Kocs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2022. (VI. 10.) önkormányzati rendelete
3 /2022. (VI.10.) önkormányzati rendelete Kocs Község Helyi Építési Szabályzatáról
Hatályos: 2025. 10. 01Kocs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2022. (VI. 10.) önkormányzati rendelete
3 /2022. (VI.10.) önkormányzati rendelete Kocs Község Helyi Építési Szabályzatáról
Kocs község Önkormányzat Képviselő-testülete a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 46. § (4) bekezdése, a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény egyes rendelkezéseinek eltérő alkalmazásáról szóló 307/2021. (VI. 5.) Korm. rendelet 1. §-a alapján, a veszélyhelyzet kihirdetéséről és a veszélyhelyzeti intézkedések hatálybalépéséről szóló 27/2021. (I.29.) Korm. rendelettel kihirdetett veszélyhelyzetben, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 6. pontjában, kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 13. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012.(XI.8.) Korm. rendelet 38. §-ában biztosított véleményezési jogkörében eljáró a Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal állami főépítészi, környezetvédelmi és természetvédelmi népegészségügyi, közlekedési, örökségvédelmi, földhivatali, erdészeti és földművelésügyi, növény- és talajvédelmi feladatköreiben eljárva, Komárom-Esztergom Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság tűzvédelmi, vízvédelmi és vízügyi feladatkörében eljárva, Duna-Ipolya Nemzeti Park Igazgatóság, Honvédvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatal, Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatala, Komárom-Esztergom Megyei Rendőr-főkapitányság, Pest Megyei Kormányhivatal, Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály Bányászati Osztály, Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság államigazgatási szervek és a Kocs Község Önkormányzat Képviselő-testületének a településfejlesztéssel, településrendezéssel és településkép-érvényesítéssel összefüggő partnerségi egyeztetés helyi szabályairól szóló 4/2018. (V.17.) önkormányzati rendelete szerinti partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK
A rendelet felépítése és elemei
1. Általános előírások
1. § (1) Kocs község közigazgatási területén területet felhasználni, telket alakítani, továbbá építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni, lebontani, elmozdítani, a rendeltetést megváltoztatni az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) korm. rendelet (továbbiakban: OTÉK), valamint Kocs Község Önkormányzat képviselő-testületének Kocs Község Helyi Építési Szabályzatáról szóló 3/2022.(VI.10.) önkormányzati rendeletének (továbbiakban: Rendelet) betartásával kell.
(2) E Rendelet mellékletei:
a) 1. melléklet: Belterületi Szabályozási Terv M=1:2000
b) 2. melléklet: Kocs község övezetei
ba) 2.1. Építési övezeti paraméterek
bb) 2.2. Övezeti paraméterek
c) 3. melléklet: Sajátos jogintézménnyel érintett ingatlanok
ca) 3.1. Kisajátítással érintett ingatlanok
cb) 3.2. Beültetési kötelezettséggel – mint településrendezési kötelezéssel – érintett ingatlanok
d) 4. melléklet: Állattartó épületek, építmények telepítési távolsága
e) 5. melléklet: E Rendelet függeléke: 1. függelék: Mintakeresztszelvények
f) 6. melléklet : Külterületi Szabályozási Terv M=1:8000
(3) E Rendelet 1.2. mellékletét alkotó Belterületi Szabályozási Tervlapoknak Kocs község belterületére, valamint tervezett belterületére vonatkozó normatartalmát kell alkalmazni.
(4) A Külterületi Szabályozási Tervlapokon ábrázolt belterületen, valamint tervezett belterületen szereplő normatartalom és a Belterületi Szabályozási tervlapon ugyanezen területre vonatkozó normatartalom eltérése esetén utóbbi tervlapok ábrázolása az irányadó.
(5) E Rendelet 1.3. mellékletét alkotó Külterületi Szabályozási Tervlapoknak Kocs község belterületén, valamint tervezett belterületén kívüli területére vonatkozó normatartalmát kell alkalmazni.
(6) A Belterületi Szabályozási Tervlapokon ábrázolt belterületen, valamint tervezett belterületen túli területeken szereplő normatartalom és a Külterületi Szabályozási tervlapon ugyanezen területre vonatkozó normatartalom eltérése esetén utóbbi tervlapok ábrázolása az irányadó.
2. § E Rendelet alkalmazásában:
1. Be nem építhető útsáv: a jövőbeli közterületi szabályozásnak helyet biztosító, a jövőbeli közterület elépülését megakadályozó, kötelező szabályozási elemnek minősülő sáv.
2. Fejlesztési terület: beépítésre szánt területté váló, jelen szabályozási terv elfogadásának időpontjában külterületi, vagy zártkerti fekvésű terület.
3. Főépület: az övezeti előírásokban megnevezett rendeltetéseknek helyet adó, melléképületnek nem minősülő épület.
4. Kialakult állapot: Olyan telekre használt jelző, amelynek beépítése során, a telken és a környezetében meglévő karakterjegyek alapján az illeszkedés elve érvényesíthető. Az illeszkedést a telektömbre, de legalább 3-3 szomszédos telekre vonatkoztatva kell megállapítani.
5. Melléképület: a főépület rendeltetésszerű használatát, üzemeltetését segítő, kiegészítő funkciójú épület.
6. Pavilon: közterületen álló, szilárd térelemekkel körülhatárolt, talajhoz rögzített, vagy azon álló, kereskedelmi, szolgáltató, vagy vendéglátó funkciónak helyet adó építmény.
7. Siló: Takarmány tárolására szolgáló, légmentesen elzárt tartály vagy verem.
8. Telek be nem építhető része: a szabályozási terven külön megjelölt telekrész, melyen épület nem helyezhető el. A területet gondozott zöldfelületként kell fenntartani, erdő és fásított terület nem létesíthető.
3. § (1) A Szabályozási Terven szereplő határelemek, illetve vonalas szabályozási elemek hierarchiáját a következők szerint kell értelmezni:
1. közigazgatási határ,
2. meglévő-megmaradó/meglévő-megszűnő/tervezett belterületi határ,
3. szabályozási vonal, szabályozási vonal meglévő határvonalon,
4. építési övezet határa, övezet határa, valamint
5. telekhatár.
(2) Az (1) bekezdésben szereplő elemek egyazon nyomvonalon való elhelyezkedése esetén, mindig a hierarchiában előbb álló kerül legfelül ábrázolásra.
2. Határelemek
4. § A szabályozási terv határelemei:
1. közigazgatási határ
2. meglévő-megmaradó, meglévő-megszűnő, valamint tervezett belterületi határ.
3. Kötelező szabályozási elemek
5. § (1) A szabályozási terv vonalas szabályozási elemei:
1. szabályozási vonal,
2. szabályozási vonal határvonalon,
3. építési övezet, övezet határa,
(2) A szabályozási terv felületként megjelenő szabályozási elemei:
1. közúti közlekedési terület – országos közút, helyi gyűjtőút,
2. nem szerkezeti jelentőségű közlekedési terület – helyi lakóút,
3. zöldterület – közkert,
4. védelmi rendeltetésű erdőterület:
5. természetvédelmi, környezetvédelmi másodlagos rendeltetéssel,
6. mértékadó árvízi elöntés
7. időszakos belvízjárta terület.
8. gazdasági rendeltetésű erdőterület,
9. vízgazdálkodási terület,
10. építési hely,
11. telek be nem építhető része
(3) A szabályozási terv sajátos jogintézményei: háromszintes növényállományú beültetési kötelezettséggel érintett terület, tilalmak, telekalakítás, településrendezési kötelezések, közterület-alakítás.
4. Más jogszabály által elrendelt szabályozási elemek
6. § (1) Művi értékvédelem
a) Országos jelentőségű
aa) műemlék,
ab) műemlék telke,
ac) műemléki környezet határa,
ad) nyilvántartott régészeti lelőhely határa.
b) Helyi jelentőségű: helyi védett művi érték.
(2) Táj- és természetvédelem
a) Nemzetközi jelentőségű
aa) Natura 2000 terület madárvédelmi terület (Tatai Öreg-tó: HUDI10006),
ab) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület (Kocsi gyepek: HUDI20029).
b) Országos jelentőségű
ba) országos ökológiai hálózat: ökológiai folyosó,
bb) tájképvédelmi terület.
(3) Egyéb korlátozó tényezők
a) védőterület, védőtávolság, védősáv:
aa) közlekedési és közmű infrastruktúra hálózatok és létesítmények védősávja, védőterülete,
ab) egyéb létesítmények védősávja (szélerőmű tornyok védőtávolsága stb.),
b) felszíni víz parti sávja,
c) vízminőség-védelmi terület,
d) időszakos belvízjárta terület.
5. Javasolt szabályozási elemek
7. § (1) A szabályozási terv javasolt szabályozási elemei:
1. javasolt telekhatár
2. javasolt megszüntető jel
3. javasolt kerékpárút
4. javasolt gyalogút
(2) A javasolt szabályozási elemek nyomvonalától – e Rendelet betartása mellett – rendeletmódosítás nélkül is el lehet térni.
6. Tájékoztató elemek
8. § (1) Alaptérképi elemek
a) földrészlet határ,
b) alrészlet határ,
c) épület,
d) szintvonal,
e) geodéziailag nem bemért határvonal,
f) művelési ág, minőségi osztály,
g) helyrajzi szám.
(2) Közlekedési elemek, létesítmények
a) országos közút és helyi gyűjtőút tengelye,
b) tervezett kerékpárút,
c) gyalogút,
(3) Meglévő közműlétesítmények
a) vízműkút,
b) víztározó (víztorony),
c) szennyvíztisztító telep,
d) szennyvízátemelő,
(4) Meglévő közművezetékek nyomvonalai
a) ivóvíz gerincvezeték,
b) gravitációs és nyomott szennyvízvezeték,
c) nagy-középnyomású földgáz gerincelosztó vezeték,
d) középnyomású földgáz elosztóvezeték,
Az épített környezet alakítására vonatkozó előírások
7. Utakra vonatkozó rendelkezések
9. § (1) Magánút bármely építési övezetben, övezetben létesíthető.
(2) Magánút kizárólag minimum két telek feltárására hozható létre.
(3) A magánút legkisebb szélessége:
a) legfeljebb 4 telek feltárására szolgáló, legfeljebb 100 méter hosszú magánút esetén 4 méter,
b) legfeljebb 8 telek feltárására szolgáló, legfeljebb 150 méter hosszú magánút esetén 6 méter,
c) minden más esetben 12 méter.
(4) 150 métert meghaladó hosszúságú, zsákszerű magánutat végfordulóval kell kialakítani.
8. Parkolásra vonatkozó rendelkezések
10. § (1) Az országos előírásokban szereplő, minimálisan elhelyezendő gépjárműtárolókat telken belül kell biztosítani.
(2) Egy személygépkocsi elhelyezését kell biztosítani minden lakás és üdülő önálló rendeltetési egysége után saját telken belül.
A táj- és a természeti környezet védelmére vonatkozó előírások
9. Táj-és természetvédelem, az élő környezet védelme
11. § (1) A közterületek terepszint alatti felhasználásánál, a közművezetékek elhelyezésénél, átalakításánál a többszintes növényállomány elhelyezhetőségét – műszaki lehetőség esetén – biztosítani kell.
(2) A szabályozási tervlapon feltüntetett kerékpárút szélességének és burkolatának meghatározása során a természeti értékek, területek (védett, fokozottan védett növény- és állatfajok élőhelye; jó természetességi állapotú élőhelyek; őshonos, termőhelyi és táji adottságoknak megfelelő fajokból álló gyepes, cserjés, fás területek) megőrzése, fennmaradása, károsodásának, degradálódásának megelőzése az irányadó.
10. Zöldfelületek kialakítására vonatkozó rendelkezések
12. § (1) Háromszintes növényállományúnak akkor minősül, ha a zöldfelületet egyszerre gyep-, cserje- és lombkoronaszinttel fedő növényzetből áll, és ha minden 150 m2-ére:
a) legalább 1 db nagy lombkoronájú fa,
b) legalább 40 db cserje, valamint
c) gyep, vagy bármilyen talajtakaró növényzet
telepítése megtörtént.
(2) A felszíni parkolókat – függetlenül azok közterületi, vagy telken belüli elhelyezkedésétől – 4 parkoló helyenként legalább 1 db, legalább kétszer iskolázott lombos fa telepítésével kell beültetni.
Veszélyeztetett területekre vonatkozó előírások
11. Védőterületek, védőtávolságok
13. § (1) Állattartó épületek, építmények telepítési távolságára – a (4) bekezdésben foglaltak kivételével – e Rendelet 4. mellékletében foglaltak az irányadóak.
(2) A közművek védőtávolságaira vonatkozóan a mindenkori hatályos szabványokban foglaltak az irányadóak.
(3) Az önkormányzati kezelésben lévő árkok partélétől 1-1 m szélességű sávot karbantartás számára szabadon kell hagyni. A nyílt árkok karbantartására legalább 1 m-es sávot kell biztosítani. Ettől eltérni csak az önkormányzat, mint kezelő egyedi hozzájárulása esetén lehet.
(4) Meglévő-megmaradó és tervezett belterületi határtól, valamint üdülőterület határától számított 500 méteren belül új állattartó telep csak a Kmü jelű különleges mezőgazdasági üzemi területen belül létesíthető.
(5) A szabályozási terven árvízi elöntés-veszélyes terület határával jelölt Kocs-Mocsai vízfolyást kísérő területsávban új épület elhelyezése esetén a +/-padlóvonalat az adott telek előtti közlekedési terület járdaszintjéhez kell meghatározni.
12. Időszakos belvízjárta területekre vonatkozó előírások
14. § (1) Kocs ekként jelölt területe időszakos belvízjárta területnek minősül.
(2) A területen új épület nem létesíthető, meglévő épület nem bővíthető.
Egyes sajátos jogintézményekkel kapcsolatos előírások (tilalmak, telekalakítás, településrendezési kötelezések, közterület-alakítás)
13. Telekalakítás
15. § (1) Az építési övezetben, övezetben közműépítmények (különösen szennyvízátemelő, transzformátorház) elhelyezése érdekében, továbbá magánút számára az övezeti előírásoktól eltérő paraméterű telek is kialakítható.
(2) Tömbfeltáró magánutat a tömb egészére kiterjedő telekalakítási terv alapján kell kialakítani.
(3) Amennyiben a telekalakításra kizárólag a közterület szélesítése céljából kerül sor, a kialakult övezetek esetében a telekalakítás és a beépítés akkor is létesíthető, ha a telek mérete alapján a telekalakítást megelőzően beépíthető lett volna, de a telekalakítást követően a telek méretei már nem érik el az övezetben előírtakat, de alapterülete meghaladja az előírt térmérték 75 %-át, és a telek beépítése a szomszédos telkek beépíthetőségét nem korlátozza
(4) A jelen rendelet hatálybalépése előtt kialakult, de az építési övezeti előírásnál kisebb telekterülettel rendelkező belterületi telkek továbbra is beépíthető építési telkeknek tekintendők.
14. Kisajátítás
16. § (1) Kisajátítási jog illeti meg Kocs Község Önkormányzatát a Szabályozási tervlapon ekképp feltüntetett, e Rendelet Kisajátítással érintett ingatlanok című 3.1. mellékletében szereplő helyrajzi számmal nevesített valamennyi ingatlan, illetve a felsorolt helyrajzi számokból telekalakítással kialakuló valamennyi további ingatlan esetében.
(2) A kisajátítások településrendezési céljai:
a) helyi közút céljára történő lejegyzés
b) közkert kialakítása céljára történő kisajátítás.
15. Útépítési és közművesítési hozzájárulás
17. § Útépítési és közművesítési hozzájárulás terheli a Szabályozási tervlapon ekképp feltüntetett, e Rendelet Útépítési és közművesítési hozzájárulással érintett ingatlanok című 3.3. mellékletében szereplő helyrajzi számmal nevesített valamennyi ingatlant, illetve a felsorolt helyrajzi számokból telekalakítással kialakuló valamennyi további ingatlant.
16. Beültetési kötelezettség
18. § (1) Beültetési kötelezettség terheli a Szabályozási tervlapon ekképp feltüntetett, valamint e Rendelet előírásai alapján érintett valamennyi ingatlant.
(2) A beültetési kötelezettség típusa: háromszintes növényállományú beültetési kötelezettség.
(3) A háromszintes növényállományú beültetési kötelezettségű telekrészen – portaépület kivételével – épület nem helyezhető el.
(4) A telek háromszintes növényállományú beültetési kötelezettségű területének min. 85%-át háromszintes növényállománnyal kell beültetni. A maradék részen út, kerékpárút, gyalogút kialakítható, közműlétesítmény elhelyezhető.
(5) Vízfolyások, csatornák parti sávját érintő beültetési kötelezettségű területen egyszintes, gyepszintű növényzet kialakítása szükséges.
(6) Műszaki lehetőség esetén, beültetési kötelezettség terheli a közúti közlekedési területtel (KÖu-1; KÖu-2), valamint általános mezőgazdasági területtel (kt.) érintkező telekhatára menti sávját a szabályozási terv szerint ábrázolt:
a) a kereskedelmi, szolgáltató területbe (Gksz)
b) az egyéb ipari területbe (Gip1, Gip2),
c) különleges mezőgazdasági üzemi területbe (Kmü), valamint
d) a különleges temetőterületbe (Kt)
sorolt ingatlanoknak.
Építés általános szabályai
17. Közművek előírásai
19. § (1) Belterületen a közüzemi közműhálózatokat és közműlétesítményeket közterületen, vagy közmű üzemeltető telkén belül kell elhelyezni.
(2) Utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell figyelembe venni.
(3) A meglevő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor, a kiváltandó feleslegessé vált közművet el kell bontani, vagy ha a földben marad, eltömedékelését szakszerűen meg kell oldani.
(4) Ingatlanon áthaladó, más telket ellátó közművezeték nyomvonalát és annak szükséges védőtávolságát építési tevékenység során figyelembe kell venni.
(5) Kocs teljes közigazgatási területén tilos a szennyvizek szikkasztása.
(6) 300 m2-nél nagyobb alapterületű épület elhelyezését lehetővé tevő telken a csapadékvíz helyben tartását, és helyben történő felhasználását biztosítani kell.
18. Telkek beépítési módjára vonatkozó rendelkezések
20. § (1) Az építési helyet az építési övezetben előírt beépítési mód figyelembevételével, a következők szerint kell meghatározni:
(2) Az előkert méretét beépítésre szánt területen a szabályozási terv tartalmazza, annak hiányában:
a) az utcában jellemzően kialakult állapotnak,
b) ha az a) pont szerinti kialakult állapotnak megfelelő érték egyértelműen nem állapítható meg, akkor 5,0 méternek,
c) gazdasági és különleges terület építési övezeteiben, kizárólag portaépület számára 0 méternek,
kell tekinteni.
(3) Önálló gépkocsi-tároló közterület felőli oldalról 5 m előkerten belül nem alakítható ki.
(4) Az oldalkert méretét szabadon álló beépítési módnál:
a) az övezetben előírt legnagyobb épületmagasság felének,
b) vagy, ha ez az érték kisebb, mint 3,0 méter, akkor 3,0 méternek
kell tekinteni.
(5) Az oldalkert mérete oldalhatáros beépítési módnál: falusias lakóterületen az oldalkert mérete meglévő kialakult vagy legalább 4 m, új beépítésnél legalább 4 m, vagy az OTÉK 36. § (2) bekezdése szerint meghatározott legkisebb távolság.
(6) A hátsókert méretét:
a) kialakult telekállapot esetén, 25 m telekmélységig 0 méternek,
b) minden más esetben:
ba) az övezetben előírt legnagyobb épületmagasságnak,
bb) vagy, ha ez kisebb, mint 6,0 méter, akkor 6,0 méternek
kell tekinteni.
(7) Zártsorú beépítés módnál – új épület építése, vagy meglévő épület bővítése esetén – biztosítani kell a telkek hátsókertjének járművel történő megközelítését.
(8) Nyúlványos (nyeles) telek esetében az építési helyet a teleknyúlvány területe nélkül kell meghatározni oly módon, hogy a teleknyúlvány felőli kertrészt előkertnek kell tekinteni.
19. Építés egyéb szabályai
21. § (1) Ha az épület(ek) lebontásra kerül(nek), a telket beépítetlen teleknek kell tekinteni, és a rá vonatkozó, e Rendelet szerinti előírásokat kell alkalmazni.
(2) Az építési övezetben előírt legkisebb kialakítható telekterületet el nem érő, meglévő telek abban az esetben építhető be, ha:
a) területe az előírt legkisebb kialakítható telekméret legalább 50%-át eléri,
b) az építési helyre vonatkozó általános előírásokat betartja, valamint
c) a telken belüli előírás szerinti gépjárműtárolást biztosítani tudja.
(3) Az egynél több építési övezetbe, övezetbe tartozó telekre vonatkozó előírások: Beépítési paraméterek számításánál, beépítési feltételek meghatározásánál az övezeti határvonalat úgy kell tekinteni, mintha az telekhatár lenne.
(4) Terepszint alatti építmény – a közművek és közműépítmények kivételével – csak az építési hely határain belül helyezhető el.
(5) Az építési helyen kívül elhelyezhető létesítmények: Elő- és oldalkertben kizárólag közmű-becsatlakozási műtárgy, közművezeték – és amennyiben a kerítéssel egységet alkot hulladéktartály-tároló – létesíthető.
(6) Épületmagasság számításánál – összhangban az OTÉK homlokzatmagasság-számítási előírásaira – az épület 2 egymással szemközti oromfalának 6 métert meg nem haladó részét figyelmen kívül kell hagyni.
(7) Lakókocsi, raktárkonténer – építési tevékenység felvonulási időszaka kivételével – ingatlanon, huzamos tartózkodás céljára nem helyezhető el.
(8) Híd bármely építési övezetben, övezetben létesíthető.
(9) A be nem építhető útsáv területén építmény – a közművezetékek és a közlekedési műtárgyak kivételével – nem létesíthető.
(10) Külterületi utak (mező- és erdőgazdasági üzemi utak, dűlőutak) mentén az út tengelyétől mért 5-5 méteren belül kerítés, 10-10 m-en belül épület nem létesíthető.
(11) A (10) bekezdésben foglaltak esetén, a telken belüli közmű becsatlakozási és -pótló műtárgy kizárólag kerítésépítés vonalán belül létesíthető.
(12) A már kialakult, mezőgazdasági hasznosításhoz kapcsolódó belterületi ingatlanokon a szükséges mezőgazdasági rendeltetések – a környező lakó rendeltetésektől legalább fásítással elválasztva – elhelyezhetők.
20. Katasztrófavédelmi osztályba sorolás alapján meghatározott elégséges védelmi szint követelményei
22. § (1) Kocs IV. katasztrófavédelmi osztályba sorolt település.
(2) Elégséges védelmi szintnek a hatályos jogszabályban szereplő elemek teljesítése minősül.
RÉSZLETES ÖVEZETI ELŐÍRÁSOK
Beépítésre szánt építési övezetek előírásai
21. Lakóterületek
23. § Lakóterület építési övezetében a közműellátás mértéke a teljes közművesítettség.
24. § (1) Falusias lakóterület [Lf] építési övezetében az OTÉK 10. § (2) bekezdés, valamint 14. § (1) és (2) bekezdésében szereplő valamennyi rendeltetés elhelyezhető.
(2) A falusias lakóterület építési övezetben 700 m2-es telek méretig egy épületben két lakás helyezhető el. A 701 m2-1400 m2 közötti telkeken két épületben legfeljebb három lakás létesíthető. 1401 m2-nél nagyobb telkeken legfeljebb 2 épületben épületenként legfeljebb 2 lakás létesíthető egy telken belül.
(3) A falusias lakóterületen gazdasági tevékenység csak akkor folytatható, továbbá telephely csak akkor alakítható ki, amennyiben a rendeltetési használatból eredő sajátos hatások nem korlátozzák a szomszédos telkeknek az övezeti előírásoknak megfelelő beépítését, használatát.
(4) A beépíthető telek minimális szélessége a homlokvonalon kialakult, vagy új telekalakítás esetén 16 m.
(5) Falusias lakóterületen építési helyen belül a főépületnek mindig az utca felől kell elhelyezkednie. Az egyéb melléképület az építési helyen belül a főépület mögött vagy mellett - állattartó épületet kivéve - bárhol elhelyezhető. Állattartó épület a lakó rendeltetésű épülettől legalább 10 m-re helyezhető el.
(6) Falusias lakóterületen legfeljebb egy darab 20 m2-nél kisebb állattartó épület helyezhető el.
(7) Falusias lakóterületen utcafronti kerítés 1,80 m magasságig létesíthető.
22. Vegyes területek
25. § Vegyes terület építési övezetében a közműellátás mértéke a teljes közművesítettség.
26. § (1) Településközpont terület [Vt] építési övezetében az OTÉK 10. § (2) bekezdés, valamint 16. § (1) és (2) bekezdésében szereplő valamennyi rendeltetés – a (2) bekezdésben szereplő korlátozásokkal – elhelyezhető.
(2) Településközpont területen állattartó építmény nem helyezhető el.
23. Gazdasági területek
27. § (1) Gazdasági terület építési övezetében a közműellátás mértéke a teljes közművesítettség.
(2) Az előírt számú parkoló hely kialakításán túl a teheráru rakodását is telken belül kell biztosítani.
(3) Az építési övezetben előírt épületmagasságtól, technológiai indokoltság esetén – annak igazolható mértékéig – el lehet térni legfeljebb 30 m magasságig.
(4) Gazdasági terület építési övezetében a műtárgyak magassága nincs korlátozva.
28. § Kereskedelmi, szolgáltató terület [Gksz] építési övezetében az OTÉK 10. § (2) bekezdés, valamint 19. § (1) és (2) bekezdésében szereplő valamennyi rendeltetés elhelyezhető.
29. § (1) Egyéb ipari terület [Gip] építési övezetében az OTÉK 10. § (2) bekezdés, valamint 20. § (1), (4) és (5) bekezdésében szereplő valamennyi rendeltetés elhelyezhető.
(2) Egyéb ipari terület építési övezetében környezetre jelentős hatást gyakorló létesítmény nem helyezhető el.
24. Különleges területek
30. § (1) A 31–33. §-ban felsorolt különleges terület építési övezetekben a közműellátás mértéke és módja:
a) a legalább részleges közművesítettség, valamint
b) a keletkező szennyvíz
ba) szennyvízcsatorna-hálózatba kötése, vagy
bb) zárt, szivárgásmentes szennyvíztárolóban történő gyűjtése, vagy
bc) egyedi biológiai szennyvíztisztítóban történő megtisztítása.
(2) Különleges területeken a sajátos rendeltetés ellátásához szükséges valamennyi épület, illetve építmény elhelyezhető.
(3) Az eltérő célú és fajtájú különleges területekre vonatkozóan – az általános érvényű paramétereken túl – a 35–37. § előírásait kell figyelembe venni.
(4) Az előírt zöldfelületi arány legalább 50%-án háromszintes növényállományt kell telepíteni, ahol az, fizikailag lehetséges, ott a telekhatárok mentén.
(5) Az építési övezetben előírt épületmagasságtól, technológiai indokoltság esetén – annak igazolható mértékéig –el lehet térni.
31. § Különleges szabadidő, sportterület [Ksp] terület építési övezetében:
a) sport tevékenységet kiszolgáló épület legfeljebb 1 db
b) lelátó építménye
c) szurkolókat kiszolgáló vendéglátó épület legfeljebb 3 db (WC, büfé)
d) a tevékenységhez szorosan kapcsolódó kiszolgáló, a létesítmény fenntartását szolgáló gazdasági célú rendeltetés(eke)t tartalmazó (szociális, irodai, raktár, porta stb.) épület(ek) helyezhető(k) el.
32. § (1) Különleges mezőgazdasági üzemi terület [Kmü] építési övezetében:
a) mezőgazdasági üzemi célú,
b) állattartáshoz, állattenyésztéshez kapcsolódó,
c) mezőgazdasági termeléssel összefüggő kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó,
d) a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakó,
e) a tevékenységhez szorosan kapcsolódó kiszolgáló, és a létesítmény fenntartását szolgáló gazdasági célú rendeltetés(eke)t tartalmazó (szociális, irodai, raktár, porta stb.)
épület(ek) helyezhető(k) el.
(2) Új, az épületmagasság értékét meghaladó, technológiai célú építmény legfeljebb a beépítés 10 %-án legfeljebb 30 m-ig létesíthető.
33. § (1) Különleges temetőterület [Kt] építési övezetében:
a) egyházi és világi kegyeleti célú,
b) ravatalozó,
c) hűtőház,
d) sírbolt, emlékmű,
e) urnafal,
f) kápolna, kereszt, harangláb, emlékoszlop,
g) virág- és kegyeleti kellék árusításához szükséges, valamint
h) a tevékenységhez szorosan kapcsolódó kiszolgáló, és a létesítmény fenntartását szolgáló gazdasági célú rendeltetés(eke)t tartalmazó (szociális, irodai, raktár, porta stb.)
épület(ek) helyezhető(k) el.
(2) Harangtorony, emlékharang különállóan is elhelyezhető.
(3) A temető területen a sírok területét 100%-ban zöldfelületként kell figyelembe venni.
Beépítésre nem szánt övezetek előírásai
25. Közlekedési terület [Köu]
34. § (1) Közlekedési területen az OTÉK 10. § (2) bekezdés, valamint 26. § (1) és (3) bekezdésében szereplő valamennyi rendeltetés elhelyezhető.
(2) A KÖu-1, KÖu-2 jelű közúti közlekedési terület övezetében, valamint a kt. jelű nem szerkezeti jelentőségű közterületen kereskedelmi, szolgáltató és vendéglátó rendeltetés pavilon formájában is létesíthető.
26. Zöldterület – közkert [Zkk]
35. § (1) Zöldterületen az OTÉK 10. § (2) bekezdés, valamint 27. § (3) bekezdésében szereplő valamennyi rendeltetés elhelyezhető.
(2) A Zkk jelű övezetben az előírt minimális zöldfelület legalább 50%-án háromszintes növényállományt kell kialakítani.
27. Erdőterület [Ev, Eg]
36. § (1) Erdőterület övezetében a közműellátás mértéke és módja:
a) a legalább részleges közművesítettség, valamint
b) a keletkező szennyvíz
ba) szennyvízcsatorna-hálózatba kötése, vagy
bb) zárt, szivárgásmentes szennyvíztárolóban történő gyűjtése, vagy
bc) egyedi biológiai szennyvíztisztítóban történő megtisztítása.
(2) Erdőterületen az OTÉK 10. § (2) bekezdés, valamint 28. § (3) és (4) bekezdésében szereplő valamennyi rendeltetés – az ott szereplő korlátozásokkal – elhelyezhető.
28. Mezőgazdasági területek
37. § (1) Mezőgazdasági terület övezetében a közműellátás mértéke és módja:
a) a legalább részleges közművesítettség, valamint
b) a keletkező szennyvíz
ba) szennyvízcsatorna-hálózatba kötése, vagy
bb) zárt, szivárgásmentes szennyvíztárolóban történő gyűjtése, vagy
bc) egyedi biológiai szennyvíztisztítóban történő megtisztítása.
(2) Mezőgazdasági terület övezetében az OTÉK 10. § (2) bekezdés, valamint 29. § (1) és (3) bekezdésében szereplő valamennyi rendeltetés – az 38. § (1)–(3) bekezdésben, valamint az 40. § (1)-(3) bekezdésben szereplő korlátozások betartásával – elhelyezhető.
(3) Mezőgazdasági terület övezetében épület, építmény kialakítására – amennyiben rendelkezésre áll –, elsődlegesen művelésből kivett területként nyilvántartott telket, telekrészt kell felhasználni.
38. § (1) Kertes mezőgazdasági terület [Mk] jelű övezetében lakó rendeltetés nem helyezhető el.
(2) Kertes mezőgazdasági területen épület maximum 3 %-os beépítettséggel helyezhető el úgy, hogy egy telken legfeljebb egy darab épület létesíthető, amelynek alapterülete nem haladhatja meg a 40 m2-t. Terepszint alatti beépítés, vagy földi pince 10 %-os beépítettséggel létesíthető.
(3) Kertes mezőgazdasági terület övezetében az OTÉK 29. § (5) és (6) bekezdés szerinti birtokközpont nem alakítható ki.
39. § (1) Általános mezőgazdasági terület [Má] övezetében az OTÉK 29. § (5) és (6) bekezdés szerinti birtokközpont kialakítható.
(2) A mezőgazdasági területek vízfolyásoktól való elválasztása érdekében a kezelésre fenntartott parti sávon kívül legalább az egyik partoldalon 10 méteres fás-cserjés sávot kell kialakítani.
(3) Az Má-1 jelű általános mezőgazdasági övezetben technológiai jellegű építmény legfeljebb 12,5 m magassággal helyezhető el.
(4) Általános mezőgazdasági övezet borászati célú hasznosítással: Máb-3 jelű:
a) lakóépület nem építhető
b) gazdasági épületként gyepeken csak a gyepterületek művelésével (szénatároló), a legeltetéses állattartással (istálló, karám) kapcsolatos építmény építhető, illetve elhelyezhető még a természetvédelmi bemutatást és kezelést szolgáló épület és a sportolási célú állattartást szolgáló istállóépület is.
c) nagy létszámú állattartó telep nem létesíthető, hígtrágyás rendszerű állattartás nem folytatható
d) 10 %, beépítettség legnagyobb mértéke– szőlő, gyümölcs művelési ágba sorolt és legalább 80 %-ban úgy művelt ingatlan területen megvalósuló bor, szőlő, gyümölcs feldolgozó épület esetén, egyéb művelési ág esetén 2 % épülettel és legfeljebb 300 m2 alapterülettel.
29. Általános mezőgazdasági terület korlátozott használattal [Mák]
40. § (1)1 Általános mezőgazdasági övezet Mák-1 jelű:
a) 20%-nál meredekebb lejtésű területen épület nem helyezhető el.
b) A magánszemélyek háztartási igényeit nem meghaladó mértékű állattartásra létrehozott állattartó létesítményhez istállótrágya tároló csak úgy létesíthető, ha
ba) az szigetelt alapú,
bb) rendelkezik csurgalékvíz gyűjtőcsatornával és aknával,
bc) megfelel legalább 8 havi istállótrágya tárolására.
bd) Silótakarmányok tárolására szolgáló silóteret szigetelt aljzattal kell készíteni, és a silólevet a csurgalékvízhez hasonlóan szivárgásmentes, szigetelt aknában kell gyűjten
(2) Általános mezőgazdasági övezet korlátozott használattal Mák-2 jelű:
a) Az övezetbe eső, Natura 2000 hálózatba tartozó gyepterületeken csak a gyepterületek természetvédelmi kezelését szolgáló extenzív legeltetési infrastruktúra építményei (karámmal/villanypásztorral körülvett jószágállás, nyitott istálló, vízvételi hely, stb.) helyezhetők el, amennyiben az védett természeti érték, Natura 2000 jelölő élőhely károsodásával nem jár.
b) Az övezetbe eső, Natura 2000 hálózatba nem tartozó földrészletek esetében:
ba) lakóépület nem építhető
bb) gazdasági épületként gyepeken csak a gyepterületek művelésével (szénatároló), a legeltetéses állattartással (istálló, karám) kapcsolatos építmény építhető, illetve elhelyezhető még a természetvédelmi bemutatást és kezelést szolgáló épület és a sportolási célú állattartást szolgáló istállóépület is.
bc) nagy létszámú állattartó telep nem létesíthető, hígtrágyás rendszerű állattartás nem folytatható.
30. Vízgazdálkodási terület [V]
41. § (1) Vízgazdálkodási terület övezetében a közműellátás mértéke és módja:
a) a legalább részleges közművesítettség, valamint
b) a keletkező szennyvíz
ba) szennyvízcsatorna-hálózatba kötése, vagy
bb) zárt, szivárgásmentes szennyvíztárolóban történő gyűjtése.
(2) Vízgazdálkodási terület övezetében:
a) árvízvédelmi,
b) felszíni vízrendezési,
c) a meder használatával, fenntartásával összefüggő műszaki-technológiai,
d) vízi sporttal, horgászsporttal összefüggő, valamint
e) híd elhelyezésével összefüggő
rendeltetés(eke)t tartalmazó épület(ek) helyezhető(k) el.
(3) A Vb jelű vízbeszerzési övezeti jelű területen csak vízellátás, kezelés, vízbeszerzés és továbbítás építményei helyezhetők el.
31. Természetközeli terület [Tk]
42. § (1) Természetközeli terület övezetében kizárólag a terület fenntartását, fennmaradását szolgáló építmény(ek) helyezhető(k) el.
(2) Természetközeli terület övezetében épület nem helyezhető el.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
43. § Hatályát veszti a Kocs Község Helyi Építési Szabályozásáról szóló 3/2002.(III.4.) önkormányzati rendelete.
44. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.
A 40. § (1) bekezdése a Kocs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2025. (IX. 25.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.