Tokod Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2024. (X. 29.) önkormányzati rendelete
Tokod Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete és szervei szervezeti és működési szabályzatáról
Hatályos: 2024. 12. 11Tokod Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2024. (X. 29.) önkormányzati rendelete
Tokod Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete és szervei szervezeti és működési szabályzatáról
Tokod Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. Az Önkormányzat hivatalos megnevezése, székhelye
1. § (1) Az Önkormányzat hivatalos megnevezése: Tokod Nagyközség Önkormányzata (továbbiakban: önkormányzat)
(2) Az Önkormányzat székhelye: 2531 Tokod, Kossuth Lajos utca 53.
(3) Az önkormányzat alaptevékenységének kormányzati funkció szerinti megjelölését a 3. melléklet tartalmazza.
2. Az Önkormányzat jelképei, kitüntetései, hivatalos lapja
2. § (1) Az önkormányzat jelképeit Tokod Nagyközség címeréről és zászlajáról szóló 13/2005. (X.24.) önkormányzati rendelet szabályozza.
(2) A helyi kitüntetések és elismerő címek alapításáról és adományozásáról az e tárgyban alkotott a kitüntető címek alapításáról és adományozásáról szóló 10/2016. (XI. 30.) önkormányzati rendelet rendelkezik.
3. § (1) Az önkormányzat hivatalos lapja a „Tokodi Kopogtató” című kiadvány.
(2) Az önkormányzat hivatalos lapját térítésmentesen kapja meg valamennyi tokodi háztartás.
(3) Az önkormányzat hivatalos lapját évfolyamonként le kell fűzni és az önkormányzat könyvtárában kell elhelyezni.
(4) Az önkormányzat hivatalos internetes oldala a www.tokod.hu honlapon érhető el.
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSE
3. A képviselők jogállása
4. § (1) A képviselő
a) tevékenyen részt vesz a képviselő-testület és annak a bizottságnak a munkájában, amelynek tagja;
b) írásban vagy szóban a polgármesternek vagy a bizottság elnökének bejelenti, ha a képviselő-testület, illetve bizottság ülésén nem tud részt venni, vagy egyéb megbízatása teljesítésében akadályoztatva van;
c) a vele szemben felmerült összeférhetetlenségi okot az előterjesztés vitájának megkezdése előtt bejelenti,
d) a képviselő-testület vagy bizottság megbízásából való eljárásáról a következő ülésen beszámol.
(2) A képviselő-testületi ülésről való távolmaradással összefüggésben a képviselői tiszteletdíj:
a) 6 hónap időtartamra 25 %-kal csökken, amennyiben a képviselő az adott naptári félévben tartott testületi ülések legfeljebb felén vett részt;
b) 6 hónap időtartamra 50 %-kal csökken, amennyiben a képviselő az adott naptári félévben tartott testületi ülések legfeljebb egyharmadán vett részt;
c) 6 hónap időtartamra 75 %-kal csökken, amennyiben a képviselő az adott naptári félévben tartott testületi ülések legfeljebb egynegyedén vett részt;
d) 6 hónap időtartamra megvonásra kerül, amennyiben a képviselő az adott naptári félévben tartott testületi ülések kevesebb, mint egynegyedén vett részt.
(3) A bizottsági ülésről való távolmaradással összefüggésben a képviselői tiszteletdíjnak az adott bizottsági tagságért vagy bizottsági elnöki tisztségért járó hányada, illetve a nem képviselő bizottsági tag tiszteletdíja:
a) 6 hónap időtartamra 25 %-kal csökken, amennyiben a bizottság elnöke/tagja az adott naptári félévben tartott bizottsági ülések legfeljebb felén vett részt;
b) 6 hónap időtartamra 50 %-kal csökken, amennyiben a bizottság elnöke/tagja az adott naptári félévben tartott bizottsági ülések legfeljebb egyharmadán vett részt;
c) 6 hónap időtartamra 75 %-kal csökken, amennyiben a bizottság elnöke/tagja az adott naptári félévben tartott bizottsági ülések legfeljebb egynegyedén vett részt;
d) 6 hónap időtartamra megvonásra kerül, amennyiben a bizottság elnöke/tagja az adott naptári félévben tartott bizottsági ülések kevesebb, mint egynegyedén vett részt.
(4) A (2) – (3) bekezdésekben foglaltak ellenőrzése az üléseken készült jelenléti ívek, illetve az ülésekről készült jegyzőkönyvek alapján történik. A távolmaradások nyilvántartásáról, megállapításáról a jegyző gondoskodik.
(5) A testületi ülés esetében igazolt a távollét, ha a képviselő önkormányzati ügyben a képviselő-testület megbízásából van távol az ülésről. Bizottsági ülés esetén igazolt a távollét, ha a bizottság képviselő tagja önkormányzati ügyben a képviselő-testület megbízásából van távol a bizottsági ülésről. A megbízásról a jegyzőt értesíteni szükséges.
(6) A személyes érintettségének bejelentését elmulasztó képviselő egy havi tiszteletdíját a képviselő-testület megvonja.
4. Hatáskör átruházása
5. § (1) A képviselő-testület egyes hatásköreinek átruházását az 1. melléklet tartalmazza.
(2) Az átruházott hatáskörben hozott határozatok szövegének tartalmaznia kell a hatáskör gyakorlását átruházó döntésre történő hivatkozást.
5. A képviselő-testület ülései
6. § (1) A képviselő-testület alakuló, rendes, és rendkívüli ülést, valamint közmeghallgatást tart.
(2) A képviselő-testület munkatervében megjelölt időpontban megtartott ülésen (a továbbiakban: rendes ülés) ülésezik.
(3)1 A képviselő-testület az általa elfogadott éves munkatervben meghatározottak szerint – július, augusztus és december hónapok kivételével – havonta tartja rendes üléseit. Az ülést a hónap utolsó hétfői munkanapjára, 17 órai kezdettel kell összehívni a Tokodi Polgármesteri Hivatal tanácstermébe. (2531 Tokod, Kossuth Lajos utca 53.)
6. A rendes ülés
7. §2 A képviselő-testület évente 9 alkalommal tart rendes ülést a munkatervben rögzített napokon és időpontban.
7. Rendkívüli ülés
8. § (1) A képviselő-testület rendkívüli ülésének összehívására vonatkozó indítványt írásban vagy elektronikus formában az ok megjelölésével a polgármesternél kell előterjeszteni.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon kívül a polgármester indokolt esetben rendkívüli ülést hív össze.
8. Az ülés összehívása
9. § (1) A képviselő-testület üléseit a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester, egyidejű akadályoztatásuk esetén a Pénzügyi és Közjóléti Bizottság elnöke hívja össze.
(2) A rendes ülések meghívóját a képviselő-testület tagjai részére az ülés előtt legalább 3 nappal el kell juttatni elektronikus formában. A tanácskozási joggal meghívottak a rendes ülés meghívóját szintén az ülés előtt 3 nappal kapják meg elektronikus formában. Sürgősségi javaslat esetén a napirendhez tartozó előterjesztések a képviselő-testület ülésén papír alapon is kioszthatók a jegyző törvényességi véleményezésével.
(3) A képviselő-testület ülésére szóló meghívónak tartalmaznia kell az ülés időpontját és helyét, a tervezett napirendi pontokat és előterjesztők nevét.
(4) A meghívó mellékletét képezi az előterjesztés, szükség esetén a kérelem, egyéb javaslat, a polgármester írásbeli tájékoztatója a két ülés között történt fontosabb eseményekről, tájékoztató a lejárt idejű határozatokról.
(5) A rendkívüli ülésekre történő meghívás történhet írásban, szóban telefonon, elektronikus úton olyan módon, hogy az ülés előtt legalább 1 nappal megkapják, vagy értesüljenek róla a képviselők, valamint a tanácskozási joggal meghívottak.
(6) A képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni:
a) az önkormányzati képviselőt,
b) a jegyzőt,
c) a bizottságok képviselő-testületi tagsággal nem rendelkező tagjait,
d) a napirend által érintett szervezet vezetőjét, intézményvezetőt,
e) akinek a meghívását a polgármester indokoltnak tartja.
10. § Határozatképtelenség esetén, ugyanazon napirendi pont tárgyalására a képviselő-testület ülését 8 napon belüli időpontra ismételten össze kell hívni.
9. Az ülés nyilvánossága
11. § (1) A választópolgárok a képviselő-testület ülésének időpontjáról, helyéről, napirendjéről és az előterjesztésekről - a zárt ülés anyaga kivételével - az önkormányzat hivatalos honlapján közzétett meghívóból értesülnek.
(2) A képviselő-testület ülésének időpontjáról a lakosságot a jegyző tájékoztatja a meghívó hirdetőtáblákon történő kifüggesztésével, valamint a település honlapján történő megjelentetésével.
12. § A választópolgárok – a zárt ülés anyaga kivételével – betekinthetnek a képviselő-testület elé kerülő napirendek írásos előterjesztéseibe. Ennek érdekében az írásos előterjesztéseket a jegyző köteles az érdeklődők rendelkezésére bocsátani betekintés céljából.
10. Előterjesztés
13. § (1) Előterjesztésnek minősül: a rendelet-tervezet, a határozat-tervezet, a beszámoló és a tájékoztató.
(2) Előterjesztést a polgármester, alpolgármester, a jegyző, a bizottság elnöke, a képviselők, a nemzetiségi önkormányzat elnöke tehetnek.
(3) A képviselő-testület ülésére az előterjesztés írásban nyújtható be. Az írásbeli előterjesztést legkésőbb a képviselő-testület rendes ülését megelőző 7. napig kell – papír alapú vagy elektronikus formában- a Polgármesteri Hivatal Titkárságára leadni. Különösen indokolt esetben – melynek következtében a késedelem jelentős kárral, hátránnyal járna az önkormányzat számára vagy más érdekelt félre nézve sürgősségi indítványként is benyújtható.
(4) Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.
(5) A képviselő-testület elé kerülő előterjesztéseket a jegyző előzetes törvényességi ellenőrzését követően, a feladat szerint hatáskörrel rendelkező bizottság tárgyalja meg.
(6) Az előterjesztés tartalmi és alaki követelményei:
a) az előterjesztés tárgyának tényszerű bemutatását,
b) az előzményeket, különösen a témában hozott korábbi döntéseket, azok végrehajtásának eredményét,
c) a jogszabályi hivatkozásokat,
d) szükség szerint a javasolt döntési változásokat, azok indokait, jogszabályi alapjait az egyes változatok mellett és ellen szóló érveket, valamint a várható eredményeket,
e) költségkihatásokat,
f) minden olyan információt, amely a döntéshez szükséges,
g) határozati javaslatot vagy rendelettervezetet,
h) annak jelzését, hogy mely bizottság tárgyalja meg,
i) a végrehajtásért felelős személy vagy szerv megnevezését, a határidő megjelölését,
j) a jegyző törvényességi ellenjegyzését,
k) annak megjelölését, hogy a döntési javaslat elfogadásához milyen többség szükséges, továbbá zárt ülésen tárgyalandó, illetve tárgyalható előterjesztés esetén e körülmény jelzését.
11. Sürgősségi indítvány
14. § (1) A polgármester, az alpolgármester, a képviselő, valamint a jegyző javasolhatja a képviselő-testületnek a napirendi javaslatba felvett ügyekkel össze nem függő előterjesztés sürgős megtárgyalását (a továbbiakban együtt: sürgősségi indítvány).
(2) Sürgősségi indítvány keretében rendeletalkotási javaslat nem vehető napirendre.
(3) A sürgősségi indítványt előterjesztés formájában a polgármesternél kell írásban benyújtani legkésőbb a képviselő-testület ülését megelőző munkanapon 12 óráig.
(4) A sürgősségi indítványnak tartalmaznia kell a tárgyat, a határozati javaslatot, rövid indokolást, továbbá az előterjesztő nevét és aláírását.
(5) A jegyzői törvényességi ellenőrzés lehetőségét a sürgősségi indítvány esetében is biztosítani kell.
15. § A képviselő-testület a napirend tárgyalása során dönt az előterjesztés napirendre vételéről. Ha nem ismeri el a sürgősséget, az előterjesztést a következő ülés napirendi javaslataként kell kezelni.
12. Az ülés vezetése
16. § (1) Az ülés összehívása és vezetése Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 65. §-a alapján történik. A polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, tartós akadályoztatásuk esetén az ülést a Pénzügyi és Közjóléti Bizottság elnöke hívja össze és vezeti. A polgármester, az alpolgármester, valamint a Pénzügyi és Közjóléti Bizottság elnöke (a továbbiakban együtt: ülést vezető) állandó feladatai az ülés jellegétől függetlenül:
a) az ülés megnyitásakor számszerűen megállapítja a határozatképességet, számba veszi az igazolatlan, illetve igazolt távollévőket. és azt az ülés teljes időtartama alatt folyamatosan vizsgálja,
b) javaslatot tesz az ülés napirendjére, elfogadtatja a napirendet,
c) előterjeszti az esetleges sürgősségi indítványt,
d) minden egyes napirend felett külön-külön nyit vitát,
e) szünetet vagy tárgyalási szünetet rendelhet el,
f) döntésre alkalmas módon összegzi az elhangzott javaslatokat,
g) az előterjesztésben és a vitában elhangzott határozati javaslatokat szavazásra bocsátja,
h) a szavazás eredményének megállapítása után kihirdeti a döntést,
i) rendzavarás esetén az ülést félbeszakíthatja.
(2) A polgármester vagy bármely képviselő kezdeményezheti a napirendi pontok sorrendjének megváltoztatását, melyről a képviselő-testület vita nélkül dönt.
(3) Amennyiben az ülés meghirdetett időpontját követő tizenöt percen belül a határozatképességhez szükséges létszámú képviselő nem jelent meg, akkor az ülést a polgármester elnapolja és az elnapolást követő 8 napon belüli időpontra, ugyanazon napirendi pontok megtárgyalása céljából újból összehívja.
(4) Amennyiben az ülés a napirend tárgyalása közben válik határozatképtelenné, úgy a határozatképtelenség megállapításától számított tizenöt perc elteltével a polgármester az ülést berekeszti. A berekesztett ülésen nem tárgyalt napirendi pontok a következő ülés napirendjére kerülnek.
(5) Amennyiben az ülés meghirdetett időpontja előtt a határozatképességhez szükséges létszámú képviselők előre jelezték távolmaradásukat az ülésről, akkor a polgármester a meghívót, a közléssel azonos módon, visszavonja és ezzel egyidejűleg 8 napon belüli időpontra, ugyanazon napirendi pontok megtárgyalása céljából újból összehívja.
(6) A polgármester vagy bármelyik képviselő javasolhatja a meghívóban szereplő napirendi pont tárgyalásának elnapolását, melyről a képviselő-testület vita nélkül határoz.
(7) A polgármester dönthet a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, a két ülés közötti időszakban felmerült, halaszthatatlan, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó következő önkormányzati ügyekben:
a) önkormányzati saját forrást nem igénylő pályázatok benyújtása esetén, ha a pályázati határidő a következő ülésig lejár,
b) az önkormányzati vagyon megóvása érdekében szükséges, valamint élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető helyzet esetében, ha az elhárítás miatt intézkedést kell hozni.
8) A rendkívüli ülés napirendjére kerülő előterjesztés, valamint a rendes ülésre sürgősségi indítvány formájában a képviselő-testület elé benyújtott előterjesztés tárgyalásának - kivéve, ha ezt törvény vagy e rendelet nem zárja ki - nem feltétele a jelen rendeletben előírt, előzetes bizottsági vélemény beszerzése.
17. § A polgármester figyelmezteti azt a felszólalót, aki eltér a tárgytól, vagy a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő kifejezéseket használ, méltatlan magatartást tanúsít. Ismételt rendzavarás esetén a szót megvonhatja.
13. A napirendek tárgyalása, a vita vezetése
18. § (1) A polgármester minden napirendet – azok sorrendjében – külön nyit meg. Az előterjesztő kiegészítése, módosítása után a polgármester az ügyben illetékes bizottság elnökének – távollétében képviselő tagjának – a véleményét kéri. Ezt követően a polgármester megnyitja a vitát.
(2) A napirend sorrendje:
a) rendelet-tervezet,
b) munkatervben szereplő napirendek,
c) más napirendek,
d) sürgősséggel tárgyalandó indítvány,
e) beszámolók, tájékoztatók.
(3) A vita során – a jelentkezők sorrendjének a figyelembevételével – a képviselő-testület tagjai, valamint a tanácskozási joggal rendelkezők szólhatnak a tárgyhoz, továbbá kérdéseket tehetnek fel, amelyre az előadó válaszol. A polgármester soron kívüli felszólalást is engedélyezhet.
(4) A jegyző a jogszerűség biztosítása érdekében történő jelzés esetén időkorlát nélkül felszólalhat.
19. § (1) A képviselő-testület tagjai és bizottságai a tanácskozás ideje alatt, a döntés meghozataláig az előterjesztéshez az ülés előtt írásban, illetve az ülésen szóban módosító indítványt nyújthatnak be a polgármesterhez. A szavazás elrendelése előtt a polgármester a módosító indítvány írásba foglalását kérheti.
(2) Az előterjesztő és a települési képviselő – figyelemmel a tanácskozás során elhangzottakra – az előterjesztésben szereplő javaslatot, valamint a módosító javaslatot a vita bezárásáig megváltoztathatja, és a szavazás megkezdéséig azt bármikor vissza is vonhatja.
20. § Ha a napirendi ponthoz további hozzászólás nincs, az ülést vezető a vitát lezárja. A vita lezárását követően érdemi hozzászólásra nincs lehetőség. Ezt követően a polgármester elrendeli a szavazást.
14. A szavazás rendje
21. § (1) A polgármester az előterjesztett javaslatokat külön-külön bocsátja szavazásra. A módosító javaslatról való szavazás megelőzi az előterjesztett javaslatról való szavazást. Ha az egymást kizáró javaslatok közül a képviselő-testület az egyik javaslatot elfogadja, a többiről nem kell szavazást elrendelni.
(2) Ha a képviselő-testület két vagy több előterjesztést együtt vitatott meg a határozati javaslatokról külön-külön kell szavazást elrendelni.
(3) A képviselőnek személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettsége van. A döntéshozatalból kizárható a képviselő amennyiben a személyes érintettségére vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztja, és azt bármely képviselő bejelenti, az adott napirendet a Képviselő-testület következő ülésén újra kell tárgyalni.
22. § (1) A képviselő-testület a döntéseit kézfelemeléssel hozza.
(2) Szavazategyenlőség esetén a vita tovább folytatható és a javaslat ismét szavazásra bocsátható. Ismételt szavazategyenlőség esetén az előterjesztő javaslatát a következő rendes ülésre terjesztheti elő.
(3) A javaslat ügyrendi jellegéről az ülést vezető dönt. Az ügyrendi javaslatról a képviselő-testület vita nélkül határoz.
(4) Lezárt napirendi ponthoz, határozathozatal közben, illetőleg azt követően ügyrendi javaslat nem tehető.
(5) A vita lezárására irányuló ügyrendi javaslat csak akkor tehető, ha a hozzászólni kívánó képviselők már egyszer élhettek hozzászólási jogukkal. A vita lezárására irányuló ügyrendi javaslat elfogadása esetén, a képviselő-testület további vita nélkül dönt az előterjesztésről.
15. Nyílt, név szerinti és a titkos szavazás
23. § (1) A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik.
(2) A képviselők igen, nem, tartózkodom nyilatkozattal szavaznak.
(3) A szavazás előtt a polgármester közli a képviselő-testülettel, hogy a javaslat elfogadásához egyszerű vagy minősített többség szükséges.
24. § (1) A képviselő-testület legalább két képviselő indítványára név szerinti szavazást tart.
(2) Név szerinti szavazás esetén a jegyző ABC sorrendben felolvassa a képviselők nevét, akik „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak. Az ülés elnöke utoljára szavaz. A jegyző a szavazást a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámolja, és az eredményről az ülés elnökét tájékoztatja. A szavazás eredményét az ülés elnöke állapítja meg. Az eredményt tartalmazó jegyzéket az ülést vezető és a jegyző aláírásával hitelesíti.
(3) Nem lehet név szerinti szavazást tartani, ha a jogszabály titkos szavazást ír elő.
25. § (1) A zárt ülésen tárgyalható ügyekben az előterjesztő vagy bármely képviselő titkos szavazást kérhet.
(2) A titkos szavazás lebonyolítása ideiglenes szavazatszámláló bizottság (a továbbiakban: SZSZB) közreműködésével történik.
(3) A szavazólap elkészítéséről a jegyző gondoskodik.
(4) A képviselő-testület tagjainak a nevét a jegyző ABC sorrendben felolvassa, majd az ülést vezetőtől a szavazólapot átveszik a képviselők. Az ülést vezető mindig utoljára veszi fel a szavazólapot.
(5) A szavazólapokat kitöltést követően a lepecsételt urnába kell helyezni. A szavazás lezárását követően az SZSZB tagjai összeszámolják a leadott szavazatokat. A szavazás végeredményét az SZSZB jegyzőkönyvbe foglalja, melyet az elnöke ismertet a képviselő-testülettel.
(6) Az SZSZB jegyzőkönyve tartalmazza:
a) a szavazás helyét és napját,
b) a szavazás tárgyát,
c) a szavazás kezdetét és végét,
d) a szavazás eredményét,
e) a bizottság tagjainak nevét.
16. Döntéshozatal
26. § (1) A képviselő-testület döntéseit határozat vagy rendelet formájában hozza. Szavazni csak személyesen lehet.
(2) A rendelettervezet előkészítése a jegyző feladata, képviselő-testület általi elfogadása az alábbiak szerint történik:
a) A tervezet előkészítésével a tárgy szerint illetékes önkormányzati bizottság részt vehet, amennyiben feladatkörét érinti.
b) A tervezetet megvitatás céljából az illetékes bizottság(ok) elé kell terjeszteni, amely azt megvitatja. Erre az ülésre a jegyzőt és szükség szerint más külső szakembereket is meg kell hívni.
c) A rendelettervezet a képviselő-testület elé a polgármester és a bizottságok véleményezése után kerülhet.
17. A rendelet kihirdetése
27. § (1) Az önkormányzati rendelet kihirdetésének módja a Polgármesteri Hivatal épületében lévő hirdetőtáblán történő kifüggesztés.
(2) A kihirdetés időpontja a hirdetőtáblára történő kifüggesztés napja. Az önkormányzati rendeletet 15 napra kell kifüggeszteni.
18. A jegyzőkönyv
28. § (1) A képviselő-testület üléséről – hangfelvétel alapján – jegyzőkönyv készül 1 eredeti példányban, melyet a Hivatalban kell elhelyezni. A jegyzőkönyv elkészítéséről, megőrzéséről a jegyző gondoskodik. A hangfelvételt meg kell őrizni.
(2) A jegyzőkönyvhöz csatolni kell:
a) a meghívót,
b) a jelenlévő képviselők aláírását tartalmazó jelenléti ívet,
c) a név szerinti szavazásról készült iratot,
d) a titkos szavazásról készült jegyzőkönyvet.
(3) A nyílt ülésről készült jegyzőkönyvet a település honlapján közzé kell tenni.
(4) A nyílt ülésről készült jegyzőkönyv megtekinthető a Hivatalban és az önkormányzat hivatalos honlapján. Nyílt ülésről készült hangfelvétel meghallgatását – a technikai feltételekre tekintettel – a polgármester engedélyezi. A hangfelvétel a jegyző vagy az általa megbízott személy jelenlétében hallgatható meg. A nyilvános ülés hangfelvételéről a választópolgárok jegyzeteket készíthetnek.
(5) A zárt ülésről külön jegyzőkönyv készül, melybe a törvényben meghatározott személyek jogosultak betekinteni. A zárt ülés hangfelvételét csak a zárt ülésen jelenlévők hallgathatják meg a jegyző vagy az általa megbízott személy jelenlétében.
19. Közmeghallgatás
29. § (1) A képviselő-testület évente egy alkalommal településrészenként közmeghallgatást tart, valamint a képviselő-testület által esetenként meghatározott egyes napirendek tárgyalása előtt.
(2) A lakosságot a közmeghallgatás időpontjáról és helyéről hirdetményi úton és a honlapon történő megjelentetéssel értesíteni kell.
(3) Amennyiben a közérdekű kérdés vagy javaslat a közmeghallgatáson nem válaszolható meg, a polgármester kivizsgálja az esetet és 15 napon belül tértivevényes levél formájában megválaszolja azt.
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET DÖNTÉSEI
20. A határozat és azok nyilvántartása
30. § (1) A képviselő-testület határozata tartalmazza:
a) a testület döntését,
b) a döntés végrehajtásának határidejét,
c) a végrehajtásért felelős személy nevét, szerv elnevezését.
(2) A képviselő-testület döntéseiről a jegyző nyilvántartást vezet.
21. Önkormányzati rendelet alkotása és azok nyilvántartása
31. § (1) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti:
a) a képviselő,
b) a bizottság,
c) a polgármester,
d) az alpolgármester,
e) a jegyző,
f) a településen működő nemzetiségi önkormányzat,
g) az önkormányzat által fenntartott intézmény vezetője,
h) a település önszerveződő közössége.
(2) A rendelet-tervezet előkészítéséhez a képviselő-testület elveket, szempontokat állapíthat meg.
(3) A rendelet-tervezet kodifikációját a jegyző végzi. Esetenként megbízható az előkészítéssel a tárgy szerint illetékes bizottság, ideiglenes bizottság, illetve külső szakértő.
32. § (1) A rendelet-tervezetet a polgármester vagy a jegyző terjeszti a képviselő-testület elé.
(2) A rendelet-tervezet általános és részletes indokolással terjeszthető elő. Az előterjesztő tájékoztatja a képviselő-testületet az előkészítés és a véleményeztetés során felvetett, de a tervezetben nem szereplő javaslatokról is.
(3) A jegyző a hatályos önkormányzati rendeletek jegyzékét naprakész állapotban vezeti.
33. § (1) A rendelet a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel kerül kihirdetésre. A rendelet a Polgármesteri Hivatal épületében tekinthető meg.
(2) A rendelet kihirdetésének napja a hirdetőtáblán történő kifüggesztés napja.
22. Jogszabálysértés jelzése
34. § (1) A jegyző köteles jelezni a képviselő-testületnek és szerveinek, ha a döntés meghozatala előtt, vagy a döntés meghozatalát követően jogszabálysértést észlel, vagy a képviselő-testület, valamint szervei működése jogszabálysértő.
(2) A jegyző észrevételét:
a) a döntést hozó szerv jegyzőkönyvéhez csatolja, vagy
b) a képviselő-testület ülésén a jegyzőkönyvbe mondhatja, vagy
c) írásban tájékoztatást küld a polgármesternek, bizottság elnökének.
AZ ÖNKORMÁNYZATI TISZTSÉGVISELŐK
23. A polgármester
35. § (1) A polgármester megbízását főállásban látja el, foglalkoztatási jogviszonya sajátos közszolgálati jogviszony.
(2) A polgármester illetményének összegét törvény határozza meg, annak eldöntésében a képviselő-testületnek nincs mérlegelési jogköre.
(3) A polgármester szükség szerint a Polgármesteri Hivatal köztisztviselői részére munkaértekezletet tart, értékeli a Hivatal munkáját, ismerteti az adott időszakban tárgyalt fontosabb ügyeket, az időszerű feladatokat és beszámoltatja a jegyzőt.
24. Az alpolgármester
36. § (1) A képviselő-testület a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére két fő alpolgármestert választ.
(2) Az alpolgármesterek megbízatásukat társadalmi megbízatásban látják el.
25. A jegyző
37. § (1) A jegyző feladatai – a Mötv-ben rögzített feladatokon túl - a képviselő-testület és a bizottságok működésével kapcsolatban:
a) törvényességi szempontból véleményezi az előterjesztéseket, amennyiben a képviselő-testület és szervei jogszabálysértő döntését-működését észleli, köteles azt részükre jelezni;
b) biztosítja a működéssel összefüggő szervezési és ügyviteli feladatok ellátását,
c) előkészíti az önkormányzati rendelet-tervezeteket.
(2) A jegyzői és aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk miatt – legfeljebb hat hónap időtartamra - a jegyzői feladatokat az igazgatási - és szociális ügyintéző munkakört betöltő köztisztviselő látja el.
26. A tisztségviselők fogadóórái
38. § (1) A polgármester minden héten hétfőn 14 órától, 16 óráig tart fogadóórát.
(2) Az alpolgármester minden héten szerdán 14 órától, 16 óráig tart fogadóórát.
(3) A jegyző minden héten szerdán 8 órától, 12 óráig tart fogadóórát.
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET BIZOTTSÁGAI
39. § A képviselő-testület döntéseinek előkészítésére, a döntések végrehajtásának szervezésére, ellenőrzésére, valamint az átruházott hatáskörben való döntéshozatalra kettő állandó bizottságot választ, ideiglenes bizottságot választhat. A bizottságok feladatait a 2. melléklet tartalmazza.
27. Az állandó bizottságok
40. § (1) A képviselő-testület állandó bizottságai:
a) Pénzügyi és Közjóléti Bizottság,
b) Településüzemeltetési és Településfejlesztési Bizottság.
(2) Az állandó bizottságok tagjainak száma:
a) Pénzügyi és Közjóléti Bizottság három fő
b) Településüzemeltetési és Településfejlesztési Bizottság három fő
(3) A bizottság összetételét tekintve két képviselőből és egy külsős tagból áll.
(4) A vagyonnyilatkozatok vizsgálatát, kezelését, őrzését és ellenőrzését, a polgármester és képviselők összeférhetetlensége, illetve méltatlansága ügyében benyújtott kezdeményezést, a Pénzügyi és Közjóléti Bizottság végzi.
28. Az ideiglenes bizottságok
41. § (1) A képviselő-testület meghatározott feladat ellátására eseti (ideiglenes) bizottságot hozhat létre. Az eseti bizottság megbízatása a tevékenységéről szóló jelentés elfogadásáig tart.
(2) Az ideiglenes bizottság feladatát és működésének időtartamát a képviselő-testület a bizottság megválasztásakor állapítja meg.
(3) Az ideiglenes bizottság működésére az állandó bizottságokra vonatkozó szabályok megfelelően irányadók. Az ideiglenes bizottság elnöke csak képviselő lehet.
29. A bizottságok működése
42. § A bizottság feladatkörébe tartozó ügyekben
a) előkészíti a képviselő-testület döntését,
b) dönt a hatáskörébe utalt ügyekben,
c) szervezi a képviselő-testület döntéseinek végrehajtását,
d) kezdeményezi valamely előterjesztés vagy indítvány sürgősségi tárgyalását,
e) állást foglal az előterjesztésekről,
f) ellenőrzi a Polgármesteri Hivatalnak a képviselő-testület döntései előkészítésére, illetve végrehajtására irányuló tevékenységét;
g) ellátja a képviselő-testület által esetenként meghatározott feladatokat.
43. § (1) A költségvetéssel, az önkormányzati vagyonnal, a gazdaságfejlesztéssel kapcsolatos pályázatokkal, az ingatlanhasznosításokkal összefüggő ügyeket, döntési javaslatokat a Pénzügyi és Közjóléti Bizottság véleményével együtt lehet a képviselő-testület elé terjeszteni.
(2) A szociális, a művelődési, az ifjúsági, és a sportügyek a Pénzügyi és Közjóléti Bizottság véleményével kerülnek képviselő-testületi előterjesztésre.
(3) A településrendezési eszközök előkészítése, a módosított rendezési tervek kidolgozása, a településfejlesztéssel, településüzemeltetéssel, parkolás rendjével, közterületek elnevezésével, turizmussal kapcsolatos ügyek a Településüzemeltetési és Településfejlesztési Bizottság véleményével kerülnek képviselő-testületi előterjesztésre.
(4) A bizottság üléseit az elnök, akadályoztatása esetén elnökhelyettes hívja össze és vezeti.
(5) A bizottság elnöke a meghívót és a napirendi pontokhoz tartozó előterjesztéseket az ülés előtt legkésőbb három nappal megküldi a bizottság tagjainak és a meghívottaknak.
(6) A bizottság ülésére meg kell hívni a polgármestert, az alpolgármestert, a jegyzőt, az önkormányzati képviselőket. A bizottság elnöke a bizottsági ülésre más érdekelteket is meghívhat, akik az ülésen tanácskozási joggal vesznek részt.
(7) Bármely képviselő, a polgármester, az alpolgármester és a jegyző javaslatot tehet valamely, a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, amelyre köteles meghívni az indítványozót.
(8) A bizottság köteles a képviselő-testület által meghatározott feladatokat az előírt határidőre elvégezni. A bizottsági ülést követően benyújtott sürgősségi indítványokról, illetve módosító javaslatokról a bizottság a képviselő-testületi ülés megkezdéséig foglalhat állást.
(9) A bizottság döntéseiről a bizottság elnöke ad tájékoztatást.
(10) A bizottságok ügyviteli feladatainak ellátásáról a jegyző gondoskodik. A bizottságok iratait az ügyiratkezelésre vonatkozó szabályok szerint kell kezelni.
A POLGÁRMESTERI HIVATAL
44. § (1) A Polgármesteri Hivatal megnevezése: Tokodi Polgármesteri Hivatal
(2) A Polgármesteri Hivatal székhelye: 2531 Tokod, Kossuth Lajos utca 53.
(3) A Polgármesteri Hivatal kör alakú bélyegzőjén a körívben Tokodi Polgármesteri Hivatal felirat szerepel, középen Magyarország címere.
(4) A Polgármesteri Hivatal ügyfélfogadás rendje:
a) hétfő, 8.00 -12.00 és 13.00 - 16.00 óráig
b) szerda 8.00 - 12.00 és 13.00 - 16.30 óráig
c) péntek 8.00–12.00 óráig
(5) A Polgármesteri Hivatal munkarendje:
a) hétfő, 7.30-16.00 óráig
b) kedd, 7.30-16.00 óráig
c) szerda 7.30–16.30 óráig
d) csütörtök, 7.30-16.00 óráig
e) péntek, 7.30-13.00 óráig
A TELEPÜLÉSI NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZAT
45. § (1) A települési nemzetiségi önkormányzat elnöke tanácskozási joggal részt vehet a képviselő-testület ülésein, arra előterjesztést készíthet.
(2) Tokod Nagyközség Önkormányzata a települési nemzetiségi önkormányzat működéséhez nem lakás céljára szolgáló, rendeltetésszerű használatra alkalmas helyiséget biztosít havi 16 órára térítésmentesen.
(3) A települési nemzetiségi önkormányzat:
a) gazdálkodásának végrehajtásával,
b) a testületi ülések előkészítésével, különösen a meghívók, az előterjesztések, a testületi ülések jegyzőkönyveinek és valamennyi hivatalos levelezés előkészítésével és postázásával,
c) a testületi döntések és a tisztségviselők döntéseinek előkészítésével, a testületi és tisztségviselői döntéshozatalhoz kapcsolódó nyilvántartási, sokszorosítási, postázási feladatok ellátásával,
d) a helyi nemzetiségi önkormányzat működésével, gazdálkodásával kapcsolatos nyilvántartási, iratkezelési feladatok ellátásával
kapcsolatos feladatokat a Polgármesteri Hivatal látja el.
(4) Az önkormányzat és a települési önkormányzat a (3) bekezdésben nevesített feladatok ellátására együttműködési megállapodást köt, amit a képviselő-testület hagy jóvá.
Záró rendelkezések
46. § (1) A jelen rendelet mellékletei az alábbiak:
a) A Képviselő-testület által a polgármesterre, bizottságokra átruházott hatáskörök jegyzékét a rendelet 1. melléklete tartalmazza.
b) A bizottságok feladatait a 2. melléklet tartalmazza.
c) Az önkormányzat alaptevékenységei kormányzati funkció szerinti megjelölését a 3. melléklet tartalmazza.
(2) Tokod Nagyközség Önkormányzata képviselő-testülete által megalkotott, jelen rendelet hatálybalépésének időpontjában hatályban lévő mindazon rendeletekben, amelyekben az adott rendelet Pénzügyi és Ellenőrző Bizottságot vagy Népjóléti Bizottságot említ, e két bizottság alatt – a jelen rendelet 39. § (1) bekezdése a) pontjában meghatározott bizottsági összetételnek és elnevezésnek az érintett rendeletek szövegében történő megfelelő átvezetéséig – Pénzügyi és Közjóléti Bizottságot kell érteni.
47. §3
48. § Ez a rendelet 2024. október 30-án lép hatályba.
A 6. § (3) bekezdése a Tokod Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2024. (XII. 10.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 7. § a Tokod Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2024. (XII. 10.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
A 47. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 3. melléklet a Tokod Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2024. (XII. 10.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.