Dunaalmás Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2007(VIII.1.) önkormányzati rendelete
a Duna-parti terület Építési Szabályzatáról és a Szabályozási Tervéről
Hatályos: 2017. 12. 17- 2019. 02. 14Dunaalmás Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2007(VIII.1.) önkormányzati rendelete
a Duna-parti terület Építési Szabályzatáról és a Szabályozási Tervéről
Dunaalmás Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 7. § (3) bekezdés c) pontja alapján az alábbi rendeletet alkotja.
Általános előírások
1. § 1) Jelen rendelet Dunaalmás községének a vasút és a Duna közötti területére terjed ki, a vasútállomástól az almásfüzitői igazgatási határig.
2) Az 1) bekezdésben foglalt területen telket, területeket alakítani, építési, bontási, fennmaradási engedélyt adni csak jelen rendelet, valamint az Országos Településrendezési és Építési Követelményeknek, valamint a rendelet mellékletét képező M=1:4000 méretarányú szabályozási tervnek megfelelően lehet.
3) Dunaalmás Duna-parti területe környezetvédelmi és településesztétikai szempontból kiemelt övezetnek minősítendő, ezért az övezetben csak a környezet minősítendő, ezért az övezetben csak a környezet minőségét, állapotát kedvezően megváltoztató beavatkozások engedélyezhetők. Építkezni, épületet elhelyezni csak a szabályozási tervben engedélyezett területen, közművesített telkeken lehetséges.
4) [1]
5) Dunaalmás Duna-parti területén a zöldfelületi jelleg megtartása érdekében a növényzet értékes elemi megőrzendők. Az övezeti előírásoknak megfelelő építmények, épületek csak az egész telekre szóló favédelmi – a meglévő növényzet értékelését és javasolt védelmét tartalmazó – terv készítése esetén helyezhetők el.
6) Dunaalmás Duna-parti területén a létesítendő új közművek – villamosenergia-ellátás, táv- és hírközlési vezetékek – csak föl alatti elhelyezéssel építhetők.
7) Dunaalmás Duna-parti területén a tájékoztatást szolgáló feliratokat esztétikus, egységes tervezésű információs rendszerben kell elhelyezni, közterületen 1,0 m2-nél nagyobb hirdetőtábla nem helyezhető el.
8) [2]
9) [3]A vasút és a Duna közötti árterületen az épületek padlószintje nem lehet a mértékadó árvízszint (110,76 Bf) alatt, pinceszint nem építhető.
10) [4]A (vz) jel az építési övezeten belüli védő zöld sávot jelöli, ami nem beépíthető és 3 szintű növényzettel (fű, bokor és fa) telepítendő be.
2. § 1) A Duna-parti terület:
- különleges
- gazdasági és
- üdülő beépítésre szánt építési, valamint beépítésre nem szánt
- közlekedési- és közmű-elhelyezési, hírközlési,
- zöld,
- erdő, illetőleg
- egyéb vízgazdálkodási területeket tartalmaz.
Beépítésre szánt területek
3. § 1) [5],[6]A beépítésre szánt területek:
a) különleges idegenforgalmi,
b) ipari gazdasági és egyéb ipari gazdasági,
c) üdülőházas üdülő és hétvégi házas üdülő
területre és azok övezeteire tagozódnak.
2) A Duna-parti építési és építésre nem szánt övezetekben 100 m2-nél kisebb épület nem építhető (a bódésodás elkerülése végett). Kivételt képez ez alól a nyilvános WC épület (vagy konténer), a portásfülkék, valamint a szükséges közmű-építmények.
3) A teljes part menti terület kiemelt levegőtisztaság-védelmi kategóriába sorolandó.
4) A rendelet hatálya alá tartozó területen haszonállat tartása (ló, szarvasmarha, bivaly, szamár, öszvér, sertés, juh, kecske, baromfifélék, galamb, házinyúl) a turisztikai hasznosítású lótartás kivételével tilos!
5) Aki a (4) bekezdésben foglaltakat megszegi, szabálysértést követ el és 30.000,- Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható.
Különleges Idegenforgalmi Övezet
4. § 1) [7],[8] A Duna-part területének különleges idegenforgalmi területe az alábbi övezetekre tagolódik:
a) Kü-Id,Vs különleges idegenforgalmi vízi sport övezet,
b) Kü-Id,St2 különleges idegenforgalmi termál strand övezet,
c) Ki-L különleges idegenforgalmi lovarda övezet,
d) Ki-r különleges idegenforgalmi rekreációs övezet,
e) Ki-sz különleges idegenforgalmi szolgáltató övezet.
Az idegenforgalmi övezeteket teljes közművesítéssel kell ellátni. Az övezetben előírt telkenkénti zöldfelületet lombos fákkal kell ligetesen beültetni.
2) [9]
3) A Kü-Id, Vs jelű alövezet a vízi sportokhoz kapcsolódó sporttáborok területe.
Az alövezetben kialakítható és beépíthető legkisebb telek 3000 m2.
A megengedett legnagyobb beépítettség 10,0%, szabadon álló, max. 4,5 m-es építménymagasságú épületek helyezhetők el.
A terepszint alatt megengedett legnagyobb beépítettség max. 20,0%. A telek min. 60,0%-a zöldfelületként tartandó.
A megengedett legnagyobb szintterület sűrűség 0,4.
4) [10]A Ki-r jelű övezet a különleges idegenforgalmi terület rekreációs övezete, ahol a strandolás, sportolás, a szabadidő eltöltése és az idegenforgalom kiszolgálásának egyéb létesítményei (szálláshely szolgáltató, wellness, stb.) helyezhetők el az alábbi paraméterekkel:
Beépítési mód: szabadon álló
Beépíthetőség: max. 40 %
Épületmagasság: max. 9,0 m
Teleknagyság: min. 3000 m2
Zöldfelület: min. 40 %
Építési hely: előkert, oldal- és hátsókert 6-6 m.
5) A Kü-Id, St2 jelű alövezet a régi thermál strand tervezett övezete.
A kialakítandó, illetve beépíthető legkisebb telek 0,8 ha.
A telek területének max. 15,0%-a építhető be szabadon álló épülettel amely kiegészíthető +10% lábakon álló épületrésszel (L) és +10% medence műtárggyal (M), melynek beépítési szintje a mértékadó árvízszint. A max. 7,5 m-es építménymagasság a mértékadó árvízszinttől (112,3mbf) számítandó. Technológiával igazolt esetben (uszodai csarnok) a építménymagasság kivételesen 10,5 m is lehet.
A telek területének 70,0%-át zöldfelületként kell kialakítani. Terepszint alatti beépítettség max. 20,0% lehet.
A megengedett legnagyobb szintterület-sűrűség 0,5.
6) [11]A Ki-sz jelű építési övezet az idegenforgalomhoz és a forrásvíz hasznosításhoz – közvetlenül vagy közvetetten – kötődő szolgáltatások és szálláshely szolgáltatás épületeinek és építményeinek elhelyezésére szolgál az alábbi paraméterekkel:
Beépítési mód: szabadon álló
Beépíthetőség: max. 40 %
Épületmagasság: max. 9,0 m
Teleknagyság: min. 2000 m2
Zöldfelület: min. 40 %
Építési hely: előkert, oldal- és hátsókert 6-6 m.
7) [12],[13]A Ki-L építési övezet a lovas idegenforgalom, a lovas sport épületeinek és építményeinek elhelyezését szolgálja. Paraméterei:
Beépítési mód: szabadon álló, és oldalhatáron álló
Beépíthetőség: max. 40 %
Épületmagasság: max. 7,5 m
Teleknagyság: min. 2000 m2
Zöldfelület: min. 40 %
Építési hely: előkert hrsz. 4640 felől 0 m, 0714 felől 5 m oldal- és hátsókert 5-5 m.
Üdülőházas üdülőövezet
5. § [[14]]
1) [15]Az Üü jelű üdülőházas üdülő övezet a kemping és a kereskedelmi szálláshely, valamint az ahhoz kapcsolódó szolgáltatások létesítményeinek elhelyezésére szolgál.
2) Az Üü építési övezetben min. 5000 m2-es telken szabadonálló beépítéssel, max. 20 % beépíthetőséggel, max. 7,5 m-es magasságú építmények helyezhetőek el. A zöldfelület mértéke min. 60 %. Az építési hely határa általános esetben a telekhatártól 10 m, illetve szabályozási terv szerint.
3) [16]
5/A. § [[17]]
(1) A hétvégi házas területen elsősorban egy vagy két egységet magába foglaló üdülő épületek helyezhetők el. Elhelyezhetők továbbá a vízi közlekedés, vízi sport létesítményei, illetve az idegenforgalmat szolgáló szálláshely, vendéglátás épületei.
(2) A hétvégi házas övezet (Üh) paraméterei:
Beépítési mód: szabadon álló
Beépíthetőség: max. 20 %
Épületmagasság: max. 6,0 m
Teleknagyság: min. 800 m2
Zöldfelület: min. 60 %
Építési hely: elő- és hátsókert 6-6 m oldalkert 3-3 m.
Gazdasági területek[18]
6. § 1) Az Gip jelű ipari gazdasági területen jelentős mértékben zavaró hatású (robbanásveszélyes) ipari tevékenység céljára szolgáló épületek, építmények helyezhetők el.
a) A kialakítható legkisebb telek nagysága 10 000 m2.
b) Az épületek szabadonálló beépítési módon helyezhetők el.
c) A beépítettség legnagyobb mértéke 40%.
d) A megengedett legkisebb építménymagasság 4,0m, a kialakítható legnagyobb építménymagasság 7,5 m. (Technológiával igazolt esetben ez az érték kivételesen (10,5) m is lehet.
e) A területet teljes közművel kell ellátni. A közműhálózat kiépítéséig ideiglenesen közműpótló berendezés kialakítása is megengedett.
f) A zöldfelület legkisebb mértéke min. 30%.
g) Az övezete levegőtisztaság-védelmi szempontból kiemelten kezelendő. A zajkibocsátás szintje olyan mértékű lehet, hogy a környező terület felhasználási kategóriákra vonatkozó határértékeket azok határain nem haladhatja meg.
h) A terepszint alatt technológiával igazolt méretű tárolót lehet elhelyezni. (Ennek nagysága (mérete) építésigazgatási szempontból nem korlátozott.)
2) [19]Az 1) bekezdésben meghatározott gazdasági övezetekben az övezet területén levő telkeket a telekhatárok mentén kötelezően fásítani kell, továbbá cserjesor telepítendő. A minimálisan előírt zöldfelületet legalább gyepesíteni kell, továbbá a telekhatáron ültetett fasorok és cserjesorokon kívül minden 100 m2 zöldfelületre legalább 1 db átlagos méretű hát, vagy 5 db átlagos méretű cserjét kell ültetni. A Duna-part mentén zöldfelület, fasor csak a Duna menti galérianövényzetnek megfelelő honos fafajokból ültethető.
3) [20],[21] A Gip-e övezet az egyéb ipari gazdasági terület övezete az alábbi paraméterekkel:
Beépítési mód: szabadon álló
Beépíthetőség: max. 40 %
Épületmagasság: max. 10,5 m, ami technológiai okokból meghaladható
Teleknagyság: min. 1 ha
Zöldfelület: min. 25 %, amin belül a védő zöld sáv kialakítandó.
Építési hely: Elő- oldal és hátsó kert 10-10 m, illetve védő zöld sáv szerint.
Beépítésre nem szánt területek
Közlekedési, közmű terület
7. § 1) A terület-felhasználási egységben
- vasút
- közút
- gyalogút
- kerékpárút
- személygépkocsi tároló övezetei alakíthatók ki az OTÉK 26. §-ának megfelelően.
2) Az OTÉK 26. § 3) bekezdése jelen tervezési területen csak a vasúti övezetre vonatkozik. A többi övezetben csak közlekedési és közmű építmények létesíthetőek.
3) Vezeték légkábelben nem vezethető.
4) Parkolót csak fásítottan (1 fa/4 szgk.) lehet kialakítani.
5) [22],[23] A Duna-part szabályozott területén a hrsz. 0709/2 és a 0713/8, 0713/11 telekcsoporton belül az utak saját használatú, közforgalom számára nem megnyitott magánutak.
Zöldterület
8. § 1) Zöldterület – közpark – a szabályozási terven Kp jellel szabályozott közterület.
2) Közpark fásítása csak a helyi természeti adottságoknak megfelelő honos fafajokkal és azok nemesített fajtáival történhet.
3) Közpark területén az OTÉK 27. §-a szerinti építmények helyezhetők el.
4) Közpark területén a növényzettel fedett területnek legalább 70%-nak kell lennie.
5) Közpark területén légvezeték nem létesíthető.
6) A fásítás során közegészségügyi szempontok figyelembevételével kerülni kell az allergiakeltő fafajok alkalmazását.
8/A. § [[24]]
A Különleges területen a Kb-sp jelű beépítésre nem szánt különleges sportterület a rekreációs területet kiegészítő sporttevékenység elhelyezésére szolgál (strandröplabda, tenisz, stb.) max. 2 % beépíthetőség mellett.
Erdőterület
9. § 1) Erdőterület a szabályozási terven „E” jellel szabályozott terület.
2) Erdőterület fásítása csak a helyi természeti adottságoknak megfelelő erdőtársulásokkal természetszerűen történhet.
3) Erdőterület az elsődleges rendeltetése alapján:
- védelmi /Ev/,
- egészségügyi-szociális, turisztikai /Ee,t/ rendeltetésű.
4) Védelmi rendeltetésű erdőterületét erdészeti módszerekkel történő cserjeállománnyal kell kialakítani.
5) Védelmi rendeltetésű erdő területén csak az OTÉK 32. §-a szerinti építmények helyezhetők el, ha az erdőt védelmi rendeltetésének betöltésében nem zavarják.
6) Egészségügyi-szociális, turisztikai rendeltetésű erdő telepítése ligetes kialakítással történhet.
7) Közjóléti erdő területén épület nem létesíthető, a pihenés, játék és az erdőhöz kapcsolódó sportolás turisztikai létesítményei, továbbá sétaút, kerékpárút alakítható ki.
Környezetvédelem
10. § 1) Csak olyan létesítmények alakíthatók ki, illetve üzemeltethetők, amelyek szennyezőanyag-kibocsátása az üdülőterületre vonatkozó kategória határértékeit nem haladja meg.
2) Közlekedési eredetű zaj elleni védelem érdekében a vasút telekhatárától számított 50 m védőtávolságon belül sétaút és kerékpárút kialakítható, de huzamosabb tartózkodásra alkalmas pihenőhelyek, sportolási és egyéb turisztikai létesítmények nem alakíthatók ki.
3) A területen olyan létesítmény, amelynek működése során szennyvíz keletkezik, csak akkor létesíthető:
a. ha szennyvíz-közcsatornára való rákötése az építéssel egyidejűleg megtörténik,
b. ha a teleken belüli szennyvíztisztítás a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően megtörténik.
4) [25]
5) Az Által-ér vízminőség-védelme, településképi és ökológiai szempontok érvényesítése érdekében a vízfolyás menti galérianövényzet – idős faállomány – megtartandó.
6) A Duna-part ökológiai szempontból értékes fás ligeteit meg kell tartani, és a folyamatos ökológiai rendszer kialakítása érdekében honos vízparti erdőtársulásokkal a természetes partszakasz mentén ki kell egészíteni.
Egyéb – Vízgazdálkodási terület /V/
11. § 1) Az övezet területébe a meglévő és tervezett vízfelületek, vízfolyások illetve az ilyen célú tartalékterületek tartoznak.
2) [26]
3) Az alövezet területén magasépítési tevékenység nem végezhető.
4) [27]Az öbölben a 0713/12 hrsz. telken belül a hajóállásoknál az öböl partja épített partfallal alakítandó ki, míg a 0704/34 hrsz. telekre eső partok rézsűvel alakítandók ki.
Közműellátás és közműlétesítmények
12. § 1) A tervezési területen a közművezetékek és a közműlétesítmények elhelyezésére vonatkozóan az OTÉK előírásait, az MSZ 7487 szabványt, továbbá a megfelelő ágazati szabványokat és előírásokat kell figyelembe venni, a közművezetékek és létesítmények védőtávolságának biztosításával.
2) A Duna-parti területen tervezett létesítmények építése csak teljes közműellátás esetén engedélyezhető.
3) A közműszolgáltatók meglévő és tervezett vezetékei és műtárgyai:
- vízellátás,
- szennyvíz-elvezetés,
- csapadékvíz-elvezetés,
- villamosenergia-ellátás,
- vezetékes gázellátás,
- távközlés
számára a helyigényt közterületen a határoló utak szabályozási szélességében kell biztosítani.
4) Útépítésnél a közművek egyidejű kiépítéséről, s későbbiekben útrekonstrukciónál a közművek egyidejű rekonstrukciójáról is gondoskodni kell.
5) Új beépítésű telek a közterületi hálózathoz önálló bekötésekkel s mérési helyekkel csatlakozatható.
6) A létesítmények tűzi-vízigényét a tűzvédelmi szabályzat előírásainak megfelelően biztosítani kell.
7) [28]
8) A termálstrand szennyvizeinek elvezetését és kezelését a termálstrand terveinek készítésével egyidejűleg kell megtervezni és engedélyeztetni.
9) [29]
10) A yacht kikötő – villapark – termálstrand idegenforgalmi együttes területén a felszíni vizek elvezetése zárt szelvényű csapadékvízcsatornákkal oldandó meg.
11) A yacht kikötő – villapark – termálstrand idegenforgalmi együttes területén a középfeszültségű hálózat földkábelben vezetendő. A villamosenergia igények kielégítésére házas állomás telepítendő, mely az intézmények épületében helyezendő el.
12) [30]
13) A tervezési területen a kisfeszültségű villamos és távközlési vezetékeket földkábelben kell vezetni.
14) A járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél a településképi megjelenítést és az esztétikai követelményeket figyelembe kell venni.
Záró rendelkezések
13. § Jelen rendelt a kihirdetése napján lép hatályba.