Baj Község Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2015 (II.24.) önkormányzati rendelete
az egyes szociális és gyermekvédelmi ellátási formák helyi szabályozásáról
Hatályos: 2015. 04. 01- 2015. 09. 30Baj Község Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2015 (II.24.) önkormányzati rendelete
az egyes szociális és gyermekvédelmi ellátási formák helyi szabályozásáról
2015-04-01-tól 2015-09-30-ig
Baj Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 10. § (1) bekezdésben, 25. § (3) bekezdés b) pontjában, 26. §-ában, 32. § (1) bekezdés b) pontjában és (3) bekezdésében, 45. § (1) és (7) bekezdésben, 58/B. § (2) bekezdésben, 92. § (1)-(2) bekezdésben és 132. § (4) bekezdés a), d), g) pontjában valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 29. § (1)-(2) bekezdésben, 131. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8. és 8a. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
I. Fejezet
Általános rendelkezések
1. A rendelet célja
1.§ E rendelet célja, hogy a szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében szabályozza a pénzbeli és természetbeni juttatások, valamint a szociális ellátások igénybevételének helyi szabályait, rendelkezzék a szociális és gyermekjóléti szolgáltatások igénybevételének jogosultságáról, mértékéről, igénybevételük módjáról és térítési díjairól.
2. Hatásköri szabályok
2.§ (1) A Képviselő-testület a hatáskörébe utalt települési támogatással kapcsolatos hatásköreit a Szociális és Egészségügyi Bizottságra ruházza át.
(2) A Képviselő-testület az étkeztetéssel kapcsolatos hatáskörét a polgármesterre ruházza át.
3. Eljárási rendelkezések
3.§ Az e rendeletben meghatározott ellátásokra vonatkozó kérelmeket a Baji Polgármesteri Hivatalban lehet egész évben folyamatosan benyújtani.
4.§ (1) Az e rendeletben szabályozott szociális ellátásokra való jogosultság elbírálásához a kérelmező köteles a maga és családja vagyoni, jövedelmi viszonyairól nyilatkozni, és az erre vonatkozó – e rendeletben előírt tartalmú - igazolásokat becsatolni, illetve ennek hivatalból történő megkéréséhez hozzájárulni.
(2) A jövedelem igazolásához csatolni kell:
- a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 10. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt rendszeres jövedelemről a munkáltató igazolását,
- a járási hivatal, illetve a munkaügyi szerv által folyósított ellátásokról a kérelem benyújtását megelőző hónapban folyósított ellátás igazoló szelvényét, ennek hiányában a hatóság által kiállított igazolást,
- a társadalombiztosítás keretében folyósított ellátások esetében a Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság által kiállított igazolást, ennek hiányában a kérelem benyújtását megelőző hónapban kifizetett ellátás igazoló szelvényét vagy az utolsó havi bankszámla kivonatot,
- gyermektartást, illetve árvaellátást igazoló iratot,
- a kiskorú gyermek elhelyezéséről szóló jogerős ítéletet,
- külön élő házastársak esetében a kérelmező büntetőjogi felelőssége tudatában tett nyilatkozatát a különélésről,
- a 16 év feletti nappali tagozaton tanulmányokat folytató gyermek esetében iskolalátogatási vagy hallgatói jogviszony igazolást,
- egyéb nem rendszeres jövedelem igazolására a kérelmező írásbeli nyilatkozatát.
(3) Sürgős esetben, ha a kérelmező körülményei az azonnali segítséget indokolják, a szociális ellátás bizonyítás nélkül, a kérelmező nyilatkozata alapján is megállapítható.
II. Fejezet
Pénzbeli és természetbeni ellátások
4. Települési támogatás
5.§ A települési támogatás formái:
- települési lakásfenntartási támogatás
- települési gyógyszertámogatás
ba) eseti települési gyógyszertámogatás
bb) rendszeres települési gyógyszertámogatás
- települési ápolási támogatás
- települési gyermekszületési támogatás
- időskorúak települési támogatása
- rendkívüli települési támogatás
5. Települési lakásfenntartási támogatás
6.§ (1) A települési lakásfenntartási támogatás a szociálisan rászoruló családok részére az általuk lakott lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott támogatás. A támogatás a villanyáram-, a víz- és csatorna-, a gázfogyasztás, a távhő-szolgáltatás és a szemétszállítás díjához nyújtható.
(2) A települési lakásfenntartási támogatást természetbeni szociális ellátás formájában, a szolgáltató részére történő utalással kell nyújtani.
(3) Települési lakásfenntartási támogatásra jogosult az a személy, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át, és a család tagjai egyikének sincs vagyona.
(4) A települési lakásfenntartási támogatás esetében a lakásfenntartás elismert havi költsége az elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó elismert költség szorzata. Az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség összege 450,- Ft.
(5) A települési lakásfenntartási támogatás esetében elismert lakásnagyság:
- ha a családban egy személy lakik 35 nm,
- ha a családban két személy lakik 45 nm,
- ha a családban három személy lakik 55 nm,
- ha a családban négy személy lakik 65 nm,
- ha négy személynél több lakik a családban, a d) pontban megjelölt lakásnagyság és minden további személy után 5-5 nm,
de legfeljebb a jogosult által lakott lakás nagysága.
(6) A települési lakásfenntartási támogatás egy hónapra jutó összege
- a lakásfenntartás elismert havi költségének 30%-a, ha a jogosult családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50%-át,
- a lakásfenntartás elismert havi költségének és a támogatás mértékének (a továbbiakban: TM) szorzata, ha a jogosult családjában az egy főre jutó havi jövedelem az a) pont szerinti mértéket meghaladja,
de nem lehet kevesebb, mint 2.000,- Ft, azzal, hogy a támogatás összegét 100 forintra kerekítve kell meghatározni.
(7) A (6) bekezdés b) pontja szerinti TM kiszámítása a következő módon történik:
TM = 0,3 – | J– 0,5 NYM | ´ 0,15 | |
NYM |
ahol a J a jogosult családjában egy főre jutó havi jövedelmet, az NYM pedig az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét jelöli. A TM-et századra kerekítve kell meghatározni.
(8) A települési lakásfenntartási támogatás 12 hónapra kerül megállapításra.
(9) A települési lakásfenntartási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és családok számától.
(10) A települési lakásfenntartási támogatás iránti kérelem e rendelet 1. melléklete szerinti formanyomtatványon igényelhető, melyhez csatolni kell:
- e rendelet 2. melléklete szerinti vagyonnyilatkozatot,
- annak a közüzemi szolgáltatónak a számláját, amelyre vonatozóan a támogatás megállapítását kéri.
(11)[1] A kérelmezőt a megállapított települési lakásfenntartási támogatás vonatkozásában a jogosultság kezdő hónapjában a havi támogatás teljes összege illeti meg.
(12) A települési lakásfenntartási támogatást meg kell szüntetni:
- ha a jogosult lakcíme a folyósítás időtartama alatt megváltozik,
- a jogosult halála esetén
a változás, illetve a haláleset hónapjának utolsó napjával.
6. Települési gyógyszertámogatás
7.§ (1) Települési gyógyszertámogatás állapítható meg a betegséggel kapcsolatos gyógyszerek vásárlásához.
(2) A települési gyógyszertámogatás eseti, vagy rendszeres települési támogatás formájában nyújtható.
(3) A települési gyógyszertámogatás iránti kérelem e rendelet 3. melléklete szerinti formanyomtatványon igényelhető, melyhez csatolni kell e rendelet 4. melléklete szerinti háziorvosi vagy szakorvosi igazolást, mely az igénylő gyógyszerszükségletét tartalmazza.
(4) Eseti települési gyógyszertámogatásra jogosult az,
- akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át meghaladja, de nem éri el annak 250%-át, egyedül élő esetén meghaladja annak 250%-át, de nem éri el annak 400%-át, továbbá
- a háziorvosi vagy szakorvosi igazolásán szereplő havi gyógyszerek OEP internetes oldala szerinti térítési díj 3.000,- Ft, vagy annál több.
(5) A (3) bekezdésben foglalt eseti települési gyógyszertámogatás iránti igényét egy személy egy naptári évben legfeljebb 3 alkalommal nyújthatja be.
(6) Az eseti települési gyógyszertámogatás egyszeri összege legfeljebb 5.000,- Ft.
(7) Rendszeres települési gyógyszertámogatásra jogosult az,
- akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át, egyedül élő esetén annak 250%-át, továbbá
- vagyonnal nem rendelkezik, valamint
- a háziorvosi vagy szakorvosi igazolásán szereplő havi gyógyszerek OEP internetes oldala szerinti térítési díj 5.000,- Ft, vagy annál több.
(8) A (7) bekezdésben foglalt rendszeres települési gyógyszertámogatás 12 hónapra kerül megállapításra, melynek havi összege a (7) bekezdés c) pontja alapján meghatározott térítési díj 30%-a, de legalább 3.000,- Ft.
(9)[2] A kérelmezőt a megállapított rendszeres települési gyógyszertámogatás vonatkozásában a jogosultság kezdő hónapjában a havi támogatás teljes összege illeti meg.
(10) A rendszeres települési gyógyszertámogatást meg kell szüntetni:
- ha a jogosult lakcíme a folyósítás időtartama alatt megváltozik,
- a jogosult halála esetén
a változás, illetve a haláleset hónapjának utolsó napjával.
7. Települési ápolási támogatás
8.§ (1) Települési ápolási támogatás állapítható meg azon személy részére,
- akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, egyedül élő vagy gyermekét egyedül nevelő szülő esetén annak 200%-át, és
- 18 év feletti tartósan beteg hozzátartozójának ápolását, gondozását végzi, továbbá
- regisztrált álláskereső, valamint
- az ápolttal közös háztartásban nem él más ápolásra alkalmas hozzátartozó, és
- az ápolást végző személy és az ápolt személy nem kötött egymással eltartási, életjáradéki vagy öröklési szerződést.
(2) A települési ápolási támogatás iránti kérelem e rendelet 5. melléklete szerinti formanyomtatványon igényelhető, melyhez csatolni kell e rendelet 6. melléklete szerinti, az ápolt személy egészségi állapotára vonatkozó háziorvosi igazolást, valamint az állami foglalkoztatási szerv által kiállított hatósági bizonyítványt.
(3) Az (1) bekezdésben foglalt települési ápolási támogatás 12 hónapra kerül megállapításra.
(4) A települési ápolási támogatás havi összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-a.
(5)[3] A kérelmezőt a megállapított települési ápolási támogatás vonatkozásában a jogosultság kezdő hónapjában a havi támogatás teljes összege illeti meg.
(6) A települési ápolási támogatást meg kell szüntetni:
- ha az ápoló személy lakcíme a folyósítás időtartama alatt megváltozik,
- az ápolt személy halála esetén
a változás, illetve a haláleset hónapjának utolsó napjával.
8. Települési gyermekszületési támogatás
9.§ (1) Települési gyermekszületési támogatás nyújtható gyermek születésére tekintettel, ha a szülők bármelyike a településen életvitelszerűen lakik.
(2) A támogatás összege a szülő jövedelmi viszonyától függetlenül 15.000,- Ft gyermekenként.
(3)[4] A települési gyermekszületési támogatás iránti kérelem e rendelet 7. melléklete szerinti formanyomtatványon igényelhető.
9. Időskorúak települési támogatása
10.§ (1) Időskorúak települési támogatására jogosultak a 75 év feletti, a településen életvitelszerűen lakó személyek jövedelemtől függetlenül, minden év decemberében egy alkalommal, természetbeni vagy pénzbeli formában.
(2) Az (1) bekezdés szerinti támogatás összege személyenként legalább 2.000,- Ft.
(3) Az (1) bekezdésben foglalt támogatásra jogosultak kérelem benyújtása nélkül részesülnek a támogatásban.
10. Rendkívüli települési támogatás
11.§ (1) Rendkívüli települési támogatásra jogosult az a személy, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át, egyedül élő esetén annak 400%-át.
(2) A (1) bekezdés szerinti támogatás esetén a támogatás egyszeri alkalomra megállapítható összege legalább 2.000,- Ft, de legfeljebb 10.000,- Ft lehet.
12.§ (1) Rendkívüli települési támogatásra jogosult az a kérelmező- gyermekének rászorultságára tekintettel – aki időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, illetve létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, és ahol az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át, gyermekét egyedül nevelő személy esetén annak 350 %-át.
(2) A támogatás összege gyermekenként legalább az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 10 % -a, de legfeljebb 15.000 Ft.
13.§ (1) Rendkívüli települési támogatásra jogosult a temetési költségekre tekintettel az a személy, akinek a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti, és családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300%-át, egyedül élő személy esetén annak 350%-át.
(2) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként megállapított települési temetési támogatás összege nem lehet kevesebb a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségének 10%-ánál, de elérheti annak teljes összegét.
(3)[5] Az (1) bekezdés szerinti támogatás igénylése esetén mellékelni kell a temetés költségeiről – a kérelmező vagy a vele azonos lakcímen élő közeli hozzátartozója nevére – kiállított számla eredeti példányát.
(4) A támogatás összegét az arról szóló határozat számával együtt a temetési számlára rá kell vezetni és a számlát a kérelmező részére vissza kell adni.
(5) Ha kérelmező családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100%-át, egyedül élő esetén annak 150%-át a támogatás a temetés költségeinek kifizetésére előre is adható. Ebben az esetben a határozatban meg kell jelölni azt a határidőt, ameddig a kérelmező köteles a temetés igazoló számláit bemutatni.
14.§ A rendkívüli települési támogatás iránti kérelem e rendelet 8. melléklete szerinti formanyomtatványon igényelhető.
11. Települési támogatás folyósítása, felhasználásának ellenőrzése
15.§ (1) E rendeletben szabályozott települési támogatások folyósítása - a települési lakásfenntartási támogatás kivételével – a Baji Polgármesteri Hivatal házipénztára útján, a kérelem benyújtását követő hónap 5. napjáig készpénzes kifizetéssel történik.
(2) Eseti települési gyógyszertámogatás, rendszeres települési gyógyszertámogatás, valamint rendkívüli települési támogatás iránti igények esetén kizárólag a kérelemben megjelölt célra használható fel a megállapított támogatás.
(3) Az (2) bekezdés szerinti felhasználást a jogosultnak a támogatás folyósítását követő egy hónapon belül a nevére és címére szóló bizonylattal kell igazolnia.
(4) A támogatások felhasználásának ellenőrzését Baj Község Jegyző végzi a jogosult által benyújtott bizonylatok alapján.
III. Fejezet
Személyes gondoskodást nyújtó ellátások
12. Szociális szolgáltatások
Személyes gondoskodást nyújtó ellátások
Szociális alapszolgáltatások
17.§ (1) Az Szt. 57.§ (1) bekezdésében foglalt szociális alapellátásokat Baj Község Önkormányzata az étkeztetés kivételével Tata Város Önkormányzati Képviselő-testületének a szociális ellátások és az egyes szociális szolgáltatásokról, valamint azok térítési díjairól szóló önkormányzati rendelete alapján biztosítja.
13. A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások[6]
18.§ (1)[7] A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások keretében az önkormányzat biztosítja a gyermekjóléti szolgáltatást, a gyermekek napközbeni ellátását, a gyermekek átmeneti gondozását.
(2) Az önkormányzat a gyermekek napközbeni ellátásának keretében gondoskodik az ellátásában részesülő gyermekek nappali felügyeletéről, neveléséről és étkeztetéséről. Az ellátás szervezeti formájaként az önkormányzat Baji Német Nemzetiségi Óvodát és Bölcsődét tart fenn.
(3) A gyermekjóléti szolgáltatást, és a gyermekek átmeneti gondozását a Tatai Kistérségi Többcélú társulás keretében biztosítja az önkormányzat.
(4) Az intézményi térítési díjat az önkormányzat a saját konyhán biztosított élelmezés nyersanyagnormájának és térítési díjainak megállapításáról szóló 15/2008.(IX.1.) rendeletében szabályozza.
(5) Az ellátásba való felvételről és térítési díjról az érintett intézmény vezetője dönt.
14. Étkeztetés
19.§ (1) Étkeztetésre jogosult aki,
- 80. életévét betöltötte, vagy
- korhatárra tekintet nélkül, akinek
ba) egészségi állapota , vagy
bb) fogyatékossága, vagy
bc) pszichiátriai betegsége, vagy
bd) szenvedélybetegsége vagy
be)hajléktalansága
ezt indokolja.
(2) Egészségi állapota miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki mozgásában korlátozott, krónikus, vagy akut megbetegedése, fogyatékossága miatt önmaga ellátásáról - részben vagy teljesen – gondoskodni nem tud.
(3) Fogyatékossága miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki
- fogyatékossági támogatásban részesül
- vakok személyi járadékában részesül
- emelt összegű családi pótlékban részesül, vagy utána magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak.
(4) Pszichiátriai betegsége, illetve szenvedélybetegsége miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igényel, önmaga ellátására részben képes.
(5) Hajléktalansága miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki bejelentett lakóhellyel nem rendelkezik, kivéve azt, akinek bejelentett lakóhelye a hajléktalan szállás.
(6)[8] A szociális rászorultság igazolására a következő iratokat illetve nyilatkozatokat lehet elfogadni:
- az (1) bekezdés ba) és bd) alpontokban meghatározott esetekben háziorvosi, szakorvosi igazolást,
- az (1) bekezdés bb) alpontban meghatározott esetben fogyatékossági támogatást, vakok személyi járadékát, illetve magasabb összegű családi pótlékot megállapító, folyósítását igazoló határozatot, szakvéleményt, illetve iratot,
- az (1) bekezdés bc) alpontban meghatározott esetben pszichiáter vagy neurológus szakorvosi szakvéleményét,
- az (1) bekezdés be) alpontban meghatározott esetben a lakcím igazolására személyi igazolványt, illetve lakcímet igazoló hatósági igazolványt, amely szerint az igénylő bejelentett lakóhellyel nem rendelkezik, illetve akinek bejelentett lakóhelye hajléktalan szállás.
(7) Az étkeztetés történhet
- házhoz szállítással,
- jogosult általi elvitellel, vagy
- helyben fogyasztással.
(8) Az étkeztetést az önkormányzat a Baji Német Nemzetiségi Óvoda és Bölcsőde konyháján biztosítja.
(9) Az ebéd házhoz szállítását az ellátottak személyi térítési díjfizetési kötelezettség nélkül vehetik igénybe. Ehhez háziorvosi igazolás szükséges.
20. § (1) A szociális étkeztetést meg kell szüntetni, ha
- az ellátott jelzi, hogy az ellátást nem kívánja igénybe venni,
- a jogosultsági feltételek már nem állnak fenn.
15. Térítési díj
21. § (1) Az étkeztetés személyi térítési díját az igénylő jövedelmi viszonyai alapján a polgármester állapítja meg.
(2) A szociális étkeztetés térítési díját utólag a tárgyhónapot követő hónap 20. napjáig kell megfizetni.
(3) A szociális étkezés intézményi térítési díja 320,- Ft/fő/ellátási nap az étel helyszínen történő elfogyasztása és az igénybevétel helyére történő kiszállítás esetében is. Intézményi térítési díj házhozszállítással 320,- Ft/adag.
A fizetendő térítési díj az igénybevevő jövedelmi viszonyának figyelembevételével az alábbi összegű kedvezménnyel csökken:
jövedelem | helyszínen történő fogyasztás esetében | étel kiszállítása esetében | étel elvitele esetében |
igénybevevő havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege 150%-át nem éri el | 180,- Ft/fő/ellátási nap | 180,- Ft/fő/ellátási nap | 180,- Ft/fő/ellátási nap |
igénybevevő havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege 150%-a és 300%-a közötti összeg | 140,- Ft/fő/ellátási nap | 140,- Ft/fő/ellátási nap | 140,- Ft/fő/ellátási nap |
igénybevevő havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege 300%-a és 350%-a közötti összeg | 80,- Ft/fő/ellátási nap | 80,- Ft/fő/ellátási nap | 80,- Ft/fő/ellátási nap |
16. Szociálpolitikai kerekasztal
22.§ Baj Község Önkormányzata az Sztv. 58/B. § (2) bekezdése alapján Szociálpolitikai Kerekasztalt hoz létre, melynek tagjai:
- Baj Község polgármestere
- Baj Község Képviselő-testületének Szociális és Egészségügyi Bizottságának elnöke
- Tata Város polgármestere
- Baj Község háziorvosai és védőnője
- A Baji Szent István Német Nemzetiségi Általános Iskola és a Baji Német Nemzetiségi Óvoda és Bölcsőde gyermekvédelmi felelőse
IV. Fejezet
Záró rendelkezések
23.§ (1) Ez a rendelet 2015. március 1. napján lép hatályba
(2) Hatályát veszti Baj Község Képviselő-testületének a szociális és gyermekvédelmi ellátásokról szóló 7/2009. (V.28.) rendelete.
Schunder Tibor Csicsainé Rischl Anna
polgármester jegyző
Kihirdetve: 2015. február 24.
Csicsainé Rischl Anna
jegyző
Módosította: 5/2015. (III.31.) ÖR. 1.§ (1) bekezdése. Hatályos: 2015. április 01-jétől.
Módosította: 5/2015. (III.31.) ÖR. 1.§ (2) bekezdése. Hatályos: 2015. április 01-jétől.
Módosította: 5/2015. (III.31.) ÖR. 1.§ (3) bekezdése. Hatályos: 2015. április 01-jétől.
Módosította: 5/2015. (III.31.) ÖR. 2.§-a. Hatályos: 2015. április 01-jétől.
Módosította: 5/2015. (III.31.) ÖR. 3.§-a. Hatályos: 2015. április 01-jétől.
Módosította: 5/2015. (III.31.) ÖR. 4.§ (1) bekezdése. Hatályos: 2015. április 01-jétől.
Módosította: 5/2015. (III.31.) ÖR. 4.§ (2) bekezdése. Hatályos: 2015. április 01-jétől.
Módosította: 5/2015. (III.31.) ÖR. 5.§-a. Hatályos: 2015. április 01-jétől.