Tát Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésben meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés f) pontjában  meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

A rendelet hatálya

1. § (1)A rendelet hatálya a képviselő-testületre, annak bizottságaira, az önkormányzati hivatalra és az önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési szervekre terjed ki.

A költségvetés bevételei és kiadásai

2.§  (1)^[1]           A képviselő-testület az önkormányzat 2020. évi költségvetését:

állapítja meg.

A főösszegen belül a kiemelt előirányzatokat

(2) Az (1) bekezdésben megállapított költségvetési bevételek forrásonkénti, a költségvetési kiadások jogcímenkénti megoszlását önkormányzati szinten a rendelet 1.1. melléklete alapján határozza meg a képviselő-testület.

(3) Az önkormányzati bevételek és kiadások előirányzat-csoportok, kiemelt előirányzatok és azon belül kötelező feladatok, önként vállalt feladatok, államigazgatási feladatok szerinti bontásban az 1.2., 1.3., 1.4. mellékletek szerint állapítja meg.

(4) A költségvetési bevételi és kiadási előirányzatokat működési bevételek és kiadások, valamint felhalmozási bevételek és kiadások szerinti bontásban, és az ezek alapján megállapított költségvetési egyenleg összegét, továbbá a költségvetési hiány belső és külső finanszírozására szolgáló finanszírozási bevételi, illetve a költségvetési többlet felhasználására szolgáló finanszírozási kiadási előirányzatokat önkormányzati szinten a 2.1. és a 2.2. melléklet részletezi.

(5)   ^[2]A  működési és felhalmozási hiány belső finanszírozásának érdekében a képviselő-testület az előző év költségvetési maradványának 602 388 119 forint igénybevételét rendeli el.

A költségvetés részletezése

3. § A Képviselő-testület az önkormányzat 2020. évi költségvetését részletesen a  következők szerint állapítja meg:

        (1)Az Önkormányzat adósságot keletkeztető ügyletekből és kezességvállalásokból fennálló kötelezettségeit a 3. melléklet részletezi.

        (2)Az Önkormányzat saját bevételeinek részletezését az adósságot keletkeztető ügyletből származó tárgyévi fizetési kötelezettség megállapításához a 4. melléklet tartalmazza.    

        (3)Az Önkormányzat 2020. évi adósságot keletkeztető fejlesztési céljait az 5. melléklet részletezi.     

        (4)Az Önkormányzat költségvetésében beruházások kiadásainak beruházásonkénti részletezése a 6. melléklet szerinti.

        (5)Az önkormányzat költségvetésében szereplő felújítások kiadásait felújításonként a 7. melléklet szerint részletezi.

        (6)Az EU-s támogatással megvalósuló programokat és projekteket a 8. melléklet szerint hagyja jóvá.

        (7)A 2. § (1) bekezdésében megállapított bevételek és kiadások önkormányzati és a helyi önkormányzat által irányított költségvetési szervek szerinti megoszlását, és az éves (engedélyezett) létszám előirányzatot és a közfoglalkoztatottak létszámát költségvetési szervenként, feladatonként a 9.1., 9.2., 9.3., és 9.4. mellékletek szerint határozza meg.

(8)^[3] Az Önkormányzat a kiadások között 36 393 216  Ft működési és 472 463 306 Ft céltartalékot állapít meg.

A költségvetés végrehajtásának szabályai

4. § (1)Az önkormányzati szintű költségvetés végrehajtásáért a polgármester, a könyvvezetéssel kapcsolatos feladatok ellátásáért a jegyző a felelős.

        (2)Az Önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a képviselő-testület, a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester felelős.

 (3)^[4] A költségvetési hiány csökkentése érdekében a képviselő-testület az előző év költségvetési maradványának igénybevételét rendeli el 612 784 339 Ft összegben.

 (4)A költségvetési szerveknél a jutalmazásra fordítható és kifizethető összeg nem tervezhető.

         (5)A költségvetési szerv vezetője e rendelet 10. mellékletében foglalt adatlapon köteles a tartozásállományról adatot szolgáltatni. A költségvetési szerv az általa lejárt esedékességű elismert tartozásállomány tekintetében – nemleges adat esetén is – havonta a tárgyhó 25-i állapotnak megfelelően a tárgyhónapot követő hó 5-ig az önkormányzat jegyzője részére köteles adatszolgáltatást teljesíteni.

 (6)Kiegészítő támogatás igényléséről a működőképességet veszélyeztető helyzet esetében a polgármester gondoskodik, külön képviselő-testületi döntés alapján.

 (7)Amennyiben a költségvetési szerv harminc napon túli, lejárt esedékességű elismert tartozásállományának mértéke két egymást követő hónapban eléri az éves eredeti kiadási előirányzatának 10%-át vagy a százötven millió forintot, az irányító szerv a költségvetési szervhez önkormányzati biztost jelöl ki.

(8)A finanszírozási bevételekkel és kiadásokkal kapcsolatos hatásköröket a Képviselő-testület gyakorolja.

Az előirányzatok módosítása

5. § (1) Az Önkormányzat bevételeinek és kiadásainak módosításáról, átcsoportosításáról a képviselő-testület dönt.

(2) A képviselő-testület a jóváhagyott kiadási előirányzatok közötti átcsoportosítás jogát fenntartja magának.

       (3) A képviselő-testület a költségvetési rendelet 5. § (1) bekezdés szerinti előirányzat-módosítás, előirányzat-átcsoportosítás átvezetéseként - az első negyedév kivételével – negyedévenként^, de legkésőbb az éves költségvetési beszámoló elkészítésének határidejéig, december 31-ei hatállyal módosítja a költségvetési rendeletét. Ha év közben az Országgyűlés a hozzájárulások, támogatások előirányzatait zárolja, azokat csökkenti, törli, az intézkedés kihirdetését követően haladéktalanul a képviselő-testület elé kell terjeszteni a költségvetési rendelet módosítását.

(4) Amennyiben az önkormányzat év közben a költségvetési rendelet készítésekor nem ismert többletbevételhez jut, vagy bevételei a tervezettől elmaradnak, arról a  polgármester a képviselő-testületet tájékoztatja.

(5)A költségvetési szerv a költségvetése kiemelt előirányzatai és a kiemelt előirányzaton belüli rovatok között átcsoportosítást hajthat végre, azonban az nem irányulhat a személyi juttatások előirányzatának növelésére, kivéve, ha azt az irányító szerv engedélyezi az előirányzatok jóváhagyásakor még nem ismert jogszabályváltozás miatt.

 (6)A költségvetési szerv alaptevékenysége körében szellemi tevékenység szerződéssel, számla ellenében történő igénybevételére szolgáló kiadási előirányzat csak a személyi juttatások terhére növelhető.

(7)Amennyiben az önkormányzat év közben a költségvetési rendelet készítésekor nem ismert többletbevételhez jut, vagy bevételei a tervezettől elmaradnak, arról a polgármester a képviselő-testületet tájékoztatja.

 (8)A képviselő-testület által jóváhagyott kiemelt előirányzatokat valamennyi költségvetési szerv köteles betartani. Az előirányzat túllépés fegyelmi felelősséget von maga után.

A gazdálkodás szabályai

6.§ (1) A költségvetési szervek rendeletben meghatározott bevételi és kiadási előirányzatai felett az intézmények vezetői előirányzat-felhasználási jogkörrel rendelkeznek.

(2)A költségvetési szervek az alapfeladatai ellátását szolgáló személyi juttatásokkal és az azokhoz kapcsolódó járulékok és egyéb közterhek előirányzataival minden esetben, egyéb előirányzatokkal a munkamegosztási megállapodásban foglaltaknak megfelelően rendelkezik.

(3)Valamennyi költségvetési szerv vezetője köteles belső szabályzatban rögzíteni a működéshez, gazdálkodáshoz kapcsolódóan a gazdálkodás vitelét meghatározó szabályokat, a mindenkor érvényes központi szabályozás figyelembe vételével, illetve a szükséges módosításokat végrehajtani. A szabályozásbeli hiányosságért, a felelősség a mindenkori intézményvezetőt terheli.

 (4)Az önkormányzati hivatal az évközi előirányzat-módosításokról a jegyző által elrendelt formában köteles naprakész nyilvántartást vezetni.

(5) Államháztartáson kívülre forrás önkormányzat által történt átadása kizárólag költségvetési előirányzat rendelkezésre állása esetén lehetséges.

(6) A pénzeszközátadás megállapodással, támogatási szerződéssel történhet, melyben rögzíteni kell a támogatás jogcímét, a támogatás ütemezését, illetve az átvett támogatás felhasználásáról való beszámolási kötelezettséget.

(7) Államháztartáson kívüli forrás önkormányzat részére történő átvételéről a polgármester dönt, amennyiben az átvett pénzeszköz felhasználásának célja megállapodásban rögzítésre került és az nem jelent az önkormányzat számára többlet pénzügyi kötelezettségvállalást, vagy amennyiben annak átvétele az önkormányzat számára többlet pénzügyi-kötelezettségvállalást nem jelent. Amennyiben az államháztartáson kívüli forrás átvétele az önkormányzat számára többlet pénzügyi-kötelezettségvállalást jelent, 100.000 forint értékhatárig a polgármester, a fölött a képviselő-testület dönt.

(8) A gazdálkodás során év közben létrejött bevételi többletet a képviselő-testület pénzintézeti lekötés útján hasznosítja.

(9) A polgármester 1,6 millió forint + áfa értékig dönthet a forrásfelhasználásról.

A költségvetés végrehajtásának ellenőrzése

7.§  (1) Az önkormányzat ellenőrzése a belső kontrollrendszer keretében valósul meg, melynek létrehozásáért, működtetésért és továbbfejlesztéséért a jegyző felelős.

(2) Az Önkormányzat a belső ellenőrzés kialakításáról a megbízási szerződés útján gondoskodik. A megfelelő működtetésről és a függetlenség biztosításáról a jegyző köteles gondoskodni.

                                              Záró és vegyes rendelkezések

8.§  (1) Ez a rendelet 2020. január 28- án lép hatályba, rendelkezéseit 2020. január 1-jétől kell alkalmazni.