1. § 1) Jelen rendelet Dunaalmás községének a vasút és a Duna közötti területére terjed ki, a vasútállomástól az almásfüzitői igazgatási határig.

2) Az 1) bekezdésben foglalt területen telket, területeket alakítani, építési, bontási, fennmaradási engedélyt adni csak jelen rendelet, valamint az Országos Településrendezési és Építési Követelményeknek, valamint a rendelet mellékletét képező M=1:4000 méretarányú szabályozási tervnek megfelelően lehet.

3) Dunaalmás Duna-parti területe környezetvédelmi és településesztétikai szempontból kiemelt övezetnek minősítendő, ezért az övezetben csak a környezet minősítendő, ezért az övezetben csak a környezet minőségét, állapotát kedvezően megváltoztató beavatkozások engedélyezhetők. Építkezni, épületet elhelyezni csak a szabályozási tervben engedélyezett területen, közművesített telkeken lehetséges.

4) Dunaalmás Duna-parti területén a telkek zöldfelületének mértékét az egyes övezetekre szóló előírások határozzák meg. A legkisebb zöldfelület mértéke azonban, 50,0%-nál kisebb - kereskedelmi és gazdasági övezetek kivételével - egyetlen alövezet, egyetlen telek esetében sem lehet.

5) Dunaalmás Duna-parti területén a zöldfelületi jelleg megtartása érdekében a növényzet értékes elemi megőrzendők. Az övezeti előírásoknak megfelelő építmények, épületek csak az egész telekre szóló favédelmi – a meglévő növényzet értékelését és javasolt védelmét tartalmazó – terv készítése esetén helyezhetők el.

6) Dunaalmás Duna-parti területén a létesítendő új közművek – villamosenergia-ellátás, táv- és hírközlési vezetékek – csak föl alatti elhelyezéssel építhetők.

7) Dunaalmás Duna-parti területén a tájékoztatást szolgáló feliratokat esztétikus, egységes tervezésű információs rendszerben kell elhelyezni, közterületen 1,0 m²-nél nagyobb hirdetőtábla nem helyezhető el.

8) Dunaalmás Duna-parti területén létesítendő burkolt parkolók felületén összegyűlő felszíni vizek csak megfelelő előzetes tisztítás (olajfogó, homokszűrő, törmelékfogó stb.) után az illetékes víyzügyi és környezetvédelmi hatóság engedélyével vezethetők a Dunába.

2. § 1) A Duna-parti terület:

3. § 1) A beépítésre szánt területek:

2) A Duna-parti építési és építésre nem szánt övezetekben 100 m²-nél kisebb épület nem építhető (a bódésodás elkerülése végett). Kivételt képez ez alól a nyilvános WC épület (vagy konténer), a portásfülkék, valamint a szükséges közmű-építmények.

3) A teljes part menti terület kiemelt levegőtisztaság-védelmi kategóriába sorolandó.

4) A rendelet hatálya alá tartozó területen haszonállat tartása (ló, szarvasmarha, bivaly, szamár, öszvér, sertés, juh, kecske, baromfifélék, galamb, házinyúl) a turisztikai hasznosítású lótartás kivételével tilos!

5) Aki a (4) bekezdésben foglaltakat megszegi, szabálysértést követ el és 30.000,- Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható.

4. § 1) A Duna-part területének legjelentősebb övezete a Kü-Id jelű különleges idegenforgalmi övezet, mely speciális funkciója szerint további alövezetekre tagozódik. Az övezet területét teljes közművesítéssel kel ellátni. Az övezetben előírt telkenkénti zöldfelületet nagy lombkoronát növelő fákkal kell ligetesen beültetni. Terepszint alatt gépjármű- és sportszertárolót, valamint az épületek működéséhez szükséges berendezések helyiségeit lehet elhelyezni.

2) A Kü-Id,K jelű övezet a különleges idegenforgalmi övezet vízi sport-központ alövezete. Az övezet területén a nemzetközi vízi sporthoz kapcsolódó létesítmények helyezhetők el. (Szállásférőhelyek, kereskedelmi ellátó és kulturális létesítmények, sportlétesítmények és a hajózáshoz szorosan kapcsolódó üzemi jellegű, kiszolgáló létesítmények.) Az övezetben kialakítandó és beépíthető telek nagysága az övezeti jelben szereplő számnak megfelelően min.3-5000 m2. A megengedhető legnagyobb beépítettség 20,0-30,0%. A zöldfelületként tartandó terület aránya min.50,0% (Hajótároló esetén ennek fel, ún,. "zöldbeton" is lehet). A kialakítható legnagyobb építménymagasság 7,5 m. Technológiával igazolt esetben (magas árbocú hajó, uszoda) az építménymagasság kivételesen 10,5 m is lehet. Az épületek megengedett legkisebb építménymagassága 4,0 m. Az övezet telkeit szabadon álló módon vagy csoportosan elhelyezett épületekkel lehet beépíteni. A terepszint alatti beépítés mértéke max. 50,0%. A megengedett legnagyobb szintterület sűrűség 1,0.

3) A Kü-Id,Vs jelű alövezet a vízi sportokhoz kapcsolódó sporttáborok területe. Az alövezetben kialakítható és beépíthető legkisebb telek 3000 m2. A megengedett legnagyobb beépítettség 10,0%, szabadon álló, max. 4,5 m-es építménymagasságú épületek helyezhetők el. A terepszint alatt megengedett legnagyobb beépítettség max. 20,0%. A telek min. 60,0%-a zöldfelületként tartandó. A megengedett legnagyobb szintterület sűrűség 0,4.

4) A Kü-Id,St+1 jelű alövezet a thermál strand tervezett övezete. A kialakítandó, illetve beépíthető legkisebb telek 1,0 ha. A telek területének max. 10,0%-a építhető be szabadon álló, vagy csoportosan elhelyezett épületekkel, max. 7,5 m-es építménymagassággal. Technológiával igazolt esetben (uszodai csarnok) a építménymagasság kivételesen 10,5 m is lehet. A telek területének 70,0%-át zöldfelületként kell kialakítani. Terepszint alatti beépítettség max. 20,0% lehet. A megengedett legnagyobb szintterület sűrűség 0,4.

5) A Kü-Id,S+t2 jelű alövezet a régi thermál strand tervezett övezete. A kialakítandó, illetve beépíthető legkisebb telek 0,8 ha. A telek területének max. 15,0%-a építhető be szabadon álló épülettel amely kiegészíthető +10% lábakon álló épületrésszel (L) és +10% medence műtárggyal (M), melynek beépítési szintje a mértékadó árvízszint. A max. 7,5 m-es építménymagasság a mértékadó árvízszinttől (112,3mbf) számítandó. Technológiával igazolt esetben (uszodai csarnok) a építménymagasság kivételesen 10,5 m is lehet. A telek területének 70,0%-át zöldfelületként kell kialakítani. Terepszint alatti beépítettség max. 20,0% lehet. A megengedett legnagyobb szintterület-sűrűség 0,5.

6) A Kü-Id,Sp jelű alövezet idegenforgalmi hasznosítású sport-területek tervezett alövezete. A kialakítható, illetve beépíthető legkisebb telek 3000 m2. A telek területének max. 5,0%-a építhető be szabadon álló, vagy csoportosan elhelyezett épületekkel, max. 4,5 m-es építménymagassággal. A telek területének 70,0%-át zöldfelületként kell kialakítani. Terepszint alatti beépítettség max. 10,0% lehet. A megengedett legnagyobb szintterület sűrűség 0,2.

5. § 1) Az Üü jelű üdülőházas üdülő övezet jelen tervezési területen a Kemping és egyéb kereskedelmi szállásférőhely területe.

2) A kialakítható legnagyobb telek 5000 m2, melynek a kemping esetében max. 10,0%-a építhető be max. 4,5 m építménymagasságú, szabadon álló épülettel, egyéb szállásférőhely esetén max. 20,0%-a építhető be max. 7,5 m építménymagasságú, csoportosan álló épülettel.

6. § 1) Az Gip jelű ipari gazdasági területen jelentős mértékben zavaró hatású (robbanásveszélyes) ipari tevékenység céljára szolgáló épületek, építmények helyezhetők el.

2) Az 1) bekezdésben meghatározott gazdasági övezetekben az övezet területén levő telkeket a telekhatárok mentén kötelezően fásítani kell, továbbá cserjesor telepítendő. A minimálisan előírt zöldfelületet legalább gyepesíteni kell, továbbá a telekhatáron ültetett fasorok és cserjesorokon kívül minden 100 m2 zöldfelületre legalább 1 db átlagos méretű hát, vagy 5 db átlagos méretű cserjét kell ültetni. A Duna-part mentén zöldfelület, fasor csak a Duna menti galérianövényzetnek megfelelő honos fafajokból ültethető. A Duna-part mentén zöldfelület, fasor csak a Duna menti galérianövényzetnek megfelelő honos fafajokból ültethető. A zöldfelületek kialakítása csak kertészeti szakemberek bevonásával történhet.

7. § 1) A terület-felhasználási egységben

2) Az OTÉK 26. § 3) bekezdése jelen tervezési területen csak a vasúti övezetre vonatkozik. A többi övezetben csak közlekedési és közmű építmények létesíthetőek.

3) Vezeték légkábelben nem vezethető.

4) Parkolót csak fásítottan (1 fa/4 szgk.) lehet kialakítani.

8. § 1) Zöldterület – közpark – a szabályozási terven Kp jellel szabályozott közterület.

2) Közpark fásítása csak a helyi természeti adottságoknak megfelelő honos fafajokkal és azok nemesített fajtáival történhet.

3) Közpark területén az OTÉK 27. §-a szerinti építmények helyezhetők el.

4) Közpark területén a növényzettel fedett területnek legalább 70%-nak kell lennie.

5) Közpark területén légvezeték nem létesíthető.

6) A fásítás során közegészségügyi szempontok figyelembevételével kerülni kell az allergiakeltő fafajok alkalmazását.

9. § 1) Erdőterület a szabályozási terven „E” jellel szabályozott terület.

2) Erdőterület fásítása csak a helyi természeti adottságoknak megfelelő erdőtársulásokkal természetszerűen történhet.

3) Erdőterület az elsődleges rendeltetése alapján:

4) Védelmi rendeltetésű erdőterületét erdészeti módszerekkel történő cserjeállománnyal kell kialakítani.

5) Védelmi rendeltetésű erdő területén csak az OTÉK 32. §-a szerinti építmények helyezhetők el, ha az erdőt védelmi rendeltetésének betöltésében nem zavarják.

6) Egészségügyi-szociális, turisztikai rendeltetésű erdő telepítése ligetes kialakítással történhet.

7) Közjóléti erdő területén épület nem létesíthető, a pihenés, játék és az erdőhöz kapcsolódó sportolás turisztikai létesítményei, továbbá sétaút, kerékpárút alakítható ki.

10. § 1) Csak olyan létesítmények alakíthatók ki, illetve üzemeltethetők, amelyek szennyezőanyag-kibocsátása az üdülőterületre vonatkozó kategória határértékeit nem haladja meg.

2) Közlekedési eredetű zaj elleni védelem érdekében a vasút telekhatárától számított 50 m védőtávolságon belül sétaút és kerékpárút kialakítható, de huzamosabb tartózkodásra alkalmas pihenőhelyek, sportolási és egyéb turisztikai létesítmények nem alakíthatók ki.

3)

4) A területen olyan létesítmény, amelynek működése során szennyvíz keletkezik, csak akkor létesíthető:

5) A területen kommunális és üzemi eredetű hulladék csak átmeneti jelleggel tárolható.

6) Az Által-ér vízminőség-védelme, településképi és ökológiai szempontok érvényesítése érdekében a vízfolyás menti galérianövényzet – idős faállomány – megtartandó.

7) A Duna-part ökológiai szempontból értékes fás ligeteit meg kell tartani, és a folyamatos ökológiai rendszer kialakítása érdekében honos vízparti erdőtársulásokkal a természetes partszakasz mentén ki kell egészíteni.

11. § 1) Az övezet területébe a meglévő és tervezett vízfelületek, vízfolyások illetve az ilyen célú tartalékterületek tartoznak.

2) A vízgazdálkodási alövezet területein bármilyen változtatás csak az illetékes vízügyi hatóság engedélyével lehetséges.

3) Az alövezet területén magasépítési tevékenység nem végezhető.

12. § 1) A tervezési területen a közművezetékek és a közműlétesítmények elhelyezésére vonatkozóan az OTÉK előírásait, az MSZ 7487 szabványt, továbbá a megfelelő ágazati szabványokat és előírásokat kell figyelembe venni, a közművezetékek és létesítmények védőtávolságának biztosításával.

2) A Duna-parti területen tervezett létesítmények építése csak teljes közműellátás esetén engedélyezhető.

3) A közműszolgáltatók meglévő és tervezett vezetékei és műtárgyai:

4) Útépítésnél a közművek egyidejű kiépítéséről, s későbbiekben útrekonstrukciónál a közművek egyidejű rekonstrukciójáról is gondoskodni kell.

5) Új beépítésű telek a közterületi hálózathoz önálló bekötésekkel s mérési helyekkel csatlakoztatható.

6) A létesítmények tűzi-vízigényét a tűzvédelmi szabályzat előírásainak megfelelően biztosítani kell.

7) A tervezési területen szikkasztás és egyedi közműpótló berendezés elhelyezése nem engedhető meg. Minden ingatlant be kell kötni a szennyvízcsatorna hálózatba.

8) A termálstrand szennyvizeinek elvezetését és kezelését a termálstrand terveinek készítésével egyidejűleg kell megtervezni és engedélyeztetni.

9) A közcsatornába bevezetett szennyvíz minőségének ki kell elégíteni a 4/1984./II.7./ OVH sz. rendelet előírásait.

10) A yacht kikötő – villapark – termálstrand idegenforgalmi együttes területén a felszíni vizek elvezetése zárt szelvényű csapadékvízcsatornákkal oldandó meg.

11) A yacht kikötő – villapark – termálstrand idegenforgalmi együttes területén a középfeszültségű hálózat földkábelben vezetendő. A villamosenergia igények kielégítésére házas állomás telepítendő, mely az intézmények épületében helyezendő el.

12) Ingatlan területén elhelyezett transzformátor megközelítését és a hozzáférhetőségét a szolgáltató számára biztosítani kell. A transzformátort felfűző kábelre vezetékjogot és az épületben kialakított transzformátorkamrára a szolgalmi jogot be kell jegyeztetni. A Földhivatalnál az ÉDÁSZ Rt. javára.

13) A tervezési területen a kisfeszültségű villamos és távközlési vezetékeket földkábelben kell vezetni.

14) A járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél a településképi megjelenítést és az esztétikai követelményeket figyelembe kell venni.

13. § Jelen rendelt a kihirdetése napján lép hatályba.