Dunaalmás Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2007(VIII.1.) önkormányzati rendelete

a Duna-parti terület Építési Szabályzatáról és a Szabályozási Tervéről

Hatályos: 2017. 12. 17- 2019. 02. 14

Dunaalmás Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2007(VIII.1.) önkormányzati rendelete

a Duna-parti terület Építési Szabályzatáról és a Szabályozási Tervéről

2017.12.17.

Dunaalmás Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 7. § (3) bekezdés c) pontja alapján az alábbi rendeletet alkotja.

Általános előírások

1. § 1) Jelen rendelet Dunaalmás községének a vasút és a Duna közötti területére terjed ki, a vasútállomástól az almásfüzitői igazgatási határig.

2) Az 1) bekezdésben foglalt területen telket, területeket alakítani, építési, bontási, fennmaradási engedélyt adni csak jelen rendelet, valamint az Országos Településrendezési és Építési Követelményeknek, valamint a rendelet mellékletét képező M=1:4000 méretarányú szabályozási tervnek megfelelően lehet.

3) Dunaalmás Duna-parti területe környezetvédelmi és településesztétikai szempontból kiemelt övezetnek minősítendő, ezért az övezetben csak a környezet minősítendő, ezért az övezetben csak a környezet minőségét, állapotát kedvezően megváltoztató beavatkozások engedélyezhetők. Építkezni, épületet elhelyezni csak a szabályozási tervben engedélyezett területen, közművesített telkeken lehetséges.

4) [1]

5) Dunaalmás Duna-parti területén a zöldfelületi jelleg megtartása érdekében a növényzet értékes elemi megőrzendők. Az övezeti előírásoknak megfelelő építmények, épületek csak az egész telekre szóló favédelmi – a meglévő növényzet értékelését és javasolt védelmét tartalmazó – terv készítése esetén helyezhetők el.

6) Dunaalmás Duna-parti területén a létesítendő új közművek – villamosenergia-ellátás, táv- és hírközlési vezetékek – csak föl alatti elhelyezéssel építhetők.

7) Dunaalmás Duna-parti területén a tájékoztatást szolgáló feliratokat esztétikus, egységes tervezésű információs rendszerben kell elhelyezni, közterületen 1,0 m2-nél nagyobb hirdetőtábla nem helyezhető el.

8) [2]

9) [3]A vasút és a Duna közötti árterületen az épületek padlószintje nem lehet a mértékadó árvízszint (110,76 Bf) alatt, pinceszint nem építhető.

10) [4]A (vz) jel az építési övezeten belüli védő zöld sávot jelöli, ami nem beépíthető és 3 szintű növényzettel (fű, bokor és fa) telepítendő be.

2. § 1) A Duna-parti terület:

- különleges

- gazdasági és

- üdülő beépítésre szánt építési, valamint beépítésre nem szánt

- közlekedési- és közmű-elhelyezési, hírközlési,

- zöld,

- erdő, illetőleg

- egyéb vízgazdálkodási területeket tartalmaz.

Beépítésre szánt területek

3. § 1) [5],[6]A beépítésre szánt területek:

a) különleges idegenforgalmi,

b) ipari gazdasági és egyéb ipari gazdasági,

c) üdülőházas üdülő és hétvégi házas üdülő

területre és azok övezeteire tagozódnak.

2) A Duna-parti építési és építésre nem szánt övezetekben 100 m2-nél kisebb épület nem építhető (a bódésodás elkerülése végett). Kivételt képez ez alól a nyilvános WC épület (vagy konténer), a portásfülkék, valamint a szükséges közmű-építmények.

3) A teljes part menti terület kiemelt levegőtisztaság-védelmi kategóriába sorolandó.

4) A rendelet hatálya alá tartozó területen haszonállat tartása (ló, szarvasmarha, bivaly, szamár, öszvér, sertés, juh, kecske, baromfifélék, galamb, házinyúl) a turisztikai hasznosítású lótartás kivételével tilos!

5) Aki a (4) bekezdésben foglaltakat megszegi, szabálysértést követ el és 30.000,- Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható.

Különleges Idegenforgalmi Övezet

4. § 1) [7],[8] A Duna-part területének különleges idegenforgalmi területe az alábbi övezetekre tagolódik:

a) Kü-Id,Vs különleges idegenforgalmi vízi sport övezet,

b) Kü-Id,St2 különleges idegenforgalmi termál strand övezet,

c) Ki-L különleges idegenforgalmi lovarda övezet,

d) Ki-r különleges idegenforgalmi rekreációs övezet,

e) Ki-sz különleges idegenforgalmi szolgáltató övezet.

Az idegenforgalmi övezeteket teljes közművesítéssel kell ellátni. Az övezetben előírt telkenkénti zöldfelületet lombos fákkal kell ligetesen beültetni.

2) [9]

3) A Kü-Id, Vs jelű alövezet a vízi sportokhoz kapcsolódó sporttáborok területe.

Az alövezetben kialakítható és beépíthető legkisebb telek 3000 m2.

A megengedett legnagyobb beépítettség 10,0%, szabadon álló, max. 4,5 m-es építménymagasságú épületek helyezhetők el.

A terepszint alatt megengedett legnagyobb beépítettség max. 20,0%. A telek min. 60,0%-a zöldfelületként tartandó.

A megengedett legnagyobb szintterület sűrűség 0,4.

4) [10]A Ki-r jelű övezet a különleges idegenforgalmi terület rekreációs övezete, ahol a strandolás, sportolás, a szabadidő eltöltése és az idegenforgalom kiszolgálásának egyéb létesítményei (szálláshely szolgáltató, wellness, stb.) helyezhetők el az alábbi paraméterekkel:

Beépítési mód: szabadon álló

Beépíthetőség: max. 40 %

Épületmagasság: max. 9,0 m

Teleknagyság: min. 3000 m2

Zöldfelület: min. 40 %

Építési hely: előkert, oldal- és hátsókert 6-6 m.

5) A Kü-Id, St2 jelű alövezet a régi thermál strand tervezett övezete.

A kialakítandó, illetve beépíthető legkisebb telek 0,8 ha.

A telek területének max. 15,0%-a építhető be szabadon álló épülettel amely kiegészíthető +10% lábakon álló épületrésszel (L) és +10% medence műtárggyal (M), melynek beépítési szintje a mértékadó árvízszint. A max. 7,5 m-es építménymagasság a mértékadó árvízszinttől (112,3mbf) számítandó. Technológiával igazolt esetben (uszodai csarnok) a építménymagasság kivételesen 10,5 m is lehet.

A telek területének 70,0%-át zöldfelületként kell kialakítani. Terepszint alatti beépítettség max. 20,0% lehet.

A megengedett legnagyobb szintterület-sűrűség 0,5.

6) [11]A Ki-sz jelű építési övezet az idegenforgalomhoz és a forrásvíz hasznosításhoz – közvetlenül vagy közvetetten – kötődő szolgáltatások és szálláshely szolgáltatás épületeinek és építményeinek elhelyezésére szolgál az alábbi paraméterekkel:

Beépítési mód: szabadon álló

Beépíthetőség: max. 40 %

Épületmagasság: max. 9,0 m

Teleknagyság: min. 2000 m2

Zöldfelület: min. 40 %

Építési hely: előkert, oldal- és hátsókert 6-6 m.

7) [12],[13]A Ki-L építési övezet a lovas idegenforgalom, a lovas sport épületeinek és építményeinek elhelyezését szolgálja. Paraméterei:

Beépítési mód: szabadon álló, és oldalhatáron álló

Beépíthetőség: max. 40 %

Épületmagasság: max. 7,5 m

Teleknagyság: min. 2000 m2

Zöldfelület: min. 40 %

Építési hely: előkert hrsz. 4640 felől 0 m, 0714 felől 5 m oldal- és hátsókert 5-5 m.

Üdülőházas üdülőövezet

5. § [[14]]

1) [15]Az Üü jelű üdülőházas üdülő övezet a kemping és a kereskedelmi szálláshely, valamint az ahhoz kapcsolódó szolgáltatások létesítményeinek elhelyezésére szolgál.

2) Az Üü építési övezetben min. 5000 m2-es telken szabadonálló beépítéssel, max. 20 % beépíthetőséggel, max. 7,5 m-es magasságú építmények helyezhetőek el. A zöldfelület mértéke min. 60 %. Az építési hely határa általános esetben a telekhatártól 10 m, illetve szabályozási terv szerint.

3) [16]

5/A. § [[17]]

(1) A hétvégi házas területen elsősorban egy vagy két egységet magába foglaló üdülő épületek helyezhetők el. Elhelyezhetők továbbá a vízi közlekedés, vízi sport létesítményei, illetve az idegenforgalmat szolgáló szálláshely, vendéglátás épületei.

(2) A hétvégi házas övezet (Üh) paraméterei:

Beépítési mód: szabadon álló

Beépíthetőség: max. 20 %

Épületmagasság: max. 6,0 m

Teleknagyság: min. 800 m2

Zöldfelület: min. 60 %

Építési hely: elő- és hátsókert 6-6 m oldalkert 3-3 m.

Gazdasági területek[18]

6. § 1) Az Gip jelű ipari gazdasági területen jelentős mértékben zavaró hatású (robbanásveszélyes) ipari tevékenység céljára szolgáló épületek, építmények helyezhetők el.

a) A kialakítható legkisebb telek nagysága 10 000 m2.

b) Az épületek szabadonálló beépítési módon helyezhetők el.

c) A beépítettség legnagyobb mértéke 40%.

d) A megengedett legkisebb építménymagasság 4,0m, a kialakítható legnagyobb építménymagasság 7,5 m. (Technológiával igazolt esetben ez az érték kivételesen (10,5) m is lehet.

e) A területet teljes közművel kell ellátni. A közműhálózat kiépítéséig ideiglenesen közműpótló berendezés kialakítása is megengedett.

f) A zöldfelület legkisebb mértéke min. 30%.

g) Az övezete levegőtisztaság-védelmi szempontból kiemelten kezelendő. A zajkibocsátás szintje olyan mértékű lehet, hogy a környező terület felhasználási kategóriákra vonatkozó határértékeket azok határain nem haladhatja meg.

h) A terepszint alatt technológiával igazolt méretű tárolót lehet elhelyezni. (Ennek nagysága (mérete) építésigazgatási szempontból nem korlátozott.)

2) [19]Az 1) bekezdésben meghatározott gazdasági övezetekben az övezet területén levő telkeket a telekhatárok mentén kötelezően fásítani kell, továbbá cserjesor telepítendő. A minimálisan előírt zöldfelületet legalább gyepesíteni kell, továbbá a telekhatáron ültetett fasorok és cserjesorokon kívül minden 100 m2 zöldfelületre legalább 1 db átlagos méretű hát, vagy 5 db átlagos méretű cserjét kell ültetni. A Duna-part mentén zöldfelület, fasor csak a Duna menti galérianövényzetnek megfelelő honos fafajokból ültethető.

3) [20],[21] A Gip-e övezet az egyéb ipari gazdasági terület övezete az alábbi paraméterekkel:

Beépítési mód: szabadon álló

Beépíthetőség: max. 40 %

Épületmagasság: max. 10,5 m, ami technológiai okokból meghaladható

Teleknagyság: min. 1 ha

Zöldfelület: min. 25 %, amin belül a védő zöld sáv kialakítandó.

Építési hely: Elő- oldal és hátsó kert 10-10 m, illetve védő zöld sáv szerint.

Beépítésre nem szánt területek

Közlekedési, közmű terület

7. § 1) A terület-felhasználási egységben

- vasút

- közút

- gyalogút

- kerékpárút

- személygépkocsi tároló övezetei alakíthatók ki az OTÉK 26. §-ának megfelelően.

2) Az OTÉK 26. § 3) bekezdése jelen tervezési területen csak a vasúti övezetre vonatkozik. A többi övezetben csak közlekedési és közmű építmények létesíthetőek.

3) Vezeték légkábelben nem vezethető.

4) Parkolót csak fásítottan (1 fa/4 szgk.) lehet kialakítani.

5) [22],[23] A Duna-part szabályozott területén a hrsz. 0709/2 és a 0713/8, 0713/11 telekcsoporton belül az utak saját használatú, közforgalom számára nem megnyitott magánutak.

Zöldterület

8. § 1) Zöldterület – közpark – a szabályozási terven Kp jellel szabályozott közterület.

2) Közpark fásítása csak a helyi természeti adottságoknak megfelelő honos fafajokkal és azok nemesített fajtáival történhet.

3) Közpark területén az OTÉK 27. §-a szerinti építmények helyezhetők el.

4) Közpark területén a növényzettel fedett területnek legalább 70%-nak kell lennie.

5) Közpark területén légvezeték nem létesíthető.

6) A fásítás során közegészségügyi szempontok figyelembevételével kerülni kell az allergiakeltő fafajok alkalmazását.

8/A. § [[24]]

A Különleges területen a Kb-sp jelű beépítésre nem szánt különleges sportterület a rekreációs területet kiegészítő sporttevékenység elhelyezésére szolgál (strandröplabda, tenisz, stb.) max. 2 % beépíthetőség mellett.

Erdőterület

9. § 1) Erdőterület a szabályozási terven „E” jellel szabályozott terület.

2) Erdőterület fásítása csak a helyi természeti adottságoknak megfelelő erdőtársulásokkal természetszerűen történhet.

3) Erdőterület az elsődleges rendeltetése alapján:

- védelmi /Ev/,

- egészségügyi-szociális, turisztikai /Ee,t/ rendeltetésű.

4) Védelmi rendeltetésű erdőterületét erdészeti módszerekkel történő cserjeállománnyal kell kialakítani.

5) Védelmi rendeltetésű erdő területén csak az OTÉK 32. §-a szerinti építmények helyezhetők el, ha az erdőt védelmi rendeltetésének betöltésében nem zavarják.

6) Egészségügyi-szociális, turisztikai rendeltetésű erdő telepítése ligetes kialakítással történhet.

7) Közjóléti erdő területén épület nem létesíthető, a pihenés, játék és az erdőhöz kapcsolódó sportolás turisztikai létesítményei, továbbá sétaút, kerékpárút alakítható ki.

Környezetvédelem

10. § 1) Csak olyan létesítmények alakíthatók ki, illetve üzemeltethetők, amelyek szennyezőanyag-kibocsátása az üdülőterületre vonatkozó kategória határértékeit nem haladja meg.

2) Közlekedési eredetű zaj elleni védelem érdekében a vasút telekhatárától számított 50 m védőtávolságon belül sétaút és kerékpárút kialakítható, de huzamosabb tartózkodásra alkalmas pihenőhelyek, sportolási és egyéb turisztikai létesítmények nem alakíthatók ki.

3) A területen olyan létesítmény, amelynek működése során szennyvíz keletkezik, csak akkor létesíthető:

a. ha szennyvíz-közcsatornára való rákötése az építéssel egyidejűleg megtörténik,

b. ha a teleken belüli szennyvíztisztítás a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően megtörténik.

4) [25]

5) Az Által-ér vízminőség-védelme, településképi és ökológiai szempontok érvényesítése érdekében a vízfolyás menti galérianövényzet – idős faállomány – megtartandó.

6) A Duna-part ökológiai szempontból értékes fás ligeteit meg kell tartani, és a folyamatos ökológiai rendszer kialakítása érdekében honos vízparti erdőtársulásokkal a természetes partszakasz mentén ki kell egészíteni.

Egyéb – Vízgazdálkodási terület /V/

11. § 1) Az övezet területébe a meglévő és tervezett vízfelületek, vízfolyások illetve az ilyen célú tartalékterületek tartoznak.

2) [26]

3) Az alövezet területén magasépítési tevékenység nem végezhető.

4) [27]Az öbölben a 0713/12 hrsz. telken belül a hajóállásoknál az öböl partja épített partfallal alakítandó ki, míg a 0704/34 hrsz. telekre eső partok rézsűvel alakítandók ki.

Közműellátás és közműlétesítmények

12. § 1) A tervezési területen a közművezetékek és a közműlétesítmények elhelyezésére vonatkozóan az OTÉK előírásait, az MSZ 7487 szabványt, továbbá a megfelelő ágazati szabványokat és előírásokat kell figyelembe venni, a közművezetékek és létesítmények védőtávolságának biztosításával.

2) A Duna-parti területen tervezett létesítmények építése csak teljes közműellátás esetén engedélyezhető.

3) A közműszolgáltatók meglévő és tervezett vezetékei és műtárgyai:

- vízellátás,

- szennyvíz-elvezetés,

- csapadékvíz-elvezetés,

- villamosenergia-ellátás,

- vezetékes gázellátás,

- távközlés

számára a helyigényt közterületen a határoló utak szabályozási szélességében kell biztosítani.

4) Útépítésnél a közművek egyidejű kiépítéséről, s későbbiekben útrekonstrukciónál a közművek egyidejű rekonstrukciójáról is gondoskodni kell.

5) Új beépítésű telek a közterületi hálózathoz önálló bekötésekkel s mérési helyekkel csatlakozatható.

6) A létesítmények tűzi-vízigényét a tűzvédelmi szabályzat előírásainak megfelelően biztosítani kell.

7) [28]

8) A termálstrand szennyvizeinek elvezetését és kezelését a termálstrand terveinek készítésével egyidejűleg kell megtervezni és engedélyeztetni.

9) [29]

10) A yacht kikötő – villapark – termálstrand idegenforgalmi együttes területén a felszíni vizek elvezetése zárt szelvényű csapadékvízcsatornákkal oldandó meg.

11) A yacht kikötő – villapark – termálstrand idegenforgalmi együttes területén a középfeszültségű hálózat földkábelben vezetendő. A villamosenergia igények kielégítésére házas állomás telepítendő, mely az intézmények épületében helyezendő el.

12) [30]

13) A tervezési területen a kisfeszültségű villamos és távközlési vezetékeket földkábelben kell vezetni.

14) A járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél a településképi megjelenítést és az esztétikai követelményeket figyelembe kell venni.

Záró rendelkezések

13. § Jelen rendelt a kihirdetése napján lép hatályba.