Baj Község Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32.  cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. Az önkormányzat hivatalos megnevezése, székhelye, a polgármesteri hivatal hivatalos elnevezése

1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Baj Község Önkormányzat.

2. Az Önkormányzat székhelye: 2836 Baj, Petőfi Sándor utca 50.
3. Az önkormányzat jelképei: címer, zászló. A képviselő-testület a címer és a zászló leírását, használatuk szabályait az erről szóló önkormányzati rendeletben állapítja meg.
4. A képviselő-testület a helyi kitüntetések és elismerő címek alapítását és adományozásuk rendjét az elismerő címekről szóló önkormányzati rendeleteiben állapította meg.
5. A település ünnepe: Baj község búcsúnapja (október első vagy második vasárnapja és hétfője).

2. § A polgármesteri hivatal hivatalos megnevezése: Baji Polgármesteri Hivatal.

2. Hatáskör átruházás

3. § (1) A képviselő-testület egyes hatásköreinek gyakorlását az 1. mellékletben foglaltak szerint bizottságaira ruházza át.

(2)^[1] Az Önkormányzat alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolását, megnevezését és felsorolását e rendelet 2. melléklete tartalmazza.

3. A képviselő-testület ülései

4. § (1) A képviselő-testület munkatervében megjelölt időpontban (a továbbiakban: rendes ülés) ülésezik.

 (2) Az alakuló ülés, a rendes ülés, a rendkívüli ülés és a közmeghallgatás hivatalos helyszíne: Baji Polgármesteri Hivatal tanácsterme. A közmeghallgatás megtartható a Baji Német Nemzetiségi Óvoda és Bölcsőde éttermében is.

4. A rendes ülés

5. § (1) A képviselő-testület évente legalább 8 alkalommal rendes ülést tart.

(2) Az ülés napját a tárgyhó minden hónap 4. hetének, keddjére 15 órára kell ütemezni.

(3) A képviselő-testület július hónapban nem tart ülést.

5. Rendkívüli ülés

6. § (1) A képviselő-testület rendkívüli ülésének összehívására vonatkozó indítványt írásban vagy elektronikus formában a polgármesternél terjeszthető elő.

(2) A rendkívüli ülésen kizárólag az a napirend tárgyalható, amelyet a rendkívüli ülés tartására vonatkozó indítvány megjelölt.

(3) A képviselő-testületi ülés helyéről, időpontjáról, napirendjéről az ülést megelőző 5. naptól a polgármester tájékoztatást tesz közzé az önkormányzat hirdetőtábláin történő kifüggesztéssel.

6. A képviselő-testület munkaterve

7. § (1) A munkatervet a polgármester a tárgyév január 31-ig terjeszti a képviselő-testület elé. A munkatervet legkésőbb a beterjesztéstől számított 30 napon belül fogadja el a képviselő-testület.

(2) A munkaterv-tervezet összeállításakor kötelező javaslattevők:

a) az alpolgármester,

b) a települési képviselő,

c) a képviselő-testület bizottsága

d) a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete,

e) az intézményvezetők,

f) a jegyző,

g) a helyi társadalmi szervezetek és egyházak

h) a megyénk országgyűlési képviselői.

(3) A javaslattevők javaslatukat írásban a tárgyév január 15. napjáig juttatják el a polgármesternek.

8. § (1) A munkatervet a polgármester állítja össze a beérkezett javaslatok alapján, aki saját javaslattal is kiegészítheti azt. A figyelembe nem vett javaslatok esetén a képviselő-testület ülésén részletes tájékoztatót tart a polgármester a figyelembe nem vett javaslatok indokairól.

(2) A munkaterv tartalmi elemei a következők:

a) az ülések tervezett időpontja, napirendje,

b) a napirend előterjesztőjének neve,

c) a közmeghallgatás időpontja.

7. Meghívó

9. § (1) A rendes ülések meghívóját és a kapcsolódó előterjesztéseket a képviselő-testület tagjai részére az ülés előtt legalább 5 nappal el kell juttatni. A tanácskozási joggal meghívottak a rendes ülés meghívóját szintén az ülés előtt 5 nappal kapják meg.

(2) A rendkívüli ülésekre történő meghívás történhet írásban, szóban, elektronikus úton, olyan módon, hogy az ülést megelőző nap 12 óráig a képviselők, a bizottságok képviselő-testületi tagsággal nem rendelkező tagjai, az intézményvezetők, valamint a napirendi pontban érintett személyek, szervek képviselő, tagjai.

(3) A Képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal a napirend témájától függően meg kell hívni:

a) a bizottságok képviselő-testületi tagsággal nem rendelkező tagjait,

b) intézmények vezetőit,

c) nemzetiségi önkormányzat elnökét,

d) egyházak képviselőit.

10. § A meghívó mellékletét képezi az előterjesztés, szükség esetén a kérelem, egyéb javaslat. 

11. § Az előterjesztés írásban és szóban is beterjeszthető. Az előterjesztés tartalmazza a tényállást, valamint lehetőség szerint döntési alternatívákat.

8. Előterjesztés

12. § (1) Előterjesztésnek minősül:

a) minden a munkatervbe felvett és új – tervezett napirenden kívüli – dokumentum;

b) a képviselő-testület vagy a képviselő-testület bizottsága által előzetesen javasolt rendelet-tervezet, határozat-tervezet, beszámoló és tájékoztató.

(2) Előterjesztést a polgármester, alpolgármester, a jegyző, a bizottság elnöke, a képviselők, illetve az intézményvezetők, valamint a település lakosságát érintő kérdésről való beszámolóra, tájékoztatóra felkért személy vagy szervezet képviselője tehetnek.

(3) Az előterjesztés a 29.§ (7) bekezdésben meghatározott esetekben írásban kerül benyújtásra. Az írásbeli előterjesztést legkésőbb a képviselő-testület ülését megelőző 10. napig kell a jegyzőhöz eljuttatni.

(4) Az ülés vezetője halaszthatatlan esetben szóbeli sürgősségi előterjesztést is engedélyezhet (szóban vagy írásban). Sürgősségi előterjesztés akkor terjeszthető be, ha határidő mulasztás vagy önkormányzati érdeksérelem nélkül a következő ülésre már nem terjeszthető be. A sürgősségi előterjesztést legkésőbb az ülés napirendjének megszavazásáig lehet előterjeszteni, melyet az előterjesztéskor meg is kell indokolni.

(5) Az előterjesztés tartalmi és alaki követelményei:

a) Az előterjesztés első része tartalmazza:

aa) a címet vagy tárgyat, az előzmények ismertetetését, különös tekintettel a tárgykört érintő korábbi képviselő-testületi döntéseket,

ab) az előkészítésben részt vevők nevét, véleményét,

ac) mindazokat a tényeket, adatokat, körülményeket, összefüggéseket, amelyek lehetővé teszik a minősítést, és a döntést indokolják,

b) Az előterjesztés második része tartalmazza:

ba) az egyértelműen megfogalmazott határozati vagy rendeletalkotási javaslatot,

bb) a végrehajtásért felelősök megnevezését és a végrehajtás határidejét.

9. Az ülés vezetése

13. § (1) A polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, tartós akadályoztatásuk esetén az ülést a Pénzügyi Bizottság elnöke hívja össze és vezeti. A polgármester, az alpolgármester, a Pénzügyi Bizottság elnöke (a továbbiakban együtt: ülést vezető) állandó feladatai az ülés jellegétől függetlenül:

a) az ülés megnyitásakor számszerűen megállapítja a határozatképességet és azt az ülés teljes időtartama alatt folyamatosan vizsgálja,

b) javaslatot tesz az ülés napirendjére,

c) minden egyes előterjesztés felett külön-külön nyit vitát,

d) döntésre alkalmas módon összegzi az elhangzott javaslatokat,

e) az előterjesztésben és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra úgy, hogy előbb a vitában elhangzott módosító, kiegészítő indítványokról az elhangzás sorrendjében, majd az előterjesztésben szereplő határozati javaslatot, és

f) a szavazás eredményének megállapítása után kihirdeti a határozatot.

(2) A polgármester, a képviselők kezdeményezhetik valamely napirendi pont elnapolását, illetve a javasolt sorrend megváltoztatását. A települési képviselő az ülés napirendjének megszavazása előtt kezdeményezheti rendelet megalkotását, vagy határozat meghozatalát. Amennyiben az ülés napirendjébe nem kerül(nek) a javaslat(ok), a következő képviselő-testületi ülés napirendjébe kötelezően fel kell venni a képviselő javaslatát, javaslatait.

(3) Ügyrendi javaslat legfeljebb egy perc időtartamban a képviselő-testületi ülés során bármikor tehető, amely az ülés vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő döntést igénylő eljárási kérdésre vonatkozó javaslat.

14. § (1) Az előterjesztőhöz a képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal meghívottak kérdéseket intézhetnek, amelyekre még a vitát megelőzően válaszolni kell.

(2) Az előterjesztéshez szóbeli kiegészítés csak akkor tehető, ha az új információt tartalmaz.

(3) A vita lezárására a képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet. A vita lezárása után a napirend előadója válaszol a hozzászólásokra, ezt követően további hozzászólásra nincs lehetőség.

15. § (1) A nyilvános ülésen a képviselő-testület tagjain kívüli személyek (a továbbiakban: hallgatóság) a számukra megjelölt helyre ülhetnek

(2) A hallgatóság a napirendekhez hozzászólhat.

(3) A polgármester legfeljebb 5 perc időtartamú hozzászólási jogot biztosít a hallgatóság minden egyes tagjának.

10. A tanácskozás rendjének fenntartása

16. § (1) Az ülést vezető feladata a tanácskozás rendjének fenntartása.

(2) A tanácskozás rendjének fenntartása érdekében a feladatai a következők:

a) a tanácskozás időtartama alatt mindvégig törekszik a vita gyors, érdemi eldöntésére, és

b) figyelmezteti a hozzászólót, ha eltért a tárgyalt témától.

11. Döntéshozatal

17. § (1) A képviselő-testület döntéseit – határozat, rendelet - szavazással hozza.

(2) A szavazatok igen, nem, illetve tartózkodó tartalmúak lehetnek.

(3) Önkormányzati rendelet megalkotását kezdeményezheti:

a) a képviselő;

b) a polgármester;

c) az alpolgármester,

d) a bizottság elnöke,

e) a jegyző.

(4) A kezdeményezést a polgármesternél kell benyújtani.

(5) Az önkormányzati rendelet-tervezet elkészítése a jegyző feladata.

(6) A rendelet tervezet előkészítése és képviselő-testületi elfogadása az alábbiak szerint történik:

a) A rendelet-tervezetet a jegyző készíti el. A tervezet előkészítésével a tárgy szerint illetékes önkormányzati bizottság részt vesz, ha tárgya érinti a bizottság feladat- és hatáskörét.

b) A tervezetet megvitatás céljából az illetékes bizottság(ok) elé kell terjeszteni az a) pont szerinti esetben, amely azt megvitatja. Erre az ülésre a jegyzőt és szükség szerint más külső szakembereket is meg kell hívni.

c) A jegyző – a polgármester és a bizottságok egyetértése esetén – a rendelet-tervezetet a képviselő-testület elé terjeszti.

(7) Határozati javaslatot a polgármester, alpolgármester, a jegyző, a bizottság elnöke, a képviselők tehetnek.

(8) A határozati javaslatot legkésőbb a képviselő-testület ülését megelőző 10. napig kell a jegyzőhöz eljuttatni.

(9) A határozati javaslatot a jegyző továbbítja a polgármesternek, aki gondoskodik a soron következő képviselő-testületi ülésre történő beterjesztéséről.

(10) Az önkormányzat bizottsága, valamint a képviselő-testület tagja a vita lezárásáig bármely határozati javaslathoz módosító indítványt nyújthat be a képviselő-testülethez.

(11) A határozati javaslatot előterjesztő - figyelemmel a vitában elhangzottakra - az előterjesztésben szereplő határozati javaslatot, illetve a módosító határozati javaslatot a benyújtó a vita bezárásáig megváltoztathatja, vagy azt a szavazás megkezdéséig visszavonhatja.

12. Nyílt, név szerinti és a titkos szavazás

18. §  A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik.

19. § (1) A név szerinti szavazás esetén a polgármester a települési képviselők névsorát betűrendben kell felolvasni.

(2) Bármely képviselő javaslatot tehet név szerint szavazásra. Név szerinti szavazást kell elrendelni, ha azzal a jelen lévő képviselők több mint fele egyetért.

20. § (1) A titkos szavazás lebonyolítása előtt a 3 fő települési képviselőből álló szavazatszedő bizottságot kell alakítani.

(2) A bizottság elnökét a képviselő-testület a szavazás előtt megválasztja.

(3) A szavazólap elkészítéséről a bizottság elnöke gondoskodik. A szavazólapot a lepecsételt urnába kell helyezni a titkos szavazáskor.

(4) A képviselő-testület tagjainak a nevét a polgármester felolvassa, majd a polgármestertől a szavazólapot átveszik a települési képviselők. A polgármester mindig utoljára veszi fel a szavazólapot a jegyzőtől.

21. § A szavazólap kitöltését követően a lepecsételt urnába kell helyezni. A szavazás lezárását követően a szavazatszedő bizottság tagjai összeszámolják a leadott szavazatokat. A szavazás végeredményét a szavazatszedő bizottság elnöke ismerteti a képviselő-testülettel.

13. A határozat és rendelet kihirdetése

22.§ (1) A határozatokat a jegyzőkönyv elkészítését követő 15 napon belül el kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek, szervezeteknek.

(2) A határozatok végrehajtásáról szóló előterjesztést a polgármester a rendes ülés első napirendi pontjaként terjeszti a képviselő-testület elé.

23. § (1) Az önkormányzati rendeletet a Polgármesteri Hivatal épületében lévő hirdetőtáblán történő kifüggesztéssel hirdeti ki.

(2) A kihirdetés időpontja a hirdetőtáblára történő kifüggesztés napja. Az önkormányzati rendeletet 15 napra kell kifüggeszteni.

14. Közmeghallgatás

24. § (1) A közmeghallgatás időpontjáról a képviselő-testület munkatervében rendelkezik. Közmeghallgatás összehívása előtt a polgármester tájékoztatást tesz közzé a közmeghallgatás időpontja előtt legalább 5 nappal a következő helyeken:

a) az önkormányzat hirdetőtábláin történő kifüggesztéssel,

b) a elektronikus formában az önkormányzat honlapján történő megjelenítéssel és

c) minden ingatlanhoz kiküldött írásos tájékoztatón.

(2) A közmeghallgatáson elhangzott kérdésekre lehetőleg azonnal válaszolni kell.

(3) Amennyiben a közérdekű kérdés vagy javaslat a közmeghallgatáson nem válaszolható meg, a meg nem válaszolt közérdekű kérdést és javaslatot a polgármester vizsgálja, és 15 napon belül írásban megválaszolja a kérdezőnek. A válaszról a képviselő-testületet a soron következő ülésen tájékoztatni kell.

25. § A közmeghallgatáson a képviselő-testület önálló napirendeket is megtárgyalhat.

15. Jogszabálysértés jelzése

26. § (1) A  jegyző köteles jelezni a képviselő-testületnek és szerveinek, ha a döntés meghozatala előtt, vagy a döntés meghozatalát követően jogszabálysértést észlel, vagy a képviselő-testület és szervei működése jogszabálysértő.

(2) A jegyző észrevételét:

a) a döntést hozó szerv jegyzőkönyvhöz csatolja, vagy

b) a képviselő-testület ülésén a jegyzőkönyvbe mondhatja, vagy

c) írásban tájékoztatást küld a polgármesternek, bizottság vagy társulás elnökének.

16. Települési képviselő tiszteletdíj megvonásának esetei

27.§ (1) Igazoltnak kell tekinteni a képviselő képviselő-testületi ülésről való távollétét, ha betegség, egyéb indokolt elfoglaltság miatt van távol és azt az ülést vezetőjének az ülés megkezdését megelőzően bejelentette.

(2) Igazolatlan távollétnek minősül, ha a (1) bekezdésben foglaltaknak nem tesz eleget, illetve ha a képviselő, az ülés berekesztése előtt az üléstermet igazolás nélkül elhagyja. Igazolatlan távollét esetén a részére megállapított az igazolatlan távollét hónapjára járó tiszteletdíj nem jár.

17. Bizottságok

28. § (1) A Képviselő-testület a

1. Pénzügyi Bizottságot
2. Szociális és Egészségügyi Bizottságot,
3. Kulturális-, Oktatási-, Sport és Ifjúsági Bizottságot,
4. Településfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottságot

hozza létre.

(2) A Pénzügyi Bizottság kettő képviselő-testületi, illetve 1 nem képviselő tagból áll, azaz összesen három tagból. Üléseit szükség szerint, pénzügyi témát tárgyaló képviselő-testületi ülés előtt kell összehívni. Az 1. melléklet 1.1., 1.3-1.7. pontjában meghatározott tartalmú előterjesztések csak a Pénzügyi Bizottság állásfoglalásával nyújthatók be, illetve a 1.8. pontban foglaltakat a Pénzügyi Bizottság nyújtja be a képviselő-testületnek.

(3)^[2] A Szociális és Egészségügyi Bizottság négy képviselő-testületi, illetve 2 nem képviselő tagból áll, azaz összesen hat tagból. Üléseit havonta szükség szerint tartja. Az 1. melléklet 2.1-2.4 pontjában meghatározott tartalmú előterjesztések csak a Szociális és Egészségügyi Bizottság állásfoglalásával nyújthatók be, illetve a 2.5. pontban foglaltakat a Szociális és Egészségügyi Bizottság nyújtja be a képviselő-testületnek.

(4) A Kulturális-, Oktatási-, Sport és Ifjúsági Bizottság három képviselő-testületi, illetve 2 nem képviselő tagból áll, azaz összesen öt tagból. Üléseit szükség szerint, kulturális, oktatási sport és ifjúsági témát tárgyaló képviselő-testületi ülés előtt kell összehívni. Az 1. melléklet 3.1-3.3. pontjában meghatározott tartalmú előterjesztések csak a Kulturális-, Oktatási-, Sport és Ifjúsági Bizottság állásfoglalásával nyújthatók be, illetve a 3.4. pontban foglaltakat a Kulturális-, Oktatási-, Sport és Ifjúsági Bizottság nyújtja be a képviselő-testületnek.

(5) A Településfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság kettő képviselő-testületi, illetve 1 nem képviselő tagból áll, azaz összesen három tagból. Üléseit szükség szerint, bizottsági témát tárgyaló képviselő-testületi ülés előtt kell összehívni. Az 1. melléklet 4.2-4.4. pontjában meghatározott tartalmú előterjesztések csak a Településfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság állásfoglalásával nyújthatók be, illetve a 4.1. pontban foglaltakat a Településfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság nyújtja be a képviselő-testületnek.

18. A bizottságok működésének közös szabályai

29. § (1)  A bizottságok önálló munkatervet készítnek minden év február 15-ig.

(2) A bizottságok üléseit a bizottság elnöke hívja össze és vezeti. Az elnököt – távollétében – az elnökhelyettes helyettesíti.

(3) A bizottságok munkájába külső szakértőt vonhatnak be.

(4) A bizottságok napirendjéhez előterjesztők lehetnek a bizottságok tagjai.

(5) Az előterjesztést, a bizottság ülésének időpontját megelőzően legalább 3 nappal a bizottság elnökének kell benyújtani.

(6) Az előterjesztés szóban vagy írásban is előterjeszthető.

(7) Írásbeli előterjesztést kell készíteni:

a) rendeletalkotással,

b) költségvetési szerv alapítással, megszüntetéssel, átszervezéssel, és

c) társulás alakításával, megszüntetésével

kapcsolatos ügyekben.

30. § (1) A bizottság tanácskozási rendjére, döntéshozatalára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(2) A bizottsági ülés időpontjáról, helyéről napirendjéről az ülést megelőző 5. naptól a bizottság elnöke tájékoztatást tesz közzé az önkormányzat hirdetőtábláin történő kifüggesztéssel.

19. Az önkormányzat szervei

31. § (1) Az önkormányzat szervei:

1. 1 főállású polgármester,
2. 1 társadalmi megbízatású alpolgármester, melyet a képviselők közül választanak,
3. Pénzügyi Bizottság,
4. Szociális és Egészségügyi Bizottság,
5. Kulturális-, Oktatási-, Sport és Ifjúsági Bizottság,
6. Településfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság,
7. 1 jegyző,
8. a Baji Polgármesteri Hivatal, és
9. a társulás.

(2) Az önkormányzat a következő társulásokban vesz részt:

1. Tatai Kistérségi Többcélú Társulás
2. Közép-Duna Vidéke Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás.

20. A jegyzői, aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, tartós akadályoztatásuk

32. § A jegyzői, aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, tartós akadályoztatásuk esetére a jegyzői feladatokat  legfeljebb hat hónap időtartamra az igazgatási előadó látja el.

21. Egyéb működési kérdések és a falugyűlés tartásának szabályai

33. § A települési képviselők az ülésteremben a tanácskozás ideje alatt mobiltelefont nem használhatnak.

34. § A képviselő személyes érintettség bejelentésére vonatkozó kötelezettségének elmulasztása esetén kettő hónapon át tiszteletdíjának 50 %-ára jogosult.

35. § A képviselő-testületi ülésről, bizottsági ülésről készült jegyzőkönyv két példányban készül, melyet a polgármesteri hivatalban kell elhelyezni.

36. § (1) A falugyűlést a polgármester hívja össze, legalább 50 választópolgár írásbeli kezdeményezésre. A kezdeményezést a polgármesterhez kell benyújtani. A kezdeményezésen meg kell jelölni a napirendet.

(2) A falugyűlés összehívásáról a polgármester hirdetmény közzétételével tájékoztatót tesz közzé a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján. A kezdeményezés benyújtását követő 30 napon belül kerül sor a falugyűlés összehívására.

(3) A falugyűlés napirendjére csak olyan kérdések vehetők fel, melyek a településen tervezett ipari beruházás letelepedésével, a települési közszolgáltatások fejlesztésével kapcsolatosak.

(4) A falugyűlést a polgármester vezeti. 

(5) A falugyűlés a hirdetményben közzétett napirendeket tárgyalja.

(6) A megjelentek véleményüket személyenként 5 perc időtartamban fejthetik ki. Egy személy több alkalommal is hozzászólhat.

(7) Amennyiben több vélemény vagy hozzászólás nem érkezik, a polgármester összefoglalja röviden az elhangzottakat és a falugyűlést berekeszti.

22. A települési nemzetiségi önkormányzat testületi működésének biztosítása

37. § (1) Baj Község Önkormányzata a települési nemzetiségi önkormányzat működéséhez, illetőleg a kultúrcsoportok részére teremhasználatot, a nemzetiségi önkormányzat kérésének megfelelően – lehetőségek szerint egyéb eszközöket – biztosít a Baj, Petőfi S. u. 69. szám alatti önkormányzati tulajdonú helyiségében, térítésmentesen.

(2) A települési nemzetiségi önkormányzat

a) gazdálkodásának végrehajtásával,

b) a testületi ülések előkészítésével, különösen a meghívók, az előterjesztések, a testületi ülések jegyzőkönyveinek és valamennyi hivatalos levelezés előkészítésével és postázásával,

c) a testületi döntések és a tisztségviselők döntéseinek előkészítésével, a testületi és tisztségviselői döntéshozatalhoz kapcsolódó nyilvántartási, sokszorosítási, postázási feladatok ellátásával,

d) a helyi nemzetiségi önkormányzat működésével, gazdálkodásával kapcsolatos nyilvántartási, iratkezelési feladatok ellátásával

kapcsolatos feladatokat a Baji Polgármesteri Hivatal látja el.

(3) A képviselő-testület az éves költségvetési rendeletében e célra biztosított összeg erejéig a nemzetiségi önkormányzat működéséhez önkormányzati támogatást nyújthat. Igény esetén biztosítja a jelnyelv és a speciális kommunikációs rendszer használatát.

23. Záró rendelkezések

38. § (1) Ez a  rendelet kihirdetése napján 15 00 órakor lép hatályba.

(2) Hatályát veszti Baj Község Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 1/2011. (I.27.) önkormányzati rendelet.

             Schunder Tibor                                                                     Csicsainé Rischl Anna

             polgármester                                                                                      jegyző

Záradék:

A rendelet kihirdetésének napja: 2014. október 22. 14 ⁵⁵ óra.

                                                                                                          Csicsainé Rischl Anna

                                                                                                                   jegyző