit.

5. § Süttő Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a német nemzetiségi önkormányzat munkáját külön kötött együttműködési megállapodás alapján segíti az alábbiak szerint:

6. § Önként vállalt önkormányzati feladat: egyesületek, non-profit szervezetek támogatása.

7. § (1) Süttő Község Önkormányzatának alaptevékenységének besorolása: Államháztartási szakágazat: 841105 Helyi Önkormányzatok és társulások igazgatási tevékenysége.

(2) Az önkormányzat szakmai alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolását az 1. melléklet tartalmazza.

8. § Süttő Község Önkormányzat Képviselő-testülete által átruházott hatásköröket jelen Szervezeti és Működési Szabályzat (továbbiakban: SZMSZ) 2. melléklete tartalmazza.

9. § Az Önkormányzat vállalkozói tevékenységet nem végez.

10. § (1) A képviselő-testület egy éves időtartamra, naptári évre készít munkatervet.

(2) A munkaterv tervezetét a tárgyévet megelőző év utolsó - munkaterv szerinti - testületi ülésig a polgármester állítja össze és terjeszti a képviselő-testület elé. Új képviselő-testület megválasztását követő első alkalommal a munkaterv a gazdasági programmal együtt kerül előterjesztésre.

(3) A munkaterv összeállításához előzetesen javaslatot kell kérni:

(4) A munkaterv tervezetének előterjesztésekor a polgármester tájékoztatást ad a tervezet összeállításánál figyelmen kívül hagyott javaslatokról, valamint azok indokáról.

(5) A munkatervnek tartalmaznia kell:

(6) A képviselő-testület által elfogadott munkatervet írásban meg kell küldeni:

11. § (1) A képviselő-testület éves munkatervének megfelelően ülésezik, s évente legalább 8 rendes ülést és 1 közmeghallgatást tart. Ezen kívül szükség szerint rendkívüli ülést tarthat, ha soron kívül kell dönteni a képviselő-testület hatáskörébe tartozó ügyben.

(2) A képviselő-testület évente július 1-től augusztus 31-ig munkaterv szerinti ülést nem tart.

(3) A képviselő-testület a polgármester akadályoztatása, illetve a tisztség betöltetlensége esetén az alpolgármester, a kettő egyidejű akadályoztatása illetve a tisztségek betöltetlensége esetén a Pénzügyi Bizottság elnöke hívja össze.

(4) A képviselő-testületi ülések időpontjáról a lakosságot lehetőleg az ülés előtt legalább 5 munkanappal a helyben szokásos módon, a Hivatal helyiségében található hirdetőtáblán (2543 Süttő, Templom tér 9.) és a községben található hirdetőtáblákon elhelyezett meghívó útján kell értesíteni. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell a testületi ülések időpontját, helyét és napirendjét.

12. § (1) A képviselő-testület üléseit írásbeli meghívóval kell összehívni. A meghívónak tartalmaznia kell az ülés helyét, napját, kezdési időpontját, a javasolt napirendeket, azok előterjesztőit. A meghívóhoz csatolni kell a napirenden szereplő témák írásos előterjesztését. Az ülésre szóló meghívót a polgármester írja alá.

(2) A polgármester akadályoztatása esetén az alpolgármester, a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztségek egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén a Pénzügyi Bizottság elnöke (továbbiakban együtt: levezető elnök) hívja össze és vezeti a képviselő-testületi ülést.

(3) A munkaterv szerinti ülésre szóló meghívót és a csatolt írásos előterjesztéseket a képviselő-testület ülésének napját megelőzően legalább 5 nappal, a rendkívüli ülésre a meghívót az ülést megelőzően legalább l nappal a képviselő-testület minden egyes tagjához el kell juttatni.

(4) Rendkívüli indokolt esetben a polgármester az ülést azonnal, telefonon vagy egyéb módon is összehívhatja.

(5) A képviselő-testület ülésére meg kell hívni:

(6) A Képviselő-testület és bizottságai ülésein tevékenységi körükben tanácskozási jog illeti meg az alábbi önszerveződő közösségeket:

13. § (1) A képviselő-testület üléseit fő szabályként a községháza (2543 Süttő, Templom tér 9.) tanácstermében tartja. Amennyiben a téma vagy az érdeklődők száma megkívánja az ülés - közmeghallgatás – a Süttői II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola (2543 Süttő, Templom tér 2.) tornatermében is megtartható. Rendkívüli esetben a testületi ülést a polgármester a képviselő-testületet egyéb más helyre is összehívhatja.

(2) A képviselők részére olyan körülményeket kell teremteni, hogy munkájukat zavartalanul végezhessék.

(3) A lakosság a nyilvános ülésen a részére kijelölt helyen foglal helyet.

14. § (1) A képviselő-testület üléseinek határozatképességére vonatkozóan a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) 47. §-a rendelkezik.

(2) A települési képviselő a képviselő-testület ülésén köteles részt venni.

(3) Igazoltnak kell tekinteni a képviselő távollétét, ha betegség, vagy előre nem látható rendkívüli elfoglaltság miatt van távol, vagy aki indokolt távollétét a polgármesternek előzetesen bejelentette.

(4) A távollévők nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik.

15. § (1) A képviselő-testület ülésének napirendjére a munkaterv figyelembevételével összeállított, meghívóban szereplő javaslatok alapján a polgármester tesz indítványt.

(2) A meghívóban szereplő napirendekhez képest újabb napirendek felvételére - erre irányuló polgármesteri vagy képviselői indítvány alapján van lehetőség, erről a képviselő-testület vita nélkül határoz.

(3) A napirendi pontok tárgyalásának sorrendjét a képviselő-testület határozza meg. A sorrend meghatározásakor rendeleti javaslat tárgyalása megelőzi a határozati javaslatot, a határozati javaslat pedig a beszámolót, tájékoztatót. A tárgysorozatot az interpellációk, valamint a kérdések, bejelentések zárják le. Kérésre, vagy javaslatra nem önkormányzati szerv, szakértő, meghívott napirendje, vagy szakvéleményének kifejtése elsőbbséget élvezhet.

(4) A SZMSZ-t érintő, valamint a költségvetésről szóló rendeleti javaslatokat elsőként kell megtárgyalni és ezt követheti az általában első napirendként tárgyalt polgármesteri beszámoló.

(5) A napirend tárgysorozatát az elfogadott sorrendben kell tárgyalni. A következő napirendi pont tárgyalását csak akkor lehet elkezdeni, ha a képviselő-testület az előző napirendi pontot döntéssel lezárt, vagy az arra vonatkozó döntést elhalasztotta.

16. § (1) A képviselő-testület rendes ülésén kötelező napirendi pontok:

(2) A képviselő-testület minden évben köteles napirendjére felvenni minden olyan napirendi pontot, amelyet jogszabály kötelező jelleggel előír.

17. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester akadályoztatása esetén az alpolgármester vezeti (elnököl).

(2) Akadályoztatásnak minősül az is, ha az elnököt a döntéshozatalból kizárják.

(3) A már összehívott képviselő-testületi ülésen - amennyiben mind a polgármester, mind az alpolgármester akadályoztatva van - az elnöki teendőket a Pénzügyi Bizottság elnöke látja el.

18. § (1) Az elnök megnyitja az ülést, megállapítja, hogy a képviselő-testület ülését az SZMSZ szerint hívták-e össze és határozatképes-e. Számba veszi az igazolatlanul távollévőket. A határozatképességet az ülés egésze alatt vizsgálja. Ezt követi az esetleges zárt ülés elrendeléséről vagy sürgősségi indítványáról történő döntés, majd a napirendi javaslat előterjesztése. Ekkor kell dönteni a napirendi pontok kiegészítéséről, felcseréléséről, új napirendi pont tárgysorozatba történő felvételéről, esetlegesen valamely napirendi pont elnapolására, napirendről levételére történő javaslatról. Az e kérdésekben történő döntés során figyelemmel kell lenni az SZMSZ 16. § -ban rögzített sorrendiségre, valamint az SZMSZ-ben rögzített önálló képviselői indítványokra vonatkozó rendelkezéseire is. Az elnök az ülés kezdetén közli a benyújtott képviselői interpellációk tárgyát is.

(2) Az elnök ülésvezetési feladatai ellátása során biztosítja az ülés folyamatosságát, gondoskodik a tanácskozás rendjének fenntartásáról. Ennek keretében megadja a szót az előterjesztőnek, illetve a hozzászólóknak, figyelmezteti azt, aki eltér a tárgyalt témától, vagy akinek kifejezései a tanácskozáshoz nem illőek, másokat sértő jellegűek. Megvonja a szót attól, aki második felszólítás után is eltér a tárgytól. Rendreutasítja azt a képviselőt, aki a képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít.

(3) Az elnök vitavezetési feladatai során minden előterjesztés és azzal összefüggő döntési javaslat felett külön-külön vitát nyit. A vita megnyitása előtt lehetőséget biztosít az előterjesztő számára esetleges szóbeli kiegészítésre. Az előterjesztéshez szóbeli kiegészítés csak akkor tehető, ha az új információt tartalmaz. A szóbeli kiegészítés időtartama legfeljebb 1 perc.

(4) A válaszok elhangzása után az elnök megnyitja a vitát. A napirendek tárgyalása során a képviselők ügyrendi javaslatot bármikor előterjeszthetnek. Az elnök az ügyrendi felszólalásoknak köteles elsőbbséget biztosítani. A vita lezárása után az előterjesztő röviden reagálhat az elhangzottakra. A vita lezárását bármelyik képviselő javasolhatja.

(5) A vita lezárása után az elnök összefoglalja a vitában elhangzottakat, ismerteti az esetlegesen előterjesztett módosító javaslatokat, ebben kéri a testület állásfoglalását, javaslatot tesz a határozat tartalmára, majd szavazást rendel el. Először mindig a módosító javaslatról kell szavazni. Az elnök megállapítja a szavazás eredményét, kimondja a képviselő-testület döntését.

(6) Az elnöknek a képviselő-testület ülésén bármikor felszólalási joga van.

(7) Ha a képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, az elnök az ülést határozott időre félbeszakítja és elhagyja az elnöki széket. Elnöki összehívásra az ülés folytatódik.

(8) A képviselő-testület ülésén megjelent érdeklődő polgárok tanácskozás rendjét zavaró magatartása esetén az elnök a rendzavarót rendre utasíthatja és felkérheti az ülésterem elhagyására. A súlyos rendbontást elkövető eltávolítására karhatalmat is igénybe vehet. Képviselőt nem távolíthat el.

(9) Az elnök rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, arról vitát nyitni nem lehet.

(10) Az egyes napirendi pontok tárgyalása között az elnök megfelelő időközönként szünetet rendel el. Bármelyik képviselő kérésére, vagy saját elhatározásából - az elnök tárgyalási szünetet rendelhet el a napirend tárgyalása közben is. Ezzel a jogával mind az elnök, mind a települési képviselő ülésnaponként csak egy alkalommal élhet.

19. § (1) A képviselő-testület napirendjéhez előterjesztő lehet:

(2) Előterjesztésnek minősül a képviselő-testület munkatervébe, annak meghatározásakor, vagy az SZMSZ szabályai szerint a testület napirendjébe időközben felvett, vagy javasolt:

(3) Az előterjesztések fő szabályként írásbeliek, kivételesen azonban az előterjesztés szóban is történhet, amelyet esetenként a képviselő-testület engedélyez.

(4) Az előterjesztés főbb elemei:

20. § (1) A képviselő-testület ülésén a testület tagjain kívül valamennyi tanácskozási joggal meghívott személy felszólalhat.

(2) Az érdeklődő polgár valamely napirend kapcsán - legfeljebb 5 perc időtartamra - akkor kaphat szót, ha erre a képviselő-testület vita nélküli, egyszerű szótöbbséggel hozott döntésével lehetőséget ad.

(3) A meghívottak körén kívül - nyilvános ülésen - résztvevők napirenden kívüli felszólalása lehetőségére a (2) bekezdés szabályai irányadók.

21. § (1) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, az állandó meghívottain kívüliek javaslatai csak abban az esetben tárgyalhatók, ha azt a testület ülése előtt legalább 15 nappal a polgármesterhez írásban eljuttatták. Kivétel, ha a tárgyalás mellőzése a településre jelentős hátránnyal járna, vagy jelentős érdekeket sértene. Az állandó meghívottak javaslataikat az ülés előtt legalább 8 nappal terjeszthetik elő a polgármesternél.

(2) A képviselő-testület bizottsága a polgármester által részére kiadott rendeleti javaslathoz, határozati javaslathoz - az ezekre vonatkozó módosító javaslatokat is értékelő - ajánlást nyújthat be a képviselő-testületnek. Az ajánlásnak tartalmaznia kell a kisebbségi véleményeket is.

22. § (1) A bizottságok, a képviselők javaslatai önkormányzati rendelet kezdeményezésére, valamely kérdés napirendre tűzésére, vagy valamely kérdésben testületi döntés kezdeményezésére - önálló indítványok. Képviselői önálló indítványt a polgármester vagy bármely képviselő tehet.

(2) Az előterjesztések alapján a napirendre felvett ügyekkel össze nem függő - képviselői - önálló indítványokat a polgármesternél a rendes ülés napját megelőzően legalább 72 órával írásban kell beterjeszteni.

(3) A javaslatokat, önálló indítványokat azok tárgyának, a javaslattevő személyének megjelölésével, megfelelő indokolással, és sajátkezű aláírással ellátva kell előterjeszteni.

(4) A javaslatokat, önálló indítványokat a képviselő-testület elnöke köteles a képviselő-testületnek bejelenteni és javaslatot tenni azok napirendre tűzésére vagy napirendre tűzésének megtagadására. A napirendre tűzésről a képviselő-testület - szükség esetén az előterjesztő felszólalása után - vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.

(5) Közvetlenül a képviselő-testület ülése megnyitása előtt képviselői indítvány előterjesztésére rendkívül indokolt esetben van lehetőség. Az indítvány rendkívül indokoltnak minősítése ügyében a polgármester - szükség szerint - vitát kezdeményezhet. Ha az indítvány valamely kérdés napirendre tűzésére vonatkozott, napirendre vétele esetén tárgyalása nem előzheti meg az esetlegesen elfogadott sürgősségi indítvány tárgyalását.

23. § (1) Sürgősségi indítvány - a sürgősség tényének, okának rövid indokolásával - legkésőbb az ülés kezdési időpontja előtt 30 perccel írásban nyújtandó be az ülés elnökénél. Sürgősségi indítványt a bizottságok, a polgármester, a települési képviselők és a jegyző tehetnek.

(2) Sürgősségi indítvány témája csak akkor kerülhet a képviselő-testület elé, ha az indítvány meg nem tárgyalása, a döntés elmaradása jelentős anyagi hátrányt, vagy sérelmet okozna. A sürgősség kérdésében a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel határoz.

24. § (1) Rendeleti javaslathoz, határozati javaslathoz az SZMSZ 11. § (5) bekezdésében megjelöltek, valamint az előterjesztők módosító javaslatokat tehetnek. A módosító javaslatokat a vita bezárásáig meg lehet változtatni, a szavazás megkezdéséig bármikor vissza lehet vonni.

(2) Az előterjesztett módosító javaslatokat, az elnök - szükség esetén - a képviselő-testület által kijelölt bizottsággal véleményeztetheti. A bizottsági vélemény kialakulásáig tárgyalási szünetet rendel el.

25. § (1) Az elnök, bármelyik képviselő, jegyző javasolhatja a napirendi pont tárgyalásának elnapolását. Ha az elnapolással az előterjesztő egyetért, erről a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.

(2) Amennyiben az előterjesztő az elnapolással nem ért egyet, az elnök köteles vitára bocsátani a kérdést. Az elnapolás ügyében a vita után a képviselő-testület ez esetben is egyszerű szótöbbséggel határoz.

26. § Bármely napirend kapcsán bármelyik képviselő javasolhatja napirendi vita lezárását. A képviselő-testület a kérdésben vita nélkül határoz.

27. § A felszólalások típusai:

28. § (1) Rendkívüli ügyben napirend előtt felszólalásra az elnöktől bármelyik képviselő kérhet engedélyt. A felszólalás szándékát az ülés megnyitása előtt közölni kell az elnökkel.

(2) A napirend előtti felszólalás legfeljebb öt percig tarthat. A felszólaláshoz kapcsolódóan reagálásra a polgármesternek, az érintett bizottság elnökének, illetve személyes megtámadtatás esetén az érintettnek lehetősége van.

29. § (1) A tárgyalt napirendet érintő ügyrendi kérdésben bármelyik képviselő bármikor 2 percre szót kérhet és javaslatot tehet. Az ügyrendi hozzászólás megelőzi a napirendhez kapcsolódó, már jelzett hozzászólásokat.

(2) Az ügyrendi javaslat elhangzása után a képviselő-testület a javaslat felett vita nélkül határoz.

30. § (1) A tanácskozási joggal rendelkezők a napirend során legfeljebb 5 perc időtartamban szólalhatnak fel. Ismételt felszólalónak 2 perc időtartamra az elnök adhat engedélyt.

(2) Az előadót megilleti a zárszó joga.

(3) A hozzászólók sorrendjét - figyelembe véve a jelentkezők egymás utániságát és az ügyrendi hozzászólásra jelentkezéseket - az elnök határozza meg.

(4) Vita közben korábbi felszólalással kapcsolatos észrevétel megtétele céljából bármelyik képviselő kérhet szót, legfeljebb 1 alkalommal. A felszólalást az elnök engedélyezi.

31. § (1) Az előterjesztő és a kijelölt bizottság elnöke vagy előadója a határozathozatal előtt 2 percben felszólalhat. Az elnök vagy bármelyik képviselő javaslatára a képviselő-testület a felszólalások időtartamának meghosszabbítására engedélyt adhat. E kérdésben vita nélkül határoz.

(2) Azt az önkormányzati képviselőt, aki a Mötv. 49. § (1) bekezdésében megjelölt személyes érintettségére vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztja, 1 havi tiszteletdíj megvonással kell sújtani.

32. § A képviselő-testület a vita lezárása és a zárszó elhangzása után rendeletet alkot, határozatot hoz.

33. § (1) A szavazás előtt a jegyző - törvényességi kérdésekben - észrevételt tehet, szükség esetén pedig felvilágosítást ad a szavazás módjának, menetének törvényben vagy SZMSZ-ben előírt feltételeiről.

(2) Az ülés elnöke a napirendi ponttal kapcsolatban előterjesztett és a vitában elhangzott rendeleti vagy határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. A képviselő-testület először a beterjesztett rendeleti vagy határozati javaslat módosító javaslatok által érintett rendelkezései felett szavaz, ezután a rendeleti vagy határozati javaslat egészéről. Az egyes módosító javaslatok felett a szavazás külön-külön történik.

(3) Szavazni csak személyesen lehet. A szavazás nyílt vagy titkos.

34. § (1) A képviselő-testület döntéseit általában nyílt szavazással hozza.

(2) A nyílt szavazás történhet:

(3) Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, és bármelyik képviselő vagy a jegyző ezt kéri, az elnök köteles a szavazást megismételtetni.

(4) A szavazás módjának megválasztását adott napirend tárgyalása során bármelyik képviselő javasolhatja. A képviselő-testület a javaslatról felszólalás és vita nélkül egyszerű szótöbbséggel határoz.

(5) Név szerinti szavazás esetén a jegyző ABC sorrendben felolvassa a képviselők névsorát. A képviselők igen, nem, tartózkodom nyilatkozattal szavaznak. A jegyző a szavazatokat a névsoron feltünteti, összeszámolja és a szavazás eredményét a névsorral együtt az elnöknek átadja. A szavazás eredményét az elnök hirdeti ki. A külön hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz csatolni kell.

35. § (1) Az Mötv. 46. §(2) bekezdésében megjelölt ügyekben történő titkos szavazás elrendeléséről a képviselő-testület minősített szótöbbséggel határoz.

(2) A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, külön szavazóhelyiség vagy fülke és urna igénybevételével történik.

(3) Lebonyolítását 3 tagú szavazatszámláló bizottság végzi.

(4) Titkos szavazást követően a szavazatszámláló bizottság összeszámlálja a szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok arányát, és a szavazásról jegyzőkönyvet készít.

(5) A szavazatszámláló bizottság jegyzőkönyve tartalmazza:

(6) A szavazásról készült jegyzőkönyvet a bizottság tagjai és a jegyzőkönyv vezetője írják alá.

(7) A szavazás eredményéről a bizottság elnöke a jegyzőkönyv ismertetésével tesz jelentést.

36. § Ha nincs meg a szükséges egynemű szavazat, a javaslatot elutasítottnak kell tekinteni.

37. § (1) A képviselő-testület tagja a képviselő-testület ülésén az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetésként vagy tudakozódásként kérdést tehet fel.

(2) A kérdésre a megkérdezettnek a képviselő-testület élésén kell választ adni. A válasznak lényegre törőnek kell lennie. A válaszadás időtartama nem haladhatja meg az 5 percet. Amennyiben összetett problémafelvetésről van szó a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel hozott döntése alapján 15 napon belül, írásban kell a választ megadni.

38. § (1) A képviselő-testület tagjai a testület ülésén a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a bizottságok elnökeihez, valamint a jegyzőhöz önkormányzati ügyekben, szóban vagy írásban interpellációt terjeszthetnek elő. Interpellációt valamely döntés végrehajtása tárgyában vagy intézkedés elmulasztása esetén lehet előterjeszteni.

(2) Az interpellációt a polgármesternél lehetőleg az ülést megelőző 3 nappal vagy az ülésen, a napirend megtárgyalásának megkezdése előtt kell benyújtani. A polgármester az interpellációt haladéktalanul továbbítja a címzettnek.

(3) Amennyiben az interpellációt a képviselő-testület ülését megelőző 3 napon belül nyújtják be, úgy az érintettnek csak abban az esetben kell az ülésen választ adnia, ha a válaszadás előzetes vizsgálatot nem igényel. Ellenkező esetben az ülést követő 15 napon belül írásban kell választ adni, és ennek tartalmáról a soron következő ülésen tájékoztatást adni.

(4) A képviselő-testület ülésén az interpellációra adott válasz elfogadásáról először az interpelláló nyilatkozik. Ha az interpellációra adott választ az interpelláló nem fogadja el, a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt az elfogadásról vagy a kérdés további napirenden tartásáról. Amennyiben a képviselő-testület az interpellációra adott választ elutasítja, elrendeli az interpelláció tárgyának részletes kivizsgálását, melybe az interpelláló képviselőt is be kell vonni.

39. § (1) Önkormányzati rendelet megalkotását kezdeményezheti:

(2) A képviselő-testület döntést hozhat a rendelet-tervezet kétfordulós tárgyalására is.

(3) Az önkormányzati rendelet-tervezet elkészítése a jegyző feladata, aki belátása szerint külső segítséget is igénybe vehet.

(4) A rendelet-tervezet előkészítése és képviselő-testületi elfogadása az alábbiak szerint történik:

(5) Az önkormányzati rendeletet a hivatal hirdetőtábláján (2543 Süttő, Templom tér 9.) történő kifüggesztéssel kell kihirdetni.

(6) A hirdetményt 5 napra kell kifüggeszteni, és azon fel kell tüntetni a kifüggesztés és a levétel napját. A kihirdetés időpontja a kifüggesztés napja.

(7) A községi könyvtárban (2543 Süttő, Áprily tér 4.) a rendeletek egy-egy példányát el kell helyezni, a testületi ülések jegyzőkönyveivel azonos módon.

(8) A hatályos önkormányzati rendeletek naprakészen tartásáról a jegyző gondoskodik.

40. § (1) A képviselő-testület üléséről kettő példány kivonatos jegyzőkönyvet kell készíteni.

(2) Az ülés jegyzőkönyve az Mötv. 52. §-ban meghatározottakon túl tartalmazza:

(3) A jegyzőkönyv eredeti példányának mellékletei:

41. § A választópolgárok - zárt ülés kivételével - betekinthetnek a képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvébe a polgármesteri hivatalban és a községi könyvtárban, ahol a jegyzőkönyvek elhelyezést nyernek.

42. § (1) A polgármester a képviselő-testület ülését a munkatervtől eltérő időpontban is összehívhatja.

(2) Köteles az ülést összehívni rendkívüli esemény bekövetkezésekor, vagy a testület hatáskörébe tartozó olyan ügyben, melyben a késedelem jelentős kárral járna. Ez esetben rövid úton - telefonon - is összehívható a testület.

(3) A rendkívüli ülés összehívására vonatkozó indítványt a javasolt napirend megjelölésével a polgármesternél kell írásban kérni.

(4) Az indítvány (kezdeményezés) alapján a polgármester 8 napon belül gondoskodik a testület összehívásáról. Rendkívüli ülésre szóló meghívót a testületi ülés napját megelőzően legalább 24 órával a képviselők részére kézbesíteni kell, kivéve, ha az összehívás azonnal történik.

(5) Rendkívüli ülésre csak képviselők és a jegyző meghívása kötelező.

43. § (1) A képviselő-testület az Mötv.46. § (2) bekezdésében szabályozott módon és esetekben tart zárt ülést.

(2) A zárt ülés anyagát kizárólag a következő személyeknek lehet átadni:

44. § (1) A képviselő-testület - meghatározott önkormányzati feladatok ellátására - állandó vagy ideiglenes bizottságokat hozhat létre.

(2) A képviselő-testület a következő állandó bizottságokat hozza létre:

(3) A képviselő-testület által az egyes bizottságokra átruházott feladat- és hatásköröket a 2. melléklet tartalmazza.

(4) A Pénzügyi Bizottság ellátja az önkormányzati képviselők, polgármester, alpolgármester vagyonnyilatkozatainak kezelését, őrzését, nyilvántartását és az ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat.

(5) A Pénzügyi Bizottság a képviselő-testületi tagok összeférhetetlenségének, illetve méltatlanságának, megállapítására irányuló kezdeményezés alapján lefolytatja a képviselővel szembeni eljárást az Mötv. 37-38. §-a alapján.

(6) A képviselő-testület ideiglenes bizottság létszámáról, összetételéről, feladatköréről a bizottság megalakításakor dönt, e döntés módosítását szükség esetén bármelyik képviselő írásban indítványozhatja.

(7) Az ideiglenes bizottság a képviselő-testület által meghatározott feladat elvégzését, illetve mandátuma lejártát követően megszűnik.

45. § A bizottság egy évre szóló munkaterv alapján működik. A képviselő-testület a munkatervében meghatározza azokat az előterjesztéseket, amelyeket bizottság nyújt be, illetve azokat, amelyek csak a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a képviselő-testülethez. E meghatározott előterjesztéseket az adott bizottságnak kötelessége megtárgyalni és álláspontját ismertetni a képviselő-testületi ülésen.

46. § (1) A bizottságok üléseit a bizottság elnöke hívja össze és vezeti. Az elnököt - távollétében - az elnökhelyettes helyettesíti. Az ülést a bizottság elnöke úgy köteles összehívni, hogy az előterjesztéseket és a meghívót legalább az ülést megelőző 3 nappal kézhez kapják az érdekeltek.

(2) A bizottsági ülésekre állandó meghívott a polgármester, az alpolgármester és a jegyző.

(3) A bizottság ülése nyilvános, zárt ülést az e rendelet 42. §-ában meghatározott szabályok megfelelő alkalmazásával tarthat. A bizottság minden tagja köteles az ülésen tudomására jutott szolgálati titkot és személyes adatot megőrizni.

47. § (1) A jegyzőkönyv elkészítésére a képviselő-testület ülésére vonatkozó szabályokat kell - megfelelően - alkalmazni.

(2) A bizottság döntéseiről a jegyző nyilvántartást vezet és gondoskodik az iratanyag szabályszerű kezeléséről.

(3) A bizottság a tevékenységről 2 évenként beszámol a képviselő-testületnek.

48. § (1) A polgármester megbízatását főállásban látja el.

(2) A képviselő-testület által átruházott feladat- és hatásköreit az SZMSZ 2. melléklete tartalmazza. Részletes feladat- és hatásköreit a jogszabályok és a képviselő-testület döntései határozzák meg.

(3) A polgármesternek a képviselő-testület működésével összefüggő feladatai különösen:

(4) Feladata a településen az állami és az önkormányzati ünnepek méltó megünneplésének biztosítása.

(5) Jutalmazására a Pénzügyi Bizottság tesz javaslatot, erről a bizottság egyszerű szótöbbséggel határoz. A javaslatot a képviselő-testület elé az alpolgármester terjeszti.

(6) Süttő Község Képviselő-testülete egy társadalmi megbízatású alpolgármestert választ saját tagjai közül. Az alpolgármester feladatait a polgármester határozza meg.

49. § (1) A jegyző részletes feladat- és határkörét a jogszabályok és a képviselő-testület döntései határozzák meg.

(2) A jegyző az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásának keretében:

(3) A jegyző önkormányzati rendeletalkotással kapcsolatos feladatai:

(4) A jegyző egyéb feladatai:

(5) A jegyző köteles gondoskodni a részletes feladatait és hatásköreit tartalmazó jegyzék elkészítéséről és folyamatos aktualizálásáról.

(6) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetére a jegyzői feladatokat a szociális igazgatási előadó látja el.

50. § (1) A polgármesteri hivatal helyi önkormányzati költségvetési szerv. A képviselő-testület által elfogadott költségvetés meghatározza a polgármesteri hivatal működéséhez szükséges előirányzatokat, működési, fenntartási költségeket.

(2) A Hivatal alapvető feladatai:

51. § (1) Közmeghallgatást kell tartani évente 1 alkalommal az éves költségvetés elfogadása előtt. A képviselő-testület munkatervében tervezi a közmeghallgatás tartását.

(2) A Képviselő-testület döntése alapján közmeghallgatást lehet tartani a testület által esetenként megjelölt témakörökben is.

(3) Közmeghallgatás összehívása előtt a polgármester tájékoztatást tesz közzé a közmeghallgatás időpontja előtt legalább 5 nappal a következő helyeken:

(4) A közmeghallgatáson elhangzott kérdésekre lehetőleg azonnal válaszolni kell.

(5) Amennyiben a közérdekű kérdés vagy javaslat a közmeghallgatáson nem válaszolható meg, a meg nem válaszolt közérdekű kérdést és javaslatot a polgármester 15 napon belül írásban megválaszolja a kérdezőnek. A válaszról a képviselő-testületet a soron következő ülésen tájékoztatni kell.

52. § (1) A lakosság, valamint a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatása, valamint a fontosabb döntések előkészítésébe történő bevonása érdekében lakossági fórumokat lehet szervezni.

(2) A lakossági fórum lehet

(3) A lakossági fórum meghirdetésére, lebonyolítására a közmeghallgatás szabályai alkalmazandóak.

(4) A polgármester a lakossági fórumokon elhangzottakról a soron következő képviselő-testületi ülésen tájékoztatást ad.

53. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

54. § Hatályát veszti a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 10/2015.(IV.23.) önkormányzati rendelet.