1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Dunaalmás Község Önkormányzat.

(2) Az Önkormányzat székhelye: 2545 Dunaalmás, Almási u. 32.

2. § A közös önkormányzati hivatal megnevezése: Tatai Közös Önkormányzati Hivatal

3. § ^[1] (1) A képviselő –testület egyes hatásköreinek gyakorlását e rendelet 1. mellékletében felsorolt rendeletekben foglaltak szerint ruházza át a polgármesterre.

(2) A képviselő –testület egyes hatásköreinek gyakorlását e rendelet 3. mellékletében megnevezett törvényben foglaltak szerint ruházza át a jegyzőre.

4. § (1) A képviselő-testület munkatervében megjelölt időpontban (a továbbiakban: rendes ülés) ülésezik.

(2)^[2] Az alakuló ülés, a rendes ülés, a rendkívüli ülés hivatalos helyszíne: Tatai Közös Önkormányzati Hivatal Dunaalmási Kirendeltségének földszinti tanács terme. A közmeghallgatást a Csokonai Művelődési Ház nagytermében tartja a képviselő-testület.

5. § (1) A képviselő-testület évente legalább 7 alkalommal rendes ülést tart.

(2)^[3] Az ülés napját a tárgyhó utolsó hetének szerdai napjára, 16.30 órára kell ütemezni.

(3)^[4] A képviselő-testület július és augusztus hónapban nem tart rendes ülést.

6. § (1) A képviselő-testület rendkívüli ülésének összehívására vonatkozó indítványt írásban vagy elektronikus formában a polgármesternél terjeszthető elő.

(2) A rendkívüli ülésen kizárólag az a napirend tárgyalható, amelyet a rendkívüli ülés tartására vonatkozó indítvány megjelölt.

7. § (1) A munkatervet a polgármester a tárgyidőszakot megelőző év december 15-ig terjeszti a képviselő-testület elé. A munkatervet legkésőbb a beterjesztéstől számított 15 napon belül fogadja el a képviselő-testület.

(2) A munkaterv-tervezet összeállításakor kötelező javaslattevők:

• a) az alpolgármester,
• b) a települési képviselő,
• c) a képviselő-testület bizottsága.

(3) A javaslattevők javaslatukat írásban a tárgyidőszakot megelőző év december 1. napjáig juttatják el a polgármesternek.

8. § (1) A munkatervet a polgármester állítja össze a beérkezett javaslatok alapján, aki saját javaslattal is kiegészítheti azt. A figyelembe nem vett javaslatok esetén a képviselő-testület ülésén részletes tájékoztatót tart a polgármester a figyelembe nem vett javaslatok indokairól.

(2) A munkaterv tartalmi elemei a következők:

• a) az ülések tervezett időpontja, napirendje,
• b) a napirend előterjesztőjének neve,
• c) annak a napirendnek a megjelölése, amelyet a bizottság nyújt be,
• d) a napirend előkészítésében résztvevő megnevezése, és
• e) a közmeghallgatás időpontja.

9. § (1)^[5] A rendes ülések meghívóját és a kapcsolódó előterjesztéseket a képviselő-testület tagjai részére az ülés előtt legalább 5 nappal el kell juttatni elektronikus és nyomtatott formában. A tanácskozási joggal meghívottak a rendes ülés meghívóját szintén az ülés előtt 5 nappal kapják meg nyomtatott formában.

(2) A polgármester a nyilvánosság biztosítása érdekében képviselő-testületi ülések időpontjáról, helyéről, napirendjéről a lakosságot az ülés előtt 5 nappal

• a) az önkormányzat hirdetőtábláin elhelyezett hirdetménnyel,
• b) elektronikus formában az önkormányzat honlapján történő megjelenítéssel

tájékoztatja.

(3) A rendkívüli ülésekre történő meghívás történhet írásban, szóban, elektronikus úton, olyan módon, hogy az ülés előtt legalább 1 nappal megkapják a képviselők, a bizottság képviselő-testületi tagsággal nem rendelkező tagjai, az intézményvezetők, valamint a napirendi pontban érintett személyek, szervek képviselői.

(4) A Képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal a napirend témájától függetlenül meg kell hívni az intézmények vezetőit, a napirend témájától függően:

• a) a bizottságok képviselő-testületi tagsággal nem rendelkező tagjait,
• b) egyházak képviselőit.

10. § A meghívó mellékletét képezi az előterjesztés, szükség esetén a kérelem, egyéb javaslat.

11. § Az előterjesztés írásban és szóban is beterjeszthető. Az előterjesztés tartalmazza a tényállást, valamint lehetőség szerint döntési alternatívákat. A rendelet tervezetek, a gazdasági és vagyoni ügyek csak írásban terjeszthetők elő.

12. § (1) Előterjesztésnek minősül:

• a) minden a munkatervbe felvett és új – tervezett napirenden kívüli – dokumentum;
• b) a képviselő-testület vagy a képviselő-testület bizottsága által előzetesen javasolt rendelet-tervezet, határozat-tervezet, beszámoló és tájékoztató.

(2) Előterjesztést a polgármester, alpolgármester, a jegyző, kirendeltség vezető a bizottság elnöke, a képviselők, illetve az intézményvezetők tehetnek.

(3) Az előterjesztés első sorban írásban kerül benyújtásra. Az írásbeli előterjesztést legkésőbb a képviselő-testület ülését megelőző 10. napig kell a jegyzőhöz eljuttatni.

(4) Az ülés vezetője halaszthatatlan esetben szóbeli sürgősségi előterjesztést is engedélyezhet (szóban vagy írásban). Sürgősségi előterjesztés akkor terjeszthető be, ha határidő mulasztás vagy önkormányzati érdeksérelem nélkül a következő ülésre már nem terjeszthető be. A sürgősségi előterjesztést legkésőbb az ülés napirendjének megszavazásáig lehet előterjeszteni, melyet az előterjesztéskor meg is kell indokolni.

(5) Az előterjesztés tartalmi és alaki követelményei:

• a) Az előterjesztés első része tartalmazza:
  • aa) a címet vagy tárgyat, az előzmények ismertetetését, különös tekintettel a tárgykört érintő korábbi képviselő-testületi döntéseket,
  • ab) az előkészítésben részt vevők nevét, véleményét,
  • ac) mindazokat a tényeket, adatokat, körülményeket, összefüggéseket, amelyek lehetővé teszik a minősítést, és a döntést indokolják,
• b) Az előterjesztés második része tartalmazza:
  • ba) az egyértelműen megfogalmazott határozati vagy rendeletalkotási javaslatot,
  • bb) a végrehajtásért felelősök megnevezését és a végrehajtás határidejét.

13. § (1) A polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, tartós akadályoztatásuk esetén az ülést az Ügyrendi és Pénzügyi Bizottság elnöke hívja össze és vezeti. A polgármester, az alpolgármester, bizottsági elnök (a továbbiakban együtt: ülést vezető) állandó feladatai az ülés jellegétől függetlenül:

• a) az ülés megnyitásakor számszerűen megállapítja a határozatképességet és azt az ülés teljes időtartama alatt folyamatosan vizsgálja,
• b) javaslatot tesz az ülés napirendjére,
• d) minden egyes előterjesztés felett külön-külön nyit vitát,
• e) döntésre alkalmas módon összegzi az elhangzott javaslatokat,
• f) az előterjesztésben és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra úgy, hogy előbb a vitában elhangzott módosító, kiegészítő indítványokról az elhangzás sorrendjében, majd az előterjesztésben szereplő határozati javaslatot, és
• g) a szavazás eredményének megállapítása után kihirdeti a határozatot.

(2) A polgármester, a képviselők kezdeményezhetik valamely napirendi pont elnapolását, illetve a javasolt sorrend megváltoztatását. A települési képviselő az ülés napirendjének megszavazása előtt kezdeményezheti rendelet megalkotását, vagy határozat meghozatalát. Amennyiben az ülés napirendjébe nem kerülnek, akkor a képviselő a rendeletalkotási, határozat hozatali javaslatát a jelzést követő egy hónapon belül az ülés napirendjére kell venni.

(3) Ügyrendi javaslat legfeljebb egy perc időtartamban a képviselő-testületi ülés során bármikor tehető, amely az ülés vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő döntést igénylő eljárási kérdésre vonatkozó javaslat.

14. § (1) Az előterjesztőhöz a képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal meghívottak kérdéseket intézhetnek, amelyekre még a vitát megelőzően válaszolni kell.

(2) Az előterjesztéshez szóbeli kiegészítés csak akkor tehető, ha az új információt tartalmaz.

(3) A vita lezárására a képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet. A vita lezárása után a napirend előadója válaszol a hozzászólásokra, ezt követően további hozzászólásra nincs lehetőség.

15. § (1) A nyilvános ülésen a képviselő-testület tagjain kívüli személyek (a továbbiakban: hallgatóság) a kijelölt helyen a jobb és bal oldalán elhelyezett széksorokon foglalhatnak helyet.

(2) A hallgatóság tagjai a napirendekhez hozzászólhatnak.

(3) A polgármester legfeljebb 5 perc időtartamú hozzászólási jogot biztosít a hallgatóság minden egyes tagjának.

16. § (1) Az ülést vezető feladata a tanácskozás rendjének fenntartása.

(2) A tanácskozás rendjének fenntartása érdekében a feladatai a következők:

• a) a tanácskozás időtartama alatt mindvégig törekszik a vita gyors, érdemi eldöntésére, és
• b) figyelmezteti a hozzászólót, ha eltért a tárgyalt témától.

17. § (1) A képviselő-testület döntéseit – határozat, rendelet – kézfeltartás útján történő szavazással hozza.

(2) A szavazatok igen, nem, illetve tartózkodó tartalmúak lehetnek.

(3) Önkormányzati rendelet megalkotását kezdeményezheti:

• a) a képviselő;
• b) a polgármester;
• c) az alpolgármester,
• d) a bizottság elnöke,
• e) a jegyző.

(4) A kezdeményezést a polgármesternél kell benyújtani.

(5) Az önkormányzati rendelet-tervezet elkészítése a jegyző feladata.

(6) A rendelet tervezet előkészítése és képviselő-testületi elfogadása az alábbiak szerint történik:

• a) A rendelet-tervezetet a jegyző készíti el. A tervezet előkészítésével a bizottság is részt vehet, ha a tervezet érinti a bizottság hatáskörét.
• b) A tervezetet megvitatás céljából a bizottság elé kell terjeszteni, amely azt megvitatja. Erre az ülésre a jegyzőt és szükség szerint más külső szakembereket is meg kell hívni.
• c) A jegyző – a polgármester és a bizottság egyetértése esetén – a rendelet-tervezetet a képviselő-testület elé terjeszti.

18. § A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik.

19. § (1) A név szerinti szavazás esetén az ülés vezetőjének a települési képviselők névsorát betűrendben kell felolvasni.

(2) A települési képviselők "igen", "nem", "tartózkodom" nyilatkozattal szavaznak.

(3) A polgármester szavazatát mindig utolsóként adja le.

20. § (1) A titkos szavazás lebonyolítása előtt a 3 fő települési képviselőből álló szavazatszedő bizottságot kell alakítani.

(2) A bizottság elnökét a képviselő-testület a szavazás előtt megválasztja.

(3) A szavazólap elkészítéséről a bizottság elnöke gondoskodik. A szavazólapot a lepecsételt urnába kell helyezni a titkos szavazáskor.

(4) A képviselő-testület tagjainak a nevét a polgármester felolvassa, majd a polgármestertől a szavazólapot átveszik a települési képviselők. A polgármester mindig utoljára veszi fel a szavazólapot.

21. § A szavazólap kitöltését követően a lepecsételt urnába kell helyezni. A szavazás lezárását követően az szavazatszedő bizottság tagjai összeszámolják a leadott szavazatokat. A szavazás végeredményét a szavazatszedő bizottság elnöke ismerteti a képviselő-testülettel.

22. § (1) Az önkormányzati rendeletet a Tatai Közös Önkormányzati Hivatal Dunaalmási Kirendeltsége épületében lévő hirdetőtáblán történő kifüggesztéssel hirdeti ki.

(2) A kihirdetés időpontja a hirdetőtáblára történő kifüggesztés napja. Az önkormányzati rendeletet 15 napra kell kifüggeszteni.

(3) Az önkormányzati rendelet egy példánya a községi könyvtárban is megtalálható.

23. § (1) A közmeghallgatás időpontjáról a képviselő-testület munkatervében rendelkezik. Közmeghallgatás összehívása előtt a polgármester tájékoztatást tesz közzé a közmeghallgatás időpontja előtt legalább 15 nappal a következő helyeken:

• a) az önkormányzat hirdetőtábláin történő kifüggesztéssel,
• b) a elektronikus formában az önkormányzat honlapján történő megjelenítéssel.

(2) A közmeghallgatáson elhangzott kérdésekre lehetőleg azonnal válaszolni kell.

(3) Amennyiben a közérdekű kérdés vagy javaslat a közmeghallgatáson nem válaszolható meg, a meg nem válaszolt közérdekű kérdést és javaslatot a polgármester vizsgálja, és 15 napon belül írásban megválaszolja a kérdezőnek. A válaszról a képviselő-testületet a soron következő ülésen tájékoztatni kell.

24. § A közmeghallgatáson a képviselő-testület önálló napirendeket is megtárgyalhat.

25. § (1) A jegyző köteles jelezni a képviselő-testületnek és szerveinek, ha a döntés meghozatala előtt, vagy a döntés meghozatalát követően jogszabálysértést észlel, vagy a képviselő-testület és szerveinek működése jogszabálysértő.
(2) A jegyző észrevételét:

• a) jegyzőkönyvhöz csatolja, vagy
• b) a képviselő-testület ülésen a jegyzőkönyvbe mondhatja, vagy
• c) írásban tájékoztatást küld a polgármesternek, bizottság, társulás elnökének.

26. § ^[6][7] , (1) A Képviselő-testület Ügyrendi és Pénzügyi Bizottságot hoz létre.

• a) Az Ügyrendi és Pénzügyi Bizottság 3 képviselő tagból áll. Feladata Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 120. § (1) bekezdésében foglaltakon túlmenően:
  • aa) zárszámadási rendelet-tervezet előkészítése, véleményezése,
  • ab) költségvetési rendelet módosításának előkészítése, véleményezése,
  • ac) bevételi források teljesülésének vizsgálata,
  • ad) helyi adók teljesülésének vizsgálata,
  • ae) takarékos és ésszerű gazdálkodás vizsgálata, javaslattétel,
  • af) felújítások, beruházások, vagyonvédelem megvalósításának vizsgálata, szükségességének indokolása,
  • ag) tervezett beruházások, felújítások, karbantartások előzetes véleményezése,
  • ah) kivitelezői ajánlatok előzetes véleményezése, közbeszerzési eljárásokban való közreműködés,
  • ai) község fejlesztésével, rendezésével kapcsolatos véleményezési javaslattétel,
  • aj) az intézmények vagyonának állagmegóvási vizsgálata,
  • ak) az intézmények működési feltételeinek biztosítására tett intézkedések ellenőrzése, illetve véleményezése,
  • al) kezeli, nyilvántartja, őrzi, ellenőrzi a képviselők vagyonnyilatkozatát,
  • am) méltatlansági és összeférhetetlenségi ügyekben eljár,
  • an) a 30 napon belül nem megszüntethető összeférhetetlenség esetén a lemondó nyilatkozat átvétele, kezelése.
• b) Az a) pont am), an) alpontjaiban meghatározott tartalmú előterjesztéseket csak a bizottság nyújthatja be a képviselő-testületnek.

(2)^[8]

27. § Az Önkormányzat alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolását, megnevezését és felsorolását e rendelet 2. melléklete tartalmazza.

28. § ^[9] (1) A bizottság üléseit a bizottság elnöke hívja össze és vezeti.

(2) A bizottság munkájába külső szakértőt vonhatnak be.

(3) A bizottság napirendjéhez előterjesztők lehetnek a bizottságok tagjai.

(4) Az előterjesztést, a bizottság ülésének időpontját megelőzően legalább 3 nappal a bizottság elnökének kell benyújtani.

(5) Az előterjesztést szóban vagy írásban is előterjeszthető.

(6) Írásbeli előterjesztést kell készíteni:

• a) rendeletalkotással,
• b) költségvetési szerv alapítással, megszüntetéssel, átszervezéssel, és
• c) társulás alakításával, megszüntetésével

kapcsolatos ügyekben.

29. § (1) A bizottság tanácskozási rendjére, döntéshozatalára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(2) A bizottsági ülés helyéről, időpontjáról, napirendjéről az ülést megelőző 5. naptól a bizottság elnöke tájékoztatást tesz közzé:

• a) az önkormányzat hirdetőtábláin történő kifüggesztéssel,
• b) elektronikus formában az önkormányzat honlapján történő megjelenítéssel.

30. § (1)^[10] Az önkormányzat szervei:

• a) 1 főállású polgármester
• b) 1 társadalmi megbízatású alpolgármester, melyet a képviselők közül választanak,
• c) Ügyrendi és Pénzügyi Bizottság,
• d) Műszaki Bizottság,
• e) 1 jegyző,
• f) Tatai Közös Önkormányzati Hivatal.

(2) Az önkormányzat a következő társulásokban vesz részt:

• a) Tatai Kistérségi Többcélú Társulás,
• b) Közép-Duna Vidéke Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás.

(3) A jegyzői és aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve a jegyző és az aljegyző tartós akadályoztatása esetére a jegyzői feladatokat a jegyzői kabinetvezető látja el.

31. § A települési képviselők az ülésteremben a tanácskozás ideje alatt mobiltelefont nem használhatnak.

32. § A képviselő személyes érintettség bejelentésére vonatkozó kötelezettségének elmulasztása esetén kettő hónapon át tiszteletdíjának 50 %-ára jogosult.

33. § ^[11] A képviselő-testületi ülésről zárt ülés kivételével videofelvétel és a nyílt és zárt képviselő-testületi ülésről jegyzőkönyv, a bizottsági ülésről jegyzőkönyv készül. A videofelvételt Dunaalmás Község Önkormányzatának hivatalos honlapján, a jegyzőkönyvet zárt ülésről készült jegyzőkönyv kivételével a község könyvtárában, valamint a közös önkormányzati hivatalban kell elhelyezni.

34. § (1) A falugyűlést a polgármester hívja össze, legalább 50 választópolgár írásbeli kezdeményezésre. A kezdeményezést a polgármesterhez kell benyújtani. A kezdeményezésen meg kell jelölni a napirendet.

(2)^[12] A falugyűlés összehívásáról a polgármester hirdetmény közzétételével tájékoztatót tesz közzé a közös önkormányzati hivatal hirdetőtábláján. A kezdeményezés benyújtását követő 30 napon belül kerül sor a falugyűlés összehívására.

(3) A falugyűlés napirendjére csak olyan kérdések vehetők fel, melyek a településen tervezett ipari beruházás letelepedésével, a települési közszolgáltatások fejlesztésével kapcsolatosak.

(4) A falugyűlést a polgármester vezeti.

(5) A falugyűlés a hirdetményben közzétett napirendeket tárgyalja.

(6) A megjelentek véleményüket személyenként 5 perc időtartamban fejthetik ki. Egy személy több alkalommal is hozzászólhat.

(7) Amennyiben több vélemény vagy hozzászólás nem érkezik, a polgármester összefoglalja röviden az elhangzottakat és a falugyűlést berekeszti.

(8)^[13] A képviselő testület köteles elrendelni a helyi népszavazást, ha a választópolgárok legalább 20 %-a kezdeményezi.

35. § (1) Ez a rendelet kihirdetés napján 17:00 órakor lép hatályba.

(2) Hatályát veszti Dunaalmás Község Önkormányzatának 4/2007. (IV.5.) Kt. sz. rendelete Dunaalmás Község Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatról