Naszály Község Önkormányzat Képviselő-testületének 

9/2016. (XI.10.) önkormányzati rendelete

az egyes szociális és gyermekvédelmi ellátási formák helyi szabályozásáról

Naszály Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 10. § (1) bekezdésben, 25. § (3) bekezdés b) pontjában, 26 §-ában, 32. § (1) bekezdés b) pontjában és (3) bekezdésében, 45. § (1) és (7) bekezdésben, 58/B. § (2) bekezdésben, 92. § (1)-(2) bekezdésben és 132. § (4) bekezdés a), d), g) pontjában és a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló 1997.évi XXXI. törvény 29.§ (1) bekezdés, (2) bekezdés a.) b.) e.) pontjában kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8. és 8a pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. A rendelet célja

1.§ E rendelet célja, hogy Naszály községben a polgárok szociális biztonságának feltételrendszerét meghatározza. Ennek során egyrészt szabályozza az önkormányzat által  biztosított pénzbeli és természetbeni ellátások, valamint a személyes gondoskodást nyújtó ellátások igénybevételének, kifizetésének, folyósításának, valamint felhasználása ellenőrzésének részletes helyi feltételeit.

2. Hatásköri szabályok

2.§ (1) Naszály Község Önkormányzat Képviselő-testülete a szociális ellátásokkal kapcsolatos hatáskört a Szociális Bizottságra ruházza át.

(2) A Képviselő - testület Szociális Bizottsága az ellátások biztosításával a szociális szempontokból rászorult családok életminőségén kíván javítani, egyidejűleg ösztönözni kívánja a kérelmezőket arra, hogy maguk is tegyenek meg minden tőlük elvárhatót annak érdekében, hogy családjuk eltartásáról elsősorban kereső tevékenységből származó jövedelemből tudjanak gondoskodni.

3.Eljárási rendelkezések

3.§ (1) A települési támogatás iránti kérelmet e rendelet 1. és 2. melléklete szerinti nyomtatványon kell előterjeszteni az abban meghatározott mellékletekkel.

(2) A lakásfenntartási települési támogatásra, és ápolási célú települési támogatásra való jogosultság elbírálásához környezettanulmányt kell készíteni.

(3) Sürgős szükség esetén - ha az igénylő létkörülményei az azonnali segítséget indokolják - a támogatás bizonyítási eljárás nélkül, az igénylő kérelme és jövedelmére vonatkozó nyilatkozata alapján is teljesíthető. Ilyen esetben a hivatal a határozathozatalt követő 15 napon belül helyszíni ellenőrzéssel győződik meg a nyilatkozat valódiságáról, melyről feljegyzést készít.

(4) A szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához a kérelmező köteles a maga és családja személyi adatairól, vagyoni, jövedelmi viszonyairól nyilatkozni, és az erre vonatkozó - e rendeletben előírt tartalmú - igazolásokat becsatolni, illetve ennek hivatalból történő megkéréséhez hozzájárulni.

(5) A jogosultsági feltételek fennállását az alábbiak szerint kell igazolni

a) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 10. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt rendszeres jövedelemről a munkáltató igazolását,

b) a járási hivatal, illetve a munkaügyi szerv által folyósított ellátásokról a kérelem benyújtását megelőző hónapban folyósított ellátás igazoló szelvényét, ennek hiányában a hatóság által kiállított igazolást,

c) a társadalombiztosítás keretében folyósított ellátások esetében a Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság által kiállított igazolást, ennek hiányában a kérelem benyújtását megelőző hónapban kifizetett ellátás igazoló szelvényét vagy az utolsó havi bankszámla kivonatot,

d) gyermektartást, illetve árvaellátást igazoló iratot,

e) a kiskorú gyermek elhelyezéséről szóló jogerős ítéletet,

f) külön élő házastársak esetében a kérelmező büntetőjogi felelőssége tudatában tett nyilatkozatát a különélésről,

g) a 16 év feletti nappali tagozaton tanulmányokat folytató gyermek esetében iskolalátogatási vagy hallgatói jogviszony igazolást,

h) egyéb nem rendszeres jövedelem igazolására a kérelmező írásbeli nyilatkozatát.

(6) A jövedelem számításánál irányadó időszak és az igazolás módja:

a) munkabér esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap nettó jövedelem átlagáról szóló munkáltatói igazolás,

b) a járási hivatal, illetve a munkaügyi szerv által folyósított ellátásokról a kérelem benyújtását megelőző hónapban folyósított ellátás igazoló szelvényét, illetve a jogosultságot  megállapító határozat másolatának becsatolásával,

c) a társadalombiztosítás keretében folyósított ellátások esetében a folyósító szerv által kiállított igazolás,

d) egyéb nem rendszeres jövedelem igazolására a kérelmező írásbeli nyilatkozata,

e) tartásdíj esetében a szülők közötti egyezség jóváhagyásáról, illetve a tartásdíj megállapításáról szóló jogerős bírói ítélet, vagy teljes bizonyító erejű magánokirat bemutatása mellett, a ténylegesen folyósított tartásdíj átvételi elismervénye.

(7) A rendkívüli települési támogatás, a települési gyermekszületési támogatás, a települési születésnapi támogatás, a települési gyógyszertámogatás, a települési temetési támogatás, a települési hátralékkezelési támogatás, a havi rendszerességgel adott ápolási célú települési támogatás kifizetése a határozatban megállapított határidőig a polgármesteri hivatal házipénztárából történik.

(8) A lakásfenntartási települési támogatás összege utólag, minden hónap 5-éig közvetlenül a szolgáltatókhoz kerül utalásra.

4. Jogosulatlanul igénybevett ellátás visszatérítése

4.§ (1) A Szociális Bizottság a hatáskörébe tartozó szociális ellátás megtérítését elengedi méltányosságból:

a) hajléktalanná vált, vagy

b) családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét nem éri el.

(2) A Szociális Bizottság az ellátás megtérítését méltányosságból akkor csökkenti, ha a visszafizetésre kötelezett családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 %-át nem éri el.

(3) A csökkentés mértéke a fizetési kötelezettség 50 %-a.

(4) A Szociális Bizottság az ellátás részletekben történő kérelmét akkor teljesíti, ha a visszafizetésre kötelezett családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át nem éri el.

(5) A részletfizetés időtartama a fizetési kötelezettség összegétől függően:

a) 10.000 forintig  3 hónap,

b) 10.001-20.000 forintig  6 hónap,

c) 20.000 forint felett  8 hónap.

(6) E bekezdés szerinti méltányossági kérelmet a visszafizetést elrendelő határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül lehet benyújtani a Szociális Bizottsághoz.

II. Fejezet

Szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások

1. Lakásfenntartási települési támogatás

5.§ (1) A lakásfenntartási települési támogatás a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás. A támogatást egy évre kell megállapítani.

(2) Külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit. A támogatás villanyáram, víz és csatorna, gázfogyasztás, költségeinek támogatásához igényelhető.

(3) Lakásfenntartási települési támogatásra a kérelmező akkor jogosult, ha a háztartásban

1. az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át, egyedül élő esetén 300 %-át nem haladja meg és
2. a kérelem benyújtását megelőző hónap igazolt, teljesített lakásfenntartási költségeinek  összege meghaladja a háztartás havi összes bevételének 25 %-át, egyedül élő esetén 30 %-át, és
3. vagyona nincs.

(4) A kérelemhez csatolni kell a befizetett közüzemi számlákat, melyek a kérelem benyújtását megelőző két hónapnál régebbiek nem lehetnek.

(5) A lakásfenntartási települési támogatás lakásfenntartási költségeinek igazolására

a) villanyáram,

b) víz és csatorna

c) gázdíj

fogyasztás befizetését  igazoló dokumentumok fogadhatók el.

(6) A lakásfenntartási települési támogatás havi összege 3 500 Ft.

(7) A kérelmezőt a havi rendszerességgel járó lakásfenntartási települési támogatás a kérelem benyújtás hónapjában teljes összegben illeti meg.

(8) Amennyiben a lakásfenntartási települési támogatásban részesülő személy lakcíme a támogatás folyósításának időtartama alatt megváltozik, vagy a jogosult meghal, a változás, illetve a haláleset hónapjára járó támogatás teljes összegben folyósításra kerül, de a támogatás további folyósítását meg kell szüntetni.

(9) A lakásfenntartási települési támogatásra való jogosultság megállapításának további feltétele, hogy a kérelem benyújtója, illetve az ellátás jogosultja köteles gondoskodni:

a) az életvitelszerűen lakott lakás vagy ház (a továbbiakban együtt: épület) takarításáról, annak udvara, kertje gyommentesítéséről és a kert rendeltetésszerű használatáról,

b) a keletkező szilárd hulladék és a háztartási szennyvíz elhelyezéséről, elszállításáról a helyi önkormányzati rendeletben foglalt előírásoknak megfelelően

c) az ingatlana előtti járdaszakasz, járda hiányában három méter széles területsáv, vagy ha a járda mellett zöldsáv is van, az úttestig terjedő teljes terület tisztán tartásáról,

d) az ingatlana előtt lévő nyílt árok és ennek műtárgyai tisztán tartásáról.

2. Ápolási célú települési támogatás

6.§ (1) A Szociális Bizottság ápolási célú települési támogatást állapít meg - a 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását végző - hozzátartozó részére, ha az ápoló családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %- át, egyedül élő esetén annak 300 %.- át nem haladja meg, és az ápolt ápolása munkából és jövedelemből való kiesést eredményez, valamint az ápolttal közös háztartásban nem élő olyan hozzátartozó, aki ápolását el tudja látni.

(2) Az ápolási célú települési támogatás iránti kérelemhez mellékelni kell a háziorvos igazolását arról, hogy az ápolt tartósan beteg, és szakvéleményét arra vonatkozóan, hogy az ápolt állandó és tartós gondozásra szorul.

(3) Ápolási célú települési támogatás akkor állapítható meg, ha a gondozó és a gondozott nem kötött eltartási, életjáradéki vagy öröklési szerződést.

(4) Nem jogosult az ápolási célú települési támogatásra a hozzátartozó, ha

a) az ápolt személy két hónapot meghaladóan fekvőbeteg-gyógyintézeti, valamint nappali ellátást nyújtó vagy bentlakásos szociális intézményi ellátásban, óvodai elhelyezésben vagy gyermekvédelmi szakellátást nyújtó bentlakásos intézményi elhelyezésben részesül, illetve köznevelési intézmény tanulója vagy felsőoktatási intézmény nappali képzésben részt vevő hallgatója, kivéve, ha a köznevelési intézményben eltöltött idő a nemzeti köznevelésről szóló törvényben a köznevelési intézményben való kötelező tartózkodásra meghatározott időtartamot nem haladja meg,

b) az óvoda vagy a nappali ellátást nyújtó szociális intézmény igénybevételének, illetve a felsőoktatási intézmény látogatási kötelezettségének időtartama átlagosan a napi 5 órát nem haladja meg,

c) a köznevelési, illetve a felsőoktatási intézmény látogatása, vagy a nappali ellátást nyújtó szociális intézmény igénybevétele csak az ápolást végző személy rendszeres közreműködésével valósítható meg,

d) rendszeres pénzellátásban részesül,

e) szakiskola, középiskola nappali rendszerű képzésének tanulója, illetve felsőoktatási intézmény nappali képzésben részt vevő hallgatója,

f) keresőtevékenységet folytat.

(5) Az ápolási célú települési támogatást meg kell szüntetni, ha

a) az ápolt személy állapota az állandó ápolást már nem teszi szükségessé,

b) a (4) bekezdésben megjelölt jogosultságot kizáró körülmény következik be.

(6) Az ápolási célú települési támogatást meg kell szüntetni továbbá, ha az ápoló ápolási kötelezettségét nem teljesíti. Az ápolási kötelezettség nem teljesítésének esetei:

1. ha az ápolt fizikai ellátása (étkezés, mosdatás, fürdetés) nem folyamatos,
2.  az ápolt lakókörnyezetének elhanyagolása (takarítás, mosás hiánya)
3. rendszeres orvosi ellenőrzés hiánya, illetve az orvosi utasítások be nem tartása

(7) Az ápolási célú települési támogatás összege havonta 3.500 Ft, melyet egy éven keresztül kell folyósítani.

(8) Az ápolási célú települési támogatást a Szociális Bizottságnak évente felül kell vizsgálnia. 

3. Rendkívüli települési támogatás

7.§ (1) A rendkívüli települési támogatásra az a kérelmező jogosult, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át, egyedül élő esetén 300 %-át.

(2) A rendkívüli települési támogatást nyújt annak a személynek is, akinek az (1) bekezdésében meghatározott jövedelemhatárt meghaladja ugyan a jövedelme, de előre nem tervezhető indokolt többletkiadásai következtében (különösen munkanélküliség, betegség, baleset, elemi kár, váratlan haláleset, természeti katasztrófa, 4 hónapot meghaladó táppénzes állomány, a gyermek beiskoláztatása, óvodáztatása, a válsághelyzetben lévő várandó anya gyermekének megtartása, egyéb méltányolható helyzet miatt) létfenntartása veszélyeztetett.

(3) Amennyiben a rendkívüli települési támogatás fogászati, szemészeti ellátás támogatására vagy fogászati, szemészeti, fülészeti eszközre vagy gyógyászati segédeszközre irányul, úgy a kérelem benyújtásakor az ellátásról, eszközről szóló számlát mellékelni szükséges.

(4) A rendkívüli települési támogatás eseti jelleggel nyújtható, olyan módon, hogy összege alkalmanként 3.000-50.000 Ft között kerül megállapításra.

(5) Tűzifa formájában nyújt rendkívüli települési támogatást annak a kérelmezőnek, akinek a téli időszakban a tüzelő megvásárlása létfenntartását veszélyeztetné és az ingatlanában való fűtés kizárólag tűzifával biztosítható. A tűzifa támogatás iránti kérelmet téli időszakban az év október 1. napja és a következő év január 31. napja közötti időszakban, egyszer lehet benyújtani

8.§ (1) A rendkívüli települési támogatás természetbeni és pénzbeli ellátásként egyaránt nyújtható.

(2) Természetbeni ellátásként kell megállapítani akkor, ha

1. a kérelem erre irányul vagy
2. az ellátásban részesülő életvitele alapján feltételezhető, hogy a támogatás felhasználása nem rendeltetésének megfelelően történik.

4. Települési gyermekszületési támogatás

9.§ (1) Települési gyermekszületési támogatást nyújt gyermek születésére tekintettel, ha a szülők a kérelem benyújtásakor Naszályon lakóhellyel rendelkeznek és életvitelszerűen Naszályon élnek.

(2) A támogatás összege a szülő jövedelmi viszonyától függetlenül gyermekenként 50.000 Ft, a tárgyévben elsőként született gyermek esetén pedig 100.000 Ft.

(3) A települési gyermekszületési támogatás a születéstől számított 60 napon belül igényelhető.

5. Születésnapi települési támogatás

10.§ (1) A Szociális Bizottság születésnapi támogatásban részesíti azt a 80., 85., 90., 95., 100. születésnapját betöltő személyt, aki Naszály községben állandó lakóhellyel rendelkezik.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott személyek a korhatár betöltésének napján alanyi jogon 20.000 Ft egyszeri pénzbeli támogatásra jogosultak.

(3) Az időskorúak születésnapi támogatását hivatalból kell megállapítani, és az elbíráláshoz jövedelmi viszonyokat nem kell igazolni.

6.Települési gyógyszertámogatás

11.§ (1) Eseti települési gyógyszertámogatást egy naptári évben maximum három alkalommal lehet megállapítani.

(2) Eseti települési gyógyszertámogatásra a kérelmező akkor jogosult, ha

a) családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át, egyedül élő esetén annak 300 %-át, és

b) a gyógyszerkiadásai, illetve betegséghez kapcsolódó kiadásai a kérelem benyújtását megelőző két hónapon belül meghaladják a havi 5.000 Ft.

(3) A (2) bekezdés b) pontja szerinti kiadásokat számlákkal kell igazolni.

(4) Az egy alkalommal megállapított eseti települési gyógyszertámogatás maximális összege 8.000 Ft.

(5) Nem jogosult gyógyszertámogatásra, aki közgyógyellátásra jogosult.

7. Települési temetési támogatás

12.§ (1) A temetési költségekre tekintettel települési temetési támogatásra jogosult az a személy, akinek a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti, függetlenül attól, hogy a meghalt személy eltemettetésére köteles, vagy tartásra köteles hozzátartozó volt-e vagy sem.

(2) Az (1) bekezdés szerint a temetési költség viselése az eltemettetést vállaló kérelmező létfenntartást akkor veszélyezteti, ha a családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 400%-át, az egyedül élő esetén annak 450%-át nem haladja meg.

(3) Települési temetési támogatás nyújtható annak a személynek is, akinek a 12.§ (2) bekezdésében meghatározott jövedelemhatárt meghaladja ugyan a jövedelme, de a temetési költségek viselése miatt létfenntartása veszélyeztetett. 

(4) A települési temetési támogatás esetenkénti összege 50.000 Ft.

(5) A kérelmezőnek a kérelméhez csatolnia kell a kérelmező nevére kiállított számla eredeti példányát.

(6) A temetési költségekre tekintettel megállapított támogatás összegét vagy a kérelem elutasításának tényét az arról szóló határozat számával együtt a temetési számlára rá kell vezetni és a számlát a kérelmező részére vissza kell adni.

(7) Ha a kérelmező a temetési költségeket nem tudja megelőlegezni és a temetés költségeit a támogatás nélkül nem tudja kifizetni, akkor a települési temetési támogatás a temetés költségeinek kifizetésére előre is adható. Ilyen esetben, a határozatban meg kell jelölni azt a határidőt, ameddig a kérelmező köteles a temetés igazoló számláit bemutatni.

8. Települési hátralékkezelési támogatás (adósságkezelési támogatás)

13. § (1) A Szociális Bizottság hátralékkezelési támogatás formájában települési támogatást nyújt azon szociálisan rászorult személyek részére, akik lakhatással kapcsolatos kiadásaikhoz kapcsolódó – banki tartozás kivételével - hátralékot halmoztak fel és (2)-(3) bekezdésben foglaltaknak megfelelnek.

(2) A hátralékkezelési támogatás igénybevételére az adóssággal terhelt magántulajdonú lakás tulajdonosa jogosult, amennyiben esetében a (3) bekezdésben foglalt jogosultsági feltételek együttesen fennállnak.

(3) A hátralékkezelési támogatás igénybevételére az a személy jogosult

a) akinek lakhatással kapcsolatos költségeiből származó hátraléka meghaladja az 50.000.- Ft-ot, vagy közüzemi díjtartozása miatt a szolgáltatást megszüntették és a szolgáltatás visszaállításának költségét vállalja,

b) akinek háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át, egyedül élő esetében a 300 %-át és

 c) aki vállalja a hátralékkezelési támogatás körébe bevont, őt terhelő hátralék és az önkormányzat által megállapított hátralékkezelési támogatás különbözetének megfizetését.

(4) A (3) bekezdés b) pontjában megjelölt értékhatártól tartós, egy hónapot meghaladó betegség, munkahely elvesztése, haláleset esetén el lehet térni, ha a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 280 %-át, egyedül élő esetében 330 %-át.

(5) A hátralékkezelési támogatás mértéke nem haladhatja meg a kezelendő hátralék 75 %-át és összege legfeljebb 50.000 Ft. A támogatás egy összegben nyújtható.

(6) A hátralékkezelési támogatás ismételten nem állapítható meg az adósságkezelési szolgáltatás lezárását követő 36 hónapon belül.

 (7) A hátralékkezelési támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosult részére állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától. Külön lakásnak kell tekinteni a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit.

(8) A hátralékkezelési támogatás tovább nem folyósítható, ha a jogosult

1.  lakása egészét vagy egy részét bérbe, albérletbe adja, használatra átengedi, vagy egyéb módon hasznosítja,
2.  lakására tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződést kötött.
9. 
   

14.§ (1) A Szociális Bizottság a naszályi gyermekek részére 0 éves kortól az általános iskolai tanulmányok befejezéséig, az időskorúak (70 év felett) részére, valamint a Naszály Község Önkormányzatánál közfoglalkoztatási jogviszonyban álló személyek részére jövedelemtől függetlenül évente egy alkalommal - tárgyév december 01-31. közötti időszakban rendkívüli karácsonyi támogatást nyújt, ha erre a célra a fedezet a költségvetésben rendelkezésre áll.

(2) A karácsonyi támogatás összege legfeljebb 50.000 Ft, mely a tárgyév december 31-ig kerül kifizetésre a házipénztárból.

(3) A karácsonyi támogatást hivatalból kell megállapítani, és az elbíráláshoz jövedelmi viszonyokat nem kell igazolni.

III. Fejezet

Szociális szolgáltatások

Személyes gondoskodást nyújtó ellátások – szociális alapszolgáltatások

1. Étkeztetés

15.§ (1) Étkeztetésre jogosult aki

a) 70. életévét betöltötte, vagy

b) korhatárra tekintet nélkül, akinek

ba) egészségi állapota, vagy

bb) fogyatékossága, vagy

bc) pszichiátriai betegsége, vagy

bd) szenvedélybetegsége vagy

be)hajléktalansága

ezt indokolja.

(2) Egészségi állapota miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki mozgásában korlátozott, krónikus, vagy akut megbetegedése, fogyatékossága miatt önmaga ellátásáról - részben vagy teljesen – gondoskodni nem tud.

(3) Fogyatékossága miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki

a) fogyatékossági támogatásban részesül

b) vakok személyi járadékában részesül

c) emelt összegű családi pótlékban részesül, vagy

d) utána magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak.

(4) Pszichiátriai betegsége, illetve szenvedélybetegsége miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igényel, önmaga ellátására részben képes.

(5) Hajléktalansága miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki bejelentett lakóhellyel nem rendelkezik, kivéve azt, akinek bejelentett lakóhelye a hajléktalan szállás.

(6) A szociális rászorultság igazolására a következő iratokat illetve nyilatkozatokat lehet elfogadni:

a) (1) bekezdés ba) és bd) alpontokban meghatározott esetekben háziorvosi, szakorvosi igazolást,

b) a (1) bekezdés bb) alpontban meghatározott esetben fogyatékossági támogatást, vakok személyi járadékát, illetve magasabb összegű családi pótlékot megállapító, folyósítását igazoló határozatot, szakvéleményt, illetve iratot,

c) a (1) bekezdés bc) alpontban meghatározott esetben pszichiáter vagy neurológus szakorvosi szakvéleményét,

d) a (1) bekezdés be) alpontban meghatározott esetben a lakcím igazolására személyi igazolványt, illetve lakcímet igazoló hatósági igazolványt, amely szerint az igénylő bejelentett lakóhellyel nem rendelkezik, illetve akinek bejelentett lakóhelye hajléktalan szállás.

(7) Az étkeztetés történhet

1. a szociális segítő által történő házhoz szállítással
2. jogosult általi elvitellel.

(8) Az étkeztetést az önkormányzat a Gyermek és Közétkeztetési Intézmény konyháján biztosítja.

16.§ A szociális étkeztetést meg kell szüntetni:

        a) az ellátott, illetve a törvényes képviselő kérelmére,

        b) ha a jogosult intézményi elhelyezése indokolt,

        c) a jogosultsági feltételek már nem állnak fenn.

17.§ A szociális étkezés megszűnik:

      a) az intézmény jogutód nélküli megszűnésével,

      b) a jogosult halálával.

2. Térítési díj

18.§ (1) A térítési díjat a 3. melléklet tartalmazza.

(2) A szociális étkeztetés térítési díját utólag, a tárgyhónapot követő hó 10-ig kell megfizetni.

3. Házi segítségnyújtás, jelzőrendszeri házi segítségnyújtás

19.§ Az önkormányzat a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben meghatározott házi segítségnyújtást, és a jelzőrendszeres házi segítségnyújtást a Tatai Kistérségi Többcélú Társulás útján biztosítja.

4. Családsegítés

20.§  Az önkormányzat a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben meghatározott családsegítést, valamint a gyermekek átmeneti gondozását a Tatai Kistérségi Többcélú Társulás útján biztosítja.

5. Nappali ellátás

21.§ Az Önkormányzat a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben meghatározott nappali ellátást, a közösségi ellátásokat, valamint az integrált támogató szolgáltatáshoz való hozzáférést a Tatai Kistérségi Többcélú Társulás útján látja el.

6. Szociálpolitikai kerekasztal

22.§ (1) Az önkormányzat a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 58/B § (2) bekezdése alapján létrehozza a szociálpolitikai kerekasztalt, melynek tagjai:

1. Szociális Bizottság Elnöke
2. Naszály Község jegyzője
3. Naszály Község háziorvosa
4. Naszály Község védőnője
5. Általános Iskola és a Napközi Otthonos Óvoda és Bölcsőde gyermekvédelmi felelőse.

(2) Az önkormányzat a házi segítségnyújtást, jelzőrendszeres házi segítségnyújtást, családsegítést, nappali ellátást,  gyermekjóléti szolgáltatást Tata Város Önkormányzati Képviselő-testületének a szociális ellátások és az egyes szociális szolgáltatásokról, valamint azok térítési díjairól szóló önkormányzati rendeletében és a gyermekek védelmét szolgáló ellátások helyi szabályairól szóló önkormányzati rendeletében foglaltak alapján biztosítja.

IV. Fejezet

Gyermekvédelmi ellátások

1. Gyermekjóléti szolgáltatás

23.§ A gyermekjóléti szolgáltatást az önkormányzat a Tatai Kistérségi Többcélú Társulás útján látja el.

2. Bölcsődei, óvodai ellátás, iskolai napközis foglalkozás

24.§ (1) Az önkormányzat a gyermekek napközbeni ellátásának keretében gondoskodik az ellátásban részesülő gyermekek nappali felügyeletéről, neveléséről, gondozásáról és étkeztetéséről.

(2) Az ellátás szervezeti formájaként az önkormányzat bölcsődei csoporttal működő óvodát tart fent.

(3)Az intézményi térítési díjat e rendelet 4. melléklete tartalmazza.

(4) A bölcsődei felvétellel kapcsolatos kérelmet az intézményben kell benyújtani, és annak elbírálásáról az intézményvezető dönt.

V. Fejezet

1. Záró rendelkezések

25. § (1)Ez a rendelet kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Hatályát veszti:

1. Naszály Község Önkormányzata Képviselő-testületének az egyes szociális ellátási formák helyi szabályozásáról szóló 2/2015. (III.1.) önkormányzati rendelete

2. Naszály Község Önkormányzata Képviselő-testületének az egyes szociális és gyermekvédelmi ellátási formák helyi szabályozásáról szóló 2/2015. (III.1.) önkormányzati rendeletének módosításáról szóló 11/2015. (VI.17.) önkormányzati rendelete

3. Naszály Község Önkormányzata Képviselő-testületének az egyes szociális és gyermekvédelmi ellátási formák helyi szabályozásáról szóló 2/2015. (III.1.) KT. számú rendeletének módosításáról szóló 17/2015.(XI.05.) önkormányzati rendelete

                         Dr. Maszlavér Petra                           Kirschner Katalin

                            polgármester                                         jegyző

Kihirdetve: 2016. november 10.

jegyző