Dunaalmás Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2019. (II.5.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Hatályos: 2019. 02. 20- 2024. 03. 28Dunaalmás Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2019. (II.5.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Dunaalmás Község Önkormányzat Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011.évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint az egyes településrendezési sajátos jogintézményeiről szóló 314 / 2012. (XI.8.) Korm. rendelet 43/ A. § (6) bekezdés biztosított véleményezési jogkörében eljáró állami főépítészi hatáskörben eljáró Komárom Esztergom Megyei Kormányhivatal, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a kulturális örökség védelméért felelős miniszter, a műemléki és régészeti szakterületen a Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Tatabányai Járási Hivatala, mint örökségvédelmi hatáskörben eljáró járási hivatal, Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, valamint a településfejlesztéssel és településrendezéssel, a települési arculati kézikönyvvel és a településképi rendelettel összefüggő partnerségi egyeztetés szabályairól szóló 5/2018. (IV.27.) önkormányzati rendelet szerinti partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. A rendelet célja, alkalmazási köre, hatálya
1. § A helyi településképi rendelet célja Dunaalmás község településképére jellemző elemek és követelmények, valamint a településkép-védelem eszközének és módjának meghatározása.
2. § Dunaalmás közigazgatási területén telket kialakítani, építési tevékenységet folytatni a hatályos jogszabályoknak, a község Helyi Építési Szabályzatának, valamint jelen rendeletben foglaltaknak megfelelően szabad. E rendelet előírásait a hatályos Helyi Építési Szabályzattal együttesen kell alkalmazni.
3. § Jelen rendelet az alábbi mellékletekkel együtt érvényes:
1. melléklet –Településképi szempontból meghatározó területek lehatárolása
2. melléklet – Helyi védelem alatt álló objektumok listája
3. melléklet – Őshonos fafajok listája
4. § E rendeletben Dunaalmás területére vonatkozó településképi követelmények kerülnek meghatározásra a rendelet 1. melléklete szerint lehatárolt területekre, valamint a 2. mellékletben felsorolt helyi védett létesítményekre vonatkozóan, amely területek és védett elemek a településszerkezet, táji- természeti környezet, településkarakter, építészeti karakter, tájkarakter vagy egyéb helyi adottság, településképi jellemző alapján kerültek kijelölésre.
5. § A rendeletben foglalt településképi követelmények teljesülése érdekében a polgármester szakmai konzultációt biztosít, melynek részletes szabályait e rendelet VI. fejezete tartalmazza.
6. § Fogalom-meghatározások:
a) Áttört kerítés: olyan kerítés, amelynek a kerítés síkjára merőleges átláthatósága min. 50%.
b) Védett településszerkezet: az önkormányzat által védetté nyilvánított utcahálózat, telekszerkezet, beépítési mód és építési vonal.
c) Védett településkarakter: az önkormányzat által védetté nyilvánított, a településépítészet jellegzetes elemeinek, valamint szerkezeteinek, formáinak, anyagainak, színvilágának együttese.
d) Védett épület, építmény: az önkormányzat által védetté nyilvánított olyan épület, építmény, amely a hagyományos településkép megőrzése céljából, továbbá építészeti, településtörténeti, helytörténeti, régészeti, művészeti, vagy műszaki-ipari szempontból jelentős alkotás. A védett épület, építmény fogalmába beletartozik annak minden alkotórésze, ideértve a kiegészítő, illetve külső és belső díszítő elemeket, valamint - amennyiben a védelemre vonatkozó rendelet azt nevesíti, - a használati módot is. A rendelet alkalmazása szempontjából védettnek minősül az a telek és annak használati módja is, amelyen a védett épület, illetve építmény áll.
e) Védett növényzet: az önkormányzat által védetté nyilvánított olyan növényzet, amely fajtájánál, koránál, helyzeténél, látványánál vagy valamilyen eseményhez kötődésénél fogva védelemre érdemes.
f) Védett érték károsodása: minden olyan esemény, beavatkozás, amely a védett érték teljes vagy részleges megsemmisülését, karakterének előnytelen megváltoztatását, általános esztétikai értékének csökkenését eredményezi.
g) természetes szín: fehér, barna, sárga, bézs, szürke, zöld, és ezen színek árnyalatai.
h) természetes anyag: kő, tégla, fa, fém, üveg.
Helyi védelem
2. Helyi védelem célja, feladata és típusai
7. § (1) A helyi értékvédelem célja az épített környezet fenntartása, a jelen és a jövő nemzedékek számára való megőrzése Dunaalmás településképe és települési szerkezete, történelme és kultúrája szempontjából meghatározó épített értékek védelme, egyszeri és egyedi arculatának, karakterének, egyéniségének megőrzése - különösen azon területek és egyedi ingatlanok helyi védelmével, melyeket a műemlékekre vonatkozó jogszabályok nem védenek, s így fokozott helyi gondoskodásra szorulnak.
(2) A helyi értékvédelem feladata a különleges oltalmat igénylő településszerkezeti, település- és utcaképi, építészeti, történeti, képző- és iparművészeti, műszaki-ipartörténeti szempontból védelemre érdemes épületek és területek meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása, megóvása valamint a nyilvánossággal történő megismertetése
(3) A helyi védelem a településen egyedi és területi védelem lehet.
(4) Helyi védettségű területek Dunaalmás épített és természeti környezetének olyan összefüggő részei, ahol a település arculatát, karakterét, egyéniségét meghatározó egyedi értékek történelmileg kialakult együttest alkotnak, amely a település jellegzetes szerkezete, utcahálózata, településképe, tájjal való kapcsolata, tér- és utcaképe szempontjából meghatározó akkor is, ha az egyes építmények egyedileg nem védettek. A helyi területi védelem hatálya kiterjed a 2./B mellékletben meghatározott területekre.
(5) Helyi egyedi védelem alatt állhat minden olyan alkotás, épület, építmény és építményrész, köztéri szobor, emlékmű, síremlék, kertépítészeti elem és ezek együttese, amely Dunaalmás történelmileg, tájilag kialakult sajátosságainak hordozója, a településkép megőrzésének jelentős eleme és építészeti, képzőművészeti, kertépítészeti, iparművészeti, néprajzi, műszaki, történeti vagy helytörténeti szempontból kiemelkedő jelentőséggel bír, de országosan nem védett. A helyi egyedi védelem hatálya kiterjed az 2./A. mellékletben meghatározott értékekre.
3. A helyi védelem alá helyezés, valamint megszüntetés szabályai
8. § (1) A helyi védettség alá helyezésről, annak megszűnéséről - jelen rendelet módosításával - a Képviselő-testület dönt.
(2) A helyi védettség alá helyezést, illetve annak megszüntetését bármely természetes vagy jogi személy, írásban a polgármesternél kezdeményezheti. A védelemre településrendezési eszköz, vagy önálló értékvizsgálat is javaslatot tehet. A kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
a) a védendő érték megnevezését, szükség esetén körülhatárolását;
b) pontos hely megjelölését (utca, házszám, helyrajzi szám, épület-, illetve telekrész);
c) a védendő érték rövid leírását (dokumentációt);
d) a kezdeményezés indoklását;
e) a jelenlegi - és amennyiben van ilyen, a tervezett – használat, funkció ismertetését.
(3) A helyi védettség alá helyezésre, illetve annak megszüntetésére irányuló eljárás megindítástól számított 8 napon belül értesíteni kell:
a) az érintett ingatlan tulajdonosát, haszonélvezőjét és használóját,
b) az értékvédelemmel érintett bejegyzett helyi lakossági szervezeteket (alapítványok, egyesületek),
c) a kezdeményezőt.
(4) A kezdeményezéssel kapcsolatban az érdekeltek 30 napon belül írásban észrevételt tehetnek. A védettséggel kapcsolatos javaslatot – az erről szóló döntést megelőzően – a helyben szokásos módon 30 napra közhírré kell tenni. A közhírré tétel időtartama alatt a javaslat és az értékvizsgálat megtekintését bárki számára biztosítani kell.
(5) A helyi védettség elrendelésétől vagy megszüntetéséről értesíteni kell:
a) az ingatlan/objektum tulajdonosát, haszonélvezőjét, használóját,
b) a kezdeményezőt.
(6) A helyi védelemmel kapcsolatos képviselő-testületi döntésről az Önkormányzat honlapján a döntés napjától számított 15 napon belül tájékoztatást kell közzétenni.
(7) A védett értékek jó karbantartása, állapotuk megóvása a tulajdonos kötelezettsége. A tulajdonos kötelezettsége kiterjed a védelem alá helyezett érték minden alkotóelemére és részletére, függetlenül attól, hogy azok a rendeltetésszerű használathoz szükségesek-e vagy sem.
(8) A védett értékek megfelelő fenntartását és megőrzését a rendeltetésüknek megfelelő használattal kell biztosítani.
(9) A helyi védelem alatt álló értékek megőrzésére, felújítására az önkormányzat a költségvetésében a magántulajdonosoknak évente meghatározott mértékű támogatást biztosíthat.
4. Az egyedi védettséggel összefüggő korlátozások, kötelezettségek és egyedi építészeti követelmények
9. § (1) A helyi védelem alatt álló értékek fennmaradásának, megőrzésének módja elsődlegesen a rendeltetésnek megfelelő használat. A használat a védett objektum történeti, művészeti értékeit nem veszélyeztetheti.
(2) A védett épület belső korszerűsítését, átalakítását, esetleg bővítését a védettség nem akadályozza, sőt, a védelem érdekében elő kell segíteni ezen épületek mai igényeknek megfelelő használatát. A belső átalakításokat az eredeti szerkezet és belső értékek tiszteletben tartásával kell megoldani.
(3) A helyi védelem alatt álló épület, illetve építmény nem bontható.
(4) Egyedi építészeti követelmények az e rendelet 2. melléklete szerint helyi védelem alatt álló épületekre, illetve építményekre:
a) Védett épület átalakítása, felújítása csak az épület egészére kiterjedő, egységes megformálással lehetséges.
b) Építési, átalakítási, felújítási munkálatok során a védett épületeket hagyományos építészeti tömegükben, tetőformájukban kell megtartani,
c) A védett épületet úgy lehet bővíteni, hogy az eredeti épület tömegének utcaképi szerepe ne változzon, a tervezett bővítés a régi épület formálásával összhangban legyen,
d) Építési, átalakítási, felújítási munkálatok során a homlokzati nyílásrendet és a nyílások osztását, az eredeti homlokzati tagozatokat, részletképzéseket meg kell őrizni.
e) Védett épület bővítésekor a bővítmény homlokzati kialakításának követnie kell az eredeti homlokzati nyílásrendet.
f) Építési, átalakítási, felújítási munkálatok során a védett épületek anyag- és színhasználatát meg kell őrizni.
g) Védett épület bővítésekor a bővítmény anyag- és színhasználata legyen összhangban az eredeti épületrésszel.
h) Az épületek színezésénél csak a 6. § g) pontjában meghatározott természetes színek alkalmazása a megengedett, kivéve, ha az épület eredeti színezése igazolható.
i) Tetőhéjazatként természetes színű égetett agyag cserépfedés vagy természetes pala használható, az épületen csak egyféle fedés megengedett.
j) Védett épületen
ja) cégér, cégtábla csak az épület architektúrájához, formavilágához illeszkedő módon helyezhető el;
jb) az elhelyezett cégér, cégtábla az épület tagozatait, díszítő elemeit nem károsíthatja, és nem takarhatja;
jc) portál kialakítása, átalakítása csak az épület egészére kiterjedő, egységes megformálással lehetséges
k) Az épületek lábazata kő, tégla vagy vakolt lábazat lehet.
l) A védett épületen vagy építményen hagyományos, épített kémény, illetve napelem kivételével semmilyen gépészeti berendezés (klíma, szellőző, falon kívül elhelyezett vezeték, stb.), tetőfelépítmény, égéstermék-kivezető szerkezet egysége és kivezetése nem helyezhető el
Településkép-védelem, településképi követelmények
5. Településképi szempontból meghatározó és egyéb területek fajtái
10. § (1) Településképi szempontból meghatározó területek:
a) A történeti falu
b) A 30-as évektől fejlődő hegyoldali üdülő-, és zártkerti területek
c) Természetvédelmi, tájképvédelmi oltalom alatt álló külterületek
(2) Egyéb – településképi szempontból nem meghatározó - területek:
a) Kültelek
b) Gazdasági jellegű külterületi beépítések
c) Beépítésre nem szánt általános külterületek
6. A településképi szempontból meghatározó történeti falu területére és a helyi területi védelem alá eső területekre vonatkozó településképi követelmények
11. § Területi építészeti követelmények a településképi szempontból meghatározó településszerkezetileg értékes - történeti falu területére: a területen megtartandók a történeti beépítési mód alábbi elemei:
a) a településképet meghatározó, előkert nélkül vagy kis, legfeljebb 5 m előkerttel, oldalhatáron álló beépítés;
b) az épület, épületbővítés hagyományosan kialakult helye,
c) terepszint felett legfeljebb két szintes beépítés;
12. § Egyedi építészeti követelmények a településképi szempontból meghatározó településszerkezetileg értékes - történeti falu területére:
(1) A telek területének burkolatlan és be nem épített részét zöldfelületként (dísz- vagy haszonkert) kell kialakítani.
(2) A területen az épületek, építmények tömegformálására az alábbi követelmények vonatkoznak:
a) utcafrontra merőleges gerincű épület,vagy épületszárny szélessége legfeljebb 7,0 méter lehet
b) az épületeken tetőfelépítmény – padlásszellőző kivételével - nem létesíthető
c) túltagolt tetőkialakítás nem megengedett
d) a területen az épületek fő tömegének (az alapterület min. 60%-a feletti) tetőhajlásszöge 38 o-45o legyen.
e) a fő tömeget kiegészítő tetőrészek (beforduló épületszárny) lapostetős vagy alacsony hajlásszögű kialakítással is megvalósíthatók.
f) az épület utcai homlokzatán erkély, vagy loggia nem alakítható ki.
g) a területen kerítés kivételével nem helyezhető el olyan tömegarányú építmény, melynek magassága eléri vagy meghaladja az építmény kisebbik szélességének háromszorosát.
(3) A területen az épületek, építmények homlokzati kialakítására az alábbi követelmények vonatkoznak:
a) utcai homlokzaton fekvő téglalap arányú nyílászárók kialakítása, illetve külső redőnytok elhelyezése nem megengedett.
b) közterületről látható tetőfelületre és homlokzatra nem helyezhetők el:
ba) klímaberendezés külső egységei,
bb) szellőző-berendezések,
bc) kéménycsövek, égéstermék-elvezetők a hagyományos falazott kémény kivételével
bd) látható módon elhelyezett vezetékek.
c) a területen az épülethomlokzatokon
ca) cégér, cégtábla csak az épület architektúrájához, formavilágához illeszkedő módon helyezhető el;
cb) az elhelyezett cégér, cégtábla az épület tagozatait, díszítő elemeit nem károsíthatja és nem takarhatja;
cc) portál kialakítása, átalakítása csak az épület egészére kiterjedő, egységes megformálással lehetséges
(4) A területen az épületek, építmények anyaghasználatára az alábbi követelmények vonatkoznak:
a) Tetőhéjazatként természetes színű égetett agyag cserépfedés, betoncserép vagy nem fényes cserépmintázatú fémlemez fedés megengedett. A héjazat cseréje esetén egy tetőfelületen csak egyféle tetőfedés helyezhető el.
b) Az épületeken vakolt homlokzati textúrát kell alkalmazni, teljes felületén fa anyagú (gerenda,vagy deszkaburkolat) homlokzat kialakítása– hagyományos, tárolás céljára szolgáló melléképület, (pl. góré) kivételével - a területen nem megengedett.
c) Az épületek színezésénél csak a 6. § g) pontjában meghatározott természetes színek alkalmazása a megengedett. Egy épületen legfeljebb két, egymással harmonizáló szín, vagy egy szín legfeljebb két árnyalata alkalmazható.
d) Az épületek lábazata kő, tégla vagy vakolt lábazat lehet, ragasztott csempe, és kő-utánzat alkalmazása tilos.
(5) az utcafronton áttört, vagy legfeljebb 50%-ban tömör, természetes anyagú, vagy élősövény kerítés létesíthető.
(6) Az épületek földszinti padlóvonal-magassága az épület és a terepszint csatlakozásától mért 0,3-1,0 méter között legyen, a már túlnyomórészt meglévő, kialakult beépítésű területeken a csatlakozó szomszédos épületek földszinti padlóvonalának szintjéhez igazodjon.
(7) Épület homlokzatát felújítani, átalakítani csak a teljes épülethomlokzatra kiterjedően és annak eredeti formavilágának megfelelően szabad.
(8) Közterületek rendezése során
a) az önállóan elhelyezett, valamint a falra/kerítésre szerelt utcanév táblákat egységes formában kell megvalósítani;
c) kizárólag tájba illő, őshonos növények telepíthetők, e rendelet 3. melléklete szerint.
d) az utakat, vízfolyásokat kísérő fasorokat fenn kell tartani, és a fák szakszerű pótlását el kell végezni.
e) csak lombhullató, nem tájidegen, termésükkel vagy virágukkal erősen nem szennyező fafajok telepíthetők; kivételt képez ez alól a diófa, amely a település utcáin jellemzően már megtalálható
(9) Közparkok kialakítása, rendezése során:
a) elsősorban a tájra jellemző növénytársulások jellegzetes fajait, illetve lombhullató fajokat kell alkalmazni, pl. tölgy, kőris, vérszilva, hárs, gesztenye, szil és juhar, lisztes berkenye, déli berkenye, fehéreper, dió, illetve a vízpartok közelében fűz.
b) tűlevelű fafajok (boróka, fekete fenyő, erdei fenyő, görög jegenyefenyő, szurkos fenyő, különböző tuják) alkalmazása csak a közparkokban lehetséges.
(10) A területen a villamos ellátás és gyengeáramú hálózat bekötéseit új építés esetén az ingatlanokra földkábelben kell kialakítani.
7. Településképi szempontból meghatározó a 30-as évektől fejlődő hegyoldali üdülő-, és zártkerti t területekre vonatkozó településképi követelmények
13. § Területi építészeti követelmények a 30-as évektől fejlődő hegyoldali üdülő-, és zártkerti területekre: a területen megtartandók a beépítési mód alábbi elemei:
a) a településképet meghatározó, előkert nélkül vagy kis, legfeljebb 5 m előkerttel, oldalhatáron álló beépítés;
b) az épület, épületbővítés hagyományosan kialakult helye,
c) terepszint felett legfeljebb kétszintes beépítés;
14. § Egyedi építészeti követelmények a 30-as évektől fejlődő hegyoldali üdülő-, és zártkerti területekre:
(1) A telek területének burkolatlan és be nem épített részét zöldfelületként (dísz- vagy haszonkert) kell kialakítani.
(2) A területen az épületek, építmények tömegformálására az alábbi követelmények vonatkoznak:
a) utcafrontra merőleges gerincű épület, vagy épületszárny szélessége nem lehet 7,0 méternél több.
b) az épületeken tetőfelépítmény – padlásszellőző kivételével - nem létesíthető
c) túltagolt tetőkialakítás nem megengedett
d) a területen kerítés kivételével nem helyezhető el olyan tömegarányú építmény, melynek magassága eléri vagy meghaladja az építmény kisebbik szélességének háromszorosát
(3) A területen az épületek, építmények homlokzati kialakítására az alábbi követelmények vonatkoznak:
a) utcai homlokzaton külső redőnytok elhelyezése nem megengedett.
b) közterületről látható tetőfelületre és homlokzatra nem helyezhetők el:
ba) klímaberendezés külső egységei,
bb) szellőző-berendezések,
bc) kéménycsövek, égéstermék-elvezetők a hagyományos falazott kémény kivételével
bd) látható módon elhelyezett vezetékek.
c) A területen az épülethomlokzatokon
ca) cégér, cégtábla csak az épület architektúrájához, formavilágához illeszkedő módon helyezhető el;
cb) az elhelyezett cégér, cégtábla az épület tagozatait, díszítő elemeit nem károsíthatja és nem takarhatja;
cc) portál kialakítása, átalakítása csak az épület egészére kiterjedő, egységes megformálással lehetséges
(4) A területen az épületek, építmények anyaghasználatára az alábbi követelmények vonatkoznak:
a) Tetőhéjazatként természetes színű égetett agyag cserépfedés, betoncserép vagy nem fényes cserépmintázatú fémlemez fedés megengedett. A héjazat cseréje esetén egy tetőfelületen csak egyféle tetőfedés helyezhető el.
b) az épületek színezésénél csak a 6. § g) pontjában meghatározott természetes színek alkalmazása a megengedett. Egy épületen legfeljebb két, egymással harmonizáló szín, vagy egy szín legfeljebb két árnyalata alkalmazható.
c) az épületek lábazata kő, tégla vagy vakolt lábazat lehet, ragasztott csempe, és kő-utánzat alkalmazása tilos.
(5) Az utcafronton áttört, vagy legfeljebb 50%-ban tömör, természetes anyagú, vagy élősövény kerítés létesíthető.
(6) Az épületek földszinti padlóvonal magassága az épület és a terepszint csatlakozásától mért 0,3-1,0 méter között legyen, a már túlnyomórészt meglévő, kialakult beépítésű területeken a csatlakozó szomszédos épületek földszinti padlóvonalának szintjéhez igazodjon.
(7) Épület homlokzatát felújítani, átalakítani csak a teljes épülethomlokzatra kiterjedően és annak eredeti formavilágának megfelelően szabad.
(8) Közterületek rendezése során
a) az önállóan elhelyezett, valamint a falra/kerítésre szerelt utcanév táblákat egységes formában kell megvalósítani;
c) kizárólag tájba illő, őshonos növények telepíthetők, e rendelet 3. melléklete szerint.
d) az utakat, vízfolyásokat kísérő fasorokat fenn kell tartani, és a fák szakszerű pótlását el kell végezni.
e) csak lombhullató, nem tájidegen, termésükkel vagy virágukkal erősen nem szennyező fafajok telepíthetők; kivételt képez ez alól a diófa, amely a település utcáin jellemzően már megtalálható
(9) Közparkok kialakítása, rendezése során:
a) elsősorban a tájra jellemző növénytársulások jellegzetes fajait, illetve lombhullató fajokat kell alkalmazni, pl. tölgy, kőris, vérszilva, hárs, gesztenye, szil és juhar, lisztes berkenye, déli berkenye, fehéreper, dió, illetve a vízpartok közelében fűz.
b) tűlevelű fafajok (boróka, fekete fenyő, erdei fenyő, görög jegenyefenyő, szurkos fenyő, különböző tuják) alkalmazása csak a közparkokban lehetséges.
(10) A területen a villamos ellátás és gyengeáramú hálózat bekötéseit új építés esetén az ingatlanokra földkábelben kell kialakítani.
8. A településképi szempontból meghatározó természetvédelmi, tájképvédelmi oltalom alatt álló külterületekre vonatkozó településképi követelmények
15. § Egyedi építészeti követelmények a természetvédelmi, tájképvédelmi oltalom alatt álló külterületekre és gazdasági jellegű külterületi beépítésekre:
(1) Az épületek, építmények környezetének rendezése során, kizárólag tájba illő, őshonos növények telepíthetők, e rendelet 3. melléklete szerint.
(2) A mezőgazdasági utakat, vízfolyásokat kísérő fasorokat, erdősávokat fenn kell tartani, és növényzet szakszerű pótlását el kell végezni.
(3) A területen csak legfeljebb 30 cm magas tömör lábazattal rendelkező, a lábazat felett áttört kerítés létesíthető.
(4) A területen kerítés kivételével nem helyezhető el olyan tömegarányú építmény, melynek magassága eléri vagy meghaladja az építmény kisebbik szélességének háromszorosát.
(5) A területen az épületek, építmények homlokzati kialakítására az alábbi követelmények vonatkoznak:
a) épület homlokzatát felújítani, átalakítani csak a teljes épülethomlokzatra kiterjedően és annak eredeti formavilágának megfelelően szabad.
b) égéstermék elvezetésére szolgáló, külső szerelt kémény közútról látható homlokzaton nem létesíthető
(6) A területen az épületek, építmények anyaghasználatára az alábbi követelmények vonatkoznak:
a) az épületek és épületrészek homlokzata a 6. § h) pontjában meghatározott természetes anyagú, vagy a természetes anyagok megjelenésével azonos, ahhoz közeli kialakítással készülhet;
b) az épületek színezésénél csak a 6. § g) pontjában meghatározott természetes színek alkalmazása a megengedett.
c) tetőfedés színeként közterületről látható módon csak a 6. § g) pontjában meghatározott természetes színek alkalmazhatók.
9. A településképi szempontból nem meghatározó Kültelek településrészre vonatkozó településképi követelmények
16. § Egyedi építészeti követelmények Kültelek településrészre: a területen az épületek, építmények anyaghasználatára az alábbi követelmények vonatkoznak:
a) tetőhéjazatként nem természetes színű égetett agyag cserépfedés, betoncserép illetve fényes fémlemez fedés nem megengedett. A héjazat cseréje esetén egy tetőfelületen többféle tetőfedés nem helyezhető el.
b) az épületek színezésénél a nem természetes, rikító színek alkalmazása nem megengedett. Egy épületen egymással nem harmonizáló színek, illetve kettőnél több szín vagy egy szín kettőnél több árnyalata nem alkalmazható.
c) az épületek lábazataként ragasztott csempe, és kő-utánzat alkalmazása tilos.
d) teljes felületén fa anyagú, gerendákból álló,vagy deszkaburkolatú homlokzat kialakítása– hagyományos, tárolás céljára szolgáló melléképület, (pl. góré) kivételével - nem megengedett.
10. A településképi szempontból nem meghatározó gazdasági jellegű külterületi beépítésekre és beépítésre nem szánt általános külterületekre vonatkozó településképi követelmények
17. § Egyedi építészeti követelmények a településképi szempontból nem meghatározó gazdasági jellegű külterületi beépítésekre és beépítésre nem szánt általános külterületekre: az épületek homlokzati szerkezeteinek és tetőfedésének színhasználata során a nem természetes, rikító színek alkalmazása nem megengedett.
Reklámokra és egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények
18. § (1) Közterületen reklám közzétételére, illetve reklámhordozóként, reklámhordozót tartó berendezésként (továbbiakban: reklám elhelyezése) kizárólag utcabútor használható.
(2) Épületen maximum 2 m2 felületű reklám és cégér helyezhető el.
(3) Cégér, cégfelirat, cégtábla épületen, épületrészen, építményen csak annak homlokzatához (stílusához, anyaghasználatához) illeszkedően helyezhető el.
(4) A településképi szempontból meghatározó területeken/épületen csak az adott épület, épületrész, építmény funkciójával összefüggő reklámhordozó és cégér létesíthető.
(5) Hirdetés csak vízoldékony ragasztóval helyezhető el és csak az arra kijelölt reklámhordozóra.
(6) A reklámhordozóknak a meglévő épített- és természetes környezetbe illőnek kell lennie.
(7) Reklámhordozót úgy kell elhelyezni, hogy az ne akadályozza a közterület más részeinek és a szomszédos ingatlanok rendeltetésszerű használatát, illetve közterület esetén a közterület fenntartási munkáit.
Felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére vonatkozókövetelmények
19. § (1) A település közcélú ellátását biztosító felszíni és felszín feletti energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére elsősorban alkalmas területek az alábbiak:
a) Gazdasági jellegű külterületi beépítések
b) Beépítésre nem szánt általános külterületek
(2) Az (1) bekezdés szerinti sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére nem alkalmasak az alábbi területek:
a) A történeti falu
a) A 30-as évektől fejlődő hegyoldali üdülő-, és zártkerti területek
a) Természetvédelmi, tájképvédelmi oltalom alatt álló külterületek
a) Kültelek
(3) A (2) bekezdésben meghatározott területeken az energiaellátási és elektronikus hírközlési vezetékek átépítése, korszerűsítése, illetve új vezetékszakasz kiépítése csak felszín alatti vezetéssel történhet.
Településkép-védelmi tájékoztatás és településképi szakmai konzultáció
20. § (1) Településképi szakmai konzultáció kötelező a
a) településképi szempontból meghatározó - történeti falu területén
a) településképi szempontból meghatározó tájképvédelemmel érintett és ökológiai szempontból értékes beépítésre nem szánt területeken
a) helyi védett épületek, objektumok esetén
minden építési, átalakítási, felújítási munkára.
(2) A településképi szakmai konzultációt a polgármester a települési főépítész útján látja el.
(3) A településkép-védelmi tájékoztatáshoz előzetes bejelentkezés szükséges az érintett ingatlan adatainak megadásával.
(4) A településképi szakmai konzultáció írásbeli kérelmet kell benyújtani, és csatolni kell a településképi bejelentési eljárásban kötelező munkarészekkel azonos vázlatterveket és adatokat.
(5) A konzultációról és a tájékoztatóról írott formában feljegyzés készül, a feljegyzés 8 napon belüli kiadásáról és nyilvántartásáról a polgármester gondoskodik.
Településképi bejelentés
21. § (1) A polgármester településképi bejelentési eljárást folytat le a jelen rendeletben meghatározott
a) településképi szempontból meghatározó településrészek területén és helyi védett területek, épületek, objektumok vonatkozásában az építésügyi hatósági engedélyhez, vagy az Étv. 33/A§-a szerinti egyszerű bejelentéshez nem kötött építési tevékenységek, valamint a rendeltetésmódosítások tekintetében,
a) Dunaalmás község közigazgatási területén, reklámok és reklámhordozók elhelyezése tekintetében.
(2) Amennyiben a tevékenység megfelel jelen rendelet és a HÉSZ előírásainak, a polgármester a tervezett építési tevékenységet, reklámelhelyezést vagy rendeltetésváltoztatást tudomásul veszi. Ez esetben az Ákr. szerinti jogszerű hallgatásnak van helye.
(3) Amennyiben a tevékenység nem felel meg a jelen rendelet és a HÉSZ előírásainak, a polgármester hatósági határozatban a tevékenységet megtiltja. A döntésről a bejelentőt 15 napon belül értesíti.
(4) A bejelentő a polgármester döntésével szemben a kézhezvételtől számított 15 napon belül fellebbezhet Dunaalmás Község Önkormányzata Képviselő-testületéhez. A Képviselő-testület a döntését legkésőbb a fellebbezés benyújtását követő rendes ülésén hozza meg.
Településképi kötelezés és bírság
22. § (1) Településképi kötelezési eljárás lefolytatása szükséges:
a) a településképi bejelentés elmulasztása esetén, illetve a településképi bejelentési eljárás során meghozott döntésben foglaltak megszegése esetén;
b) a helyi településkép védelme érdekében, amennyiben a településképi elem a helyi településkép-védelmi rendeletben meghatározott szabályokkal ellentétes, különösen
ba) homlokzati elemeinek, színezésének védelme,
bb) egységes megjelenésének biztosítása,
bc) rendeltetésének megfelelő funkciójának megőrzése,
(2) Amennyiben a jogsértő magatartás megalapozott a polgármester felszólítja az építtetőt/tulajdonost a jogsértő állapot 90 napon belüli megszüntetésére.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségek megszegése és végre nem hajtása esetén e magatartás megszegőjével szemben a polgármester pénzbírságot szab ki. Az eljárás hivatalból, vagy bejelentésre indulhat.
(4) Ha a jogsértő magatartást a (3) bekezdés szerinti felszólítás ellenére sem szünteti be határidőben, a polgármester
a) 30 napos határidő tűzésével a jogkövetkezményekre való figyelmeztetés mellett 100 000 Ft-ig terjedő településkép-védelmi bírságot,
b) az a) pontban megjelölt határidő elmulasztása esetén 8-30 napos határidő tűzése mellett 500 000 Ft-ig terjedő ismételt településkép-védelmi bírságot,
c) a b) pontban megjelölt határidő elmulasztása esetén 1 000 000 Ft-ig terjedő településkép-védelmi bírságot szab ki.
(5) A településkép-védelmi bírság ismételhető.
Záró rendelkezések
Hatályba léptető rendelkezés
23. § E rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.
24. § (1) Hatályát veszti Dunaalmás Község Önkormányzati Képviselő-testületének a Dunaalmás Község helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló 6/2004. (VIII. 5.) sz. rendelete:
a) 7. § (3) bekezdése,
b) 7. § (7) bekezdése,
c) 7. § (10) bekezdése,
d) 26. §-a,
e) 27. §-a,
f) 28. §-a.
(2) Hatályát veszíti Dunaalmás Község Önkormányzat Képviselő-testületének a helyi védettségű épületekről szóló 2/2005. (II.16) Kt. sz. rendelete.
(3) Hatályát veszíti Dunaalmás Község Önkormányzat Képviselő-testületének a reklámok, reklámhordozók és cégérek elhelyezéséről szóló 9/2017. (X.27.) önkormányzati rendelete.
1. melléklet a 2/2019. (II. 5.) önkormányzati rendelethez
2. melléklet a 2/2019. (II. 5.) önkormányzati rendelethez
3. melléklet a 2/2019. (II. 5.) önkormányzati rendelethez