Tokod Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2013. (XI.28.) önkormányzati rendelete

a szociális ellátásokról, valamint a gyermekek védelméről

Hatályos: 2013. 11. 29- 2015. 02. 26

Tokod Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2013. (XI.28.) önkormányzati rendelete

a szociális ellátásokról, valamint a gyermekek védelméről

2013.11.29.

Tokod Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 1. § (2) bekezdésében, 10. § (1) bekezdésében, 25. § (3) bekezdés b) pontjában, 32. § (1) bekezdés b) pontjában és (3) bekezdésében, 37/A. § (3) bekezdésében, 43/B. § (1) bekezdésében, 48. § (4) bekezdésében, 50. § (3) bekezdésében, 132. § (4) bekezdésében, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 29. § (1) és (2) bekezdésében kapott felhatalmazása alapján, Magyarország önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdése 8. pontjában foglalt feladatkörében eljárva, a következőket rendeli el:

I. Fejezet

A szociális igazgatás

1. Általános szabályok

1. § (1) A rendelet alkalmazása során a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 8. § (1) bekezdés a) pontjában foglaltak figyelembevételével kell eljárni.

(2) Az e rendelet alapján nyújtható ellátások iránti valamennyi kérelmet a Tokodi Polgármesteri Hivatalban (a továbbiakban: Polgármesteri Hivatal) kell előterjeszteni, az igényelt ellátás típusának megfelelő nyomtatványon.

(3) A kérelemben a kérelmező nyilatkozik a saját és családja személyi és jövedelemi adatairól. A havi rendszeres jövedelmet, a jövedelem tényleges összegét hitelt érdemlően tanúsító irattal kell igazolni. Ilyen irat lehet: bérjellegű jövedelmeknél a munkáltató által kiállított jövedelemigazolás, nyugdíjasok esetén a Nyugdíjbiztosító Igazgatóság által kiadott nyugdíj összegéről szóló éves igazolás, a kérelem benyújtását megelőző hónap nyugdíjszelvénye, anyasági ellátások és családi pótlék esetén postai feladóvevény, valamint a gyermektartásdíj megállapítása esetén a gyámhivatali határozat.

(4) Amennyiben a kérelmező és családja jövedelmeik igazolására a (3) bekezdésben felsorolt iratokkal nem rendelkezik, a jövedelem igazolására a folyósító szerv igazolását kell elfogadni.

(5) A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 4. § (1) bekezdés db) pontja szerinti családtag esetén iskolalátogatási bizonyítványt, felsőfokú tanulmányok esetén hallgatói jogviszonyról szóló igazolást, a dc) pont szerinti családtag esetén a fogyatékosság bekövetkeztét és tényét igazoló dokumentumot kell csatolni a kérelemhez.

(6) A megállapított és nem rendszeres pénzbeli támogatás kifizetéséről a megállapító szerv rendelkezik az ellátást megállapító határozatban közölt időpont és hely szerint.

(7) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, az e rendelet szerinti rendszeres pénzbeli ellátásokra való jogosultság naptári évenként egy alkalommal, felülvizsgálatra kerül.

2. § (1) A jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevett ellátás megtérítése méltányosságból akkor engedhető el, ha a megtérítésre kötelezett családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét nem éri el.

(2) Az ellátás megtérítése méltányosságból 50%-kal akkor csökkenthető, ha a megtérítésre kötelezett családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 130%-át nem haladja meg.

(3) Az ellátás részletekben való megtérítése akkor engedélyezhető, ha a megtérítésre kötelezett családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 150%-át nem haladja meg.

(4) A részletfizetés időtartama a megtérítésre elrendelt összegtől függően:

a) 50.000,- Ft-ig legfeljebb 6 hónap

b) 50.001,- Ft – 100.000,- Ft-ig legfeljebb 10 hónap

c) 100.000,- Ft felett legfeljebb 12 hónap.

(5) Méltányosság iránti kérelmet a megtérítést elrendelő határozat jogerőre emelkedését követő 30 napon belül lehet benyújtani a megtérítést elrendelő szervnek címezve.

II. Fejezet

Az egyes szociális ellátások

2. Az ellátások formái

3. § (1) Pénzbeli ellátások:

a) aktív korúak ellátása: rendszeres szociális segély,

b) méltányossági ápolási díj,

c) önkormányzati segély,

d) időskorúak támogatása.

(2) Természetben nyújtandó ellátások:

a) önkormányzati segély,

b) köztemetés,

c) az Szt. 50. § (3) bekezdése szerinti közgyógyellátás,

d) szociális célú tűzifa támogatás.

(3) Személyes gondoskodást nyújtó ellátások, alapszolgáltatások:

a) étkeztetés,

b) nappali ellátás: idősek nappali ellátása,

c) családsegítés,

d) támogató szolgáltatás,

e) házi segítségnyújtás.

3. Aktív korúak ellátása: rendszeres szociális segély

4. § (1) A rendszeres szociális segély (jelen szakaszban a továbbiakban: segély) megállapítása iránti kérelem benyújtásával egy időben a kérelmező nyilatkozik arról, hogy – a segély megállapításának és folyósításának feltételeként – együttműködési kötelezettséget vállal az együttműködésre kijelölt szervvel. Az együttműködésre kijelölt szerv, a Dorog és Térsége Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat.

(2) A Polgármesteri Hivatal a kérelmezőt a kérelem benyújtásakor tájékoztatja a segély megállapításának feltételeiről.

(3) A segély folyósításának feltétele a (1) bekezdésben foglaltakon túl, hogy a segélyezett a beilleszkedést segítő programban részt vesz, teljesíti a beilleszkedést segítő programban foglaltakat, melyet az együttműködésre kijelölt szerv készíti el.

(4) A (3) bekezdésben jelölt beilleszkedést segítő program típusa:

a) az együttműködésre kijelölt szerv vezetésével, csoportos személyiségfejlesztő tréning,

b) egyéni foglalkozás az együttműködésre kijelölt szerv szempontjai szerint.

(5) Az együttműködésre kijelölt szerv figyelemmel kíséri és ellenőrzi a segélyt megállapító határozat jogosultjának nyilvántartásba vételét, a határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül.

(6) Amennyiben a segélyezett nyilvántartásba vételi kötelezettségének nem tesz eleget, az együttműködésre kijelölt szerv – határidő megjelölésével - felszólítást küld számára kötelezettsége teljesítésére.

(7) Az együttműködési kötelezettség megszegésének minősül, ha a segélyben részesülő személy:

a) a segélyt megállapító határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül nem keresi fel az együttműködésre kijelölt szervet;

b) az együttműködésre kijelölt szerv által megadott időpontban nem jelentkezik foglalkozásra, és távolmaradását utólag nem igazolja;

c) a beilleszkedést segítő programban foglaltakat nem teljesíti;

d) a (6) bekezdésben megfogalmazottak szerinti felszólításra sem tanúsít együttműködő magatartást.

(8) Az Szt. 33. § (7) bekezdése szerinti aktív korúak ellátására való jogosultság egyéb feltétele, hogy a kérelem benyújtója, illetve az ellátás jogosultja a lakókörnyezete rendezettségének biztosítása körében

a) az általa lakott

aa) lakást folyamatosan tisztán, rendben tartja,

ab) lakás állagát és lakhatásra alkalmas állapotát folyamatosan megőrzi.

b) az általa lakott házat és annak udvarát, kertjét, kerítésével vagy annak hiányában az ingatlanával határos területet, járdát

ba) folyamatosan, az évszaktól és időjárástól függően tisztán, gyom- és hulladékmentesen tartja,

bb) nem terheli szerves, szervetlen hulladék vagy veszélyes anyagok és fémhulladékok elhelyezésével, tárolásával.

c) teljesíti a település köztisztaságáról, a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos hulladékkezelési közszolgáltatásról szóló 4/2010. (II. 16.) önkormányzati rendelet 5. § (1), (8) és (9) bekezdésében, 6. § (1), (2) és (3) bekezdéseiben megfogalmazottakat.

(9) Az Szt. 37. § (1) bekezdés a) - c) pontjában foglaltakon túl rendszeres szociális segélyre jogosult az a személy is, aki rokkantság alapján járó ellátásra nem jogosult, de foglalkozás-egészségügyi szakvizsgával rendelkező orvos, szakorvosi véleményen alapuló igazolása szerint, egészségromlása vagy mentális állapota miatt munkavégzésre (önkormányzat által biztosított közfoglalkoztatásban történő részvételre) nem alkalmas.

4. Méltányossági ápolási díj

5. § (1) Az Önkormányzat méltányossági ápolási díjat (a továbbiakban: ápolási díj) biztosít azon kérelmezőnek, aki 18. életévét betöltött, tartósan beteg személy ápolását-gondozását végzi, ha

a) a kérelmező családjában az 1 főre számított havi családi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 120%-át,

b) egyedül álló kérelmező esetén a kérelmező havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át.

(2) Az ápolási díj folyósításának feltétele, hogy az ápolt személy egészségi állapotára vonatkozó igazolást az ápolási díjban részesülő – a támogatás megállapítását követően évenként – benyújtsa.

(3) Ápolási díjra nem jogosult az a kérelmező, aki az ápolttal tartási kötelezettséget vállaló szerződést kötött. A tartási szerződés létéről vagy nemlétéről a kérelmezőnek, és az ápolandó személynek is nyilatkoznia kell.

(4) Az ápolási díj megállapítása – átruházott hatáskörben – a polgármester feladata.

5. Önkormányzati segély

6. § (1) Az Önkormányzat a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, időszakosan vagy átmenetileg létfenntartási gondokkal küzdő személy részére önkormányzati segélyt (jelen szakaszban a továbbiakban: segély) nyújt, ha a családban az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 %-át, az eltemettetés költségeihez való hozzájárulás esetén a 300%-át.

(2) A segély teljes összege vagy annak egy része az Szt. 47. § (3) bekezdése szerint meghatározott természetbeni ellátásként is biztosítható.

(3) Az (1) bekezdésben foglalt segély megítélésekor vizsgálni kell, a kérelmező mindent elkövetett-e azért, hogy - amennyiben egészségi állapota ebben nem akadályozza - más módon gondoskodjék önmaga, illetve családja létfenntartásáról.

(4) A segély meghatározott időszakra havi rendszerességgel, vagy eseti jelleggel legfeljebb három havonta nyújtható.

(5) Ha a kérelmező rendkívüli életkörülményei, nem várt többlet kiadások - így különösen betegséghez, halálesethez, elemi kár elhárításához, a válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartásához, iskoláztatáshoz, a gyermek fogadásának előkészítéséhez, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásához, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadások - indokolják a halaszthatatlan intézkedést, azonnali segély nyújtható.

(6) A segély összege - az elemi kár esetén nyújtott segély kivételével - családonként legfeljebb 10.000 Ft, az eltemettetés költségeihez való hozzájárulásnál az Szt. 45. § (6) bekezdésében foglaltakra figyelemmel kell a segély összegét meghatározni.

(7) Az (1) bekezdésben foglalt segélyről átruházott hatáskörben a Népjóléti Bizottság, az (5), bekezdésben foglalt segélyről - annak sürgősségére tekintettel - a polgármester dönt.

6. Időskorúak támogatása

7. § Az Önkormányzat valamennyi, a településen lakóhellyel rendelkező, 70. életévét betöltött vagy az adott év folyamán azt betöltő személyt évente 1 alkalommal – kérelem nélkül – támogatásban részesít, melynek kifizetésére október hónapban kerül sor.

7. Köztemetés

8. § (1) A köztemetés költségei 50%-ának megtérítése alól az eltemettetésre köteles személy annak a különös méltánylást érdemlő körülménynek a fennállása esetén mentesíthető, ha

a) családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, vagy

b) egyedül élő személy esetén a havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át nem haladja meg.

(2) A köztemetés költségeinek megtérítése alól az eltemettető annak a különös méltánylást érdemlő körülménynek a fennállása esetén mentesíthető, ha

a) családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-át, vagy

b) egyedül élő személy esetében a havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét

nem haladja meg.

(3) A köztemetés méltányossági kérelmeit – átruházott hatáskörben – a polgármester bírálja el.

8. Közgyógyellátás

9. § (1) Közgyógyellátásra való jogosultság annak a kérelmezőnek állapítható meg:

a) akinek családjában az 1 főre számított havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át, egyedül élő kérelmező esetén annak 250%-át, és

b) akinél a havi rendszeres gyógyító ellátás költségének mértéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének legalább 20%-a.

(2) A közgyógyellátás megállapítása – átruházott hatáskörben – a polgármester feladata.

9. Normatív lakásfenntartási támogatás

10. § Az Szt. 38. § (9) bekezdése szerinti normatív lakásfenntartási támogatásra való jogosultság egyéb feltétele, hogy a kérelem benyújtója, illetve az ellátás jogosultja a lakókörnyezete rendezettségének biztosítása körében

a) az általa lakott

aa) lakást folyamatosan tisztán, rendben tartja,

ab) lakás állagát és lakhatásra alkalmas állapotát folyamatosan megőrzi.

b) az általa lakott házat és annak udvarát, kertjét, kerítésével vagy annak hiányában az ingatlanával határos területet, járdát

ba) folyamatosan, az évszaktól és időjárástól függően tisztán, gyom- és hulladékmentesen tartja,

bb) nem terheli szerves, szervetlen hulladék vagy veszélyes anyagok és fémhulladékok elhelyezésével, tárolásával.

c) teljesíti a település köztisztaságáról, a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos hulladékkezelési közszolgáltatásról szóló 4/2010. (II. 16.) önkormányzati rendelet 5. § (1), (8) és (9) bekezdésében, 6. § (1), (2) és (3) bekezdéseiben megfogalmazottakat.

10. Szociális célú tűzifa támogatás

11. § (1) Az Önkormányzat szociális célú tűzifa támogatást nyújt annak a kérelmezőnek, akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 %-át, és a háztartás nem rendelkezik 2 m3-t meghaladó mennyiségű tűzifával.

(2) A szociális célú tűzifa iránti kérelem elbírálásánál előnyt élveznek a helyi önkormányzatok szociális célú tűzifavásárlásához kapcsolódó kiegészítő támogatásáról szóló 57/2013.(X. 4.) BM rendelet 3. § (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott szociális ellátásra jogosultak.

(3) Szociális célú tűzifa támogatásra az a kérelmező jogosult, aki anyagi és büntetőjogi felelőssége tudatában nyilatkozik arról, hogy a tűzifát fűtési célra saját háztartásában fel tudja használni.

(4) A szociális célú tűzifa támogatás mértéke háztartásonként legfeljebb 1 köbméter.

(5) A szociális célú tűzifa támogatás iránti kérelem elbírálása – átruházott hatáskörben – a Népjóléti Bizottság feladata.

11. Szociális alapellátások

12. § (1) Az Önkormányzat az étkeztetés, a nappali ellátás és a támogató szolgálat feladatait társulásban látja el. A szolgáltatásokat a Dorogi Többcélú Kistérségi Társulás által alapított és közösen fenntartott Dorog és Térsége Szociális Alapellátó Szolgálat intézménye útján biztosítja.

(2) Az Önkormányzat a házi segítségnyújtás feladatának ellátását, a Baptista Szeretetszolgálat Figyelj Rám! Szociális Szolgáltatóval kötött feladat-ellátási szerződés útján biztosítja.

(3) Az (1) bekezdésben foglalt ellátások igénybevételének feltételeit, a fizetendő térítési díjat, az Sztv. 92. § (1) bekezdés b) pontja alapján, Dorog Város Önkormányzatának Képviselő-testülete által alkotott rendelet határozza meg.

12. Családsegítés

13. § Az Önkormányzat a családsegítés feladatát társulásban látja el. A szolgáltatást a Dorog és Térsége Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat útján biztosítja.

13. Szociálpolitikai Kerekasztal

14. § (1) A Szociálpolitikai Kerekasztal tagjai: a polgármester, a Népjóléti Bizottság és a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság elnökei, a családgondozó és a Vöröskereszt helyi vezetője.

(2) A Kerekasztal évente egy alkalommal, január hónapban tartja ülését.

Második rész

IV. Fejezet

A gyermekek védelme

14. Az ellátások formái

15. § (1) Az Önkormányzat a gyermekek védelmét pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátással biztosítja.

(2) A rászoruló család számára – amennyiben ellátásáról más módon nem lehet gondoskodni – önkormányzati segélyt állapít meg.

(3) Az Önkormányzat a személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátások közül, a gyermekjóléti szolgáltatást biztosítja.

15. Gyermekjóléti szolgáltatás

16. § Az Önkormányzat a gyermekjóléti szolgáltatás feladatát társulásban látja el. A szolgáltatást a Dorog és Térsége Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat útján biztosítja.

16. Gyermekek napközbeni ellátása

17. § (1) Az Önkormányzat a gyermekjóléti ellátás keretében biztosítja az óvodában és az általános iskolában a gyermekek részére az étkeztetést.

(2) Az étkeztetés térítési díját az étkezési térítési díjakról szóló 5/2001.(IV. 2.) önkormányzati rendelet állapítja meg.

(3) A napközbeni ellátás iránti kérelmet az intézményvezetőnél kell benyújtani.

V. Fejezet

Záró rendelkezések

18. § (1) A rendelet 2014. január 1-jén lép hatályba.

(2) Hatályát veszti

a) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról, valamint a gyermekek védelméről szóló 18/2012. (IX. 27.) önkormányzati rendelet,

b) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról, valamint a gyermekek védelméről szóló 18/2012. (IX. 27.) önkormányzati rendeletet módosító 1/2013. (I. 30.) önkormányzati rendelet.

A rendeletet 2013. november 28. napján kihirdettem.

Tóth Tivadar
polgármester

Toth Gábor
jegyző